Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-01-22 / 1022. szám

tolt gondoskodást igényel, ’s adat elég van, de ezek’ ösz­­szegyűjtésére időt kell engedni. Az eddigi segedelmezési mód nem biztosit, sőt veszélyt foglal magában, mert a’nép, akár a’ kormány’, akár a’ nemesség’ segélyezése által csak restségre szokik, ’s a’nemesség’ önmegadóztatását olly kötelességnek tekinti, mellyel az a’ népnek tartozik, ’s mellyet követelni lehet. A’ kormány’ segedelmezése sem czélszerű, mert a’ kormányrendszerben fekvő okoknál fogva rendesen elkésik. A­ felírást nem ellenzi a’ pilla­natnyi segély’ tekintetéből, de főképen szükségesnek tartja a’ választmány’ kiküldetését.— Mindezen nyilatko­zatokat a’ nagy zúgásban s figyelmetlenségben csak alig lehetett kivenni. — Hasonló értelemben volt L­ó­n­y­a­y Gr. (Zemplén), ki sajnálja, hogy e’ fontos tárgyban kellő figyelem nincs, hogy az csak időtöltésül hozatott fel, ’s hogy a’ szólók, hacsak beszédeiket meg nem borsolják, ki sem hallgattatnak. A’ választmány’ kiküldését óhajtja ugyan, de kimerítő ’s az ügy’ fontosságához mért tanács­kozást, bizonyos kitűzött határnapon tartandót, kíván, mellyből a’ választmány’ kiküldetésének czélja kitűnjék. — Turócz’ indítványát pártold még Rakovszky M. (Liptó) ’s Tarnóczy K. (Nyitra), ki semmi czélja sem lát az által elérve, ha Zemplén kívánsága szerint, külön nap tűzetik ki az e’ tárgy feletti tanácskozásra; azon napon is csak az történnék, a’mi most, adatok’ összeszedésének szüksége nincs , mert az iszonyú ínség köztudomásra van , ’s akár 8, akár 3-adfél millió ember’ ínségét tudnók meg az adatokból, miket statiszikai pon­tossággal úgy sem lehet nálunk összerezni, csak egyre vezetne. Imrecsányi G. (Árva): Kezet fog Turócz’ kö­vetével, ki az indítványt, úgyszólván, szájából vette ki, ’s azt, ha Turócz meg nem előzé, ő tette volna. Ha az indítvány bővebben tárgyaltatok, ő sem fog késni adatokkal járulni, most pedig csak azért szólalt fel, mivel megyéje’ főispáni helyettese szóbahozatott. Árvavármegye’ képviselője lévén , a’ helyettest védel­mezni nem akarja, mert különben is a’ felhozott tények hitelesen bizonyítva nem lévén, védelme által csak rész szolgálatot tenne annak, a’ kit védelmezne, ’s kit a’ BB. kihallgatatlanul kárhoztatni úgy sem akarhatnak. Annyit tud, hogy Árvamegye a’ pálinkafőzést megtiltván, későb­ben ismét a’rothadt burgony­ának kiéget­ését megengedte, hogy a’ tiltó parancsolat’ megszegése iránt panasz nem is tétetett, ’s Árva’ RR-ei a’ magok’ határozatát fel is tud­ják tartani. Ezen tárgyat illetőleg még A­m­b­r­ó J. (Bars), mint Árvamegyében járt kir. biztos, nyilatkozott a’ vádlott administrátor’ mentségére. Midőn ő ott járt — úgymond — kötelességének tartotta az említett egyént nem mint administrátort, hanem mint földesurat, másokkal együtt letiltani a’ pálinkafőzéstől, de mikor ő oda ment, már ak­kor pálinka nem főzetett. ’S midőn kérdé az érintett ad­ministrátort, valljon a’ pálinkafőzés nem volt-e káros a’ népnek ? tőle azon feleletet nyeré, hogy őt magok a’ pa­rasztok összetett kezekkel kérék rothadásnak indult bur­gonyások’ összevételére, a’ pálinkaégetés által tehát jót tett a’ népnek. Egyébiránt, mint Bars’ követe, a’ turóczi indítványt pártold. S o m s i c­h P. Sajnálja, hogy nem fordulhat elő kér­dés, melly politicai pártszinezet nélkül tárgyaltassék, mit a’ fenforgó kérdés bizonynyal megérdemelne. Zemplén’ követével egyetértve azt hiszi, hogy sem a’ felirás, sem a’ választmány’ kiküldése, utasitás-adás nélkül czélravezetni nem fog. Tagadhatlan tény, hogy a’ kormány’ rendeletei későn jőnek, de ennek oka a’ szerkezetben fekszik, ’s mig ez ki nem javittatik, mig az 1723-iki törvényben alapult collegiális szerkezet fennáll, addig gyorsabb eljárás lehe­tetlen. A’ megyék’ eljárása nem kevétbbé lassú, az expe­­ditiók hetek múlva történnek, ’s midőn sratás után 52 megye közül 48 azt jelenté, hogy szükségtől tartani nem lehet, későbben a’ legnagyobb rész segélyért folyamodott. A’ mit Turócz’ követe említett, nem képzelt, hanem va­lódi nyomor, melly rögtön segítséget vár’, ’s midőn ,,Han­nibal ad portás,“ akkor nem lehet gyökeres orvoslási rend­szert várni el. Justh József (Turócz): Zemplén’ követének felel , nem csak puszta felírást indítványozott, hanem meg is monda, mi legyen abban, t. i. a­ táblának azon ki­jelentése , hogy a’ mennyiben a’ kormánynak törvény­hozási segédhatásra van szüksége, a’ törvényhozás illy segédhatásra késznek nyilatkozik. Iily felírás figyelem nélkül maradni bizonyosan nem fog. — A’ választmány’ kiküldetését halasztani nem látja szükségesnek , mert annak más utasítást úgysem tehet adni, mint azon álta­lánost, hogy az inség’ elhárítására czélszerű módokról gondoskodjék. Mit használna erre nézve az adatoknak felhordása? egyik azzal fogna fellépni, hogy a’kormány nem tett eleget kötelességének, másik, hogy a’ megyék hibáztak. És valóban sok megyében csak akkor kezdtek tanácskozni: szabad-e a’nemességet e’czélra megadóz­tatni, midőn az emberek már tuézetenként éhenhaltak. A’ helytartótanács tisszel is sürgeté a’ megyéket, hogy az adatokat terjesszék fel, ezek nem feleltek. A’ felszó­lítások augusztusban történtek, ’s a' felírások jöttek janu­árban. Legyünk igazságosak, de valljuk meg, hogy illy körülmények közt nehéz boldogulni. Sok megyében, ha valaki indítványt tett a' nemesség’ megadóztatására, ezen indítványa ellene használtatott fel tisztújítósi argumen­tumul. A’ kiküldött kir. biztosoknak adatok nélkül el­járni csaknem lehetetlen volt, adatokat pedig csak akkor voltak képesek szerezni, ha már benvalának a’ megyében. Effélék’ fék integetése, legfelebb is csak keserűségre ve­zethetne. Rakovszky M. (Liptó) Baranya’ követének azt válaszolja, hogy az admintetrátorok’bűneinek elszámlálása nem pártszinezet, sőt a’ pártszinezet épen a’ kormány’ részéről van , mert nem tiltott el politikai tekintet miatt olly visszaélést, mellyről tudomásának kellett lenni. Hal­lotta-e valaki, hogy az árvas administrátor eltiltatott volna a’ pál inkaégetéstől ? nem éget- e most is pálinkát ? Nincs-e tudva, hogy akkor rendelt hajdújának 300 pft fizetést a’ házi pénztárból, midőn a’ nép legnagyobb ín­ségben volt? Ezt kellett látni a’ helyi, tanácsnak a’ fel­terjesztett számadásokból, ’s mégsem tett érte szót. Erre So­mai­eh P. (Baranya) megemlíté, hogy ez ismét nem a’ httótanáca’ hibája, mert a’ megyei perceptorok 3 esz­tendő múlva szokták beadta a’ számadást, ezt a’ szám­vevőszék két év múlva vizsgálja meg ’sat. Egyébiránt a’ pálinkafőzés iránti kérdés sok helyütt meg tevén vitatva, úgy találtatott, hogy annak eltiltása nem kevésbbé vág a’ tulajdoni jogba, mint, ha p. o. eltiltatnék, hogy gőhölyt vagy sertést hizlalni nem szabad. Miután még Sz­ilágy­i (nagyváradi görög káptalan), Schnée L. (Heves) azonnali intézkedésre, Szabó M. (Vas), Bónis L. (Szabolcs), Jóny V. (Szepes), a’ választmánynak adandó utasítás végett kitűzendő határ­napra Zemplén’ értelmében szavaztak, mindnyájan pedig a’ turóczi indítvány’ lényegét párt­olólag nyilatkoztak volna, Bükk Zs. elnök abban fejezé ki véleményét, hogy miután a’ B.R. a’ felett tűnődnek, hogy a’ kérdést rög­tönözni nem lehet, és a’ nagy tűnődés miatt egymást ki nem hallgatják, legjobb lenne ennyi sok hallott és nem hallott beszéd után a’ tárgyat vagy kivégezni a’ turóczi indítvány’ értelmében, vagy másnapra áttenni. A’ rög­­tönsegítségre nézve el lehetne fogadni a’ felírást, a’jövő bajok’ elhárítása nézve pedig tervkészítő választmányt küldeni ki, mellyhez az illető követurak benyújthatják a’ tárgy’ felvilágosítására szolgáló adataikat. Kérdés csak az: kerületi legyen-e a’ választmány , ’s hány tagból álljon? Ezen elnöki kijelentésben Lónyay G. (Zem­plén) nem tudott megnyugodni, ’s szükségesnek tartá, hogy e’ kiküldendő választmány necsak jövőre nézve készítsen tervet, hanem a’jelen szükséget is tekintetbe vegye, ’s rögtöni segítség’ eszközeiről gondoskodjék. Végzés van, hogy a’ turóczi indítvány’értelmében fel­írás készüljön, ’s kerületi választmány küldessék ki, az inség’ elhárításának módjai iránt javaslatot készíteni. Asztalos P. ker. jegyző bemutató a’ b. Baldacci’ meg nem hivatása iránti izenet ’s felirásjavaslatot , melly nyomtattatni fog. 34-ik ker. ülés, jan. 12-én. Elnökök : Pázm­ándy D., Bükk Zs.; jegyzők: Szabó M., Asztalos P.; tárgy: honosítási törvény. Miután Szabó M. kér. jegyző a’ verificationélis vá­lasztmány’ jelentésére kelt táblai határozatot ’s sz. kir. Pozsony’ városa’ megidéztetése iránti izenetet felolvasta volna. B­a­­­o­g­h K. (Győr) megemlíté, hogy a’ váguj­­helyi prépost’ megidéztetése is elhatároztatott; mire azon­ban az elnökség nem emlékezvén, a’ dolog abba maradt. — Házmán (Buda) benyujtá sz. kir. Buda’ váróra’ polgárainak petitióját, mellyben a’városi közigazgatási rendezésnek a’ szavazás’ és politicai rendezés’ kérdésétől teendő elválasztását, mitől e’ fontos ügy’ sikere nagy részben függ, kérik ’s ajánlják. E‘ petitió ki fog nyomat­ni, ’s a’ városi ügy’ tárgyalásakor szinte felvétetni. Pázm­ándy D. ker. elnök jelenté : 1) hogy jan. 13-án délelőtt, mint a’ hold, nádor’ halálának évr­apján, gyászmise fogván tartatta, erre a’ BR. hivatalosak, ’s e­­miatt gyűlés nem lesz. 2) Hogy az országház’ terve iránt múlt országgyűlésen kiküldött választmány’ jelentése, mellyhez különféle nemzetek’ építészeitől 41 terv van csatolva, már beadatván, ’s a’ tervek az országház’ egyik földszinti szobájában szemléletre kitétetvén , az ezeknek ő cs. kir. főherczegségétől leendő kikérését rendelő teg­napi határozat megszűnik. Fetezókitá egyszersmind a’ren­deket, hogy a’ tervek’ megbirálására orsz. választmányt küldjenek ki. A’ mi helyesléssel fogadtatván, a’ honosí­tási törvényjavaslatot tűzé tanácskozási rendre. Mocsonyi P. (Torontál). A’ fontos tárgy miatt, mellyet indittványba hozni kíván, bocsánatot remél, hogy a’ napirend el­en vétkezik. Tegnap a’ nép’ anyagi táplá­lékáról gondoskodtak a’ BR., — gondoskodjanak a’ nem kevésbbé szükséges szellemi táplálékról, a’ népnevelésről is, mert a’ szellem az, mi a’ népet munkásságra ösztönzi, ’s földjének jobb és hasznosabb művelésére buzdítja. Vá­lasztmányt kér kiküldetni, melly e’ tárgyban javaslatot készítsen,’s egyszersmind indítványozza, hogy az 1844-iki felírás’ nyomán keressék meg ő feleége , hogy azon ren­delkezéseket, mik a’ népnevelés’ ügyében kormányilag tétettek, velünk közölje.—Szóló azonban napirendre uta­­sittatott, ’s B­ó­n i­s megjegyzé, hogy, ha összevissza min­denki tetszésszerinti indítványokkal zavarja a’ napiren­det, tökéletes h­ácsba jutunk. Asztalos P. kor. jegyző tehát olvasni kezdé a’ honositási törvényjavaslat’ Il-ik Fejezetét ,,a’ honpol­gárság’elvesztéséről“ és ugyan a’ 14. §-ost, melly következő: A’ hon’ polgára lenni megszűnik 1) ki külföl­dön honosíttatja magáát; 2) ki idegen hatalmasság’sere­gében mint katona szolgál; 3) ki a’ hon’ határain kívül tiz évig tartózkodik a’ nélkül, hogy ezt vagy közhivatala kívánná meg, vagy iskolai tanulással töltené, vagy keres­kedéssel foglalkoznék; ki a’ honból, mindenét eladván 's magával vivén, végképen kiköltözködik. Szemere B. a’ 2-ik pontra tette megjegyzését, hogy t. i. ez szűkén van fogalmazva, ’s akként lenne bő­­vitendő, hogy polgári jogát nemcsak az veszítse el, ki ide­­gen hatalmasságnál mint katona szolgál, hanem az is, ki ,,a közállodalom engedelme nélkül külföldi czimet, ren­det vagy hivatalt, évdijjal vagy a’ nélkül, elvállal.“ Ezen bővítés közakarattal elfogadtatott. T­a­r­n­ó­c­z­y K. (Nyitra) azonban e’ záradékot ,,a’ közak­odalom engedelme nélkül, az idegen seregben ka­­tonáskodókra is kívánta kiterjeszteni. Ha p. o. valamelly hazafi, az ausztriai marinánál elegendő kiképzési alkalmat nem találván, e’ végett, status’ engedőmével, az angol marinához megy, azért nincs ok, hogy kozpolgári jogát elveszítse. — Szervere a’ törvénynek az idegen had­seregnél szolgáló katonákra ’s a’ külföldi czimere ’stb. vál­­lalókra nézve különböző oka van ; a’ ki t. i. idegen hadse­regben szolgál, az semmi esetre nem lakhatik itt, a’ ki pe­dig külföldi czimet ’stb. vállal, az itt lakhatik, de felvál­lalt külföldi viszonya talán a’ hon’ érdekeivel nem fog összeférni, miről a’ közállodalom ítél. E’ kettő tehát kü­lönböző­ tekintetek alá jővén, Nyitra’ követének észrevé­telét, ki mindkettőre nézve ugyanazon záradékot kívánja felállítani, nem pártolja. — Tarnóczy. Az angolok is szolgálnak idegen seregekben ; azonban, ha hazájok el­len üt ki háború, elhagyják külföldi szolgálatukat. így lenne ez nálunk is; illy esetben a’ közállodalom vissza­vonván engedőlmét, s különben is a’ haza ellen szolgálni nóta’esete I vén. Háború’ er­etében gyakorlott katonák­kal bírni nyereség a’ hazára nézve, ezért szóló azon esz­mét kívánná kifejeztetni a’ törvény javaslatban , hogy stá­tus’ engedelmével ’s kiképzés végett, szabad legyen kül­földi seregben szolgálni. — Bónis S. A’ nyitrai indít­ványt, kiképzés tekintetéből’s ezen eszmének nyílt ki­mondása mellett, elfogadja; de azt, hogy a’ magyar ha­zafi rendes zapldért szolgáljon idegen hadseregnél, meg nem engedheti. — Szemére B. A’ tabutes’ vagy ki­képzés’ eszméje úgyis ki van fejezve a’ 3 dik pontban. — B a c h ó J. (Trencsév) példát említ, hogy ekkorig nem igy volt. — Bónis S. Ez nem ok arra, hogy ezentúl sem legyen máskép’; ekkorig nem volt törvény, de most épen arról van szó, minő legyen a’ törvény. — Ruttkay P. (Zólyom). Csak általánosságban kívánná kimondatni, hogy mindaz honpolgári jogát veszítse, ki küthatalmak­­nál lekötve van. — Tarnóczy K. Nem akar szerény­telen lenni, de a’ tárgy’ fontossága mentse többszöri felszólalását, p. o. ha a’ magyar király szövetségre lépne az oroszok ellen a’ törökkel vagy az egyptusi alkirálylyal, kétségkívül nem tehetne szövetségeseinek hasznosabb szolgálatot, mint, ha nekik tiszteket küldene, ’s ennek el­tiltása legnagyobb igazságtalanság lenne azon ifjak iránt, kik ott magoknak katonai ismereteket ’s pénzt szerezhet­nének, és egyszersmind a’ haza’ közös ellensége ellen har­­czolnának. Véleménye szerint hát ő felségét azon jogtól, miszerint illy esetben külföldi seregeknél honfiakat al­kalmaztasson , megfosztani nem lehet. S­z i n t­a­y (Be­­reg) a’ nyitrai indítványt fontosnak tekinti, mert szüksé­gesnek látja más nemzetek’ tudományát hazánkba beül­tetni. Ebben semmi veszély nincs, sőt csak nyereség. A’ külföldi seregben szolgálást egyenesen csak kiképzési al­kalomnak tekinti, de ez akár pénzért, akár zsold nélkül történjék, mindegynek véli. Hacsak zsoldért nem lehetne szolgálni, zsold nélkül pedig igen, igy csak a’ gazdagok­nak nyujtatnék kiképzési alkalom, holott ezt a’szegények­től sem kell elvonni. Bónis S. A’ Nyitra’ követe által felhozott példa inti arra a’BB.-ket, hogy a’ szerkezet mellett maradjanak. Ő ugyanis azt mondá, hogy nem foszthatjuk meg királyunkat azon jogtól, miszerint kül­­hatalommal szövetségre lépvén, annak seregébe honfiakat küldhessen. Szóló azt véli, hogy a’, Jus belli et pacis“, arelly a’ nemzetnek annyi vérbe került, nem kizárólagos fejedelmi jog, ’s az illy szövetségeket a’ nemzetnek is helyben kell hagyni. Balogh K. (Győr): A’ hazának minden polgára követelheti, hogy ne korlátoltassék olly keresetmódban, melly a’ haza’ érdekeivel nem ellenkezik. Illy megszorítás a’ szabadság’ fogalmával össze nem fér, hogy honfiaink idegen seregben— az állodalom’ engedel­­mével— szolgálhassanak, csakhogy a’ haza ellen ne emel­jenek fegyvert. H­u­n k­á­r A. (Veszprém): A’ katonai tudományok’ állapota jelenleg is ott van hazánkban, a’ hol 1805-ben állott, midőn az országos RB. ez ügyben felirni akarván, kimondás , hogy a’ magyar bátorság’s vitézség világszerte ismerve van, de a’katonai tudomány­ban nagyon hátra vagyunk. E felírástól nádor ő fensége visszatartóztatá a’ BR két azon okból, hogy ,,Hannibal ad portás“,, a’ francziák már Bécsben vannak, ’s felírásra idő sincs. És ime 1848-ban is hasonló állapotban vagyunk. 1808-ban a’ RR. milliókat adtak a’ Ludovicaeára; ott az épület, de katona benne nincs, ’s ha a’hiában elmúlt 40 év alatt csak 20 ifjú tanult volna is évenként az intézetben, már 800 képzett katonával birnánk. S ki ad számot e’ veszteségről ? pedig itthon nem tanulható án , hová men­jenek ifjaink? Wienerneustadtba vagy Bécsbe? ott a’ tanulás sokba kerül, és csak kis számot vesznek be. Men­jenek tehát tanulni oda, hol háború van, p. o. Algírba. A’ lovaglás külnemzetek is eljöttek hozzánk a’ török háborúk’ idejében, ’s tudva van, hogy a’ rigómezei ’s várnai ütkö­zeteket, a’ telepvolt francziák’ túlságos hevessége ron­totta el. Ha Montecuculi ’s főképp Eugén — ki a’ fran­­czia királynak kicsiny testalkata miatt nem tetszett — nem jöttek volna hozzánk külföldről, azon vezérek, kiket Ausztria maga nevelt, soha sem űzték volna ki a­ törököt hazánkból; kívánja hát, hogy honfiaink idegen hadsereg­­ e.

Next