Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-01-29 / 1026. szám

czot vív ellene , mintha nem ajándékozott, hanem fogla­t föld volna , a’ mellyen ők laknak. Sőt emlékezhetünk rá, hogy az utósó két évben német földről német bevándor­lásokat eszközöltek, ekképen kiszorittatván épen azokat, kik őslakosok a’honban, mellében ők magok is jövevé­nyek. És e’ botrányos bevándoroltatás és a’ bennszülött népnek ezülötte-földéreti kiszorittatása, a’kalmul szolgált Borsod- és Vasmegyének, e’ körülményre az ország’ va­lamennyi törvényhatóságait figyelmeztetni, mint a melly nemcsak a’ helyt, tanácsot hívja fel intézkedésre, hanem törvényhozási elővigyázatot is megérdemel. Tudjuk, hogy német földről a’ tulnépesség telepekben szokott kiköltözni. Társaságok vannak, mellyek a’ kiköl­tözéseket elősegítik és vezérlik. Ezen társaságoknak fel­szólításaik, programmjaik vannak, mellyekben körülmé­nyesen leírják az országokat, a’ hol van tér­telepek’ elfo­gadására. Nem sorolom elő az okokat, miknél fogva nem ajánlják e’ társaságok az Amerikába, Mexicóba, Texasba költözést, hanem megérintem azokat, mellyek az európa tartományokra vonatkoznak. Reánk nézve ez nincs tanú­ság nélkül, legalább a’ mennyiben a’ külföldiek’ számitá­sait ismerteti meg velünk. Az Oroszországba költözést nem javasolják, mert bár a’ korona’ birtokaiban a’ jobbágyi viszony tűrhető, de nem remélhetni, hogy e’ birodalomban a’ német ele­met és általa a’ civilisátiót terjeszteni lehetne, sőt átol­vadván a’ szláv elembe , előbb-utóbb saját őshona ellen fogna fegyvert a’maradék. Tehát a’ nyelv és nem­zetiség’ féltése a’ főok arra, hogy Oroszországba gyarmatokat ne küldjenek. — És Görögországba sem, mivel a’ görög nép, épen úgy, mint az olasz, határozot­tan kijelentette magát a’ németség ellen, a’ német néves nép ott meggyaláztatott, nem érdemli tehát Görögország, hogy a’ német erő és ipar’ gyümölcseit élvezze. — Az al dunai török fejedelemségek pedig nem nyújtanak sem személy-, sem vagyonbiztosságot, és e’ tartományok fö­lött olly komoly jövendő lebeg, melly az idegen telepeket végveszéllyel fenyegeti. — Gallicziában , az ausztriai kormány alatt, lehetne remélem törvényes védelmet, de a’ földesúr és jobbágy közti viszony még mindig a’ vesze­delem’ méhe. És mind ezek után hazánk, Magyarország az , melly telephelyül ajánltatik. Mert egészséges éghajlata van; mert földe jó; mert van személy és vagyonbátorság; mert olcsó az átköltözés; mert könnyű és szabad a’ visszatér­­hetés, és a’ m­i l­e­g f­ő­b­b, a’ mint hirdetik a’ programai­ban , mert a’ német telep nyelvét ’s nemzetiségét meg­tarthatja, és hogy megtartsa, arra a’németföldi fejedel­mek az ausztriai kormány által felügyelhetnek. E’ tekin­tetben igy okoskodnak. A’ magyarok úgy törekesznek nemzetiségeket terjeszteni, hogy a’ többi bennlakó nép­fajokat a’ magokénak megőrzésére épen azzal ébresztik. Eddig a’ német és szláv elem dicsőségesen kivívta diada­lát, azonban szükség, hogy ereje új bevándorlások által öregbittessék. A’német elemet minden áron a’ maga’ tisz­taságában fenn kell tartani. És hiedelmük szerint az an­nál könnyebb, mivel egy részről az ausztriai kormány barátja a’ telepítéseknek, és más részről a’ magyar nagy­urak nem tartoznak a’ túlzó magyarok közé , nem igen terjesztik a’ magyarságot, sőt inkább a’ német lakosokat földeikre szívesen viszik , tehát az ő körükben az átolva­­dástól tartani nem lehet, így dicsérik a’ külföldiek na­­gyainkat; örülnek-e a’ magasztalásnak ? nem tudom. Azt hiszem, hogy nem akarunk mi, úgyszólván, egyed­­árulkodni a’ magyar föld’ áldásaival; nem akarjuk ke­mény szívvel kizárni a’ külföldieket, kik nálunk a’ nyo­mor elől menedéket keresnek; nem akarjuk kitiltani a’ külföldnek hozzánk költöző iparosait, és nem érzünk sem­mi ellenszenvet az idegenek iránt, sőt a’ német munkás és jámbor nép iránt hajlamot érezünk; de természetes, hogy az ollyan események, millyeneknek a’ múlt években a’ szász földön tanúi valónk, fölriasztnak bennünket; termé­szetes, hogy a’ bennszülötteknek őshelyökről külföldiek általi leszorittatását nem szívelhetjük el; természetes, hogy miután nemzetiségünk még folyvást vigyázatos ápo­lást kíván, nem tetszhetnek nekünk ollyan telepitések, mellyeknek czélja: köztünk’s rovásunkra a’német elemet terjeszteni. Hiszen ha Németföldnek érdekében van a’ né­met elemet terje­szteni köztünk, nekünk még inkább érdekünkben van a’ magunk’ nemzetiségünket azon hazá­ban, mellyre egész világon szorítva vagyunk, megtar­tani. Nem nyomhatja el az ember a’ kellemetlen érzést, mellyet illyen számítások’ alkalmával érez. Mintha mi becstelen, értéktelen népe volnánk a’ földnek, mellyet át kell olvasztani. Illy körülmények közt nem volna csoda, ha magunkat szigorúan elszigetelnék, pedig azon kívül, hogy eddig hazánk egy nyilt vendégfogadó volt, mellybe mindenki tetszése szerint jött és ment, javasolt honosí­tási törvényünk illy körülmények közt is a’ legszabadabb elvű és legtágabb. Miután tehát az egyenkénti beköltözés meg van en­gedve, minden megszorítás nélkül, miután az igazság azt hozza magával, hogy ott, hol a’ puszták’ megtelepíté­séről van szó, saját hazánk’ túlnépesedett vidékeiről szál­litsuk át a’ lakosokat; miután továbbá a’ csoportos be költözés már azért sem engedhető meg, mivel, a’ mint a’ tapasztalás mutatja, a’ beszállított községek igen nehezen, vagy épen nem magyarosodnak meg, melly a’ közigazga­tást is nehezíti : e’ két szempontból kiindulva, illyended rendelkezéssel vélném a’ honosítási törvényjavaslatot pó­tolandónak: „Külföldieknek csoportosan és egy helyre leendő be­költözködése vagy megtelepítése tiltatik, a’néptelen té­rek a’ hon’ népes­­ vidékeinek lakosaiból gyarmatosit­­tatván. Csoportos megtelepedésnek vétetik az, ha ugyan­azon községbe, akár egyszerre, akár spredoxiként 5 — 10 háznépnél többnek nem adatik hely. Kivételnek a’ gyár- és ipar-vállalatokhoz szükséges szakértő személyek.“ Ezt még most nem határozott szerkezetként ajánlom, hanem csak arra figyelmeztetem a KK. és B- et, hogy hazánk’ némelly vidékei’ túlnépességének és nemzetisé­günknek érdekében illyes rendelkezésre okvetetlenül szük­ségünk van. B­ó n i­s L. Elfogadja az indítványt azon hozzáadás­sal, hogy a’ csángó-magyarok ezen rendszabály alól kivé­tessenek, ’s a’ kamarának kötelességévé tétessék, ezekkel népesíteni be pusztáit. — Pártolák továbbá az indítványt: Rako­vszky (Liptó), B­i­r­ó­ J. (Arad), V­i­d­o­s­s J. (Vas), Pázmándy D. (Komárom), Szentivá­­n­y­i K. (Gömör), M­a­k­a­y (Krassó), Tarnóczy K. (Nyitra), J­u­s­t­h J. (Turócz), Kende (Szatmár), Ku­bicza (Trencsén). — Szentkirályi M. igen fontosnak tartja az indítványt, mert, midőn saját hazánkfiai éhen halnak, botrány nélkül nem láthatjuk, hogy Oraviczára a’ kamara külföldieket gyarmatosít, hol­ott a­ felső magyarországi munkások nem élhetnek. Fi­gyelmeztetni kell a’kormányt, hogy, ha azon szegény felső-magyarországi lakosságnak keresetmódot nyújtani elmulasztó,, legalább ott, hol munkásokra szükség van, ezeket telepítse le, nem pedig külföldieket. — Ezután a’ telepedés és gyarmatosítás közti lényeges kü­lönbséget említvén, ezen eszméknek meghatározását adja, miszerint t. i. telepedi­k az, ki maga’ erejéből vándo­rol be, ’s elérhetésére nézve előleges szerződést senkivel sem köt; gyarmatosittatik pedig, ki elélhetése’ föl­tételeit mástól nyeri meg. Ez utóbbit szóló egészen el kí­vánja tiltatni, mert csak az elsőtől lehet hasznot várni. — A’ törvényjavaslatot hát nan úgy állítaná, mint Szemere B.; mert, hagyjunk csak nyitva valamelly buvó ajtócskát, ugyanazon kormány, melly most a’ hon’ fiainak elélheté­­séről nem gondoskodik, melly most külföldről hoz gyar­matokat, ezen ajtócskán ki fog báni, ’s nem érünk czért, hogy t. i. ezen ország azok’ javára szolgáljon, kik itt szü­lettek ’a kiknek itt kell élniök. Pázmándy D. A borsodi követ’ indítványának lényegét pártolván, csupán azt nem helyesli, hogy a’ tör­vényjavaslatban valamelly szám, p. o. 10 háznép mondas­sák ki, — minden efféle részletekbe menés kijátszásra vezet, mert ha egyszerre jöhet tiz háznép, jöhet több ízben is. Hasonló értelemben volt Biró J. (Arad) Szent- I­v­á­n­y­i K. veszély fenyeget a’ külföldről; vannak ott emberek, kik a’ magyar földre spekulálnak,’s azt mintegy magokénak tekintik , hogy rajta a’ német nemzetiséget terjeszszék ; vannak szabadelmű irók, kik az ausztriai kormány’ minden tettét megróják, mellyek által ez a’ ha­ladás’ ügyét gátolja, de a’ magyar nemzetiséget mindenütt ’s mindenben ellenzik. M­a­k­a­y (Krassó) az oraviczai vádra nézve azon felvilágosítást adja , hogy ott semmi külföldi gyarmatositás nem történt , hanem a’ kincstár vasutat építtetvén kőszénhordásra, felsővidéki tótokat hozatott, kik azonban munkára nem voltak alkalmatosak. Tarnóczy K. Nem hiában dicsérik a’ magyar ven­dégszeretetet , — ’s szomoritó , hogy ez olly tulságig megy, hogy általa az idegenek’ érdeke mozdittatik elő. A’ magyar nemes családok közül sokan századokon át szol­gálják hazájokat, királyunkat, jo­gik mégis sohasem ter­jesztetnek, holott egy külföldi mágnáskában elég érdemül tekintetik, ha egyik másik magyar­ család’ leányát elvette, követtel barátságban volt, ’s a’ salon­okba eljárt, hogy magyar mágnássá legyen. Midőn az alföldi puszták Mária Therézia és József alatt benépesittettek, ezerek fordit­­tattak reá, hogy azokra svábok települjenek, a’ mi sze­gény hazai tótjainkról pedig senki sem gondoskodott. Ideje, hogy más politikát kövessünk. J­u­s­­­h J. Lé­nyegre nézve Borsodot pártolja, de azt nem, hogy egy­szerre p­l. kilencz család letelepülhessen ; a’ törvény’ illy szerkezete hibás volna,’s kijátszásra adna alkalmat. Pest szerint kivánja értelmeztetni a’ gyarmatosítást. — Annak, hogy az ország’ egy részéből másikba nem tör­ténnek gyarmatosítások, van egy törvényes és finan­cziális alapja, t. i. az adófundus’ tekintete: ha megengedtetik a’ szabad elvándorlás, ki fogja fizetni az adót? ez esetben a’ törvényeknek gondoskodni kellene, hogy ki által viseltes­senek a közterhek; — ’s az üres jobbágytelkeket senki­sem vállalná fel. — Kende Zs. (Szathmár). A’ szathmári német gyar­matok 1725 körül hozattak be,’s máig sem magyarosodtak meg, máig is vannak helységek, mellyekben a’ férfiak kö­zül csak kevesen, az asszonyok pedig épen nem tudnak magyarul. Törvény által kellene gondoskodni a’ régi né­met gyarmatok’ megmagyarositásáról. — De szükséges azon okokat kitapogatni, mellyek miatt a’ magyar faj egy ezredév alatt, mióta itt lakik, nem tudott jobban megszaporodni, ’s 1 millióról alig szaporodott 5-6 mil­lióra. Eleinte a’ sok háború is okozható ezt, de más okok szinte vannak. Egyik , hogy a’ magyarok általában nem szeretnek házasodni; másik, hogy a’ cath­­elérus , melly pedig jó birtoku ’s tehetős férfiakból áll, nőtlenségben él, ’s a’ katonaság’ nőszülése is igen nehezítve van. Kü­lönö­sen kár, hogy az­elérus nem házasodhatik, noha a’ Liba­non’ hegyén lakó papság, mellynél nagyobb tekintélylyd sehol sem bir a’ kath­­elérus , ezen dísze az egyháznak, feleséges és gyermekes. Magyarországon legaláb­b 10,000 PaP van, ’s ez nem kis rubrica. Szóló szeretné, ha a’ ki­­küldendő választmány erre is kiterjesztené gondoskodását. A borsodi indítvány feletti tanácskozás ezzel befejez­tetvén, az indítvány elfogadtatott a’ pesti módosítás sze­rint, s a’ szerkesztés a’ jegyzőségre bizatott. Ezután B­ó­n­i­s S. indítványt tett, hogy régibb ha­tározat szerint az absenthm­usi törvény vétessék elő, ’s a’ honosítással összekötve tárgyaltassék. Babarczy A. szinte azok közé tartozik, kik az absenseket meg akarják róni, de e’ tárgyat nem ide, hanem a’ közteherviselés, az adórendszer’ kidolgozásához tartozónak véli J­u­s­­­h J. Az absentismusi törvényt igen fontosnak tartja, ’s nem szeretné összekötni az adó’ kérdésévek mellyről nem tudni bizonyosan, lesz-e belőle valami. Azért külön kivánja tárgyaltatni, ’s választmányra bízatni, mellyet a’ közteher­viselési orsz. választmány’ követtáblai része, kerületi vál. alakjában, képezhet. — O­­ g y a y J. Az absentismus’ tárgyát nem látja kapcsolatban a’ honosítási törvény­nyel ; nem szeretné megelőzni az adótárgyban működő választ­mányt ; ha ott át nem menne e’ rendelkezés, akkor lehet azt külön is tárgyalni. Benne­m. mindegy, akárhová köttetik, csak az elv mondassák ki; miatta,akár a’jegy­zőt lehet megbizni javaslat-készítéssel. — És ez határo­zatba is ment. Még egy indítvány jött ma szőnyegre. Gr. An­­drássy Gyula egy szükséges §-a3* betétesét indítvá­nyozó a’ honositási törvénybe. A’ 22. §-ban meg van szo­rítva a’ földbirtoki jog, ’s a’külföldiek ki vannak abból zárva; de miután a’tapasztalás bizonyitja, hogy a’leg­szigorúbb törvényes szabályok is kijátszatnak, és sok me­gyében mások’ neve alatt szereztek a’ külföldiek földbir­tokot, szükségesnek lát e’ visszaélés ellen valamelly biz­tosítékot, melly a’ törvény’ erejét és sikerét megóvja. E’ tekintetből javasolja, hogy az, ki nevét az illy jószágszer­­zésre oda adja, a’ szerződés-hamisítók’ büntetése alá vo­nassák, fenmaradván egyébiránt a’ 22-ik §. rendelete. — Ezen sanctió elfogadtatván, K­á­r­o­l­y­i I. (pestvárosi k.) indítványára az eladókra is kiterjesztetett, ’s a’ m­us’ szerkesztésével szinte a’ jegyző bízatván meg , a’ gyűlés eloszlott. ------------­A’ jan. 15-i főrendi ülés’ vége. (A’ közteher­viselés’ ügye). Ürmén­y­i József, tolnai főispán. Beszédét, az előtte szólott gr. Teleki’ előadása’ egyes részeinek czá­­folásával kezdvén, arra következő észrevételeket tett. Mit gr. Teleki mond, hogy t. i. a’ nemességnek a’ házi pénztárhoz járulása megérett kérdés, azt ő, ki a’ megyékben a’ hangulatokat természetes állásukban vizs­gálta, állítani nem meri; hogy azonban a’ fizetés­hez járulás általában megérett kérdés, annak az is bi­zonysága, miszerint itt sem volt, magát ez elvet illetőleg, semmi kifogás hallható. Itt mindenki elég világosan nyi­latkozott, é s gr. Teleki csak azon büszkeségből akart­a f­­arczokat látni, hogy azokat, bármi parányiak legyenek, lehányhatj­á. Gr. Teleki a’ házi adó mellett a’ rendek’ tábláján levő 29 szavazatra hivatkozott; ugyde az orszá­gos pénztár mellett 41 szavazat van; én épen azért cso­dálni való, mikép’ alapították a’ rendek a’ szavazatok’ illy állására izenetüket, mellyben a’ házi adónak adatik első­ség­ — Az igazságra hivatkozik gr. Teleki, azonban kérdi szóló, hogy okszerű-e az igazságot, semmi politicát, sem­mi körülményt nem tekintve, azonnal életbeléptetni ? Ha általában az igazságból indul ki, mert nem indítványozza, hogy most mindjárt a’ hadi adót, a’ közmunkábani rész­vételt’stb. is vállaljuk el? Ugy­e, mert azok e’szempil­lantásban nem időszerintiek. És csak erről van most szó: valljon, komoly és lelkismeretes megfontolás után eljött­nek hiszik e a’ m. főrendek a’ pillanatot, hol egy fokozat­tal tovább kell menni. Ha az igazságot követve tovább mennénk , maga gr. Teleki is visszaborzadna, mert az igazságot visszafelé vezetve, ő magának ki kellene mind­azt fizetnie, mit eddig a’ nép igazságtalanul fizetett. — Ha a’ tisztviselők’ fizetésének szaporításáról van szó, azt a’ megyékből sietve följelentik a’ h.tanácsra, a’ pénztárt illető más körülmények azonban könnyen mellőztetnek; ’s hogy itt valaki a’ visszaélések ellen emel szót, azért azt vetni ellene, miszerint az alkotmányt támadja meg, ez azt következtetné , hogy mi az alkotmány’ javításából ki vagyunk zárva. — Azt ajánlja gr. Teleki, fogadjunk el az adóra nézve minden garantiákat, kivevén, mellyek a’ megyéket korlátoznák. (Gr. Teleki közbeszól, mi­szerint nem azt, hanem ezt mondá , kivevén olly garan­tiákat, mellyek a házi ad­ó’, elvállalását lehetlenné tennék). Szóló főispán folytatja . Észrevétele erre is ráillik, t. i. hogy az, mi mellett lehető ’s mi mellett nem lehető a’ házi adó’ megajánlása, relatív dolog, ’s annak kimondásában, mit lát erős, mit gyönge garantiának , senkit sem lehet korlátozni. Ezekután áttérve a’ tárgyra, oda látja szorítva a’ tanácskozási fordulatot, hova azt gr. Szécsen indítványá­nál fogva nem tartotta fordithatónak. Ez indítványban egy elv van kimondva : a’ fizetés; hogyan lehetett hál azt átvinni azon térre, hol a’ házi adó mellett, mellyet senki meg nem támadt, szónokoljanak. Amaz elv a’ rész­leteket nem rekeszti ki. Az Ő véleménye tisztán ez . A’ rendek által megemlített közös teherviselés’ elvében osz­tozik ; azonban az általuk elvképeni elfogadás végett ajánlt házi adóházi járulákát csak a’részletek után nyilat­koztathatván ki, megegyezik egy orsz.vál. kiküldésében, melly a’ fölött , mellyik speciális nemre, mi sorral és minő feltétel k mellett alkalmaztassák az elv, adjon javaslatot. 76

Next