Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-01-29 / 1026. szám
vipolelenike'.Inm ndfmn héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, nép- V *s a r klildva pedig 7 ft 12 kr pengőben - Előfizethetni Pesten, hatvani utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnak - Az ausztriai birodalomba és egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történtek. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 szer hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek * helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számíttatik. TARTALOM. Országgyűlés. Rövid közlés jan. 25-ről. — 37-ik ker. ülés (honosítás, gyarmatosítás). — A’ jan. 15-ki főRRI ülés’ vége (közteherviselés). Külföld. Dunavizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. ORSZÁGGYŰLÉS. Rövid közlés. A’ jan. 25 ki kerületi ülésről. Szabó M. kerületi jegyző olvassa a’ RR. és RR. izenetét a’ részek’ visszacsatolása’ tárgyában. Folytattatik a’ honosítási törv.javaslat’ hitelesítése. Ez bevégeztetvén, Asztalos jegyző olvasta az ínség’ tárgyában izenetet. Ez alkalommal Kray Szepesmegye’ követe tette meg indítványát, túlnépesedett megyéje’ nép feleslegét, a’ kincstári pusztákra kívánván gyarmatosittatni. Utólagosan a’ városi ügy tárgyalása folytattatott, ’s ott hallottunk egy pár jeremiádot a’ nemesi és egyházi kiváltságok mellett. 37-ik kerületi ülés, jan. 17. Elnökök : Ambró (Bars), Schnée (Heves); jegyző : Asztalos; tárgy: honosítás, gyarmatosítás. Az elnökség jelenté, hogy az egyházi rend’ részéről a’ közteherviselési választmányhoz Sárkány M. bakonybéli apát, az örökváltságihoz pedig Matyasovszky István rozsnyói kápt. követe választattak meg. A’ kir. városok pedig a’ közteherviselési választmányhoz hat egyént választottak, noha határozat szerint csak négyet kellett volna választaniok. — A’ városok’ részéről előadatott, hogy az eddig szokásban volt arány szerint, midőn a’ megyék kerületenként négy-négy tagot választottak, a’ városok hat tag’ választásának gyakorlatában voltak. — Miután azonban a’ volt kerületi elnökség azt bizonyító, hogy határozat szerint csak négyet lehetett volna választaniok, oda utasittattak, hogy a’ határozatot tartsák meg, ’s négyet válaszszanak. — Nagyon kívánatos lenne bizonyos állandó normát állapitni meg e’részben, hogy a’ súrlódások kikerültessenek, ’s minden egyes tárgynál ne hozhasson tetszésszerinti, ingatag határozatokat a’ BB. szeszélye. A’ kir. városok, a’ szokott zajlásban a’ határozatot nem hallhatván, ’s akkor az ellen fel sem szólalván, legjobb hiszemben tettek az eddigi gyakorlat szerint, ’s most azon compromissiónak tétettek ki, hogy választásukat önmagok megsemmisítsék. Ezután a’ külföldiekről szóló törvényjavaslat’ vizsgálata folytattatott. III-ik Fejezet, 23. §. Közhivatalt a’ megtelepedett külföldi sem viselhet. Hadi szolgálatba minden külföldi felvétethetik, de arra köteleztetnie nem lehet. Ezen §-us’ második fele Bón is S. indítványára kihagyatott, — azon okból, mert köznemzeti kívánság, hogy magyar tisztek alkalmaztassanak, a’ szerkezet pedig alkalmat adna külföldiek’ alkalmazására. 24. §. úgy ingatlan birtoktól, mint egyéb élelem ’s keresetmódtól a’ mind ezekre nézve fennálló törvények’rendelete szerint, a’ honpolgárokkal együtt, a’ külföldi is tartozik a’ terheket viselni; de kik jeles találmányok’ behozatalával gazdagítják a’ nemzeti műipart, vagy gyárakat állitnak fel, vagy gyárakban dolgoznak, az illyenek, megtelepedésök után csak 10 év múlva fognak adóztathatni. Ezen szakaszra nézve hosszasabb viták keletkeztek. B a c h ó (Trencsén) azokat, kik a’ „gyárakban dolgoznak“, nem akarta egy categóriába tenni a’ gyártulajdonosokkal, mert ha a’ külföldi napszámosok adót nem fizetnének, míg a’ mieink fizetnének , ezek ezáltal kizáratnának a’ versenyből. Károlyi Isv. (Pestváros): Ne gondoljuk, hogy a’ külföldiek olly nagy hevenyében állitnak nálunk gyárakat; a’ tapasztalás ellenkezőt mutat; eddig meglevő gyárainkat hazai részvényes társaságok állították , ’s azokban csak a’ factorok külföldiek, kikre hogy különös tekintet legyen, okát nem látja. Szinte említi hazai munkásainknak a’concurrentiából kizáratását, ’s csak azokra terjesztené az adómentesség’ jótéteményét, kik a’ gyáripart valamelly különös uj találmány’ behozatalával gazdagítják. S z i n t a y (Beregh) A’ gyámnokokat nem az adómentesség vonja hazánkba, hanem jó törvények, személy- és vagyonbiztosság. Ha a’ §-os megtartatnék, legalább a’ 10 évi határidőt kívánja leszállittatni, mert illy hosszú idő alatt a’ gyárosok meggazdagodhatnak hazánkban, ’s elmehetnek. — Asztalos P. A’ városok azért kívánnak szavazatot, hogy az ipar képviseltessék ; ő most, megyei képviselő létére, Pestváros’ kör. ellenében szólal fel az ipar mellett, ’s kívánja a’ mást megtartatni, hogy a’ külföldiek’ concurrentiája javítsa a’ magyar munkást. Hunkár J. (Veszprém): Előadó tapasztalatait, mik szerint gyárkészitményeink’ tökéletlenségének ’s drágaságának oka főképen: alkalmatos gyármunkások’ hiánya, kiket tehát illynemű kedvezésekkel kell a’ hazába vonni. Szentkirályi M. E’ törvénynek nem czélja, hogy a’ műipart mozdítsa elő; illy rendelkezés oda való, ha a’ műiparról külön törvénynyel fogunk rendelkezni. Ha az adómentesség feltétele volna a’ gyáripar’ felvirágzásának, úgy már roppant gyáriparnak kellene lenni hazánkban; azon pár ezer forint, mellyet az adómentesség a’ gyárosnak megtart, úgy is csekélység azon nyereséghez képest, mellyre nagyobb gyárvállalatoknál számítanak. A’ gyáriparnak más feltételei vannak ’s a’ találmányok’ megjutalmazásának más módjai; azért a’ 24-ik §. végét, ettől kezdve, de kik ’stb. egészen kihagyatni kivánja. Lónyay G. Annyiban igaza van Máramarosnak, hogy nemcsak azok pártolják a műipart, kik azt egyenesen képviselik , hanem mindazok, kik a’ haza’ felvirágzását óhajtják. — A’ külföldi gyámokok’ pártolásának téveszméje azon korból maradt fel, midőn a’ franczia kibujdosottak vivék más országokba a’ műipart; most a’ gyáripar’ előmozdításának sokkal jobb tényezői a’ jó törvények, személyes ’s vagyoni bátorlét ’s a’ honi iparosok’ kiképzésére nyújtott alkalmak, mint a’ külföldieknek adott kedvezések. Szóló fontosbnak tartja, hogy a’ honi iparosoknak nyujtassanak kiképzési módok ’s kedvezések. A’ szerkezeti rendelkezés nincs is itt a’ maga’ helyén, ’s azt kihagyatni, vagy legalább a’ 10 évet leszállittatni kivánja. Bónis. S. A’ kimaradásban egyetért, bár nem hiszi, hogy a’ 10 évi adómentesség csalogató nem lenne, mert nem azt kell tekinteni, milly kevés itt az adó, hanem azt, milly nagy az a’ külföldön. — Szemere: A’ trencséni módosítást elfogadja ugyan, de a’ §-as’ végét, Pest szerint, egészen kihagyatni nem szeretné. Az adómentesség kétségkívül szinte egyik motívum a’ gyáriparosok’ beédesgetésére, ha t. i. az nem a’ szolgabiró’ kegyelmétől függ, mint ekkorig, hanem a’ törvényben tisztán kimondatik. Arra nézve, hogy e’ rendelkezésnek itt nincs helye , csak akkor volna igaza Pestnek, ha az minden előzmény ’s következmény nélkül hozatnék elő; ott, hol a’ honpolgárokról szóltunk, illy részletekbe nem kellett bocsátkozni, mert azok’ jogai ’s kötelességei a’ törvényekből tudva vannak, holott a’ harmadik fejezetbe, miután rendszeres codexünk nincs, az idegenekről szóló minden rendelkezést bele kellett szorítani, ’s a’ kivételeket is megemlíteni. — Bó n is S. Minthogy külföldi ember fekvő birtokot rendszerint nem fog szerezhetni, a’ e’ elejét változtatni kivánja, ’s e’ helyett „ingatlan birtoktól“ ezt tétetni vagyonától. — Miután még Ruttkay J. (Zólyom), Szentiványi K. (Gömör), Dessewffy J. (Nógrád) a’ külföldi gyárosok’ adómentessége mellett, Inkey Zs. (Somogy), Lónyay M. (Beregh), Szuha J. (Jászkunság), Ba- rogh K. (Győr), Kende Zs. (Szathmár) és Babarczy A. a’ 3-as’végének kihagyására emeltek volna, szót, — a’ a’ vége, Pest’ indítványa szerint, e’ szavaktól: „de kik“ csakugyan ki hagyatott; elején pedig a’ szabolcsi változtatás elfogadtatott. 25. §. Külföldről betelepedett mesteremberek, gyárosok, kereskedők, iparűzők, üzleteiknek gyakorlatában, ez okból, senki által nem háborgattathatnak,’s legényeket és segédeket, szükségeik szerint, az illető szabályoknak eleget tevén, szabadon fogadhatnak, úgy a’ indítványára, mint a’ 21-ik §-os által fölösleggé tett ismétlés, egészen kihagyatott. 26. §. A’ hon’ határain kívül lakó külföldi is e’ honban nyílott örökségét, mint szinte a’ ki- vagy visszaköltözködő egyed itten keresett vagyonát kiviheti, de mind ezt csak föltételek alatt, mellyek hasonló esetekben fennállanak e’ hon’ irányában, törvényei szerint azon állodalomnak, mellyben az öröködő lakik , vagy a’ kiköltöző megtelepedni szándékozik. Ezen esetekre felügyeltetni az illető törvényhatóság köteles. Ez oknál fogva külföldre örökség nem vitethetik, sem vagyonával a’ külföldi, megyékben a’ szolgabiró, kerületekben a’ hadnagy, sz. k. városokban a’ kapitány’ engedelme nélkül, ki nem költözhetik. Azon föltételeket, mellyek alatt mindez az illető külország’ törvényei szerint Magyarország’ irányában megengedtetik, bebizonyítani az öröködő vagy kiköltöző tartozik. Ezen §-ra Kende Zs. (Szathmár) tette megjegyzését, előadván, hogy túlnépesedett országok a’ magok’ proletárjait szívesen kibocsátják, de mások’ proletárjait be nem bocsátják, ellenben vagyonos lakosaikat úgynevezett A b f a h r t-A b g a b e nélkül el nem eresztik. Kérdés, van-e hazánk illy állapotban? ha igen, úgy minden országban egyforma kiköltözési adót kell megállapítani, itt viszonyosságnak helye nem lehet, mert reánk nézve mindegy, akárhová költözik valaki. — Szluha J. A’ hadnagy nevezet nem alkalmazható a’ jász-kun-kerületre , mert ez ott levélhordó; főbírót kíván helyébe tétetni. — Ennek figyelembevételével, a’ szakasz megtartatott, a’ mit van. 27. §. Általában véve minden külföldiek a’ honpolgárokkal akárhol, külföldivel pedig csak e’ honban kötött szerződésre nézve, e’ hazai törvények szerint, — a’ szerződési és rendelkezési személyes képességet illetőleg pedig azon, vagy e’ hazai, vagy az ő hazájukbeli törvények szerint ítéltetnek el, mellyek szerint cselekvényök inkább megállhat. Szemere B. Megemlite némelly szempontokat, mellyek szerint e’ törvénynek uj szerkezete készült. Az előbbi szerkezetben ugyanis nem volt különbség téve az ideiglen itt tartózkodó és megtelepedni kívánó külföldiek közt, a’ mire az új szerkezetben gond van fordítva. A’ tanácskozásalatti 3 ik fejezetet nem kell összekötni a’ honosítás’ eszméjével; ez egyenesen a’ külföldiekről szól, ’s arra való, hogy ezeknek viszonyai minden oldalról meghatároztassanak. Ezt a’ reciprocitás’ elve szerint tenni nem lehetett, mert így e’ tekintetben a’ külföldi törvényhozástól lettünk volna függők. A’ végrehajtás nálunk a’ megyék’ kezében van, a’ szolgabiró pedig nem fogott volna ügyelni, mit rendel a’ külföldi törvény, míg más részről az e’ részbeni felügyelést a’ dicastériumokra sem örömest bízná szóla, mellyek nem eléggé függetlenek a’ külföld’ irányában. Ha rendszeres codexünk volna, úgy, arra hivatkozva, könnyen át lehetett volna esni e’ 3-ik fejezeten, de miután codexünk nincs, itt kelle beszúrni némelly rendekezéseket; kimerítő munkát azonban e’ helyen senki se keressen. — Bón is L. Nagyobb világosságot kivánván a’ szerkezetben, hogy a’ személyes képesség alatt csupán szerződési ’s privát rendelkezési, nem pedig p. o. törvényhozási képesség is értessék, a’ személyes képesség’ elébe, szerződési és rendelkezési szavakat kiván tétetni, a’ mi el is fogadtatott. 28. §. Midőn pedig külföldi külföldivel e’ hon’ határain kívül lép törvényes viszonyba, az megitéltetik törvényei szerint azon állodalomnak, mellyben a’ jogviszony előáll, ha csak a’ szerződésnek alapjait más törvény nem vétetett. Ez esetben a’ felek, ha magyar birósághoz folyamodnak, kötelesek a’ külföldön véghezvitt cselekvénynek törvényes következéseit a’ külföldi illető törvényszékek’ végzésével igazolni. 29. §. Midőn külföldi e’ honban másoknak jogokat ad, a’ nélkül, hogy magának azt biztosítana, ezen tette vagy a’ hazai törvények, vagy a’ külföldi’ utósó honának törvényei szerint ítéltetik meg, t. i. mindig azok szerint, a’ mellyeknél fogva a’ cselekvény’ érvényessége inkább van biztosítva. 30. §: A’ külföldi e’ honban tartozik mindenekben a’hon’ törvényeihez alkalmazkodni. Rendőri ’s büntetti esetek’ tekintetében a’ 10. §’ rendelete e’ honban élő minden külföldire kiterjesztetik. Bünperbe-fogás’ esetében, ha elég biztosítékot nem mutat ki, személyes megjelenésére nézve, — az általa indított per’ esetében pedig, a’ perköltség ’f okozandó kár’ megtérítésére nézve, kellő biztosítékot kimutatni tartozik. Kende Zs. és Bónis S. homályosnak találták különösen a’ 29-ik §. szerkezetét. Bónis S. általában nem szereti a’ külföldi törvényekre hivatkozást, mert a’ magyarországi bíró nem tudja, nem is tudhatja minden nemzetek’ törvényeit. Szemere B. magyarázva a’ 29 ik §-ost, azon példát említé , hogy ha p. o. valamelly külföldi bejön hozzánk, ’s végrendeletében alapítványt tesz valamelly intézet’ javára, és e’ végrendeletet, hazája’ szokása ’s törvénye szerint, nem íratja alá törvényes számú tanúval, ez esetben, ha a’ cselekvény az itteni törvények szerint ítéltetnék, érvénytelen volna; ’s igy a’29-ik §. rendelete a’ mi javunkra szól. A’ törvényhozási szempont e’ tekintetben az, hogy az intézkedőről nem lehet józanon feltenni, hogy olly dolgot akart cselekedni, melly ne legyen érvényes, ’s ő józanon gondolhatta , hogy hazája’ törvényei szerint intézkednie lehet és szabad. — Hivatkozott a’ váltótörvénykönyv’I. Fej. 3-ik ’s 4-ik §-ára, hol hasonló rendelkezés van. Kende: legalább azt kell világosan kitenni, hogy a’ 29-ik § ban egyoldalú intézkedés értetik. És ezen értelemben teendő uj szerkezet a’ jegyzőre bízatott. Bevégeztetvén ekként a’ honosításról és külföldiekről szóló törvényjavaslat, Szemere B. egy rokontárgyban, t. i. a’ gyarmatosítás’ tárgyában tette meg fontos indítványát, melly következő: Szemere B.: E’ honositási törvény alkalmat nyújt nekem a’ KR. és RR. figyelmét egy rendelkezés’ szükségére fordítani. Tudjuk, miképen törvényeink a’ puszták’ birtokosait azok’ megtelepitésére kötelezik, de a belföldieknek elsőbbséget nem adván külföldiek felett, számos telepek, Mária Terézia’ korától kezdve, külföldről szállíttattak be. Kétségkívül nem kerülte el az ország’ figyelmét azon jelenet, hogy az efféle telepek egy század alatt is nehezen olvadnak a’ mi nemzetiségünkbe, az erdélyi példa pedig mindenkit fölriaszthat, a’ hol amaz őstelep — a’ szászokat értem — most is idegenkedéssel viseltetik a’ magyar nemzetiség iránt; daczol vele, sőt hat- 16