Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-02-26 / 1042. szám
Péntek 1042. Februarius 25. 1844. Megtehnik e’töpminden héten iényszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordéssal baritok nélkül 5 ft, postás borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, ■ ényszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, hatvani utcza! Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál. A’ ausztriai birodalomba ’ egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történtek. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 szer hasához»» apró betüjü sorért, vagy ennek 1 helyéért 5 pengő kr, a kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számíttatik. TARTALOM. További észrevételek a’ [fiumei vasút’ ügyében. Országgyűlés. Rövid közlés febr. 22-ről. 33-ik országos ülés a’ főrendeknél febr. 18-án (honosítás).— Fölvilágositás. — Külföld. — Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. További észrevételeink a’ fiumei vasút’ ügyében. A’ vukovári emlékirat azon nevezetességgel bir, hogy épen ellenkezőjét bizonyítja annak, mit bebizonyítani akar. Midőn az egész 5 petnyi kamatbiztositást támogatja, akarata ellen világossá teszi, hogy e’ vasút’ országos erővek épitése az országra nézve kiszámithatlanul hasznosabb ’s financziális tekintetben sokkal olcsóbb. A’ múlt országgyűlés a’ kamatbiztositást e’ pályára 30 évre akarta szorítani; erre a’ vukovári emlékirat igy nyilatkozik : ,,hány évig tartson a’ kamatbiztositási időszak, csak az egyezkedés’ folytán, a’többi föltételek iránt tapasztalandók nyomán, nyilatkozhatik a’ vállalkozó társaság.“ E’ nyilatkozatot különös figyelembe ajánljuk, valamint a’ következő idézetet is : ,,A’ szabadalom’ ereje a’ szerződés’ magkötésétől számítandó 70 évig tart, melylyeknek lefolytéval a’ vasút a’ nemzet’ birtokába átbocsátandó“ (1. 34). Tekintsük már most a’ vukovári arithméticát, így szól az emlékirat : ,,Nézzük a’ kamatbiztositási rendszert; a’ föltételek közt ott van, hogy a’ kamatbiztositási kötelezettség az országot csak 30 évig terheli (?). Tegyük föl, hogy ezen vasút olly nyomorúságosan jövedelmezne, hogy ezen egész 30 év alatt soha 2 pdtnél többet be nem hozna, ’s az ország a’ vállalkozóknak minden évben egész 3 pdt jövedelmet tartoznék pótolni, tehát évenként 600,000 ftot. Az összes fizetés, melly által az ország magának ezen vasutat örök időkre tulajdonul (?) megszerezte, teszen 600,000X30,18,000,000, mig a’ 2 percentes kölcsön 33.286,000 percba kerülne.“ Elemezzük ezen borzasztó arithméticát. A’ számitás’ alapjául 30 év vétetik, mig a’ fennebbi idézet szerint a’ társaság még most nem nyilatkozhatik a’ kamatbiztositási időszak iránt; továbbá mondatik, hogy az ország 30 év múlva 18,000,000 fizetés után a’ vasút’ tulajdonosává válik, míg a’ társaság a’ fennebbi második idézet szerint, magának a’ pálya’ tulajdonát 70 évre kiköti. Ezen világos ellenmondásokat hihetőleg Ancillon sem volna képes kiegyenlíteni. Érdekesebb azonban még azon arithméticai uj igazság, hogy 2 több 5-nél, minek csakugyan úgy kellene lenni, ha a’ vukovári számitás állana. Az emlékirat mondja, hogy a’ pálya a’ legroszabb esetben 2 petét fog jövedelmezni, így e’ pálya, ha országos erővel 2 pet kölcsönnel építtetnék, az országnak semmibe sem kerülne, mert a’ 2 pet jövedelem fedezné a’ kölcsön’ 2 petes kamatját; ’s ha a törlesztésre 1 petét fordítunk, annak fejében 55 ’/4 év alatt összesen 11.110.000 ftot, vagyis évenként 200.000 ftot fizetnénk, míg 5°/0 kamatbiztosítás mellett 30 év alatt 18.000.000 ftot fognánk fizetni, ’s az ország nem 30, hanem csak 70 év múlva válhatnék e’ vaspálya’ tulajdonosává. Ez valóban bámulatos arithmética. Általában szeretnők tudni, miért vette a’ vukovári plaidoyer a’ 2 pd kölcsönt számításának alapjául? Mi is fogunk egy kis számítást csinálni, ’s pedig helyesebb adatok’ alapján. Mi azt hisszük, hogy ha az ország maga építené a’ fiumei vasutat kölcsön’ segélyével, e’ kölcsöntől talán 5 petét fogna fizetni, 1 pet törlesztés’ fejében véve, az országnak 33 év alatt 20,000,000-tól , ha a’ fiumei vasút annyiba kerülne, ’s az ország ezen öszletet kölcsön venné, évenként 1,200.000 ft kellene fizetni. Már most ha e’ pálya a’ legroszabb esetben csak 2 petét fogna behozni az országnak, évenként 800.000 forintot ’s 33 év alatt 26.400.000 kellene fizetni. Ez esetben az ország 33 év múlva nemcsak minden adósság nélkül bírná e’ vaspályát, hanem 2 pet tiszta jövedelmet is húzna belőle. — Ha pedig a’ fiumei vasút mindjárt kezdetben, a’ forgalomnak természetes fejlődésével, 5 petét hozand be, mint a’ vukovári emlékirat 29. lapján mondja, úgy a’jövedelem a’ kölcsön’ kamatját fedezni fogná, ’s az ország csak törlesztés’ fejében fizetne petét vagyis évenként 200,000 ftot, mi 33 év alatt 6,600,000 ftot tenne. Ez idő’ lefolytával az ország e’ vaspályának adósságnélküli birtokosa lévén, évenként tiszta jövedelmet 1,000,000 forintot ’s 37 év alatt — mert addig maradna a’ társaság kamatbiztositás mellett a’ vasút’ birtokában — 37,000,000 forintot fogna bevenni. ’S kételkedhetik-e most valaki : valljon hasznosabb-e az országra nézve a’ kamatbiztositás, mint a’ kölcsön melletti országos építés ? Részünkről hasznosabbnak tartjuk az utóbbi rendszert, a* szállítási bér’ rendezése’ tekintetéből is, mellyet nem minden 20 évben, hanem a’ körülmények szerint akként is kell szabályozni, hogy a’ magyar vasutak feladatuknak, mi nem egyéb, mint forgalom’ előteremtése, megfeleljenek. A’ magyar vasutak’ e’ kellékének semmi részvényes társaság meg nem felelhet. ’S fel kell itt még hoznunk az országos építés melletti nem csekély argumentumokat, a’ magyar közlekedési ügy’ rendezéséről szóló javaslatból : 1) Tudatik, hogy a’ vasutak’ kamatozása igen különböző egyes vonalakon; ha az ország saját vaspályáit vállalkozóknak adja által, azok bizonyosan a’ legjövedelmesbeket foglalják el, ’s az az ország elveszti ezeknek előnyeit, mellyek a’ kevésbbé jövedelmezők’ kárait némileg egyenlíthetnék. 2) Miután nagy fontosságú nálunk a’ vonalok’ iránya és különösen az, hogy azok minél előbb mozgásba tétessenek, országos kiállítás mellett e’ részben is leginkább biztosítva volnánk. 3) Az országnak vannak leginkább kezében olly segéd-eszközök, mellyek sajátszerű viszonyaink közt szükség’ esetében kisegíthetnek ; minő : közerő, testületek részvéte, nagy tőke. 4) Előre biztosan nem határozhatni meg, minő érdekeket érint, alakulásokat teremt nálunk a’ vasút-rendszer; ’s mig ez kifejtenék , mindenesetre szükség, hogy az ország teljesen megóvja intézkedési jogát, minden idegen befolyástól. 5) Igaz marad mindig — mit a’ fiumei társaság az országgyűlésnek beadott nyilatkozványában mond — miszerint: vállalkozók soha és semmi esetekben nem nyújthatnak a’ közönségnek közlekedési olcsóság’ tekintetében olly kedvező föltételeket, mint a’ státus, melly a’ közlekedési eszközöket egyenes jövedelem-forrásnak is tekinteni nem kénytelen, ’s áldozatainak — ha ugyan annak nevezhető — bő jutalmát nyeri a’ kereskedés’ felvirágoztatásában ’s a’ közjólét’ eszközlésében. 6) A’ kamatbiztositási rendszernek vannak még más terhes oldalai is, u. m. a) A’ vitelbér’ maximumának meghatározása mellett, miután a’ drága és olcsó mértföld’ jövedelme egyenlő — a’ vállalkozóknak minden kitérés, mellyben az akadályokat kikerülik, ’s a’ pálya’ költségeit egy mértföldre leszállítják, nyereség; ellenben a’ forgalomra nézve nagy veszteség, b) olly vonalakon, hol még most csekély a’ forgalom, következőleg a’ vállalkozók csupán a’ biztosított kamatokra támaszkodhatnának, mitsem tesznek a’ vonal’ élénkitésére, sőt a’ szállítás elhanyagoltathatik. c) Hazánkban nem remélhető, hogy minden vonalra vállalkozók találkozzanak; ’s ebből az következik, hogy a’ kecsegtetőbb vonalokat vállalkozók vennék át kamatbiztositás mellett, a’ többi mégis az országra maradna. d) Nálunk minden vállalkozás a’ vasutakat okvetlen idegen kézre ’s idegen befolyás alá juttatná. 7) Megemlítendő még azon nem kis fontosságú körülmény is, hogy ha az országosan kijelölt vonalak kamatbiztositás mellett kiadandóknak határoztatnak, egy vidék hamarább elláttatik, másik a’ nélkül marad jó ideig, ’s ez belviszonyainkra bonyodalmat hozhat, habár egy időre is. 8) Mindig szabadságában áll az országnak, ha idejét látja ’s a’ közérdek engedi, később is kellő biztosítékok mellett a’ vasutakat részvény-kibocsátás’ útján vállalkozóknak átadni, ’s ez által a’ kiállítási tőkét részben másra szállitni. Most tehát, mig az ország saját közlekedési ügyeinek hatásaiban tájékozni nem bírja magát, a’ vaspályák’ ügye országos kezelés alatt tartassák ; mi mellett a’ takarékosság és olcsóság a’ kiállításban, verseny’ megnyitása ’s jó rendezés mellett ép’ úgy elérhető, mint magánosak által; ’s ha nem is volna ez így, sokkal fontosb tekintetek követelik ezt parancsolólag most tőlünk, mintsem attól eltérni lehetne. Mielőtt befejeznék e’ fejtegetést, meg kell még említenünk három ellenvetést észrevételeinkre. — Mondják, hogy nem lehet a’ kölcsön’ kamatját 33 évre megszavazni. Erről , ha szükséges leend, maga’ idejében érdemileg fogunk szólani, most csak annyit, hogy, ha a’ kamatbiztositást meg lehet 30 évre állapítani , akkor a’ kölcsöntőli kamatfizetést is meg lehet állapítani 33 évre. Mondják továbbá, hogy az utasítások többsége a’vukovári vasút és kamatbiztositás mellett szól. Nézetünk az utasítási rendszerről nem ismeretlen; de miután minden más új tárgyakra nézve szokásban van, hogy azok a’ helyhatóságoknak utasítás-adás végett megküldetnek , a’ követi kar egészen megfeledkeznék kötelességéről, ha, miután a’ dolgok akként kifejlődtek, hogy a’ vukovár-fiumei és a’ pest-mohács-sopron-fiumei pálya közt ’s a’ drága kamatbiztositás ’s az olcsóbb országos építés között kell választani küldőik nézeteit csak e’ fágyban nem kérnék ki; ’s pedig annál inkább , mivel a’ pest-fiumei vonal, a’ megyék’ többségének helybeli érdekeinél fogva is, kiszámithatlanul több előnyt nyújt, mint a’ vukovári; több megyének pedig ugyanazon hasznokat ígéri, ’s a’ vukovári vonal csak egy pár, különösen a’ slavóniai megyékre nézve hasznosabb a’ másiknál. Mondják végre , hogy a’ vukovári társaság nagy költségeket tett az előmunkálatok’ megkészitésére. Erre nézve mi sem méltányosabb, mint, hogy az ország,hasaját erejével épitendi a’ fiumei pályát, a’ költségeket a’ társaságnak visszatérítse. — Rövid közlés. A’ febr. 22-iki ker. ülésben a’ kir. városok’ ügye folytatólag tárgyaltatott, ’s a’ 39. §. d) pontjától a’ 49. §-ig haladtak a’ RA. A’ szerkezet lényeges módosítás nélkül mindenütt meghagyatott, kivévén a’49. §. d) pontját, honnan a’ pap szó kimarad, ’s igy a’ papság képviseletre jogosittatik. — Éles és kölcsönös keserűséggel vitt szóharcz keletkezett a’ felett , valljon az utonrendezett városok’ választói is meghagyatlanak-e a’ mostani polgárok’ kiváltságos jogainak gyakorlatában? Némelly városi követek’ expectorátiói’ daczára, maradt a’ szerkezet, miszerint a’ mostani polgárok ugyan meg nem fosztatnak, de jövendőre ezen kiváltságos jogokról semmi említés nem létetik. 33-ik országos ülés, a’ mélt. földnél, febr. 18. d. e. 10 év. Tárgy: alsóházi izenetek’ felolvasása, főrendi válaszizenetek’ hitelesítése ’s a’ honosítási törvényjavaslat. Áthozattak a’ BBtől, ’s Ghiczy K. itélőmester által felolvastattak: 1) a’megyei kormányzás’ körében múlt országgyűlés óta tett intézkedések iránt f. é. jan. 30-kán kelt k. k. leirat’ tárgyábani izenet’s felirási javaslat; 2)az 1836: 21.t.cz. végre nem hajtatása’ tárgyábani izenet (terjedelmes volta miatt felolvasottnak tekintetett); és 3) a’ közös teherviselés’ tárgyábani másod izenet. Hitelesités végett felolvastatott a’ főRRnek a’ magyar nyelv és nemzetiség’ tárgyábani válaszizenete ’s azon válaszizenet, mellyben a’ m. főRt., a’ mutatkozó ínség’ elhárítása iránti felirási javaslat’ szerkezetére tett észrevételeiket elfogadtatni kérik ; és a’ vágujhelyi prépost ’s Pozsonyváros’ meg nem jelenése’ tárgyábani válaszüzenet, miszerint az illetők’ megidéztetése iránt a’ szükséges intézkedések már megtétettek. Mind a’ három válaszizenet első alkalommal a’ t.RRhez átviendő. A’ honosítási törvényjavaslat vétetvén tárgyalás alá , midőn Ghiczy itélőmester annak felolvasását már megkezdé :b. Vay Miklós koronaőr a’ m. föRRhez, kik előtt — ugymonnd — a’ tárgy’ összege ismeretes, azon kérdést intézé , nem volna-e czélszerű, a’ részletekbe bocsátkozás előtt azon általános elveket megállapítani, mellyeken a’ m. főRt. az alkotandó törvényt alapittatni kívánnák, hogy igy, ha ez általános elvek az előterjesztett javaslat’ vezérelveitől eltérők lennének, a’BR. felzélittatnának, miszerint a’törvényjavaslatot a’ megállapítandó elvekhez módosítsák? — E’ kérdésre a’ tábla helyesléssel válaszolt; de mielőtt a’ nagy koronaőr a’ felállítandó elvek iránt indítványát előadná, az egész törvényjavaslat’ felolvasása kivántatott. Előbb azonban Gr. Teleky Domokos, fentartva szavát arra nézve, valljon az előadandó általános elvek , nézetei szerint, kielégítők lesznek-e, azon kivánatát fejezé ki, hogy ez elvek nem egy pár észrevételben öszpontosuljanak, hanem annyira kimerítők legyenek, miszerint a’ RRnek azok mellett módjuk legyen a’ m. főRR-et megközelíteni, ’s olly munkát küldhessenek át, melly által az újabb szétágazás ki legyen zárva. — Gr. Szécsen Antal akkép’ nyilatkozik, hogy rendezett tanácskozás’ fogalmának az felel meg, ha előbb általános elvek állapíttatnak meg, ’s akkor történik átmenetel a’ részletekre, mert ez által a’ tárgyalás könnyittetik; mivel azonban a’ főRR. tanácskozásának anyagát a’ RR. javaslata képezi, az átküldött törvényjavaslat előbb olvastassék fel, ’s akkor tegye meg a’amlgy koronaőr az általános elvek iránt indítványát, melly ha elfogadtatik , a’ részletekbe bocsátkozás’ szüksége megszűnik, ha pedig nem fogadtatik el, akkor jó a’ részletek’ tárgyalása. Felolvastatott tehát a’ törvényjavaslat egész terjedelmében. Ekkor B. Vay Miklós koronaőr felszólalt. Az egész törvényjavaslat’felolvasását, mint formalitást tekintvén, gróf Teleky Domokossal egyetért , a’ mennyiben a’ részletekbe bocsátkozás’ felfüggesztését ő is csak akkor tartja szükségesnek, ha általános észrevételeit a’ törvényjavaslat’ részleteiből meriti. Már múlt országgyűlésen kiraondák a’ m. főRe., hogy a’ honosítási kérdés’ elintézése átalakulási korunk’ egyik főigénye ; nélküle ősiség, adó’s egyéb napi tárgyak tisztába nem hozathatnak. A’ létező birtok- ’s hivatalképességi tör- tvény mellett, ’s midőn egy uj epochának, az ősiség módosításának küszöbén állunk, nem lehet többé közönyös reánk 32 ORSZÁGGYŰLÉS.