Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-02-26 / 1042. szám

Péntek 1042. Februarius 25. 1844. Megteh­nik e’töpminden héten i­ényszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordéssal baritok nélkül 5 ft, postás borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, ■ én­y­s­z­e­r küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, hatvani­ utcza! Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál.­­ A’ ausztriai birodalomba ’­ egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történtek.­­ Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 szer hasához»» apró betüjü sorért, vagy ennek 1 helyéért 5 pengő kr, a­ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számíttatik. TARTALOM. További észrevételek a’ [fiumei vasút’ ügyében. Országgyűlés. Rövid közlés febr. 22-ről. 33-ik országos ülés a’ főrendeknél febr. 18-án (honosítás).— Fölvilágositás. — Külföld. — Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. További észrevételeink a’ fiumei vasút’ ügyében. A’ vukovári emlékirat azon ne­vezetességgel bir, hogy épen ellenkezőjét bizonyítja an­nak, mit bebizonyítani akar. Midőn az egész 5 petnyi ka­­matbiztositást támogatja, akarata ellen világossá teszi, hogy e’ vasút’ országos erővek­ épitése az országra nézve kiszámithatlanul hasznosabb ’s financziális tekintetben sokkal olcsóbb. A’ múlt országgyűlés a’ kamatbiztositást e’ pályára 30 évre akarta szorítani; erre a’ vukovári emlékirat igy nyi­latkozik : ,,hány évig tartson a’ kamatbiztositási időszak, csak az egyezkedés’ folytán, a’többi föltételek iránt ta­pasztalandók nyomán, nyilatkozhatik a’ vállalkozó társa­ság.“ E’ nyilatkozatot különös figyelembe ajánljuk, vala­mint a’ következő idézetet is : ,,A’ szabadalom’ ereje a’ szerződés’ magkötésétől számítandó 70 évig tart, mely­­lyeknek lefolytéval a’ vasút a’ nemzet’ birtokába átbocsá­­tandó“ (1. 34). Tekintsük már most a’ vukovári arithméticát, így szól az emlékirat : ,,Nézzük a’ kamatbiztositási rendszert; a’ föltételek közt ott van, hogy a’ kamatbiztositási kötele­zettség az országot csak 30 évig terheli (?). Tegyük föl, hogy ezen vasút olly nyomorúságosan jövedelmezne, hogy ezen egész 30 év alatt soha 2 pdtnél többet be nem hozna, ’s az ország a’ vállalkozóknak minden évben egész 3 pdt jövedelmet tartoznék pótolni, tehát évenként 600,000 ftot. Az összes fizetés, melly által az ország magának ezen vasutat örök időkre tulajdonul (?) megszerezte, teszen 600,000X30,18,000,000, mig a’ 2 percentes kölcsön 33.286,000 p­ercba kerülne.“ Elemezzük ezen borzasztó arithméticát. A’ számitás’ alapjául 30 év vétetik, mig a’ fennebbi idézet szerint a’ társaság még most nem nyilat­kozhatik a’ kamatbiztositási időszak iránt; továbbá mon­datik, hogy az ország 30 év múlva 18,000,000 fizetés után a’ vasút’ tulajdonosává válik, míg a’ társaság a’ fennebbi második idézet szerint, magának a’ pálya’ tulajdonát 70 évre kiköti. Ezen világos ellenmondásokat hihetőleg An­­cillon sem volna képes kiegyenlíteni. Érdekesebb azon­ban még azon arithméticai uj igazság, hogy 2 több 5-nél, minek csakugyan úgy kellene lenni, ha a’ vukovári szá­mitás állana. Az emlékirat mondja, hogy a’ pálya a’ leg­­roszabb esetben 2 petét fog jövedelmezni, így e’ pálya, ha országos erővel 2 pet kölcsönnel építtetnék, az ország­nak semmibe sem kerülne, mert a’ 2 pet jövedelem fe­dezné a’ kölcsön’ 2 petes kamatját; ’s ha a­ törlesztésre 1 petét fordítunk, annak fejében 55 ’/4 év alatt összesen 11.110.000 ftot, vagyis évenként 200.000 ftot fizetnénk, míg 5°/0 kamatbiztosítás mellett 30 év alatt 18.000.000 ftot fognánk fizetni, ’s az ország nem 30, hanem csak 70 év múlva válhatnék e’ vaspálya’ tulajdonosává. Ez való­ban bámulatos arithmética. Általában szeretnők tudni, miért vette a’ vukovári plaidoyer a’ 2 pd­ kölcsönt számításának alapjául? Mi is fogunk egy kis számítást csinálni, ’s pedig helyesebb ada­tok’ alapján. Mi azt hisszük, hogy ha az ország maga építené a’ fiumei vasutat kölcsön’ segélyével, e’ kölcsöntől talán 5 petét fogna fizetni, 1 pet törlesztés’ fejében véve, az országnak 33 év alatt 20,000,000-tól , ha a’ fiumei vasút annyiba kerülne, ’s az ország ezen öszletet kölcsön venné, évenként 1,200.000 ft kellene fizetni. Már most ha e’ pálya a’ legroszabb esetben csak 2 petét fogna behozni az országnak, évenként 800.000 forintot ’s 33 év alatt 26.400.000 kellene fizetni. Ez esetben az ország 33 év múlva nemcsak minden adósság nélkül bírná e’ vaspályát, hanem 2 pet tiszta jövedelmet is húzna belőle. — Ha pe­dig a’ fiumei vasút mindjárt kezdetben, a’ forgalomnak természetes fejlődésével, 5 petét hozand be, mint a’ vuko­vári emlékirat 29. lapján mondja, úgy a’jövedelem a’ kölcsön’ kamatját fedezni fogná, ’s az ország csak törlesz­tés’ fejében fizetne­­ petét vagyis évenként 200,000 ftot, mi 33 év alatt 6,600,000 ftot tenne. Ez idő’ lefolytával az ország e’ vaspályának adósságnélküli birtokosa lévén, évenként tiszta jövedelmet 1,000,000 forintot ’s 37 év alatt — mert addig maradna a’ társaság kamatbiztositás mellett a’ vasút’ birtokában — 37,000,000 forintot fogna bevenni. ’S kételkedhetik-e most valaki : valljon hasznosabb-e az országra nézve a’ kamatbiztositás, mint a’ kölcsön mel­letti országos építés ? Részünkről hasznosabbnak tartjuk az utóbbi rendszert, a* szállítási bér’ rendezése’ tekintetéből is, mellyet nem minden 20 évben, hanem a’ körülmények szerint akként is kell szabályozni, hogy a’ magyar vasutak feladatuknak, mi nem egyéb, mint forgalom’ előteremtése, megfelelje­nek. A’ magyar vasutak’ e’ kellékének semmi részvényes társaság meg nem felelhet. ’S fel kell itt még hoznunk az országos építés melletti nem csekély argumentumokat, a’ magyar közlekedési ügy’ rendezéséről szóló javaslatból : 1) Tudatik, hogy a’ vasutak’ kamatozása igen külön­böző egyes vonalakon; ha az ország saját vaspályáit vál­lalkozóknak adja által, azok bizonyosan a’ legjövedelmes­­beket foglalják el, ’s az az ország elveszti ezeknek elő­nyeit, mellyek a’ kevésbbé jövedelmezők’ kárait némileg egyenlíthetnék. 2) Miután nagy fontosságú nálunk a’ vonalok’ iránya és különösen az, hogy azok minél előbb mozgásba tétesse­nek, országos kiállítás mellett e’ részben is leginkább biz­tosítva volnánk. 3) Az országnak vannak leginkább kezében olly se­géd-eszközök, mellyek sajátszerű viszonyaink közt szük­ség’ esetében kisegíthetnek ; minő : közerő, testületek­ részvéte, nagy tőke. 4) Előre biztosan nem határozhatni meg, minő érdeke­ket érint, alakulásokat teremt nálunk a’ vasút-rendszer; ’s mig ez kifejtenék , mindenesetre szükség, hogy az or­szág teljesen megóvja intézkedési jogát, minden idegen befolyástól. 5) Igaz marad mindig — mit a’ fiumei társaság az országgyűlésnek beadott nyilatkozványában mond — miszerint: vállalkozók soha és semmi esetekben nem nyújt­hatnak a’ közönségnek közlekedési olcsóság’ tekinteté­ben olly kedvező föltételeket, mint a’ státus, melly a’ köz­lekedési eszközöket egyenes jövedelem-forrásnak is tekin­teni nem kénytelen, ’s áldozatainak — ha ugyan annak nevezhető — bő jutalmát nyeri a’ kereskedés’ felvirágoz­tatásában ’s a’ közjólét’ eszközlésében. 6) A’ kamatbiztositási rendszernek vannak még más terhes oldalai is, u. m. a) A’ vitelbér’ maximumának meghatározása mellett, miután a’ drága és olcsó mértföld’ jövedelme egyenlő — a’ vállalkozóknak minden kitérés, mellyben az akadályo­kat kikerülik, ’s a’ pálya’ költségeit egy mértföldre leszál­lítják, nyereség; ellenben a’ forgalomra nézve nagy vesz­teség, b) olly vonalakon, hol még most csekély a’ forgalom, következőleg a’ vállalkozók csupán a’ biztosított kama­tokra támaszkodhatnának, mitsem tesznek a’ vonal’ élén­kitésére, sőt a’ szállítás elhanyagoltathatik. c) Hazánkban nem remélhető, hogy minden vonalra vállalkozók találkozzanak; ’s ebből az következik, hogy a’ kecsegtetőbb vonalokat vállalkozók vennék át kamat­­biztositás mellett, a’ többi mégis az országra maradna. d) Nálunk minden vállalkozás a’ vasutakat okvetlen idegen kézre ’s idegen befolyás alá juttatná. 7) Megemlítendő még azon nem kis fontosságú körül­mény is, hogy ha az országosan kijelölt vonalak kamat­biztositás mellett kiadandóknak határoztatnak, egy vidék hamarább elláttatik, másik a’ nélkül marad jó ideig, ’s ez belviszonyainkra bonyodalmat hozhat, habár egy időre is. 8) Mindig szabadságában áll az országnak, ha idejét látja ’s a’ közérdek engedi, később is kellő biztosítékok mellett a’ vasutakat részvény-kibocsátás’ útján vállalko­zóknak átadni, ’s ez által a’ kiállítási tőkét részben másra szállitni. Most tehát, mig az ország saját közlekedési ügyeinek hatásaiban tájékozni nem bírja magát, a’ vaspályák’ ügye országos kezelés alatt tartassák ; mi mellett a’ takarékos­ság és olcsóság a’ kiállításban, verseny’ megnyitása ’s jó rendezés mellett ép’ úgy elérhető, mint magánosak által; ’s ha nem is volna ez így, sokkal fontosb tekintetek köve­telik ezt parancsolólag most tőlünk, mintsem attól eltérni lehetne. Mielőtt befejeznék e’ fejtegetést, meg kell még emlí­tenünk három ellenvetést észrevételeinkre. — Mondják, hogy nem lehet a’ kölcsön’ kamatját 33 évre megszavazni. Erről , ha szükséges leend, maga’ idejében érdemileg fogunk szólani, most csak annyit, hogy, ha a’ kamatbizto­sitást meg lehet 30 évre állapítani , akkor a’ kölcsöntőli kamatfizetést is meg lehet állapítani 33 évre.­­ Mondják továbbá, hogy az utasítások többsége a’vu­kovári vasút és kamatbiztositás mellett szól. Nézetünk az utasítási rendszerről nem ismeretlen; de miután minden más új tárgyakra nézve szokásban van, hogy azok a’ hely­hatóságoknak utasítás-adás végett megküldetnek , a’ kö­veti kar egészen megfeledkeznék kötelességéről, ha, miután a’ dolgok akként kifejlődtek, hogy a’ vukovár-fiumei és­­ a’ pest-mohács-sopron-fiumei pálya közt ’s a’ drága ka­­­­matbiztositás ’s az olcsóbb országos építés között kell vá­lasztani küldőik­ nézeteit csak e’ fágyban nem kérnék ki; ’s pedig annál inkább , mivel a’ pest-fiumei vonal, a’ me­gyék’ többségének helybeli érdekeinél fogva is, kiszámit­­hatlanul több előnyt nyújt, mint a’ vukovári; több me­gyének pedig ugyanazon hasznokat ígéri, ’s a’ vukovári vonal csak egy pár, különösen a’ slavóniai megyékre néz­ve hasznosabb a’ másiknál. Mondják végre , hogy a’ vukovári társaság nagy költségeket tett az előmunkálatok’ megkészitésére. Erre nézve mi sem méltányosabb, mint, hogy az ország,hasaját erejével épitendi a’ fiumei pályát, a’ költségeket a’ társa­ságnak visszatérítse. —­­ Rövid közlés. A’ febr. 22-iki ker. ülésben a’ kir. városok’ ügye folytatólag tárgyaltatott, ’s a’ 39. §. d) pontjá­tól a’ 49. §-ig haladtak a’ RA. A’ szerkezet lényeges módo­sítás nélkül mindenütt meghagyatott, kivévén a’49. §. d) pont­ját, honnan a’ pap szó kimarad, ’s igy a’ papság képvise­letre jogosittatik. — Éles és kölcsönös keserűséggel vitt szó­­harcz keletkezett a’ felett , valljon az utonrendezett városok’ választói is meghagyatlanak-e a’ mostani polgárok’ kiváltsá­gos jogainak gyakorlatában? Némelly városi követek’ expecto­­rátiói’ daczára, maradt a’ szerkezet, miszerint a’ mostani polgárok ugyan meg nem fosztatnak, de jövendőre ezen ki­váltságos jogokról semmi említés nem létetik. 33-ik országos ülés, a’ mélt. földnél, febr. 18. d. e. 10 év. Tárgy: alsóházi izenetek’ felolvasása, főrendi válaszizenetek’ hitelesítése ’s a’ honosítási törvényjavaslat. Áthozattak a’ BBtől, ’s Ghiczy K. itélőmester által felol­vastattak: 1) a’megyei kormányzás’ körében múlt országgyű­lés óta tett intézkedések iránt f. é. jan. 30-kán kelt k. k. lei­rat’ tárgyábani izenet’s felirási javaslat; 2)az 1836: 21.t.cz. végre nem hajtatása’ tárgyábani izenet (terjedelmes volta miatt felolvasottnak tekintetett); és 3) a’ közös teherviselés’ tárgyábani másod izenet. Hitelesités végett felolvastatott a’ főRRnek a’ magyar nyelv és nemzetiség’ tárgyábani válaszize­­nete ’s azon válaszizenet, mellyben a’ m. főRt., a’ mutat­kozó ínség’ elhárítása iránti felirási javaslat’ szerkezetére tett észrevételeiket elfogadtatni kérik ; és a’ vágujhelyi prépost ’s Pozsonyváros’ meg nem jelenése’ tárgyábani válaszüzenet, miszerint az illetők’ megidéztetése iránt a’ szükséges intézke­dések már megtétettek. Mind a’ három válaszizenet első al­kalommal a’ t.­RRhez átviendő. A’ honosítási törvényjavaslat vétet­vén tárgyalás alá , midőn Ghiczy itélőmester annak felolva­sását már megkezdé :b. Vay Miklós koronaőr a’ m. föRRhez, kik előtt — ugymonnd — a’ tárgy’ összege isme­retes, azon kérdést intézé , nem volna-e czélszerű, a’ rész­letekbe bocsátkozás előtt azon általános elveket megállapí­tani, mellyeken a’ m. főRt. az alkotandó törvényt alapittatni kívánnák, hogy igy, ha ez általános elvek az előterjesztett javaslat’ vezérelveitől eltérők lennének, a’BR. felzélittat­­nának, miszerint a’törvényjavaslatot a’ megállapítandó elvek­hez módosítsák? — E’ kérdésre a’ tábla helyesléssel válaszolt; de mielőtt a’ nagy koronaőr a’ felállítandó elvek iránt indít­­ványát előadná, az egész törvényjavaslat’ felolvasása kiván­­tatott. Előbb azonban Gr. Teleky Domokos, fentartva szavát arra nézve, valljon az előadandó általános elvek , nézetei szerint, kielégítők lesznek-e, azon kivánatát fejezé ki, hogy ez elvek nem egy pár észrevételben öszpontosuljanak, hanem annyira kimerítők legyenek, miszerint a’ RRnek azok mellett mód­juk legyen a’ m. főRR-et megközelíteni, ’s olly munkát küld­­hessenek át, melly által az újabb szétágazás ki legyen zárva. — Gr. Szécsen Antal akkép’ nyilatkozik, hogy rendezett tanácskozás’ fogalmának az felel meg, ha előbb általános elvek állapíttatnak meg, ’s akkor történik átmene­tel a’ részletekre, mert ez által a’ tárgyalás könnyittetik; mi­vel azonban a’ főRR. tanácskozásának anyagát a’ RR. javas­lata képezi, az átküldött törvényjavaslat előbb olvastassék fel, ’s akkor tegye meg a’amlgy koronaőr az általános elvek iránt indítványát, melly ha elfogadtatik , a’ részletekbe bocsátko­­zás’ szüksége megszűnik, ha pedig nem fogadtatik el, akkor jó a’ részletek’ tárgyalása. Felolvastatott tehát a’ törvényjavaslat egész terjedelmé­ben. Ekkor B. Vay Miklós koronaőr felszólalt. Az egész tör­vényjavaslat’felolvasását, mint formalitást tekintvén, gróf Teleky Domokossal egyetért , a’ mennyiben a’ részletekbe bocsátkozás’ felfüggesztését ő is csak akkor tartja szükséges­nek, ha általános észrevételeit a’ törvényjavaslat’ részleteiből meriti. Már múlt országgyűlésen kiraondák a’ m. főRe., hogy a’ honosítási kérdés’ elintézése átalakulási korunk’ egyik fő­igénye ; nélküle ősiség, adó’s egyéb napi tárgyak tisztába nem hozathatnak. A’ létező birtok- ’s hivatalképességi tör- tvény mellett, ’s midőn egy uj epochának, az ősiség­ mó­­­­dosításának küszöbén állunk, nem lehet többé közönyös reánk 32 ORSZÁGGYŰLÉS.

Next