Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-06-30 / 95. szám
Péntek fi migyelenik e’ lap minden héten hatszor : vasárflatvatalból 583, posta95.730, 1949. dán, csütörtökön, pénteken és szombaton; félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 0 íft'irát’rá-óla küldve 8 frt, kevesebbszer küldve pedig 1 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtóu 80 kr, a’ feladóhi. , ------------hadsajtó udvarban ausztriai birodalomba s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megret. Bérunk a’bécsi cs. főegy 4-szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pgö kr, a kettős hasábu sorért p ’ g. 1, 2,-tt*t;ü A kik a felső- és alsóháznál a házigazgatói tisztre, a teremőrségi tisztségre, ezenkívül a cselédi állomásokra folyamodtak, f. hó 30-án délelőtt 10 órakor alálirt hivatalában jelenjenek meg. — Budapest, jun. 28-án. Állodalmi titkár Zoltán János. Követválasztások. — Pestmegye abonyi kerülete, mint előőre lehetett látni, csakugyan megválasztá egyértelmüleg követének gróf Teleki Lászlót. — Biharból, jun. 25-én. Barátom! Sietek önnel tudatni azt , hogy N.-Várad és V.-Olaszi által Szacsvay Imre követül elválasztatott, ő és Nagy József ajánltatott a követségre, s bár a többség nyilatkozata szembetűnő volt, a törvény értelmében szavazat rendeltetett, s igy Szacsvay Imre 535, Nagy József 54 szavazatot nyertek. — Zilahi Lajos: Eddig a tudósítás. Nekünk csak kevés mondandónk van hozzá. Szacsvairól hisszük, hogy a nemzeti gyűlés egyik disze leend. Ő sok ismerettel bir, határozott jellemű reformer s igen jeles szónok. Üdvözöljük őt képviselőink sorában. Bihar megye kerületeiből, magántudósítás útján, a következő választásokról értesültünk. A bihari kerület Ercsey Zsigmondot, a szabadelvű párt egyik hű bajnokát, felkiáltással választá el. Az élesdi kerületben gróf Hafrer Sándor lett követ szavazattal. Itt a magyarok és oláhok összeverekedtek. A magyarok állották meg a helyet. B. Újfaluban egy Szivák Miklós nevű köznemes választatott el, sz.biró Csanádi István ellenében. A bárándi kerület képviselője , közfelkiáltással , Miskolczi Károly, első alispán. A hoszupályi és Hargitai kerületekben verekedés miatt a választás elhalasztatott. A hargitai kerületben az oláhok kezdték a verekedést a magyarok ellen. Székelyhidon Bernét József, a régi ellenzék egyik bihari előharczosa, kiáltatott ki követnek. Az urai kerületben Nagy József, szintén egyik erélyes tagja régibb bihari ellenzéknek. A szalontai kerület választása hetőleíron------------- --------- ------ ^»«.««««címzet, hogysem be kellene mutatnunk. A tenkei kerület Ambrus József sz.birót választá el. Jó elvű, határozott jelmü egyén. A csékei kerületben e lapok egyik szerkesztője, Csengeri Antal és n.váradi ügyvéd Gozmán János között volt a választás. A nagy részint oláh választók Gozmán Jánost választották el. Minden érdeme az , hogy oláh. Követségre semmi képessége, s politikai jelleme gyakran változott. A belényesi járás választásáról még bizonyost nem tudunk. E kerület jelöltei Csengeri Imre főjegyző és Drágos János. Ez utóbbinak sincs egyéb érdeme, mint, hogy oláh. Ez vezette Tisza vérengező hajdúit az ellenzéki tagok legyilkoására. Debreczenben, miután Deák Ferencz a követséget nem vállalta, Komlóssi Imre tanácsnok választatott el. — Vasmegye. A vasmegyei kerületekben egy nap, . t. 23-án kezdetett meg a képviselők választása. A miniszerelnök két, a czeli és sárvári kerületben egyhangúlag gválasztatott. Széll József a rumi, gr. Szapári Antal a murai szombati, Bezerédy László a kőszegi, Reing Alajos felső-őri, Hettyei István németujvári, Horst Boldizsár szombathelyi, Szabadfi Sárai',r^a sz. gotdi és Közlő a körmendi ker'”1“*'1*0®11 , a ki is midőn :i uj pályára lépőt, —e lapoknak megyénkből rendes kilósitó'; bucnat veszek *). — Hettyei Vincze. — Nógrádmegye losonczi kerületében : Kubiyi ?írenc közakarattal; gyarmatiban Kacskovics oly lemondása után: Sréter László első alispán; seriben :rváth Ödön; a szécsényiben: egyulag P/Hassiki Ferencz; a fülekiben Ottlik és . száli mindjárt a szavazás kezdetén, után köz- « 'r.:-cueczki Ferencz; a nógrádiban 45 szó?■ ■¿'¿■-■I Binz !: Sándor ellenében Frideczki La— választató:, »képviselőknek. Ez utóbbi választás ellen, sgetts mint stilló készül. — Somogy megyében a csurgói kerület Fekete ■ » j o s t, Festetics gróf volt ügyvédét, választotta követnek, .»apideminek íják. — Jenán jun. 21-én általános szótöbbséggel Sinkai • • választatott képviselőnek. Ő az ellenzéknek hűt előtársa volt. — H. Böszörmény jun. 25-én Sillye Gábort, lapunk pozsonyi levelezőjét választotta meg.Moson vmegye zarányfalusi kerületében Major Pál elenében Z i ch i, ***) a sz. jánosiban pedig, Jankovics Antal ellenében szavazattöbbséggel Imrédi Lipót választatott követnek. Mindkét helyen vallási agitátiók használtatim, első helyen Zicsi mellett; másodikon Imredi ellen. Máramarosból aknasugatagi kerületében jun. 2-kán Búd János lelkész 481 szava ellenében, 1762 szóval Mánn József szabadelvű férfiú lön megválasztva; ökörmezői kerületben : Seever Elek; felvisói kerületben: Mihály Gábor; Szigethről: Szaplonczai József jön képviselő. Pest, júl. 29-én. Említem múltkor, hogy ha Magyarország nemcsak önálló ország a birodalomban, de Európában is önálló hatalom akar lenni , ahhoz tekintélyes hadsereg , ehhez pedig erős financzia, azaz: sok pénz kell. Honnan állítjuk ezt ki? *) Természetesen az ország fennálló terheit az országnak kell hordozni. Ha a financzia feladata nem volna egyéb , mint az ország terheit helyes elvek és érint igazságos arányban felosztani, beszedetni s takarékosan elkölteni, a pénzügyi ministérium állása kényelmes volna s nem felette nehéz. Nálunk azonban a pénzügyminiszer úgy jár, mint ki nagy terhekkel parlagirodalmat vett által, teremteni is kell neki a lehetőséget, hogy legyen honnan beszedni a státus megcsökkent erejéhez s a megszaporodott szükségeihez képesti öszveget. És ez jelenleg pénzügyi intézkedéseink főbb ága. Ha ezt elhanyagoltuk, ha a források megnyitására minden figyelmünket nem fordítjuk , semmivé tettük a jövendőt. Percznyi bajokból kisegítheti a nemzet magát, ha szinte tőkéjéhez nyúl is; ezt kiépüli ; de ha állandó terheinek viselésére tőkéjét költi folyvást, bizonyosan elmerül. Mi forrásai vannak nálunk a státusszükségek fedezésének ? Egyedül a földbirtok. A státusjószágok jövedelmei legújabb rendeltetéseknél fogva a státus szükséges?ek nézve minden csekélységek mellett el is vesztek. Adójövedelem, vagy bármi indirect adó végkép mégis a földbirtokos osztály által fizettetik. Egyesítve szóval, nálunk a földbirtok a közterhek egyedüli alapja, mert bármint forgassuk az adózás nemeit, végkép a földbirtokoson vesszük meg. Tehát a földbirtokos az, kire támszkodnunk lehet, attól várunk legtöbbet, de egyszersmind attól vettünk most legtöbbet, s az jutott most legsúlyosabb állásra. Európai pénzeksis közepette megvált jövedelmeinek jelentékeny részétől a dézmában, megvált gazdaságának erejétől a robotban, s egyszerre egy napon a kényszerített munkarendszerből a pénzgazdaság új rendszerébe kellett átlépnie adósságok közt, beruházási tőke és hitel nélkül. Ez a tettleges állapot, mire a földbirtokos osztály legnagyobb része jutott, azon osztály, mellyre a státus terheinek fedezésében egyedül támaszkodnunk lehet és kell. Ha olly adórendszert állitunk fel, melly a felszabadult kissebb birtokost nyomja, akkor elvesszük egy kézzel, mit a másikkal adtunk, a meggyöngítjük azon osztályt is, mielőtt új állapotában erőre kapott volna. A földbirtokos osztály tehát jelenleg úgy áll, hogy az ország felszabadulásának díját eddig egyedül ő fizette meg; az ország megmentésének terheit ő viszi , s mert csaknem kizárólag még városainkban is földmivelők vagyunk , az ország állandó terheit is ezen osztály fogja viselni. Legelső kötelessége azért a státusnak, saját érdekében is, hogy a földbirtokos osztályt olly karba helyezze, hogy az képes legyen a státus állandó terheinek viselésére. Pénzügyi intézkedéseink legfontosabb ága tehát akkor, midőn a státus szükségeinek fedezéséről rendelkezünk, arról is gondoskodni , hogy a források megnyittassanak, kellőleg kifejtessenek, a földészeti ipar, a kereskedés élénkebbé tétessék, s ezáltal a státusterhek fedezésének alapja súlyos helyzetéből kiemeltessék s gyarapodjék. Ha vizsgáljuk az eszközöket, mellyekkel e czél elérhető , úgy találjuk, hogy jelenleg három tényező van, mit helyesen rendezni kell, hogy a magyar státus jövendőben is kiállítsa azon pénzerőt, mire mint független keleti hatalomnak szüksége van. Ezen tényezők: Vasutak s más összeköttetések sebes kiállítása. Olcsó beruházási tőke, Evaluátió. Fontosságuk szerint soroztam az eszközöket, amint azoknak hatása az egész országra vagy csak a lakosok egyes osztályaira kiterjed. Evaluátióra pénz kell, teremtünk, igy gondollodnak sokan, papírpénzt, mellynek l.) p uecája : butlaországok leendnek. Olcsó beruházási tőke kell, — tehát teremtsünk papírpénzt a hitelintézet hitelleveleik Vasutak, folyók szabályozása ,seb, tehát teremtünk vasúti s tiszai papírokat. De kik igy gondolkoznak, nincs fogalmuk sem a pénzügyről; illy munkálkodásban egysemisítené meg a másikat, az ország papírral ár osztatnék el, s kölcsönösen rontaná egyik papír a másik értékét. Szükség azért, hogy pénzügyi kilírásunk felől feztába jöjjünk, s helyes elvek szerint minden félrelépés rögtön megboszu A státus pénzrendszerének rendjég kel különböztetni a státus gyümölcstelen T.it, .ráz terhet, a productív beruházásokra megkivánőkétől. Mindkét nemet a státus kiadása, külön pénzügyi eljárás alapjaira kell fektetni, külön- Veszts ,t rendszer mindig növeli s súlyosbítja a baj' • »e ész világ. Ezen eljárás következő lenne : A státus valódi terheinek fedezés valódi jövedelmei, direct s indirect a 1 J é’»Gyümölcsöző beruházásokra, de csak kezekre egyedül , használjunk papírpénzt. Határozzuk meg az evalvátió valetu rum suk ki, mennyire kivihető a gyakorlat ; •/“¡'a hitelintézett becsét a pénzviszony hogy ne mystificáltassék mindkettőre n n.w sei i - ■ ■■• ■ zet mint adó, sem a földbirtokos mivevő, mert végkép csalódásaiban önmagát büntetné meg Helyes rendszerrel mindent elérhet, ^epe^ 1 nemzet erős s biztos financiát alapit- u t;utartii-i pénzügyi ingásoktól megóvni a hazát. Ezekről közelebb. — Kovács ■ V 0 8. » a Fogadja ön, elveink egyik legrégibb barátja, szives üdvözletünket az uj pályán. —S is e r k. Mellyik ? — Stork. *) E feérdés megvitatását nyílt kérdésnek tekintjük. Ne gondolja azért az olvasó , hog» értekező barátunk nézeteiért a párttól, mellynek közlönye vagyunksolidaritést igényeljünk. Vitassuk meg minden oldalról e fontos kérdést, s fogadjuk el minden érvből, a mijét nyújt. — Sze rk. Nyílt levél Kemény Zsigmondhoz. WL Kolozsvár, június 23. Utóbbi t.czikkeinket ide rekesztve küldöm Ezek : jövő közös höngyülésben fognak tárgyaltatni, s igy miden illustrátiós commentár nélkül küldöm : az íására azonban annyit jegyzek meg, hogy e tárgytáras gazdasági tekintetben, igen érett fontolást von. Tudva van, mikép nálunk nagy része a népességie kb . becsempészett sóval él, másrészt , hogy az itteni kősó drágasága miatt, bár olcsóbb a Királyhágón inneninél, sokan a sót vagy egészen nélkülözik, vagy csak az elkerülhetlen szükségig használják: a föld mivelt lesz,y marhái alig kóstolhatnak valaha sót. Egy más körülmény az, hogy itt számos sóskutak vannak, mellyek haszna eddig féltékenyen eltiltatott. Nincs kérdés benne, híg. a. vcsekélyebb ára, alig kiszámitható a tny . ,é a consumenseket , mig túl a csempészet akaszt. 1 . meg. Azért a só árának fölemelése vagy leszállítása, erej, megfontolást kíván, s mindenesetre figyelemreméltó stázsgazdászati probléma. Angolhonban a leszállított pos aa ár növelte, nem apasztotta a postajövedelmet. Lehet-e ezt a -' is alkalmazni? nagy kérdés, de gondolkozni róla lehet. Hogy postajövedelmekre nézve a leszállított postabérnek nálunk is kedvező eredménye lenne, én hiszem, de felelni érte nem mernék. Ma országos ülés volt, mellyben István nádorné vele felolvastatott. Il-ik t.czikkünk megerősítését glalt az magában s a követek siető megválsztásaCsácsát. Mindez közlelkesedéssel fogadtatott, s siátor özönsége nevének kimondását szűnni nen aki éljenzések kisérték. Felolvastatott ezután a ministériuma az erdélyi országgyűléshez intézett levele , mi szintén buzgó lekesedést ébresztett. Mi azt hisszü 1^ a mikép Magyar hon a Királyhágón túl, az egykori Erdély, mindenkép azon leend, mindazon v^ak07^60lknak megfelelni, mellyek reménye kisérte mos^m összeolvadásai, 30/aviteljes év után. De hogy ez t olly szerencsével tehesse, minő becsületes jó szánd'**® tenni, szükség, hogy minél elébb’ ugyanazon izekben legyen az összes ország gyeplője tettleg is.* Az unióról szóló tezikk vég vntesitésre ő fölségéhez küldetett Innsbruckba. E körülményt azért emltem itt, mivel általán az unió szentesitéséről lévén rúnáén hírlapba.., mint az leiratában ír szó : én ezen legvégső szent kintem, cnt ha már itt volna; de vann számmal, kik még mindig valamire számr r ;.v • dik szentesités halasztásából következhetin. Hogy körülményeink illy aggasztólag • -e; ; üe retében , igen-igen üdvös leendő, ha kii ; asodik végswietiót is magokkal hozták volta.i-