Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-06-30 / 95. szám

Péntek fi migyelenik e’ lap minden héten hatszor : vasárflat­vatalból 583, posta­95.7­30, 1949. dán, csütörtökön, pénteken és szombaton; félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 0 íft'irát’rá-óla küldve 8 frt, k­evesebbszer küldve pedig 1 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó­u 80 kr, a’ feladóhi­. , ------------hadsajtó udvarban ausztriai birodalomba s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megret. Bé­runk a’bécsi cs. fő­­egy 4-szer hasábozott apró betű­jü sorért, vagy ennek helyéért 5 pgö kr, a­ kettős hasábu sorért p ’ g. 1, 2,-tt*t;ü A kik a felső- és alsóháznál a házigazgatói tisztre, a te­remőrségi tisztségre, ezenkívül a cselédi állomásokra folya­modtak, f. hó 30-án délelőtt 10 órakor alálirt hivatalában jelenjenek meg. — Budapest, jun. 28-án. Állodalmi titkár Zoltán János. Követválasztások. — Pestmegye abonyi kerülete, mint előőre lehetett látni, csakugyan megválasztá egyértelmüleg követének gróf Teleki Lászlót. — Biharból, jun. 25-én. Barátom! Sietek önnel tudatni azt , hogy N.-Várad és V.-Olaszi által Szacsvay Imre követül elválasztatott, ő és Nagy József ajánltatott a követségre, s bár a többség nyilatkozata szembetűnő volt, a törvény értelmében szavazat rendeltetett, s igy Szacsvay Imre 535, Nagy József 54 szavazatot nyertek. — Zilahi Lajos: Eddig a tudósítás. Nekünk csak kevés mondandónk van hozzá. Szacsvairól hisszük, hogy a nemzeti gyűlés egyik disze leend. Ő sok ismerettel bir, határozott jellemű reformer s igen jeles szónok. Üdvözöljük őt képviselőink so­rában. Bihar megye kerületeiből, magán­tudósítás útján, a következő választásokról értesültünk. A bihari kerület E­r­­c­s­e­y Zsigmondot, a szabadelvű párt egyik hű bajnokát, felkiáltással választá el. Az élesdi kerületben gróf H­a­f­r­e­r Sándor lett követ szavazattal. Itt a magyarok és oláhok összeve­rekedtek. A magyarok állották meg a helyet. B. Újfaluban egy S­z­i­v­á­k Miklós nevű köznemes választatott el, sz.biró Csa­nádi István ellenében. A bárándi kerület képviselője , közfel­kiáltással , Miskolczi Károly, első alispán. A hoszupályi és Hargitai kerületekben verekedés miatt a választás elha­­lasztatott. A hargitai kerületben az oláhok kezdték a vereke­dést a magyarok ellen. Székelyhidon Bernét József, a régi ellenzék egyik bihari előharczosa, kiáltatott ki követnek. Az urai kerületben Nagy József, szintén egyik erélyes tagja régibb bihari ellenzéknek. A szalontai kerület választása he­tőleír­on------------- --------- ------ ^»«.««««c­ímzet, hogysem be kellene mutatnunk. A tenkei kerület A­mbr­us József sz.birót választá el. Jó elvű, határozott jel­­mü egyén. A csékei kerületben e lapok egyik szerkesztője, Csengeri Antal és n.­váradi ügyvéd Gozmán János között volt a választás. A nagy részint oláh választók Gozmán Jánost választották el. Minden érdeme az , hogy oláh. Kö­vetségre semmi képessége, s politikai jelleme gyakran válto­zott. A belényesi járás választásáról még bizonyost nem tu­dunk. E kerület jelöltei Csengeri Imre főjegyző és Drágos János. Ez utóbbinak sincs egyéb érdeme, mint, hogy oláh. Ez vezette Tisza vérengező hajdúit az ellenzéki tagok legyilko­­á­sára. De­breczenben, miután Deák Ferencz a követséget nem vállalta, Komlóssi Imre tanácsnok választatott el. — Vasmegye. A vasmegyei kerületekben egy nap, . t. 23-án kezdetett meg a képviselők választása. A minis­zere­l­n­ö­k két, a czeli és sárvári kerületben egyhangúlag gválasztatott. Széll József a rumi, gr. Szapári An­tal a murai szombati, Bezerédy László a kőszegi, Rei­n­g Alajos felső-őri, Hettyei István németujvári, Hor­s­­t Boldizsár szombathelyi, Szabadfi Sárai',r^a sz. got­­di és Közlő a körmendi ker'”1“*'1*0®11 , a ki is midőn :i uj pályára lépőt­, —e lapoknak megyénkből rendes kilósitó'; bucnat veszek *). — Hettyei Vincze. —­ N­ó­g­r­á­dmegye losonczi kerületében : K­u­b­i­­­­y­i ?­í­r­e­n­c közakarattal; gyarmatiban Kacskovics oly lemondása után: Sréter László első alispán; seriben :­rváth Ödön; a szécsényiben: egy­­ulag P/Hassiki Ferencz; a fülekiben Ottlik és . szál­i mindjárt a szavazás kezdetén, után köz- « 'r.:-cu­eczki Ferencz; a nógrádiban 45 szó­?■ ■¿'¿■-■I Binz !: Sándor ellenében Frideczki La­— választató:, »képviselőknek. Ez utóbbi választás ellen, sgetts mint stilló készül. — Somogy megyében a csurgói kerület Fekete ■ » j o s t, Festetics gróf volt ügyvédét, választotta követnek, .»apidem­­inek íják. — Jenán jun. 21-én általános szótöbbséggel Sinkai • • választatott képviselőnek. Ő az ellenzéknek hűt előtár­sa volt. — H. Böszörmény jun. 25-én Sillye Gábort, la­punk pozsonyi levelezőjét választotta meg.­­Moson vmegye zarányfalusi kerületében Major Pál elenében Z i c­h i, ***) a sz. jánosiban pedig, Jankovics Antal ellenében szavazattöbbséggel Imrédi Lipót vá­­l­asztatott követnek. Mindkét helyen vallási agitátiók használ­­tatim­, első helyen Zicsi mellett; másodikon Imredi ellen. M­áramarosból aknasugatagi kerületében jun. 2-kán Búd János lelkész 481 szava ellenében, 1762 szóval Mánn József szabadelvű férfiú lön megválasztva; ökörmezői kerület­ben : Se­­­e­ve­r Elek; felvisói kerületben: Mihály Gábor; Szigethről: Szaplonczai József jön képviselő. Pest, júl. 29-én. Említem múltkor, hogy ha Magyarország nemcsak önálló ország a birodalomban, de Európában is önálló hatalom akar lenni , ahhoz tekintélyes hadsereg , ehhez pedig erős financzia, azaz: sok pénz kell. Honnan állítjuk ezt ki? *) Természetesen az ország fe­nnálló terheit az országnak kell hordozni. Ha a financzia feladata n­em volna egyéb , mint az ország terheit helyes elvek é­s érint igazságos arányban felosztani, beszedetni s takaré­kosan elkölteni, a pénzügyi ministérium állása kényelmes volna s nem felette nehéz. Nálunk azonban a pénzügyminiszer úgy jár, mint ki nagy terhekkel parlag­irodalmat vett által, teremteni is kell neki a lehetőséget, hogy legyen honnan beszedni a státus megcsökkent erejéhez s a megszaporodott szükségei­hez képesti öszveget. És ez jelenleg pénzügyi intézkedéseink főbb ága. Ha ezt elhanyagoltuk, ha a források megnyitására minden figyelmünket nem fordítjuk , semmivé tettük a jövendőt. Percznyi bajokból kisegítheti a nemzet magát, ha szinte tőkéjéhez nyúl is; ezt kiépüli ; de ha állandó terheinek viselésére tőkéjét költi folyvást, bizonyosan elmerül. Mi forrásai vannak nálunk a státusszükségek fedezé­sének ? Egyedül a földbirtok. A státusjószágok jövedelmei legújabb rendeltetéseknél fogva a státus szükséges?ek nézve minden csekélységek mellett el is vesztek. A­dójövedelem, vagy bármi indirect adó végkép mégis a földbirtokos osztály által fizettetik. Egyesítv­e szóval, nálunk a földbirtok a közterhek egyedüli alapja, mert bármint forgassuk az adózás nemeit, végkép a földbirtokoson vesszük meg. Tehát a földbirtokos az, kire támszkodnunk lehet, at­tól várunk legtöbbet, de egyszersmind attól vettünk most legtöbbet, s az jutott most legsúlyosabb állásra. Európai pénzek­sis közepette megvált jövedelmeinek jelentékeny részétől a dézmában, megvált gazdaságának erejétől a robotban, s egyszerre egy napon a kény­szerí­tett munkarendszerből a pénzgazdaság új rendszerébe kellett átlépnie adósságok közt, beruházási tőke és hitel nélkül. Ez a tettleges állapot, mire a földbirtokos osztály leg­nagyobb része jutott, azon osztály, mellyre a státus ter­heinek fedezésében egyedül támaszkodnunk lehet és kell. Ha olly adórendszert állitunk fel, melly a felszabadult kissebb birtokost nyomja, akkor elvesszük egy kézzel, mit a másikkal adtunk, a meggyöngítjük azon osztályt is, mi­előtt új állapotában erőre kapott­ volna. A földbirtokos osztály tehát jelenleg úgy áll, hogy az ország felszabadulásának díját eddig egyedül ő fizette meg; az ország megmentésének terheit ő viszi , s mert csaknem kizárólag még városainkban is földmivelők va­gyunk , az ország állandó terheit is ezen osztály fogja viselni. Legelső kötelessége azért a státusnak, saját érdekében is, hogy a földbirtokos osztályt olly karba helyezze, hogy az képes legyen a státus állandó terheinek viselésére. Pénzügyi intézkedéseink legfontosabb ága tehát akkor, midőn a státus szükségeinek fedezéséről rendelkezünk, arról is gondoskodni , hogy a források megnyittassanak, kellőleg kifejtessenek, a földészeti ipar, a kereskedés élén­kebbé tétessék, s ezáltal a státusterhek fedezésének alapja súlyos helyzetéből kiemeltessék s gyarapodjék. Ha vizsgáljuk az eszközöket, mellyekkel e czél elér­hető , úgy találjuk, hogy jelenleg három tényező van, mit helyesen rendezni kell, hogy a magyar státus jöven­dőben is kiállítsa azon pénzerőt, mire mint független ke­leti hatalomnak szüksége van. Ezen tényezők: Vasutak s más összeköttetések sebes kiállítása. Olcsó beruházási tőke, Evaluátió. Fontosságuk szerint soroztam az eszközöket, a­mint azoknak hatása az egész országra vagy csak a lakosok egyes osztályaira kiterjed. Evaluátióra pénz kell,­­ teremtünk, igy gondollod­nak sokan, papírpénzt, mellynek l.) p uecája :­ butlaor­szágok leendnek. Olcsó beruházási tőke kell, — tehát teremtsünk pa­pírpénzt a hitelintézet hitelleveleik Vasutak, folyók szabályozása ,seb, tehát teremtünk vasúti s tiszai papírokat. De kik igy gondolkoznak, nincs fogalmuk sem a pénz­ügyről; illy munkálkodásban egy­­­se­misítené meg a másikat, az ország papírral ár osztatnék el, s kölcsönösen rontaná egyik papír a másik értékét. Szükség azért, hogy pénzügyi kilírásunk felől fez­tába jöjjünk, s helyes elvek szerint minden félrelépés rögtön megboszu A státus pénzrendszerének rendj­ég ke­l kü­lönböztetni a státus gyümölcstelen T­.it, .ráz terhet, a productív beruházásokra megkivá­n­őkétől. Mindkét nemet a státus kiadása, külön pénzügyi eljárás alapjaira kell fektetni, külön- Veszts ,t r­end­szer mindig növeli s súlyosbítja a baj' • »­e ész világ. Ezen eljárás következő lenne : A státus valódi terheinek fedezé­s valódi jövedelmei, direct s indirect a 1 J é’»­Gyümölcsöző beruházásokra, de csak k­ezekre egye­dül , használjunk papírpénzt. Határozzuk meg az evalvátió valetu r­um suk ki, mennyire kivihető a gyakorlat ; •/“¡'­a hitelintézett becsét a pénzviszony hogy ne mystificáltassék mindkettőre n n.w sei i - ■ ■■• ■ zet mint adó, sem a földbirtokos mi­­­vevő, mert vég­kép csalódásaiban önmagát büntetné meg Helyes rendszerrel mindent elérhet, ^epe^ 1 nemzet erős s biztos financiát alapit- u t;utartii-i pénzügyi ingásoktól megóvni a hazát. Ezekről közelebb. — Kovács ■ V 0 8. » a Fogadja ön, elveink egyik legrégibb barátja, szives üdvözletünket az uj pályán. —S is e r k. Mellyik ? — Stork. *) E feérdés megvitatását nyílt kérdésnek tekintjük. Ne gondolja azért az olvasó , hog­» értekező barátunk néze­teiért a párttól, mellynek közlönye vagyunksolidari­tést igényeljünk. Vitassuk meg minden oldalról e fontos kérdést, s fogadjuk el minden érvből, a mijét nyújt. — S­z­e r­k. Nyílt levél Kemény Zsi­gm­ondhoz. WL Kolozsvár, június 23. Utóbbi t.czikkeinket ide rekesztve küldöm Ezek : jövő közös höngyülésben fognak tárgyaltatni, s igy mi­­­­den illustrátió­s commentár nélkül küldöm : az íására azonban annyit jegyzek meg, hogy e tárg­ytáras g­azda­­sági tekintetben, igen érett fontolást von. Tudva van, mikép nálunk nagy része a népességi­e k­­b . becsempészett sóval él, más­részt , hogy az itteni kősó drágasága miatt, bár olcsóbb a Királyhágón inneninél, sokan a sót vagy egészen nélkülözik, vagy csak az elke­­rülhetlen szükségig használják: a föld mivelt l­esz,­­y mar­hái alig kóstolhatnak valaha sót. Egy más körülmény­ az, hogy itt számos sóskutak vannak, mellyek haszn­a ed­dig féltékenyen eltiltatott. Nincs kérdés benne, hí­g. a. v­­csekélyebb ára, alig kiszámitható a tny . ,é a consumenseket , mig túl a csempészet akaszt. 1 . meg. Azért a só árának fölemelése vagy leszállítása, erej, meg­fontolást kíván, s mindenesetre figyelemreméltó stáz­s­­gazdászati probléma. Angolhonban a leszállított p­o­s a­a á­r növelte, nem apasztotta a postajövedelmet. Lehet-e ezt a -' is alkalmazni? nagy kérdés, de gondolkozni róla lehet. Hogy postajövedelmekre nézve a leszállított postabér­nek nálunk is kedvező eredménye lenne, én hiszem, de felelni érte nem mernék. Ma országos ülés volt, mellyben István nádorn­é vele felolvastatott. Il-ik t.czikkünk me­gerősítését glalt­­ az magában s a követek siető megvál­sztása­­Cs­ácsát. Mindez közlelkesedéssel fogadtatott, s siátor ö­zön­­sége nevének kimondását szűnni nen ak­i éljenzések kisérték. Felolvastatott ezután a ministériu­m­a az erdélyi országgyűléshez intézett levele , mi szintén buzgó le­kesedést ébresztett. Mi azt hisszü 1^ a mikép Magyar hon a Királyhágón túl, az egykori Erdély, minden­kép azon leend, mindazon v^ak07^60lknak megfelelni, mellyek reménye kisérte mos^m összeolvadásai, 30­/avi­­teljes év után. De hogy ez t olly szerencsével tehesse, minő becsületes jó szánd'**® tenni, s­zükség, hogy mi­­nél elébb’ ugyanazon izekben legyen az összes ország gyeplője tettleg is.­­* Az unióról szóló tezikk vég v­­n­tesitésre ő fölségéhez küldetett Innsbruckba. E körül­mény­t azért emltem itt, mivel általán az unió szentesi­téséről lévén rúnáén hírlapba.., mint az leiratában ír szó : én ezen legvégső szent kintem, c­nt ha már itt volna; de vann számmal, kik még mindig valamire számr­­ r ;.v • dik szentesités halasztásából következhetin. Hogy körülményeink illy aggasztólag • -e; ; ü­e­ retében , igen-igen üdvös leendő, ha kii ; a­sodik végswietiót is magokkal hozták volt­a.­i-

Next