Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)

1848-07-15 / 108. szám

Szombat Megjohnik e’ lap minden nap, hétfőt­ kivéve. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhor­­dással borit, nélk. 6 frt 30 kr., a' kiadóhi­vatalból elhordva fi ft, postán borítékban he­tenként­­2-szer küldve 8 frt, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng.— Előfizethetni Pes­ten, szabadsajtő-utczai szabadsajtóudvarban 583. sz. a. a' kiadóhivatalban, egyebütt min­t^» kÖWV'V-cd] V Y&WA 1D§, PESTI HÍRLAP Julius ix 1848. den k. postahivatalnil."— Az austr. biroda­­lomba 's egyéb külf. tartományokba küldetni kívánt péld. iránt a* megrendelés csak »' bé­csi C3. főposta—hivatal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek , ’s egy 4-szer hasábozott apró betűjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr., a’ kettős ha­­sábu sorért pedig 10 pengő kr számittatik. Hivatalos rovat. Hivatalos rendelete­k, kinevezések és értesítések. A vallás- és közoktatásügyi miniszer 1­­. 8-káról minden hitfelekezetek főpásztoraihoz egy körlevelet bocsátott, felhí­vó.­ őket, hogy kerületeikben az új állapotróli igazi felvilá­gosítást minden lehető módon terjeszszék; hogy soha meg ne szűnjenek a népet a testvériség, rend és béke szent igéire oktatni, hogy a felelős kormány rendeleteit a lelkészek által alkalmilag a szószékből is hirdettessék, és a nép felfogásához mért magyarázatokkal kisérjék stb. — Ugyancsak a v. és közokt. minister f. hó 10-től a hel­vét és ágostai hitűek egyházkerületeinek tudtokra adja , mi­szerint az országgyűlésnek rögtöni egybehivatása, Erdélynek Magyarhonnali egyesülése miatt, az értekezlet határidejét meg­tartani nem lehetvén, most azt elhalasztja, s ugyancsak Bu­dapesten sept. 1-én rendeli megtartatni. — A hadügyminiszer előterjesztésére ő fönsége a nádor és kir. helytartó, hadbiztosi tanácsossá Pétery Mátyás eddig hadseregi biztost nevezte ki. — A hadügyminister f. h. 9-től rendeli, hogy a nemzet­őrség kimozdítása alkalmával, a gazdatiszteket illetőleg a föl­­váltás elve szintúgy, mint a hivatalnokoknál is megtartassák. — Balda­cci a ministerelnök jóváhagyásával rendeli , hogy a nemzetőri gyalogsági zászlónak tudja nemzeti három Szinű, fehér szegekkel kiverve, egy öl és négy 1. hosszú le­gyen. Felső végén egy lándzsa alakú 6' hosszú fehér fémhegy, ennek egyik oldalán honi czimer, a másikon V. F. bevésve. — Lobogója: fehér selyem kelme, szegélylyel együtt hossza 5 1. 8" szélessége a rudasdi 4 1. jobboldalán Magyaror­szág, balon a megye czimere Három oldalán levő szegélye 6 hüvelyknyi széles ón nemzeti színekkel háromszinü darabokra osztva, körülfestett. Tokja: fekete viaszkos vászon, reá fehér betűkkel a zászlóalj neve és száma ! A lovasságnál a rudja : 7 1. 3 hüvelyk hosszú, egyébiránt ol­yan mint a gyalogoké, rajta közepében egy lábnyi vas­rudacska futó karikával. Lobogója mint a gyalogoké, h­ossza egyébiránt 2' 4//, szélessége szinte 2' 4''. Czimer mint a gyalogokénál. Szegélye 3 hüvelyk széles. Tokja szinte mint a gyalogoké. — A n.-szebeni főhadi kormány juh -­ről jelent a had­­ügyminiszernek , hogy az illető székely és oláh zászlóaljak már a parancsot megkapták a szegedi táborba indulni. —­ A hadügyminiszer hirdeti , hogy Békefy őrnagy a felállítandó álgyutelepekhez szükséges lovak bevásárlását foly­tatja Székesfejérváron f. h. 12 , 22. és 23 án; Győrött 17 , 18. és 19 én; Pesten 28., 29. és 30-án; Tolnán augusztus 3., 4. és 5-én stb. — Baldacci a nemzetőrségi zászlóaljakhoz s lovas osz­tályokhoz kinevezett őrnagyokat é a segédtiszteket felszó­lítja , hogy a­mennyiben köztök találkoznának, kik, füg­getlenebb és vagyonosabb állásuknál fogva, egész fizeté­sükről vagy annak egy részéről az állodalom javára le­mondanának , vagy a lótakarmány-járulékot nélkülözhetik, vagy végre saját házuk lévén, az állodalomtól szállást nem követelnek. Írásban» ajánlkozásokat nyilvánítsák, melly tekintetben készek az állodalom terhein ha nem is mindenkorra, legalább egy bizonyos időre könnyíteni. — A magyar nemzeti őrseregnek kötelező szabályait az országos nemzet­őrségi tanácstól kiadva, 12 pkr. kaphatni le­het Budapesten , Gerbel Károly udvari könyvárusnál és ál­tala minden hiteles könyvárusnál a vidéken. Ezen munka 8 nap múlva német nyelvre fordítva is megjelenend, szimannyi árért s ugyanazon helyeken kapható. Vattam­aux Józs. mármarosi kincs, igazgató­­sági előadó ülnök, saját kérelmére nyugalmaztatok — Báró Lo Presti Lajos vezér, egy önkénytes lovas őrcsapat kiállítására és az ellenség elleni vezetésére, a kir. helytartótól nyert felhatalmazás nyomán, egy lelkes fel­szólításban felhívja a hon nevében mindazokat, kik őt követni szándékoznak, hogy ebbeli határozatukat minél előbb jelentsék be — bérmentes levelekben — a honvédelmi főparancsnokság hivatalában , i­ly formán : ,,Alól irt kötelezem magamat aug. 4-én Pesten vagy aug 6. Aradon, személyemben vagy annyi fogadott emberrel szabály szerint föl fegyverkezve megjelenni. Aláírva és a lakhely kitétele. I­I. Fölvétel s­z­a­b­á l­y a­i. a) Az egész csapat tulajdon költségén fegyverzi,­­ ruházza és élelmezi magát a szolgálat egész ideje alatt, b) Köz­­­zépszámitás szerint egy ember lótartással kerül naponként 40­0 kr. legfelebb 1 p.ft. c) Az ellenség előtt alávetik magukat a­­­badi törvényeknek, d) Alárendeltségre nézve a mozgó nem­­z­zetőrségi szabályok szolgálnak zsinórmértékül, e) 10 napi­­ előre bejelentés nélkül senki a csapatot el nem hagyhatja.­­ f) A kitett helyeken személyesen tartozik mindenki megje­­­­lenni. II. Fegyverzet. Dupla puska, ha lehet bukott­­ csövű; két dupla pisztoly, ellátva golyóöntővel; a kardövón­­ megerősitett 60 töltésre tárcza; szúrásra és vágásra alkalmas , jó kard. III. Ruházat: 1) Egyszerű fekete csákó, egye­­­­nes tollal, nemzeti rózsával, V. F. s alól M. N. belükkel; 2) sötét zöld hunzár-mente, sötét cinober-vörös mellény, öt rendű l­ask­­órral. 3) Sötét zöld vörös , zsinóros, belső felében fekete f bőrrel áthúzott magyar nadrág, 4) hosszú, vörös zsinórral be- i­szegett csizma, rövid vas sarkantyúval, 5) hamuszinüi lovas­­ lepeny, ujjakkal ellátva. — A­kik magokkal embereket is­ ­­­ hoznak, azoknak is jól felfegyverkezve kell lenniük ; egyenru­hájuk azonban ezeknek egyszerűbb lehet.—Jól betanitott, tüzet megszokott lovak, IS1/* maroknál nem nagyobb, de 14 V4 ma­roknál sem kisebbek. Lószerszám, mint a rendes katonaságnál, a takaró veres, nemzed szinü szegélylyel és M. N. V. F. be­tűkkel. Lószerszámot kész fizetés melett a kir. öltönyszállitó bizottmánynál b. Bald­ucci úr utalványára készen lehet kapni. — Már 30 nemeskeblü bajnok áll eddig készen. Mess hivatalos rész. Pest, jul. 14 én. Az oláhok csak a legutóbbi időkben kezdettek életre ébredni, de sajátos modorban: a helyett tudniillik , hogy falusi iskolákat állítnának, vagy a­hol ezeket mások ál­­litni szándékoztak, avval ne ellenkeznének, vagy bármi egyebet tennének, az oláhok kiművelésére s értelmi kifej­­tésére; — azon rögeszménél állapodtak meg, hogy ők a volt Erdélyben negyedik nemzet legyenek. Nyelvüket mivelni, mindig hatalmukban állott; a többi úrbéreseknél legkevé­bbé sem voltak jobban elnyomatva ; felvergődhettek a legmagasb hivatalokra , kormányszéki tanácsosokat láttunk oláhokat, sőt Nopcsa Vasziliának, ki maga főispán volt, testvére Alexa korlátnok volt; ■— az újabb törvények minden oláhot, annyi szabadsággal ruháztak föl, mennyivel mi magyarok sohasem bírtunk azelőtt; számukra a testvériség, egyenlőség törvény előtt úgy kimondatott, mint minden más honpolgárra ; jobbágyokból birtokosok lettek, s igy pláhniku szabad polgárai Magyarhonnak. — S mégis e pillanatig áll azon gyermekes entétment: 4-ik nemzet lenni. Mondtuk már egy helyt, hogy azok, kik az oláh moz­galmak élén állnak, igen jól tudják, mit akarnak ,­­ de azt is tudják, hogy óhajtásaikban igazság nincsen, s azért nyíltan, egészen nyíltan még ki nem álltak a síkra. D­en­­­que, mikép valami egykori táblabíró mondaná: 4-ik nálió akarnak lenni. Más szavakkal azt akarják, hogy a volt Erdély, Oláh­, vagyis új stylben Románország legyen. Álmodnak oláh ministériumról, oláh diplomaticai nyelvről, territoriális cseréről és isten tudja, még miről. De jól megjegyezzük, nem az oláhság, hanem az oláhság nehány bujtogatói, kik a magyarok s később a szászok kiirtásától legkisebbé sem irtóznának. A­mint tudva van , az oláhság vezetői ábrándjaikban még itt sem állnak meg, hanem a régi Dacia helyreál­lításáról álmodoznak. A dolog csekélység!-------s mindössze annyiból áll: tőlünk, a töröktől s a muszkától, mind azt visszafoglalni, a mi a régi Daciához tartozott. — Az oláhok, dák , vlák és bissénusoktól erednek; már a dák nép vegyitett faj volt; a római eredet, mellyel az oláhok annyira szeretnek coquettirozni, csak olly szép mese, mint az, hogy Mátyás király oláh volt. A dologból annyi igaz , hogy a rómaiak, mint akkor tájban leghatalma­b­b értelmileg legkifejlet­tebb nép, azon olvasztó erővel birtak, mellynek következ­tében a római felsőség s római iga forgácsai mindenütt hevernek, hová e világtörténeti hatalom lábát tette. Szintolly jogon , mint az oláhság követeli a rómaiaktól, követelhetné azt a régi Ibéria, Hispánia, a két Gallia s Brittania mostani népessége. A meghódított oláhok bám­l­latlan nyelveket, elferdí­tett római szavak halmazával töltötték meg ,ebből áll az egész rokonság; egyébiránt D ciát előbb a gothok s azok előtt velünk magyarokkal rokon seytha fa­jok lakták II rodot szerint. E kis kitérésre azért vevénk magunknak szabadságot, hogy azon unalmas római eredetteli coquettirozásnak tö­kéletes alaptalanságára figyelmeztessük oláh polgártársa­inkat , egyszersmind egy szerény kérdést tehessünk hoz­­zájok . Nem leendő e saját érdekükben oko­sabb és czélszerübb, annyi századok óta, egy són, egy kenyeren velünk s egy kék födele alatt szép honi egünknek, velünk is úgy összeolvadni, mint egykor hóditó­ikkal, a rabszolgaság igája alatt, nem vo­nakodtak összeolvadni, még pedig annyira, hogy kétezer év múlva azoktól eredetieknek mondj­ák magu­kat, kik őket lánczokkal terhelték. — És nem lenne talán még most is megfoghatóbb a rokonszenv irántunk, kik testvéri kezet nyújtunk nekik , s minden jogainkban osz­tozva velők, azt tesszük, mit a római nép sohasem tett. De mi nem vagyunk követelők, mi nem kényszerítjük sem nevünket, sem nyelvünket másra — mi csak becsü­letes együtt-tartást óhajtunk. A­mint látjuk, az oláh nemzetiségi kérdés igen tág határra számit, illy álmokkal szemközt, a békés feladás egyedül úgy lehetséges, ha az álmokat s hiú fellegvárakat lehiggasztván , képesek leendőnk honunk oláhajku pol­gárainak értelmeséteit, közvetlen érdekükre visszavezetni. Ez pedig egyéb nem lehet, mint békés összetar­tás velünk. Taglalják s elemezzék az oláhok ábránd­os terveiket és reményeiket, s tapasztalni fogják, mikép mindeddig, a mit tettek s a­mit követelnek, az elérhető!; koc­káztatja az örökké elérhetlenért. Az oláhság nagyszámú, miveltségre nagy képesség­gel bir, a faj szép és tekintélyes ; az oláh súlyos időkben sok vitézséget tanúsított; nekünk az oláhság rokonszenve­s együt­ tartása tiszta nyereség, mi ezt sohasem tagadtuk. Ellenben alig ismerünk nyomorubb , következetlenebb s­s grávább ellenséget, mint azon a nevetségesen csekély számú bujtogatókat, kik a magokban jámbor s kihágá­sokra nem sok kedvet mutató oláhságot olly eszmékkel izgatják fel, mellyekről azoknak legtávolabb sejtelmük sincsen. Azért az oláh elemmeli kibékülést sohasem t­r­­tottuk nehéz feladatnak; hét, nyolcz ember ra­­konczátlanságát megakadályozni, s őket tökéletes­en ártalmatlanokká tenni, meg­oldja a kérdést. — Jósika Miklós, ORSZÁGGYŰLÉS. Julius 13 hibán d. e. 10 órakor a képviselőház zajok és rendetlen ülésében a ház rendszabályainak tárgyalása volt napirenden. — Előbb azonban a tegnapi jegyzőkönyvet ol­­vasá fel Záborszky Alajos, a ház egyik jegyzője, Irányi Dániel pedig, mint a köretigazolási választ­mány tollvivője, jelentést tett az újabban igazolt képviselők iránt. Ezek következők : Pap Zsigmond Rővárvidék­­ről; Kemény Dénes és Szoboszlai György Gyulafehérvárról; Topper Antal Kolozsvárról; Tóth L­ö­r­i­n­c­z R.­ Komáromból; Nagy Károly Szék­városról. A választmány elfogadó véleménye a ház által is helyeseltetek. Ellenben Aidinger Pál pécsi képvise­lőnek választása megsemisittetett. — Az elnökség bemutatta s az igazoló választmánynak átadta Vörösmarty Mi­hály, Demeter Ferencz és Fehér János (ez utóbbiak erdélyiek) megbízóleveleit. Az elsőnek, kedvelt nemzeti költőnknek, neve kitörő ellennel üdvözölhetett. Most a ház a napirendre, azaz : a rendszabályok tárgya­lására akart áttérni, de ebben Madarász László­nak és Zsembery Imrének a ministériumhoz intézett interpellátiói által gátoltatott. — Madarász L, kiből — mint maga mondá — a veszély nagyszerűsége szól, felhívja az országlászatot (milly gyönyörű szó!) hogy miután az országgyűlés kitűzött napja óta 12 s annak valódi megnyitása óta is 8 nap telt el, s ekkorig semmi lényeges sem történt; adja elő tervét, miszerint a hont megvédeni akarja, s tűzze ki legalább a napot mellyen e terv tanácskozá­sa ing­­étetni, mellyet azóló előbb kinyomatni s szétosztatni kíván. Deák F. igazságügyminiszer kijelenté, hogy mihelyt a rendszabályok átvizsgálásával s a válaozfelírattal kész leend a ház, azonnal meg fog történni szóló kívánsága. — E után Zsembery Imre honti képviselő lépett a szószékre, interpellátióját a hadu­gyran­dszerhez intézve, s a keringő ag­­tgo­d­isma a hírekre hivatk­ozva. A 200 ezer katona meg van ugyan ajánlva, de még sarlót tart kezében , az érkező hirek pedig naponta aggasztóbbak. A hadügyminis­zer felszól­­tatott ugyan már P­a­t­a­y J. képviselő által, de minde­dd­g nem nyilatkozott.­­ Ezúton elégületlen­égét fejezte ki szóló az ekkorig történtekkel. Lelkesedés­e ég volna, de ha ezen lel­kesült sereg ellenség elébe nem vezettetik, kedve­s lelkese­dése elalszik. Kívánja, hogy a hadministor világosítja fel e tárgyat, s a ház mondja ki határozatát, valljon tetszik e neki az eddig fel­etett rendszer, vagy inkább megtámadó rendszert akar. (Morgás.) Sábadokkal fegyverszüneteket kötni, alku­dozni nem kell, a­okat meg kiál támadni. (Kiáltás : napi­rendre!) — Ha önök a napirendet akarják, am legyen, ha gondolják meg, hogy a nép, midől olly roppant hatalmat adó­­ önök kezeibe, minél fogva dictátort is tehetnek, egy­szersmind kötelességet is rakott önök vállaira. Deák Ferencz: Az a­mi jelenleg történik, vilá­gos példa, hogy mennyire baj, ha a háznak szabályai nincse­­nek. — Szabályozott háznál ez nem történhetett volna. Nem pedig azért, mert szabályozott háznál mindenki tudja, hogy ugyanazon minister, kinek a comiteban is legtöbb dolga van — mert az ad ess-­ben is legfőbb rész a katonakiállt­ás — ugyanekkor felvilágosításokat nem adhat Egyébiránt, ha alapszabályok volnának , azt is minden ember tudná, miként természetes, hogy midőn valaki valamiről felvilágosítást kér, mindaddig azon ügyben függessze fel ítéletét, mert előre nem tudja, miként fog megtörténni a felvilágosítás, s ne fakadjon ki ugyan az ellen, míg a körülményeket nem ismeri. Ezért ismételve sürgetem , állapítsuk meg mindenekelőtt a ház sza­bályait, hogy tudhassa mindenki, micsoda köre, formája van az interpellativ­ális jognak, s mennyire köteles a mini­tórium nyilt ház előtt felelni.­­ Mert épen ezen tárgyak ollyanok, mellyekre nézve legnevetségesebb politikai eljárássá válnék az, ha azokban mindm különbség nélkül a legkisebb körül­mény is, s midőn hadi intézkedésekről van szó, az egész politió mikénti létezése, a terv kivitelének megkezdéséig, vagy a ka­tonaság megrendelt használatáig nyíltan felfedeztetnek. Ha szabályaink lesznek , úgy meg fog állapítta­ni, hogy mikor a mi módon kell az interpellációt tenni; mikor és mi módon ke­l felelni, mikor 8 mi módon kívánhatni a kisebb comitét; mikor 8 mi módon kívánhatni, hogy maga a ház comitévá ala­­kuljon. Ez természetesen,­­ a szabályok megállapítva nem lé­vén, csak akkor fog megtörténhetni, ha ugyan­ezek megvi­má­sába azonnal belemegyn­ek. — De ha azt hiszi a­z, hogy murhailan kell tudomást szereznie e dolog felől, úgy kérem.

Next