Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-10-18 / 190. szám
Szerda Utgyabaik t hp minden nap, hétfőt kivéve. Feléri előfizető* a két fővárosban házhozhozd Úttal borit. nélk. 6 frt 30 kr, a’ kiadóhi▼italbél elhordva 6 ft, postán borítékban hetenként 6-szor küldve 8 frt, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai szabadsajtóudvarban 535. u. a. a’ kiadóhivatalban, egyebütt min 190. HÍRLAP October 18.1848. den k. postahivatal&il . Az ausztr. lomák - lomba ’s egyéb kült. tartományokba küldetni kivánt péld. iránt a’ megrendelői csak a’ bécsi cs. főposta - hivatal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, '$ egy A-tzer hasábesett apró betüjl serért, vagy enek helyéért & pengő kr, a* kettje hasába serért pedig 10 pengi ke siiaaittetik. Hivatalos rovat. A vall. és közokt. ministérium részéről tudtuladatik: .• h°gy 1) az egyetem és József-ipartanoda megnyitása határosltatlan ideig elhalasztatik. 2) A megnyitás ideje majdan egy hónappal előbb közhírré tétetendő. Az Egyetemet illetőleg különösen még rendeltetik a hogy nov. 1-től fogva a sebészi kórodén nyilvános sebész-műtéti előadások és a tábori sebészet köréhez tartozó gyakorlatok fognak tartatni kisebb tanfolyamokban. b) Az állatgyógyintézetben , tábori kovácsok részére nov. 1-től külön oktatás rendeztetik. c) A bölcsészeti karnál rövidebb tanfolyamokban , a magokat hadi szolgálatra képezni akarók számára , a tiszta mennyiségtan , a gép- és természettan, vegyészet, tüzérség, tábori erősítés, árkászat és hidászat, végre az elemi tactica taníttatni fog. d) Ezen tanok előadói újabb rendelet által fognak közhirré tétetni. e) A tanulók rendes bizonyítványokat fognak nyerni, s azok által alkalmazásra képesittetnek. Ugyancsak a v. és kv. ministérium részéről az académiákra és felsőbb tanodákra nézve rendeltetik, hogy azokban is a tanitás nov. 1-től elhalasztatik , és a selmecu bányászati és erdészeti académiát kivéve, bizonytalan ideig fölfüggesztetik. A többi académiákra és felsőbb tanodákra nézve a megnyitási idő szinte előre egy hónappal tudatni fog. Ugyancsak a v. és ko. ministérium részéről, a középtanodákra és elemi iskolákra nézve rendelhetik, hogy azokban a tanítás nov. 1-jén megkezdessék és folytattassék ; továbbá, hogy a hadaknál levő tanítók , fizetéseik levonása nélkül pótoltassanak. Kivételt csak a hadjáratoknak kitételve levő ezen osztálybeli tanintézetek szenvednek, mikről az illető tanigazgatóságok ezen rendelet kihirdetésétől számítva 7 nap alatt jelentést tenni kötelesek. Végre ezen rendelet végrehajtása a tankerületi igazgatókra s illetőleg iskolai kormányokra és tanácsokra bizatik. Ugyancsak a v. és kv. ministérium rendeli 1) hogy a középtanodák rendezése határozatlan ideig elhalasztatik. 2) A f. évi cet. 20 ra hirdetett tanszéki pályázat fölfüggesztetik. 3) A pályázatra jelentkezők beadott irományai a háború lecsillapodtáig bentartoznak. 4) Kiknek azonban egy vagy az összes beadott iratokra addig is szükségök lenne , azokat a ministeri iroda főnökétől átvehetik. — A v. és kv. ministérium által a n.váradi académiában a magyar nyelv és irodalomnak Vass Tóbiás halála által megürült tanszékére Soltész Dániel, eddig szegedi képezdei tanár, helyettes tanárkép kineveztetett. — A v. és ko. ministérium által, a miskolczi tanítóképző intézetnél megürült egyik tanszékre Grimm József hely. tanári minőségben , úgy szinte a szegedi tanítóképző intézetnél megürült egyik tanszékre Lubich Ágoston, ugyancsak helytanári minőségben kineveztettek. — Az országos honvédelmi bizottmány az ország vitéz harcosai iránt, a nemzet hálás elismerését mindenkép tanúsítani óhajtván , miután sem a személyes érdem, sem az elő- léptetési alkalom minden sorezredtől még nem jutott tudomására , hogy ennélfogva az érdem jutalmazatlanul ne maradjon , ezennel meghagyja minden táborvezéreknek, minden hadi parancsnokságoknak , hogy a magyar sorezredek tisztikarának mibenlétéről a legsietősben körülményes jelentéseiket adják be. Kijelenti egyszersmind a bizottmány, hogy kedvesen veend minden figyelmeztetést, melly a vitéz magyar ezredeknél szerény ismeretlenségben rejtező érdemet s tehetséget napfényre hozza stb. — Ugyancsak a honvédelmi bizottmány, Csányi László kormánybiztos jelentése folytán, az országban levő kormánybiztosoknak meghagyja, hogy a hadseregben levő különböző rendes katonai testületek egyenlő fizetése és ennek következtében a f. hó 1-es napjától elmaradt öszvegek kipótolása iránt a kellő intézkedéseket elrendeljék. A hadügyminiszer mindazokat, kik a hadbírói gyakorlatra kívánnak lépni, felhívja, hogy okmányolt folyamodványaikat siessenek a hadügyministériumnál annyival inkább benyújtani, minthogy a felveendők száma 50-re szoríttatik. Kellékek: A magyar és német nyelv tudása, jó sikerrel végzett honi törvénytudományok, nőtlen állapot, jó egészség, fedhetlen erkölcsiség és végre kötelezettség, magát jövendő alkalmazásig táplálni. A keresk. ministérium közzéteszi, hogy a budapestpozsonyi postavonalon , az ellenség eltávozta következtében, a közlekedés szabaddá válván, a posták Budapesttől Pozsonyig ismét a rendes postauton szállíttatnak. — A soborsini ellenőrködő mázsamesteri hivatalra—Schild Antal karánsebesi Romázálé neveztetett ki. A rózsahegyi sóhivatalnál megürült ellenőrködő mázsamesteri állomásra Egersperg József rózsahegyi felügyelőségi írnák neveztetett ki. Jellachich közzétett levelezései után csakhamar a Pozsonyban kézhez került iratok láttak világot. October 12-kén pedig Tausenau nyomatta ki, a bécsi hadministérium épületének megrohanásakor az aula bizottmányához jutott levelezések közül az érdekesebbeket. Ezen utóbbiakból is csak az világlik ki, mit régibb adatok már eléggé tisztába hoztak, hogy t. i. egy nagy reactionális összeesküvés — melly leginkább a katonaság közt volt elterjedve, s Latour gróf által vezetteték, s czélul tűzte ki előbb Magyarország szabadságát semmivé tenni, aztán az örökös tartományokat elnyomni, s egy katonai despotismus rabigája alá vetni. A főtörekvésre nézve tehát a bécsi levelekben semmi itj nem foglaltatik. De annál több érdekes részlet van bennök. Jelesen kitűnnek azon ravasz működések, mellyek utján az osztrák ministérium a komáromi várat kezére igyekezett keríteni, s napvilágra derül a Vilmos zászlóaljjelés hátra költöztetésének eddig is gyanított oka. Nincs miért említeni, miként a szerencsés siker, mellyel Komárom a nemzet számára biztosittaték, Jellachich merényének meghiúsulására legnagyobb mértékben folyt be. Ha a rabló bán , midőn a fegyverszünet föltételeit megszegve, Győrbe vonult, Komárom által támogattathatott volna , Magyarország, vagy legalább Budapest könnyen kerülhetett vala a camanlla kérszolgáinak hatalmába. A gondviselés kegye és igazgató választmányunk ügyessége megszabadította hazánkat e csapástól, mellynek következményeit csak most, midőn a vihar már elvonult, méltányolhatjuk egész nagyságában. Különös köszönetet érdemelnek Komárom megye és városa derék elöljárói, kiknek hatályos föllépése gátolta meg — mint maga a Vilmos-ezred tulajdonosa írja — a várnak az osztrák ministériumhoz szító katonasággal megrakását. Az olasz viszonyokat illetőleg, felette jellemző Prokesch görögországi követ levele. „Én Palmerston lordot — így szól az osztrák diplomata az osztrák hadügyminiszerhez — évek óta leghatározottabb ellenségünknek tekintem, és az Angliában bizodalmát , míg ezen ember vezérli a politikát, páratlan anachronismusnak hiszem. Ki e férfiúnak hatását s az eszközöket, mikkel munkált, úgy ismeri mint én , annak csak jajveszékleni lehet, ha olly kéznek engedtetik meg a mi viszonyainkba keveredni. Midőn azon gyalázaton megyünk át, mellyhez hasonlóra sem Anglia sem Francziaország ki nem tette volna magát, hogy t. i. ezek vegyüljenek az olasz ügyekbe, s e beléelegyedésre magokat jogosítottaknak képzeljék, ámbár mi egyebet nem tevénk, mint az öntelt, orgyilkos s országunkat pusztító szárd királyt, abból ismét kihajtottuk... — midőn, ismétlem, mi e gyalázatnak vagyunk kitéve, még csak Németországban s János főherczegben van reményem. Ha Németország ezen, nem csupán osztrák, de német kérdésben is, határozottan fogna nyilatkozni, akkor az egész gőgös intervenció tönkre jutna, sőt.“ E levélből világos a fekete-sárga pártnak mély gyűlölete a szabadelvű Palmerston és Francziaország iránt. Látszik a boszankodás, mellyel az intermediátiót Ausztria elfogadta. Midőn valaki ellenségének tekinti s titkon gyűlöli azokat, kikre bizonyos ügyének elrendezését bízta, — ekkor a rendezésben előhaladni nem lehet, kétséget alig szenved. Sőt az elrendezés iránti komoly szándékot sem lehet elhinni. Innen magyarázható, miként a fegyverszünet idejének meg kellett hosszabbíttatni, s mégis a reactionárius osztrák ministérium, csak annyira sem vitte az olasz kérdést, hogy Anglia és Francziaország az intermediáció alapja iránt tisztában legyenek. „ Mi lehetett e halogatásnak oka ? Latour és a camarilla remélették, miként a fegyverszünetek ideje alatt, Magyarország s aztán Bécs elnyomattathatik. S ekkor mi történt volna? Radeczky ármádiája, a leigázott Magyarországból s az absolutismus vas karja által sújtott osztrák örökös tartományokból nagy szaporítást nyervén, a camarillának sikerülendett vala az intermediátiót félbeszakítani, s Lombardia egybetiprására teljes erélylyel föllépni, annyival is inkább, mert a bekövetkezhetett franczia invázió esetére, már előre biztosítva volt Oroszország segítségéről, így függőttek össze a dolgok. Ennyi reményt oszlatott szét Jellachich megveretése , Latour gróf halála. Ki gondolta volna , hogy két somogyi kanász s egy szerencsétlenül választott kályhalyuk a világ eseményekre ekkora hatást gyakoroljanak ? Nem rejlik-e ebben a sors mély satyrája, melly sokkal csipősebb, sokkal több éllel bir, mint Jean Paultól kezdve a világ minden humoristáinak gúnyai. Nem hivatalos rész. Pest, oct. 17-kén. Az elfogott és lefoglalt leveleknek nagy bőségében agyunk. Maholnap a történetírók a Latour-czimboraság cseleit ily körülményesen adhatják elő, mint a régensség és IV-ik Lajos alatti depravátiót. A Tausenau által közzétett bécsi levelekre még visszatérünk. —m.— Bécs, oct. 15-ben. Mint látom, a dolgok naponként uj meg új alakokat vesznek fel, s a mi tegnap vakmerény, ma igen okszerű tetté válhatik. Általában most nincs az okos combinátiónak ideje, az események sebes rohama úgy hozza magával, hogy mi első tekintetre őrjöngésnek látszik, a dolgok fordulata által igazoltassák. A dolgok vezérletét átvette a végzés, s úgy látszik, az emberi észe számító tehetség csak ronthat. E korhoz fanatismus és túlzott fatalismus kell. Jellachich a bécsi parlamenthez futárt küldött, kérve azt, hogy a magyarok a támadástól tiltassanak el, ígérve elmenetelét, és seregei számára libera migrátiót kívánt. Mint mondják, seregeit nem annyira a magyar seregnek váratlan fogadása Sukorónál, mint inkább az útjában kisérő népfölkelés rémítette el. S mióta látja, hogy Ausztriában és Bécs körül hasonló mulatság készül számára, sőt, hogy ez borzasztón kezd terjedni, szeretne jó móddal kimenekülni a kelepczéből. Lehetetlen is el nem szomorodni, ha az ember azon szerencsétlen eszközökre gondol, kiket e nyomor a kalandor halálbüntetés fenyegetéseivel családaiktól kierőszakolt e gyalázatos hadjáratra. Magyarországban, Ausztriában, Stájerben a népfelkelés áradozó tenger gyanánt veszi körül, és elborítja, bármerre forduljanak, nem csoda, ha — mint halljuk — a hadifogságba jutottak boldogoknak érzik magukat. A hohe Versammlung Jellachich kérelmére erélyes választ adott. Hála istennek, valahára megszenteté, ha bizonyos kitűzött órák alatt fegyverét nem téteti le seregével, ellenségnek fog tekintetni. Mi fog erre történni, még nem tudjuk. Általában most annyiféle hít kergeti egymást, hogy alig lehet belőle kiválogatni a valót. Auersperg seregei a Jellachichéval tőszomszédban állnak, Jellachich előcsapata a csatorna mentében van felállítva , s a sereg magva az úgynevezett Lagerbergnek dől, hol a Jellachich Generalstabbja is van; ezentúl Brin felé vonulnak a cseh és morva seregek* leghátul állnak az olaszok és németek. úgy mondják, hogy a sereg akként van felállítva* a mint vezéreik rájok számíthatni vélnek. Az olaszok és németek azért hátul, mert ezekben nem bízhatnak. Bécs belsejét két dolog mozgatja. Epedő vágy a magyarok érkezése után s nagyszerű készületek a harczra. Böhm tábornok vette át a hadivezérséget, s a rendezés már annyira haladt, hogy 25.000 ember valószínűleg táborba szállhat, s még meglehetős tartaléksereg is marad Bécs védelmére. Ez egyesülve a magyar táborral, nem megvetendő haderő. Valószínű, hogy az offensív működésre senki sem gondolt volna, ha a folyvást érkező katonaság, a Windischgratz felőli hírek nem vinnék a végső elkeseredésre a dolgot. Híresztelték azt is, hogy Auersperg serge Jellachich-chal együtt Linz felé fogna visszavonulni, s ott egy nagy tábor összevonatni, onnan aztán lenne az indulás Bécsnek ostromára. Ez az, mitől a bécsiek félnek. Ez teszi a mielőbbi támadást közhajtássá. Nem akarnak időt engedni, hogy az ellenség ereje nagyra növekedjék. S valóban nehéz meghatározni, mi volna jobb. A bécsi rögtönzött hadseregnek szüksége volna ugyan begyakorlásra, de ha múlik az idő , az ellenség olly nagyra nőhet, hogy nehéz lesz vele hinni, mert azt mondják, hogy még távol Gallicziából is megmozdítottak ide sergeket. A bécsi és magyar hadsereg már összeköttetésben vannak, s így legalább egyetértve működnek. S már most történjék bármi, sorsunk egybeforrt, mint erőnk. Együtt győzünk, vagy együtt győzetünk le — egy kis időre. A magyar had — mint halljuk — már indulni készül Bécs felé. Pár nap alatt nevezetes események tanúi leszünk, mi a népnek sorsát egy időre elintézendi. Innen sergenként költözködnek, bankárok zárják be comptoraikat, mindenki fegyvert hord, abban gyakorolja magát. Még egyet. Épen ma hire futamodott — de eddig még nem valósült,— hogy a császár egy manifestumot akar kibocsátani, melly a magyarországinak hű mellékdarabja. Benne az alkotmányozó gyűlés feloszlatása, általános lefegyverzés* Latour gyilkosainak haditörvényszék elé állítása, stb. Később ismét híresztelék a császár lemondását Ferenci József számára. Tán az ifjú herczegben egy új rendszer zálogát akarnák a népeknek felmutatni? Tudja az ég, szánt-e a sors e fiatal főherczeg számára