Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-11-21 / 219. szám
Kedd M«g»Wai #* hp minden nap, hétfőt kivin. Firén előfizetés a' két károsban házhozhordással borit. nélk. 6 frt 30 kr, a’ kiadóhivatalból elhordva 6 ft, postán borítékban hetenként 6-szor küldve 8 frt, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pesten, azabadsajtd-utczai szabadsajtóudvarban 515. m. a. a’ kiadóhivatalban egyebütt min November 21. 1848. atu k. pomstmu.sír. •— Ai rom. barokk lomb» 's egyéb külf. tartományokba küldetni kívánt péld. iránt a' maegyendalés csak a‘ bécsi ca. főposta - hivatal alján törtentetik. Mindenféle hirdetménytk felvétetnek, * t[j■ 4,uti hasíbezjit aprd betiíj'd serért, vagy esnek fcalgaert 5 peng’ ir a’ kétt?« kaséi * mm pedig lo jetgí *tissitt*Vii, Hivatalos rovat. Jóllehet az 1817/49 törvény czikkelyek s ő felsége több rendbeli leiratai világosan meghatározzák , hogy az országban létező összes magyar hadsereg egyedül s kizárólag a magyar hadügyministérium által vegye rendeleit, mellynek szinte minden beadványait lészen köteles beküldeni, — mégis nagy botránkozással kellett a honvédelmi bizottmánynak arról értesülni, mikép némelly ezredek, azok egyes részei s kisebb haditestületek beadványaikat s számadásaikat Bécsbe a számvevő hivatalhoz, vagy más a honon kívül létező testületekhez merésztették küldeni, s ez által a fennálló törvényeket s az ország független önállását megsérteni. — felszólittatnak tehát minden hadi parancsnokságok, ezredek s bármi nevű testületek, hogy jövőre illy törvénytelen eljárástól s annál inkább óvakodjanak, minthogy ellenkező esetben illyen, a fennálló törvényeket kijátszani szándékló eljárás, mint honárulás, a legszigorúbban fog büntettetni. Budapesten, november 18. 1848. Az orsz. honvédelmi bizottmány, Kossuth Lajos elnök. — A pesti fegyvergyár az eddigi tulajdonos magántársaságtól az ország számára átvétetvén és a nemzet hadiszertárai közé soroztatván, fegyvergyártás gyorsítása tekintetéből, az ujdon alakult honvédzászlóaljak parancsnokságainak meghagyatik , hogy mindazon honvédeket, kik a fegyvergyártásra alkalmazhatók, minek a kovács, lakatos, kerékgyártó, asztalos és puskamives mesterségekhez értők, rögtön a pesti fegyvergyárba leendő alkalmaztatásuk végett, a hadügyministériumhoz utasítva, Pestre indítsák, s az illyen egyének névjegyzékét terjesszék fel. Kelt Budapesten, november 18.1848. Az országos honvédelmi bizottmány, Kossuth Lajos elnök. — Tapasztaltatván , hogy a népfelkelés és nemzetőrök kimozditása alkalmával, az adóbehajtás nagy hátramaradásával , a hatósági és helységbeli adószedők, is kimozdittatnak , ezen visszaélés ezennel eltöröltetik s az adószedők kimozditása eltiltatik. Kelt Budapesten, nov. 18-án 1848. Az országos honvédelmi bizottmány nevében. Kossuth Lajos, elnök. — A honvédzászlóallj parancsnokságok részére. Az alakított hódmegyei honvéd főparancsnokságok hatásköre folyó évi december hélsőnapjától kezdődvén, a honvédzászlóallj parancsnokságok iezennel oda utasittatnak, miszerint minden jelentéseiket, amellyeket eddigelé a nemzetőrségi tanácshoz intéztek, a stennt kitett naptól kezdve az illető, vagyis azon hadmegyei főparancsnokságnak küldjék, mellynek kerületébenrendelet szerint vannak. — Budán, nov. 17-kén 1848. Mádosy Sándor, ezredes. — Az ország minden polgári s katonai hatóságai ezen a rendeletnél fogva oda utasíttatnak , hogy az általuk az tálladalmi fegyvertárból ezután szorgalmazandó puskák, pisztolyok, gyutacsok és lőkupakoknak rendeltetésük helyére leendő pontos és biztos elszállíttatása tekinteteiből, mindenik esetben egy e czélra megbízó levéllel ellátott egyént küldjenek a fegyver felügyelői osztályhoz, a kiadott ősziét átvételére s nyugtatványozására. Budapest, faov. 17-én 1848. A hadügyminister megbízásából. Láhner alezredes. — Az egyetemnél rendkivülileg behozott és már megkezdett hadi tanulmányok teljesítésére elrendeltem, hogy a franczia és olasz nyelvből Lemouton János és Télfi János tanárok hetenként külön három órát tartsanak. Ezen órák, mellyek az egyetemnél szokott módon közzététetnek, a hadi tudományok hallgatóinak nem lesznek köteles óráik; azok számára rendeltetnek, kik köztek e nyelveket, mint a katonai miveltség szükséges részeit, önként tanulni akarják. Budapest, november 17. 3848. Vallás és közoktatás ministériumi áldodalmi titkár. — A honvédelmi bizottmány elnökéhez biztos kézből következő pótló tudósítás érkezett a nov 15-én megtörtént szarvasi ütközetről. Engedje meg, hogy csak néhány szóval s magánúton tegyek említést gr. Batthyány Kázmérról, kinek f. hó3-ról kelt hivatalos jelentésében közölve van a nov. 15-ei szarvasi ütközet, de kinek szerénysége semmikép sem engedé meg azt, hogy abban róla is említés tétessék; sőtg azt sem engedé megemlittetni, hogy bal karján sebet pipott; pedig itt is ő volt a vitézek vitéze, valamint vmnt Tamásnál és mindenütt, hol eddig még csak jelen volt. Ugyanis egy golyó lovának fülét sérté meg, egy másik pedig bal karjában akadt meg, de szerencsére eztóbbi már bádjadtan repült, s ekként az okozott seb minőn következés nélküli. Batthyány be sem kötteté sebét, sem szállott lováról. Az isteni gondviselés, egyik leginkább leventénk becses életét megtartván édes hazánkét , legyen áldva érette, s remélem, hogy legcszintébb örömömben minden hű magyar osztozik. — Budán achobra, mint a múlt héten, általában fogyta van. Pesten az esetek száma a polgárok közt kevés, mataton aujonczok között számos. Oka ennek az, mivel az tető törvényhatóságok nem ügyeltek arra , hogy ujonlikat az évszakhoz képest meleg ruhákkal ellátva eresztették volna útnak; azért ezek már az utón elsatnyadtak, különösen a gömöriek, kik igazán ágrólszakadtak. Az ekképen megtört egészségű vidéki embereknél a pesti viz, melly valamennyi európai fővárosok vizével hasmenést okozásban vetekedik, a hast megindította, miből az itteni járvány jelleme szerint cholera fejlett ki. Pesten, a cholera ügyével foglalkozó bizottmány 1848. november 19-én tartott üléséből, kiadta Parlagi Endre m. k. bizottmányi jegyző. — Nyílt rendelet. Az ország ügyeit kormányzó honvédelmi bizottmány semmit szentebb és semmit egyszersmind kedvesebb kötelességének nem ismer, mint az annyi gonoszság által megtámadott hon szabadságának utalmában megcsonkült vitézek nyugalmas és gondtalan jövendőjéről gondoskodni. A legmélyebb illetődéssel tapasztalja tehát, hogy a hazának illy érdemes fiai, kik a szabadságérti harczban kapott sebek által munkatehetetlenné váltak, imitt-amott a kórházakból, miután a gyógyítás bevégeztetett, eleresztetnek, anélkül, hogy vagy kellőleg ellátva ide utaltatnának, vagy irántuk a kormányhoz feljelentés tétetnék. A honvédelmi bizottmány elhatározó, a haza védelmében tetemesen megsebesült, megcsonkult s további harczi szolgálatra tehetetlen vitézek számára Budapesten olly intézetet alapitani, mellyben azok , kikről valamelly polgári hivatal vagy szolgálat nyújtása által gondoskodni nem lehet, nem olly nyomorúságos tengést mint ekkorig szokásban volt, hanem minden élelmi gondtól ment becsületes ellátást kapjanak. A kik megcsonkult tagjaik , vagy különben tetemes sérülésük mellett mégis valamelly hivatalt vagy szolgálatot viselhetnek, azoknak jövendőjük illy nemű gondoskodással biztosíttatni fog. És a mint a szabadságnak s nemzetünk függetlenségének igazságos harcza isten segítségével diadalmasan bevégeztetik, s e szerint tudva lesz azon lelkes bajnokok száma, kik a nemzet gondoskodásának szent kötelességére igényt tarthatnak , jövendőjük biztosítása egy részben földkiosztással is fog eszközöltetni. Ezen határozatok következtében tehát, a legszorosabban megparancsoltatik a nemzet hadseregei minden vezéreinek s a tábori kórházak igazgatóinak, hogy a megsebesült bajnokok gyógyítására s ápolására a legnagyobb atyai gondot forditva, a gyógyítás után a kórházból kilépett s további katonai szolgálatra tehetetlen sérült vitézek , akár tisztek, akár közvitézek legyenek, kellőleg ellátva ide Budapestre utaltassanak, s a kormánynál bemutatandó bizonyitványnyal elláttassanak. Ugyanez hagyatik meg minden törvényhatóságoknak s köztisztviselőknek, azon sérült vitézekre nézve, kik netalán ekkorig ellátás nélkül hazájukba bocsáttattak, s kik hasonlókép Budapestre utasitandók, hogy az élelmekrőli gondoskodás szent adójának lerovásában részesüljenek. Ezen rendelet teljesitéséről az illetők legszorosabban felelősökké tétetnek. Budapesten, november 19. 1848. Az orsz. honvédelmi bizottmány nevében, Kossuth Lajos, elnök. — Az országos honvédelmi bizottmány Schreczer Györgyné és gr. Szécsényi Istváné asszonyokat a képviselőháznak oct. 10-én hozott határozata alól felmenti. Kelt Budapesten, nov. 18-án 1848. Az orsz. honv. bizottmány. — Utólagos jóváhagyás reményében kineveztetnek. A honvédelmi bizottmány rendeletére Nemzetőrségi alezredesül: Gál László nemzetőrségi őrnagy. A honvédekhez a sereg parancsnoka előterjesztésére: őrnagyul: Bayer József, táborkari százados. A magyar-lengyel csapatnál Őrnagyul: Visocky J. Gróf Karacsay Sándor, kolozsi nemzetőrségi őrnagy hivataláról leköszönvén, helyébe, báró Vay Miklós kormánybiztos ur előterjesztésére . Őrnagyul: Gyarmathy Sándor. Mihály Gábor kormánybiztos ur előterjesztésére a lápos-vidéki táborba Nemzetőrségi őrnagyul: Budai István bereghi alispán, volt testőr és főhadnagy, őrnagyul a honvéd tüzérséghez. Kauffman Károly honvéd tüzér százados. Honvédelmi bizottmány rendeletéből ezredesül: Lahner György alezredes és fegyvertárnok. Mindezen kinevezések rangos illetményre f. hó 16 tól számuttatnak. Kelt Budapesten, nov. 18. 1848. Mészáros Lázár, hadügyminister. Ez nem volna nehéz vállalat, ha a Pál templomban érélyes politica divatoznék. De a tudós birodalmi gyűlés soha nem fárasztotta magát, azon magyar közmondáshoz ragaszkodván: lassan haladt , hogy tovább érj. E késlekedés, e német fontolgatás okozza, miszerint már alig van egyéb választása, mint vagy Poroszország szárnya alá vonulni, vagy a köztársasági mozgalmak által elsodortatni. Önállásról alig lehet többé szó. Míg a frankfurti gyűlés ekként van sodrából kivetve, addig a porosz király szintolly lépéseket tesz, mint az osztrák császár. Folyó hó 3-án Brandenburg grófra, ki Windischgratz szerepére van teremtve, bízta a ministérium alkotását. A gróf a szélső jobboldalhoz tartozván, a képviselőház többségét nem bírhatja. Ezt előre is érezteté vele a ház, mert egy választmány által a királyt népszerű ministérium alkotására szólította fel, mi Brandenburg gróf irányában a leghatározottabb bizodalmatlansági nyilatkozat volt. Alkotmányos uralkodó ennyire nem viheti a dolgokat, s magát a kamara akaratával illy világos ellentétbe nem hozhatja, de a porosz király, ismert makacsságánál fogva, még tovább ment, és határozottan kinyilatkoztatá , hogy hogy bárminő nézetben legyen a kamara, ő a kormány vezérletét Brandenburg grófra hagyja; mert csak ez alkothat olly ministériumot, melly az ő atyai szivének a nép boldogitásáért lángoló vágyait kielégítse. Hogy e nyilatkozatnak, melly a képviseleti rendszerből játékot űzött, következményei ki nem maradhattak, előre vala látható. Azonban: minő lázadás tört Berlinben ki, s kik által támogattatok ? tudni még nem lehet. Pestre csak az a hir érkezett, hogy Berlin bombardiroztatott, mint Bécs, s hogy a porosz országgyűlés Brandenburgba téteték által, melly szintolly kicsiny város, mint Kremzli. Lehetnek-e a köztársasági eszméknek buzgóbb terjesztői , mint a koronás fők ? A porosz király és az osztrák császár nagy zavarba hozta azokat, kik a monarchiai rendszer mellett a népszabadságot lehetségesnek hiszik. A trónt körülvevő egyéniségek szenvedélyei maholnap a royalismust úgy elviselik, hogy még a göttingai professorok is calabriai kalapot fognak fejekre tenni, s a tizenhat tonnású munkák helyett olly pattogó falragaszokat készítenek, hol minden három szó után egy pont következik. Pedig megmondotta Börne , hogy akkor lesz Németországban igazi forradalom, midőn a hallei, lipcsei és göttingai tanárok nem írnak többé quadrimembris periódusokban. —..— Említettük közelebb, hogy az országgyűlésnek tétlenségéből ki kell emelkednie. A párisi, frankfurti parlamentek kényszerülve voltak ostromállapotban is tanácskozni folyvást. Ez a mai kornak sajátja. Most mindent meg kell szokni. Azonban még egyszer s mindannyiszor mondjuk, hogy ez idő nem nagy fontosságú közjogi kérdések megoldására való. Nekünk pedig annyi rendeznivalónk van belviszonyainkban is. Említést tettünk már a birtokviszonyok némi rendezéséről. Vizsgáljuk , hogy áll a közigazgatás Magyarországban ? Jelenleg a hadiállapot megszüntette ugyan majdnem teljesleg a hatóságok működéseit, mert mindenütt kormánybiztosok intézkednek teljhatalommal, nyilvánosság és felelősség nélkül, de a mellett, hogy ez sohá nem mehet illy abnormis után, még mindig fennállnak a hatósági választófalak régi tarkaságban. Pedig mig ez igy van, az egyenlőség elve puszta szó, mellynek értelme nincs. Mutatkozik ez legkiáltóbban a jelen idő viszontagságai közt. Egyes megyék, egyes városok nevezetes fegyveres erőt állítottak ki bizonyos időre, s a haza szolgálatára adták. Bihar, Borsod, Gömör, Kassa , Debreczen, a Hajdúság és Kunság stb. külön fegyveres csapatokban gyűlnek a csatatérre. Ezek mégmindig nem ország, csak hatóságok katonái. Kit az isten esetleg Tolna vagy Ugocsa lakosává tett, ugyanannyi értéktől sokszorozva több terhet visel a megyei közigazgatás költségeire , mint a bihari vagy szabolcsi. Továbbá sok községek, mellyek már most önálló törvényhozási képviselettel birnak, belállásukban a régi helyen maradtak. Hatósági függetlenségük még rendezve nincs , pedig képviselettel már felruháztatak. Miért ne lehetne ez időben is Magyarország közigazgatási rendszerét vizsgálat alá venni s rendezni? Dolgozzék ki az országgyűlés legalább főbb vonásokban egy helyes községi rendszert, s léptesse azt életbe. Ez a mellett , hogy rendbe hozná az ország közigazgatási ügyeinek gépezetét, ha helyesen állittatik fel, igen Nem hivatalos ról». Pest, nov. 20-án. A legkülönnemübb hírek szárnyalnak nálunk. Nyomtatásból nem olvashatjuk azokat. Hírlapjaink nincsenek. Minden tudósítás többnyire csak szájról szájra vándorol, míg végre eljut a szerkesztőkig is. Mondják, hogy Németországban Bécs bombardíroztatása az igazi hatást még most kezdi gyakorolni. A képviselőházakból felszólítások intéztetnek a frankfurti parlamenthez, hogy a hatalmában álló eszközökkel siessen az ausztriai reactiót rendreutasítani.