Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)

1848-11-21 / 219. szám

Kedd M«g»Wai­ #* hp minden nap, hétfőt kivin. Firén előfizetés a' két károsban házhozhor­­dással borit. nélk. 6 frt 30 kr, a’ kiadóhi­­vatalból elhordva 6 ft, postán borítékban he­tenként 6-szor küldve 8 frt, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pes­ten, azabadsajtd-utczai szabadsajtóudvarban 515. m. a. a’ kiadóhivatalban egyebütt min­ November 21. 1848. atu k. pomstmu.sír. •— Ai rom­. barokk lomb» 's egyéb külf. tartományokba küldetni kívánt péld. iránt a' maegyendalés csak a‘ bé­csi ca. főposta - hivatal alján törtent­etik. Mindenféle hirdetménytk felvétetnek, * t[j■ 4,­uti hasíbezjit aprd betiíj'd serért, vagy esnek fcalgaert 5 peng’ ir a’ kétt?« ka­séi * mm pedig lo jetgí *tissitt*Vii, Hivatalos rovat. Jóllehet az 1817/49 törvény czikkelyek s ő felsége több rendbeli leiratai világosan meghatározzák , hogy az or­szágban létező összes magyar hadsereg egyedül s kizáró­lag a magyar hadügyministérium által vegye rendeleit, mellynek szinte minden beadványait lészen köteles bekül­deni, — mégis nagy botránkozással kellett a honvédelmi bizottmánynak arról értesülni, mikép némelly ezredek, azok egyes részei s kisebb haditestületek beadványaikat s számadásaikat Bécsbe a számvevő hivatalhoz, vagy más a honon kívül létező testületekhez merésztették küldeni, s ez által a fennálló törvényeket s az ország független önállását megsérteni. — felszólittatnak tehát minden hadi parancsnokságok, ezredek s bármi nevű testületek, hogy jövőre illy törvénytelen eljárástól s annál inkább óvakodjanak, minthogy ellenkező esetben illyen, a fenn­álló törvényeket kijátszani szándékló eljárás, mint hon­árulás, a legszigorúbban fog büntettetni. Budapesten, no­vember 18. 1848. Az orsz. honvédelmi bizottmány, Kos­suth Laj­o­s elnök. — A pesti fegyvergyár az eddigi tulajdonos magán­­társaságtól az ország számára átvétetvén és a nemzet ha­diszertárai közé soroztatván, fegyvergyártás gyorsítása te­kintetéből, az ujdon alakult honvédzászlóal­jak parancs­nokságainak meghagyatik , hogy mindazon honvédeket, kik a fegyvergyártásra alkalmazhatók, minek a kovács, lakatos, kerékgyártó, asztalos és puskamives mesterségek­hez értők, rögtön a pesti fegyvergyárba leendő alkalmaz­tatásuk végett, a hadügyministériumhoz utasítva, Pestre indítsák, s az illyen egyének névjegyzékét terjesszék fel. Kelt Budapesten, november 18.1848. Az országos honvé­delmi bizottmány, Kossuth Laj­os elnök. — Tapasztaltatván , hogy a népfelkelés és nemzet­őrök kimozditása alkalmával, az adóbehajtás nagy hátra­maradásával , a hatósági és helységbeli adószedők, is ki­­mozdittatnak , ezen visszaélés ezennel eltöröltetik s az adószedők kimozditása eltiltatik. Kelt Budapesten, nov. 18-án 1848. Az országos honvédelmi bizottmány nevé­ben. Kossuth Lajos, elnök. — A honvédzászlóallj parancsnok­ságok részére. Az alakított hódmegyei honvéd főparancsnokságok hatásköre folyó évi december hé­l­ső­­napjától kezdődvén, a honvédzászlóallj parancsnokságok iezennel oda utasittatnak, miszerint minden jelentéseiket, amellyeket eddigelé a nemzetőrségi tanácshoz intéztek, a stennt kitett naptól kezdve az illető, vagyis azon hadme­­­gyei főparancsnokságnak küldjék, mellynek kerületében­­rendelet szerint vannak. — Budán, nov. 17-kén 1848. M­ádosy Sándor, ezredes. — Az ország minden polgári s katonai hatóságai ezen a rendeletnél fogva oda utasíttatnak , hogy az általuk az tálladalmi fegyvertárból ezután szorgalmazandó puskák, pisztolyok, gyutacsok és lőkupakoknak rendeltetésük helyére leendő pontos és biztos elszállíttatása tekintete­iből, mindenik esetben egy e czélra megbízó levéllel ellá­tott egyént küldjenek a fegyver felügy­elői osztályhoz, a ki­adott ősziét átvételére s nyugtatványozására. Budapest, faov. 17-én 1848. A hadügyminister megbízásából. L­á­hn­e­r alezredes. — Az egyetemnél rendkivülileg behozott és már megkezdett hadi tanulmányok teljes­ítésére elrendeltem, hogy a franczia és olasz nyelvből Lemouton János és Télfi János tanárok hetenként külön három órát tartsanak. Ezen órák, mellyek az egyetemnél szokott módon k­özzététetnek, a hadi tudományok hallgatóinak nem lesz­­nek köteles óráik; azok számára rendeltetnek, kik közt­­ek e nyelveket, mint a katonai miveltség szükséges ré­­s­zeit, önként tanulni akarják. Budapest, november 17. 3848. Vallás és közoktatás ministériumi ál­­dodalmi titkár. — A honvédelmi bizottmány elnökéhez biztos kézből következő pótló tudósítás érkezett a nov 15-én megtör­­tént szarvasi ütközetről. Engedje meg, hogy csak néhány szóval s magánúton tegyek említést gr. Batthyány Kázmérról, kinek f. hó­­3-ról kelt hivatalos jelentésében közölve van a nov. 15-ei szarvasi ütközet, de kinek szerénysége semmikép sem engedé meg azt, hogy abban róla is említés tétessék; sőt­­g azt sem engedé megemlittetni, hogy bal karján sebet pipott; pedig itt is ő volt a vitézek vitéze, valamint v­mnt­ Tamásnál és mindenütt, hol eddig még csak jelen volt. Ugyanis egy golyó lovának fülét sérté meg, egy másik pedig bal karjában akadt meg, de szerencsére ez­tóbbi már bádjadtan repült, s ekként az okozott seb min­őn következés nélküli. Batthyány be sem kötteté sebét, s­em szállott lováról. Az isteni gondviselés, egyik leg­­ink­ább leventénk becses életét megtartván édes hazánk­ét , legyen áldva érette, s remélem, hogy legcszin­­tébb örömömben minden hű magyar osztozik. — Budán achob­ra, mint a múlt héten, általában fogy­ta van. Pesten az esetek száma a polgárok közt kevés, mataton aujonczok között számos. Oka ennek az, mivel az tető törvényhatóságok nem ügyeltek arra , hogy ujon­likat az évszakhoz képest meleg ruhákkal ellátva eresz­tették volna útnak; azért ezek már az utón elsatnyadtak, különösen a gömöriek, kik igazán ágrólszakadtak. Az ek­­képen megtört egészségű vidéki embereknél a pesti viz, melly valamennyi európai fővárosok vizével hasmenést okozásban vetekedik, a hast megindította, miből az itteni járvány jelleme szerint cholera fejlett ki. Pesten, a cho­­lera ügyével foglalkozó bizottmány 1848. november 19-én tartott üléséből, kiadta Parlagi Endre m. k. bizottmányi jegyző. — Nyílt rendelet. Az ország ügyeit kor­mányzó honvédelmi bizottmány semmit szentebb és sem­mit egyszersmind kedvesebb kötelességének nem ismer, mint az annyi gonoszság által megtámadott hon szabad­ságának utalmában megcsonkült vitézek nyugalmas és gondtalan jövendőjéről gondoskodni. A legmélyebb illetődéssel tapasztalja tehát, hogy a hazának illy érdemes fiai, kik a szabadságérti harczban kapott sebek által munkatehetetlenné váltak, imitt-amott a kórházakból, miután a gyógyítás bevégeztetett, eleresz­tetnek, a­nélkül, hogy vagy kellőleg ellátva ide utaltat­nának, vagy irántuk a kormányhoz feljelentés tétetnék. A honvédelmi bizottmány elhatározó, a haza védelmé­ben tetemesen megsebesült, megcsonkult s további harczi szolgálatra tehetetlen vitézek számára Budapesten olly intézetet alapitani, mellyben azok , kikről valamelly pol­gári hivatal vagy szolgálat nyújtása által gondoskodni nem lehet, nem olly nyomorúságos tengést mint ekkorig szokásban volt, hanem minden élelmi gondtól ment becsü­letes ellátást kapjanak. A kik megcsonkult tagjaik , vagy különben tetemes sérülésük mellett mégis valamelly hivatalt vagy szolgála­tot viselhetnek, azoknak jövendőjük illy nemű gondosko­dással biztosíttatni fog. És a mint a szabadságnak s nemzetünk függetlensé­gének igazságos harcza isten segítségével diadalmasan bevégeztetik, s e szerint tudva lesz azon lelkes bajnokok száma, kik a nemzet gondoskodásának szent kötelességére igényt tarthatnak , jövendőjük biztosítása egy részben földkiosztással is fog eszközöltetni. Ezen határozatok következtében tehát, a legszorosab­ban megparancsoltatik a nemzet hadseregei minden ve­zéreinek s a tábori kórházak igazgatóinak, hogy a meg­sebesült bajnokok gyógyítására s ápolására a legnagyobb atyai gondot forditva, a gyógyítás után a kórházból ki­lépett s további katonai szolgálatra tehetetlen sérült vité­zek , akár tisztek, akár közvitézek legyenek, kellőleg ellátva ide Budapestre utaltassanak, s a kormánynál be­mutatandó bizonyitványnyal elláttassanak. Ugyanez hagyatik meg minden törvényhatóságoknak s köztisztviselőknek, azon sérült vitézekre nézve, kik netalán ekkorig ellátás nélkül hazájukba bocsáttattak, s kik hasonlókép Budapestre utasitandók, hogy az élel­­mekrőli gondoskodás szent adójának lerovásában része­süljenek. Ezen rendelet teljesitéséről az illetők legszorosabban felelősökké tétetnek. Budapesten, november 19. 1848. Az orsz. honvédelmi bizottmány nevében, Kossuth Laj­os, elnök. — Az országos honvédelmi bizottmány Schreczer Györgyné és gr. Szécsényi Istváné asszonyokat a képvi­selőháznak oct. 10-én hozott határozata alól felmenti. Kelt Budapesten, nov. 18-án 1848. Az orsz. hon­v. bizottmány. — Utólagos jóváhagyás reményében kineveztetnek. A honvédelmi bizottmány rendeletére Nemzetőrségi alezrede­sül: Gál László nemzetőrségi őrnagy. A hon­védekhez a sereg parancsnoka előterjesztésére: őrna­gyul: Bayer József, táborkari százados. A magyar-len­gyel csapatnál Őrnagyul: Visocky J. Gróf Karacsay Sándor, kolozsi nemzetőrségi őrnagy hivataláról lekö­szönvén, helyébe, báró Vay Miklós kormánybiztos ur elő­terjesztésére . Őrnagyul: Gyarmathy Sándor. Mihály Gábor kormánybiztos ur előterjesztésére a lápos-vidéki táborba Nemzetőrségi őrnagyul: Budai István bereghi alispán, volt testőr és főhadnagy, őrnagyul a honvéd tüzérséghez. Kauffman Károly honvéd tüzér százados. Honvédelmi bizottmány rendeletéből e­z­­r­e­de­sül: Lahner György alezredes és fegyvertárnok. Mindezen kinevezések rango­s illetményre f. hó 16 tól számuttatnak. Kelt Budapesten, nov. 18. 1848. Mészá­ros Lázár, hadügyminister. Ez nem volna nehéz vállalat, ha a Pál templomban érél­yes politica divatoznék. De a tudós birodalmi gyűlés soha nem fárasztotta ma­gát, azon magyar közmondáshoz ragaszkodván: lassan haladt , hogy tovább érj. E késlekedés, e német fontolgatás okozza, miszerint már alig van egyéb választása, mint vagy Poroszország szárnya alá vonulni, vagy a köztársasági mozgalmak által elsodortatni. Önállásról alig lehet többé szó. Míg a frankfurti gyűlés ekként van sodrából kivetve, addig a porosz király szintolly lépéseket tesz, mint az osztrák császár. Folyó hó 3-án Brandenburg grófra, ki Windischgratz szerepére van teremtve, bízta a ministérium alkotását. A gróf a szélső jobboldalhoz tartozván, a képviselő­ház többségét nem bírhatja. Ezt előre is érezteté vele a ház, mert egy választmány által a királyt népszerű ministérium alkotására szólította fel, mi Brandenburg gróf irányában a leghatározottabb bizodalmatlansági nyi­latkozat volt. Alkotmányos uralkodó ennyire nem viheti a dolgokat, s magát a kamara akaratával illy világos ellentétbe nem hozhatja, de a porosz király, ismert makacsságánál fogva, még tovább ment, és határozottan kinyilatkoztatá , hogy hogy bárminő nézetben legyen a kamara, ő a kormány vezérletét Brandenburg grófra hagyja; mert csak ez alkot­hat olly ministériumot, melly az ő atyai szivének a nép boldogitásáért lángoló vágyait kielégítse. Hogy e nyilatkozatnak, melly a képviseleti rendszer­ből játékot űzött, következményei ki nem maradhattak, előre vala látható. Azonban: minő lázadás tört Berlinben ki, s kik által támogattatok ? tudni még nem lehet. Pestre csak az a hir érkezett, hogy Berlin bombardi­­roztatott, mint Bécs, s hogy a porosz országgyűlés Bran­denburgba téteték által, melly szintolly kicsiny város, mint Kremzli. Lehetnek-e a köztársasági eszméknek buzgóbb ter­jesztői , mint a koronás fők ? A porosz király és az osztrák császár nagy zavarba hozta azokat, kik a monarchiai rendszer mellett a nép­­szabadságot lehetségesnek hiszik. A trónt körülvevő egyéniségek szenvedélyei mahol­nap a royalismust úgy elviselik, hogy még a göttingai professorok is calabriai kalapot fognak fejekre tenni, s a tizenhat tonnású munkák helyett olly pattogó falragaszo­kat készítenek, hol minden három szó után egy pont kö­vetkezik. Pedig megmondotta Börne , hogy akkor lesz Németországban igazi forradalom, midőn a hallei, lipcsei és göttingai tanárok nem írnak többé quadrimembris periódusokban. —..— Említettük közelebb, hogy az országgyűlésnek tétlen­ségéből ki kell emelkednie. A párisi, frankfurti parla­mentek kényszerülve voltak ostromállapotban is tanács­kozni folyvást. Ez a mai kornak sajátja. Most mindent meg kell szokni. Azonban még egyszer s mindannyiszor mondjuk, hogy ez idő nem nagy fontosságú közjogi kérdések megoldására való. Nekünk pedig annyi rendeznivalónk van belviszo­­nyainkban is. Említést tettünk már a birtokviszonyok némi rende­zéséről. Vizsgáljuk , hogy áll a közigazgatás Magyarország­ban ? Jelenleg a hadiállapot megszüntette ugyan majdnem teljesleg a hatóságok működéseit, mert mindenütt kor­mánybiztosok intézkednek teljhatalommal, nyilvánosság és felelősség nélkül, de a mellett, hogy ez sohá nem mehet illy abnormis után, még mindig fennállnak a hatósági vá­lasztófalak régi tarkaságban. Pedig mig ez igy van, az egyenlőség elve puszta szó, mellynek értelme nincs. Mutatkozik ez legkiáltóbban a jelen idő viszontagságai közt. Egyes megyék, egyes városok nevezetes fegyveres erőt állítottak ki bizonyos időre, s a haza szolgálatára ad­ták. Bihar, Borsod, Gömör, Kassa , Debreczen, a Hajdúság és Kunság stb. külön fegyveres csapatokban gyűlnek a csatatérre. Ezek mégm­indig nem ország, csak hatóságok katonái. Kit az isten esetleg Tolna vagy Ugocsa lakosává tett, ugyanannyi értéktől sokszorozva több terhet visel a megyei közigazgatás költségeire , mint a bihari vagy sza­bolcsi. Továbbá sok községek, mellyek már most önálló tör­vényhozási képviselettel birnak, belállásukban a régi he­lyen maradtak. Hatósági függetlenségük még rendezve nincs , pedig képviselettel már felruháztatak. Miért ne lehetne ez időben is Magyarország közigaz­gatási rendszerét vizsgálat alá venni s rendezni? Dolgozzék ki az országgyűlés legalább főbb vonások­ban egy helyes községi rendszert, s léptesse azt életbe. Ez a mellett , hogy rendbe hozná az ország közigaz­gatási ügyeinek gépezetét, ha helyesen állittatik fel, igen Nem hivatalos ról». Pest, nov. 20-án. A legkülönnemübb hírek szárnyalnak nálunk. Nyomtatásból nem olvashatjuk azokat. Hírlapjaink nincsenek. Minden tudósítás többnyire csak szájról szájra vándorol, míg végre eljut a szerkesz­tőkig is. Mondják, hogy Németországban Bécs bombardíroz­­tatása az igazi hatást még most kezdi gyakorolni. A képviselőházakból felszólítások intéztetnek a frank­furti parlamenthez, hogy a hatalmában álló eszközökkel siessen az ausztriai reactiót rendreutasítani.

Next