Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-11-25 / 223. szám
1V r+..„ ■ v, y**» V ..;) Szombat «* hp micd«n nap, hdlfSt íítít*. idn előfizetés *' két fővárosban házhorhortsal borit. nélk. tt írt 30 kr, a’ kiatidhi;a’hdl elhordva tí ft. postán borítékban beiként 6-sio? küldve 8 frt, 4-szer küldve iif 3 ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pest, szabadsajtó-utczai szabadsajtóudvarnan 5. M. a. kiadóhmtalvan egyenütt mm-9 V6,l,f HT1V ffiD Ja A9 ara éra AmAJEwJUaraiJra November 1848. áea k. po»unvjtal«&. —» Ja imis kVodt»lombai egyéb kUif. tirteoanyakba kUUuoi kivádz péld. iránt a' megriadaléa ezek t‘ bécsi cs. főposta - kivaula tjai tértenketiL Mindenféle hirdetmények ^«Ivétatcet, ‘i egy iasáberett aprí 4»rcrt, vagy «A*k helyéért 5 paegé kr. t tat* ti ka- Akk* seréit p«t?rg lo ftfS n utsvtuvi. ■ tg£5?* A tisztelt közönségnek előlegesen tudomásul adjuk, miszerint a „Pesti Hírlap“ a jövő 1849-dikében is szakadatlanul meg fog jelenni, miről néhány nap múlva körülményes jelentést fogunk tenni. Landerer és Heckenast, Pesti Hírlap kiadói. Hivatalos rovat. Rendelet. Minekutána itt benn az országban argyalog és lovasezredek a honvéd zászlóaljakkal gyenlő lábra állíttattak, s ugyanazon egy szin alatt, gyanazon egy haza szent érdekében hordozzák a fegyőrt, azért a sorezredektőli engedelemnélküli átlépés egtiltatott, s mégis történnek itt s ott esetek, hogy az y tilalom elleni átlépőket az ujonczozási bizottmányok fogadják. Ismételve a tilalmat, figyelmeztetik mindenki, hogy halaki a nemzeties zászlóallját habár azon ürügy alatt is hagyja, hogy más ezrednél, vagy zászlóalljnál veendolgálatot, vagy ha minden engedelem nélkül az országin szertebarangol, a XIII. törvényczikk értelmében int szökevény fog bűntetteim*. Ezen rendelet a hadakik többször ismételve nyilvánosan tudtára adassék, és ujonczozási bizottmányoknak is tudomásul szolgáljon Budapesten, nov. 19-én 1848. Az országos honédelmi bizottmány. — Kineveztetnek.A hadügyminister ur rendletére : Főhadnagyul a mérnöki karhoz : Fáy Móritz 7-ik honvéd zászlóallji hadnagy , Fáy Albert 17-ik onvéd zászlóallji hadnagy, Szodtfridt őrnagy ur paranta alatt álló utászkarhoz a zászlóalj előterjesztésére századososeul: Gömöry Gusztáv 44-ik zászlóallji százaos, Svoboda János 27-ik, Mali Mihály árkászkari alszárdos áttételnek. Főhadnagyul: Mück Lajos, nemzetőrfadnagy. Vucskics Ágoston, 36-ik zászlóallji őrmester. Bemvinkler Károly, kincstári díjas gyakornok. Gluidik Gábor, segédépítész. Miller János, építész. Szám- 3 vőül: Thanhoffer Pál. A Pesti hadiszállitó kormányoz. hadnagyul: Spisak J. honvéd altiszt. A magyar lengyel csapathoz kineveztetnek. Az lső áradhoz. Századosul: Matczinsky Constantin. Főhadügyul: Zuttaczky Hippolit. Hadnagyul: Jagusin József. A 2-ik századhoz Századosul: Csernik Ignácz. Főldnagyul: Miller Lajos. Hadnagyul: Toczysky Staniszlus. A törzshez zászlóaljji segédül főhadnagyi ranggal: Jomisky Wladiszlav. Számvevő tisztül főhadnagyi rangul: Rzepeczky József. A mérnöki karhoz Lipótvárba a adügyminister rendeletére. Főhadnagyul: Szubert Sándor, volt főhadnagy Francziaországban. Hadnagyul Nagyváradra: Blaue Bernard, vaspályás mérnök. Perczel Jór tábornok úr előterjesztésére hadnagyul: Devecserystván. A mozgó nemzetőrsereghez számvevő tisztül: Vigethy Gyula. A 2-ik huszár ezredhez. Főhadnagyul: Fáy Béla, 4-ik zászlóallji hadnagy, Szentkirályi Móricz főkapitány előterjesztésére. A 3-ik honvéd huszár ezredhez. Századosul: Horáth Miklós, Miksa ezredi hadnagy, Báró Vay kormánysztos előterjesztésére. Főhadnagyul : Daczó Pál el-ső ászár ezredbeli hadnagy, a honvédelmi bizottmány rendeletére. A 31-ik honvéd zászlóalljhoz. Hadnagyokul: Varju ül, Balázsy Pál a zászlóallj előterjesztésére. A táborkarit századosul: Heinrich Ferencz százados, áttétetik a magyar főhadi kormányzó ajánlatára. Leitner őrnagy és így váradi parancsnok mellé segédtisztül: Kajaba Jánis, Miklós huszár ezredi őrmester. Az 5-ik hadmegye cparancsnoka mellé. Segédtisztül: Micsky Sándor, hadügyi ranggal. A nemzetőrséghez. Segédtisztül: N.ő fő-rancsnok gróf Mikes János mellé századosi ranggal segédi illetménynyel: Gál Sándor, nemzetőri főhadnagy. , ő. őrnagy báró Splényi mellé hadnagyi ranggal: Bántván. Szabadkára n. ő. Őrnagy Szárics Móricz mellé: Kárics Jenő, hadnagyi ranggal. Békésmegyében n. ő. nagy Okolicsányi mellé: Németh József, hadnagyi rang 11. Előléptetik főhadnagygyá. Szily István hadnagy s sírkunkerületi nemzetőri segédtiszt. — A felső táborban Kossuth Lajos honvédelmi bizottmányi elnök ur rendeletére. Az utászkarhoz. Századosokul: malkada Alfons, százados. Kies, 4-ik zászlóallji főhadnagy, msztelnik, nemzetőrségi hadnagy. Bucz Károly, Donmiael ezredi főhadnagy. Főhadnagyokul: Krucsay, 60-ikezredi hadnagy. Yehle Károly, nemzetőrségi főhadnagy. Fuchs Károly , nemzetőrségi hadnagy. Urbanob is. Hadnagyokul: Roklicz Béla, Ulrich Ferdinánd, Zsigmund Gusztáv, Langner Izidor, Weiss Vilhelm, Ur.11 Károly, Fromberg József, Ulrich őrmester az utászánál el-ső novembertől számítandó ranggal és illetvénynyel.) Számvevő tisztül: Kovács László, pesti nems őrségi zászlóallji főhadnagy. Főhadnagyul és főhadi- Líliási lajstromozóul: Lefter. Az l-ső honvéd zászlóalljhoz: Főhadnagyul: Gróf Bécény, l-ső honvédzászlóallji hadnagy, november l-ső fajától számítandó ranggal és illetménynyel. Radontokká, Hunyadi, 1. honv.zászlóallji őrmester, nov.l-ső napjától számítandó ranggal s illetménynyel. Mórocz, Pribék honvédek a zászlóalljban. Jenakovits Sándor, az academiai légióból. A 4-ik honvéd zászlóalljhoz. Századosul: Hertelendy János. Hadnagyokul: Nagy János, Kudola János. A 7-ik zászlóalljhoz. Hadnagyokul : Láng Károly, Zombory Antal, Kollár Zsigmond, Jánosy. 18-ik zászlóalljhoz. Főhadnagyul: Mikovinyi János 3 - ik zászlóallji hadnagy. A 25 ik zászlóalljhoz. Századosul: Jekelfalusy László borsodi nemzetőr. A 34-ik zászlóalljhoz. Főhadnagyul: Pataki Kálmán. Hadnagyul: Pataki Kálmán, a tisztülértőr. Az l-ső honvéd huszár ezredhez. Hadnagyul: Roth. Mindezen kinevezések rango s illetményre nézve folyó hó nov.l-ső napjától számítandók. Kelt Budapesten, nov. 22-én 1848. Mészáros Lázár, hadügyminister. — A Pesten székelő sorezredi térparancsnokság a honvéd térparancsnoksággal összeköttetvén , a honvédseregtől mindenki, ki akár hivatalos foglalatosság, akár magándolgai elintézése végett Pesten tartózkodik, magát ezentúl Mitisz őrnagy szerpancsnoknál a Károly-laktanyában bejelenteni tartozik. NádosySándor, ezredes Máhr József nagybecskereki sómázsamester f. é. oct. 27. meghatározott. — Weingartner Ferencz nagybecskereki sótárnok szolnoki sótárnokká neveztetett ki. A pénzügyi ministerség Ulfert Antal szucsáni mázsáját ugyanott mázsamesternek nevezé ki. — Szolnoki bánya-kincstári pénztárnokká Mészáros Ferencz kineveztetett. Nem hivatalos rész. Pest, nov. 24-én. Sokan Kolozsvár elvesztését igen felötlő körülményekkel és eljárásal hozzák kapcsolatba. A közvélemény kárhoztatása perczenként keserűbbé válik. Egyének jelöltetnek ki, mint nyíltabb vagy titkosabb conspirátió tagjai. Hinni szeretnék , hogy egyéni rövid időn szétoszlik, s a közönség csak ügyetlenséget és hanyagságot találand ott, hol bűnt és honárulást velünk szemlélni. De az sem lehetetlen , hogy egy némelly úriember abban keresett eszélyt , ha — mint Mahomed koporsója, az ég és föld közt függött — egyenlő távolságban maradhat minden párttól, s ha a camarilla és a honvédi választmány , Puchner ez a képviselőház, a szolgaság és a szabadság tiszteletére vegyesen hinthet töményt. S megtörténhetik, hogy csakugyan voltak a feketesárgáknak czinkosai a mi seregeinkben is. Annyi mindenesetre igaz, hogy Erdély Önvédelmében erőt nem fejtett ki, és Kolozsvárnak ütközet nélküli bevétele , ha nem gyávaság vagy árulás, akkor csak egy csoport általunk nem gyanított a nem ismert adat fölfedezésével igazoltathatnék. A forradalmi kor természetében fekszik, a kedvetlen tények mögött a valódinál mindig erősebb indokokat keresni. De épen azért, épen az illy érzékenység miatt, mellynek midőn egy nemzet léte áll koczkán , kimaradni alig lehet, — épen a nép gyanakodási hajlama miatt, melly a rendkívüli viszonyok közt gyorsan szokott fejlődni, szoros kötelessége minden embernek, ha közpályán működik, eljárásait úgy intézni, hogy akármelly peresben tudja a félreértéseket elhárítani , a kétségeket megoldani, és a gyanú legkisebb árnyát is szétoszlatni. A képviselőház meg volt győződve, hogy a vádlottak érdekében cselekszik , ha nyomozatot rendel a Kolozsvár elvesztését maguk után vonó körülmények földerítésére. A nyomozatnak minél gyorsabb végrehajtását a honvédelmi bizottmány kötelességévé tette. S ekként a bajnak , melly minket ért, legalább annyi jó oldala lesz, hogy jövendőre nézve okulhatunk. További kérdés: mit csináljunk a Bánffi-Hunyad és Feketetó mellé vont seregeinkkel. Téli szállásra vigyük-e Nagyvárad környékére, vagy, miután az idő eléggé kedvez, visszaparancsoljuk Kolozsvár alá ? A választás nem lehet kétséges, ha nem akarjuk koczkára tenni másik táborunkat, melly Kővár vidékéről nyomult Erdélybe, s Kolozsvár elfoglalásakor már Deczehez közel lehetett. Aztán gondoljuk meg, hogy, ha mi tartjuk magunkat defentív állapotban, tavaszszal a had a magyar faj szivébe vitetik át, s Puchner megerősödött seregei Biharmegyét rohanhatják meg. És a székelyek isolált helyzetükben , összeköttetés nélkül velünk, a szász reactió torkában, s Gedeon tábora által fenyegettetve, négy vagy öt hónapig nem tarthatjuk fel magukat, s már tavaszszal legbátrabb szövetségeseinket aligha a feketesárga lobogók alatt nem találatdjuk. Szóval Kolozsvárnak még az idén mellőshetlenül kezünkben kell lenni. S ez nem is nehéz feladat, ha gyorsan és erélyesen fogunk működni. Mondják, hogy Erdélyt könnyű kibocsátani, de bajos aztán visszafoglalni. Zápolya János korától kezdve Leopoldig eleget fáradott e tárgyban Magyarország anélkül, hogy ezért érjen, s akkor is csak tractátusok útján , nem táborok által sikerült a két ország között némi kapcsolatot léptetni életbe. Semmi sem alkalmaztatható kevébbé jelen körülményeinkre, mint a régi időből vont okoskodás. Mert minek számára kell Erdélyt visszaszerezni? Épen azon szabadság és nemzeti függetlenség számára, mellyet Erdély egy Bockai , egy Bethlen Gábor alatt olly hőn védelmezett. Valamint akkor kimerithetlen bátorsága volt az elnyomatás ellen etalmozni magát, úgy most, az osztrák kényuraság benne állandó fegyvertáréra nem találhat. —..— Mindenfelé ministeri combinátiókról beszélnek. Amint a képviselőház napi ülése kifüggesztetik, mindenki azt várja , hogy a honvédelmi bizottmány már ma kihirdeti feloszlását, s helyét miliaterek foglalják el. Nem is ok nélkül várják ezt. Hszen egy bizottmányi tag már néhány nap előtt nyilvánította a házban , hogy ő és társai hivatásukat, bizottmányi alakban, befejezettnek tekintik. A bizottmány elnöke az új kormány alakításával foglalatos, erről sincs kétség. Az emberek találgatják jelölteit, s laptársaink egyet és mást meg is neveznek, el is mellőznek. Illy körülmények között elmondani nézeteinket kötelesség. Nem, mivel szavainktól várjuk a haza megmentését, hanem — mert kötelesség. Az iránt, hogy Kossuthon kívül nincs lehetséges kormányelnök ez idő szerint, már elmondtuk meggyőzőtésünket. Öt örökké tevékeny és mindig éber szelleme, szenvedésekkel pecsételt jelleme és törhetlen elvei, az utóbbi időben szerencséje is, melly merész kezdeményeinek hitelről mindig támaszt rakott, a polezra emelék, mellyet ő ennyi czimmel érdemel. Ő birja a közbizodalmat és népszerűséget, olly mértékben , melly hatalommá teszi. De e hatalom, a mennyiben a közvéleményen nyugszik, ki van téve mindazon lendületeknek, mellyek a közvéleményt mozgatják. A szerint, a mint választásai a közvéleménynyel találkozni fognak, szilárdulni fog. És csökkenni fog azon mértékben, amint egynek vagy másnak akár fölvételével, akár kihagyásával, a közvárakozást el nem találta. Némelly fölkapott és hirlelt nevek iránt egy részről, mellőzöttek vagy mellőztetni javultak iránt más részről, megvalljuk, őszinte aggodalomban vagyunk. Ezek a napok, mellyekben az új combinációk fölmerültek , azt vétetik észre , hogy az ellenszenvek nem megszűntek, csak elhallgattak a közveszély idején. Nem szeretnők, hogy ez provokálva legyen. Forradalmi időben élünk, az igaz; sok ember, ki máskor jó szolgálatot tehet a hazának, most nincs helyén a kormányon; ez kétségtelen. De az is igaz, hogy sok egyéniség, mivel a forradalomban jól érzi magát, még nincs születve, hogy kormányozza is a forradalmat. Nem mind népszerű ember az, ki népszerű ügy mellett szónokol, főleg napjainkban, s aki örökké tevékenységet emleget, igen sokszor haszonvehetetlen, ha arra kerül, hogy maga cselekedjék. A szónok és író pályája egészen más , és más a kormány férfié. Úgy különböznek , mint hang és tett. Ott ösztöne is segíti az embert; itt sok és nagy ismeret, szilárd elvek és türelem, meg fáradhatlanság szükségesek. Most még az is kívántatik, hogy a leendő kormányférfi ereje mintegy jót álljon a nehéz dolgok megbízásáról, s a partra vezetésről. Ügyünk ellenségei azt óhajtják bizonyosan, hogy mindezen tekintetek feláldoztassanak. Ők még örülnének, ha az uj kormány a 89-iki időnek minden példáit követné, hogy ujjal mutathatnának az anarchiára, mellyet már is reánk fognak — hála istennek, ok nélkül. De kik szeretjük hazánkat és annak ügyét, épen ellenségeinknek bosszújára, a kormányon azokat óhajtjuk látni, kikben kezesség legyen a dolgok rende felől, kikben a közvélemény megnyugovást találjon, kívánjuk ott