Pesti Hírlap, 1879. március (1. évfolyam, 59-89. szám)

1879-03-26 / 84. szám

2 PESTI HÍRLAP, 1879. március 26. sietette a javaslat beterjesztését, nehogy az említett vélemény közzététele által az egész javaslat az irat­tárba kerüljön. Azért is jelent meg ezen törvényja­vaslat oly selejtes, felületes indokolással, a­melyhez hasonlót csak Tisza úr belügyminiszteri javaslatai produkálhatnak. A fővárosi ügyvédi kamara vélemé­nye azonban, ha késett is, még nem múlik, mert a mint értesü­tünk, már sajtó alatt van s legközelebb több mint 90 sűrűn nyomtatott lapból álló lenyomat­ban fog megjelenni s a képviselőház tagjai közt ki­osztatni. Több kiváló jogi kapacitás az ellenzék kö­réből, de a kormánypárti jogászok közt is, kijelen­tette, hogy a perrendtartás módosításához a minisz­ter tervezete szerint hozzá nem járulhat, s biztosí­totta a fővárosi ügyvédi kamara tagjait, hogy a ka­mara véleményét kiváló figyelemben fogja részesíteni. A vélemény szövege és tartalma néhány előkelő, leg­főbb ítélőszéki és semmitőszéki bíróval közöltetett, a­kik mindnyájan kedvezőleg nyilatkoztak annak tartalmáról. Azon országgyű­lési képviselők, kik a szegedi katasztrófa idején a mentésben részt vettek ma d. u. 6 órakor értekezletre gyűl­tek össze a képviselőház társalgó termében a segélyek állandósítása, a kiosztás módo­zatai s a város jövő fejlődése körüli teendők iránti tanácskozásra. Jelen voltak: Beöthy Algernon, Krajcsik Ferencz, Verhovay Gyula, Kende Tibor, Sváb Károly, Horváth Gyula, Bakai Nándor, György Endre, Ugrón Gábor és Rohonczy Gedeon. Hosszabb esz­mecsere után abban állapodott meg az ér­tekezlet, hogy a teendőkre nézve javaslat készítésre egy albizottságot küld ki s annak tagjaivá megválasztotta: B­a­k­a­y Nándort, Horváth Gyulát és Verhovay Gyulát. A képviselőház közlekedési bizottsága ma d. e. Vasó­kor tartott ülésében folytatta a kassa-oderbergi vasút függő ügyei­nek rendezéséről szóló törvényjavasl­­ot. Az ü­lés megnyíltával szót emelt Lichten­stein József, ki a törvényjavaslat ellené­ben a vasútnak az állam által megvásárlását javasolta, s Ráth Károlylyal együtt a tör­vényjavaslat ellenében külön véleményt nyúj­tott be. Ivánka Imre a törvényjavaslat mellett szólalt fel. Egyszersmind határozati javaslatot nyújtott be, melynek értelmében addig is, míg a tiszavidéki vasút az állam birtokába jutna, a kassa-oderbergi pálya vo­natai Miskolcig közlekedhessenek. Ráday Gedeon (ifj.) gr. az eperji-s­­tarnowi vasút fúziója ellen tesz kifogást, me­lyet csak fentartással fogad el. Forgách Antal gr. objektíve előadja a társulat és kormány közt folyt egyezkedés történetét. György Endre az okmányokból össze­állítván a vasút­építés történetére és a köz­ségekre vonatkozó adatokat, azokat felolvassa­­és­ A törvényjavaslat mellett szólal fel. Ráth Károly a külön­vélemény mellett szólal fel. Mi t*P a O* Q tonk­ontri ft 0T» nL ** t átalánosságban elfogadván, megkezdődik a részletes tárgyalás, melynek folytán a tör­vényjavaslat részleteiben is elfogadtatik, az új 4. §. György Endre indítványa értelmében, mely szerint póthitel nyuttatik a múlt 3 év alatt kifizetendett összegekre, úgy hogy abból első­sorban az állam viszonyköve­­telése elégíttessék ki, mi­által a kölcsönös követelések kiegyenlíttetnek. A Tisza és mellékfolyóinak szabályozása iránt érdekelt országgyűlési képviselők II. értekezlete ma délután 5 órakor tartatott meg. Lónyay Meny­hér gr. elnök az ülést megnyitván, bejelenti, hogy a 7-es bizottság küldetésében eljárt. A pénzügyminiszter a küldött­ségnek kijelenti, hogy maga is belátja szük­ségét annak, hogy a szabályozási társula­tok által felveendő és állami garanciával biztosított kölcsön felvételéről szóló­­javaslat az országgyűlés elé terjesztessék. Határozot­tan megígérte a bizottságnak, hogy e t javas­lat még április havában előterjesztetik, úgy hogy az májusban törvényerőre emelhető legyen. Az értekezlet elnök jelentését örvendetes tudomásul vette. Ezután hoszszabb eszmecsere fejlődött ki a további teendők iránt; az elnök indít­ványára a 7-es bizottság megbizatott azzal: eszközölje ki a kormánynál, hogy ezen ügyre vonatkozó javaslatait, mielőtt azokat a kép­viselőház elé terjesztené, a bizottsággal közölje. Ezzel az ülés véget ért. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma d. u. 5 órakor az 1879. évi á 1l a­m k­ö­lt­­ségvetésről szóló­­javaslatot tárgyalta és azt részletes felülvizsgálat után néhány ke­­vésbbé fontos észrevétel mellett elfogadta. Az erről szóló jelentés hitelesítését akkorra ha­lasztotta, mikor a delegáció határozatai meg­erősítve lesznek. Ezután a mezőtúr-szarvasi II.­rendű vas­út kiépítéséről szóló­­javaslat tárgyaltatott. A közlekedési bizottság elfogadásra ajánlja. Rövid tárgyalás után a pénzügyi bizottság is elfogadja a­­javaslatot s csupán az engedély­­okmányon tett a köztek, bizottság javaslata alapján néhány lényegtelen irályi módo­sítást. Berczelly Jenő igazságügyminiszteri taná­csos a tegnap esti vonattal utazott el Ma­kóra és Szegedre, hogy a törvénykezési ügymenetről meggyőződést szerezzen, s a helyszínen tett személyes tapasztalatai alap •Arr­o 7 o*\zi i cravrro i n a­er­omnnn+lAko l szükségesnek mutatkozó intézkedések tárgyá­ban az igazságügyminiszternek javaslatokat tegyen, esetleg haladék nélkül intézkedjék. A szepesszombati választókerületben, Má­­riássy Aladár, a mérsékelt ellenzék jelöltje, Hunfalvy Pál kormánypárti jelölt és Stein­­acker Ödön ellen abszolút szótöbbséggel kép­viselőnek választatott. A húsvéti szünet előtt a berlini szer­ződés, és a budgettörvény letárgyalásán kívül, a kormány még több apróbb törvény­­javaslatot, ezek közt a honvédelmi miniszté­rium palotájának építéséről szólót is le akar­ná tárgyalni; v­é­g­ü­l a magyar nyelv tanításáról szóló törvényjavas­­latot is a szünet előtt szeretné le­tárgyal­tatni. A szerb nemzeti egyházi kongresszus folyó évi május hó közepén, Karloviczon fog összeülni. A szerb papság, a zágrábi „Narodne Novine“ szerint a szerb egyházi kongresszu­son fog a magyar nyelv köteles oktatásáról szóló törvényjavaslatról nyilatkozni. Ugyane lap megcáfolja azon hírt, mintha Roman Mi­ron úr annak idején a szerb főpapokat fel­szólította volna, hogy járuljanak a románok által e tárgyban készített és ő Felségének átnyújtott kérvényhez. Az adakozó Orászország. Szabadságáért küzdött a magyar. Kárpátoktól Adriáig nagy táborhely volt az ország, mely a kivívott győzelem örömhangjaitól zengett vissza, Erdély legke­letibb pontjától a Lajtháig a háromszinű lo­bogó lengett az ormokon. És akkor vihar támadt észak felől, a cárok fagyos birodalmának rabszolga népe lóra ü­lt, és mint népirtó förgeteg leseperte lobogóinkat az ormokról, nemzetünket Európa színpadáról. Ön vérébe fulasztották a magyart. Oroszország tette. Isten csudája, hogy lehetett feltámadás e halálból. De feltámadtunk.És ellenségeink odajöttek hozzánk a megnyílt kripta ajtajához, és es­­dekelve kértek, hogy ne csak éljünk, hasz­náljuk is az életet, lépjünk­­a tettek meze­jére. És baráti kezünket kérték, feledést, en­­gesztelődést kértek. Mi megbocsátottunk nekik, baráti fri­gyet kötöttünk velük, és hozzáfogtunk a nagy munkához, magunknak visszaszerezni, amitől k­novon 670'Zortrak­ folyamon

Next