Pesti Hírlap, 1879. március (1. évfolyam, 59-89. szám)

1879-03-26 / 84. szám

Budapest, 1879._________________________84. szám. Szerda, márc. 26. Budapest, nádor-utcza 7. az,, ^«Minden közlemény intézendő. bora a* előfizetések és a lap ___ Bérmentetten levelik csak ia­•zétküldésére vonatkozó felsző- "'^l A F" l^T A A V ^ . , mert kezektől fogadtatnak el. lmnlások intézendők. JL X 1_J.V.XJLX 1_1 -TjLX XX-JxJLXT • \^/Vy' Kéziratok vissza nem adatnak. Előfizetési árak: Hirdetések: FeU^Z ~~ kiadóhivata^Mra NAPTÁR látmivaták e8 8ZombatiJÜ a képtár ; vasárnapokon Orsz.képzettÜTészeti társulat tárlata. (Su­­megiekmineto. Kozvágolud a soroksári LA * d. e. 1001-ig fölváltva a gyűjtemények gárát, saját-ház.) Magyar tudományos ut végén a vám mellett. Városházak :• Szerda: katholikus: Jenő, Manó. Nemzeti muzeum. (Muzeum-körut.) valamelyike, a könyvtár pedig minden akadémia. (Ferenc-József-tér saját-ház.) régi a városház-téren, az új a Lipót­protestáns : Manó. Nyitva: d. e. 9—1 óráig, hétfőn és hétköznapon 9—1-ig. Országos képtár Iparmúzeum. (Sugárút,a képzőművészeti utcában 24. sz. a.Városi vigadó (redoute) ’ csütörtökön a természet-és néprajzi-tár. (Eszterházy-féle) az akad. palotájában. társulat háza.) Királyi vár és várkert az aldunasoron. Adarkert a város­it görögorosz: Benedek. kedd, és pénteken az ásványtár; szerdán Nyitra, vasárn., szerd. és pánt. ..)—1-ig. Budán, az udvar távollétében mindig ligetben. _________________ frigyre lépett uralkodónkkal. Öröra nap volt az, a magyar égen akkor pirkadt az első hajnalsugár a hosszú és sötét, borzalmas éj után. A fejedelmi nászon megjelent szép óra volt szebb jövőnk derűjének hajnal­­csillaga. Azt hittük, hogy szívből, lélekből, za­vartalan örülhetünk az emléknapnak, hogy fényes ünnep lesz az, melyen milliók szere­­tete egy nagy öszhangban fog nyilatkozni. Azt hittük, hogy azon a napon elfeledhetjük napi gondjainkat, súlyos terheinket, a jövőt érő minden aggály, kétség, az ünnepérzetnek ad helyet. A királyné elment a távol tengerpartra s minden alkonyaikor, midőn az óceánbe me­rülő nap megaranyozta a felhőt, a vizet s a parton merengő fejedelmi hölgyet, minden al­konyaikor azon a boldogságon gondolkozott, melyet érezni fog, ha a násznap 25-ik évfor­dulóján a nép rajongó szeretetének, önzetlen örömének­ szabad riadását, természetes fényét s pompáját fogadhatja. Most tán még üdvö­zítőbb érzés lesz az, mint volt negyedszázad előtt, mert a múlt emlékei szentelik meg! Csalódtunk. Oh, gyászos csalódás! Ott a Tiszavölgyben vészharangok szól­nak egy derék, népes magyar város halálára, temetésére. S a vészhang átsír az egész or­szágon, hallja minden honfi, érzi minden szív a honfikebelben. Ott, hol a hullámsír ezrek vagyonát és életét semmisíté meg, a nyomor és kétségbeesés uralkodnak koronát­­lan fővel, de szörnyű hatal­mmal, messze földön, a tengermosta parton, érezte az ő szíve is a közfájdalmat, mit e hangok magyar szívben gerjesztettek. És útra kelt. Tudta, hogy nem fog ithon egy ezüst arát váró örömriadó, fénytől pompázó népet találni, tudta, hogy a súlyos istencsapás meg­­szakítá az örömhurokat az ünnepi lanton, a fonott virágfüzéreket elsodorta az ár, s a ter­vezett fényt, ragyogást bemocskolta az iszap, az örömkönynyek pedig elvegyültek a fájda­­dalom keserű cseppjeivel. De azért eljött, kü­lön vonaton, napot se késve, hogy elhozza részvétét, vonzalmát s vigasztalását. Ezüst menyegződre nem adhatunk — fejedelmi hölgy — gazdag emléket, — hanem legyen neked kedves néped fénytelen, de igaz szeretete! Képviselő körökben, az igazságügymi­­niszter által beterjesztett perrendtartási tör­vényjavaslat előzményeiről a „Meg“ igen érdekes történetet beszél, melynek pikáns háttere van. Mikor ezen javaslatot szűkebb körben, a mi­nisztériumban tárgyalák, néhány bátrabb hang talál­kozóit, a mely kijelentette, hogy ezen tervezet irá­nya javulásra nem vezet. Szerzője akkor heteken át mindenkihez futkosott vélemény és tanácsért s az­után megpróbálta az utóbbi átdolgozást. A miniszter, ki némileg avatatlan a polgári, különösen a perjog terén, nem merte a javaslatot a képviselőház elé ter­jeszteni. Megküldötte ezt még néhány szakembernek véleményezés végett, többek közt a budapesti ügy­védi kamarának is. Ezen testület kebeléből kiválóbb ügyvédekből álló bizottságot küldött ki, mely komo­lyan hozzálátott a javaslat megbírálásához. A bizott­ság tanácskozásának eredménye az volt, hogy ezen javaslat minden tekintetben félszegnek, elhibázottnak bizonyult, mely nem csak hogy semmi esetre sem lenne üdvös reform, hanem határozottan rásza­­bitása a jelenleg úgyis eléggé rosz állapotnak. Midőn Teleszky ur a fővárosi ügyvédek vé­......... i-------m,. .. i-.t i A mai szám tartalma: Jön a királyné. — Politikai hírek. — Az adakozó Oroszország. — A közleke­DÉSÜGYÉR ÚR FIGYELMÉBE. — A HADSEREG KÖRÉBŐL. — A TISZTELT HÁZBÓL. IX — PO­LITIKAI szemle. — Szegeden. — Tudomány ÉS IRODALOM. — SZÍNHÁZI CSEVEGÉS. — Táviratok. — Napi hírek. — A magyar általános hitelbank. — Közgazdasági hí­rek. — Színházak és mulatságok. — Szinlapok. — Vonatok indulása. — Vízállás. — Tárca : A nagymester. — Regény : Két férj neje. (Folytatás) — Vegyes. — Hir­detések. Jön a királyné Felíidu­lni ment az ír-honi tengerpartra. Meszsze föld választotta el tőlünk. Hódolattal fogadták minden földda­­rabon, minden város kapujánál. S ez a hó­dolat nemcsak a hatalmas monarchia császár­néját s királynéját illeté, de főleg a női eré­nyekben gazdag lelkű hölgyet, kit erényeiért, nemes lelkéért népe rajongva szeret. Egy nő, kit nem csupán a fényes ko­rona tesz királynévá. Egy királyné, ki a nemzeti­ védangyala volt, mielőtt szent István ezredéves koronája vállát ősi szokás szerint érintette volna. Egy angyal, ki leszállt a „felség“ egéből a sötét, halottas szobába, hogy a nemzet nagy polgárának kihűlt mel­lére kegyeletkoszorut tegyen. Közeledik az emléknap, hogy Bajoror­szág virágos kertjeiből Hymen szövétnekének rózsás fénye mellett hozzánk vezette nászút­­ja Luitpold hg. legszebb leányát, Erzsébetet.

Next