Pesti Hírlap, 1882. október (4. évfolyam, 270-300. szám)

1882-10-09 / 278. szám

e ment. A felső bíróságok büntető ügyforgalma csak azt jelenti, hogy a pereket nagyobb mérv­ben felebbezik, mint azelőtt. Erre valószínűleg az is okul szolgál, hogy a büntető és kihá­­gási kódex it lévén, sem a bíróságok, sem a közönség még nem nyertek kellő tájékozást. A vádlottak különösen zokon véve a kó­dexek szigorát, a felebbezéstől várják bünteté­sük enyhítését. De arra semmi adatunk sincs, az 1877-dikit kivéve, hogy az első bíróságok ügy­forgalma apad. A legjobb tehát az, ha feltesz­­szük, hogy nagy mérvben sem apad, sem nö­vekszik. S az a kérdés, hogy ez esetben bűn­ügyi statisztikánk nem utalja-e a politikusokat a társadalmi bajok kutatására? Az összehasonlító statisztika azt mutatja, hogy a bűnügyek, kisebb-nagyobb oscilláció után, mindenütt szaporodnak. A népesség sza­porodása, a létért folytatott küzdelem fokozása növeli rendszerint a büntettek számát. És ha a magyar bűnügyi statisztikát p. o. a franciával hasonlítjuk össze, nincs mit szégyenkeznünk. Az esküdtszékek Franciaor­szágban (1879-ben) 3427, a büntető törvényszé­kek 167,147 ügyet tárgyaltak. Kihágási ügy 360 ezernél több volt. Egy sajnos jelenség azonban van nálunk s ez az, hogy a bűntettesek vagyoni állapota sokkal jobb, mint külföldön. Vagyis n­á­­lunk nem a nyomor hajtja az em­berek egy részét bűntett elköve­tésére. Már ez is mutatja, hogy a bűnügyi sta­tisztika rendes szabálya nálunk nem alkal­mazható. Vagyonos emberek miért követnek el ná­lunk, különösen vagyon elleni bűntettet? Mert jobb a másé. A tulajdon szentsége iránti tisztelet nálunk nincs kifejlődve úgy, mint nyugaton. Sőt a miveletlen mohamedán nép job­ban tiszteli a másét, mint a sokkal miveltebb magyar. E jelenség erkölcsi nevelést és jó pr­e­­ventív intézkedéseket követel. Ha rendőrségünk jó lesz, a lopások száma apadni fog, épp azért, mert a nyomor nálunk nem képez minden fé­lelmet legyőző rugót. De minden rendőrségnél jobb a jó erkölcs. Ez a legjobb rendőrség. En­nek emelésére kell, hogy hasson az iskola, a szószék és a népsajtó egyaránt. Akkor azután a bűnügyi statisztika nem fog alarmirozni senkit. A hivatalos lap mai száma a következő ki­rályi kéziratokat hozta: „ Kedves báró Orczy! Ma­gyar miniszterelnököm előterjesztésére. Önt a honvé­delmi magyar miniszterium ügyeinek ideiglenes vezeté­sétől ezennel fölmentem. Kelt Mürzstegben, 1882. évi okt. hó 4-én. Ferenc József s. k. Tisza Kálmán s. k. — I. Kedves gróf Ráday! Magyar miniszterelnököm előterjesztésére, Önt honvédelmi magyar miniszteremmé ezennel kinevezem, s Önnek egyúttal a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen adományozom. Kelt Mürzstegben, 1882. évi okt. hó 4-én. Ferenc József s. k. Tisza Kálmán s. k. — III. Személyem kö­­rüli magyar miniszterem előterjesztésére, komlós-keresz­­tesi báró Fejérváry Géza vezérőrnagynak és a honvédelmi magyar minisztérium államtitkárának, buzgó és sikeres szolgálatai elismeréséül, Szent István-rendem középkeresztjét díjmentesen adományozom. Kelt Rad­­merben, 1882. évi okt. hó 4-én. Ferenc József s. k. B. Orczy Béla s. k. A honvéd segélyegylet felsegélésére 1883 ra — mint a Nemzet értesül, — a honvédelmi tárca költ­ségvetésében az eddigi 45.000 írt helyett 70.000 forint lesz felvéve. A vadász­törvény és a fegyveradó két kü­lön törvényjavaslatban lesznek kidolgozva, illetőleg a kormány fentartja a vadász- és fegyveradóra vonatko­­kozó és már a pénzügyi bizottság által is elfogadott törvényjavaslatot s külön törvényjavaslatot fog beter­jesztetni az, enqnete tanácskozások alapján, a vadászati jog szabályozásáról. Az osztrák esküdtszék és a zsidókérdés. Az antiszemita vignettek terjesztői. Zerboni és társai ellen, mint tudva van, a bécsi államügyész nemrég pert indított, de az esküdtszék a vádlottakat fölmentette. E fölött a P. Ll. bécsi levelezője némi boózankodással el­tűnődve azon eredményre jutott, hogy ha ehhez ha­sonló verdiktek még elfordulnának, az osztrák kor­mány helyesen cselekednék, ha a „legveszedelmesebb és legszemtelenebb antiszemitákat“ delegált esküdtszék elé állítaná.­­ Most a „Neue Freie Presse“ ez ellen a kívánság ellen hatá­rozottan kikel s kijelenti, hogy a Zer­boni ügyben a bécsi esküdtek sem az antiszemitizmus, javára, sem annak ellenére nem határoztak, hanem az eset minden egyes momentumát tárgyilagos módon latravetve, józan értelemmel, esküjükhöz képest a tör­vényt helyesen alkalmazták. A bécsi esküdtszék ezúttal is bebizonyította, hogy híven követi régi hagyományait , ha valamelyik esküdtszékről el lehet mondani, hogy mintaszerű lelkiismeretességgel töltötte be hivatását, úgy az mindenesetre a bécsi esküdtszék.­­ A nevezett lap különben megjegyzi, hogy az esküdtszéki delegáció nem is a kormány, hanem a felsőbíróságok jogai közé tartozik. A montenegrói kormányban, mint Csztaró­­ból távírják, a válság csakugyan kiütött, még­pedig azért mert a miniszterek egy része a krivoljei és her­cegovinai menekültek ügyében nem volt megelégedve a kormány eddig követett eljárásával. A krízisnek azon­ban nem lett komolyabb következménye, miután a feje­delem Petrovics és Radonics miniszterek javaslatát fo­gadta­­ kültek­­edt, kér b­e­­. A az Egyipto­molt átöltöz­­ekra igyeke tartóztatta ő­­ megszökése oko. letételét is, mert­­ tett Mitbad pasa igaz mindebből, a­­­tatni. Ugyancsak Konsta hogy Baker pas bo­nyolultabbá kezd válni. R.­janis nem merte átadni a szultár a le­mondását, minek folytán . Baker hirtelen elutazását szökése annak a khedive szolgálatába szó­t óvást emelt az angol nagykövetné kijelen­tette, hogy az angol kormán­ys köze Baker pasa szerződtetéséhez. Wolseley, mint Baker személyes barátja, hatalosan, hanem a saját jószántából aláí­t az al­királynak Ama nem remélt­en, ha a porta mégis az angol korma követelné Baker szerződtetésének felbontás­t Török- és Angolország közti viszonyok­ok kemény próbának lennének kitéve. Igen érdekes, de mindenes­e megerősí­tésre szoruló hir érkezik Rómá­ból. E szerint szept 28-án egy magasrangu személyiség érke­zett szoros inkognitóban Rómába s másnap titkos kihallgatáson volt a pápánál. Akkor azt hitték, hogy Chambord gróf volt, de most az a hir terjedt el, hogy a titok teljes látogató a párisi gróf volt, aki azt jött közölni a pápával, hogy Chambord gróf a fran­cia korona iránti minden jogáról lemondott az ő javára. D­e v­é­s, francia igazságügyminiszter, közelebb előterjesztette a minisztertanácsban az igazságügyi reformra vo­natkozó javaslatait. Ezek szerint Devés a birók elmozdithatóságát tervezi ugyan, de bizo­nyos fegyelmi tanácsot kiván alakitni a semmitőszék tanácsosaiból, mely hivatva leend­ő felett dönteni, váljon fegyelmi büntetés alkal­mazandó-e s e tanács határozatból tétetnék füg­gővé a bírók áthelyezése vagy letétele. Teljesen elmozdu­hatlanok csupán a legfőbb törvényszék bírái lennének. Az igazságügyminiszter továbbá azt a jogot kívánja az igazságügyi kormány részére megállapíttatni, hogy ez a bírókat har­minc évi szolgálat után vagy ha már betöltöt­ték hatvanadik évüket, nyugdíjazhassa. Deves végül még le is akarja a bírák számát szál­lítani. A magyar athletikai klubb őszi viadala. — A Pesti Hirlap eredeti tudósítása. — Gyöpre magyar! Az Orcy-kert árnyas fákkal kerített pá­zsitján küzdenek a derék athléták, mint egy újkori gümnáziumban. A megénekelt régi magyar dicsőség, erő tesz bizonyságot magáról, hogy nem lankadt, hanem él, gyarapszik, kitör és babért kér. A bajnokok korszakát látjuk meg­­elevenülni, midőn meglátjuk a meztelen, harc­edzett karokat, izmos férfi vállakat, midőn tu­sára kel kar kar ellen, kisérve egy óriási közön­ség üdvkiáltásaitól... Azaz nem volt olyan óriási a közönség , kisebb mint a múltkor. Meglehet, hogy az tar­totta vissza a tömegesebb megjelenéstől, mert a tavaszszal nagyon is kifárasztották a türelmét s félt, hogy most is belenyúl majd a verseny az éjszakába. Néhány széksor üresen maradt, s a múltkori díszes közönség sok szép tagját nem láttuk. De azért most is igen szép számmal voltak az érdeklődők ; a versenyek érdekesen, nem egyhangú egyformasággal és gyorsan pe­regtek le, kielégítve azokat, a­kik látni jöt­tek oda. A versenybíróság tagjai közül jelen vol­tak : Kisbanri Kiss Ferenc, Zichy Jenő gróf, Thoma József, Porzsolt Benő, palocsai Horváth Emil, Puteáni Ödön báró, Rácz Géza, Zsingor Mihály, Halász Zsigmond. Két és egy negyed óra volt, mikor az első versenyt, a bajnoki egy órai járást kezdték. 31-szer kellett megkerülnie a versenyzőnek a 320 méter hosszúságú pályát, tehát 9920 métert kellett megjárnia. Ketten versenyeztek: V­e­s­s­a György (védő) és Mészáros Fe­renc. Vessa mindjárt az indulástól kezdve szé­pen, egyenletesen járt, a távolság közte és Mé­száros közt minden körnél nagyobb s nagyobb lett. A kitűzött óra alatt 32-szer járta meg a kört s ezenfelül még 119 métert tett, Mészáros Ferenc 31-szer tette meg a kört s még 35­­­ métert tett. Vessa megtarta a bajnokjelöltséget, melyet még védenie kell, Mészáros ezüst­érmet nyert. II. Bajnoki távugrás. A bajnoki mértéket 570 cmter távolság képezte. D­á­n­i Vilmos és Vermes Lajos versenyeztek. Mind a ketten már ismert nevű kitüntetett athléták. Vermes három ugrása közül egy nem számított, mert hátra esett, első ugrása 550, második ug­rása 558 centiméter volt , ezüst­érmet nyert. Dani bronz­érmet kapott harmadik ugrására, mely 517 cmtr. távolságú volt; első ugrása 489 cmtr. második 478 cmtr. III. Kezdők síkversenye 100 méterre. Versenyeztek Farkas Béla, Győrffy Aladár, Sándor Ákos, Török Aladár, Palán­szky Miklós. Elsőnek Török Aladár érkezett be. 137­ másodperc alatt téve meg az utat. Ezüst­érmet nyert. Második Sándor Ákos lett közvetlenül Török után. Kitüntetése bronz­­érem. Ezután a versenyek egyik legérdekesebbje, az ökölvívás (boxolás) következett. A 9 nevező közül nyolcan vették fel a keztyüt: Far­kas Béla, Győrffy Aladár, Székely Ádám, Ver­mes Lajos, Streitmann Gyula, Asbóth Jenő, Ju­hász József, Palánszky Miklós. Négy bronzéremre tettek érdemet a következők: Székely Ádám, Vermes Lajos, Streitmann Gyula, Asbóth Jenő. Ezeknek később, a velocipede-verseny után kel­lett a döntő küzdelmet vívniok. S a­míg pihen­tek, hogy újait erővel szálljanak síkra, végbe mentek a következő versenyek: V. Bajnoki akadályver­seny. (Második vetélkedés a bajnoki címért.) Kemény munka a versenyzőknek. 1600 méter távolság, 12 akadálylyal. Az öt nevező közül csak is ketten indultak : D­á­n­i Vilmos és ifj. Farkas János. D­á­n­i 6 perc alatt megfutván a pályát, elsőnek érkezett be. Dáni megtartja a bajnoki jelöltséget, melyet még egyszer kell védenie. Farkas János ezüst­érmet kapott. VI. G­á­t­v­e­r­s­e­n­y. Táv 150 mé­ter, 6 gát. 8 nevező közül öten futottak: Nagy Livius, Somogyi Gyula, Sándor Ákos, Török Aladár, Palánszky Miklós. Nagy Liviust, ki PESTI HÍRLAP

Next