Pesti Hírlap, 1884. október (6. évfolyam, 271-301. szám)
1884-10-09 / 279. szám
eleky- vagy Karácsony dij csekélységnek tűnik fel. Negyven-ötven víg- és szomorújáték pályázik azonban most is minden évben ezen díjakra anélkül, hogy az irodalomnak abból bármi haszna legyen. Ritka kivételes eset, hogy oly munka jelentkezzék, mely az úgysem magasra szabott mértéket megüsse. Ifjú óriásaink természetesen megírnak mindig egy tragédiát s mindig zokon veszik, ha a kritika keményen elitéli ezen gyarló kísérletüket, sőt a hírlapokban, ahol tehetségök inkább hasznavehető, kiöntik mérgök serlegét az akadémia nyelvészeti osztályára. De a nagy közönség mégsem vonja meg rokonszenvét azon intézettől, mely egy félszázad óta a nemzetiség palládiuma. Igaz ugyan, hogy az egyik vagy másik osztály eljárása néha szeszélyes, hogy választásai nem mindig szerencsések, hogy bizonyos klikkek protekciós eljárásától nem mindig ment, hogy némely felolvasások unalmasak s nem minden tag találja el a hangot, mely az akadémiához való, sőt hogy vannak akadémiai kiadások, melyek már is elavultak, mielőtt még végeket érték, de igaz másrészről az is, hogy az akadémiának akár nyelvészeti, akár történeti nagyobb munkálatai, a nyelvemlékek, régi költők, a történelmi kútfők, az oklevelek, a régiségek s műemlékek kiadásai oly vállalatok, melyek bármily külföldi akadémiának becsületére válnának s a tudományos szellemet ébren tartják a nemzetben. Volt idő, midőn még a szépirodalom is az akadémia dajkálására szorult. Most főleg a tudományt mozdítja elő, de épen úgy, amint a szépirodalom ápolása tekintetéből keletkeztek a Kisfaludy- és a Petőfi-társaságok, szaporodnak most a szorosan tudományos szaktársulatok is: a történelmi, a régészeti, a címertani, a természettudományi stb. És mindegyik közülök nem csak hogy megél, de gyarapodik a nemzet részvéte által. Mindezek az akadémia nélkül soha nem alakultak volna; habár függetlenül fejlődnek s gyarapodnak, mégis csak az akadémia sarjai, mely még most is a magyar tudományosság méltó képviselője. Pulszky Ferenc. mmmmmmaam * *»mbmbbm A pozsonyi kérdés. Széchenyi Pál gróf földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter tegnapi távirati felszólalására, melyben az alsó-ausztriai helytartó rendeletének haladék nélkül hatályon kívül való helyezését követelte, még nem érkezett válasz az osztrák kormánytól. Hasonlóképen nem tett még estig jelentést a Bruckba rendelt állami főállatorvos sem, ki azon megbízatást nyerte, hogy a legszigorúbb vizsgálatot eszközölje. A magyar kormány különben a brucki eset vizsgálatára való tekintet nélkül kívánta a rendelet rögtöni hatályon kívül helyezését és gróf Széchenyi Pál miniszter távirata minden kételyt kizáró módon precizírozza az osztrák miniszterelnök és belügyminiszter előtt a magyar kormány nézetét az osztrák kormány minden tekintetben jogosulatlan eljárása fölött. A miniszter ezen átirata után nincs semmi másnak helye, mint a rendelet azonnali visszavonásának, melyet minél tovább halogat az osztrák kormány, annál menthetlenebbé teszi eljárását, melyet most már amúgy is megfosztott a jóhiszeműség jellegétől. Széchenyi Pál gr. miniszter magatartása ezen jogainkat sértő eljárással szemben — írja a félhivatalos Nemzet — a legnagyobb elismerést érdemli, mert abból az osztrák kormány meggyőződhetett arról, hogy minden baj és kellemetlenség, mely ezen ügyből származhatik, reá fog visszahárulni. — Ez ügyben a Bud. Gorr. a következőket jelenti: „Bruckból eddig csak az a jelentés érkezett, hogy az a marhaszállitmány, a mely közül tegnap egy darab kidőlt volt, egyik brassói hizlalóból származott s ez magában véve oly körülmény már, mely a marhavész esetét szinte magától érthetőleg majdnem teljesen kizárja.“ A képviselőház bizottságaiból. A képviselőház állandó bizottsága ma délelőtt 11 órakor Busbach Péter elnöklete alatt ülést tartott, melynek napirendjét a képviselők megbízó leveleinek tárgyalása képezte. A bizottság mindenek előtt elhatározta, hogy miután hozzá a bíráló bizottsági tagok ellen délelőtt 11 óráig (házszabályok 40. §.) kifogások be nem jelentettek, a bíráló bizottságok működésök megkezdésére hívandók fel. A bizottság elsősorban Nyáry Béla b, az ipolysági és Teleky Domokos gróf, a magyar-láposi kerületben megválasztott képviselők megbízó leveleit vette tárgyalás alá, és tekintettel arra, hogy mindkét választás kérvénynyt támadtatott meg, elrendelte, hogy azok a VIII., illetőleg IX. bíráló bizottsághoz tétessenek át. Ezután a bizottság tárgyalás alá vette és feltétlenül igazolandóknak találta a következő képviselők választását: Doda Traján (Karánsebes) ; Andrássy Tivadar gróf (Tőke-Terebes); Bárffy György b. (Szilágy Somlyó); Roth Pál (Deés); Somogyi Gyula (Nyíregyháza); Fluger Károly (Beszterce), Bissingen Ernő gr. (Lugos), Lits Gyula (Gaál). A képviselőház bíráló bizottságai közül ma délelőtt az I , II., III., VII., VIII. és IX. a következő eredménynyel alakultak meg: I. bíráló bizottság. Elnök Busbach Péter, jegyző Darányi Ignác. II. bíráló bizottság. Elnök Gromon Dezső, jegyző Lázár Ernő. III. bíráló bizottság. Elnök Szatmáry Miklós, jegyző Kazy János. VII. bíráló bizottság. Elnök Bárczay Ödön, jegyző Zsilinszky Mihály. VIII. bíráló bizottság. Elnök Andaházy Pál, jegyző Münich Aurél. IX. bíráló bizottság. Elnök Horváth Gyula, jegyző Szerb György. Az antiszemita válaszfelirat. Az országgyűlési antiszemita pártkör tegnapi értekezletén állapította meg végleges szövegezésében a párt válaszfelirati javaslatát. Az értekezlet igen beható és a részletekre is kiterjeszkedő vita után a dr. Andreánszky által készített szöveget fogadta el, mire Simonyi Iván kijelente, hogy több belpolitikai kérdésre nézve saját véleményét szintén szükségesnek tartja a ház előtt elmondani és saját szövegezését fentartván, a képviselőházban azt bemutatni és indokolni fogja. Az értekezlet Simonyi kijelentését tudomásul vette, de a báró Andreánszky felirati javaslatát írja alá. A felirati javaslat nem öleli fel mindazt, amit Magyarországon antiszemita törekvéseknek neveznek, csupán azt a minimumot foglalja magában, amihez való egyöntetű ragaszkodást a párt minden tagjától megkövetel. Főispánváltozások. A Nemzetnek jelentik: Perces István, Tolna megye főispánja, több ízben benyújtotta lemondását, s legutóbb csak a belügyminiszter kérésére egyezett bele, hogy e lemondás elfogadása egyelőre elhalasztassék. Mint — Van abban minden, még terpentin - olaj is. Egy mindenes előállt, a fürdőtulajdonos ráparancsolt, hogy a vendéget — mert több lélek ott nem volt — mindennap bele mártsa a vízbe vagy akar vagy sem, tartsa jól és el ne ereszsze. Ezzel ott hagyta, mint szent Pál az oláhokat. A nyár múlt, Teleki Sándor körült-fordult, hol itt, hol ott, mint Figaro, egyszer csak eszébe jut a Hangli-kioszkban, hogy ő egészen meg is felejtkezett a karbonáci internáktról. Azóta már el is földelhették. Leérkezik Karbonácra. A fürdő előtt egy puffadozó cseh góliát fújja a füstöt és már meszsziről eléje kiált: — Szervusz, Sándor! Hát élsz még ? — Kihez legyen szerencsém? — Hát nem ismersz ? — Megálljon csak. Nini .... Az isten úgyse . . . — Hát persze, hogy én vagyok ! De ez a pogány fürdősgazda úgy megfürösztött, úgy tömött, mint a libát, mindennap libahússal. Aztán egy embert sem láttam itt, se hímet se nőtt, hogy csupa unalomból is ki kellett híznom. Jó, hogy jössz, mert már nem fértem el a bőrömben. De most már vigyél, vigyél pajtás a színpadra ! $ 4c Az „öreg“-gel elévedtünk itt a Hangliban az ő nonplusultra fürdője nagyszerűségén. Meg kell azt ismerni az országnak! — Ne volna csak az én fürdőm, — mond az öreg nagyot nézve s végig cirógatva fehér szakállát, — majd írnék én arról egy tárcát! D. P. : * * * PESTI HÍRLAP. 1884 október 9. jól értesült körökben hírlik, Percel István a napokban ismét megsürgette kérelme elfogadását s ennélfogva a tolnamegyei főispáni állás betöltése a közelebbi jövőben várható. El van terjedve a hir, hogy Tolnamegye főispánja, Percei visszalépése után, gróf Széchenyi Sándor lesz. A szász egyetem költségvetése. A szászi egyetem 1883-ik évi budgetjéről megfelelő kimutatás terjesztetett a most folyó közgyűlés elé. A budget főbb tételei ezek: Előirányzat volt a bevételi rovatban: vagyonjövedelem 95,140 frt 08 kr; a szász bérbirák pénztárából 24,868 frt 981 /a kr; különféle című be nem osztott bevételek: 10,415 frt 83 kr ; pénztári maradvány 1882 fől 15,000 frt; tőkejövedelem, mely átviteli összeg gyanánt szerepel: 90,586 frt 251/a kr. Összesen 236,011 frt 15 kr. A kiadási rovatban: közigazgatási költségek 37,664 frt 63 kr; iskolai dotációk 90,060 frt; tőkeelhelyezés 93,211 frt; átvitel 1884. évre 15,000 frt; összesen 235,935 frt 50 kr. A budgethez adott jelentés tartalmazza, hogy a kiadások megszorítása szükségesnek látszik, mert a bevételek emelkedése várható nem lévén többé, az egyensúly jövőben csakis a kiadások csökkenése által lesz fentartható. Csehország fölosztása. A cseh tartománygyűlés községi bizottsága tegnap fejezte be Prágában Herbst ismeretes indítványának tárgyalását Csehország szétosztása tárgyában. S a cseh előadó következő indítványt terjesztett elő: „Csehország tartománygyűlése Herbst és 60 társa indítványa ügyében a következőket határozza : Mindazon kerületekbe, hol a vegyes nemzetiségű lakosság egyik vagy másik nemzetisége a nyelvhatár alapján való kikerítés óhaját kifejezi, e kívánság, amenynyiben a földrajzi, gazdasági és más viszonyok mérve szerint ajánlatos, az illető bírósági kerületek kiválasztásával, esetleg új bírósági kerületek alkotásával teljesítendő.“ — Ez indítvány felett igen hoszszas vita fejlődött ki. A német képviselők kijelentették, hogy az indítvány Herbst indítványának leplezett elvetését jelenti. Tittlbach kijelentette, hogy minden német képviselő, aki Facsek indítványát elfogadja, népe iránt árulónak s hitehagyottnak fog nyilváníttatni. Végül a bizottság cseh többsége az összes német szavazatok ellen elfogadta Facsek indítványát. Adóvégrehajtók vizsgája. Az állami végrehajtók által leteendő vizsga tárgyában a pénzügyminiszter következőkép intézkedett: a szakvizsga szóbeli és írásbeli. A szóbeli vizsga tárgyát képezi a) a közadók kezeléséről szóló 1883 évi XLIV. t. c ; b) a magyar kir. adófelügyelők működési köre iránt 1883 évi 73.662 sz. a. kiadott „Utasítás“ és ennek A., B, C., D. és E. betűk alatti mellékletei ; c) az adóhivatalok szolgálatára vonatkozó utasítások és szabályrendeletek gyűjteménye XII. fejezetének azon részei, melyek nem kizárólag adóhivatali, hanem általános szolgálati viszonyokra vonatkoznak, végre d) a pénzügyminisztérium ügykörére vonatkozó szolgálati szabályok főbb pontjaiban. Az írásbeli vizsgálat tárgyát a végrehajtási eljárás folyamán kiállítandó jegyzőkönyvek, értesítések, felhívások és jelentések szerkesztése képezi. Apponyi gr. visszavonulásáról már sokszor és sokféle alaptalan hir járta be a sajtót. Most az „Eger és Vidéke“ értesül, még pedig biztos forrásból, hogy Apponyi Albert gróf lelép a politikai élet teréről s több évi külföldi útra megy és majd csak pár évi tanulmányozás után lép ismét föl — agrárpolitikával. — A jászberényi beszéd után természetesen fölösleges is kijelenteni, hogy ez a hír is alaptalan. POLITIKAI SZEMLE. A franciák szereztek immár zálogot is a Khinától követelt hadikárpótlás fejében; nemcsak a kelungi, de a tamsui-i kikötőt is elfoglalták, kellő katonai erővel megszállották s ma már az egész kőszénbányakerület elfoglalására készülnek. Ha a bányák francia kézen lesznek, úgy Formosa szigetnek még néhány más pontját is meg fogják szállani. A kelungi kikötőt oly módon erősitik, mintha ott a franciák, hosszabb időn át szándékoznának maradni. Annyi bizonyos, hogy ezt a khinaiak által majdan megközelíthetlen tengeri pontot akarják további hadműveleteik alap- és támpontjává tenni. Ellenben a szárazföldön való nagyobb expedícióról s Peking fenyegetéséről stb. szóló hírek elhallgattak.