Pesti Hírlap, 1891. február (13. évfolyam, 32-58. szám)
1891-02-20 / 50. szám
1891. február 20. PESTI HÍRLAP Pongrácz Károly vezérőrnagy, Firczák Gyula, Ábrányi Kornél, Ghorin Ferenc, Dárdai Sándor, gróf Esterházy Kálmán, Emich Gusztáv, Gajári Ödön, gróf Haller Jenő, Hieronymi Károly, Királyi Pál, Jeeppel Ferenc, Tolnay Lajos képviselők , Hohenlohe herceg főudvarmester, gróf Wolkenstein főkonyhamester, Pápay osztályfőnök, gróf Paar altábornagy főhadsegéd, Bolfras vezérőrnagy főhadsegéd és Sachs fregatt-kapitány szárnysegéd. (A király és az osztrák miniszterelnök.) A király, mint Bécsből jelentik, a beteg gr. Taaffe hogyléte iránt táviratilag tudakozódott. .. . (A hercegprímás emlékezete.) Az elhunyt hercegprímás lelki üdvéért a Szent István-társulat gyászistentiszteletet rendezett ma délelőtt az egyetemi templomban, a templomban nagyszámú, előkelő közönség gyűlt össze. Ott voltak: Császka György, Steiner Fülöp és Fraknói Vilmos püspökök, Zichy Nándor gróf, Csekonics Endre gróf, Gervay Mihály és Kautz Gyula főrendiházi tagok, Kalmár Endre, Bogisich Mihály, dr. Kiinger István, Kisfaludy A. Béla, Rapaics Raimund és Lévay Imre, valamint a Szent István és Szent László-társulatok s a kath. kör tagjai testületileg és nagy hölgyközönség. A szentély padsorait karingbe öltözött papnövendékek foglalták el. Tíz órakor kezdődött a gyászistentisztelet, melyen Samassa József egri érsek pontifikáit dr. Szmrecsányi Pál oldalkanonok, Márkus püspök szemináriumi igazgató, Venczel vice-rektor, Bundala spirituális, dr. Robitsek Ferenc és Való Simon tanulmányi felügyelők segédletével. Mise alatt az operai énekkar, Noséda Gyula karnagy vezénylete mellett, Engesser Vocal-requiemét és Liberóját adta elő. — (Natália királyné nagynénje.) Morusi hercegné, Natália királyné nagynénje, meghalt Odeszszában. — (Értekezlet a katholikus autonómia tárgyában.) Ma délután 6 órakor nagyszámú s előkelő meghívott közönség gyűlt össze a belvárosi plébánia termeiben, abból a célból, hogy meghallgassa a kath. autonómia létesítésének előkészítésével megbízottküldöttség jelentését és tervezetét. Az elnöki széket Horánszky Nándor foglalta el. Az előkészítő bizottság eddigi működéséről Polonyi Géza számolt be, különösen hangsúlyozván, hogy ama bizottságnak egyedüli feladata az volt, hogy a főváros polgárai körében oly mozgalmat indítson meg, amelynek célja a róm. kath. és görög kath. egyház részére az önkormányzat sürgetése. Tehát minden olyan irányú gyanúsítás teljesen alaptalan, mintha e mozgalomnak .Célja nem a kath. autonómia létesítése, hanem egy katholikus párt alakítása volna. Polnyi ezután fölolvasta a bizottság által kidolgozott javaslatot, amelyet a következőkben ismertetünk: A magyarországi róm. ,és görög egyesült katholikusok a hitélet fejlesztésére, az összetartozás eszméjének hirdetésére és a magyar állameszmének megszilárdítására — a mihi justum alteri aequitum jelige alatt — a vallásfelekezetek iránti türelmességnek és az apostoli király felségjogai iránti tiszteletnek előre is kitűzött korlátai között, az egymás között való és a magasztos cél elérését biztosító egyetértésre törekedve, törvényes úton és békés eszközökkel az egyházi kormányzatnak szervezete céljából mozgalmat indítani szándékozván, a mai értekezleten megjelent fővárosi polgárok egy 100 tagból álló előkészítő bizottság megalakulását határozzák el. Az előkészítő bizottság szervezeti szabályzatának javaslata több pontra oszlik, amelynek legfőbbike a következő: A magyarországi római és görög egyesült katholikusok egyházi önkormányzatának szervezése lévén a cél, az előkészítési bizottságba, amely egyelőre 100 tagból alakítandó, a görög egyesültek képviseletéről is gondoskodni kell. A többi pontozatok aztán a tisztviselőkről s irodai és egyéb teendőkről szólnak, a végső pont pedig azt fejti ki, hogy a 100-as előkészítő bizottság feladata a fővárosi róm. kath. és görög egyesült katholikusok soraiból egy 1000 tagú szervező bizottságot megalakítani, a mely úgy világi elemekből, mint a fő- és alpapság tagjaiból állana. A javaslatot az értekezlet elfogadta s ezzel a I6O-as bizottság megalakultnak jelentette ki magát. A javaslatban ajánlott tisztségeket választás útján azonnal betöltötték s e szerint elnök lett: Károlyi Sándor gróf, alelnökök: Királyi Pál és Bomeiser József prépost, jegyzők: Györffy Gyula, Szemnecz Emil és Sik Sándor; a pénzügyi bizottság tagjai: Luczenbacher Pál, Jálics Kálmán, Tömöry Károly, Gebhard József és Eberling Antal. Végül határozatba ment, hogy az ezres bizottság — a 100-as bizottság ajánlatai útján — már legközelebb megalakítandó lesz egy, e célból összehívandó újabb értekezletőt . (Költözködő intézetek.) Az üllői úton levő klinika épülete immár nem elégséges mindazon intézetek számára, melyeket benne elhelyeztek. E miatt a bonctani intézetet, mely Mihalkovics és Thanhoffer egyetemi tanárok vezetése alatt áll, nemsokára az új törvényszéki orvostani épületben fogják elhelyezni. A Scheuthauer Gusztáv felügyelete alatt álló kórbonctani intézet pedig, mely alkalmatlan állapotánál fogva a tanítás igényeinek már alig képes megfelelni, a leíró bonctani intézet helyére kerül. Az egyes intézetek ezen áthelyezésének különösen az az oka hogy jelenleg épen semmi remény sincs ahhoz, hogy új épület emeltessék ez intézetek számára. (Esztergom Izgalomban.) Esztergomból sürgönyzi levelezőnk. A primási székhelynek Budapestre áthelyezése tárgyában tett miniszteri kijelentés rendkívüli izgalmat keltett. A polgármester értekezletet hitt egybe a további intézkedések megtétele céljából. Egyházi körökben úgy nyilatkoznak, hogy a kormánynak nincs joga arra, hogy a prímási székhelyet elhelyezze , régi tradíciókon alapszik, hogy a prímás Esztergomban székeljen. Egyházi okok nem kívánják az áthelyezést, a vallásbeli ügyeket Esztergomban is jól intézik el; a fejedelem nem is óhajt politizáló prímást. Lehetetlennek tartják, hogy a kinevezendő prímás csak azért, hogy a magas egyházi állást elnyerje, széttépjen évszázados tradíciókat. Magas állású egyházi férfiak határozottan abban az irányban érvényesítik befolyásukat, hogy a szükségtelen áthelyezés meg ne történjék. (Öngyilkos nagykövet.) A bizottság, melyet a porta Szádullah basa öngyilkossága következtében Bécsbe küldött, befejezte működését és viszszautazott Konstantinápolyba. Magával viszi Brenning nagykövetségi orvos bizonyítványát, mely szerint Szádullah basa agylágyulásban szenvedett. (Viktória királynő és a telefon.) A londoni „Gentlewoman,“ melyet nők szerkesztenek nők számára, legutóbbi számában beszéli a következőket : „Mikor a londoni központi telefonhivatalt összekötötték a windsori kastélylyal, a királynő zenét kívánt hallgatni telefonon. Határozott napra zenekart és egy magánénekest rendeltek a központhoz. Időközben azonban a windsori vonal megromlott és miután egy órán át hasztalan javítgatták, a központ igazgatója elbocsátotta a muzsikusokat. Egyszerre aztán jelentik, hogy a közlekedés helyreállt és a királynő a telefonnál várja a produkciót. Az igazgató kétségbe van esve, és kínjában maga fog bele a nótázásba. Ezalatt megnőtt a bátorsága és végül tiszteletteljesen kérdezte: „Meg tudta különböztetni felség az éneket ?“ — „Meg,“ hangzik a felelet. „A God save the Queant énekelték, még pedig rosszabbul, mint bármikor életemben hallottam.“ — (Lupisa Jeromos zirci főapát temetését) a budapesti Entreprise-intézet rendezi, melynek emberei már tegnap elutaztak az apátság székhelyére. Magukkal vitték a borostyánnal befuttatott nagy ércszarkofágot, amelyben az elhunyt főapátot először a rendházban, azután a templomban helyezik ravatalra. A főapát haláláról a rend a következő gyászjelentést adta ki: ,,A magyarországi ciszterci rend mély fájdalommal jelenti szeretett atyjának, a rend főpapjának, nagyságos és főtisztelendő Supka Jeromos urnak, a hold, szűzfől címzett zirc-pilis-pásztói és szt.-gotthárdi törvényesen egyesített ciszterci rendű apátságok apátjának, a jeles Ferenc József-rend középkeresztesének, veszprémi és székesfehérvári szentszéki ülnöknek stb. élete 60-ik, áldozársága 36-ik, apáti kormányzata 12-ik évében, hosszas és fájdalmas szenvedés és a szentségek ájtatos felvétele után, e hó 17-én délután két és háromnegyed órakor bekövetkezett kimúltát. Az urban elhunytnak földi maradványai e hó 21-én de 9 órakor tartandó gyászistentisztelet után a zirci apátsági templomban fognak nyugalomra helyeztetni. Az örök világosság fényeskedjék neki!“ — (Tanárasszony.) Dr. jur. Kempin Emily asszony a folyó tanév elején kezdte meg a római jogból előadásait a newyorki egyetemen. A tudós asszony, ki Zürichből került Amerikába, máris nagy népszerűségre tett szert. Hallgatói sorában gyakran látható Dudleyfield jogtudós, a nemzetközi jog kodifikátora, ki 82 éves aggastyán létére nagy élvezettel hallgatja a tanárnő előadásait. — (Daudet—Hugo.) A Hugo és a Daudet családok sógorságba jutottak. Daudet Alfonz orvosfia nőül vette Hugo Viktor unokáját, a bájos Jeannet. Csak a polgármester adta össze őket, pap elé nem mentek. A menyasszony, ki nincs megkeresztelve, nem akarta megbántani sírban nyugvó nagyatyját, aki életében gyakran tiltakozott ellene, hogy közvetítő legyen közte és isten között. Hugo Viktor a „Nagyapaság művészete“ című könyvében prófétai szavakkal ecseteli, milyen boldog lesz Jeanne menyecske korában. Hugo kisasszony fehér ruhában, hosszú fátyollal és kis narancsvirág bokrétával jelent meg a XVI. kerület makeje, Marmothe előtt, ki különösen ünnepélyes formában végezte a hivatalos aktust és még virágokat is helyeztetett el asztalán. A Lamoureux-féle zenekar Saint Saëns Hugo Viktornak ajánlott himnuszát játszotta, mikor a márkapár belépett, melyhez a polgármester a szokásos kérdések után rövid beszédet intézett. Majd Jules Simon mondott igen szép üdvözlő beszédet. A Mendelssohn indulójának hangjai mellett vonult ki a násznép. — Ez a házasság különben újabb bizonyítéka annak, hogy a franciák nincsenek megelégedve a polgári házasság egyszerűségével és mind élénkebb lesz az óhaj, hogy nagyobb külső ünnepélyességgel kapcsolják össze a szertartást. — (A békésmegyeiek köre) f. hó 25-én adandó hangversenye és táncmulatsága nagyszerűnek ígérkezik. A szétküldött háromezer meghívó s a szép kelendőségnek örvendő jegyek már előre is biztosítják a jó sikert. A megyéből számos család jön fel, kiket a rendezőség a vasúti pályaházban fog fogadni. A böjtnek nem lesz kedélyesebb mulatsága ennél. A bál souper-csárdását, melyet Zsilinszky Lajos, a kör titkára szerzett, már tanulja Banda Mari, a kör konvenciós cigánya. (Hangverseny Szentesen.) Szentesről sürgönyzik lapunknak. Az erdélyrészi magyar közművelődési egylet szentesi fiókegylete f. hó 18-án fényesen sikerült hangversenyt rendezett itt, melynek sikere legnagyobb részben Rádaynénak tulajdonítható, ki művészetével, gyönyörű énekével teljesen meghódította a szentesi közönséget. A hangversenyen zongora játékával kellemesen szórakoztatta a hallgatóságot Gonda Juliska kisasszony, úgyszintén Csáktornyai (Filó) Lajos ismert nevű író nagyhatású szavalatával. — Mikszáth Kálmánnak ez alkalomra irt remek beszélyét dr. Filó Tihamér főjegyző olvasta fel még pedig igen nagy hatással. — Buja Sándor, az E. M. K. E. lelkes barátja (Aradról), népdalokat énekelt s érces bariton hangjával szép sikert aratott. Az estélyre a fővárosból többen lerándultak, köztük Horváth Gyula orsz. képviselő nejével, Tors Kálmán, Heltai Ferenc és neje s Nádayné kíséretében bájoló szépségű Ilonka leánya és Salvi hangversenymester, ki Nádaynét zongorán kisérte. Az ünnepelt művésznőnél, ki az E. M. K. E. céljaira való tekintetből dij nélkül lépett föl, az estély után több küldöttség tisztelgett. A kedves vendégeket távozásuk alkalmával a szentesi EMKE-írók öttagú bizottsága Sima Ferenc alelnök vezetése alatt, a legközelebbi állomásig kisérte el, s a felejthetetlen kedves estély után szívélyesen búcsúztak. Az estély jövedelme meghalad hatszáz forintot. Ennyi és ily szép közönséget Szentesen még nem láttak együtt. (A varsói dráma.) Ma kezdődött el a varsói bünfenyítő törvényszék előtt Bartenyev hercegnek bűnpere. A herceg, ki magas tiszti rangot tölt be az orosz hadseregben, azzal van vádolva, hogy Visznovszka Máriát, a varsói császári színház drámai művésznőjét, revolverrel agyonlőtte. A vádlott ez idő szerint az ujazsdovói katonai kórházban van, hol a leghírnevesebb orosz orvosok azzal vannak elfoglalva, hogy elmebeli állapotát megvizsgálják. Annak idejében táviratainkban megemlékeztünk erről az esetről, mely rendkívüli izgatottságban tartja az orosz és különösen a lengyel közönséget. Az érdekes tárgyalást közölni fogjuk főbb mozzanataiban orosz lapok után; ezúttal csupán néhány részletet közlünk a meggyilkolt művésznő életéből. Visznovszka Máriának az volt legfőbb óhajtása, hogy francia művésznővé legyen. Miután négy-öt éven át rendkívüli szorgalommal tanulmányozta a francia nyelvet, 1886-ban Párisba ment azzal a szándékkal, hogy állandóan ott telepedik meg. Louis Ulbach Miczkiewicz Lászlónál, a nagy nevű lengyel költő fiánál találkozott vele s annyira megtetszett neki, hogy megígérte, mikép meg fogja alapítani jövőjét. Elsősorban bemutatta Edouard Pailleronnak, a színésznő kedvenc írójának, ki valóban atyai módon viselkedett a fiatal leány iránt. Annyira ment, hogy egy ízben elment lakására és megígérte neki, hogy arra az esetre, ha kedve lenne egy párisi színpadra fellépni, igyekezni fog ezt az óhajtását teljesíteni. „De vigyázzon“, mondá neki Pailleron, „az ön francia kiejtése szerencsétlenségre még nagyon sok kívánni valót hagy. Jusson eszébe Feyghíne . . . Emberfeletti munka vár önre arra az esetre, ha Parisban célhoz akar jutni. Változtassa meg kiejtését, máskülönben minden igyekezete kárba vész.“ Visznovszka Mária megfogadta Pailleron tanácsát. Több hónapon át mindennap kiejtési leckét vett, esténkint pedig eljárt a Comédie Francaisba. Azonban e jobb ügyhöz méltó igyekezete dacára csak nagyon középszerű sikert ért el és végre annyira elvesztette bátorságát, hogy lemondott kedvenc tervéről és visszatért Lengyelországba. Párisi tartózkodása idejében a francia lapok nagy előzékenységet tanúsítottak iránta, mindig a legrokonszenvesebben nyilatkoztak róla és több ízben kiemelték, hogy ő a legkiválóbb szláv színésznők egyike. Ez meg is felelt a valóságnak. Visznovszka Mária igen nagy tehetségű művésznő volt. A varsói közönség a bálványozásig imádta és a lengyel fiatalság számtalanszor rendezett neki ovációkat. Amint a színpadra lépett, a szó teljes értelmében elárasztották virágokkal, az előadás után százával kisérték az emberek lakására és a sajtó egyhangúlag elismerte tüneményszerű tehetségét. Bartenyev herceggel ezelőtt két évvel ismerkedett meg és a herceg annyira belé szeretett, hogy alig néhány napi ismeretség után megkérte kezét, azonban aművésznő nem akart lemondani a színészi pályáról és visszautasította a herceg ajánlatát. Bartenyev ezt annyira szívére vette, hogy a színésznőt lakásán revolverrel agyonlőtte. Bartenyev herceg bűnpöre igazi cause célébre számba megy Oroszországban. A tanuk között fog szerepelni egy megtört özvegy asszony, ki már most egyedül áll a világon, vagyontalanul, gyámoltalanul, tehetetlenül. Ez a tanú az áldozat anyja. ____