Pesti Hírlap, 1891. február (13. évfolyam, 32-58. szám)
1891-02-20 / 50. szám
8 . (A titkosok.) Beavatott körből egy érdekes bonyodalommal bíró történetről értesítik lapunkat. Pár hét előtt elhalt a fővárosban egy bírósági kisebb hivatalnok, kiről kartársai azt hitték, hogy nős ember, s csak halálakor derült ki, hogy a vele lakott nő nem volt vele megesküdve, s mivel ez sírva panaszolta el, hogy most húsz évig tartott hit ragaszkodása dacára is elesik minden nyugdíj- és állami segélytől, egyrészt részvéttel gondoltak az ekként minden támasz nélkül maradt nőre, másrészt kárhoztatták a hivatalnokok volt kartársuk könnyelműségét, hogy ily hosszú együttélés dacára sem biztosított a nő számára hitvesi nyugdíjat. Mivel különben gyengéden bánt a nővel, mindenki találgatta, mi oka lehetett ezen érthetetlen eljárásnak ? Senki sem tudott azonban magyarázatot adni s maga a nő is csak azt hajta : „Hiszen ő folyton ígérte, hogy nőül vesz, de folyton halasztgatta!“ . . A könyörületes kis hivatalnokok már egy szerény gyűjtéshez fogtak a tél közepén minden támasz és jövedelem nélkül maradt szánandó nő számára. Tegnap azonban váratlan fordulatot és regényes magyarázatot nyert a dolog. Az elhalt hivatalnok hátrahagyott barátnéja ugyanis megjelent a gyűjtést rendező egyik hivatalnoknál és a gyűjtés beszüntetésére kérte, tudtul adva egyszersmind, hogy ő váratlanul gazdaggá lett. Férje iratai között ugyanis egy nagy csomagot talált ezen felirattal : „Halálom után bontandó fel!“ Ebben több ezer írt készpénz, sok értékpapír és egy levél volt, melyben a boldogult bocsánatot kér, hogy sok évi gondjainak megosztóját nem vehette nőül, de — úgymond — erre egy bolond ígérete kötelezte ; ő ugyanis azelőtt Bécsben lakott, ott meg is nősült, de igen szép és fiatal felesége csakhamar elhagyta őt. Évekkel később aztán a nő egyszer felkereste őt, szépen beszélt vele, s arra kérte volt férjét, hogy ne váljon el tőle, mert a gyermekeinek szüksége volna arra, hogy törvényes házasságból eredőknek tartassanak, de mivel a gyermekek apja olyan nagyon magas állású úr, hogy az őt sohasem veheti nőül, a gyermekek törvényességéhez csak egy mód van, ha t. i. a törvényes férj nem válik el, mert akkor a gyermekek ennek nevét viselendik ... A férj szívében akkor már kialudt a gyűlölet hűtlenné lett neje iránt, de sőt azt vette észre magán, hogy még mindig szereti, miért is megesküdött, hogy nem fog válópert kezdeni. Ennek persze az lett az eredménye, hogy ő se vehette el aztán azt, akit később megszeretett s aki előtt nemcsak hálátlannak, hanem titkolódzónak is kelle maradnia mind haláláig! 20 év előtt elhagyta a férj a császárvárost, hogy még csak ne is lássa valahogy volt nejét, ez azonban, aki igen gazdaggá lett és saját palotájában lakik, minden évben ezer forintot küldött férjének. Ő nem használta fel ezt a pénzt igen szűk körülményei dacára sem, s ha nem lett volna kötelezettsége a mostani élettársával szemben, vissza is küldötte volna, de így — azt írja — érintetlenül eltette ennek részére, hogy egykor kárpótolva legyen azért, hogy a férje után sem nyugdíjat, sem törvényes nevet nem örökölt! . . E célját a levél — úgy látszik — el is érte, mert a ■pénzhez jutott „özvegy“ vigasztalódottan távozott, azzal azonban adós maradt a levél, hogy ki lehet az a nagyon magas állású ur ? — (Téritő plébános.) A legutóbb megjelent „Tolnavármegyé”-ben következőket olvassuk : Örvendj világ, haladunk, huhognak a középkori baglyok.'' Itt a tolnavármegyei Pálfa községben Forster Ernő plébános pénzen vásárolja a lelkeket s téritgeti a híveket az ev. ref. és ág. ev. egyház kebeléből — a mint ezt a plébános mondja — az egyedül idvezitő r. kath. hitre. A plébános ur a nála ez ügyben hivatalosan megjelent küldöttség előtt saját maga bevallotta, hogy az e célra rendelt alapból 20—20 forintot ad minden egyes áttérőnek s ezen kivül nekik a párbért is elengedi. Gratulálunk a plébános urnak, kinek,mint a békeség apostolának, sikerült a községben fennálló jó egyetértést megszaggatni, apát üti, fiút apa ellen lázítani, a nép erkölcseit megmételyezni. Kimondhatlan zavaroknak néz ebbe a község, ha a plébánost észre sem téríti a törvény. „Örvendj világ, haladunk , huhognak a középkori baglyok.“ — Nevezett lap hozzáteszi, hogy föltétlen hitelt, bizalmat és tiszteletet érdemlő helyről vette e tudósítást és örülne, ha a plébános úr bebizonyítaná, hogy e közlemény tévedés vagy félreértésen alapszik. (Vonat kisiklás.) New Yorkból sürgönyzik, vogy Jackson (Tennessee) közelében egy személyvonat kisiklott. A szétroncsolt kocsik kigyulladtak. Több utas halálát lelte és számosan megsebesítek. (Öngyilkos tiszt) Daszner Hugó cs. és kir. mérnökkari századost tegnap temették el a helyőrségi kórházból. Az elhunyt kiváló tehetségű tiszt volt, a ki mindig kitűnt buzgósága és szorgalma által. Összes vizsgáit kitüntetéssel végezte. Harmincnyolc éves létére már első osztályú százados volt, de a sok tanulmány megártott neki és megrázkódtatta idegzetét. A legutóbbi időben rendkívül izgatottnak mutatkozott, úgy hogy barátainak is feltűnt különös viselkedése. Pillanatnyi elmezavarban aztán váratlanul véget vetett életének, agyonlőtte magát. Daszner tragikus halála mély részvétet keltett a katonai körökben. (Tűzvizsgálat.) A marha-hajcsár-úti Reuthauser-féle kötélgyárban ma tartották meg a tűzvizsgálatot. Ennek során kiderült, hogy a tűz Ruff György éjjeliőr vétkes gondatlansága következtében támadt egy nyári korcsmahelyiségben, melyet Reuthauser ideiglenesen kenderszáritó műhelynek használt. Az ebben a helységben felhalmozott kender hamarosan elégett, de maga az épület épen maradt s még a tetőre sem csapott ki a láng. Ezért nem vette észre a toronyőr. A helységbe több ajtaja nyílik és az ott lakók a tűz alkalmával ki akartak menekülni s akkor szenvedtek égési sebeket. A meggyűlt kender különben hamarosan elaludt. A tűzoltók ki sem vonultak, mert állítólag a m. áll. vasutak főműhelyének éjjeli őre, akihez Reuthauser küldött, nem akarta a telefonértesítést közvetíteni. Ezért a rendőrség megindította a vizsgálatot. A kár körülbelül 1100 forint. (Öngyilkos szerelmesek.) Koppenhágában jelenleg valóságos öngyilkossági mánia uralkodik. Ijesztő az öngyilkossá lett szerelmes párok száma. Egy és ugyanazon a napon, azaz febr. 1-én, négy szerelmes pár vált meg önkényt az élettől. Másnap a legmagasabb svéd arisztokrácia egy tagja és kedvese, egy csinos színésznő, lettek öngyilkosokká. Aznap még egy fiatal finn írónő ment önkényt halálba és követte Ahlgreen Ernesta svéd írőt. Feltűnő, hogy Dánia fővárosában annyi svéd és finn lesz öngyilkossá; ennek az az oka, hogy Svéd- és Finnországban az öngyilkosok testei boncterembe kerülnek, és ez elől menekülnek a svédek és finnek Koppenhágába. (Gyilkos nap.) Rendkívül érdekes bűnügyet fejezett be a napokban a henry-countyi (Tennessee) törvényszék. Mint egy newvyarki kp írja Avery Johnt azzal vádolták, hogy meggyilkolta rokonát, Ensley Károlyt, kit agyonlőve találtak lakásán. Ez még 1887. június havában történt. Averyt halálra ítélték, de a felsőbíróság új vizsgálatot rendelt el. A második vizsgálat folyamán Wallis cincinnatii ügyvéd kifejtette, hogy a védence ellen felhozott bizonyítékok felette gyengék, és különben is mi sem bizonyítja, hogy Ensleyt ember gyilkolta meg. Az ügyvéd kérelmére a törvényszék helyszíni szemlét rendelt el, és ez alkalommal Wallis papírból kivágott emberi alakot fektetett a meggyilkolt szobájában a pamlagra. Ezután felakasztott egy puskát a falra és vízzel telt korsót helyezett a fegyver elé, úgy hogy az a melegen sütő napban gyűjtőlencseként működött. Délután három órakor a fegyver hirtelen eldördült és a golyó a papirosba fúródott, körülbelül a fül tájékán. A vizsgálatnak ez az eredménye döntő volt, és a végtárgyaláson felmentették Averyt. (Orbán.) Poprádon tegnapelőtt boraszerű vihar keletkezett nyugati irányból esti hat óra tájt. A vihar Poprádon sok ablakot bezúzott és sok épület fedelét megbontotta, de mintegy félórai dühöngés után valamivel alább hagyott. Azonban még másnap is (38 dikán) viharként kavarta fel a mintegy félméternyi hóréteget a talajról, eltemetve az utakat s nehezítve a közlekedést nemcsak tengelyen vagy szánon, sőt a vasúti közlekedést is megakasztotta úgy, hogy a kassa-oderbergi vonalon Poprád és Liptó-Ujvár közt a személyforgalmat bizonytalan időre beszüntették s a „poprádvölgyi vasút egész szakaszán 48 órára a közlekedés a hófúvások miatt teljesen megakadt. A poprádi postafőnök intézkedett, hogy a postaközlekedés ne szenvedjen akadályt; egy postaszolga kíséretében Késmárk és Poprád közt napjában kétszer oda és vissza szánon viszik az egész postai szállítmányt. (Kettős gyilkosság a vasúton.) N New- Yorkból azt sürgönyzik, hogy Saint-Louis és Litteroch állomások között egyik vonaton kettős gyilkosság történt. Egy utazó revolvert emelt valami Mayer Izidor nevű utazóra, fegyverét elsütötte s Mayer holtan rogyott össze. A vonatvezető meg akarta állítani a vonatot, mire a gyilkos őt is lelőtte. Erre aztán a többi utas rávetette magát a veszedelmes utitársra, a kit aztán le is fogtak s a kiről kiderült, hogy futóbolond. — Elhunyt őrnagy.) Dietz őrnagy, a pesti honvédkerület hadsegéde, egyike a honvédség legderekabb tisztjeinek, ki kedvelt alakja volt a fővárosi társaséletnek, 45 éves korában meghalt. A budai temetőben helyezték el örök nyugalomra. Lobkowitz herceg hadtestparancsnok és a helyőrség legelőkelőbb tisztjei követték a koporsót. Kemendy őrnagy vezénylete mellett egy honvédzászlóalj csatlakozott a gyászmenethez. (Érsekújvár! küldöttség Barossnál.) Tekintélyes küldöttség jött a fővárosba Érsekújvárról Paulusz polgármester vezetése alatt, hogy Baross Gábor miniszternél tisztelegjen. A küldöttséget, melyhez a fővárosban tartózkodó érsekujváriak is csatlakoztak, ma délelőtt fogadta a miniszter s tagjait Kapisztóry Ferenc, az érsekujvári kerület orsz. képviselője mutatta be. Paulusz polgármester a város abbeli óhaját tolmácsolta, hogy a vasút Érsekújvártól Aranyos-Maróthig építessék ki és közvetlen összeköttetésbe jusson Nyitra megyének eme legjelentősebb, legmagyarabb városa a megye székhelyével Nyitrával. Majd kifejtvén, hogy ez az érdek semminemű más jogos érdekkel ellentétben nincs, Érsekújvár előmozdítására szolgáló ezen alkalmat a miniszter figyelmébe ajánlotta. Baross miniszter szívélyes válaszában kijelentette, hogy neki Érsekújvár óhajának teljesítése ellen, elvileg kifogása nincs s azzal végezte beszédét, hogy amennyiben „katonáéknak is tetszeni fog,“ (már t. i. ha stratégiai tekintetből sem lesz kifogás) az ügy Érsekújvárra nézve kedvező megoldást fog nyerni. Erre a miniszter a küldöttség tagjaival kezet szorított s a kihallgatás véget ért. (Küldöttség a vallás- és közoktatásügyi miniszternél.) A szolnoki izraelita hitközség küldöttsége tisztelgett ma d. e. 12 órakor Csáky Albin gr. miniszternél. A küldöttséget Bárczay Gyula, a szolnoki kerület országgyűlési képviselője, Kludik Gyula polgármester és Erdensohn Márton hitközségi elnök vezették a miniszter elé. A küldöttség szónoka Kludik Gyula polgármester volt, aki a hitközség autonomikus joga alapján a szolnoki — állásától már elmozdított — rabbinak a kerületi anyakönyvvezetői állásától való fölmentését kérte. A miniszter szívesen fogadta a küldöttséget és megígérte, hogy az ügyet, amelyet különben ismer, személyesen és behatóan fogja tanulmányozni. Ugyane küldöttséget d. u. 4 órakor Szapáry Gyula gróf miniszterelnök, Szolnok város díszpolgára fogadta. (Acsinov Parisban.) Még emlékezetes az a kalandos vállalat, melynek Acsinov kozák állott az élén, ki ötszáz doni kozákkal Abesszíniába indult, hogy ott a cár és az orosz egyház részére hódításokat végezzen. Az expedíció csúnya kudarcot vallott. Acsinov és hívei végül Sugallóba húzódtak, mely francia befolyás alatt áll. Minthogy a kozákok nem akarták elhagyni a helységet, francia hadihajók meglövöldözték Sugallót. Az eset zajos jeleneteket provokált a francia képviselőházban, hol megtámadták az akkori Goblet minisztériumot, amiért tűrte, hogy megsértsék Franciaország „egyetlen“ barátját, Oroszországot. A támadások majdnem megbuktatták a minisztériumot, Acsinovot időközben híveivel együtt hajóra tették és Oroszországba szállították, hol a cár parancsára egy zárdába internálták. Legutóbb ismét visszanyerte szabadságát és Portéba ment, hogy — mint egy tudósító előtt kijelentette — helyreigazítsa az expedíciójáról közölt valótlan közleményeket. Adam asszony nagy ünnepélyt rendez majd tiszteletére. Acsinov erőteljes, athléta-alkatú ember impozáns külsővel, hatalmas szőke szakállal, hosszú, vállig érő hajjal. Kék szeme és apró, finom keze van. A párisiak természetesen nagy lelkesedéssel fogadták a „híres“ oroszt. Tegnap még Durov ismert orosz bohóc és disznóidomitó volt a nap hőse; ma már Acsinové ez a tisztség, és a párisiak minden alkalmat felhasználnak, hogy kitüntessék, mennyire rajongnak a cár szent birodalmáért. (Kalakaua király temetése ) Honoluluból jelentik, hogy ott még javában készülődtek Kalakaua király holttestének ünnepélyes fogadására, mikor ez a Charleston hajón megérkezett San Franciskóból. A gőzös január 29-én érkezett a kikötőbe, amerikai és hawaii lobogó volt árbocán félig lebocsátva. A nép nagy csapatokban sietett a kikötő felé. Az üzleteket bezárták és a benszülött nők hangos jajgatásba törtek ki. Délután öt órakor ágyuk dörgése mellett vitték partra a holttestet, miközben a „Charleston“, az amerikai „Mohican“ és az angol „Nimfa“ legénysége díszőrséget képeztek. A gyászmenet ezután a királyi palota felé indult, hol Rapiolani özvegy királyné várakozott az erkélyen. Lilinokatlani hercegnőn, az elhunyt nővérén is meglátszottak a gyász nyomai. A koporsót a trónterem középár helyezték el; a koronát, a királyi kardot és palástot is oda tették. Este a minisztérium ülést tartott, melyen Lilinokalani hercegnőt kiáltották ki Hawaii királynőjévé. — A posta elindultakor azt beszélték hogy az elhunyt királyt csak febr. 15-én temetik el — (Halálozás.) Köwenthal bárót, a Párisban elhunyt közös hadseregbeli vezérőrnagyot, a francia becsületrend nagykeresztesét, tegnap temették el nagy pompával Parisban. A gyászszertartáson igen nagy és díszes közönség jelent meg. Ott voltak a többek közt Mac Mahon tábornagy, Guizot, Mackaub., Sagan herceg, Hoyos gróf osztrák és magyar nagykövet és neje, valamint Zichy grófnő koszorút küldtek a ravatalra. FESTI II I R L A P 1891. február 20.