Pesti Hírlap, 1891. november (13. évfolyam, 300-329. szám)
1891-11-21 / 320. szám
10 Változások az osztrák kabinetben? Bécs,nov. 20. A „Wiener Alig. Zeit.“ az osztrák minisztérium körében várható következő változásokról ad hírt: Gautsch közoktatásügyi miniszter megválnék tárcájától és a végrehajtó hatalom körén kívül találna alkalmazást. Helyét Schönborn igazságügyminiszter foglalná el, kinek tárcáját Steinbach miniszter venné át. Az ekként megüresedő pénzügyminisztérium élére Plenet neveztetnék ki. A lengyelek két osztályfőnöki álást kapnának a pénzügyminisztériumban. — E híresztelés nagyon valószínűtlennek látszik. Kálnoky jubileuma, Bécs, nov. 20. Kálnoky gróf külügyminisztert minisztersége tíz éves évfordulója alkalmából a külügyminisztérium tisztikara élén Pasetti első osztályfőnök üdvözölte és feliratot nyújtott át neki. Kálnoky gr. külügyminiszter meghatottan mondott köszönetet, s egyebek közt a következőket mondotta: Ha a jelenlegi helyzet olyan, hogy arra jogos megelégedéssel tekinthetni, a miniszter ezt nagyrészben ama körülménynek tulajdonítja, hogy tényleg részesült ama támogatásban, amelyre számított. A miniszter ama meggyőződésének ad kifejezést, hogy tapasztalata szerint kiválóbb és kötelességtudóbb hivatalnoki kar nem található, mint amilyen a minisztériumé. Beteg főhercegnő, Bécs, nov. 20. Margit Zsófia főhercegnő állapotáról ma este Van órakor a következő jelentést adták ki: A nap folyamán a láz SS.IP-ra emelkedett. A beteg különben jól érzi magát. Étvágya javult, táplálkozása kielégítő. Váltóhamisító cég Darmstadt, nov. 20. (Saját tudósítónktól.) A darmstadti bank hamis váltóknak jött nyomára; indítványára a bíróság elrendelte egy itteni cég, vagyonának lefoglalását és a cég három tulajdonosának letartóztatását. Közgazdaság. Táviratok. Róma, nov. 20. A Stefani-ügynökségnek jelentik Münchenből. Az osztrák-magyar-olasz kereskedelmi szerződést ma délelőtt parafálták. Ezzel a kereskedelmi szerződési tárgyalások Ausztria- Magyarország, Németország és Olaszország közt véget értek. Az olasz megbízottak ma este visszautaztak Rómába. Berlin, nov. 20. A birodalmi gyűlésben a birodalmi és a centrumpárt konzervatív tagjai indítványt nyújtottak be, mely szerint a kormány felhívandó, hogy még a jelen ülésszakban törvényjavaslatot nyújtson be, melynek értelmében a határidőnylettel — kivált általános élelmicikkekben — a tőzsdejáték céljaira való visszaélés büntetőjogilag üldöztessék s azonfölül a tőzsdék és azok üzleti forgalma hatályos állami felügyelet alá helyeztessenek. Berlin, nov. 20. Liebauból érkezett magántáviratok szerint ott ma közzétették az orosz búzakiviteli tilalmat. Pétervár, nov. 20. A pénzügyminiszter ma közzétett rendelete szerint a kivitelre szánt búzába nem szabad 8°/0-nál többet keverni oly gabonaneműből, amelynek kivitele el van tiltva. Pétervár, nov. 20. Az „Északi távirati ügynökség“ jelenti: Az a külföldön elterjedt hír, hogy a búzakiviteli tilalmat ma közzétették, valótlan. Berlin, nov. 20. (Saját tudósítónktól.) Az évtizedek óta fennálló Berchardt bankcég elhatározta likvidálását. Berlin, nov. 20. A mai tőzsde szilárd irányzattal nyílt meg fedezések folytán. Rubel és orosz értékek emelkedő irányzatot követtek. Bankrészvények, különösen hitelbank- és diskontbankrészvények szilárdak voltak, úgyszintén osztrák vasúti részvények. Magyar aranyjáradék szilárdan jegyzett. Odessza, nov. 20. Váltó Londonra 106.—. Pétervár, nov. 20. Váltó Londonra 105.—. Amsterdam, nov. 20. Osztrák ezüstjár 75.8. Hamburg, nov. 20. Osztrák hitelr. 230.90. Paris, nov. 20. A tőzsde irányzata szilárd volt. Ltondon, nov. 20. A tőzsde irányzata emelkedő volt. Odessza, nov. 20. (Gabnatőzsde.) Búza 129 képekig jegyzett. Rendelkezésre álló hajók 40 shillingen kaphatók. Bécs, november 20. (Saját tudósítónktól.) A gabonatőzsde üzlete ma gyenge volt, mert az alacsonyabb new-yorki árfolyamok az üzérkedésnek semmi animét nem adtak. Köttetett: Búza tavaszra 11.74—11.77—11.74 és 11.76. — Rósz tavaszra 11.43—11.45. — Zab tavaszra 7.11—7.09—7.10. — Tengeri ut 6.64—6.61 és 6.65. Repce 15.75. Hivatalos déli jegyzések Búza tavaszra 11.75—11.78. Rozs tavaszra 11.43 —11.46. — Tengeri nov. •—.-----.—, máj.—jan. 1892 6.61—6.64. — Zab tavaszra 1892. 7.09—7.12 — Káposztarepce jan.—febr. 15.70—1585. aug.— szept. 14.70—14 80. — Repceolaj 39.50—40—, jan.—ápr. 39.50—40.—. — Szesz 23.25—23.75, készáru 23.75—24 25. dec.—máj. 23.-----23.50. Délután. Jegyeztek : Búza tavaszra 11.78. — Rozs tavaszra 11.46 — Zab tavaszra 7.12. — Tengeri uj máj.—jan. 6.65. — Repce jan.—febr. 15.75. Bécs, nov. 20. (Saját tudósítónktól.) Politikai hírekre az értéktőzsde szilárdan volt hangolva s kivált bankpapírok jelentékeny árfolyam-emelkedést értek el. Déli tőzsde irányzata kedvező. Osztr. hitelrészv. 270.36, magy. interr. 310 25, Angio 147.25 Union bank 213.—, Länderbank 185.75, magy. resz. 106.—, magy. jelzálog 164.50, dohányr. 153 25, máj. jár. 90.10, márc. jár. 10185, magy. papirjar. 100.40, osztr. aranyjár. 107.05, magy. aranyjár. 101 95, államv. 272.75, déli vasút 80.25, galiciai v. 203.—, eibav. v. 203.—, alföldi 200.50, kassai 171.50, csernovici 232.50, erdélyi 200.50, budapest-pécsi 199.—, magy. északkeleti 196.—, amamur. 160 25 magy. fegyvergyár —.—, Dunagőzd, 276.—, Lloyd 390.— bécsi közs. sorsjegy 149.75, magy. öns. 137.50, tiszai 128.75, rubel 114.—, márka 58.07, Napoleon 9.39. Az esti tőzsdén egy régi berlini cég likvidálásának hírére az esti tőzsde gyenge tartással nyilt meg. —Jegyeztek : Osztr. hitelr. 270.25, Angló b. 147.50, Länderbank 185.75, osztr.-magy államv. 272.50, déli vasút 80 65, rima-murányi v. 160.50, májusi jár. 90.15, magy. aranyjár. 102, magy. papirjár. 100.20. 1/a6-kor jegyeztek: Osztr. hitelr. 269.25, Länderbank 184.75, osztr.-magy. államv. 271.75, déli vasut 80.35, alpesi bányar. 58.—, májusi jár. 90.50, magyar aranyjár. 101.95, dohányrészv. 153.50. Az esti tőzsde zárlata után : Osztr. hitelr. 269.62, Anglobank 147, Länderbank 184.57, osztr.magy. államvasut. 272.—, déli vasút 80.25, alpesi bányar. 58.10,magy. ar anyjár. 101.90. Brew-Park, nov. 19. Búza dec. 1061— (— 2), 1892. jan. 107— (— 2), 1892.márc. 10i/s (—2i/s), máj. 1101/2 (—1s/*). — Tengeri dec. 57— (—11/s), 1892. máj. 52*/c (— Vs) — Disznózsír dec. 6.371/a (— 7i/3), 1892. január 6.571/a (— 5), febr. 6.65— (—72). — Kávé dec. 12.50 (—28), márc. 12.05 (—25), máj. 11.75 (—30). Búza lanyhay Chicago, nov. 19. Búza dec. 92/a (— 2), 1892. jan. 941 (— 2), máj. 99s/a (— 2) — Tengeri dec. 45i/4 (+ i/4)) 1892. jan. 47— ( — ), máj. 423/g (— 1/g) Disznózsír dec. 6.07i/a (—1892. jan. 620 (— 71/2), máj. 6.50 ( — 10). Paris, nov. 20. Esti 8 ó. — p. Liszt: jan.— ápr. 61.75 ( — ), márc.—jun. 62.40 (— 10).— Búza jan.—ápr. 28.15 (+ 5), márc.—jun. 28 70 ( — ). — Olaj: jan.—ápr. 70.25 (-1- 75), márc—jun. 70.75 (4- 25). — Szesz: jan.—ápr. 45.12 (+ 62), máj.— aug. 46.— (+ 50). Cukor: jan.—ápr. 41.50 (+ 88), márc.—jun. 42.— (+ 68), máj.—aug. 42 50 (+ 88.) Frankfurt, nov. 20. Osztr. hitelv. 231 37, 4% magy. aranyj. 87 30, osztr. aranyjár. —.—, 5°0 magy. papirj. 85.80, déli vasút 71 .48, osztr. magy. államv. 233 37. Berlin, nov. 20. (Utótőzsde.) Osztr. hitelrészv. 145.25. Osztr.magy. államvasut 117.50. Magy. 41/C ar. jár. 87 37. Gyenge. Diskontor. 166.50. Drezdai bank 128 50. Laura 104.75. Berlin,nov. 19. Búza nov.—dec. 2321/a (— 1/4), ápr.—máj. 2321/* (— 1). — Rozs nov.—dec. 2401/a (— 1/a), ápr.—máj 238— (— 1/4). — Zab nov.— dec. 1683/* ( — ) ápr.—máj. 1761/a (— 1). — Szesz ápr.—máj. 53,70 (— 40). — Olaj ápr.—máj. 61.— (40). Gabona gyenge. Bécs. nov. 20. (Magyar értékek zárlata.) Magy. földteherm. kötvény 89 40. Erdélyi földteherm. kötv. —.—. Erdélyi vasúti részv. 200.—. 1876. m. k. v. áll. első kötv. 110.—. — ö°/0 papirjár. 100 30. Tiszai és szeg. kölcs. sorsj. 128 25 4°/0 aranyj. 101.95. Magyar vasúti kölcsön 97 30. — Magyar hitelbankrészvény 310.75. — Alföldi vasut-részvény 200.50. — Magy. p.-keleti vasút 196.—. — Magy. resz.- és váltó- részvény 107.—. — Kassa-oderb. v.-részvény. 171 50. Magyar fegyvergyár —. Bécs, nov. 20. (Osztrák értékek zárlata.) Osztr. hitelrészvény 270 75 — Déli vasut-részvény 80.75. 4°./0 osztrák aranyjáradék 107.50. London váltóár 118.15. — Károly Lajos vasut-részv. 202.75. PESTI HÍRLAP 1891. november 21. — 1864. sorsjegy 18150. — 4-2°/0 ezüst-járadék 89.75. — 1860. sorsjegy 135.—. — Török sorsjegy 2660. — Dunagőzhaj. társ. részvény. 272.—. Angol-osztr. bank-rész. 147.—. Osztr. államv. rész.272.75. — 20 frankos 9.39.—. — 4.20/° papír-járadék 90.17. — Osztr. hitelsorsjegy 183 50 Osztr magy. bank-rész. 996.— Cs. k. arany (vert) 5.63. — Német bankváltók 58.05. — Elbavölgyi vasút részvény 205.—. — Wien bankverein-részv. 103.—. Országos vagy világkiállítás. A millenniumi kiállítás ügyében nagy értekezletet tartottak ma délután az új városház társalgó termében. Az értekezleten azonban az iparos világ úgyszólván képviselve sem volt s aki ilyennek volna is tekinthető — pl. Ráth Károly — egyrészt már nem iparos, másrészt pedig mint az országos ipartanács tagja már az országos kiállítás mellett nyilatkozott, sőt a miniszternek közreműködését és szolgálatait is fölajánlotta. Ilyformán az értekezlet határozatának egyhangúságához legalább is kételyek férnek, de ha egyhangúlag hoztak is határozatot, azon nem volna mit csodálkozni, mikor oly iparosoknak, akikről föltették, hogy az országos kiállítás hívei, egyszerűen nem küldtek meghívót. Az értekezlet lefolyása különben ez volt: Lipthay Béla báró, kit egyhangúlag megválasztottak elnökké, röviden előadta az összejövetel célját, mire Medvey Zsigmond szólalt fel és arra utalva, hogy az osztrák törvényhozás száz milliót szán Bécs emelésére, kijelenti, hogy a magyar kormánynak sem szabad visszariadnia néhány milliónyi költségtől. Világkiállítás rendezését sürgeti. Attól nem kell tartani, hogy iparunk és kereskedelmünk ott szégyent vallana. Zichy Jenő grófnak érdemül róvja fel, hogy a felsőbb helyről megindított áramlattal szemben munkálkodik a világkiállítás érdekében. Zichy Jenő gróf mindenekelőtt azt cáfolja, hogy a világkiállítás rendezése csak külföldi vállalkozóknak hajtana hasznot, bár az idegen tőke nem nélkülözhető. Politikai és közgazdasági szempontok szólnak a világkiállítás mellett, mely a külföld előtt az ország erejét dokumentálná. Országos kiállítás nem vonzza az idegeneket. A világkiállítás költségeinek Magyarországra eső része nem volna nagyobb, mint az országos kiállítás költsége. A kiállításon különösen az osztrák selejtes iparral szabnánk sikra, mely ellen csak a közös vámterület miatt nem győzhetünk s melyet a külföld mellőzne, ha a magyar ipar termékeit megismerné- Parisban hatszáz nagyiparos megígérte, hogy résztvenne a budapesti világkiállításban. Ugyancsak Parisban egy igen előkelő francia államférfi a következőket mondotta szólónak : „Önök igen helyes és jó politikát csinálnak az európai békére nézve, midőn a millennium ünnepe alkalmából nemzetközi kiállítást terveznek, mert Magyarország az egyetlen neutrális terület jelenleg, ahol ilyen kiállítást lehet rendezni“. — Zichy gróf végül újból hangsúlyozta, hogy mindenképen nemzetközi kiállítást kell rendezni. Pázmándy Dénes egy téves fölfogást akar helyreigazítani. A világkiállítást ugyanis, úgymond, nem az ultra-magyar Szellem akadályozza, hanem az osztrák befolyás. Bizonyítani iparkodik, hogy Ausztria féltékenysége miatt nem akarnak világkiállítást rendezni. Többen nem szólaltak fel és az elnök erre azt jelentette ki, hogy az értekezlet egyhangúlag hozzájárul Zichy gróf indítványához és kimondja, hogy 1895-ben nem országos, hanem világkiállítás rendezését kívánja. A szervező- és végrehajtó bizottságba, mely a majd nagy értekezletnek tesz előterjesztéseket, a következőket választották be: Lipthay Béla dr., Zichy Jenő gr., Ábrányi Kornél, Országh Sándor, Burghard Konrád, Pázmándy Dénes, Bernstein József, Forgó István, Herzog Péter, Medvey Zsigmond, Kauser József, Baumann Antal, Pártos Gyula, Neuschloss Emil, Wachsteiner Ferdinand, Möstner József, Királyi Pál, Eberling Antal, Villányi Alajos, Mérő János, Adler Zsigmond dr., Mudrony Soma, Gelléri Mór, Révai Róbert, Morzsányi Sándor, Del Medico Ágost, Törley József, Hubay Károly, Rausch Ferenc, Friesleder Nándor, Ráth Károly (iparos), Bobula János, Fektor Ferenc, Burszky Dániel, Engrelbach Alajos, Huzella Elek, Bettelheim Miksa. Albizottságot még több taggal egészítik ki. A magyar maláta-ipar küzdelme a létért. — Saját tudósítónktól. — Brünn, nov. 19. Ritka eset, hogy valamely iparágnak a nemzetközi piacon annyi nehézséggel kellene szembeszállnia, mint épen a magyar maláta-iparnak. Oly tényezővel kell megküzdenie, mely — mint az alig legyőzhető „sörfőzői előítélet“ — a fogyasztó piacon versenyre mintegy képtelenné teszi, — előnyére a morva malátának. Legyen a sörfőző bajor, észak-német, svájci stb., kevés kivétellel nem a maláta minőségét