Pesti Hírlap, 1895. március (17. évfolyam, 60-89. szám)

1895-03-26 / 84. szám

Budapest, »8952 XVII. ÉVt 84, (5843») SZáUL Kedd, március 26.­­ * Előfizetési árak: Szerkesztőség:: Egész évre .. 14 frt - kr. Budapest, váci­ körut 7S. ®É1 évre . . . 7 » — „ Hl m hová a lap szellemi­ részét egye eua . . “ ° ” ül II CSflP&a IS SW (HWSw illető minden közlemény iu-V7sL1lL­Z* Pit Ti nlul m D “ Vidéken 5 kr. ’ n » BmBI | | Él MS» 1* Kiadóhivatal: ___ H lg g| |j| 111 Budapest, váci­ körút 78., ** TM ^ hová az előfizetések és a lap Megjelenik minden nap, ünnep El . szétküldésére vonatkozó fel-­­ és vasárnap után is. \JfONszólalások intézendők. T. előfizetőinket az előfizetési összegek mielőbb való szíves utalványozására kér­jük, hogy a lap folytatólagos megküldése min­den megszakítás nélkül történhessék. Alku nélkül. (?. ..) Lehet-e még komolyan beszélni a főrendiházról ? Nem lehet, de kell. Politikai tar­talom nincs benne, mai összetételében csak kompromittálja azokat az állambölcselőket, a­kik a két kamara rendszerének hívei. Vagy élet­telenül heverész, vagy gátolja a nemzeti élet egészséges fejlődését.­­Méze nincs, csak falánkja. Használni képtelen, de ártani szeret. Kelletlen örökségképen maradt nyakunkon abból a kor­szakból, melyet régen túlhaladtunk. Nemzetté lettünk már a rendekből és a főrendiház alap­jában véve még mindig a régi rendi tábla. Nem szerve a nemzetnek, hanem csakis a főpapi és főúri rendnek. Idegen test a nemzet testében, mely feszélyez és kellemetlenkedik. Szellemi ereje nincs, a nemzet képviselete mellett jelen­téktelen színvonalú, de él és fizikai erejével arra kényszerít minket, hogy komolyan beszél­jünk róla. Az egyházpolitikát a főrendiház arra hasz­nálta föl, hogy bebizonyítsa a nemzet előtt szel­lemi szegénységét. A komoly államférfiak, a­kik már bölcsőjükben arra vannak kijelölve, hogy a nemzetnek törvényeket hozzanak és sorsát in­tézzék, az egyházpolitikai küzdelemből egyház­politikai operettet csináltak. Elfogadták a pol­gári házasságot és állami anyakönyvezést, tehát kimondták, hogy az államnak nincs felekezeti­­sége, a jogban nincs valláskülönbség. E két nagy elv megvalósítására belenyugodtak abba, hogy az egyházak fönnálló hatalmi állása, ha­tásköre gyökeresen átalakuljon, de mikor arra kerül a sor, hogy törvénybe iktassák az egyéni szabadság legprimitívebb követelményét, a val­lásszabadságot, a felekezetnélküliségben ször­nyű veszedelmet látnak és hangsúlyozzák az állam felekezeti jellegét. A vallássza­badságot elfogadják, de csak úgy, ha mel­léje rögtön proklamálják, beczikkelyezik a fe­lekezeti kényszert. A szabadságot megszavaz­zák, de csak bilincsekkel. E hatalmas logikai mutatványok után megtámadják a recepcióban az áttérési szakaszt, holott néhány perccel előbb a vallás szabad gyakorlatáról szóló javaslatban a felekezetnélküliségtől eltekintve megszavazták már az áttérési szabadságot. Hogy még több le­gyen a meggondolt és céltudatos politikából, el­felejtik, hogy a vallás szabad gyakorlatáról szóló javaslatban tervezett elismert felekezetek alacso­nyabb jogállásúak lesznek, mint a­milyen az izraelita vallás jelenleg, a recepció előtt, tehát a javaslat elfogadása föltétlenül maga után vonja a recepció megszavazását, ha csak nem akarják, hogy az izraelita vallás az eddiginél rosszabb jogi helyzetbe jusson. Végül a recep­ciónál, mely a zsidóknak egyénileg nem ad semmit, hanem csak az izraelita vallást helyezi magasabb jogi polcra, olyan szólamokat hallat­nak, a­mikből világos, hogy a bölcsőjükben állat­bölcseknek kijelölt férfiaknak kevés fogal­muk van arról, hogy más valami a recepció és­­más az emancipáció. Lehetne a főrendiház rendi tábla, de ko­molysággal, tudással, államférfi­ bölcseséggel. Lehetne az arisztokraták háza, de erős köteles­ségérzettel, az etnikai felelősség hatalmas tu­datával, így talán még jelenthetne valamit, számot tarthatna arra, hogy határozatait komo­lyan mérlegeljék. De mikor rendi alapon van, politikai tartalom nincs benne és a mellett még a hangban, a modorban sem előkelő, a nem­zetnek a legnagyobb flegmával napirendre kell térnie szavazata fölött. Az ilyen főrendiházzal nincs alku. Egy nemzetet kapacitálni lehet böl­cseséggel, komoly tanácsokkal, mélységes aggá­lyokkal, de nem kapkodó, üres ellenvetésekkel, vak előítéletekkel és nyers gőggel. Ennek a fő­rendiháznak a fizikai erőn kívül semmi sem ad arra jogosultságot, hogy szembeszálljon a nem­zet közvéleményével és a népképviselet ismételt kijelentéseivel. Kritikán alul állván önmaga, nem lehet hivatott kritika gyakorlására. A képviselőház feladata tehát igen egy­szerű. A főrendiház által megnyirbált és vissza­utasított javaslatokat minden alku nélkül újra visszaküldi. Most már nemcsak arról van szó, hogy a javaslatokban kifejezett nagy elvek dia­ Ne okoskodj Pista! (Nyolcadik közlemény.) Írta: MIKSZÁTH KÁLMÁN. ■— No, hallod — szólt Kozsibrovszky, Mo­­ronyit az ablak­fülkébe vonva — a dolog egy kicsit nehezen ment. Valami pletykák kóvályog­nak a levegőben. — Tudom. — Annál jobb, ha tudod. Mikor még ki­csi a tűz, egy kancsó vízzel lehet eloltani. — Épen fogom már a fülét. — A Pistáét? — kottyantotta ki Kozsi­brovszky meggondolatlanul. — Nem. A kancsóét. — Pszt! Másról beszélj! Tóth Pista hozzájuk lépett, hogy fölvegye a fonalat a békülésben, ott, ahol Kozsibrov­­szkyék jövetele megszakította. Amint bizalma­san, barátságosan a Moronyi vállára tette a ke­zét, kérő szemeivel, meleg szavával „légy hoz­zám őszinte, Pista“, meglágyította, elérzéke­­nyité; nem volt hozzá szive többé azt mondani: „menj innen el, sőt az esze kerekei is elkezdtek visszafelé forogni. Ej, voltaképen miért is kel­lene nekem a Pistával rosszba jönnöm ? Phleg­ma Panjatovszky, phlegma ! Elég, ha a felesé­gemmel nem érintkezik többé. Velem miért ne érintkezhetnék ? Mert hogy a feleségemmel nem érintkezik, az az asszonynak talán kellemetlen, nekem ellenben kellemetes s követeli az okos elővigyázat ott, a­hol kár történhetik. De ha velem nem érintkezik, nekem fölötte kellemetlen, anélkül, hogy a feleségemnek kellemes legyen és az elővigyázat se követeli, mert én bennem nem történhetik kár. A mi logika, hiába, az lo­gika. Az ember kiveszi a gyerek kezéből a kést, hogy az meg ne vágja vele az ujját, de nem kell azért okvetlenül az ablakon kidobni, be­teheti a saját zsebébe, a saját használatára... — Hát még­sem mondod meg, mi a ba­jod velem? — sürgeté Tóth Pista. — Nem vet rá az eszed? — kérdé von­tatottan a másik Pista. — Nem. — Nem vétettél ellenem semmit? Gondol­kozzál csak! Tóth Pista egy feszélyező pillantást vetett Kozsibrovszkyra. — Miatta beszélhetünk — sietett Moronyi megjegyezni — ő mindent tud. — Váltig gondolkozom — motyogta Tóth Pista elkalandozó fejjel. (Vagy csak tetette magát az imposztor.) — Gondolj a tízparancsolatra — vágott közbe mosolyogva az ötletes Kozsibrovszky — ott kell valahol megtalálnod a vétségedet. — Nem csináltam faragott képeket, nem loptam, nem öltem. — Csacsi vagy. — Vannak még ott egyéb paragrafusok is. Csak menj tovább, tovább Tudod könyv nélkül ? Egyszerre fölkacagott Kozsibrovszky: — Hop ! Odaértél. — Miről tudod ? — riadt föl Moronyi el­csodálkozva. — A kópé hirtelen elpirult s te ezt nem veszed észre. No hallod, lelkecském, téged az isten is férjnek teremtett. Természetes, hogy erre még csak jobban elpirult Tóth Pista. Ostoba ez a Kozsibrovszky, hogy ha észrevesz effélét, kiböffenti. Zavarba jött, ügyetlen lett, mint valami diák gyerek, kit csínyen kapnak. Moronyi ellenben nem bírt az újra fölpiszkált idegeivel, megfogta a Kozsi­brovszky óraláncát (ki ne rántsd te szerencsét­len, mert nincsen a régiben óra) és félrehúzta izgatottan : — Mit gondolsz te János, melyik pa­rancsolatnál pirult el? — Jaj de buta vagy. Honnan tudhatnám én ? De mivel sokára jött rá, hát vegyük a ti­zedik parancsolatot: „Ne kívánjad felebarátod­nak — mondjuk :a papagályát. — Hm! — De már elég volt ennyi — szólt most ünnepélyesen Kozsibrovszky és közéjük lépett — s elmondván dióhéjba szorítva a ma­­jálisi meghívó történetét, igy folytatá: A mi történt, történt, meg kell bocsátani. Az ember ü® ÉHl Jpápl P JnL jS|É' /arkfiz" elegáns kiállítással, meglepő Deutsch F. Károly Mm M'ÍL/mIUf olcsó árakon beszerezhetők férfi-szabónál, U62. ___________________________________^ia­ d.rá,ss3r--a 1. szám. A Pesti Hírlap leien­száma 16 oldal.

Next