Pesti Hírlap, 1912. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1912-01-02 / 1. szám
ÍII.2. január 2., h-der. _____Pesti Hírlap______ kk, oszladoz a magyarsás s az oláhok elérkezettnek látják az időt, hogy úrrá tegyék magukat egész Beszterce-Naszódban 3 a magyar államban egy külön oláh államot alkossanak. K ebben támogatja őket a magyar főispán, akinek nem jut eszébe a magyarság érdekében kompromisszumokat kijárni, például a magyarság által oly régen sürgetett, reája nézve valóságos életkérdést képező naszódi magyar középiskolát! Elhiszszük, hogy ezt a magyarrontó politikát a főispán nem tudatosan csinálja, hanem gyengeségből, a „béke“ kedvéért, hiszen ez most a jelszó, de ez mit sem változtat a magyarság ellen elkövetett nagy bűnén. * Alsó-Fehér vármegye főispánjának magyarigeni paktumát Vlad Auréllal és az oláh nemzetiségi párttal csak a Pesti Hírlap és a nyomán induló magyar sajtó felszólalásai akadályozták meg. Már ez az eset is mutatja, hogy a magyar érdekek védelme ott Alsó-Fehér vármegyében nagyon rossz kézben van. (A főispán a néptől meg is kapta az „oláh“ melléknevet.) Ez a főispán képviselte a magyar kormányt az Astra balázsfalvi gyűlésén. Teljes hitelt érdemlő és szavakért helytálló szem- és fültanúktól tudjuk, hogy ezen a gyűlésen semmi sem emlékeztetett a magyar államiságra. Nem volt látható egyetlen magyar zászló, jelvény vagy címer sem, de mindenütt látható volt az oláh királyság pirossárga-kék színe, jelvénye és lobogója. S ezt a kormány képviselője, a magyar főispán, nemcsak eltűrte, hanem a diszebéden tartott pohárköszüntőjében kijelentette, hogy „mindennel nagyon meg van elégedve s a magyar társadalom komoly része és a kormány óhaját tolmácsolja, hogy a két „nemzet“ kultúrája egyetértésben fejlődjék itt tovább.“ Hivatalosan elismerte tehát a magát magyarnak valló főispán, hogy ebben az országban a magyar nemzeten kívül más nemzet is van! * Három szomorú ének a végekről. Dr Csányi Gusztáv: Belpolitikai hírek. Aehrenthal és Tomasics a királynál. Beesői jelentik, hogy a király vasárnap kihallgatáson fogadta gróf Aehrenthal külügyminisztert és Tomasics Miklós horvát bánt. Aehrenthal nemcsak a delegációk tárgyalásairól és a külpolitikai helyzetről referált, hanem egyszersmind újévi szerencsekivonatait is tolmácsolta a királynak. A bán a kihallgatáson a horvátországi képviselőválasztások eredményéről 03 a horvát politikai helyzetről tett jelentést. Tomasics hétfőn Chavrak Levin osztályfőnök kíséretében visszautazott Zágrábba. A delegációk ülésezése. Mint irányadó helyről értesülünk, a delegációk ülésezésének ideje március végére, vagy április első felére terveztetik. Szentesítés és jóváhagyás. A hivatalos lap vasárnapi száma közli, hogy a király az 1912. év első hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1911 : XXV. törvénycikket szentesítette, valamint közli azt is, hogy a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságoknak az 1912. év négy első hónapjában felmerülendő közös költségek megállapítása tárgyában hozott határozatát jóváhagyta, Madarász József nem mond le. Arra a hírre, hogy Madarász József, a sárkeresztúri kerület képviselője, lemondani készül a mandátumáról, hogy a közéleti szerepléstől visszavonuljon, az agg képviselő nyilatkozatot tesz közzé, amelyben kijelenti, hogy ilyen szándéka nincsen. Választói épen most készülnek megünnepelni nyolcvan éves évfordulóját annak, hogy Madarász, mint a távollevők követe, 1832-ben bekerült a rendi táblára, ahol Kossuth Lajossal együtt kisköveti minőségben szerepelt. A 98 éves Madarász apó friss egészségnek örvend, de, mint ő mondja, a zord téli időben mostanság nem jöhet Pestre a képviselőházba. Az a hír sem igaz, hogy Olaszországba szándékoznék utazni, mert jól érzi magát és a jó magyar vidékről nem kívánkozik sehová. Horvát hivatalos nyelv Dalmáciában. Zárából táviratoztak: 1912. január 1-én Dalmácia öszszes közhivatalaiban a horvát hivatalos nyelv lépett életbe, kiszorítván az eddig használt olasz hivatalos nyelvet. A dalmáciai horvát pártok sokáig A helyzet. A politikai újév. Kimen miniszterelnök a helyzetről A régi hagyományokhoz híven, újév napja nemcsak a többé-kevésbbé önző vagy önzetlen jókívánságok napja, hanem egyúttal alkalom arra is, hogy azok, akiknek ez ország politikájában részük van, megnyilatkozzanak , irányt szabjanak a várakozásoknak, a reménységeknek, melyeket az ország sorsára nézve a politikához és a politikusokhoz fűzünk. Az idén is elhangzottak a szokásos újévi beszédek. Budavári palotájában megnyilatkozott gróf Khuen- Héderváry Károly miniszterelnök híveinek sűrű sorai előtt, akiknek nevében Pless Sándor intézett hozzá beszédet, nyilatkozott a képviselőház elnöke, Návay Lajos és nyilatkozott a pártvezérek közül hosszasabban s érdekesebben Kossuth Ferenc. Lényegesen újat nem hallottunk a beszédekben. Pártállásuk szerint beszéltek ezúttal is a politikusok és a pártok fölött álló közvélemény csak annyit konstatálhat, hogy a kormány részéről ép úgy hangoztattak harcias szólamokat, mint az ellenzék részéről. De azért a béke óhaja is, bár szelíden, bár félénken, kifejezésre jutott jobbról-balról egyaránt, sőt Kluen miniszterelnök beszéde valósággal szelíd akkordokkal fejeződött be. Békét és nyugalmat akar elsősorban az ország — mondotta a miniszterelnök és az ország gondolkodásának ez a diagnózisa őszinte visszhangra találhat mindenfelé. Logikusan következik a miniszterelnök a megállapításából az is, hogy békét és nyugalmat legszebben a békekötés útján lehet biztosítani az ország számára. Ha tehát Plósz Sándor üdvözlő beszédében még oly harcias húrokat pengetett és ha a munkapárt hívei az üdvözlő beszédnek ezt a passzusát még oly tüntető helyesléssel kisérték, ezt nem tekinthetjük másnak, mint annak a demonstrációját, hogy a munkapárt harcra is készen áll. Ami azonban nem jelenti azt, hogy nem óhajtaná inkább a békés megegyezést. Nem folytatjuk ezt a fejtegetést itt tovább. Az újévi beszédek politikai méltatását vezércikkünk végzi, e helyütt krónikási hűséggel arról számolunk be, hogy miként, folytak le az újévi üdvözlések. Szép és színes volt a budavári miniszterelnökségi palotában az újévi fölvonulás. Valóságos történelmi élőkép modern kiadásban. A Mária Terézia-korabeli fehér márványtetem falai között úgyszólván az egész hivatalos Magyarország volt együtt: a kormány öszszes tagjai, a minisztériumok főtisztviselői, a hatóságok fejei és sok-sok képviselő, meg főrend. Iia nem is prémes, paszomántos magyar díszben, hanem csak egyszerű ünnepélyes fekete kabátban, mégis történelmi impressziók fogták el a nézőt ennek a nyüzsgő sokaságnak láttára, melynek minden tagja számottevő valakije a magyar közéletnek. Újévi mosolygás, jókedv ragyogott az arcokon, amelyek semmit sem árultak el abból az aggodalomból, amit a bizonytalan politikai helyzet követelne. Mindenki jókívánságokkal volt tele és mindenki csak jó reménységeket sugároztatott. Már tizenegy óra után tele volt a palota nagyterme, melynek történelmi dísze egy új műtárgygyal gazdagodott, az Atlantion legújabb hajójának mintájával, melyet Kluen miniszterelnök nevére kereszteltek. Figyelmes ____________ miniszterelnökségi főtisztviselők csinálták a honneureket a vendégeknek és szinte észrevétlenül vonultak be fél tizenkettőkor Khuen miniszterelnökkel az élükön a kormány tagjai. Valaki elkiáltotta magát, hogy éljen és erra aztán hirtelen összetömörült a teremben a nyüzsgő sokaság, egy-kettőre megalakult a hagyományos félkör és Plósz Sándor markáns hangsúlyozással belefogott beszédébe. A harcias szólamoknak nagyon helyeseltek, dehát az újévi beszédeket mindig helyesléssel szokták kísérni. Hangtalan csendben kezdett azután beszélni Khuen miniszterelnök. Látszott a munkapárt tagjain, hogy mennyi szeretettel ragaszkodnak a kormányelnökükhöz, de hát ez is a kormánypárt lélektanához tartozik, hogy mindig szeretettel ragaszkodjék miniszterelnökéhez. A tulajdonképeni újévi gratuláció csak Khuen beszéde után ment végbe, amikor a jelen voltak sűrű rajokban tolongtak a kormány tagjai közé, hogy személyes kézszorítással is kifejezzék jókívánságaikat. Khuen mellett még leginkább Lukács László körül mutatkozott a spontán, meleg demonstráció. Amikor megszólalt a déli harangszó, már hosszú sorban robogtak is a kocsik lefelé a budai várból. A munkapárt egy része a képviselőházba ment Návay házelnök üdvözlésére, ahol persze már kevesebben voltak, mint fönn a miniszterelnöki palotában. Kedves és meleg volt az újévi gratuláció Kossuth Ferencnél. A gyöngélkedő pártvezért lakásán keresték fel kivel és Kossuth Ferenc Gál Sándor üdvözlésére karosszékében ülve mondotta el válaszát. A miniszterelnökségi újévi tisztelgés imponáló képével szemben talán egyszerűbb volt Kossuth Ferenc üdvözlése. Az ember persze önkéntelenül elgondolkodott, hogy a politikai viszonyok változásai menynyire megváltoztatják az ilyen újévi tisztelgések külső képét is, mert hiszen volt idő, amikor Kossuth Ferencnél olyan újévi tisztelgés volt, hogy alig fért el a gratuláló sokaság fogadótermében. Kossuth Ferenc azonban nemcsak újévi beszéddel, hanem egy kis magyaros sziverősítővel is viszonozta híveinek jókívánságait és igy, ha nem is volt oly mozgalmas az újévi gratuláció Kossuthnál, mint a miniszterelnökségen, spontán melegség tekintetében nem maradt el a miniszterelnöki gratuláció mögött. A többi pártvezérnél távirat formában intézték el híveik az újévi gratulációkat, amint minderről alábbi tudósításunk beszámol. •V. kitartóan harcoltak, míg ezt el tudták érni. Tekintettel arra, hogy a horvát hivatalos nyelv behozatalára már jóideje megtettek minden előkészületet, erős a remény, hogy az új rend semmiféle rázkódtatást nem fog előidézni. A kormány. A kormány tagjai hétfőn fél tizenegy órakor összegyűltek a miniszterelnöki palotában, hogy gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnöknek szerencsekívánataikat kifejezzék. A miniszterelnök az üdvözlést szívélyesen viszonozta. * A munkapártban. Az országgyűlési nemzeti munkapárt tagjai hétfőn délben nagy számban jelentek meg a miniszterelnökségi palota nagytermében, hogy gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnököt és a kormányt az évforduló alkalmából üdvözöljék. Néhány perccel féltizenkettő után megjelentek a miniszterelnökségi palota nagy termében a kormány tagjai, akiket lelkes ováció fogadott. Ott voltak a miniszterelnökkel élükön Lukács László, gróf Zichy János, gróf Serényi Béla, Székely Ferenc, Beöthy László és Hazai Samu miniszterek, Kálmán Gusztáv, Rohonyi Gyula, Balogh Jenő, Sletina József, Jakabffy Imre, Némethy Károly, Kaay József, Karácsonyi Lajos és Jeszenszky Sándor államtitkárok, valamint képviselők és főrendek csaknem százan .