Pesti Hírlap, 1919. november (41. évfolyam, 142-167. szám)
1919-11-08 / 148. szám
Budapest, 1919. ELŐFIZETÉSI ÁRAK] Egész évre 220 K — „ Félévre 110 „ — „ Negyedévre 66 „ — „ Egy hóra 20 „ — „ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 80 t. Hirdetés és apróhirdetés díjszabás szerint. Ara 89 XII. évfolyam, 148. (14.089.) szám • w WI - 'JA Censurat: Cefan. Szombat, november 8. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, Vilmos császár utc 78 TELEFON: 122—91 122—92 122—93 122—94 122—93. (Éjjel 122—91 122—92 hívandó.) FIÓKKIADÓHIVATAL , Budapest, Erzsébet körút 1. Telefon: József 52—96. Spre compleetarea avizului dat, se face cunoscut, ca in total vor sosi din Romania 75 sisteme ce se vor distribui sub controlul Ministerului de Finante ungar prin Federatia uleimilor minerale. Pretul de desfacere fixat este de 7.40 koroane benzina grea si 8.20 koroane benzina usoara, preturi calculate dupa preturile Ministerului de industrie roman, care sunt 1 leu 50 si 1 leu 70 franco Campina la care s-a adogpat spesele de transport, manipulatie sin distributis. Fabricele, care doresc a trate chestiunea in legatura cu colaborarea industriei din Romania, se pot adrese delegatului Ministerului de industriei Hotel Astoria. A már kiadott hirdetmény kiegészítésére közhírré tétetik, hogy Romániából összesen 75 ciszterna benzin fog Budapestre érkezni, amelyet a magyar pénzügyminisztérium fog kiosztani az Ásványolajközpont útján. A könynyű benzin ára 8,20 korona, a nehéz benzin ára 7.40 korona. Ez az ár a román ipari minisztérium által megállapított árak alapján van kiszámítva, amelyejben 1.50 és 1.70 árnak felel meg, franco Campina állomás, ehhez hozzá lesz számítva a szállítási, kezelési és szétosztási költség. Azok a gyárak, amelyek a román ipari körökkel érintkezésbe lépni óhajtanak, forduljanak a román ipari minisztérium megbízottjához (Budapest, Astoria-szálló.) A hivatalban ne politizáljunk! Jegyezzünk itt föl egy okos és talpraesett intézkedést: Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter utasítására Kelety Dénes kormánybiztos rendeletben utasította a vasutasokat arra, hogy a hivatalokban szüntessenek be minden pártpolitikai agitációt. Azt hiszszük, ezt az intézkedést pártkülönbség nélkül örömmel üdvözölheti mindenki ebben az országban. A hivatalos óra alatt dolgozni kell: az Íróasztal nem szónoki tribün és a hivatalos szoba nem arra való, hogy ott különböző pártállású és meggyőződésű, emberek végtelenbe nyúló vitatkozásokban igyekezzenek meggyőzni egymást az igazukról Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy a hivatalnok ne politizáljon és hogy a hivatalnoknak ne legyen beleszólása az ország ügyeinek az intézésébe. Nem vagyunk olyan gazdagok iskolázott és művelt állampolgárokban, hogy a magyar közélet nélkülözhetné azt a kulturális értéket, amelyet ez a magas intelligenciájú osztály jelent. Azt pedig még kevésbbé akarjuk, ami itt rendszer volt azelőtt, hogy a hivatalnoknak ne szabadjon politizálni, ellenben kötelessége legyen az, hogy minden választásra fölvonuljon és a mindenkori kormány jelöltjeire leszavazzon. Ennek a lélekvásárnak, ennek a csúnya terrornak és nyájszavaztatásnak legyen egyszer s mindenkorra vége Magyarországon. A hivatalnoknak sem lehet kevesebb állampolgári joga, mint a legutolsó napszámosnak, vagy disznópásztornak. A hivatalnoknak is joga, sőt kötelessége az, hogy a közérdekű eseményekről véleményt formáljon és ennek a véleménynek kifejezést és nyomatékot is adjon ott s akkor, amikor erre az ország minden fiának alkalma nyílik. Törvényben kell biztosítani a hivatalnokok lelkiismereti szabadságát, körül kell bástyázni a tisztviselőnek azt a jussát, hogy politikai jogait szabadon gyakorolja. Nem szabad korlátozni őket abban sem, hogy véleményük mellett szabadon agitálhassanak, hogy pártokhoz csatlakozhassanak és mozgalmakban részt vehessenek. Mindezt azonban csak a hivatalos szobán kívül és csak a hivatalos óra előtt, vagy a hivatalos óra után. A munkahelyen dolgozni kell és nem politizálni! A politizáló hivatal: ez az utolsó szomorúan mozgalmas esztendőnek a gonosz öröksége. Magyarországon mindig szenvedélyes hajlam mutatkozott a politizálásra. Akkor is, amikor csendes és eseménytelen időket éltünk, amikor hosszú éveken keresztül minden politizálás kimerült abban, hogy az egyik ember szidta, a másik pedig dicsérte Tisza Kálmánt. Ez a hajlam azuttán eruptív erővel tört ki akkor, amikor a monarchia egyszerre lehámlott rólunk, Magyarország itt állt egyedül, vadonatúj helyzet előtt, hogy saját akarata és saját ízlése szerint döntsön jövője felől. Teljes egy esztendő óta az az ország szerencsétlensége, hogy itt mindenki politizál, de senki sem dolgozik. A hivatalszobákban csak az történt, ami az egész országban: a hivatalnokok elhanyagolták a munkát és szenvedélyesen belevetették magukat a politizálás hullámaiba. Azután jött a szovjet korszak, amikor még kevesebbet dolgoztak és még többet politizáltak az emberek. A hivatalokban akkoriban egymás mellett és párhuzamosan kétféle politizálás folyt. Az egyik a hivatalos vörös agitáció, amelyik a munkaórák alatt is azon dolgozott, hogy a maga számára megnyerje és a vörös világ használatára átgyúrja a tisztviselői kar gondolkozását. És az a másik politizálás, amelyik zárt ajtók mögött, bizalmas suttogással folyt és állandóan ellenforradalomban, a bolsevizmus összeomlásában reménykedett Az az időszak volt ez, amikor a naplopás, a nemdolgozás hazafias cselekedet volt, mert minél több dolog maradt elintézetlenül, annál jobban szaporodtak a szovjetállam bajai, annál közelebb jutottunk a megszabaduláshoz. Ennek az egészen sajátszerű ellenforradalmárkodásnak azonban vége. A henyélés, a munka el nem végzése ma már nem hazafiság, hanem bűn és merénylet a haza ellen, amelyiknek ezernyi ezer ügyét kellene elintézni. Most már itt az ideje, hogy a hivatalnokok szakítsanak az esztendős megszokással, hogy abbahagyják a lármás, szenvedélyes vitatkozást és szép csendesen visszaüljenek az íróasztalaik mellé. Sajnálni lehet, hogy Hegyeshalmy Lajos és Keleti Dénes csak a vasutasoknak parancsolnak, akik hála a vérükbe nevelt katonás fegyelemnek és közmondásos kötelességtudásuknak bizonyára könnyűszerrel, a maguk megerőltetése nélkül fognak tudni engedelmeskedni ennek az intézkedésnek. Hasonló rendelkezést kellene kiadni az ország minden hivatala és minden tisztviselője számára. A legjobb az lenne, ha valaki elég hatalmas volna arra, hogy az egész országnak ilyenformán parancsoljon. Kevesebb politika és több munka! Istenem, milyen hamar lehetne ennek a szegény rémesen megpróbált Magyarországnak minden sejt, minden nyomorúságát orvosolni! mm] _ " A politika eseményei. Tanácskozások. — Friedrich és Clerk. — Apponyi és a békekonferencia. — Királypárti mozgalmak. — A szociáldemokrata párt állásfoglalása. — A megyék az államtanácsban Sir George Clerk ma délelőtt folytatta a kibontakozásra vonatkozó tárgyalásait. A kormány megbízásából a tegnapi minisztertanács felhatalmazása alapján Friedrich István miniszterelnök ma délelőtt felkereste az entente képviselőjét és megkezdte vele a helyzetre vonatkozó hivatalos tárgyalásait. A tanácskozás féltizenkettőtől két óráig tartott, úgy, hogy Clerk a délelőttre meghívott politikusokat és gazdasági szakemberokat nem is fogadhatta. A L entente meghatalmazottja a miniszterelnököt villásreggelire is magánál tartotta, amelynek végeztével folytatták a tanácskozásokat Friedrich István délután fél négykor távozott és Clerktő. A miniszterelnök ezután Bandholtz tábornokot látogatta meg, majd a miniszterelnökségre viszszatérve, este hat órára minisztertanácsot hívott egybe. A minisztertanácson Friedrich István jelentést tett az entente képviselőjével folytatott politikai tárgyalásról és a jelentést a minisztertanács tudomásul vette. A minisztertanácson Zoltán Béla igazságügyminiszter több fontos igazságügyi javaslat-tervezetet terjesztett elő. Sir George Clerk délután folytatta tárgyalásait a délelőttre meghívott politikusokkal, akik közül kihallgatáson jelentek meg nála báró Bánffy Miklós, gróf Somssich József külügyminiszter, Lánczy Leó, gróf Dessewffy Emil, gróf Bethlen István és Szakács Andor miniszterelnökségi sajtófőnök. A kormány nevében még gróf Somssich külügyminiszter tárgyalt a délután folyamán sir George Clerkkal. Sir George Clerknél tegnap délelőtt megjelent báró Perényi Zsigmond volt belügyminiszter, aki a Tisza külpolitikai magatartásáról szóló okiratokat összefoglaló emlékiratot nyújtott át az entente főmeghatalmazottjának. A memorandum legnagyobb része a már közzétett aktákból áll. Clerk helyettese, sir Percil, ma több küldöttséget fogadott, köztük a keresztény nők két küldöttségét, amelyek memorandumot is nyújtottak át. A nemzeti demokrata párt vezetősége tegnap érintkezést keresett Friedrich István miniszterelnökkel. Egy esti lap azt írta, hogy a miniszterelnök semleges helyen tárgyalást folytatott a demokrata párt vezetőjével, Vázsonyi Vilmossal. Értesülésünk szerint a hír ebben az alakban téves, mert Friedrich, aki kijelentette, hogy készüségesen tárgyal Vázsonyi Vilmossal, mint a nemzeti demokrata párt vezetőjével, másirányú elfoglaltsága miatt most nem tárgyalható!! vele és a találkozás minden valószínűség szerint holnap fog most történni Milyen feltételek mellett vállalja Apponyi a békedelegáció elnöksést** A kormány a béketárgyalások előkészítése során megállapodott abban, hogy amint a versaillesi konferencia a meghívást Magyarországnak elküldi, hét agú delegációt küld ki a békefeltételek tárgyalására. A magyar békeküldöttség elnökéül gróf Apponyi Albertet akarják megnyerni. A kormány erről hivatalosan is értesítette Apponyit, aki ezidőszerint Eberhardon van, válasz azonban eddig tőle a kormányhoz, a megszállott területtel való közlekedési nehézségek miatt nem jött. Apponyinak gróf Andrássy Gyula is írt levelet, amelyben érdeklődik, hogy mikor szándékozik Budapestre jönni és közölte vele, hogy illetékes magyar köröknek az az óhajtása, hogy ő képviselje Magyarországot a békekonferencián. Apponyi egy futár által küldött válaszában közölte Andrássyval, hogy ezidil A Festi Hírlap mai száma 8 .