Pesti Hírlap, 1920. február (42. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-14 / 39. szám

t Budapest, 1920. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 220 K — s Félévre 110 n — a Negyedévre 66 „ — „ Egy hóra 20 „ — „ Egyes szám­ára helyben, vidéken és pályaudvaron 881 Hirdetés és apróhirdetés dij­csabás szerint Szompai, feuruar 24. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ IVATAL: Budapest V­ilmos cansxar-usc TELEFON: 122—91 122—92 122—M 122—94 122—95. (Éjjel 122—91 122—92 bivandó.* FIÓKKI­ADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet-korai ) Telefon: József 52—M Mese a vílágbékér©!. Ez a találó cím illenék arra a vaskos füzetre, mely a Magyarország részére meg­állapított békeföltételeket tartalmazza. Egész sorozata a válogatott képtelenségeknek és a teljesíthetetlen követeléseknek. Ha nem a mi bőrünket vinnék a vásárba és érdek nélkül, elfogulatlanul lapozgatnák a füzetet, moso­lyognunk kellene azoko, amelyekkel a Nyugat megvalósítani akarják szó és gyászos komolysággal kell foglalkoz­nunk azokkal a föltételekkel, amelyeknek tarthatatlanságát Ap­ponyi Albert a tegnap a rendelkezéseken, todorói a világbékét De hát rólunk esik átnyújtott választ kimutatta: Ha által meg, hogy a­z ant­ ország terüli Csehország, ezékben pontról pontra Tágban csak azt említjük it béketervezete Magyar­kétharmadát szétosztja am­a, Szerbia és Német-Ausztria között, a még fönmaradó országré­szeket pedig­ arra kötelezi, hogy valamennyi bevételét elsősorban az úgynevezett jóváté­teli adósság törlesztésére fordítsa; építő­anyagokat, gépeket, bútorokat és fűtőberen­dezéseket szállítson a háború folytán tönkre­ment antant-áramok országrészeinek újjá­építéséhez; hogy kedvezményes áron szállít­son vasat, épületfát, géprészeket és elektro­mos berendezéseket; hogy élelmiszerrel lás­sa el Német-Ausztriát és mindezekre ráadá­sul még hadisarcot is­ fizessen, nyilvánva­lóan rámutattunk a béketervezet abszurditá­sára, mert lehetetlen­ségekre akar bennünket rákényszeríteni. Hiszen az elszakított gazdag vármegyék és városok, erdőségeink, bá­nyáink, érceink, gyáripari üzemeink meg­számlálhatatlan milliárdokat érnek, de még azt is keveslik. Le akarják amputálni kezün­ket, lábunkat, hogy ne maradjon egyebünk, mint a törzsünk és hogy éhen pusztuljunk, kiszedik zsebünkből az utolsó filléreket is. Nem tudjuk, minek nevezhetjük ezt: exilitikai vakságnak, vagy a kérlelhetetlen hoeza és gyűlölet politikájárnak ? Szinte kí­nálkozik a kérdés: csütörtököt mondott-e Lloyd­ George józan ítélőképessége, Clemen­t , ezekkel a föltételekkel nem a világbéke ál­dásos művének, hanem egy újabb vitágföl­fordulásnak szolgálatába szegődtek? Tud­niok­ kell, hogy a béketervezet határmegálla­pítása nem lehet végleges s ha mégis ragasz­kodnak hozzá, annak indító oka nem lehet más, mint hogy jóelőre lekötötték magukat és nem akarják megszegni ígéretüket. Szerencsére, akadnak számottevő an­gol, olasz és amerikai politikusok, akik vég­zet­es veszedelmet látnak az új háború csí­ráit magukban rejtő békeszerződésekben, akiket nem téveszthetnek meg sem a párisi sajtó sugalmazott cikkei, sem a Vajda-Voj­voda-féle rágalmak és már most sürgetik az összes békeszerződések revízióját, melynek eszméjét Angliának egykori miniszterelnö­ke, Asquith, vetette föl. Az angol sajtó leg­előkelőbb orgánumai — köztük a Tines — nyíltan hirdetik, hogy a béketervezet lehe­tetlenségeket követel. A parlamentben maga, a külügyminiszter, lord Carson, emelt szót a revízió érdekében; az angol munkáspárt egyik vezére, Adamson, pedig azt indítvá­nyozta, hogy ne foglalkozzanak a magyar béketervezettel, míg a német békeszerződést a jognak és méltányosságnak megfelelően imét módosítják. Az olasz sajtó is állást fog­lalt a versaillesi szerződés ellen, mely a Se­cole szerint teljes kifosztása és megalázása a német népnek. A versaillesi béke — úgy­mond — gyűlölködésben született Akik csi­nálták, elfelejtették, hogy ez az atmoszféra nem­ lehet tartós. A változás már be is követ­kezett: Franciaország elejtette Clemenceaut s már Angliában is oldódik a hangulat Már pedig ha megváltozik a közvélemény, t­udjik a kormányok politikájának is megváltozni. A Sunday Times tarthatatlanoknak mondja a magyaroknak diktált békefeltételeket, az angol katolikusok lapja pedig, a Catholic Times tigris-szerződésnek nevezi a német békeszerződést, amelyet a nemzetközi jog szégyenletes szétzúzásával alapoztak meg. A gyűlölködés politikáját tehát lassan­las­san fölváltja a józan mérlegelés, a meg­értés politikája. És minthogy e megváltozott s reánk nézve fölötte kedvező hangulat kö­zepett került sor a „magyar kérdés" eldönté­sére, bizakodva nézhetünk a béketárgyalá­sok fejleményei elé. Kell, hogy meglegyen a hatása annak a válaszjegyzéknek, amelyben gróf Apponyi Albert a meggyőző érvek egész tömegét csoportosította. Az igazság velünk van. És ha a nagykövetek tanácsa elfogulatlanul mérlegeli a válaszjegyzék adatait, nincs mitől félnünk. Az antantnak keresnie kell olyan megoldást, mely Magyar­ország gazdasági fejlődését és területi épsé­gét biztosíthatja. A világbékéről szóló mese így és csakis így válhatik valóra. A tartós és méltányos béke eszméje csak Magyar­ország ezeréves természeti határainak fen­tartásával valósi­tható meg. Békedelegációnk válaszjegyzéke. Ebten javaslataink egy részét külön futár vitte Londonba. — Népszavazást kívánunk az összes vitás területeken. — Londonban két ellentétes áramlat küzd. — Lord Curson beszédének lesújtó hatása Franciaországban. Neuilly, febr. 13. (A M. T. I. szókratásv­itafia a budapesti rádioállomás tffján.) A ma­gyar békedelegáció elnökét, gróf Apponyi Al­bertet, Praznovszky Iván rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert és gróf Csáky Ist­vánt csütörtök délután­ fél három órakor Gal­lais kapitány bevezettet Henry ezredeshez, aki Laperche kapitány társaságában fogadta őket A magyar delegátusok két részletben adták át az ezredesnek Magyarország válaszát a béke­feltételekre. Az egyik részt még ma este külön fem­b­r­­­ján elküldik Londonba, ahol Malerand francia­ miniszterelnök je­lenleg tartózkodik, a másik rés­szel Henry ez­redes azonnal eltávozott, hogy a jegyzékeket a Quai d'Orsayn átadja. A következő jegyzéke­ket adták át: egy kísérő jegyzéket, amelyben a magyar kormány általános válasza foglalta­tik és amely utal azokra a jegyzékekre, ame­lyeket a magyar delegáció ebből az alkalom­ból szintén átnyújtott. Átnyújtották a 21-es számú jegyzéket a népszövetségről, a 22-es szá­múi jegyzéket a magyar határokról tíz mellék­lettel; a 25-ös jegyzéket a hadifoglyokról négy melléklettel; a 28-as számú jegyzéket a jóvá­tétel kérdéséről, különös tekintettel a műemlé­kekre, irattárakra és múzeumokra, hat mellék­lettel; a 30-as számú jegyzéket, amelyben a katonai feltételekre válaszol a magyar kormány, egy melléklet­; a 32-es számú jegyzékeit Ma­gyarország vízrajzi egységéről, tizennégy mel­léklettel; a 33-as számú jegyzéket a mezőgazda­sági kérdésekről, különös tekintettel az erdő­gazdaságra, két meléklettel; a 34-es számú jegyzéket, amely a magyar kormány észrevéte­leit tartalmaza ahhoz a fejezetihez, amely a békeszerződés tervezetének kidolgozására vo­natkozik. "Végül átnyújtottak egy rövid jegy­zéket, amelyben haladékot kérnek ama, hogy a hiányzó jegyzékeket részleteidben nyújthas­sák át. A már átnyújtott jegyzékek körülbelül felét teszik a jegyzékek összességének. A határokra vonatkozó 18 féréves nyoma­tott oldalra terjedő jegyzék kivonatos tartalma a következő: A tartós és méltányos béke eszméje, me­lyet a szövetséges és társult hatalmak államférfiai oly gyakran hangoztattak, csak Magyarország ezeréves és termé­szeti határainak fentartásával valósít­ható meg. Emellett szól a népek önrendelkezési joga is, mert mi tudjuk, hogy a magyar földön élő nemzetiségi kisebbségek nem akarnak elszakít­tatni Magyarországtól, valamint a nemzetiségi elv is, amennyiben a nemzetiségek nálunk több jogot élveztek, mint amennyit a most létrejött különböző békeszerződések számukra kiköt­nek és e jogok még jobban kiterjeszthetők anél­kül, hogy Magyarország természetes határait meg kellene bontani A békekonferenciát határo­zataiban gyakran vezette a történelmi jogok elismerése is. Ezen a címen kapta meg Lengyel­ország a ruthén Keletgaliciát, tarthatta meg Németország a lengyel többségű Felsősziléeriát és Csehország azon idegealakta területeit, amelyeket különben minde­i nehézség nélkül lehetett volna elválasztani tőle, mint például Znaim vidékért. Ebből a szempontból Magyar­ország földjén senki sem érvényesíthet jogot, melynek föld-­ és vízrajz jogilag egységes terü­letét több mint ezer éve birtokolja a magyar nép s igy a legrégibb történelmi jogot szerezte meg hozzá. Éppen , ezért a békeb­izottság azt a kérést terjeszti elő, hogy a legfelső tanács az elszakítandó terü­leteken rendelje el a népszavazást, mely célból a fegyverszüneti szerződés sé­relmével ott tartózkodó csapatok és közigazga­tási hatóságok visszavonasol­ók s a népszavazás tisztasága a nagyhatalmak és semleges országok csapatai által biztosítandó. A népszavazásra azonban­­ a mai lakosság, hanem az 1918. no­vember 3-án ott lakóhelylyel bírók bocsájtassa­nak, miután a megszálló csapatok egy esetleges népszavazásra való tekintettel ezernyi magyart üldöztek ki onnan s, helyükbe fajtestvéreiket te­lepítették be. Mi magyarok bizton reméltük, hogy nem fognak 50.6 % magyar vagy v­ásnyelvű lakos­ságot cseh, román vagy szerb impérium alá utalni, az 54.5 % -os magyar többségis Magyar­ország helyébe egy 66.7 % -os román többségű Romániát, 45.9 % -nyi cseh lakosságú Csehor­szágot és egy 38,7 %-nyi szerb lakosságú Szerbiát alkotni a földrajzi, történelmi, gazda­sági tényezők figyelmen kívül hagyásával, a lakosság megkérdezése nélkül. Feltételeztük, hogy a békekonferencia megakadályozni és el­simítani igyekszik majd a Duma-medence népei­nek nemzetiségei gyűlölködését és megszívle­li Miss Newbiginne­k, a Balkán néprajzi viszo­nyai alapos ismerőjének a Royal Geographical Society egy ülésen mondottait: „Sem a faji ro­konság, sem a vallás, sem a törénelem és tra­­díció nem alkot nemzetet, hanem a földrajzi vi­szonyok által megszabott gazdasági életközös­ség. A tényezők legfontosabbika egy sűrű né­pességű köz­ponti terület, amelyet mind kevesebb lakóénak megélhetést nyújtó zónák öveznek. A legkevesebb lakossal bíró legkülső öv képezi A terület természetes határát." Eb­ből a szem­pontból Magyarország a legtökéletesebb egység, mely minden részében a magyar történelem, kultúra, teremtő szellem bélyegét hordja, Fel­sőmagyarország éppúgy, min­t Erdély. A békeszerződés tervezetében kijelölt határok sem a néprajzi viszonyokat, sem a történelmi jogot nem veszik tekintetbe, hanem egyszerűen stratégiai határok, melyek Magyar. A Pesti Éirlap mű­ száma 10 oldal. — Ára 80 fillér.

Next