Pesti Hírlap, 1920. február (42. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-14 / 39. szám
t Budapest, 1920. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 220 K — s Félévre 110 n — a Negyedévre 66 „ — „ Egy hóra 20 „ — „ Egyes számára helyben, vidéken és pályaudvaron 881 Hirdetés és apróhirdetés dijcsabás szerint Szompai, feuruar 24. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ IVATAL: Budapest Vilmos cansxar-usc TELEFON: 122—91 122—92 122—M 122—94 122—95. (Éjjel 122—91 122—92 bivandó.* FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet-korai ) Telefon: József 52—M Mese a vílágbékér©!. Ez a találó cím illenék arra a vaskos füzetre, mely a Magyarország részére megállapított békeföltételeket tartalmazza. Egész sorozata a válogatott képtelenségeknek és a teljesíthetetlen követeléseknek. Ha nem a mi bőrünket vinnék a vásárba és érdek nélkül, elfogulatlanul lapozgatnák a füzetet, mosolyognunk kellene azoko, amelyekkel a Nyugat megvalósítani akarják szó és gyászos komolysággal kell foglalkoznunk azokkal a föltételekkel, amelyeknek tarthatatlanságát Apponyi Albert a tegnap a rendelkezéseken, todorói a világbékét De hát rólunk esik átnyújtott választ kimutatta: Ha által meg, hogy az ant ország terüli Csehország, ezékben pontról pontra Tágban csak azt említjük it béketervezete Magyarkétharmadát szétosztja ama, Szerbia és Német-Ausztria között, a még fönmaradó országrészeket pedig arra kötelezi, hogy valamennyi bevételét elsősorban az úgynevezett jóvátételi adósság törlesztésére fordítsa; építőanyagokat, gépeket, bútorokat és fűtőberendezéseket szállítson a háború folytán tönkrement antant-áramok országrészeinek újjáépítéséhez; hogy kedvezményes áron szállítson vasat, épületfát, géprészeket és elektromos berendezéseket; hogy élelmiszerrel lássa el Német-Ausztriát és mindezekre ráadásul még hadisarcot is fizessen, nyilvánvalóan rámutattunk a béketervezet abszurditására, mert lehetetlenségekre akar bennünket rákényszeríteni. Hiszen az elszakított gazdag vármegyék és városok, erdőségeink, bányáink, érceink, gyáripari üzemeink megszámlálhatatlan milliárdokat érnek, de még azt is keveslik. Le akarják amputálni kezünket, lábunkat, hogy ne maradjon egyebünk, mint a törzsünk és hogy éhen pusztuljunk, kiszedik zsebünkből az utolsó filléreket is. Nem tudjuk, minek nevezhetjük ezt: exilitikai vakságnak, vagy a kérlelhetetlen hoeza és gyűlölet politikájárnak ? Szinte kínálkozik a kérdés: csütörtököt mondott-e Lloyd George józan ítélőképessége, Clement , ezekkel a föltételekkel nem a világbéke áldásos művének, hanem egy újabb vitágfölfordulásnak szolgálatába szegődtek? Tudniok kell, hogy a béketervezet határmegállapítása nem lehet végleges s ha mégis ragaszkodnak hozzá, annak indító oka nem lehet más, mint hogy jóelőre lekötötték magukat és nem akarják megszegni ígéretüket. Szerencsére, akadnak számottevő angol, olasz és amerikai politikusok, akik végzetes veszedelmet látnak az új háború csíráit magukban rejtő békeszerződésekben, akiket nem téveszthetnek meg sem a párisi sajtó sugalmazott cikkei, sem a Vajda-Vojvoda-féle rágalmak és már most sürgetik az összes békeszerződések revízióját, melynek eszméjét Angliának egykori miniszterelnöke, Asquith, vetette föl. Az angol sajtó legelőkelőbb orgánumai — köztük a Tines — nyíltan hirdetik, hogy a béketervezet lehetetlenségeket követel. A parlamentben maga, a külügyminiszter, lord Carson, emelt szót a revízió érdekében; az angol munkáspárt egyik vezére, Adamson, pedig azt indítványozta, hogy ne foglalkozzanak a magyar béketervezettel, míg a német békeszerződést a jognak és méltányosságnak megfelelően imét módosítják. Az olasz sajtó is állást foglalt a versaillesi szerződés ellen, mely a Secole szerint teljes kifosztása és megalázása a német népnek. A versaillesi béke — úgymond — gyűlölködésben született Akik csinálták, elfelejtették, hogy ez az atmoszféra nem lehet tartós. A változás már be is következett: Franciaország elejtette Clemenceaut s már Angliában is oldódik a hangulat Már pedig ha megváltozik a közvélemény, tudjik a kormányok politikájának is megváltozni. A Sunday Times tarthatatlanoknak mondja a magyaroknak diktált békefeltételeket, az angol katolikusok lapja pedig, a Catholic Times tigris-szerződésnek nevezi a német békeszerződést, amelyet a nemzetközi jog szégyenletes szétzúzásával alapoztak meg. A gyűlölködés politikáját tehát lassanlassan fölváltja a józan mérlegelés, a megértés politikája. És minthogy e megváltozott s reánk nézve fölötte kedvező hangulat közepett került sor a „magyar kérdés" eldöntésére, bizakodva nézhetünk a béketárgyalások fejleményei elé. Kell, hogy meglegyen a hatása annak a válaszjegyzéknek, amelyben gróf Apponyi Albert a meggyőző érvek egész tömegét csoportosította. Az igazság velünk van. És ha a nagykövetek tanácsa elfogulatlanul mérlegeli a válaszjegyzék adatait, nincs mitől félnünk. Az antantnak keresnie kell olyan megoldást, mely Magyarország gazdasági fejlődését és területi épségét biztosíthatja. A világbékéről szóló mese így és csakis így válhatik valóra. A tartós és méltányos béke eszméje csak Magyarország ezeréves természeti határainak fentartásával valósitható meg. Békedelegációnk válaszjegyzéke. Ebten javaslataink egy részét külön futár vitte Londonba. — Népszavazást kívánunk az összes vitás területeken. — Londonban két ellentétes áramlat küzd. — Lord Curson beszédének lesújtó hatása Franciaországban. Neuilly, febr. 13. (A M. T. I. szókratásvitafia a budapesti rádioállomás tffján.) A magyar békedelegáció elnökét, gróf Apponyi Albertet, Praznovszky Iván rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert és gróf Csáky Istvánt csütörtök délután fél három órakor Gallais kapitány bevezettet Henry ezredeshez, aki Laperche kapitány társaságában fogadta őket A magyar delegátusok két részletben adták át az ezredesnek Magyarország válaszát a békefeltételekre. Az egyik részt még ma este külön fembrján elküldik Londonba, ahol Malerand francia miniszterelnök jelenleg tartózkodik, a másik résszel Henry ezredes azonnal eltávozott, hogy a jegyzékeket a Quai d'Orsayn átadja. A következő jegyzékeket adták át: egy kísérő jegyzéket, amelyben a magyar kormány általános válasza foglaltatik és amely utal azokra a jegyzékekre, amelyeket a magyar delegáció ebből az alkalomból szintén átnyújtott. Átnyújtották a 21-es számú jegyzéket a népszövetségről, a 22-es számúi jegyzéket a magyar határokról tíz melléklettel; a 25-ös jegyzéket a hadifoglyokról négy melléklettel; a 28-as számú jegyzéket a jóvátétel kérdéséről, különös tekintettel a műemlékekre, irattárakra és múzeumokra, hat melléklettel; a 30-as számú jegyzéket, amelyben a katonai feltételekre válaszol a magyar kormány, egy melléklet; a 32-es számú jegyzékeit Magyarország vízrajzi egységéről, tizennégy melléklettel; a 33-as számú jegyzéket a mezőgazdasági kérdésekről, különös tekintettel az erdőgazdaságra, két meléklettel; a 34-es számú jegyzéket, amely a magyar kormány észrevételeit tartalmaza ahhoz a fejezetihez, amely a békeszerződés tervezetének kidolgozására vonatkozik. "Végül átnyújtottak egy rövid jegyzéket, amelyben haladékot kérnek ama, hogy a hiányzó jegyzékeket részleteidben nyújthassák át. A már átnyújtott jegyzékek körülbelül felét teszik a jegyzékek összességének. A határokra vonatkozó 18 féréves nyomatott oldalra terjedő jegyzék kivonatos tartalma a következő: A tartós és méltányos béke eszméje, melyet a szövetséges és társult hatalmak államférfiai oly gyakran hangoztattak, csak Magyarország ezeréves és természeti határainak fentartásával valósítható meg. Emellett szól a népek önrendelkezési joga is, mert mi tudjuk, hogy a magyar földön élő nemzetiségi kisebbségek nem akarnak elszakíttatni Magyarországtól, valamint a nemzetiségi elv is, amennyiben a nemzetiségek nálunk több jogot élveztek, mint amennyit a most létrejött különböző békeszerződések számukra kikötnek és e jogok még jobban kiterjeszthetők anélkül, hogy Magyarország természetes határait meg kellene bontani A békekonferenciát határozataiban gyakran vezette a történelmi jogok elismerése is. Ezen a címen kapta meg Lengyelország a ruthén Keletgaliciát, tarthatta meg Németország a lengyel többségű Felsősziléeriát és Csehország azon idegealakta területeit, amelyeket különben mindei nehézség nélkül lehetett volna elválasztani tőle, mint például Znaim vidékért. Ebből a szempontból Magyarország földjén senki sem érvényesíthet jogot, melynek föld- és vízrajz jogilag egységes területét több mint ezer éve birtokolja a magyar nép s igy a legrégibb történelmi jogot szerezte meg hozzá. Éppen , ezért a békebizottság azt a kérést terjeszti elő, hogy a legfelső tanács az elszakítandó területeken rendelje el a népszavazást, mely célból a fegyverszüneti szerződés sérelmével ott tartózkodó csapatok és közigazgatási hatóságok visszavonasolók s a népszavazás tisztasága a nagyhatalmak és semleges országok csapatai által biztosítandó. A népszavazásra azonban a mai lakosság, hanem az 1918. november 3-án ott lakóhelylyel bírók bocsájtassanak, miután a megszálló csapatok egy esetleges népszavazásra való tekintettel ezernyi magyart üldöztek ki onnan s, helyükbe fajtestvéreiket telepítették be. Mi magyarok bizton reméltük, hogy nem fognak 50.6 % magyar vagy vásnyelvű lakosságot cseh, román vagy szerb impérium alá utalni, az 54.5 % -os magyar többségis Magyarország helyébe egy 66.7 % -os román többségű Romániát, 45.9 % -nyi cseh lakosságú Csehországot és egy 38,7 %-nyi szerb lakosságú Szerbiát alkotni a földrajzi, történelmi, gazdasági tényezők figyelmen kívül hagyásával, a lakosság megkérdezése nélkül. Feltételeztük, hogy a békekonferencia megakadályozni és elsimítani igyekszik majd a Duma-medence népeinek nemzetiségei gyűlölködését és megszívleli Miss Newbiginnek, a Balkán néprajzi viszonyai alapos ismerőjének a Royal Geographical Society egy ülésen mondottait: „Sem a faji rokonság, sem a vallás, sem a törénelem és tradíció nem alkot nemzetet, hanem a földrajzi viszonyok által megszabott gazdasági életközösség. A tényezők legfontosabbika egy sűrű népességű központi terület, amelyet mind kevesebb lakóénak megélhetést nyújtó zónák öveznek. A legkevesebb lakossal bíró legkülső öv képezi A terület természetes határát." Ebből a szempontból Magyarország a legtökéletesebb egység, mely minden részében a magyar történelem, kultúra, teremtő szellem bélyegét hordja, Felsőmagyarország éppúgy, mint Erdély. A békeszerződés tervezetében kijelölt határok sem a néprajzi viszonyokat, sem a történelmi jogot nem veszik tekintetbe, hanem egyszerűen stratégiai határok, melyek Magyar. A Pesti Éirlap mű száma 10 oldal. — Ára 80 fillér.