Pesti Hírlap, 1920. március (42. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-27 / 75. szám

Budapest, 1920. ELŐFIZETÉSI ÁRAK 3 évre 220 K — Félévre ........ 110 M Negyedévre..... 66„—M Egy hóra 20 „ — „ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 80 L Hirdetés és apróhirdetés díjszabás szerint. Szombat, március 27. x — /) SZERKESZTŐSÉG t ^ KIADÓHIVATAL: Budapest. Vilmos császár-de TELEFON: 122—91 122—92 122—91 122—94 122—95. (Éjjel 122—01 122—93 hívandó.) FIÓKKI ADÓHIVATALI Budapest, Erzsébet-körút k Tatafaa • Istwaf 82—96. Mai vezércikkünk közlését nem engedélyezte a censura. A bankjegyfelülbélyegzésről szóló javaslatot elfogadta nemzetgyűlés. A pénzügyminiszter a Ji#$zetről. A bankjegyek folyi^T^-eg'zéséről SKDIÓ javaslat körül tápavitába feltűnően side hang vegyoilízítve. Világos értelem, az élet ismerete és mely szociális érzés csendült ki a kereszténypárti Vass József beszédéből. Igazán volt mondanivalója és a Ház szívesen is hallgatta. Nyilatkozott ma a pénzügyminiszter is. Hangsúlyozta, hogy a postapénzből nem fog kényszerkölcsönt igénybevenni és a postapénz kiinduló pontja lesz az új magyar pénznemnek. Annak a hitének is adott kifejezést, hogy a mostani árdrágítás pillanatnyi és még vissza lehet csinálni. Végezetül pedig bejelentette, hogy a kormány kidolgozott adórendszerrel fog majd a Ház elé lépni, amelylyel azt igyekszik majd elérni, hogy mindenki annyi terhet viseljen, amennyit tud. A nemzetgyűlés ezek után a javaslatot általánosságban elfogadta. Rakovszky István elnök háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg az ülést Huber János, a gazdasági bizottság előadója, jelentést nyújtott be a nemzetgyűlés tagjainak illetményei s az országházban alakítandó beszerzési csoport részére engedélyezendő előleg tárgyában. A felülbélyegezési törvény Aztán folytatták az osztrák-magyar bankjegyek felülbélyegzéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját. Fangler Béla keresztény párti emberileg csak azzal tudná megindokolni ezt a pénzdevalvációt, ha az iparcikkek és élelmiszerek ára époly mértékben csökkenne, mint a pénz relatív értéke a kényszerkötcáim következtében. Azáltal, hogy az államháztartás folyó kiadásait fedezi vele, a kivont pénz hosszabb-rövidebb idő múlva ismét visszakerül a forgalomba Fordítsuk ezt a pénzt a kibocsátó bankkal szemben fennálló tartozásunk kiegyenlítésére. Azt szerette volna is, ha a pénzügyi javaslatok egész komplexuma egyszerre került volna a Ház elé. A hadimilliókat kellett volna, elvonni. A destruktív elemet, a zsidóságot, amely oly könnyen kereste pénzét, erélyesebb elbánásban kellett volna részesíteni. És az elem a háborúból kiivonta magát, megteremtette a vörös uralmat, lezüllesztette hadseregünket, teljesen meg kellene kopasztani, úgy kellene vele elbánni, mint hazaárulóval. Sándor Pál: Maga sem hiszi, amit mond! Fanffler Béla: Valutánk javítása érdekében szükségesnek tartja, hogy gondoskodás történjék, hogy Amerikából hazatérő véreink dollárjait az állam a maga céljaira szerezze meg. E végből az altruista bankokból szindikátust kell alakítani A javaslatot elfogadja. Magyar Kázmér kisgazda, az üzérekkel és ezzel a törvénynyel visszaélőkkel szemben kész elmenni az akasztóféig. Hiszi, hogy ha a deres belejön a törvénybe, egyszerre éreztetni fogja hatását. Például egy alföldi várost tesz fel, ahol a román megszállás alatt két óra alatt olyan rendet csináltak a deres beígérésével, hogy akár a király it eljöhetett volna megnézni. Elfogadja a javaslatot. Vass József keresztény párti felvilágosító propagandát tartott volna szükségesnek e rendelettel kapcsolatban, mert népünk meglehetősen járatlan pénzügyi dolgokban. Az elzárkózottság a pénzügyminiszter részéről csak a néppel szemben érvényesült, de bizonyos körökkel szemben nem. Meskó Zoltán: A kisgazdákat beugratták! Vass József: Indult bizonyos propaganda az állam érdekével és a kényszerkölcsön sikerével ellenkező irányú. Most, hogy a felülbélyegítés határidejét meghosszabbították, talán lehetne valamit tenni röpiratokkal. Szeretné, ha a kényszerkölcsönökből befolyó pénz bizonyos percentjét a munkanélküliség enyhítésére fordítanák olyképen, hogy bizonyos munkálatokat végeztetnének. Annyiraigazságos ez a könyörcsen, hogy épen a túlságos igazságosságánál fogva igazságtalan. A nemzetmentő munkának az első cselekedetét a nép elvégezte: megválasztotta a parlamentet. Már most az a kérdés, hogy vajon mi annak a lelkiségnek, amelyből meggszülettünk, meg tudunk-e felelni? És itt, engedjék meg, hottá" valamennyiünk nevében elmondjam a nostra culpat Mi, pártok, szemközt állunk egymással, szétválaszt a pártok felületi feszültsége. Gyanakodva nézzük egymást. Nem tudunk a mi nemzetünk lelke szerint egyesülni. Valósággal felülbélyegezzük egymást A koncentrációhoz szükséges bizalmat kényszerkölcsön útján öklözzük ki egymásból, ahelyett, hogy azok volnánk,, aminek ide küldött népünk. Így történt, hogy valósággal kifakult a keresztény gondolat Úgy cselekedünk, mintha nem a nép lelkéből születtünk volna meg, hanem papirosképviselők volnánk. Népünk még csak pár hónap előtti orientáltságát kezdi elhomályosítani valami felszálló köd, a bizalom kezd tömegelkeseredéssé változni, amiből igen könnyen válik tömegkirobbanás, ami nem más, mint forradalom! Meskó Zoltán: Nem csoda, ha a vezérek mindig egymást gyalázzák. Vass József: Az élet amely a felület alatt van — a nyomorúságnak az álló vize, amely rohadt és élősdiek nyüzsögnek benne. Minden maradt a régiben, csak az élősdiek szaporodnak. A gonoszság, visszaélés, lánckereskedelem immár népszerű gondoláit. Az uzsora, megvesztegethetőség, a panama, a Balkán, a román stílus elözönlött bennünket teljesen. Kereskedelmi életünkben már csak egy-egy szirt a tisztesség, a férfi. Nem ezt váltja tőlünk nemzetünk. Adjunk mindenekelőtt munkát. Koronázzuk meg a szegénységet és sujtsuk le a gazságot, mert ez szipolyozza ki a népet ez csinál itt forradalmat. Legyünk kényesek a magyar nemzet legfelsőbb szenátusának tógájára. A foltot, ha megtaláljuk valahol, soha személyi kérdéssel ne engedjük felülbélyegezni az igazságnak kérlelhetetlen keresni akarásában. (Általános helyeslés és taps.) Szabó József: A foltot csak benzinnel lehet tisztítani, nem tejjel! Vass József: Áttér a munkáskérdésre. A kapitalizmus nem egy ad hoc életforma, s azt semmiféle népnek vagy népek szövetségének erőhatalommal nem lehet lesimítania a gazdasági életről. Azt csak a fejlődés vetheti el Láttuk, hogy a kommunizmus Neasus-inge alatt elsorvadt a gazdasági élet, mert erőszakos életformával termeli munkára serkenteni magát az életet nem lehet. B. Szterényi József: Nagyon helyes! Vass József: Nem tesz különbséget a keresztény szocialista és a szociáldemokrata munkásság között A tőke túlkapásaival szemben a munka teljesen védtelen marad, ha a munkával nem párosul az illető gazdasági osztály szervezettsége . . . Báró Szterényi József: Nagyon helyes! * Feri József: és a szervezettségnek nem alapja az egész nemzet helyesen megkoncpiált nagy egységébe beleillesztett osztályöntudat. Illuzórius dolog tehát a munkásságtól azt kívánni, hogy mondjon le osztályöntudatáról és az osztályharcról, öntudat kell minden osztályba, annak minden tagjába, hogy az az osztály megvédhesse saját érdekeit. Az osztályok harcában azonban nem engedheti meg egyetlen állam sem, hogy az osztály öntudata az osztály szuverenitásának gondolatával telítődjék. (Helyeslés.) A munkásosztály öntudatát sürgeti, de azt az öntudatot amely a munkásosztályt a® egész társadalom vezető osztályává akarja tenni — tagadja, kárhoztatja és letörni kívánja. (Élénk helyeslés és taps.) Reischl Richárd: Éppen a vidéki lebélyegezőhelyeken látható, hogy akik százezrekkel rendelkeznek, csak mutatóba bélyegeztetnek le néhány ezer koronát És ezekre való tekintettel a vagyonadó-javaslatot is rendelettel kellene életbeléptetni. (Helyeslés.) Letenyei Pál: A javaslat nagyon súlyosan érinti a földműveseket akik abban a hiszemben adták be pénzüket, hogy az árak is le fognak szállani, de ezt nem tapasztalják. Így elmegy a kedvük a többtermeléstőL Diesswein Sándor ker. szocialista azt fejtegeti, hogy az egész kormányzat terén érvényesülnie kell a szociális egyensúlynak. Rakovszky elnök inti, hogy maradjon a tárgynál. Giesstoein: ő csak az Ernie Vase szavaihoz fűzi gondolatait Elnök: Régi tradíció, hogy azzal szemben, aki először szólal fel, a legmesszebbmenő elnézéssel vannak. Giesswein azt feleld, hogy bár ő 15 éve képviselő, ebben a nemzetgyűlésen most szólalt először. (Derültség.) A szőnyegen levő törvényjavaslat keretébe is be kell vinni a szociális gondolatot, különösen a kis egzisztenciákkal ezerben. (Helyeslés.) A pénzügyminiszter záróbeszéde. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter sajnálja, hogy éppen ezzel a javaslattal kellett megnyitnia a pénzügyi javaslatok sorát amely népszerűsén és természeténél fogva kegyetlen is. A művelet a békeszerződés folyománya. A tendencia, a legyőzöttek tönkretétele, a zsákmányolás, legjobban az Osztrák-Magyar Bankra vonatkozó §-okon látszik meg. Itt szétszaggattak egy összefüggő gazdasági területet, szétszakítottak egy pénzrendszert, amely több mint egy századon át egységesen fejlődött. A banknak már nem is kellene működnie, de ez a rendelkezés végrehajthatatlan. Ekkor találták ki a felülbélyegzést és ezt nekünk is végre kellett hajtani, pedig még nincs is békeszerződésünk. A magyar pénz szétválasztása más pénzektől azonban nekünk csak előnyünkre válik. A külföld a magyar pénzt máris jobban értékeli, mert tudja hogy Magyarország egy egészséges nemzetnek az országa, míg a körülöttünk levődé tisztán az ököljog alapján keletkezek és akármennyire tömik őket a mii milliárdjainkkal, beteg országok. (Helyeslés.) A termelés megindításához nem elég a valuta megjavítása. Meg kell takarítani minden némileg is fölösleges kiadást. Mi devalvációt nem csinálunk, devalválódott ii pénzünk magától is. Az igazi szanálást csak akkor kezdhetjük meg, ha az egész világon stabilizálódnak az értékek. Ekkor állíthatjuk majd föl a jegybankot A polgárság adózó erejét igen nagy mértékben igénybe kell majd vennünk. Pénzügyi programmot csak ceruzával lehet csinálni, nem pedig filozófiai módon. Aki nem teljesül tehetségéhez képest kötelességeit a® állaimmal szemben — hazaárulást követ el. Felkiáltások: Botot nekik! B. Korányi pénzügyminiszter: A kényszerkölcsön hatása nem gyors. Egy bizonyos: az infláció folytonos növekedése, a drágulásnak ez a tényezője, el fog maradni. Aztán beszüntethetjük a függő kölcsönök további halmozását. A kényszerkölcsön konszolidált kölcsön. A kényszerkölcsön alól kivonták a postapénzt, továbbá az 1 és 2 koronásokat Ezt azért hangsúlyozza, nehogy az üzérek újabb alkalmat találjank a spekulációra. Az 1 és 2 koronás ma csak váltópénz. Amikor a postapénzt törvényesítették, mindent elkövettek annak diszkreditálátoira. Később a kormány abba a helyzetbe jutott, hogy szaporítania kellett a postapénzt. Abban az időben aztán nemcsak hogy favorizálta a kormány a postapénzt, hanem a lapok útján terjesztette, hogy ahhoz, történjék bármi, nem fog hozzányúlni. Mivel a tisztviselőket ezzel fizették, mindent el kellet követniök, hogy a tekintélyét a kékpénzzel szemben az országban elismerjék. A mostani kényszerkölcsönnél a postapénz segítette át a kormányt a forgalmi és technikai zavarokon. Tudja hogy a postapénzzel is történik szévkezdés és sok viszszaélés. Mi lett volna, akkor, ha nem teszik azt a kijelentést hogy a postapénzből nem fognak kényszerkölcsönt elvenni? Azoknál, akik a postapénzt most magukhoz vették, pár nap múlva, nem lett volna postapénz. — Ki kell tehát jelentenem, — mondotta — és méltóztassék a törvényhozásnak is tudomásul venni, hogy igenis a postatakarékpénztári pénzts Mi. A Pesti Hírlap mai száma 10 oldal. — Ára 80 fillér.