Pesti Hírlap, 1920. május (42. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-28 / 127. szám
Budapest, 1920. ELŐFIZETÉSI ÁRAKI Egész évM 280 K — f félévre 140 w — J Negyedévre .......70 ^ — J Egy hóra"., XL,.—K Egyes azám Ara helyben, vidéken és pályaudvaron korona. Hirdetés és apróhirdetés dijscaban •Borinal Péntek, májusjj Kiadótulajdonosok BÁDY TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: Budapest, V. Vilmos csészár-út 78. fiÓKKIADÓHIVATAL: Budapet, VXL. Erzsébet-korút 1. Gazdasági politika. P pénzügyi programmot adott Korányi s azt ellinjegyeztette a volt pénzügyminiszterekkel. Wekerle és Popovics neve mnjd LatRisella megnyugtató hatással van a közjjrs^gre s csak helyesllni lehet, hogy a váa^fgyminiszter elismert értékkel ta^jiátskozza meg intézkedéseit % i fdatfl^rrVkrrn is többesti osztoznak. SzeretnerfE, ha a többi miniszter is követné Korányi példáját s rendszert csinálnának a nemzetgyűlésen kívül álló szakértők előzetes meghallgatásából. Hisz Magyarország jövendő sorsát az dönti el, hogy a szakértelem és a munka foglalja el a pártpolitizálás helyét A pénzügyi programmra ezúttal csak azt az általános megjegyzést teszszük, hogy elismerjük az abban fölsorolt intézkedések egy részének helyességét másiknak kényszerűségét; de megmentésünkre nem elegendő a rideg pénzügyi politika, mely főként az adók emeléséből áll, hanem fontosabb a gazdasági politika, mely a termelő munka megindításával az ország gazdagodását mozdítja elő. Helyeseljük, hogy Korányi takarékosságot hirdet a kiadásokban, csak legyen elegendő ereje, hogy ezt keresztül is vigye. Jövőnket azonban csak az biztosítja, ha a békeszerződés egyetlen jó következményének lehetőségeit, a nemzetközi gazdasági érintkezést s a gazdasági munka újrakezdését azonnal megindítja a kormány. A békeszerződés aláírása ezer okból terhes s egyetlen egy okból lehet hasznos: ha megnyitja körülöttünk a határzárakat, megindul a nemzetközi forgalom s ez lehetővé teszi a termelő munka megkezdését. Amidőn a kormány aláírja ezt a veszedelmes békeszerződést csak azzal mentheti részben cselekedetét, ha azonnal megindítja a praktikus gazdasági politika munkáját Ha szegény a nemzet, az állampénztár sem lehet gazdag. Ha mindent elveszenek az adóalanyoktól fölemelt adóban, ebből sem élhetne sokáig az állam. Hisz megmutatta ezt a proletárdiktatúra, mely a magfiavagyont el is törölte s pénzügyileg is tönkre ment Az állampénztárt csak az menti meg, ha az adóalany dolgozhatok, kereshet s gazdagodhatok. A szén és a nyersanyag gyors megszerzése, a nonnázis munka szorgalma segít rajtunk. A gyárkémények füstölgése a legjobb pénzügyi politika. Az a programm, amit a pénzügyminiszterek összeállítottak, speciális szakértői munka, de mint ilyen, természetszerűleg főként a fiskus érdekeit tartja szem előtt s azt sorolja föl, hogy mit óhajt elvenni az adófizetőktől. Ezt ki kell egészíteni azzal a gazdasági programmal, mely fölsorolja, hogy miként és mivel segíti az adófizetőket arra, hol több adót tudjanak fizetni? A békeszerződés aláírása oly fordulópontot képez az ország esetében, melyen automatikusan megváltozik minden politika. Befelé minden magyar ember megegyezik abban, hogy az elvesztettet vissza kell szerezni, de ezt csak egyetértéssel és csak erőnk gyarapításával lehet elérni. Kifelé tehát barátokat kell keresni, igazunkat propagandával kell érdetni, bele kell kapcsolódni az idegen népek életébe s munkával és renddel kell imponálni A háború s az utána következett különböző rablógazdálkodás bizonyos tekintetben erkölcsi anarchiát teremtett pénzügyi és közgazdasági életünkben. Külön konjunktura-háború dühöng, melynek naponta születnek győztesei s hullanak áldozatai. A valuta-spekuláció, a tőzsdei papírhajsza, a lánckereskedés és árdrágítás csak szimptómái a háború okozta gazdasági betegségnek, amelyet talán közgazdasági morál msanitynek lehetne nevezni. Ezt az őrületet gyökerében ki kell irtani. A kormány kötelessége a normális gazdasági életet gyorsan visszaállítani. Ez majd automatikusan megtölti az államkasszát. A nemzambiláe Friedeff István és Zákány Gyula a békeszerződés alá^ nemzetgyulos. fr^^ellen. _ A székesfővárosi törvény részletes vitája. dés ellen. (Helyeslés és taps a szélsőbal oldalon.) A Ház aztán áttért a székesfővárosi törvény részletes tárgyalására. A címet, továbbá az 1., 2. és 3. szakaszt bárha módosítást ajánlottak, a Ház szótöbbséggel változatlanul elfogadta. A 4. §. első bekezdését Rassay Károly indítványára kihagyták s helyette ezt a szöveget fogadták el. A törvényhatósági bizottság tagja a székesfőváros polgármesterénél, kormánybiztosánál, hatóságánál vagy közegeinél, a székesfőváros üzemeinél vagy vállalatainál sem saját, sem más ügyében, sem mint érdekelt sem mint megbízott vagy képviselő (ügyvéd, gyám stb.) — mert gondolnom kellett nem csak a szegény ügyvédekre, hanem egyéb képviselőkre is — „nem járhat közbe oly ügyekben, melyek: a) a székesfőváros középítkezéseinek megszerzésére, b) az ingó vagy ingatlan javainak megvételére, kisajátítására vagy a város részére leendő bérbevételére, c) az ingó vagy ingatlan javainak eladására vagy bérbeadására, d) a megrendelésekre és szállításokra, e) a hivatalainál vagy üzemeinél leendő kinevezésre vagy előléptetésre vonatkoznak." , Meskó Zoltán: És tedd oda, stb. Elmehettél volna 7-ig is. A 11-ik szakasznál Bárczy István kifogásolja, hogy a választás közigazgatási kerületenként történjék és hogy minden kerületre egyforma számú bizottsági tag essék. Indítványozza, hogy nemzetgyűlési kerületek szerint válaszszanak, mágpedig a választók számarányának megfelelő számú tagot. Ha ezt nem fogadnák el, akkor közigazgatási kerületek szerint válaszszanak az arányos képviseleti rendszer alapján. Pető Sándor szerint veszedelmes precedenst alkotnak az eredeti szöveggel arra, hogy miként kell mesterséges többségeket csinálni. Hencz Károly: Ezt a régi rezsim jobban tudta! Pető: A szakaszt a jog és igazság szempontjából nem lehet fentartani A belügyminisztert kör- rnyezete rosszul informálta. Ha tőle kért volna in- formációt. . . Meskó Zoltán: Pető, mint éceszgeber! (Derültség.) » Pető: A koalíció összeomlása Andrássy pluralitásánál kezdődött. Bárczy: Nem egészen, abban volt logikai Pető: Most példát akarnak adni a jövő generációnak, hogyan kell biztosítani egy párturalmat. Taszler Béla: Nemzeti uralomról van szó! Pető: A Bárczy javaslatát fogadja el. Ernst Sándor: A demokrata urak legkevésbé tarthatnak jogcímet erre az elnevezésre. Mikor szólaltak föl ebben a Házban a fővárosi törvény demokratikus megváltoztatásáért? 1907-ben Andrássy mint belügyminiszter megfenyegette önöket hogy jönni fog az új fővárosi törvénynyel. Erre vezérük, Vázsonyi, rögtön kibékült Andrássyval és együtt megbuktatták Polónyit. Bródy Ernő: Nagy tévedés! Folyton kértük a Napirend előtt Friedagr István meg Zákány Gyula a békeszerem ellen foglaltak állst, majd pedig a fővárosi törvény részletes vitájára tért át^Tfáz. Friedrich Is^gén hosszabb beszédben sejtette, hogy mdéfii^Blm imá alá a békeszerződést A békeOTíiftiMronak, amikor Neuillyben egy lehetetlen épületben helyezték el, haza kellett volna utaznia. (Mozgás.) Meg aztán ha engem elhívnak valahova tárgyalni és ott nem tárgyalnak velem, legalább is elutazom. (Zaj.) Legalább időt nyertünk volna. (Közbeszólások: Megszállták volna!) Szterényi: A németekkel is" megcsinálták! Friedrich: A nemzet legnagyobb bűnét a háború elhatározásakor követte el. (Zaj.) Huszár Károly: Nem a nemzet határozta el Felkiáltások: Az osztrák császár parancsolta meg! Friedrich: Én úgy emlékszem, hogy a parlament egyhangú lelkesedéssel hozzájárult Szterényi: Csak tudomásul vette a kényszerhelyzetet! Friedrich: Rendben van! Máskép fogalmazom a mondatát: Hibát követett el, mikor tudomásul vette. Simonyi-Semddam: Te is követsz el hibát a fogalmazásban, a nemzet is követhetett el hibáit! Friedrich: Ezt nem helyeslem, miniszterelnök úr. A második hiba az volt, mikor a háborút nem merte 1917-ben befejezni. Szterényi: Mindent elkövettünk! Friedrich: Jobb lett volna akkor a háborúnak véget vettni, mint megvárni a teljes összeomlást Akinek is összeomlásban része volt — akasztófára vele. (7a4.) Huszár Károly: Csak akkor leszek nyugodt, ha minden defaistát felakasztottak! Friedrich: A harmadik nagy hiba szövetségeseink cserbenhagyása volt. Önök azt maradják, hogy a békét alá kel irat, de nem lehet betartani, nem akarják betartani (Zaj.) Huszár Károly: Én a demagógia álláspontja! Friedrich: Hiába szépítgetik entente-iggéretekkel, a megértésre való kilátásokkal a dolgot Az olasz szövetség megmutatta, mit érnek a diplomáciai biztosítékok. Nekünk nincs más támasztékunk, csak a magyar földműves és katonatiszt Rassay Károly közbeszól. Friedrich: Mi már annyit enyelegtünk egymással, nem értem, hogy miért folytatja még itt is. (Derültség.) A népszövetségbe csak akkor kerülünk be, ám betartjuk a békepontokat. De ha hol ezt csináljuk, hol azt végre ekkol sem leszünk ezámpartikosok. Nagy János (tamási) : Ha a románok aláírták nekünk a békeszerződést, mi is aláírhatjuk ! (Zaj.) Friedrich: Kedves barátom, én sem vagyok régen politikus, nem értek én sem hozzá olyan nagyon, mint ön! (Derültség.) A régi szövetségeseink felé is orientálódnunk kellene. Elragadtatással, olvasta a török nacionalisták megmozdulását A szultán inkább lemondott, hogy sem a békét aláírja. Milyen hatással volt ez az ententera. Huszár Károly: Szövetkeztek a bolsevikiek ellen! Friedrich István: A magyar nemzet ha aláírt egy szerződést, meg is tartotta. Honnan veszi a kormány a felhatalmazást az aláírásra. Hiszen még a csonka Magyarországot sem képviseli. A választásoknál az ellenkezőről beszélt mindenki Legalább a tiszántúli választásokat be kellene várni. Időhalasztást kaptunk volna erre. Tiltakozik az aláírás ellen s leszögezi, hogy ezért a cselekedetéért a kormány ebben a Házban egyszer súlyos felelősséggel fog tartozni (Élénk helyeslés és taps a szélsőbalon.) Zákány Gyula elítéli, hogy a nemzetgyűlés a nemzet katasztrófájának tárgyalásakor ilyen tenyelgő hangulatban van. Gondolják meg, hogy nem népgyűlésen, hnem parlamentben szerepeltek. ő esküt tett a tömeg, az utca előtt, hogy nem járult hozzá a békeszerződés aláírásához. ^s*, Friedrich: Sokan tették ezt Zákány: Nem akarja megtépázni Apponyinak a nemzetet örök hálára, köteles munkásságát de az aláirásra nézve ellentétben van vele. Nem tudja, mire alapítsa az entente megfordulását, hacsak a delegátusok titkos pour-parlékon nem győződtek meg a garanciákról, de hát ő ezeket nem ismeri éa így elszakított testvéreink és a majoritásos Magyarország szellemében SB tiltakozik a békeszerzőrevíziót! Ernsi: A törvény módosításába nem mentek bele, inkább megbuktatták Polónyit, akármilyen módon és kibékülitek Andrássyval. Ha demokrata is vagyok, gondolkozhatom azon, hogy egy javaslatban elmenjek-e az rgolsó stációig. Mi a "kerületi beosztást, amely történelmi processzus, honoráljuk. Erre nézve megvannak az óriási nemzeti okok! (Élénk helyeslés és taps.) Rassay Károly arról szólt, hogy póttagot nem kell választani hanem a rendes tagok után a listákon fennmaradó egyénekből kell delegálni hatothatot " A szakasz fölötti vitát pénteken folytatják. A francia kamara elfogadta az osztrák békeszerződést. Páris, máj. 27. A kamara tegnap elfogadta az osztrák bélaprögződést. A vitában valamennyi párt UHuuUMCTKülönösen Tardieu és Sembat, hangoztatta, hogy Franciaországnak Ausztria segítségére kell sietnie, mert csak így indulhat újra virágzásnak. Néhány szónok sajnálkozását fejezte fei, hogy az egyezmény nem készíti elő a dunakonföderáció megteremtését. Sembat szocialista képviselő szóba hozta Ausztria és Németország egyesülését is. Mahrand erre vonatkozóan azt válaszolta, hogy az ilyen egyesülés csak a népszövetségi tanács egyhangú hozzájárulása mellett lenne lehetséges. *