Pesti Hírlap, 1920. május (42. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-28 / 127. szám

Budapest, 1920. ELŐFIZETÉSI ÁRAKI Egész évM 280 K — f f­élévre 140 w — J Negyedévre .......70 ^ — J Egy hóra"., XL,.—K­ Egyes azám Ara helyben, vidéken és pályaudvaron­­ korona. Hirdetés és apróhirdetés dijscaban •Borinal Péntek, májusjj Kiadótulajdonosok­­ BÁDY TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA: Budapest, V. Vilmos csészár-út 78. fiÓKKIADÓHIVATAL: Budapet, VXL. Erzsébet-korút 1. Gazdasági politika. P pénzügyi programmot adott Korányi s azt ellinjegyeztette a volt pénzügy­miniszterek­kel. Wekerle és Popovics neve m­njd LatRisella megnyugtató hatással van a közjjrs^gre s csak helyesllni lehet, hogy a váa^fgyminiszter el­ismert értékkel ta^jiátskozza meg intézke­déseit % i fdatfl^r­rVkrrn is többesti osztoz­nak. SzeretnerfE, ha a többi miniszter is kö­vetné Korányi példáját s rendszert csinálná­nak a nemzetgyűlésen kívül álló szakértők előzetes meghallgatásából. Hisz Magyaror­szág jövendő sorsát az dönti el, hogy a szak­értelem és a munka foglalja el a pártpolitizá­lás helyét A pénzügyi programmra ezúttal csak azt az általános megjegyzést teszszük, hogy elismerjük az abban fölsorolt intézkedé­sek egy részének helyességét másiknak kény­szerűségét; de megmentésünkre nem elegendő a rideg pénzügyi politika, mely főként az adók emeléséből áll, hanem fontosabb a gazdasági politika, mely a termelő munka megindításá­val az ország gazdagodását mozdítja elő. He­lyeseljük, hogy Korányi takarékosságot hir­det a kiadásokban, csak legyen elegendő ereje, hogy ezt keresztül is vigye. Jövőnket azonban csak az biztosítja, ha a békeszerződés egyet­len jó következményének lehetőségeit, a nem­zetközi gazdasági érintkezést s a gazdasági munka újrakezdését azonnal megindítja a kor­mány. A békeszerződés aláírása ezer okból ter­hes s egyetlen egy okból lehet hasznos: ha megnyitja körülöttünk a határzárakat, megin­dul a nemzetközi forgalom s ez lehetővé teszi a termelő munka megkezdését. Amidőn a kor­mány aláírja ezt a veszedelmes békeszerző­dést csak azzal mentheti részben cselekedetét, ha azonnal megindítja a praktikus gazdasági politika munkáját Ha szegény a nemzet, az állampénztár sem lehet gazdag. Ha mindent elveszenek az adóalanyoktól fölemelt adóban, ebből sem él­hetne sokáig az állam. Hisz megmutatta ezt a proletárdiktatúra, mely a magfiavagyont el is törölte s pénzügyileg is tönkre ment Az állam­pénztárt csak az menti meg, ha az adóalany dolgozhatok, kereshet s gazdagodhatok. A szén és a nyersanyag gyors megszerzése, a nonná­zis munka szorgalma segít rajtunk. A gyárké­mények füstölgése a legjobb pénzügyi politi­ka. Az a programm, amit a pénzügyminiszte­rek összeállítottak, speciális szakértői munka, de mint ilyen, természetszerűleg főként a fis­kus érdekeit tartja szem előtt s azt sorolja föl, hogy mit óhajt elvenni az adófizetőktől. Ezt ki kell egészíteni azzal a gazdasági programmal, mely fölsorolja, hogy miként és mivel segíti az adófizetőket arra, hol több adót tudjanak fizetni? A békeszerződés aláírása oly forduló­pontot képez az ország esetében, melyen auto­matikusan megváltozik minden politika. Be­felé minden magyar ember megegyezik abban, hogy az elvesztettet vissza kell szerezni, de ezt csak egyetértéssel és csak erőnk gyarapí­tásával lehet elérni. Kifelé tehát barátokat kell keresni, igazunkat propagandával kell érdetni, bele kell kapcsolódni az idegen né­pek életébe s munkával és renddel kell impo­nálni A háború s az utána következett külön­böző rablógazdálkodás bizonyos tekintetben erkölcsi anarchiát teremtett pénzügyi és köz­gazdasági életünkben. Külön konjunktura-há­ború dühöng, melynek naponta születnek győztesei s hullanak áldozatai. A valuta-spe­kuláció, a tőzsdei papírhajsza, a lánckereske­dés és árdrágítás csak szimptómái a háború okozta gazdasági betegségnek, amelyet talán közgazdasági morál msanitynek lehetne ne­vezni. Ezt az őrületet gyökerében ki kell irta­ni. A kormány kötelessége a normális gazda­sági életet gyorsan visszaállítani. Ez majd automatikusan megtölti az államkasszát. A nemza­mb­iláe Fried­eff István és Zákány Gyula a békeszerződés alá­^ nemzetgyulos. fr^^ellen. _ A székesfővárosi törvény részletes vitája. dés ellen. (Helyeslés és taps a szélsőbal oldalon.) A Ház aztán áttért a székesfővárosi törvény részletes tárgyalására. A címet, továbbá az 1., 2. és 3. szakaszt bárha módosítást ajánlottak, a Ház szótöbbséggel változatlanul elfogadta. A 4. §. első bekezdését Rassay Károly indítványára kihagyták s helyette ezt a szöveget fogadták el. A törvényhatósági bizottság tagja a szé­kesfőváros polgármesterénél, kormánybiztosá­nál, hatóságánál vagy közegeinél, a székesfő­város üzemeinél vagy vállalatainál sem saját, sem más ügyében, sem mint érdekelt sem mint megbízott vagy képviselő (ügyvéd, gyám stb.) — mert gondolnom kellett nem csak a szegény ügyvédekre, hanem egyéb képviselőkre is — „nem járhat közbe oly ügyekben, melyek: a) a székesfőváros középítkezéseinek megszerzésére, b) az ingó vagy ingatlan javainak megvételére,­­ kisajátítására vagy a város részére leendő bérbe­vételére, c) az ingó vagy ingatlan javainak el­adására vagy bérbeadására, d) a megrendelések­re és szállításokra, e) a hivatalainál vagy üze­meinél leendő kinevezésre vagy előléptetésre vo­natkoznak." , Meskó Zoltán: És tedd oda, stb. Elmehettél volna 7-ig is. A 11-ik szakasznál Bárczy István kifogásolja, hogy a választás közigazgatási kerületenként történjék és hogy min­den kerületre egyforma számú bizottsági tag essék. Indítványozza, hogy nemzetgyűlési kerületek sze­rint válaszszanak, mág­pedig a választók számará­nyának megfelelő számú tagot. Ha ezt nem fogad­nák el, akkor közigazgatási kerületek szerint vá­laszszanak az arányos képviseleti rendszer alapján. Pető Sándor szerint veszedelmes precedenst alkotnak az eredeti szöveggel arra, hogy miként kell mesterséges többségeket csinálni. Hencz Károly: Ezt a régi rezsim jobban tudta! Pető: A szakaszt a jog és igazság szempont­jából nem lehet fen­tartani A belügyminisztert kör- r­nyezete rosszul informálta. Ha tőle kért volna in-­ formációt. . . Meskó Zoltán: Pető, mint éceszgeber! (De­rültség.) » Pető: A koalíció összeomlása Andrássy plura­litásánál kezdődött. Bárczy: Nem egészen, abban volt logikai Pető: Most példát akarnak adni a jövő gene­rációnak, hogyan kell biztosítani egy párturalmat. Taszler Béla: Nemzeti uralomról van szó! Pető: A Bárczy javaslatát fogadja el. Ernst Sándor: A demokrata urak legkevés­bé tarthatnak jogcímet erre az elnevezésre. Mikor szó­laltak föl ebben a Házban a fővárosi törvény demo­kratikus megváltoztatásáért? 1907-ben Andrássy mint bel­ügyminiszter megfenyegette önöket hogy jönni fog az új fővárosi törvénynyel. Erre vezérük, Vázsonyi, rögtön kibékült Andrássyval és együtt megbuktatták Polónyit. Bródy Ernő: Nagy tévedés! Folyton kértük a Napirend előtt Friedagr István meg Zá­kány Gyula a békeszerem ellen foglaltak állst, majd pedig a­ fővárosi törvény részle­tes vitájára tért át^Tfáz.­­ Friedrich Is^gén hosszabb beszédben sejtette­­, hogy mdéfii^Blm imá alá a békeszerződést A békeOTíiftiMronak, amikor Neuillyben egy lehetet­len épületben helyezték el, haza kellett volna utaz­nia. (Mozgás.) Meg aztán ha engem elhívnak va­lahova tárgyalni és ott nem tárgyalnak velem, leg­alább is elutazom. (Zaj.) Legalább időt nyertünk volna. (Közbeszólások: Megszállták volna!) Szterényi: A németekkel is" megcsinálták! Friedrich: A nemzet legnagyobb bűnét a há­ború elhatározásakor követte el. (Zaj.) Huszár Károly: Nem a nemzet határozta el Felkiáltások: Az osztrák császár parancsolta meg! Friedrich: Én úgy emlékszem, hogy a parla­ment egyhangú lelkesedéssel hozzájárult Szterényi: Csak tudomásul vette a kényszer­helyzetet! Friedrich: Rendben van! Máskép fogalmazom a mondatát: Hibát követett el, mikor tudomásul vette. Simonyi-Semddam: Te is követsz el hibát a fo­galmazásban, a nemzet is követhetett el hibáit! Friedrich: Ezt nem helyeslem, miniszterelnök úr. A második hiba az volt, mikor a háborút nem­­ merte 1917-ben befejezni. Szterényi: Mindent elkövettünk! Friedrich: Jobb lett volna akkor a háborúnak véget vettni, mint megvárni a teljes összeomlást Aki­nek is összeomlásban része volt — akasztófára vele. (7a4.) Huszár Károly: Csak akkor leszek nyugodt, ha minden defaistát felakasztottak! Friedrich: A harmadik nagy hiba szövetsége­seink cserbenhagyása volt. Önök azt maradják, hogy a békét alá kel irat, de nem lehet betartani, nem akarják betartani (Zaj.) Huszár Károly: Én a demagógia álláspontja! Friedrich: Hiába szépítgetik entente-iggéretek­kel, a megértésre való kilátásokkal a dolgot Az olasz szövetség megmutatta, mit érnek a diplomá­ciai biztosí­tékok. Nekünk nincs más támasztékunk, csak a magyar földműves és katonatiszt Rassay Károly közbeszól. Friedrich: Mi már annyit enyelegtünk egy­mással, nem értem, hogy miért folytatja még itt is. (Derültség.) A népszövetségbe csak akkor kerü­lünk be, ám betartjuk a békepontokat. De ha hol ezt csináljuk, hol azt végre ekkol sem leszünk ezámpar­tikosok. Nagy János (tamási) : Ha a románok aláírták nekünk a békeszerződést, mi is aláírhatjuk ! (Zaj.) Friedrich: Kedves barátom, én sem vagyok ré­gen politikus, nem értek én sem hozzá olyan na­gyon, mint ön! (Derültség.) A régi szövetségeseink felé is orientálódnunk kellene. Elragadtatással, ol­vasta a török nacionalisták megmozdulását A szul­tán inkább lemondott, hogy sem a békét aláírja. Mi­lyen hatással volt ez az ententera. Huszár Károly: Szövetkeztek a bolsevikiek ellen! Friedrich István: A magyar nemzet ha alá­írt egy szerződést, meg is tartotta. Honnan veszi a kormány a felhatalmazást az aláírásra. Hiszen még a csonka Magyarországot sem képviseli. A választásoknál az ellenkezőről beszélt mindenki Legalább a tiszántúli választásokat be kellene vár­ni. Időhalasztást kaptunk volna erre. Tiltakozik az aláírás ellen s leszögezi, hogy ezért a cselekedeté­ért a kormány ebben a Házban egyszer súlyos fe­lelősséggel fog tartozni (Élénk helyeslés és taps a szélsőbalon.) Zákány Gyula elítéli, hogy a nemzetgyűlés­­ a nemzet katasztrófájának tárgyalásakor ilyen t­enyelgő hangulatban van. Gondolják meg, hogy nem népgyűlésen, hnem parlamentben szerepelt­ek. ő esküt tett a tömeg, az­ utca előtt, hogy nem járult hozzá a békeszerződés aláírásához. ^s*, Friedrich: Sokan tették ezt Zákány: Nem akarja megtépázni Apponyi­nak a nemzetet örök hálára, köteles munkásságát de az aláirásra nézve ellentétben van vele. Nem tudja, mire alapítsa az entente megfordulását, hacsak a delegátusok titkos pour-parlékon nem győződtek meg a garanciákról, de hát ő ezeket nem ismeri éa így elszakított testvéreink és a majori­tásos Ma­gyarország szellemében SB tiltakozik a békeszerző­revíziót! Ernsi: A törvény módosításába nem mentek bele, inkább megbuktatták Polónyit, akármilyen módon és kibékülitek Andrássyval. Ha demokrata is vagyok, gondolkozhatom azon, hogy egy javas­latban elmen­jek-e az rg­olsó stációig. Mi a "kerületi beosztást, amely történelmi processzus, honoráljuk. Erre nézve megvannak az óriási nemzeti okok! (Élénk helyeslés és taps.) Rassay Károly arról szólt, hogy póttagot nem kell választani hanem a rendes tagok után a listá­kon fennmaradó egyénekből kell delegálni hatot­hatot " A szakasz fölötti vitát pénteken folytatják. A francia kamara elfogadta az osztrák békeszerződést. Páris, máj. 27. A kamara tegnap elfogadta az osztrák bélap­rögződést. A vitában valamennyi párt UHu­uUMCTKülönösen Tardieu és Sembat, hangoztatta, hogy Franciaországnak Ausztria segítségére kell sietnie, mert csak így indulhat újra virágzásnak. Néhány szónok sajnálkozását fejezte fei, hogy az egyezmény nem készíti elő a dunakonföderáció meg­teremtését. Sembat szocialista képviselő szóba hozta Ausztria és Németország egyesülését is. Mah­rand erre vonatkozóan azt válaszolta, hogy az ilyen egyesülés csak a népszövetségi tanács egyhangú hozzájárulása mellett lenne lehetséges. *

Next