Pesti Hírlap, 1920. november (42. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-21 / 275. szám

Budapest, imj IVETT ELŐFIZETÉSI ÁRAKt^ -Hgész évre 280 K —1 b­élévre 110,, —g tfsgyedévre .. 70 „ — a Egyhóra",, • 25,,—^ (Sgyee arám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 1 korona 1 Hirdeti és apróhirdetés dijszab& Vasárnap, november 21. f g Kiadótulajdonosok­­ L­ ipQRÁDY TESTVÉREK, SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL É8 NYOMDA, Budapest, V., Vilmos császár­ út 78. FIÓKKIADÓHI­VATAL: Budapest, VXL, Erzsébet-körűi L Csonké Magyarország nem, ország, Egéssi Magyarorzság mennyország. » 10' Az alkotmány biztosítása. Sziretnénk, ha a. nyomtatott szavaknak , oly banks zenéje lenne, amely a szivekig hat.­­ Szere­tnénk, ha a betűbarázdáikból kiéreznék a fi­­serednek kisugárzását, mely minden politi­kust, minden magyar embert egy táborba óh­aj­tann gyű­jteni legal­ább arra az időre, mikor a neSelgyűés a jövendő századokat fogja bizto­sítani. A bánatában is veszekedő, a pártosko­dásban széthúzó magyarokat ki kell békíteni arra az időre, mely alatt az alkotmányt bizto­sító törvényjavaslatokat a corpus jurisba­­fog­ják iktatni. A földreform után ez következik most soron, hisz csak az új alkotmányos alap­törvényekre lehet ráépíteni­­e királyságot. E reformokra ez a nemzetgyűlés nemcsak jogo­sult, hanem kötelezve is van. Teleki miniszter­elnök szegedi beszédében be is jelentette kor­mmányprogrammként az al­kotmánybiztosító s a királyi jogokat megszorító új törvényeket. S ha van valami, ami a parlament komoly tagjait, sőt az egész nemzetet egyesítheti, úgy ez csak az alkotmányvédő törvényjavaslatok problé­mája lehet, amelylyel ez a nemzetgyűlés s en­nek minden tagja örök dicsőséget és hálát sze­rezhet magának az utókor részéről is, ha azt nem a régi aulikus szellemben, hanem a sza­badságát szerető, gerinces, független magyar­ság önérzetével alkotja meg. A nemzetgyűlés ama tagjai körében, kik lelkükben őrzik az igazi függetlenségi nem­zeti politikát, mozgalom indult meg, hogy esetleg pártalakulás magván­­ tegyék meg az alkotmány kérdését. De mivel együtt maradt a kormányzó párt, ez elmaradt. Mi azt szeret­­nénk, ha az alkotmánybiztosítékok, a királyi vétójog eltörlése, a nemzeti szuveráinitás biz­tosítaga nem képeznének pártkérdést s egy­hangúlag szavaznák meg. A parlament régi tag­jai, Isak­ovszkyiül Szmrecsányvirj, mind részt vettek a nagy nemzeti küzdelmekben, amiket e­z elvekért az elhunyt uralkodó ellen vívni kellett; egész multjuk ebből a nemzeti küzde­lemből állott s most minden ellenállás nélkül megvalósítják régi álmaikat. És ez annál könnyebb lesz, mert az új képviselők nagy többsége­­— például a kisgazdák bevallottan, is — mind­ezen alkotmányos programmal jöttek a törvényhozó testületbe. Talán sohasem ismét­lődik históriánkban a mai szerencsés pillanat, amelyben úgy korlátozhatjuk a felségjogokat, hogy ez­zel nem sértjük a felség érzékenységét, amikor tehát a jogászoknak tiszta tudását s a törvényhozóknak a nemzet iránt tartozó köte­lességét nem befolyásolhatja felülről jövő nyo­más vagy alulról jövő fölkínálkozó lakojkodás. Bárkit, akarjanak a magyar trónra ültet­ni, minden királyjelöltnek is az az érdeke, hogy az a trón biztos legyen. Ezt pedig a modern korban nem úgy lehet elérni, hogy a régi, csődbe jutott, korlátlan felségjogokat újra kodifikáljuk, hanem épen ellenkezőleg úgy, hogy az angol alkotmányosság utánzásával a király személyes jogait kevesbítjük, de ezzel felelősségét kisebbítjük. El kell tehát tö­rölni azt a törvénytelen szokást, hogy a ki­rálynak ,,előzetes szankcióját" kellett kinyerni egy törvényjavaslat előterjesztéséhez is és e­­helyett törvénybe kell venni az uralkodó szen­tesítési kötelességét, ha egy törvényt az ország­gyűlés megszavazott. Akik egyes királyjelöltek mellett már esetleg magukban állást foglaltak, azokat különösen kérjük, nehogy állejalitás­ból most ellene legyenek e régi nemzeti köve­telésnek, ami a koalíció idején az egész ország követelése volt, mert aki szolgalelkűségből a nemzet jogait kisebbítené a felségjogokkal szemben, az a saját királyjelöltje ellen maga szervezné a jövendő szabadságharcokat. Az Uj osztrák kormány. A szociáldemokraták aknamunkája. Bécsi­ november 20. (A Pesti Hírlap tudósító­jának távirata.) Több mint egy hónap múlt el már a nem egyűlési választások óta, a míg végre ma si­k­erül az új kormányt megalakítani. Ebben a hoss­z­ússágban­ az a tény jut kifejezésre, hogy a áldemokraták kihasználták a helyzetet és min­fölmerült kombinációt meghiúsítottak. Ebben a törekvésükben támogatást találtak a nagynémetek pártjánál is, amely egyrészről vonakodott résztven­ni a kormányzásban, másrészről aztonban egyes jelöltek személyét kifogásolta. Így az a terv, amely tisztán szakemberekből álló hivatalnok-minisztériu­mot akart alakítani, Schober rendőrfőnökkel az élén, az utol­só pillanatban megbukott, mire a kor­mánytanácsnak eddigi elnöke, dr Mayr, vállalkozott arra, hogy átveszi a megbízást a kabinet­alakításra. Az ő kormánya, mely részint politikusokból, részint a parlamenten kívül álló szakemberekből áll, ma a szociáldemokraták kivételével a nemzetgyűlés min­den árnyalatát egyesíti magában. Mayr mellett, aki egyidejűleg a külügyi tárcát is átveszi, a keresztény­szocialista párthoz tartozók közül Heir­l kereske­­­delmi miniszter, Hanusch földmivelésügyi­ és Resch népjóléti miniszterek tovább is megtartják tárcáju­kat. Grünberger­­élelmezésügyi és Pesta vasútügyi miniszter széken megmaradnak hivatalukban. Breisky az edjigi belügyminiszter a közoktatás­ügyi tárcát veszi át, mint államtitkár. Ez az első eset, hogy protestáns ember kezébe kerül a kultusz­tárca A belügyi és hadügyi tárcák vezetését Grimz osztályfőnök veszi át, aránylag fiatal hivatal­nok, aki évek óta különböző resszortokban kifejtett tevékenységével vonta magára a figyelmet. Pénz­ügyminiszter a minisztérium költségvetési­ osztályá­nak eddigi főnöke, dr Grimm lett, igazságügyi mi­niszter dr Paltauf osztályfőnök. A nagynémzetek kijelentik, hogy bár Mayr kormányára szavaztak, vele szemben teljesen fel­tartották szabad kezüket. Az új elnök kijelentette, hogy kabinetje tisz­tán gazdasági kormány, amelynek feladatát abban látja, hogy minden erővel biztosítsa Ausztria újjá­építését, ezzel összefüggésben a valuta javítását, de mindenekelőtt az ország élelmezési helyzetének enyhítését. Ausztriának minden állammal és főként összes szomszédaival barátságos viszonyban kell élnie. Ép­­gy egyforma magatartást kell tanúsítania a kormánynak minden párttal szemben és semmi­esetre sem szabad pártpolitikát űznie. Mayr kor­mánya nehéz feladat előtt áll, amit a legutóbbi sztrájk is bizonyít, mert a szociáldemokraták min­den alkalmat fel fognak használni arra, hogy a kor­mánynak nehézséget okozzanak és a nemzetgyűlés feloszlatását kierőszakolják. 11 orosország folytatja Az entente nem avatkozik Sorddon, nov. 20. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata. Ideérkezett jelentések szerint biztosra veszerm­ogy Konstantin király nem várja be a nép­szavazás eredményét, hanem azonnal visszatér Gö­rögországba, amint arra a kormány felszólítja. A spártai herceg legközelebb Athénbe érkezik. Egyéb­ként azt hiszik, hogy az új görög kormány Venize­losz külpolitikáját fogja követni, mert különben egyáltalán nem volna biztosítva az ország részére háború nyeresége. Görögország az ententehoz fog csatlakozni. Luzern, november 20. (A Pesti Hírlap tudósí­tójának távirata.) Ja. Daily Mail jelentése szerint Venizelosz külpolitikáját. Görögország belső ügyeibe. Konstantin király vissza fog térni Athénbe. Egy angol ellentengernagy hivatalos küldetésben ide­ érkezett és Konstantin király azonnal fogadta. Páris, november 20. (A Pesti Hírlap tudósító­­jának távirata.) Kormánykörökből eredő hírese szerint Londonban épúgy, mint Párisban, nem szán­dékoznak Görögország belső ügyeibe avatkozni, de mind a két kormány előtt lehetetlennek látszik, hogy felvegye a diplomáciai viszonyt azzal a Konstantin királlyal, ahoi a háború alatt az entente ellenfelének mutatkozott. Ezzel szemben György trónörökösnek, aki nemrégiben egy román hercegnőt jegyzett trónralépése elé semmi akadályt nem állítanak. Készül a nemzetgyűlés munkaprogrammja. Azokkall a hírekkel szemben, mindha a mi­nisztérium ,ify kormányzati programmot szándékoz­nék összeállítani, illetékes helyről úgy értesülünk, hogy erről nincs szó, a kormány körében csak ar­ról folynak tárgyalások, hogy milyen sürgős tör­vényjavaslatok kerülnek legközelebb a nemzetgyű­lés napirendjére. A földreform elintézésével a nem­zetgyűlés munkájának első korszaka lezáródott s valószínű, hogy még néhány kisebb javaslat letár­gyalása után berekesztik az ülésszakot. Ilyen ja­vaslatok a munkásbizsocsátás reformja és a törvény­hatóságok újjáalakítása. December közepén több heti szünetet tart a nemzetgyűlés. Azután kerül sorra a költségvetés, az alkotmányosság visszaál­lítása óta az első rendszeres budget, utána pedig a nagyjelentőségű alkotmányozó reformok: a királyi hatalom jogkörének szabályozása, az országgyűlés szervezete, a főrendiházi reform stb. Ez utóbbi ja­vaslatok problémáiról a kormány kikéri tekintélyes politikusok és közjogászok véleményét s azok meg­hallgatása után készíti el a törvény tervezetét. Úgy értesülünk, hogy azok a nemzetközi bi­zottságok, amelyek a békeszerződés végrehajtása céljából jönnek Budapestre, csak január hónap fo­lyamán kezdik meg működésüket Bottlik a szélsőségek ellen. Bottlik József, a Ház alelnöke, a követ­kező sorok közlésére kérte fel lapunkat: — Egy esti lap mai számában, „Bottlikék ki­vonulnak" cím alatt úgy aposztrofál, mintha a po­litikában szélsőséges irányzatot követnék. E be­állítással szemben kijelentem, hogy mint a kon­szolidáció híve, minden szélsőségnek ellene vagyok s mint eddig, úgy a jövőben is mérsékelt közép­úton kívánok cialadni, ami különben politikai mul­tamnak, melyet gróf Apponyi Albert irányának követésével "töltöttem el, természetes folyománya. Kijelentem végül, hogy nekem a pártban csoport­­om nincs s ilyennek alakitásom aena törekszem. A miniszterelnök az Ébredő Magyarok ügyéről. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar királyi belügyminiszter a minisztertanács hozzájárulásával az Éb­redő Magyarok Egyesülete ellen a folyó hó hetediki esemé­nyekből kifolyólag a múlt héten vizsgálatot rendelt el és ennek biztosítása érdekében az egyesület önkormányzatát felfüggesztette. A magyar királyi minisztérium, figyelemmel az ala­pjában nemes intenciójú egyesület érdekeire, jóllehet a vizsgálat során az egyesület több tagja ellen is merültek föl terhelő adatok, amelyek kivizsgálássa természetesen vál­tozatlanul tovább folyik, hozzájárult ahhoz, hogy a belügy­minisztérium a felfüggesztést annyiban hatálytalanítsa, hogy a belügyminisztérium által kiküldött miniszteri biz­tos az alapszabályok 26. szakasza értelmében az összes ügyek vezetés­ére hivatott, szabályszerűen megválasztott központ­i választmányt a szükséges alapszabályváltoztatá­sok és az egyesület megfelelő átszervezésével kapcsolatos intézkedések előkészítése végett hívja össze és a további teendőkre vonatkozó megállapodásokat a központi választ­mánynyal létesítse. Gróf Teleki Pál miniszterelnök a döntés,­rre a következő nyilatkozatot tette: —. A kiadott jelentés teljesen világos. Az Éb­redő Magyarok Egyesületének volt egy, az ügyei vezetésére hivatott legálisan megválasztott szer­ve, a központi választmány, e szerv most vissza­állíttatik, egyelőre a miniszteri biztos elnöklete alatt. A vizsgálat folyik tovább és közel is van, már a befejezéshez, a továbbiakban attól függ min­den, hogy mi világlik ki a vizsgálat során. Utalok a Házban mondott beszédemre, hogy az egyesüle­tet nem kell feloszlatni, hazafias irányú egyesüle­tekre szükség van, ha valaha szükség volt, most van, cs­ak természetesen nem sza­bad, hogy egyes emberek kihasználhassák.­­ Ami a rendcsinálás munkáját illeti, minden úgy bonyolódik le, ahogy ki­tűztem és a nemzetgyűlésen közöltem. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A belügy­miniszter rendeletére Henfner Lajos miniszteri biz­tos az Ébredő Magyarok Egyesületének központi választmányát e hónap 23-án, kedden délután négy órára az egyesület ügyeinek orvoslása, tárgyában leendő tanácskozásra összehívta.

Next