Pesti Hírlap, 1921. február (43. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-26 / 46. szám

/ / Budapest 1921 ELŐFIZEZIÉSI ÁRAK : Egész évre ...«... 440 K Félévre ... 220 n negyedévra 10 ., Egy hóra 40­0 ügyes fiám ára helyben, vi­liken­ia pályaudvarokon . K h­idetés és apróhirdetés díj­szabás szerint* ff évfolyam, 46. (14,466.) szám. Szombat, február 26. Ombat, Kiadótulajdonosok: LÉGRADY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS Í1Y0B3DA: Budapest, Vilmos csúszk­­ út 78. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet-körút 1. az. A győrek hadikárpótlása: gyöptrs, államok összeállították végre azokat­ az árnyagi károkat, melyeket a háború alatt ^/ának következtében állitólag szen­vedtek. Természetes, hogy óriási összegekről van szó, mert hiszen tudvalevő, hogy nagy­m­ennyiségű és értékű javak pusztultak^ el s m­ost "fölszámították az összes veszteségeket, melyeket a háború egyeseknek és államoknak okozott. De ha a világ el is volt készülve arra, hogy oly pénzösszegekkel fognak előállani, a amelyek minden eddigi fizetési lehetőséget túl­haladnak, mégis meg kell döbbennie mindenki­nek, aki ezA az összeállítást látja. Anglia maga 2,5 milliárd font sterlingre s azonfelül 7 mil­liárd frankra teszi a maga kárát, — pedig bár az ő területén nem is folyt háború. Belgiumot­­állítólag 36 milliárd belga franknak megfelelő károsodás érte. Románia, mely oly sok vagyon­értékkel gazdagodott, mialatt megszállva tar­totta Magyarországot, 21 milliárdra számítja a háborús veszteségét,­­ de arany frankokban. Olaszország többféle pénzben nyújtotta be a számláját, a lírában 83, frankokban 37 milliárd összeget mutat ki s még­­font sterlingekben is­­több mint száz milliót. Jelentkeztek nemcsak oly távoli országok, mint Japán vagy Brazília, Ide" még Kuba, Bolívia, Peru s az afrikai sze­k­ecsen"állam, Libéria is, ez utóbbi nem is ke­vesebb mint 4 milliárd dollár kárbejelentéssel. A­ legnagyobb veszteséget természetesen Fran­ciaország jelentette be összesen 218 millárd­­francia frank értékben. Ez maga 961 milliárdot tesz ki márkába átszámítva. A mi pénzünkben pedig ez több mint tizenegyezer millárd! Olyan összegekről van itten szó, amelyek­­felülmúlják értékben nemcsak a világon levő ,összes pénznek, aranynak, ezüstnek teljes ösz­szegét, de messze felülhaladják a legyőzött [országoknak összes ingó és ingatlan vagyonát Már­pedig ezeket a károkat azért­­ állították össze, hogy megtérítésüket követeljék. Ezeket­­a veszteségeket Németországnak kellene mejg­­fizetnie velünk és Ausztriával együtt. Efölött­­fognak most tárgyalni Londonban. Állítólag­­komoly emberek. Akikről úgy mondják, hogy komolyan is veszik ezt az ügyet s komolyan hiszik, hogy követeléseik legnagyobb részét m­eg fogják kapni. Ha csakugyan komolyan kellene venni ebben a beállításában az ügyet, úgy nemcsak Németország teljes ruinálásáról lenne szó, ha­n­em­ a mienkről is. Magyarország elpusztulá­sról, oly katasztrófáról, amelyből nincs se gaz­dasági, se állami föltámadás. És ennek a Top­ipant veszedelemnek láttára is, mi hajlandók vagyunk inkább gonosz tréfának tartani ezt a dolgot, mint valóságnak. Ha kevesebbet­­ fe­nyegettek volna meg bennünket, inkább ijed­tünk volna meg, így magában a fenyegetésben rejlik benne az abszurditás. Ilyen fenyegetést nem lehet végrehajtani, azért nem lehet telje­sen komoly. Annak dacára sem, hogy komoly­­államférfiak komoly arccal tanácskoznak fö­­­lötte, olyan emberek, akik felelősséggel tartoz­­nak minden lépésükért nemcsak a történelem­­ ítélőszéke előtt — melyen esetleg túlteszik ma­gukat­ — de a nemzetek nevében is. •A konferencia, mely ezt a kérdést Lon­donban tárgyalni fogja s melyre hétfőre meg­hívták a német miniszterelnököt, bizonyos ta­pasztalatokat különben már eddig is tett, me­ll­yeknek kijózanító hatása nem maradhat el. Előzetesen a törökökkel tárgyaltak. S m­eg kel­llett győződniük, hogy a törökökkel Sévresben kötött béke meg nem valósítható. Mert az élet erőseb­b minden szerződésnél, minden egyez­ségnél. A győzőknek engedniük kell, mert a lehetetlen­séggel szemben hiába való minden erejük. Hinnünk kell, hogy a hadikárpótlások követeléseivel szemben is be fogják látni téve­désüket s nem fogják akarni a lehetetlent. Bp .azért, mert lehetetlen. Vörös Oroszország készül az offenzívára. Bela­úd, febr. 25. (A Pesti Hírlap tudósító­jának távirata.) Román körökből hallatszik, hogy lejr­fszelebbi időben várható, bolseviki offenzívára való tekintettel a román hadsereg mozgósítását ter­vezik. A román hadsereg azonban nagy kedvetlen­séget mutat a bolsevisták ellen való harcra, annál is inkább, mert a világháborúban eléggé kifáradt­ Bukarestben nagyon pesszimisztikusan itélik meg a helyzetet. Bécs, febr. 20. (A festi Hírlap tudósítójának távirata.) Az ukrán aj­tóir­oda jelenti Lembergböli urnái Szovjetoroszország lázas tevékenységet fejt ki a júniusban megindítandó nagy offenzíva érdekében, mely az egész nyugati frontot érintené. Ebből a cél­ból a Szovjetoroszország és Ukrajna mögött fekvő államokban máris, megalakították a szovjet­ szerve­zeteket, így Beszarábia számára Smerinkábam, Len­gyelország számára Bialistokban alakítottak szov­jet­ kormányt, míg a keletgalíciai szovjet Umanjban tartózkodik, ahol három galíciai bolseviki ezred ál­lomásozik. Az itt említett három kormány a vidék lakosságából alapított katonai erővel is rendelkezi A román hadsereg mozgósítás előtt, Teleki 3l akar mondani. — A kisgazdapárt a be­ügyi tárcát kívánja. — Nagyatádi Szabó és a radikális blokk. — Enyhítik a cenzúrát, szigorítják a szerzői felelősséget. — A katonai rekvirálások megszüntetését kívánják. Gróf Teleki Pál miniszterelnök, akit a parla­menti és pártviszonyok már régebben elkedvetlení­tettek, most újra azzal a gondolattal foglalkozik, hogy visszavonul és átadja a kormány vezetését másnak. A miniszterelnök ma ily értelemben nyi­latkozott a parlamenti folyosóján is politikusok előtt, akik kérték, hogy a jelenlegi viszonyok között ne hagyja el állását és maradjon helyén legalább ad­dig, amíg a viszonyok jobban konszolidálódnak. A délután folyamán a pártok szövetségének elnöki ta­nácsa gróf Teleki Pál elnöklésével értekezletet tar­tott, amelyen egyes kérdéseket sikerült is tisztázni, Így a pártok hozzájárultak ahhoz, hogy a kor­mányprogratumról folyó hosszú vitát haladéktala­nul fejezzék be s kezdjék meg a pénzügyi javasla­tok tárgyalását, viszont a kormány tudomásul vette a kisgazdapártnak azt a kívánságát, hogy a belügyi tárca végleges betöltését kívánja a pártból kiválasz­tott politikussal. Gróf Teleki Pál miniszterelnök a némileg tisztázott helyzet dacára is megmarad a­mellett az elhatáro­lár­ a mellett, hogy visszavonul. Több politikus előtt a következő nyilatkozatot tette ma:­­'­ Három hétnél tovább semmi sem alatt sem maradok . . . A miniszterelnök ezt az időt arra akarja fel­ha­sználni, hogy a parlamenti helyzet jobban tisztá­zódjék és egy egészségeseb­b politikai alakulás ve­gye kezelve a vezetést. A kisgazdapárt ma este értekezletet tartott, ame­lyen elsősorban azokkal a hírekkel foglalkozott, amelyek nagyatádi Szabó Istvánnak a radikális­szocialista blokkal való érintkezéseire vonatkoztak. Mayer János elnök megnyitó szavai után Gömbös Gyula tette szóvá ezt az ügyet és előterjesztette a következő indítványt: " A párt egységesen és szilárdon áll vezér­e lafi­gött. Vele együtt a keresztény Magyarország újjáépítését akarja végrehajtani. Visszautasít m minden kut.mérgezési szándékot, amely abban áll, hogy Külea vezérét a liberális blokkal és titkosan műküdő köztárraasági mozgalmakkal hozzák kapcsolatba. A­­párt, önmagában ia elég erősnek érzi magát arra, hogy (e­gye­temes nemzeti érdekeket szol­gáló keresztény politikáját megvalósítsa, s igy m­ises olyan pártokkal tuti együttm­ű­ködésre ,m­ikre, melyeknek összetétele és iránya merőben ellentétes a keresztény újjá­ébredés putrijának összetételével és politikai irányával. Az indítványhoz elsőnek nagyatádi Szabó szólt hozzá. Kijelenti, hogy a pártot senki kívánságára, semmiféle befolyásnak nem engedve, oda nem ígérte senkinek se, a párt előzetes tudta és beleegyezése nélkül a kisgazdapárt programmjának­ egyetlenegy pontját se adta föl. A szocialisták föl akartak jönni a lakására, de a minisztériumba kérette őket, ne­hogy titkos célokat sejtsenek mögötte. Tárgyait ve­lük, de ez még nem jelenti azt, hogy meg is egye­zett velük. Szóváteszi egy keresztény lap támadá­sát. Az ilyen aknamunka nem fér össze a politikai fegyverbarátságsal. _A­zért mernek velünk így bánni, mert a kisgazdapárt túlságosan szerény Iceses bá­rány és nem tudja megmutatni az erejét az ellenfe­leivel szemben sem . . . Sréier István hasonló véleményen van. Több öntudatot és több agresszivitást ajánl a pártnak! Négyessy László azt mondta, hogy nem kell akár­milyen újság támadásának nagy súlyt tulajdonítani. Ezután egyhangúlag elfogadták Gömbös indítványát. Tomcsányi Vilmos Pál igazs­ágü­gyminiszter beszámolt az intézőbizottságban történt elhatározá­sokról. A bizottság foglalkozott a sajtószabadság ügyével és a kormány bejelentette, hogy a cedura terén enyhítő intézkedések fognak életbe lépni, egy­idejűleg azonban — valószínűleg törvényjavaslat formájában — biztosítékokat fog fölállítani a kor­mány arra nézve, hogy a lapok Ttt k­özölhessenek olyan cikkeket és híreket, amelyek állami vagy katomnai érdekből károsak. Az igazságügyminisztérium foglalkozik továbbá a szerzői felelősség mértékének megszigorításával. Kérte, hogy a kormányprogramos vitáját minél előbb fejezzék be és térjenek át a pénz­­ügyi javaslatokra. A párt kifogásolta továbbá a katonai rekvirá­lásokat; a közélelmezési minisztérium megígérte, hogy minden visszaélést a legszigorúbban meg fog torolni, akár a gabonagyűjtés országos kormánybiz­tossága, akár a katonaság követi el azt, a katonai se­géderővel történő gabonaelszámoltatást azonban —a mint szükséges rosszat — kénytelen föntartani, amíg a közélelmezés biztosítva nincs. • Dömötör Mihály szóvátette, hogy a közélelm­­­zési miniszter nem tartja meg a kisgazdákkal decem­berben létrejött megállapodást. A miniszter megígért­­e, hogy az ellátatlanok kataszterét revízió alá veszi, ez még mindig nem történt meg, vagy legalább is a nyilvánosság nem tud róla. A párt Mayer János felszólalása u­tán elhatá­rozta, hogy Vass k­özélelmezési minisztert meghívja a legközelebbi értekezésre, megkérdezi, mi a szán­déka a jövőt illetüleg én amennyiben látni jól...­., hogy a gazdapárt jogos kívánságait nem vesz;­ figyelembe attól nem riad vissza, hogy bizalmát tőle megvonja. Szijj Bálint indítványára kimondta, a párt, hogy kiszánja a földreform végrehajtási rendeletének hala* déktalan kiadását, — még az új adótörvények életb* lépése előtt, a kis haszonbérletek és házhelyekről szóló tö l* vénynek gyakorlatban való végrehajtását, a belügyi tárca betöltését kisgazdapárti porti* hússal, * k­isistenfőzés jogának telj-- vl­­­­aállitását a k&sigazgatás reformját, a katonai rekvirálások betzilntetésér­­e -Lehandl Károly indítványára bizottságot küld* tek ki, amely a keresztény,- egyesülés pártjáva! együtt team tervezetet dolgoz ki a szabadforgalom helyrei állítására. A hadiváltság a pénzügyi bizottságban, A nemz­etgyűjtő egyesített, pénzük i i'.i védertt* bizottsága, gróf Klebenbe­rg Kunó elnökléivel péntekéi* délután illést tartott, aumelyen általánosságban is tárgyalta ft hadiváltságról szóló törvényjavaslatot. Iklódji-Backó János elvoad­ó ismertet,o bizatóan •a­ javasl­atot. Sréter István azt, a kívánságát daraborította ki, hogy a marcvonalon teljesített szolgálat kritériumait ma­gában e­ törvényben állapítsák meg. Gaál Guszton­ a világháború tartalma m­latt a kül-Kielön távollevőkre is kiterjesztené a hadivá­lts­ágot és kü­­lönbség itt óhajt tenni sorkatona és népf­ölkelő között. Nagy János (egri), bár maga is papi, arra az állás­pontra helyezkedik, hogy a hadiváltságot a papokra te papjelöltekre is terjeszszék ki. Gyömörey György a vasút­ alkalmazottakat aján­lotta a bizottság figyelmébe, a­k közül sokat nem lehet hadiváltság alá vonni.­­ Ssabóky Jenő azt kívánta, hogy a hadseregszállí­­tásból eredő nyereségét vonják a lehető legerősebb meg­adóztatás alá. ugron Gábor í­ját a kivánságát fejeste ki, hogy a hadiváltság első részlete ne harminc nap alatt, hanem háromm hónap alatt legyen esedékes. Huszár Károly szintén azon a nézeten van, hogy­ a hadinyereség erősebb megadóztatását bele kell kombi­nálni a javaslatba. Berl­ika Isá­nfor houvtklen­yi miniszter kijelentette hogy a Bretter látván részéről kivánt kategorizálást be­veszik a p­énzügyi bizottság jelentésébe és onnan a végre­hajtási utasításba.­­Nagy János álláspontját magáévá teszi. A vasutasokról az ő véleménye szerint is ki lehet mondani azt, hhogy egy tekintet alá esnek a közalkalma­­zot­takkal. Végü­l Hegedűs Loránt pénzügyminiszter reflektált­ a felszólalásokra.. A hadiváltságról szóló törvény közvetl­e­n célja nem az, hogy a hadinyereséget megadóztassa. Erre a hadinyersségadóról szóló törvény hivatott. A ja­­­vaslattal mi teszszük az első lépést a nemzetek között ilyen természetű adó behozatalára.

Next