Pesti Hírnök, 1865. október (6. évfolyam, 225-250. szám)
1865-10-09 / 231. szám
Hatodik évfolyam 231. szám. PESTI /1 AT A/ ATyVATATArAryVAAAAA/' /VAA/WVA.A/WWWWWWWf■\f) \ % | Előfizetési feltételek: helyben házhozhordásít sál vagy postán mindennapi megküldéssel : ^ | egész évn 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre 5, | 5 frt. —inden hónap 1-től elfogadunk 3 hó- | napos előfizetést. OWi/WWVWWWV/WWVvAA/V/V/WWWWNAAAA/WVWVVAArAA/WWVW'./WO Hétfő, October 9-én 1 POLITIKAI HÍRNÖK NAPILAP. ^j\rj\rj\rj\rjVMj\rj\rArATJV'j\A/\/'SJ'A/'./\rAf'AS'JV' Afj\rj\rj\raaa/'ataaa/'^, | Hirdetések hathasábos petitsorért egyszerű hirdetésnélf. kr.,bélyegdíj 30 krjával számíttatnak. | Szerkesztőség és kiadóhivatal.- j; |a hímző-és kalap-utca sarkán l-sősz. alatt, -| a 2-dik emeleten. \ Sv/wvw^wwwwwwwvjwwvjwvjwwv wiwmwmvAW Előfizetési felhívás PESTI HÍRNÖK politikai napilapra. Előfizetési feltételek: Negyedévre...................................... 5 frt Félévre................................................10 frt Egész évre..........................................20 frt auszt. ért. Előfizetés minden hó 1-től elfogadtatik I T Előfizethetni: Vidéken minden kir. postahivatalnál, helyben Pesten, ezentúl a „Pesti Hirnök“ kiadó hivatalában, barátok tere, 7.sz., Emich G. újságkiadó hivatalában. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadó hivatala. Hazai közügyek. Bába, oct. 6-kán. Örökre nevezetes idők előnapjait éljük, melyek hazánk sorsa felett határozandó!?, illő, hogy komoly figyelemre méltassuk a teendőket. Alig egy éve még, azon sötét kérdés állott előttünk, ha váljon nem ragadtatunk-e válságos jövőnk felé ? vagy nem fogunk-e halálra dermedezni, dísztelen lassú enyészet nem lesz-e végzetünk? Esetne a Gondviselés közbe lépett, mely egyaránt szokott megjelenni az emberiség történelmének epochális eseményeiben, valamint nemzetek s egyesek gyakran véletlen sorsfordulataiban; mi három százados történetünkben oly ritka, sőt mondhatni egyetlen jelenség, hogy a fejedelem őszintén nyílt bizalommal közeledjék nemzetéhez, s a nemzet, megértse uralkodójának szavát, megtörtént, s egy új szebb jövő remény sugára világítja be hazánkat. Előttünk álland két hó leteltével a régen óhajtott alkalom, hogy a Felséges Uralkodó magasztos céljához képest, s a magyar nemzet változatlan lovagias és törvényes érzelmeinél fogva, a birodalom és hazánk jövőjét, a kölcsönös érdekek és jogok tiszteletben tartása, s kíméletes megnyugtatása, s tartós kielégítése által, szilárd alapokra fektessük. Ha minden körülmények között, fontos pillanat a nemzetre nézve, képviselőinek megválasztása, úgy az a jelen esetben valóságos élet kérdése lehet jövő alakulásunknak ; s ha minden viszonyok között, a a legnevezetesebb közjogi kérdés az, hogy miként képviseltetik egy nemzet a törvényhozásban s kik gyakorolják helyette ezen legfőbb hatalmat , úgy az jelenleg csak még fontosabbá válik, midőn nem egy két törvény megalkotásáról leend csak szó, de egy egész birodalom belviszonyainak tisztábahozatala, érdekeinek a népek közmegelégedésére leendő kiegyeztetése; nevezetesen hazánk alkotmányának, habár az ősi hagyományok nyomán, de a közbejött viszonyok, érdekek és elvek tekintetbe vételével s érvényre juttatásával, új és szilárd alapokon szervezése, nemkülönben a törzsnépek és országok méltányos követeléseiknek, hazánk törvényes épségévek összeegyeztetése s végleges kibékítése leendő feladat, és nem kevesebb, mi az összeülendő hazai törvényhozás tagjaira várakozandik. Gondolják meg tehát úgy a választók, hogy kinek kezeibe teszik le egy nemzet jövőjét, de gondolják meg a választottak is, mily magasztos s egyszersmind következménydús hivatásnak kell megfelelniük, s habár a nemzet higgadt gondolkozásától, igy a megalkotandó s összeülendő országgyűlés bölcseségétől, csak jó eredményt várhatunk is, nem felesleges, a választások küszöbén állván, ezen minden tekintetben fontos cselekményről előlegesen is gondolkozni. Ha a számosabb helyen megkezdett választási mozgalmakat tekintjük, arról győződünk meg, hogy a nép, vezéreltetve a kegyelet által, melylyel a tekintélyek iránt még mindig viseltetik, méltó kezekre bizondja jövőjét, s a hatalmat, melyet nevében gyakorolnak ; de természetesnek is fogjuk találni, ha a földmívelő saját érdekeit a nagyobb földbirtok, és így a magasabb értelmiség által véli és igen helyesen képviseltetni. Nem kevésbé visszatetszik előttünk azonban azon jelenség, hogy nagyobb városaink, átalában nálunk a polgári elem, mely társadalmi helyzeténél fogva, az ipar, tőke s kereskedelmi érdekek képviselője s alkotó eleme, ahelyett hogy saját kebeléből és soraiból választaná a bizalomra méltó férfiakat, a magas aristokratia soraiból, vagy legfeljebb a különben tiszteletreméltó ügyvédi kar tagjaiból szemel képviselőit. Mert habár elismerjük, hogy hazafi előtt, bárminő nagy fokozatán vagy osztályában álljon is az a társadalomnak, csak egy magasztos végcél lebeghet, a közhaza boldogsága, mindazáltal nem tagadható, hogy minden egyes állásnak a társadalomban megvan saját érdeke, mit védeni óhajt mások érdekeivel szemközt. Megengedem, hogy eddigelé, talán a polgári elem kevésbé ismerte feladatának, azon magasabb politikai képzettségre emelkedni, hova egy törvényhozónak följutni kívánatos, s nem tévé tanulmányainak tüzetes tárgyává, saját állásának magasabb állami, s nemzetgazdászati érdekeit ismerni ; mindazáltal alig hihető, hogy nagyobb városaink polgársága, e kivánalmaknak képviseltetését, saját körén kívül kényteleníttetnék keresni. Hasonlóan feltűnik előttünk azon jelenség, miszerint a magas aristokratia, megfelejtkezvén saját alkotmányszerű állásáról, készségét mutatja az alsó házba bejutni. Nem akarjuk akár tapsokat kereső hiúságnak , vagy talán bizonyos financiális meggazdálkodásból eredő tekinteteknek , nagyurainknak ezen lehet igen hazafias szándékból eredő elhatározásait tulajdonítani — csak tévesztett politikai nézetnek tartjuk azt, mert nem ismerünk politikai exigenciát, mely követelné, vagy csak kívánatossá is tenné azt, hogy nagyuraink magukat képviselőkké választassák, kivéve azon egyeseket, kik politikai vezérállásuknál, vagy különös szakképzettségüknél fogva, az alsóháznak pótolhatlan hiányai lehetnének. Sőt meggyőződésünk, hogy a hazának s nemzeti érdekeknek a legjobb szolgálatot csakis akkor teszik, ha megmaradván azon hivatás mellett, melyet az alkotmány, s magasabb társadalmi állásuk, az aristokratiának kiszabtak — a felsőháznak független erejét alkotni — ezen magasabb rendeltetésnek híven meg is felelnek. ORCZY GYULA: Municipalis mozgalmait. Esztergom, oct. 9. A. f. hó 2-dikán tartatott megyebizottmányi ülés. (Folyt, és vége.) Ugyanez alkalommal a megyei bizottmány örömmel emlékezett meg arról, miként . Eminentiája az ország bibornok-herceg-primása az ideiglenes rendszer korszakában a magas trón és az ország közt közvetitő volt, örömmel emlékezett meg arról, hogy egész életét a hon java előmozdítására szentelte, örömmel emlékezett meg arról, hogy ezen megye jólétét és érdekeit minden körülmények közt atyai szívvel karolta fel , ezeknél fogva indítványoztatott, hogy a megye főmagassága iránti háláját neki e személyesen fényes választmány által tolmácsolja. 4. A megye közönsége áthatva a Fejedelem iránti tántoríthatlan birodalomtól, a haza iránti lángoló szeretettől és az ő főmagassága hőn tisztelt örökös főispánja iránti fiúi tisztelettől, habár szive mélyéből fájlalja, hogy szeretett főispánját ezúttal az elnöki széken nem tisztelheti, mindazáltal a bíboros főpap e megyéhezi kegyes leiratában foglalt okokat méltányolva, a tett bölcs intézkedésekben tökéletesen megnyugszik,és örömmel várja azon időt,midőn a minden egyházi s polgári erényekkel tündöklő bíboros érsek és örökös főispán Esztergommegye föispáni székét ismét elfoglalandja.Mely érzelmek ő eminentiája előtti tolmácsolására főispáni helytartó uri méltósága választmányul méltóságos báró Fekete Mihály püspök és káptalani nagyprépost elnöksége alatt, méltóságos Schirgl Endre, pápai praelátus, nagyságos Zalka János kanonok, méltóságos gróf Sándor Móric, méltóságos gr. Pálffy Pál, mélt. báró Baldacci Antal, nagys. Bakay Ferdinand királyi tanácsos, tek. Hamar Pál első alispán. Tekintetes Kruplanicz Kálmán megyei főjegyző, „ Palkovics Károly, „ Meszéna János, „ Besze János, „ Reviczky Pál és „ Vargha Benedek bizottmányi tag urakat, valamint Szabó Sándor főszolgabíró urat esküdt társával azon megjegyzéssel küldötte ki, mikép eljárásuk eredményét, nehogy a jelen tanácskozmány többi fontos és halasztást nem tűrő egyéb tárgyai fennakadást szenvedjenek, a majdan egybegyülendő központi választmánynak jelentsék be. 5. Ezek után gróf Forgách Ágost főispán helytartó úr e méltósága a megye közönségéhez e következő szavakkal fordult: Közel négy éve, hogy őrös főispánunk ajánlatára, felséges Urunk s Királyunk által e megye kormányzójává főispáni helytartói minőségben legkegyelmesebben kineveztetvén, a föispáni esküt Urunk és Királyunk kezébe letettem, s a megye kormányát tettleg átvéve, azt eddig vezettem. Az akkori kivételes körülmények gátolák ezen fényes széket az egész megyei közönség vagy legalább annak törvényes képviselői bizottmánya előtt, azon ünnepélyességgel és diszszel elfoglalni, mely azt az ősi szép szokásnál fogva megilletendő; s így most, midőn először vagyok szerencsés a megye közönségét képviselő bizottmánytól környezve, az elnöki székben ülni, mintegy pótolni kellene talán azokat, mik akkor elmaradtak. Támaszkodva azonban arra, hogy mint e megyének 15 év ótai lakója, idegen és külön bemutatást igénylő ismeretlen nem vagyok, miután különben is a tek. bizottmány jelen összejövetelének célja sokkal fontosabb, s jelenleg inkább a munkának s a tetteknek, mint a szónoklatoknak van ideje , magamat az alól, hogy a tisztelt közönséget világos hosszas szónoklattal üdvözöljem, vagy jövő működésemnek terjedelmes és részletes programmját előadjam, kegyesen felmentetni kérem. Megyekormányzói működésem általános programmjául szolgáljon az ünnepélyes ígéret, és szent fogadás, miszerint a haza, e megye, és minden egyes polgárának javát minden tehetségemmel és feláldozással előmozdítani törekvendem, mindenkinek jogát védendem, bárki és bárhány ellen, és teljes erővel rajta leszek, mikép hazánk törvényes önállása és szabadsága, úgy helyhatósági jogaink is, minél hamarább visszaállíttassanak ; de hogy eme törekvésemben csak némi sikerre is számíthassak, kérem a tettes megye közönségét, és annak minden tagját, miszerint engemet bölcs tanácsaikkal segíteni, hathatós közreműködésükkel támogatni méltóztassanak. Kérem önöket, mikép bár törvényszabta módoni befolyásukat most mindjárt még nem érvényesíthetik, azt legalább úgy mint eddig hálásan tapasztaltam ezentúl is támogatásomra felhasználni szíveskedjenek, kérem pedig becses támogatásukat anynyival is inkább, miután annak jótékony hatását tapasztalni nekem volt leginkább alkalmam. Önök baráti támogatása kormányzói állomásomban a tevékenységre szabadabb kezet és zsibbasztatlan erőt kölcsönzött. És azáltal, hogy a tek. megyei bizottmánynak 1861-dik évben az akkori viszonyok parancsolta kényszerűségből történt feloszlatása után, azok irányában, kik hivatalaik folytatására, vagy később, kik hivatal elvállalására készeknek nyilatkoztak, mindenki bölcs mérsékletet tanúsított, oly kedvező helyzetbe tétettem, miszerint a megyei tisztikart minden kifogáson felüli, hivatalra kiképzett, e megye fiaiból alakíthattam, és nem jöttem azon kényszerűségbe, hogy a megyei hivatalok nagy részét idegenekkel, és így önök becses bizalmát nem bíró egyénekkel kellett volna betöltenem. Tagadhatlan, miszerint ez által a közigazgatás, és igazságszolgáltatás igen könnyíttetett. Láthatja ebből a tettes bizottmány, mily jelentékeny hatással volt megyénk közügyeire önöknek tőlem meg nem vont becses, barátságos támogatása, melyet, hogy még kedvezőbb sikerre vezessen, ezennel újabban is kikérek, és magamat további szívességükbe ajánlom. Áttérek most már összejövetelünk és tanácskozásunk főcéljára. Azt, mit epedve vártunk, azt, mitől nemzeti önállásunk biztosítását, alkotmányos életünkön ejtett sebeink orvoslását egyedül vártuk,az országgyűlést, felséges Urunk és Királyunk f. é. sept. 17-én kelt legkegyelmesebb királyi leiratával az 1848-diki V. t. c. alapján Pestre ez évi december 10-dikére legkegyelmesebben összehívni méltóztatott. Megindult kebellel hirdetem e királyi legmagasabb kegyelmet a tisztelt közönségnek, e királyi kegyelem dicsőítésére nem találok elegendő és illő szavakat, és ha volnának is, az öröm és hála érzete alkalmon elfojtja azokat. Szóljon maga a legkegyelmesebb kir. leirat, melynek minden egyes betűje hangosabban hirdeti és dicsőíti felséges Urunknak , hazánk és nemzetünk iránti kegyelmét és szeretetét, mint a legékesebb szónoklatnak minden phramisa; és azért hallgassuk a király szavait jobbágyi hűség és hódolat ama legbensőbb érzetével és legmélyebb tisztelet jelével, melylyel a magyar szokta hallgatni Királya szavát. 6. Ezek után a Király iránti hű jobbágyi hódolat s legmélyebb tisztelet jeléül a felállott összes megyei közönség előtt a kegyelmes királyi meghívó levél olvastatott fel. 7. Ezen legkegyelmesebb királyi meghívó levél majdnem minden egyes tételei a jelenlevők harsány éljenzéseitől kisérve, annak elolvasása után az összes közönség szűnni nem akaró örömkiáltások közt nemzetünk jövő jólléte s boldogsága horgonyát, s szeretett atyját, a Királyt élteti. Az erre bekövetkezett tiszteletteljes csendet , mely alatt a jelenlevők mindegyike hőn szereti Királyáért kegyeletes imával áldoza, a pillanat magasztosságához illő meghatottsággal Palkovics Károly bizottmányi. tag ur azon indítványnyal szakítá meg, miszerint a 1 Ő császári s apostoli királyi Felségéhez legkegyelmesebb Urunk s Királyunkhoz a megye nevében hálás felirat intéztessék, s egyúttal felkéré a megye közönségét, miszerint egy általa e végből már eleve szerkesztett felirati javaslatot hallgasson meg, s bírálata alá vegyen. Ezen indítvány lelkes örömkiáltásokkal üdvözöltetvén, határozattá emeltetett, s az indítványozó által felolvasott hála-felirat egész terjedelmében elfogadtatván, annak szövege a jelen jegyzőkönyvbe iktattatni, és a cs. apostoli kir. Felségéhez azonnal felterjesztetni rendeltetett. (Ezen legalázatosabb hódoló feliratot már a múlt héten közöltük.) Ezek után össága a főispáni helyettes úr áttérve a napirendre kitűzött tárgyakhoz, kijelenti, miszerint a fennálló törvények s legfelsőbbleg előszabott utasítás szerint a jelen bizottmány első teendői közé tartozik a választói kerületek kijelölése és a központi bizottmány szervezése. 8. A legkegyelmesebb összehívó levél kitűzte teendők közül az első pont, t. i. a választókerületek megállapítása azonnal vitatás alá vétetvén, a megyei bizottmány egyhangúlag odanyilatkozott, miszerint az 1848-i és 1861 -i előkori intézkedések alapján a választókerületek érintetlenül meghagyassanak, a választási főhelyek kijelölése pedig a legközelebb szervezendő központi választmányra bizassék. Ezek után főispáni helytartó úr ő maga előterjeszti, miszerint a központi választmány szervezési könnyítése tekintetéből már eleve többekkel tanácskozván, annak leendő tárgyait egy betűsoros névjegyzékbe foglalta, melyet is a megyei bizottmánynak azzal mutat be, miszerint arrai netaláni észrevételeit megtenni, s ha talán abból némely érdemesített tagok kimaradtak volna, ezeknek pótlólagos bevezetését indítványozni szíveskedjék. 10. Főispáni helytartó úr önlagának ezen előterjesztésére folytatólag azon kérdés merült fel, hogy a fenntálló törvények értelmében mindenek előtt a szervezendő központi választmányi fejéről, illetőleg elnökéről kell gondoskodni. — kifejtetett ez alkalommal, miszerint az 1848-ks 7-ik t. c. b) pontja nyomán a központi bizottmány törvényes elnöke a megyei alispánok egyike, mivel mégis a megyének, jelen alkatában a törvényesen választott alispánt még egy ideig ő Felsége legmagasabb rendeletéből nélkülözni kell; jóllehet ugyan a törvényt megmásítani bármi szín alatt sem lehet; miután azonban a megyei bizottmány őfelsége ama legkegyelmesebb ígéretében , miszerint az alkotmányosságot a törvényes országgyűlés közbenjöttével mihamarább s egész teljében visszaállítani határozott akarata, aggodalom nélkül megnyughatik: — ennélfogva indítványoztatott, miszerint az ország-