Pesti Műsor, 1968. december (17. évfolyam, 40-43. szám)

1968-12-06 / 40. szám

2 A Bukaresti Állami Opera- és Balettszínház balettegyüttesének vendégszereplése A balettműfaj rövid múltra tekint­­het vissza Romániában, s igazi virág­zása csak a második világháború után kezdődött. Igaz ugyan, hogy az első balettbemutatót több mint 80 évvel ezelőtt, 1882-ben tartották Romániá­ban, a klasszikus és népi hagyomá­nyokra egyaránt építő balettművészet mégiscsak két évtizede hódít az or­szágban. Bukarestben és Kolozsvárott két balettiskola működik, az ország kilenc zenés színházában a táncosok megfelelő működési területre talál­nak. A bukaresti Opera balettművészei világszerte megalapozták hírüket: Európa, Ázsia és Afrika húsz országá­ban vendégszerepeltek már. A szín­ház táncosai igen előkelő helyezése­ket értek el a nagy nemzetközi verse­nyeken is. _____ Szerdán, id­én 7-kor Négy lovag . . . CSIPKERÓZSIKA Mesebalett 3 felvonásban Zenéjét szerezte: PJOTE ILJICS CSAJKOVSZKIJ Rendező és koreográfus (Petipa koreográ­­fiájai nyomán) : Vasile Marcu­. Díszlet- és jelmeztervező: Ofelia Tutoveanu Vezényel: CORNEL TRAILESCU Király...................... Királynő . . . . Catalabutte . . • Aurora . . • • . Désiré............................ Orgonatündér . . Carabosse . . . . Fiorina hercegnő . A kék madár . . . Candida...................... Kenyértündér . . Morzsatündér . . Erőtündér . . . . Kanáritündér . . Raul Brceanu Lulu Ross Dumitru Bivolaru Alexa Mezincescu Gheorghe Cotovelea Cristina Hamel Gabriela Danovski Rodica Simion Dan Moise Mihaela Craciunescu Natalia Petrescu Gabriela Nicolescu Martha Herzog Ioana Negutz I Paraschiv Pilieanu Gheorge Constaninescu Ilon Tugearu I Gica Matei I N. Petrescu I M. Graciunescu I E. Dobrescu IV. Moise Martha Herzeg Mihaela Craciunescu Lacramioara Stan Natalia Petrescu Luminita Dumitrescu Adrian Caracas Mariana Iorgu Adrian Gheorghiu I. felv. I. kép. — Aurora királykisasszony születése alkalmából Carabosse, a gonosz tündér bosszúból azt jósolja, hogy a her­cegnő megszúrja valamivel a kezét, s meg­hal Orgona tündér, a jó szellem meg­változtatja a varázslatot: a hercegnő csak­­elalszik a szúrástól, s egy királyfi csókja ébreszti majd fel. — 2. kép: A felnőtt Aurora hercegnőt ünnepük Megjelenik Carabosse, s arany orsót csempész Auro­ra kezébe A hercegnő megszúrja magát, s elalszik. Orgona tündér elaltatja az egész udvart A palotát járhatatlan bozót szövi be II. felv. Száz esztendő telt el. Désiré herceg az erdőben vadászva talál rá Aurórára, s csókjával felébreszti. A fia­tal pár boldogságának semmi sem áll út­jában III. felv. A palotában Aurora és Désiré lakodalmát ünnepük. Négy barátnő . . Briliáns . . . . . Zafír............................ Arany . • . , • Ezüst ...... Cica............................ Csizmáskandúr . . Piroska....................... A farkas . . • . Kedden, 10-én Kezdete 7-kor HATTYÚK TAVA Balett 4 felvonásban Zenéjét szerezte: PJOTR ILJICS CSAJKOVSZKIJ Szövegét írta: V. Bergicsev és V. Gheizer. Koreográfia: Oleg Danovski. Díszlet- és Jelmeztervező: Ion Ipser Vezényel: CORNEL TRAILESCU Odette-Odilia • • Siegfried • • • Rotbart • • • • Wolfgang . • • Hercegnő . . • Udvari bolond • Pas de trois • • • Ileana Iliescu • Sergiu Stefanski . Petre Ciortea • Mihail Sorotzki • Gabriela Danovski • Adrian Caracas | Cristiana Hamel • J Leni Dacian 1 Dan Moise Eugenia Olteanu Ion Tugearu Viorica Popescu , • Paraschiv Pieleanu Viorica Moise Gheorge Constantinescu /Luminita Dumitrescu Nagy hattyúk • Kis hattyúk •­­ Csárdás • • , Z Mazurka • • • •­­ Florin Gavrilescu I Mihaela Graciunescu Natalia Petrescu Lacramioara Stan Ila Stenkovskaja I Martha Herzog­­ Gabriela Nicolescu Ioana Negutz Luminita Dumitrescu­­ Gora Benador Vasile Matei i Cristina Hamel * »Nicolae Pantazi A fiatal herceg a kastély felett elrepülő hattyúcsapat után rohan. Egy mély tónál íjjával célba veszi a legszebb hattyút, de az átváltozik ifjú leánnyá. Elmeséli, hogy ő Odette és a gonosz szellem varázsolta el A herceg meghívja a másnapi estély­re, mert feleségül akarja választani. — Az estélyen a gonosz szellem jelenik meg leányával , Odiliával, aki Odette ha­sonmása. A megtévesztett herceg Odiliát kéri nőül. A Hattyúk tavának partján megtudja az igazságot. Harcban legyőzi a gonosz szellemet és elnyeri Odettet. TOVÁBBI MŰSOR: 13- án: Koncertműssor (a Bukaresti Opera vendégjátéka) 14- én: Hattyúk tava (a Bukaresti Opera vendégjátéka) ""-én de.: A szevilla­ borbély, este: Mahagonny Spanyol tánc • ; Nápolyi tánc • ; PM December 6—12-ig Vasárnap, 8-án de. Ifjúsági előadás Kezdete 11, vége */12 után A DIÓTÖRŐ Mesebalett 3 felvonásban. 10 képben Zenéjét szerezte­ PJOTR ILJICS CSAJKOVSZKIJ Szövegét írta. ETA HOFFMAN 11776- 1822) nyomán Vaszilij Vajnonnen Kore­ográfiáját tervezte, rendezte és betaní­totta. Vaszilij Vajnoinen és Klavdia Ar­masevszkája. Díszlet és jelmez Oláh­a Vezényel: FRATER GEDEON Az álom szereplői: Mária hercegnő Dvorszky Erzsébet Diótörő herceg Dózsa Imre Diótörő Kuthy Róbert bn. Egérkirály Koren Tamás TÁNCOK: Bohóc: Balogh András bn. Bale­rina: Paronay Magda bn. Néger: Körmendi László bn. Spanyol tánc: Nagy Júlia, Bérczes Mária, Bánki Györgyi, Kiss Erika. Keleti tánc: Gombkötő Erzsébet, Vi­­dinszky Mária, Orosz Klára, And­a Margit, Szűcs Györgyi. Két hópehely: Boross Er­zsébet, Kaszás Ildikó. Kínai tánc: Kollár Eszter, Perlusz Sándor. Orosz tánc: Boross Erzsébet, Balogh Ágoston. Pas de trois: Kovács Zsuzsa bn., Fehér Tibor bn., Besz­­terczey Zsuzsa bn. * I. felv: Karácsony este vendégek siet­nek Stahlbaumékhoz. Drosselmeier bácsi bemutatta Új játékbabáját, a Diótörőt. — II. felv.: Marika a babát egy karosszékbe ülteti és mély álomba merül. Egerek ha­dáról, majd jégerdőről álmodik — III. felv.: Sok izgalmas és szép álom-kaland után a látomások eltűnnek. Marika fel­ébred • • • Stahlbaum , , , Stahlbaurrmé. . . Marika i Luszl U««. Misi I n'eke' Drosselmeier « ■ . Dada . , . , . Feri ,­­ . . Nagypapa . . . . Nagyanya .­­ . . Gál Andor Géczy Éva Rigó Klári bn. Zsarnóczay Gizella bn. ifj. Harangozó Gyula bn. Tóth László Simon Éva László Péter bn. Hodál Sándor Morgányi Jozefin Csütörtökön, 12-én M-bérlet, 3. előadás Kezdete 7, vége 10 után MACBETH Opera 4 felvonásban, 9 képben Zenéjét szerezte I GIUSEPPE VERDI (1813—1901) Szövegét SHAKESPEARE drámája alap­ján Francesco Maria Piave írta, Fischer Sándor fordította. Rendezte: Mikó And­rás. A díszleteket Fülöp Zoltán, a jelmeze­ket Márk Tivadar tervezte. Az énekkart betanította: Pless László Vezényel: VARGA PÁL Macbeth lgTM*» Rednay György Banchu0 I hadvezérei1*05' József Lady Macbeth . . Takács Paula Macduff, skót »nemes......................Pálos Imre Malcolm, Duncan fia . . . Tarnay Gyula Egy hölgy .... Laczó Ildikó Egy orvos .... Varga András Macbeth szolgája . Galsay Ervin | Nagy Sándor Szabó Anita Szabó Rózsa * A boszorkányok megjósolják Macbeth- nek, hogy Skócia királya lesz. A jóslat felszítja a skót vezér lelkében a gáttalan nagyravágyást.­­ Lady Macbeth lelkét is megmérgezi a gondolat, hogy király­né lehet. Duncan király vendégségbe ér­kezik Macbeth várába. A vezér, felesége unszolására, éjjel belopódzik a király szo­bájába s megöli őt. De a gyilkosság meg­szólaltatja benne a lelkiismeret vádló sza­vát. A király meghalt, a trón örököse, Mal­colm Angliába szökött, így most a jóslat szerint Banquo családja kerülne a trón­ra. Macbeth orgyilkosokat bérel fel, akik a vár felé közeledő Banquót meg­ölik, de fiának, Fleance-nak sikerül el­menekülnie. Macbeth, a király előtt Banquo szelle­me jelenik meg, s vádolja őt. A rémké­pektől megzavarodott királyt a boszor­kányok arra figyelmeztetik, hogy kerül­je Macduffot, aki tanúja volt gaztetté­nek. Megszületik benne az elhatározás új merényletre, Macduff családjának ki­irtására.­­ Malcolm skót királyfi angol hadakkal hazájába érkezik, hogy bos­­­­zút álljon a trónbitorlón. A birnami er­dőnél vívott csatában Macduff megöli­ Macbeth­et. Malcolm átveszi Jogos örök­ségét. ■ ■■!■ ■—■■■■■ ■

Next