Pesti Műsor, 1968. december (17. évfolyam, 40-43. szám)
1968-12-06 / 40. szám
2 A Bukaresti Állami Opera- és Balettszínház balettegyüttesének vendégszereplése A balettműfaj rövid múltra tekinthet vissza Romániában, s igazi virágzása csak a második világháború után kezdődött. Igaz ugyan, hogy az első balettbemutatót több mint 80 évvel ezelőtt, 1882-ben tartották Romániában, a klasszikus és népi hagyományokra egyaránt építő balettművészet mégiscsak két évtizede hódít az országban. Bukarestben és Kolozsvárott két balettiskola működik, az ország kilenc zenés színházában a táncosok megfelelő működési területre találnak. A bukaresti Opera balettművészei világszerte megalapozták hírüket: Európa, Ázsia és Afrika húsz országában vendégszerepeltek már. A színház táncosai igen előkelő helyezéseket értek el a nagy nemzetközi versenyeken is. _____ Szerdán, idén 7-kor Négy lovag . . . CSIPKERÓZSIKA Mesebalett 3 felvonásban Zenéjét szerezte: PJOTE ILJICS CSAJKOVSZKIJ Rendező és koreográfus (Petipa koreográfiájai nyomán) : Vasile Marcu. Díszlet- és jelmeztervező: Ofelia Tutoveanu Vezényel: CORNEL TRAILESCU Király...................... Királynő . . . . Catalabutte . . • Aurora . . • • . Désiré............................ Orgonatündér . . Carabosse . . . . Fiorina hercegnő . A kék madár . . . Candida...................... Kenyértündér . . Morzsatündér . . Erőtündér . . . . Kanáritündér . . Raul Brceanu Lulu Ross Dumitru Bivolaru Alexa Mezincescu Gheorghe Cotovelea Cristina Hamel Gabriela Danovski Rodica Simion Dan Moise Mihaela Craciunescu Natalia Petrescu Gabriela Nicolescu Martha Herzog Ioana Negutz I Paraschiv Pilieanu Gheorge Constaninescu Ilon Tugearu I Gica Matei I N. Petrescu I M. Graciunescu I E. Dobrescu IV. Moise Martha Herzeg Mihaela Craciunescu Lacramioara Stan Natalia Petrescu Luminita Dumitrescu Adrian Caracas Mariana Iorgu Adrian Gheorghiu I. felv. I. kép. — Aurora királykisasszony születése alkalmából Carabosse, a gonosz tündér bosszúból azt jósolja, hogy a hercegnő megszúrja valamivel a kezét, s meghal Orgona tündér, a jó szellem megváltoztatja a varázslatot: a hercegnő csakelalszik a szúrástól, s egy királyfi csókja ébreszti majd fel. — 2. kép: A felnőtt Aurora hercegnőt ünnepük Megjelenik Carabosse, s arany orsót csempész Aurora kezébe A hercegnő megszúrja magát, s elalszik. Orgona tündér elaltatja az egész udvart A palotát járhatatlan bozót szövi be II. felv. Száz esztendő telt el. Désiré herceg az erdőben vadászva talál rá Aurórára, s csókjával felébreszti. A fiatal pár boldogságának semmi sem áll útjában III. felv. A palotában Aurora és Désiré lakodalmát ünnepük. Négy barátnő . . Briliáns . . . . . Zafír............................ Arany . • . , • Ezüst ...... Cica............................ Csizmáskandúr . . Piroska....................... A farkas . . • . Kedden, 10-én Kezdete 7-kor HATTYÚK TAVA Balett 4 felvonásban Zenéjét szerezte: PJOTR ILJICS CSAJKOVSZKIJ Szövegét írta: V. Bergicsev és V. Gheizer. Koreográfia: Oleg Danovski. Díszlet- és Jelmeztervező: Ion Ipser Vezényel: CORNEL TRAILESCU Odette-Odilia • • Siegfried • • • Rotbart • • • • Wolfgang . • • Hercegnő . . • Udvari bolond • Pas de trois • • • Ileana Iliescu • Sergiu Stefanski . Petre Ciortea • Mihail Sorotzki • Gabriela Danovski • Adrian Caracas | Cristiana Hamel • J Leni Dacian 1 Dan Moise Eugenia Olteanu Ion Tugearu Viorica Popescu , • Paraschiv Pieleanu Viorica Moise Gheorge Constantinescu /Luminita Dumitrescu Nagy hattyúk • Kis hattyúk • Csárdás • • , Z Mazurka • • • • Florin Gavrilescu I Mihaela Graciunescu Natalia Petrescu Lacramioara Stan Ila Stenkovskaja I Martha Herzog Gabriela Nicolescu Ioana Negutz Luminita Dumitrescu Gora Benador Vasile Matei i Cristina Hamel * »Nicolae Pantazi A fiatal herceg a kastély felett elrepülő hattyúcsapat után rohan. Egy mély tónál íjjával célba veszi a legszebb hattyút, de az átváltozik ifjú leánnyá. Elmeséli, hogy ő Odette és a gonosz szellem varázsolta el A herceg meghívja a másnapi estélyre, mert feleségül akarja választani. — Az estélyen a gonosz szellem jelenik meg leányával , Odiliával, aki Odette hasonmása. A megtévesztett herceg Odiliát kéri nőül. A Hattyúk tavának partján megtudja az igazságot. Harcban legyőzi a gonosz szellemet és elnyeri Odettet. TOVÁBBI MŰSOR: 13- án: Koncertműssor (a Bukaresti Opera vendégjátéka) 14- én: Hattyúk tava (a Bukaresti Opera vendégjátéka) ""-én de.: A szevilla borbély, este: Mahagonny Spanyol tánc • ; Nápolyi tánc • ; PM December 6—12-ig Vasárnap, 8-án de. Ifjúsági előadás Kezdete 11, vége */12 után A DIÓTÖRŐ Mesebalett 3 felvonásban. 10 képben Zenéjét szerezte PJOTR ILJICS CSAJKOVSZKIJ Szövegét írta. ETA HOFFMAN 11776- 1822) nyomán Vaszilij Vajnonnen Koreográfiáját tervezte, rendezte és betanította. Vaszilij Vajnoinen és Klavdia Armasevszkája. Díszlet és jelmez Oláha Vezényel: FRATER GEDEON Az álom szereplői: Mária hercegnő Dvorszky Erzsébet Diótörő herceg Dózsa Imre Diótörő Kuthy Róbert bn. Egérkirály Koren Tamás TÁNCOK: Bohóc: Balogh András bn. Balerina: Paronay Magda bn. Néger: Körmendi László bn. Spanyol tánc: Nagy Júlia, Bérczes Mária, Bánki Györgyi, Kiss Erika. Keleti tánc: Gombkötő Erzsébet, Vidinszky Mária, Orosz Klára, Anda Margit, Szűcs Györgyi. Két hópehely: Boross Erzsébet, Kaszás Ildikó. Kínai tánc: Kollár Eszter, Perlusz Sándor. Orosz tánc: Boross Erzsébet, Balogh Ágoston. Pas de trois: Kovács Zsuzsa bn., Fehér Tibor bn., Beszterczey Zsuzsa bn. * I. felv: Karácsony este vendégek sietnek Stahlbaumékhoz. Drosselmeier bácsi bemutatta Új játékbabáját, a Diótörőt. — II. felv.: Marika a babát egy karosszékbe ülteti és mély álomba merül. Egerek hadáról, majd jégerdőről álmodik — III. felv.: Sok izgalmas és szép álom-kaland után a látomások eltűnnek. Marika felébred • • • Stahlbaum , , , Stahlbaurrmé. . . Marika i Luszl U««. Misi I n'eke' Drosselmeier « ■ . Dada . , . , . Feri , . . Nagypapa . . . . Nagyanya . . . Gál Andor Géczy Éva Rigó Klári bn. Zsarnóczay Gizella bn. ifj. Harangozó Gyula bn. Tóth László Simon Éva László Péter bn. Hodál Sándor Morgányi Jozefin Csütörtökön, 12-én M-bérlet, 3. előadás Kezdete 7, vége 10 után MACBETH Opera 4 felvonásban, 9 képben Zenéjét szerezte I GIUSEPPE VERDI (1813—1901) Szövegét SHAKESPEARE drámája alapján Francesco Maria Piave írta, Fischer Sándor fordította. Rendezte: Mikó András. A díszleteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Az énekkart betanította: Pless László Vezényel: VARGA PÁL Macbeth lgTM*» Rednay György Banchu0 I hadvezérei1*05' József Lady Macbeth . . Takács Paula Macduff, skót »nemes......................Pálos Imre Malcolm, Duncan fia . . . Tarnay Gyula Egy hölgy .... Laczó Ildikó Egy orvos .... Varga András Macbeth szolgája . Galsay Ervin | Nagy Sándor Szabó Anita Szabó Rózsa * A boszorkányok megjósolják Macbeth- nek, hogy Skócia királya lesz. A jóslat felszítja a skót vezér lelkében a gáttalan nagyravágyást. Lady Macbeth lelkét is megmérgezi a gondolat, hogy királyné lehet. Duncan király vendégségbe érkezik Macbeth várába. A vezér, felesége unszolására, éjjel belopódzik a király szobájába s megöli őt. De a gyilkosság megszólaltatja benne a lelkiismeret vádló szavát. A király meghalt, a trón örököse, Malcolm Angliába szökött, így most a jóslat szerint Banquo családja kerülne a trónra. Macbeth orgyilkosokat bérel fel, akik a vár felé közeledő Banquót megölik, de fiának, Fleance-nak sikerül elmenekülnie. Macbeth, a király előtt Banquo szelleme jelenik meg, s vádolja őt. A rémképektől megzavarodott királyt a boszorkányok arra figyelmeztetik, hogy kerülje Macduffot, aki tanúja volt gaztettének. Megszületik benne az elhatározás új merényletre, Macduff családjának kiirtására. Malcolm skót királyfi angol hadakkal hazájába érkezik, hogy boszút álljon a trónbitorlón. A birnami erdőnél vívott csatában Macduff megöli Macbethet. Malcolm átveszi Jogos örökségét. ■ ■■!■ ■—■■■■■ ■