Pesti Műsor, 1969. január (18. évfolyam, 1-5. szám)

1969-01-03 / 1. szám

Január 3—9-ig Szerdán, 8-án Takács-bérlet, 4. előadás Kezdete 7. vége Vall előtt CARMEN Opera 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GEORGES BIZET (1838—1875) Szövegét PROSPER MERIMEE (1803-1870) elbeszélése után írta: Henri Meilhac és Ludovic Halévy. Rendezte: Mikó András. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez Szeitz Gizella. Táncok: Pethő László. Az ének­kart betanította: Pless László Vezényel: LUKÁCS ERVIN Don José . Biscamillo .• • Remendado •• Dancaire .1 • Zuniga . ,4 • Morales . , Carmen . .• Micaela . ,4 Frasqilta .• • Mercedes .1 Szőnyi Ferenc Faragó András Külkey László Nagypál László Várhelyi Endre Széki Sándor Komlóssy Erzsébet Orosz Júlia Koltay Valéria Kovács Eszter Szólót táncolnak: Zilahi Győző, Csarnói Katalin, Galántay Zsolt, Jurkovits Mátyás * L felv.1 Carmennek megtetszik Don José tizedes és virággal, tánccal felhívja magára figyelmét. A tüzesvérű lány ösz­­szevesz egyik társnőjével, kést ránt elő s Zuniga hadnagy Don Josénak adja ki a parancsot, hogy kötözze meg Carment. Carmen táncával meghódítja a tizedest, aki szökni engedi.­­ II. felv.­ Don Josét megbüntetik Carmen szökése miatt. A ti­zedes felkeresi Carment egy kocsmában. A lány ekkor már Escamilio torreádor­ba szerelmes, de mégis ráveszi Don Josét, hogy szökjék meg a katonaságtól. - III. felv.: Don José Carmen kedvéért csem­pész lesz, amikor Itt megtudja, hogy a lány a torreádort szereti, késpárbajt vív vetélytársával. Carmen szétválasztja őket. Don José régi szerelme, Micaela könyör­gésére otthagyja a csempészeket. - IV. felv.: A szevillai arénában bikaviadal kezdődik, bevonul Escamillo, a torreádor. Carment már csak a győztes torreádor érdekli. Don José leszúrja Carment kedden, 7-én Oláh-bérlet, 4. előadás Kezdete 7. vége Vili után MANON LESCAUT Opera 4 felvonásban Zenéjét szerezte GIACOMO PUCCINI (1858—1924) Az A. F PREVOST (1697—1763) regénye nyomán írott szöveget fordította Nádasdy Kálmán. Rendezte: Mikó András. A dísz­leteket Fülöp Zoltán, a Jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Az énekkart betanította: Pless László. Koreográfia: Barkóczy Sándor Vezényel: ERDÉLYI MIKLÓS Manon Lescaut Lescaut hadnagy René des Grieux Geronte de Ravoir királyi adóbérlő Edmund, diák . . Fogadós Táncmester . . . Egy zenész . . . Egy tiszt . . . Lámpagyújtogató Hajóskapitány Fodrászok Házy Erzsébet Bende Zsolt Réti József Nádas Tibor Palcsó Sándor Kovács Péter Somogyváry Lajos Barlay Zsuzsa Máhr Ottó Jagasich Péter Veress Gyula I Tauz István Kiss László Zsoldos László I 1. felv. Manont szülei ládába küldik. Az amiensi postakocsiállomás fogadójá­ban jókedvű diákokkal találkozik. Köz­tük van Des Grieux lovag, aki beleszeret. Geronte gazdag vámbérlőnek szintén meg­tetszik a lány és el akarja rabolni. Erről a tervről tudomást szerez Des Grieux. Maga szökteti meg Manont II. felv.: Manon nem bírta ki sokáig a PM 3 nélkülözéseket a szegény Des Grieux ott­honában és a dúsgazdag Geronte-hoz köl­tözött. Des Grieux még most is imádja Manont és meg akarja szöktetni. Geronte azonban megneszeli a tervet és a rendőr­ség segítségével megakadályozza. Manont, aki a szökéshez ékszereket vett magához, lopás miatt letartóztatják és eltoloncolják. III. felv.­ A Le­ Havre-i kikötőben Les­caut összebeszél barátaival, hogy kiszaba­dítsa húgát a börtönből. Egy őr éberségén azonban meghiúsul a terv. Des Grieux addig könyörög a hajó kapitányának, amíg őt is fölveszi a hajóra, hogy szerel­mesét a száműzetés helyére, egy elha­gyott szigetre kísérhesse. IV. felv.: Manon és Des Grieux meg­szöknek a rabságból. Terméketlen puszta­ságba tévedtek. Az elgyöngült Manon nem bírja tovább a szenvedést és szerelmese karjai közt hal meg Csütörtökön, 9-én Bérletszünet Kezdete 7. vége Vell után SPARTACUS Balett 3 felvonásban Zenéjét szerezte: ARAM HACSATURJAN Szövegét írta, koreográfiáját tervezte, be­tanította és rendezte: SEREGI LÁSZLÓ A koreográfus asszisztense: Kaszás Ildikó. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte Vezényel: PÁL TAMÁS Spartacus • • • Flavia.......................... Crassus ..................... Gad .......................... Az afrikai . . . . Crixus, a thrák . . Júlia.......................... Claudia..................... Canus .......................... Batiátus . . . • . Táncosnő . . . . Egy római katona . 4 férfi csörgővel örök ; Fülöp Viktor Kun Zsuzsa Dózsa Imre Sipeki Levente Fülöp Zoltán Sterbinszky László Pártay Lilla Csarnói Katalin Pethő László Gál Andor Mák Magda Zilahi Győző I Péter Zoltán I Molnár Ferenc I Fülöp Zoltán I Gessler György­­Balogh Ágoston Péter László Kiss László Gál Jenő * I. felv. 1. kép: Spartacus, a rabszolga­lázadás Teje a keresztfán, haláltusájában újra végigéli a hatalmas küzdelem ese­ményeit. 2. kép: Crassus előkelő barátai­val elhatározza, hogy felkeresi a híres gladiátor-iskolát. 3. kép: Itt ismerjük meg Spartacust is. A gladiátorok közül Cras­sus választja ki a négy küzdőt. 4. kép: A kiválasztott rabszolgákat elkülönítik. Spartacushoz beszökik felesége, hogy búcsút vegyen tőle. 5. kép: Az arénában az egyik néger gladiátor majdnem megöli Spartacust, amikor dühe Crassus ellen fordul, meg akarja ölni, de egy katona dárdája keresztüldöfi. 6. kép: Spartacus bosszút esküszik Kiszabadítja rabszolga­társait. II. felv. 1. kép: Évekkel a lázadás le­verése után Crassus barátaival visszatér a rombadőlt arénába. Az emlékek meg­lepetésszerűen törnek rá. 2. kép: Crassus villájában mulatozik. A bacchanália után megjelenik Spartacus is embereivel, bir­tokba veszi a villát. Canus: Crassus ba­rátja meghal. III. felv. 1. kép: A lázadó rabszolgák Rómát fenyegetik. Crassus vállalja a hadvezérséget a lázadók leverésére. 2. kép: Spartacusék helyzete reménytelenné válik. Spartacus búcsút vesz feleségétől. 3. kép: Az életben maradt Flavia férje keresztfájánál elsiratja az eltiport sza­badságot. ____ TOVÁBBI MŰSOR 10- én: Salome, Bolero 11- én: Tannhäuser 12- én de.: Manon Lescaut, este: Szöktetés a szerájból kis színpad VI., Jókai tér 10. Tel.: 120—510 Jegypénztár nyitás 10 órakor Minden este Kezdete V28, vége 10 után Vasárnap, 5-én du. 134-kor is URAK ÉS ELVTÁRSAK Politikai kabaré Irta: RÓNA TIBOR, LITVANYI KÁROLY, ROMHÁNYI JÓZSEF Zenéjét összeállította: ULLMANN OTTO Rendezte: Zsudi József Díszlet-Jelmez: Vogel Eric Konferál: KAZAL LASZLO Faragó Vera FENTRŐL NÉZVE — Kazal László, Kibédi Ervin, Thury Éva—Vass Mari LENTRŐL NÉZVE — Kazal László MINDENÜTT A HÉTVÉGÉN — Balogh Er­zsi—Faragó Vera, Dévai Hédi—Mada­ras Vilma, Zentay Ferenc—Peczkay­ Endre, Kósa András, Forgács László— Berényi Ottó, Komlós András—Csonka Endre, Thury Éva—Vass Mari ODALENT BUMUGYA-PUSZTÁN — Tom­pa Sándor, Kósa András IDEFENT PESTEN — Kibédi Ervin VALAMIKOR — Viola Mihály, Verebély Iván, Kósa András ÖRDÖGI ÖTLET — Feczkay Endre KOSZTÜMBEN — Kazal László S L ü n e t SZELLEMES MEGOLDÁS - Viola Mi­hály, Zentay Ferenc—Peczkay Endre, Hlatky László—Csonka Endre, Kósa András KOSZTÜM NÉLKÜL - Faragó Vera BEKAPCSOLÓDÁS — Kabos László, Dé­vai Hédi—Madaras Vilma, Viola Mihály NAPJAINKBAN — Gálcsiky János—Kósa András KIKAPCSOLÓDÁS — Alfonzó, Faragó Vera GÁTLÁS NÉLKÜL — Viola Mihály, Vere­bély Iván A FÉNYRŐL Színpadon a fény épp olyan közvetle­nül hathat érzelmeinkre, mint a zene. A színházban közvetlenebbül érzékeljük a fény változásait, mint a színeket, a for­mákat, vagy a hangokat. Érzelmileg sok­kal gyorsabban reagálunk a fényre, mint bármely más színházi kifejezőeszközre, talán azért, mert egyetlen más érzéki in­ger se terjed a fény sebességével, talán azért, mert legősibb örökölt félelmünkön sötétségtől való félelem s ezzel együtt egy primitív napimádatot is örököltünk. Adolphe Appia XIX. századvégi svájci színházelméleti író

Next