Pesti Műsor, 1971. október (20. évfolyam, 31-35. szám)

1971-10-01 / 31. szám

2 Vasárnap, 3-án de. Vasárnap, 3-án este Failoni-bérlet, 1. előadás A-bérlet, 1. előadás Kezdete 11, vége 2 után Kezdete 7, vége 10 után HÁRY JÁNOS Daljáték 4 kalandban, elő- és utójátékkal A VARÁZSFUVOLA Dalmű 2 felvonásban Zenéjét szerezte: KODÁLY ZOLTÁN (1882—1967) Szövegét Paulini Béla (1881—1945) és Har­sányi Zsolt (1887-1943) írta. Rendezte Békés András. A díszleteket Forray Gá­bor, a jelmezeket Szeitz Gizella tervez­te. Az énekkart betanította: Pless László A táncokat Rábai Miklós, az óraszobro­kat Kovács Margit tervezte Vezényel: KEREKES JÁNOS * Háry János ....­örzse, a mátkája . Ferenc Császár . . A császárné . . . Napóleon .... Mária Lujza . . . öreg Marci . . . Ebelasztin báró . . Meluzina grófnő Esztrella bárónő . Magyar silbak . . Burkus silbak . . Generális Krucifix Generális Dufla . . Első huszár . . . Második huszár . . Első tüzér .... Második tüzér . . Udvari lakáj . . . Diák.......................... Bíró............................... Kocsmáros .... Első per..................... Második per . . . Szólót táncol Palócz Lászlo Moldován Stefánia Pálfy Endre Szecsédy Irén Mészáros Sándor Sándor Judit Varga András Bend­e Zsolt Kenderessy Éva Bajor Klára Lux Tibor Hegyi János Antalffy Albert Cser József Bódy Tivadar Morandini Egon Rajna András Müller Gyula Kintzer Alajos Bódy Tivadar Gogolyák Antal Ferencz László Orbán András Berkes János , Zilahi Győző * Előjáték: Háry János, aki a nép me­sélőkedvének megszemélyesítője, a nagy­­abonyi kocsmában külországi kalandjait regéli. I. kaland: Ferenc császár lányát, Mária Lujzát a burkus silbak nem akar­ja átengedni a határon. A lovagias Háry az őrházat átrántja Galíciába. Ezért há­lából Mária Lujza magával viszi őt Bécs­­be testőrnek, bár örzse, Háry mátkája ugyancsak féltékenykedik. II. kaland: Mária Lujzának megtetszik a huszár, Ebelasztin lovag, aki szerelmes Mária Lujzába, hogy Háry ne legyen az útjá­ban. ..háborút csinál" és a Napóleon el­leni csatába küldi Háryt. III. kaland: Háry megveri a francia ármádiát és ép­pen Mária Lujzával ropja a táncot, ami­kor betoppan örzse, aki titokban követte a csatába vőlegényét.. Mária Lujza haza­parancsolja örzsét, Háryt pedig­ hercegi rangra emeli. IV. kaland: A bécsi Burg­­ban a császár vendége Háry, akit a csá­szári család már vejének tekint, de Háry örzséhez ragaszkodik és kikéri az obsit­­ját. Utójáték: A kocsmában Háry befeje­zi elbeszélését, melynek igazságához ta­núnak hívná örzsét, ha az már meg nem halt volna. _____ Hétfőn, 4-én SZÜNNAP A Színház és Filmművészeti Főiskola végzős hallgatói vizsgaelőadás keretében mutatják be Victor Hugo: ,,Ruy Blas" c. romantikus drámáját „A KIRÁLYASZ­­SZONY LOVAGJA” címmel, Szirtes Tamás rendezésében. A Ruy Blas ősbemutatója 1845-ben volt a Nemzeti Színházban és 1956-ban a Madách Színház tűzte műsorá­ra. Az előadásokat az Ódry Színpadon tart­ják és először 8-án du 3-kor, majd 9-én, 10-én, 16-án és 17-én szerepel a műsoron. Rendező tanár Ádám Ottó. PM Október 1­7-ig Sarastro..................... Tamino . . . Az éj királynője Pamina, a leánya I hölgy .... II hölgy . . . . III. hölgy . . . • Ör­eg pap . . • Fiatal pap . . • • Papageno . . Papagena . . • • Monostatos . . . . Zenéjét szerezte: WOLFGANG AMADEUS MOZART Szövegét via: EMANUEL SCHIKANEDER Harsábnyi Zsolt fordítását átdolgozta: Fi­scher Sándor. Rendezte: Mikó András. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk T. Vezényel : ERDÉLYI MIKLÓS 'Szalma Ferenc Bartha Alfonz Lehoczky Éva László Margit Vámos Agnes Erese'Margit Jablonkay Éva Faragó András Szellő Lajos Nádas Tibor Koltay Valéria Külkey László­­ Gencsy Sári | Tor­da­i Éva­­Szabó Anita Tarnay Gyula Domahidy László * Három gyermek I. önálló . . . ii. önálló . . . I. felv.­ Tamino herceget az Éj király­nőjének udvarhölgyei mentik meg az őt üldöző kígyó elöl. Megmutatják neki Pa­­mina képét, s az ifjú szerelemre lobban a lány iránt. Elhatározza, hogy kiszaba­dítja Sarastro fogságából. Kísérője Papa­­gena, a madarász fegyvere a varázsere­jű fuvola. — Pamina szökni akar a fog­ságból, de Monostatos elfogja, S­amino pedig közben átlépi Sarastro birodalmá­nak küszöbét. De csak akkor nyerheti el Paminát, ha mindketten kiállják a ne­héz próbákat. II. felv.: Tamino hősiesen állja a pró­batételt. Hallgatása Paminát a kétségbe­esésbe dönti. Annál nehezebben sikerül helytállnia Papagenának. Már-már ön­­gyilkosságra szánja magát, de társra ta­lál. Elnyeri Papagénát, Tamino pedig megkapja Paminát. Szerdán, 6-án H-bérlet, 1. előadás Kezdete 7, vége :10-kor SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL Énekes játék 3 felvonásban Zenéjét szerezte: WOLFGANG AMADEUS MOZART Szövegét Chistoph Friedrich Bretzner után átdolgozta Gottlob Stephanie. For­dította: HEVESI SÁNDOR (1873-1939). Részben átdolgozta: Závodszky Zoltán. Rendezte, a díszleteket és jelmezeket tervezte: Makai Péter Vezényel : BLUM TAMÁS Szelim hasa . . . Pálfy Endre Constanza .... Erdész Zsuzsa Blonde.....................Ágay Karola Belmonte .... Szigeti László Pedrillo.....................Kishegyi Árpád Ozmin ....................Várhelyi Endre Kiáss, hajós . . . Szánt*) Ferenc Egy néma .... Kővári Richard * I. felv.: Pedrillo elmondja urának, Bel­­monte-nak, hogy Constanza, Belmonte menyasszonya és komornája, Blonde ka­lózok fogságába került. A kalózoktól a két lányt Szelim basa vette meg és pa­lotájában őrizteti. Pedrillo a gazdáját, mint építőmestert becsempészi a palotá­ba. — II. felv: Szelim basa Constanzát feleségül kéri. A leányok vőlegényei, Bel­monte és szolgálója, Pedrillo, hosszas ke­resés után megtalálják az elvesztetteket és meg akarják őket szöktetni. — III. felv.: Ozmin meghiúsítja a szökési kísérletet. A szökevényekre halál várna, de Szelim basa valamennyiüknek megbocsát. Csütörtökön, 7-én M-bérlet, 1. előadás Kezdete 7, vége 10 után A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA Zenéjét szere­pe: BART­ÓK BÉLA Szövegét írta: BAL­ÁZS BÉLA (1881 — 1949) Rendezte: Mikó Andr­ás. Disztet: Forray Gábor. Jelmez: Márk Tivadar. Vezényel: KÓRODI ANDRÁS A kékszakállú . . Ütő Endre Judit Kovács­ Eszter A régi asszonyok . • » • Judit mindenkit és mindent elhagyott a Kékszakállú herceg kedvéért és követi őt várába amelyről rémes történeteket beszélnek az emberek. Judit meggyőző­dik róla, hogy amit beszélnek — igaz. A Kékszakállú könyörtelen és kegyetlen ura volt asszonyainak. Judit mégis vál­lalja, hogy asszonya lesz, mellet­te marad örökre; a férfi múltjába távozik, az em­lékek szépségével feldíszítetten. II. A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYIT Táncjáték 1 felvonásban Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA Szövegét írta: BALÁZS BÉLA Részben átdolgozta, a koreográfiát tervezte, beta­­nította és rendezte: SEREGI LÁSZLO. Koreográfus asszisztens: Kaszás Ildikó. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Mígk Tivadar. Vezényel: KÓRODI ANDRÁS A királyfi .... Markó Iván A királykisasszony Metzger Márta A tündér . . Csarnóy Katalin A fából faragott királyfi . . .. Némethy Sándor A királyfi vándorútján beleszeret a szép királykisasszonyba, de az rá sem hederít. A tündér, a természeti erők megeleveníté­­sével, akadályokat állít elébe, nehogy be­jusson a várba.. A királykisasszony leküz­désük után sem méltatja figyelemre. Ember formájúra farag egy fatuskót, annak vállá­ra akasztja­ palástját, fejére teszi koronáját. A fabáb már érdekli a leánykát, vele tánc­ra perdül. A királyfit a tündér vigasztalja meg, a természet neki hódol, királyává koronázza. Közben a fabáb varázsereje el­száll, összecsuk­ik. A királykisasszony most már menne a királyfihoz, de a meg­elevenedett természeti erők útját állják. Gőgös viselkedését megbánja, várja, hogy az őt még mindig szerető királyfi magá­hoz emelje. III. A CSODÁLATOS MANDARIN Táncjáték 1 felvonásban Vezényel: KÓRODI ANDRÁS szövegét írta: LENGYEL MENYHÉRT Koreográfiáját tervezte, betanította és rendezte: SEREGI LÁSZLÓ. Koreográfus asszisztens: Kaszás Ildikó. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: KÓRODI ANDRÁS A lány........Pártay Lilla­­ Sterbinszky László A három csavargó Sipeki Levente­­ Vámos György Az öreg gavallér : Gál Andor A fiatal diák . . . Markó Iván A mandarin . . . Fülöp Viktor Három csavargó és egy fiatal lány egy világváros félreeső utcájában a lány által felcsalt férfiak kirablásából él, akiket utána megölnek. Első áldozatuk egy öreg szoknyavadász. Egy diákot — akinek nincs pénze — kidobnak. A harmadik egy titok­zatos kínai, aki mereven nézi a lányt, majd üldözni kezdi. Meg akarják gyilkol­ni, de az addig nem halhat meg, amíg vágya nem teljesül. Végül a lány teljesíti a mandarin kívánságát.

Next