Pesti Műsor, 1971. október (20. évfolyam, 31-35. szám)
1971-10-01 / 31. szám
2 Vasárnap, 3-án de. Vasárnap, 3-án este Failoni-bérlet, 1. előadás A-bérlet, 1. előadás Kezdete 11, vége 2 után Kezdete 7, vége 10 után HÁRY JÁNOS Daljáték 4 kalandban, elő- és utójátékkal A VARÁZSFUVOLA Dalmű 2 felvonásban Zenéjét szerezte: KODÁLY ZOLTÁN (1882—1967) Szövegét Paulini Béla (1881—1945) és Harsányi Zsolt (1887-1943) írta. Rendezte Békés András. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Szeitz Gizella tervezte. Az énekkart betanította: Pless László A táncokat Rábai Miklós, az óraszobrokat Kovács Margit tervezte Vezényel: KEREKES JÁNOS * Háry János ....örzse, a mátkája . Ferenc Császár . . A császárné . . . Napóleon .... Mária Lujza . . . öreg Marci . . . Ebelasztin báró . . Meluzina grófnő Esztrella bárónő . Magyar silbak . . Burkus silbak . . Generális Krucifix Generális Dufla . . Első huszár . . . Második huszár . . Első tüzér .... Második tüzér . . Udvari lakáj . . . Diák.......................... Bíró............................... Kocsmáros .... Első per..................... Második per . . . Szólót táncol Palócz Lászlo Moldován Stefánia Pálfy Endre Szecsédy Irén Mészáros Sándor Sándor Judit Varga András Bende Zsolt Kenderessy Éva Bajor Klára Lux Tibor Hegyi János Antalffy Albert Cser József Bódy Tivadar Morandini Egon Rajna András Müller Gyula Kintzer Alajos Bódy Tivadar Gogolyák Antal Ferencz László Orbán András Berkes János , Zilahi Győző * Előjáték: Háry János, aki a nép mesélőkedvének megszemélyesítője, a nagyabonyi kocsmában külországi kalandjait regéli. I. kaland: Ferenc császár lányát, Mária Lujzát a burkus silbak nem akarja átengedni a határon. A lovagias Háry az őrházat átrántja Galíciába. Ezért hálából Mária Lujza magával viszi őt Bécsbe testőrnek, bár örzse, Háry mátkája ugyancsak féltékenykedik. II. kaland: Mária Lujzának megtetszik a huszár, Ebelasztin lovag, aki szerelmes Mária Lujzába, hogy Háry ne legyen az útjában. ..háborút csinál" és a Napóleon elleni csatába küldi Háryt. III. kaland: Háry megveri a francia ármádiát és éppen Mária Lujzával ropja a táncot, amikor betoppan örzse, aki titokban követte a csatába vőlegényét.. Mária Lujza hazaparancsolja örzsét, Háryt pedig hercegi rangra emeli. IV. kaland: A bécsi Burgban a császár vendége Háry, akit a császári család már vejének tekint, de Háry örzséhez ragaszkodik és kikéri az obsitját. Utójáték: A kocsmában Háry befejezi elbeszélését, melynek igazságához tanúnak hívná örzsét, ha az már meg nem halt volna. _____ Hétfőn, 4-én SZÜNNAP A Színház és Filmművészeti Főiskola végzős hallgatói vizsgaelőadás keretében mutatják be Victor Hugo: ,,Ruy Blas" c. romantikus drámáját „A KIRÁLYASZSZONY LOVAGJA” címmel, Szirtes Tamás rendezésében. A Ruy Blas ősbemutatója 1845-ben volt a Nemzeti Színházban és 1956-ban a Madách Színház tűzte műsorára. Az előadásokat az Ódry Színpadon tartják és először 8-án du 3-kor, majd 9-én, 10-én, 16-án és 17-én szerepel a műsoron. Rendező tanár Ádám Ottó. PM Október 17-ig Sarastro..................... Tamino . . . Az éj királynője Pamina, a leánya I hölgy .... II hölgy . . . . III. hölgy . . . • Öreg pap . . • Fiatal pap . . • • Papageno . . Papagena . . • • Monostatos . . . . Zenéjét szerezte: WOLFGANG AMADEUS MOZART Szövegét via: EMANUEL SCHIKANEDER Harsábnyi Zsolt fordítását átdolgozta: Fischer Sándor. Rendezte: Mikó András. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk T. Vezényel : ERDÉLYI MIKLÓS 'Szalma Ferenc Bartha Alfonz Lehoczky Éva László Margit Vámos Agnes Erese'Margit Jablonkay Éva Faragó András Szellő Lajos Nádas Tibor Koltay Valéria Külkey László Gencsy Sári | Tordai ÉvaSzabó Anita Tarnay Gyula Domahidy László * Három gyermek I. önálló . . . ii. önálló . . . I. felv. Tamino herceget az Éj királynőjének udvarhölgyei mentik meg az őt üldöző kígyó elöl. Megmutatják neki Pamina képét, s az ifjú szerelemre lobban a lány iránt. Elhatározza, hogy kiszabadítja Sarastro fogságából. Kísérője Papagena, a madarász fegyvere a varázserejű fuvola. — Pamina szökni akar a fogságból, de Monostatos elfogja, Samino pedig közben átlépi Sarastro birodalmának küszöbét. De csak akkor nyerheti el Paminát, ha mindketten kiállják a nehéz próbákat. II. felv.: Tamino hősiesen állja a próbatételt. Hallgatása Paminát a kétségbeesésbe dönti. Annál nehezebben sikerül helytállnia Papagenának. Már-már öngyilkosságra szánja magát, de társra talál. Elnyeri Papagénát, Tamino pedig megkapja Paminát. Szerdán, 6-án H-bérlet, 1. előadás Kezdete 7, vége :10-kor SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL Énekes játék 3 felvonásban Zenéjét szerezte: WOLFGANG AMADEUS MOZART Szövegét Chistoph Friedrich Bretzner után átdolgozta Gottlob Stephanie. Fordította: HEVESI SÁNDOR (1873-1939). Részben átdolgozta: Závodszky Zoltán. Rendezte, a díszleteket és jelmezeket tervezte: Makai Péter Vezényel : BLUM TAMÁS Szelim hasa . . . Pálfy Endre Constanza .... Erdész Zsuzsa Blonde.....................Ágay Karola Belmonte .... Szigeti László Pedrillo.....................Kishegyi Árpád Ozmin ....................Várhelyi Endre Kiáss, hajós . . . Szánt*) Ferenc Egy néma .... Kővári Richard * I. felv.: Pedrillo elmondja urának, Belmonte-nak, hogy Constanza, Belmonte menyasszonya és komornája, Blonde kalózok fogságába került. A kalózoktól a két lányt Szelim basa vette meg és palotájában őrizteti. Pedrillo a gazdáját, mint építőmestert becsempészi a palotába. — II. felv: Szelim basa Constanzát feleségül kéri. A leányok vőlegényei, Belmonte és szolgálója, Pedrillo, hosszas keresés után megtalálják az elvesztetteket és meg akarják őket szöktetni. — III. felv.: Ozmin meghiúsítja a szökési kísérletet. A szökevényekre halál várna, de Szelim basa valamennyiüknek megbocsát. Csütörtökön, 7-én M-bérlet, 1. előadás Kezdete 7, vége 10 után A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA Zenéjét szerepe: BARTÓK BÉLA Szövegét írta: BALÁZS BÉLA (1881 — 1949) Rendezte: Mikó András. Disztet: Forray Gábor. Jelmez: Márk Tivadar. Vezényel: KÓRODI ANDRÁS A kékszakállú . . Ütő Endre Judit Kovács Eszter A régi asszonyok . • » • Judit mindenkit és mindent elhagyott a Kékszakállú herceg kedvéért és követi őt várába amelyről rémes történeteket beszélnek az emberek. Judit meggyőződik róla, hogy amit beszélnek — igaz. A Kékszakállú könyörtelen és kegyetlen ura volt asszonyainak. Judit mégis vállalja, hogy asszonya lesz, mellette marad örökre; a férfi múltjába távozik, az emlékek szépségével feldíszítetten. II. A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYIT Táncjáték 1 felvonásban Zenéjét szerezte: BARTÓK BÉLA Szövegét írta: BALÁZS BÉLA Részben átdolgozta, a koreográfiát tervezte, betanította és rendezte: SEREGI LÁSZLO. Koreográfus asszisztens: Kaszás Ildikó. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Mígk Tivadar. Vezényel: KÓRODI ANDRÁS A királyfi .... Markó Iván A királykisasszony Metzger Márta A tündér . . Csarnóy Katalin A fából faragott királyfi . . .. Némethy Sándor A királyfi vándorútján beleszeret a szép királykisasszonyba, de az rá sem hederít. A tündér, a természeti erők megelevenítésével, akadályokat állít elébe, nehogy bejusson a várba.. A királykisasszony leküzdésük után sem méltatja figyelemre. Ember formájúra farag egy fatuskót, annak vállára akasztja palástját, fejére teszi koronáját. A fabáb már érdekli a leánykát, vele táncra perdül. A királyfit a tündér vigasztalja meg, a természet neki hódol, királyává koronázza. Közben a fabáb varázsereje elszáll, összecsukik. A királykisasszony most már menne a királyfihoz, de a megelevenedett természeti erők útját állják. Gőgös viselkedését megbánja, várja, hogy az őt még mindig szerető királyfi magához emelje. III. A CSODÁLATOS MANDARIN Táncjáték 1 felvonásban Vezényel: KÓRODI ANDRÁS szövegét írta: LENGYEL MENYHÉRT Koreográfiáját tervezte, betanította és rendezte: SEREGI LÁSZLÓ. Koreográfus asszisztens: Kaszás Ildikó. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: KÓRODI ANDRÁS A lány........Pártay Lilla Sterbinszky László A három csavargó Sipeki Levente Vámos György Az öreg gavallér : Gál Andor A fiatal diák . . . Markó Iván A mandarin . . . Fülöp Viktor Három csavargó és egy fiatal lány egy világváros félreeső utcájában a lány által felcsalt férfiak kirablásából él, akiket utána megölnek. Első áldozatuk egy öreg szoknyavadász. Egy diákot — akinek nincs pénze — kidobnak. A harmadik egy titokzatos kínai, aki mereven nézi a lányt, majd üldözni kezdi. Meg akarják gyilkolni, de az addig nem halhat meg, amíg vágya nem teljesül. Végül a lány teljesíti a mandarin kívánságát.