Pesti Műsor, 1971. november (20. évfolyam, 36-39. szám)

1971-11-05 / 36. szám

2 Szombaton, 6-án Bérletszünet Kezdete 7, vége 1210 után VERNASZ Opera 3 felvonásban, 7 képben Zenéjét szerezte és szövegét írta: SZOKOLAY SÁNDOR FEDERICO GARCIA LORCA (1889—1936) tragédiájára ILLYÉS GYULA fordítása nyomán Rendezte: Mikó András A díszleteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Az énekkar Pless László tanította be Vezényel: OBERFRANK GÉZA Szőnyi Ferenc Anya ...... Vőlegény . . . . Szomszédasszony Leonardo . . . . Leonardo felesége Anyós ..................... Várhelyi Endre Hankiss Ilona Kovács Eszter Rajna András ( Reményi Sándor Katona Lajos Veress Gyula Korondy György Barlay Zsuzsa Történik Granadában, 1933-ban Menyasszony . . Cselédasszony . . A menyasszony apja..................... Nyoszolyólányok Vőfély . . . Három favágó A hold . . . A halál (mint koldusasszony) Komlóssy Erzsébet Szőnyi Ferenc Pavlánszky Edina Varga András Sándor Judit Szabó Anita Házy Erzsébet Szecsődy Irén * 1. felv. 1. kép: Az anya és fia párbeszé­dében megvilágosodnak a cselekmény előzményei, a fiú apját és testvérét hara­gosok ölték meg. Az anya azóta retteg fia életéért. A fiú éppen nősülni készül, s anyja a szomszédasszonytól tudja meg, hogy a menyasszony egyszer már jegyben járt Leonardóval, a Felix család egyik tagjával. Ez a család ölte meg a fiú hozzá­tartozóit. Anyja azzal vigasztalja magát, hogy Leonardo gyermek volt még akkor. — 2. kép: Leonardóék házában. A férfi mást vett feleségül. Anyós és felesége a gyermeket ringatják. Leonardo azonban rejtelmes utakon jár. — 3. kép: A fiú any­jával a menyasszony házába érkezik. Hamarosan kitűzik az esküvőt. A meny­asszony új életet, a régi emlékektől való szabadulást remél a házasságtól. De ló­dobogás hallatszik, Leonardo jön egykori szerelméhez. II. felv.: A menyasszony házában az esküvőre készülődnek. Leonardo és a menyasszony még izgatottan szót válta­nak. — 2. kép: A menyasszonytánc előtt hiába keresik a fiatalasszonyt. Megszö­kött Leonardóval. A násznép üldözőbe veszi őket. III. felv. 1. kép: Három favágó — a Ter­mészet jelképes alakjai — igazat ad a szö­kevényeknek, akikre már vár a halál, koldusasszony képében. Még rövid időre látjuk őket, aztán eltűnnek. — 2. kép: A faluba behozzák a két tetemet: a vő­legény és Leonardo holttestét. Az anya már nem­ szomjazik bosszúra, mindenki­jét elvesztette. ZENEAKADÉMIA Szerdán, 10-én 128-kor: Zongorabérlet 1/2. FELLEGI ÁDÁM ZONGORAESTJE. Műsor: DEBUSSY: Pour le Piano; A. BERG: Szonáta; SZTRAVINSZKIJ: Pet­­ruska; BEETHOVEN: B-dúr (Hammer­­klavier) szonáta, op. 106. Csütörtökön, 11-én V28-kor: KOVÁCS ENDRE ORGONAESTJE. Közreműködik : Sándor Judit és Kiss András. Műsoron : Bach, Telemann, Händel, Liszt, Widor, Dubois, Ottó Ferenc művei. Pénteken, 12-én V28-kor: BÄCHER MI­HÁLY SCHUMANN—LISZT ZONGORA­ESTJE. Műsoron : Luys Milan, Gáspár Sanz, Bach, Granados, de Falla, stb. mű­vei. PM November 5—11-ig Vasárnap, 7-én de. Ifjúsági bérlet, I. sorozat, 2. előadás Kezdete 11. vége 2 után HÁRY JÁNOS Daljáték 4 kalandban, elő- és utójátékkal Zenéjét szerezte: KODÁLY ZOLTÁN (1882—1967) Szövegét Faulini Béla (1881—1945) és Har­­sányi Zsolt (1887—1943) írta. Rendezte: Békés András. A díszleteket Forray Gá­bor, a jelmezeket Szeitz Gizella tervez­te. Az énekkart betanította: Pless László. A táncokat Rábai Miklós, az óraszobro­kat Kovács Margit tervezte Vezényel: KÓRODI ANDRÁS * Előjáték: Háry János, aki a nép me­sélőkedvének megszemélyesítője, a nagy­­abonyi kocsmában külországi kalandjait regéli. I. kaland: Ferenc császár lányát, Mária Lujzát a burkus silbak nem akar­ja átengedni a határon. A lovagias Háry az őrházat átrántja Galíciába. Ezért há­lából Mária Lujza magával viszi őt Bécs­­be testőrnek, bár örzse, Háry mátkája ugyancsak féltékenykedik. II. kaland: Mária Lujzának megtetszik a huszár, Ebelasztin lovag, aki szerelmes Mária Lujzába, hogy Háry ne legyen az útjá­ban, „háborút csinál” és a Napóleon el­leni csatába küldi Háryt. III. kaland: Háry megveri a francia ármádiát és ép­pen Mária Lujzával ropja a táncot, ami­kor betoppan örzse, aki titokban követte a csatába vőlegényét. Mária Lujza haza­parancsolja örzsét, Háryt pedig hercegi rangra emeli. IV. kaland: A bécsi Burg­­ban a császár vendége Háry, akit a csá­szári család már vejének tekint, de Háry örzséhez ragaszkodik és kikéri az obsit­­ját. Utójáték: A kocsmában Háry befeje­zi elbeszélését, melynek igazságához ta­núnak hívná örzsét, ha az már meg nem halt volna. Háry János. . . . Örzse, a mátkája . Ferenc Császár . . A császárné . . . Napóleon . . . . Mária Lujza . . . öreg Marci . . . Ebelasztin báró . . Meluzina grófnő . Esztrella bárónő . Magyar silbak . . Burkus silbak . . Generális Krucifix Generális Duíla . . Első huszár . . . Második huszár . . Első tüzér . . . . Második tüzér . . Udvari lakáj . . . Diák.......................... Bíró............................... Kocsmáros . . . . Első per..................... Második per . . . Szólót táncol : Palócz László Moklován Stefánia Pálfy Endre Szecsődy Irén Mészáros Sándor Sándor Judit Varga András Bende Zsolt Kenderessy Éva Bajor Klára Lux Tibor Hegyi János Antalffy Albert Cser József Bódy Tivadar Morandini Egon Rajna András Müller Gyula Klatzer Alajos Bódy Tivadar Gogolyák Antal Ferencz László Orbán András Berkes János Barkóczy Sándor Vasárnap, 7-én este A-bérlet, 2. előadás Kezdete 7, vége goll-kor MANON LESCAUT Opera 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIACOMO PUCCINI Az A. F. PREVOST (1697-1763) regénye nyomán írott szöveget fordította Nádasdy­ Kálmán. Rendezte: Mikó András. A dísz­leteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Az énekkart betanítot­ta: Pless László. Koreográfia: Barkóczy Sándor Vezényel : ERDÉLYI MIKLÓS Maron Lescaut Lescaut hadnagy . René des Grieux . Geronte de Ravoir királyi adóbérlő Edmund, diák . Fogadós ..... táncmester . . Egy zenész . . Egy tiszt . . . Lámpagyújtogató Hajóskapitány Fodrászok . . Házy Erzsébet Bende Zsolt Ilosfalvy Róbert Várhelyi Endre Kishegyi Árpád Németh József Külkey László Szabó Anita Máhr Ottó Erdei Gyula , Széki Sándor­­ Tauz István , Kiss László Jurbán Ferenc Az amiens-i postakocsi állomáson a szülei által zárdába küldött Manon diá­kokkal találkozik. Des Grieux lovagnak és a gazdag Geronte-nek megtetszik. Utóbbi el akarja rabolni, de a lányt Des Grieux szökteti meg. A lány a lovagnál a nélkü­lözést nem bírja és Geronte-hoz költözik, aki a rendőrség segítségével megakadá­lyozza, hogy a lányt a lovag újból meg­szöktesse. Mivel a szökéshez ékszereket vett magához, a lányt letartóztatják és el­­toloncolják. A Le Havre-i kikötőben bátyja ki akarja szabadítani, de a terv meghiúsul. Des Grieux is követi a szám­űzetésbe, egy elhagyott szigetre, ahon­nan megszöknek, de az elgyöngült Manon szerelmese karjai között meghal. Csütörtökön, 11-én M-bérlet, 2. előadás Kezdete 7, vége 3/410-kor SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL Énekes játék 3 felvonásban Zenéjét szerezte: WOLFGANG AMADEUS MOZART Szövegét Chistoph Friedrich Bretzner után átdolgozta Gottlob Stephanie. For­dította: HEVESI SÁNDOR (1873-1939). Részben átdolgozta: Závodszky Zoltán. Rendezte, a díszleteket és jelmezeket tervezte: Makai Péter Vezényel: BLUM TAMÁS Szélim hasa . . . Pálfy Endre Constanza .... Ágay Karola Blonde.....................Erdész Zsuzsa Belmonte .... Bartha Alfonz Pedrillo.....................Kishegyi Árpád Ozmin .....................Várhelyi Endre Kiáss, hajós . . . Szántó Ferenc Egy néma .... Kővári Richárd I. felv.: Pedrillo elmondja urának, Bel­­monte-nak, hogy Constanza. Belmonte menyasszonya és komornája, Blonde ka­lózok fogságába került. A­­kalózoktól a két lányt Szelim basa vette meg és pa­lotájában őrizteti. Pedrillo a gazdáját, mint építőmestert becsempészi a palotá­ba. — II. felv: Szelim basa Constanzát feleségül kéri. A leányok vőlegényei, Bel­monte és szolgálója, Pedrillo, hosszas ke­resés után megtalálják az elvesztetteket és meg akarják őket szöktetni. — III. felv.: Ozmin meghiúsítja a szökési kísérletet. A szökevényekre halál várna, de Szelim basa valamennyiüknek megbocsát. Hétfőn, 8-án SZÜNNAP

Next