Pesti Műsor, 1972. december (21. évfolyam, 38-41. szám)

1972-12-01 / 38. szám

2 Vasárnap, 3-án este R-bérlet, 4. előadás Kezdete 7. vége gél­kor HÁRY JÁNOS Daljáték 4 kalandban, elő- és utójátékkal Zenéjét szerezte: KODÁLY ZOLTÁN Szövegét Paulini Béla (1881 — 1945) és Har­­sányi Zsolt (1887-1943) írta. Rendezte: Békés András. A díszleteket Forray Gá­bor, a jelmezeket Szeitz Gizella tervez­te. Az énekkart betanította: Pless László, A táncokat Rábai Miklós, az óraszobro­kat Kovács Margit tervezte Vezényel: KEREKES JÁNOS Háry János . . . Berczelly István örzse, a mátkája . Mátyás Mária Ferenc Császár . . Pálfy Endre A császárné . . . Birkás Lilián Napóleon .... Galsay Ervin Mária Lujza . . . Szőnyi Olga öreg Marci . . . Katona Lajos Ebelasztin báró . . Palcsó Sándor Meluzina grófnő . Kenderessy Éva Esztrella bárónő . Bajor Klára Magyar silbak . . Lux Tibor Burkus silbak . . Hegyi János Generális Krucifix Polgár L­ászló Generális Dufla . . Cser József Első huszár . . . Bódy Tivadar Második huszár . . Törts Antal Első tüzér .... Rajna András Második tüzér . . Müller Gyula Udvari lakáj . . . Klatzer Alajos Diák.........................Bódy Tivadar Bíró.........................Gogolyák Antal Kocsmáros .... Ferencz László Első pór .... Orbán András Második pár ... id. Berkes János Szólót táncol: Barkóczy Sándor Előjáték: Háry János, aki a nép me­sélőkedvének megszemélyesítője, a nagy­­abonyi kocsmában külországi kalandjait regéli. I. kaland: Ferenc császár lányát, Mária Lujzát a burkus silbak nem akar­ja átengedni a határon. A lovagias Háry az őrházat átrántja­ Galíciába. Ezért há­lából Mária Lujza magával viszi őt Bécs­­be testőrnek, bár örzse, Háry mátkája ugyancsak féltékeny­kedik. II. kaland: Mária Lujzának megtetszik a huszár. Ebelasztin lovag, aki szerelmes Mária Lujzába, hogy Háry ne legyen az útjá­ban, „háborút csinál” és a Napóleon el­leni csatába küldi Háryt. III. kaland: Háry megveri a francia ármádiát és ép­pen Mária Lujzával ropja a táncot, ami­kor betoppan örzse, aki titokban követte a csatába vőlegényét. Mária Lujza haza­parancsolja örzsét, Háryt pedig hercegi rangra emeli. IV. kaland: a bécsi Burg­­ban a császár vendége Háry, akit a csá­szári család már vejének tekint, de Háry Örzséhez ragaszkodik és kikéri az obsit­­ját. Utójáték: A kocsmában Háry befeje­zi elbeszélését, melynek igazságához ta­núnak hívná örzsét, ha az már meg nem halt volna. _______ Hétfőn, 4-én SZÜNNAP Kedden, 5-én és szerdán, 6-án NINCS ELŐADÁS TOVÁBBI MŰSOR: 8- án: Manon Lescaut 9- én: Falstaff 10- én de.: A varázsfuvola, este: Don Pasquale Ál.I.AMI SZÍNHÁZ Jegypénztár nyitva 4-161 7-ig, szombaton és vasárnap 1-től 7-ig. Szombaton, 2-án Kezdete 7-kor Vasárnap, 3-án du. 124-kor Csak 16 éven felülieknek! PRINC, A CIVIL Zenés játék 2 részben Írta: ÖRSI FERENC Rendezte: Petrik József. Díszlet és jelmez: Gombár Judit. Zenéjét szerezte: Wolf Pé­ter. Dalszöveg: Fülöp Kálmán. Táncter­vező: Bartha Judit. Játékmester: Szalai Judit. Dramaturg: Trencsényi Imre. Vezényel: STEINER ERNŐ Princ. ifj. Rémai László .... Pancsa, a szerelme id. Rémai László, Princ apja . . id. Rémainé, Erzsi anyu . . . Kee-Mec .... Kec-Mecné, Ilonka, a felesége . . . Kocka, volt ökölvívó . ." Bikini . ... Petneházi László, őrnagy .... ifj. Kardos Csaba, amerikai fiatalember . . Balázsi Gyula Falvay Erzsébet Siménfalvy Lajos Gönczöl Anikó Koldus Nagy László Somfai Éva Holl János Illyés Mária Horváth Ottó Gömöri V. István A civil életnek nekiinduló Princ el akar­ja végezni a Műegyetemet, hogy megvaló­síthassa nagy álmát, autóversenyző lehes­sen. A szülők és Kec-Mecek tervei lát­szólag ,,reálisabbak”. Fuvarozási vállala­tot szándékoznak alapítani, Princtől a szakértelmet és a munkát várják. A két elképzelés azonban nem „fedi” egymást. Megindul a küzdelem Princért. A fiúnak sok fájdalmas nehézséggel kell megküz­denie, míg­ ha teljesen egyedül is, de el­indul a maga választotta útra. Szerdán, 6-án csütörtökön, 7-én NYILVÁNOS FŐPRÓBÁK Kezdete 7-kor SZÖKÖTT KATONA Zenés színmű, 2 részben Írta: SZIGLIGETI EDE (1814—1878) Átdolgozta: Barabás Tibor. Zenéjét ösz­­szeállította : Volly István. Rendezte: Csongrádi Mária. Díszlet: Wegenast Ró­bert. Jelmez: Rimanóczy Yvonne. Tánc­tervező: Szöllősi Ágnes. Vezényel : Gróf Monti . . . Kamilla, a felesége . . . Völgyi, ezredes . Korpádiné . . . . Gergely fiai Juliska, árva . . Gémeci, jegyző . . Káplár..................... Kis bíró..................... János, Montiék inasa . Pincér ..................... Pista, inas . . . . Miska, betyár . . Rendőrbiztos . . Steiner Ernő Haraszin Tibor Feleki Sári Antal László Fáy Györgyi Dombóvári Ferenc Simon Zoltán Téren Gizella Horváth Ferenc Hajdú Endre Torday Gábor Szalai Károly Árva László Tömör Siegfried Tunyogi István Labády Lajos * 1841-ben egy kis magyar faluban Kor­pádiné két fia közül katonafogdosás so­rán Gergelyt elhurcolják, bár vagyona csekély töredékével anyja megválthat­ná. A fiúra Majlandban harmadik szö­kési kísérlete után a halálos ítélet vég­rehajtása vár. Az ítéletet Monti grófnő közbenjárására az utolsó pillanatban megsemmisítik. Völgyi ezredes Gergely­nek azt az ajánlatot teszi, hogy tanít­tatni fogja. Ő azonban nem akar csá­szári tiszt lenni — újra megszökik. Pest- Budán bujkálva keresi családját, sze­relmét. Rá is talál a családra, de azok most úri életet élnek. Sok meglepő for­dulat után újra megjelenik Monti gróf­nő és Völgyi ezredes. Bejelentésük alapjaiban változtatja meg Gergely éle­tét. Végül mindenki elnyeri méltó bün­tetését és jutalmát, Gergely is hűséges Juliskáját. December 1­7-ig PM Csütörtökön, 7-én C-bérlet, 3. előadás NAGYEZSDA KNIPLOVÁ vendégfelléptével Kezdete 6, vége 11 után AZ ISTENEK ALKONYA A „Nibelung gyűrűje” zenedráma-trilógia harmadik része, 3 felvonásban Zenéjét szerezte: RICHARD WAGNER (1813—1883) Szövegét RICHARD WAGNER írta, Blum Tamás fordította. Rendezte: Békés And­rás. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Szeitz Gizella. Vezényel: KÓRODI ANDRÁS * Előjáték: A Nornák a végzet szálait szövik. Az istenek atyja a végzet betel­jesedését várja, miután Siegfried szétzúzza Wotan dárdáját. A Nornák elsüllyednek. — Siegfried új hősi tettekre indulva bú­csúzik Brünnhildétől. — I. felv.: Hagen, féltestvéreinek, Gunthernek és Gutruné­­nak, Siegfriedről beszél. Guntherhez az egykori Walkür lenne méltó hitves, akit azonban csak Siegfried képes meghódí­tani. Varázsital segíti őket a terv végre­hajtásában. Siegfried szerelemre gyullad Gutrune iránt. Alakja varázssisak segít­ségével Guntheréval egyezővé válik, így hozza el Brünnhildét a Gibichung szá­mára. Gunther és Siegfried Hagen dár­dája felett vérszövetséget kötnek.­­ Brünnhildét Waltraute kérleli, hogy adja vissza a Rajna sellőinek a gyűrűt, így az istenek nemzetsége megmenekülhet a pusztulástól. Brünnhilde nem hajlandó megválni Siegfried zálogától. — Siegfried Gunther külsejében elragadja tőle a gyű­rűt, kényszeríti, hogy kövesse a Gibichun­­gok várába. — II. felv.: Alberich rábírja fiát, Hagent a gyűrű visszaszerzésére. Ez­zel a nibelungok népe visszanyerné sza­badságát, ő pedig a világ feletti ural­mat. Hajnalban Brünnhilde, akit Gunther hozott magával, elszörnyedve látja Gut­­runet Siegfrieddel, s Siegfried ujján a tőle elrabolt gyűrűt. Világossá válik előt­te, hogy nem Gunther, hanem Siegfried szégyenítette meg. Szövetkezik Hagennel. Elárulja, hogy Siegfried hol sebezhető. Gunther is csatlakozik hozzájuk. — III. felv.: Siegfried a másnapi vadászaton meg­tagadja a gyűrűt a sellőktől. Azok fe­nyegetik, hogy a gyűrű halálát fogja okozni. A rátaláló vadásztársaságnak me­sélni kezd ifjú koráról. Hagen varázs­italának hatására beszél a sárkánnyal ví­vott harcáról, Brünnhilde iránti szerel­méről. Gunther tudatosan félreérti a visz­­szaemlékezést. Arra az esetre, amikor Gunther alakjában Brünnhildét legyőzte, tőle a gyűrűt elragadta, ezzel a vérba­rátságot szegte volna meg. Hagen ezért lándzsáját a hátába döfi. Holttestét a Gi­­bichungok csarnokába viszik. — A gyű­rűt magához venni akaró Gunthert Ha­gen agyonsújtja. Amikor Hagen akarja lehúzni a gyűrűt, a halott karja fenye­getően felemelkedik. Brünnhilde végül megérti az eseményeket. Ami történt, ár­mány és varázslat volt. Siegfried nem volt hűtlen hozzá. Holttestét máglyán he­lyezteti el. A gyűrűt magához veszi, lo­vával a lángok közé ugrat. A gyűrűt még egyszer megszerezni akaró Hagent a sellők a folyó mélyébe húzzák.­­ A mág­­lyatűzben a Walhalla és az összes iste­nek a tűz martalékává válnak. Siegfried Gunther Hagen . . Alberich Brünnhilde Gutrune Rajnai sellők Woglinde Wellgunde Flosshilde. Waltraute . 1- sö Norna . 2- ik Norna . 3- ik Norna . Csányi János Sólyom-Nagy Sándor ütő Endre Tóth Sándor Nagyezsda Kniplová Dunszt Mária Andor Éva Svéd Nóra Szabó Anita Szirmay Márta Jablonkay Éva Sándor Judit Dobránszky Zsuzsa

Next