Pesti Műsor, 1972. december (21. évfolyam, 38-41. szám)
1972-12-01 / 38. szám
2 Vasárnap, 3-án este R-bérlet, 4. előadás Kezdete 7. vége gélkor HÁRY JÁNOS Daljáték 4 kalandban, elő- és utójátékkal Zenéjét szerezte: KODÁLY ZOLTÁN Szövegét Paulini Béla (1881 — 1945) és Harsányi Zsolt (1887-1943) írta. Rendezte: Békés András. A díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Szeitz Gizella tervezte. Az énekkart betanította: Pless László, A táncokat Rábai Miklós, az óraszobrokat Kovács Margit tervezte Vezényel: KEREKES JÁNOS Háry János . . . Berczelly István örzse, a mátkája . Mátyás Mária Ferenc Császár . . Pálfy Endre A császárné . . . Birkás Lilián Napóleon .... Galsay Ervin Mária Lujza . . . Szőnyi Olga öreg Marci . . . Katona Lajos Ebelasztin báró . . Palcsó Sándor Meluzina grófnő . Kenderessy Éva Esztrella bárónő . Bajor Klára Magyar silbak . . Lux Tibor Burkus silbak . . Hegyi János Generális Krucifix Polgár László Generális Dufla . . Cser József Első huszár . . . Bódy Tivadar Második huszár . . Törts Antal Első tüzér .... Rajna András Második tüzér . . Müller Gyula Udvari lakáj . . . Klatzer Alajos Diák.........................Bódy Tivadar Bíró.........................Gogolyák Antal Kocsmáros .... Ferencz László Első pór .... Orbán András Második pár ... id. Berkes János Szólót táncol: Barkóczy Sándor Előjáték: Háry János, aki a nép mesélőkedvének megszemélyesítője, a nagyabonyi kocsmában külországi kalandjait regéli. I. kaland: Ferenc császár lányát, Mária Lujzát a burkus silbak nem akarja átengedni a határon. A lovagias Háry az őrházat átrántja Galíciába. Ezért hálából Mária Lujza magával viszi őt Bécsbe testőrnek, bár örzse, Háry mátkája ugyancsak féltékenykedik. II. kaland: Mária Lujzának megtetszik a huszár. Ebelasztin lovag, aki szerelmes Mária Lujzába, hogy Háry ne legyen az útjában, „háborút csinál” és a Napóleon elleni csatába küldi Háryt. III. kaland: Háry megveri a francia ármádiát és éppen Mária Lujzával ropja a táncot, amikor betoppan örzse, aki titokban követte a csatába vőlegényét. Mária Lujza hazaparancsolja örzsét, Háryt pedig hercegi rangra emeli. IV. kaland: a bécsi Burgban a császár vendége Háry, akit a császári család már vejének tekint, de Háry Örzséhez ragaszkodik és kikéri az obsitját. Utójáték: A kocsmában Háry befejezi elbeszélését, melynek igazságához tanúnak hívná örzsét, ha az már meg nem halt volna. _______ Hétfőn, 4-én SZÜNNAP Kedden, 5-én és szerdán, 6-án NINCS ELŐADÁS TOVÁBBI MŰSOR: 8- án: Manon Lescaut 9- én: Falstaff 10- én de.: A varázsfuvola, este: Don Pasquale Ál.I.AMI SZÍNHÁZ Jegypénztár nyitva 4-161 7-ig, szombaton és vasárnap 1-től 7-ig. Szombaton, 2-án Kezdete 7-kor Vasárnap, 3-án du. 124-kor Csak 16 éven felülieknek! PRINC, A CIVIL Zenés játék 2 részben Írta: ÖRSI FERENC Rendezte: Petrik József. Díszlet és jelmez: Gombár Judit. Zenéjét szerezte: Wolf Péter. Dalszöveg: Fülöp Kálmán. Tánctervező: Bartha Judit. Játékmester: Szalai Judit. Dramaturg: Trencsényi Imre. Vezényel: STEINER ERNŐ Princ. ifj. Rémai László .... Pancsa, a szerelme id. Rémai László, Princ apja . . id. Rémainé, Erzsi anyu . . . Kee-Mec .... Kec-Mecné, Ilonka, a felesége . . . Kocka, volt ökölvívó . ." Bikini . ... Petneházi László, őrnagy .... ifj. Kardos Csaba, amerikai fiatalember . . Balázsi Gyula Falvay Erzsébet Siménfalvy Lajos Gönczöl Anikó Koldus Nagy László Somfai Éva Holl János Illyés Mária Horváth Ottó Gömöri V. István A civil életnek nekiinduló Princ el akarja végezni a Műegyetemet, hogy megvalósíthassa nagy álmát, autóversenyző lehessen. A szülők és Kec-Mecek tervei látszólag ,,reálisabbak”. Fuvarozási vállalatot szándékoznak alapítani, Princtől a szakértelmet és a munkát várják. A két elképzelés azonban nem „fedi” egymást. Megindul a küzdelem Princért. A fiúnak sok fájdalmas nehézséggel kell megküzdenie, míg ha teljesen egyedül is, de elindul a maga választotta útra. Szerdán, 6-án csütörtökön, 7-én NYILVÁNOS FŐPRÓBÁK Kezdete 7-kor SZÖKÖTT KATONA Zenés színmű, 2 részben Írta: SZIGLIGETI EDE (1814—1878) Átdolgozta: Barabás Tibor. Zenéjét öszszeállította : Volly István. Rendezte: Csongrádi Mária. Díszlet: Wegenast Róbert. Jelmez: Rimanóczy Yvonne. Tánctervező: Szöllősi Ágnes. Vezényel : Gróf Monti . . . Kamilla, a felesége . . . Völgyi, ezredes . Korpádiné . . . . Gergely fiai Juliska, árva . . Gémeci, jegyző . . Káplár..................... Kis bíró..................... János, Montiék inasa . Pincér ..................... Pista, inas . . . . Miska, betyár . . Rendőrbiztos . . Steiner Ernő Haraszin Tibor Feleki Sári Antal László Fáy Györgyi Dombóvári Ferenc Simon Zoltán Téren Gizella Horváth Ferenc Hajdú Endre Torday Gábor Szalai Károly Árva László Tömör Siegfried Tunyogi István Labády Lajos * 1841-ben egy kis magyar faluban Korpádiné két fia közül katonafogdosás során Gergelyt elhurcolják, bár vagyona csekély töredékével anyja megválthatná. A fiúra Majlandban harmadik szökési kísérlete után a halálos ítélet végrehajtása vár. Az ítéletet Monti grófnő közbenjárására az utolsó pillanatban megsemmisítik. Völgyi ezredes Gergelynek azt az ajánlatot teszi, hogy taníttatni fogja. Ő azonban nem akar császári tiszt lenni — újra megszökik. Pest- Budán bujkálva keresi családját, szerelmét. Rá is talál a családra, de azok most úri életet élnek. Sok meglepő fordulat után újra megjelenik Monti grófnő és Völgyi ezredes. Bejelentésük alapjaiban változtatja meg Gergely életét. Végül mindenki elnyeri méltó büntetését és jutalmát, Gergely is hűséges Juliskáját. December 17-ig PM Csütörtökön, 7-én C-bérlet, 3. előadás NAGYEZSDA KNIPLOVÁ vendégfelléptével Kezdete 6, vége 11 után AZ ISTENEK ALKONYA A „Nibelung gyűrűje” zenedráma-trilógia harmadik része, 3 felvonásban Zenéjét szerezte: RICHARD WAGNER (1813—1883) Szövegét RICHARD WAGNER írta, Blum Tamás fordította. Rendezte: Békés András. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Szeitz Gizella. Vezényel: KÓRODI ANDRÁS * Előjáték: A Nornák a végzet szálait szövik. Az istenek atyja a végzet beteljesedését várja, miután Siegfried szétzúzza Wotan dárdáját. A Nornák elsüllyednek. — Siegfried új hősi tettekre indulva búcsúzik Brünnhildétől. — I. felv.: Hagen, féltestvéreinek, Gunthernek és Gutrunénak, Siegfriedről beszél. Guntherhez az egykori Walkür lenne méltó hitves, akit azonban csak Siegfried képes meghódítani. Varázsital segíti őket a terv végrehajtásában. Siegfried szerelemre gyullad Gutrune iránt. Alakja varázssisak segítségével Guntheréval egyezővé válik, így hozza el Brünnhildét a Gibichung számára. Gunther és Siegfried Hagen dárdája felett vérszövetséget kötnek. Brünnhildét Waltraute kérleli, hogy adja vissza a Rajna sellőinek a gyűrűt, így az istenek nemzetsége megmenekülhet a pusztulástól. Brünnhilde nem hajlandó megválni Siegfried zálogától. — Siegfried Gunther külsejében elragadja tőle a gyűrűt, kényszeríti, hogy kövesse a Gibichungok várába. — II. felv.: Alberich rábírja fiát, Hagent a gyűrű visszaszerzésére. Ezzel a nibelungok népe visszanyerné szabadságát, ő pedig a világ feletti uralmat. Hajnalban Brünnhilde, akit Gunther hozott magával, elszörnyedve látja Gutrunet Siegfrieddel, s Siegfried ujján a tőle elrabolt gyűrűt. Világossá válik előtte, hogy nem Gunther, hanem Siegfried szégyenítette meg. Szövetkezik Hagennel. Elárulja, hogy Siegfried hol sebezhető. Gunther is csatlakozik hozzájuk. — III. felv.: Siegfried a másnapi vadászaton megtagadja a gyűrűt a sellőktől. Azok fenyegetik, hogy a gyűrű halálát fogja okozni. A rátaláló vadásztársaságnak mesélni kezd ifjú koráról. Hagen varázsitalának hatására beszél a sárkánnyal vívott harcáról, Brünnhilde iránti szerelméről. Gunther tudatosan félreérti a viszszaemlékezést. Arra az esetre, amikor Gunther alakjában Brünnhildét legyőzte, tőle a gyűrűt elragadta, ezzel a vérbarátságot szegte volna meg. Hagen ezért lándzsáját a hátába döfi. Holttestét a Gibichungok csarnokába viszik. — A gyűrűt magához venni akaró Gunthert Hagen agyonsújtja. Amikor Hagen akarja lehúzni a gyűrűt, a halott karja fenyegetően felemelkedik. Brünnhilde végül megérti az eseményeket. Ami történt, ármány és varázslat volt. Siegfried nem volt hűtlen hozzá. Holttestét máglyán helyezteti el. A gyűrűt magához veszi, lovával a lángok közé ugrat. A gyűrűt még egyszer megszerezni akaró Hagent a sellők a folyó mélyébe húzzák. A máglyatűzben a Walhalla és az összes istenek a tűz martalékává válnak. Siegfried Gunther Hagen . . Alberich Brünnhilde Gutrune Rajnai sellők Woglinde Wellgunde Flosshilde. Waltraute . 1- sö Norna . 2- ik Norna . 3- ik Norna . Csányi János Sólyom-Nagy Sándor ütő Endre Tóth Sándor Nagyezsda Kniplová Dunszt Mária Andor Éva Svéd Nóra Szabó Anita Szirmay Márta Jablonkay Éva Sándor Judit Dobránszky Zsuzsa