Pesti Napló, 1850. november (1. évfolyam, 196-220. szám)
1850-11-19 / 210. szám
1850. első évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Budapesten házba küldve : Egy hónapra 1 fr. 30 kr. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8., , Egy évre . 15 „ — „ „ Egyes szám — „ 4 „ „ A lap polit. tartalmát illető minden közlés a szerkesztőséghez ; anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. Vidéken postán küldve : Egy hónapra 1 fr. 50 kr. Évnegyedre 4 „ 4» „ „ Félévre . . 9 „ 15 „ „ Egy évre . 17 _ 20 „ „ Egyesszám— „ 4 „ „ 310 Kedd, novemb. 19-én. Szerkesztési iroda : Uri utcza, 449. sz. A havonkénti előfizetés mindig a hónap 1 —től számittatik. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4. pengő krajczárjával számittatik. A beigtatási díj előre lefizetendő Emich Gusztáv ur könyvkereskedésében. Magánviták háromhasábos sora 6 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre letendő, a Pesti Napló szerkesztőhivatalában. Budapest, novemb. 19-kén. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Berlin, nov. 16. — A börze lanyhább, észrevehetőig leszállt. Váltókeret Bécsre : 812. — Persigny visszahivatott, s Lefebre által fog helyettesittetni, ez utóbbi eddig Münchenben volt. — A tegnap érkezett osztrák jegyzékirat iránt még fölvilágositások és pótlékok követeltetnek Bécs és Frankfurtból. Csak a megtörtént egyezkedés után fognak további határozatok hozatai. Gotha, nov. 12. — A koburgi állami kincs idehozatott. Hamburg, nov. 15. — Csekély előőrsi csatározások a dán és holsteini sereg közt; részletes tudósítások hiányzanak. Baden, nov. 17. (*1.) A nevelés és tanítás ügye Magyarországban nagy reformon menend keresztül. A protestáns iskolák jelen szerkezete is lényegesen át fog alakíttatni. A kormány, mint tudjuk, mialatt egyrészről a népnevelést a papság kezéből kivenni szándékozik, másrészről a protestáns iskolák autonómiáját is megszorítni kívánja. A klérus tiltakozásai e beavatkozás ellen, előttünk ismeretesek. Azonban a kormány mind e mellett is a kidolgozott és elfogadott normatívum szerint fogja az elemi iskolákat s a gymnasiumokat átalakítani. A protestáns iskolák jelen szerkezetét is csak ez iskolai évre hagyandja meg. Azontúl, a protestáns iskolák bizonyítványai érvénytelenek leendőnek, melylyek mellett a növendék sem az egyetembe, sem státushivatalba nem fog léphetni. E végre, vagyis, hogy a protestáns iskolák bizonyítványai érvényesek legyenek, szükséges lesz a protestáns iskoláknak felsőbb normativum — vagyis az állodalmi iskolák mintája szerinti — átalakítása. E feltételek következők: 1) Kimutatása elegendő és biztos iskolai alapnak. 2) A protestáns iskolák igazgatójának felelőssége a kormány irányában. 3) Tizenkét tanító legalább. 4) A tanfolyamnak nyolcz osztályra (évre) osztása. 5) Az állodalmi példányiskolák tanfolyamának elfogadása, miután a tudományok szabad választhatása csak az egyetemen engedtethetik meg. Az e föltételek betöltése nélkül fenállandó protestáns iskolák, a jövő 1851. — dik iskolai évtől fogva, olly magán tanintézetekül fognak tekintetni, mellyek növendékei, hogy az egyetembe és közhivatalba léphessenek, kénytelenek leendnek az eddig csak Bécsben, Innspruckban, Prágában és Linezben létező vizsgálati bizottmányok előtt az úgynevezett érettségi vizsgálatot (Maturitäts-Prüfung) letenni mind a 8 osztályból. Miután pedig a gymnasiumokban a természettani tudományok s a mathezis is fognak taníttatni, a bölcsészet pedig és jogtudomány az egyetemen fog képviseltetni, akadémiák és lyceumok talán csak olly helyeken fognak létezni, hol az alapítványok gazdagsága e tanszékek kellő betöltését lehetségessé teszi, s hol, mint például Debreczenben, az egyházfőnökök érzülete a kormánynak az iskolák czéljaira nézve elég biztosítékot nyújtana. Főbb vonásokban ezek leendőek az átalakítás, a nevelési ügy reformjának főbb részei. Mindezt hiteles adatok nyomán közölhetjük önökkel, egyszersmind értesíthetjük önöket a nevelésügyi minisztérium azon szándékáról is , minélfogva a pozsonyi német példánygymnasium szabályai szerint Pesten egy magyar példánygymnasium felállítása terveztetik. E szándék kivitelének akadályául az illető helyről két körülményt hallottunk fölemlíttetni, n. m. először, hogy hazánkban igen ritka a képzett tanító, és másodszor: hogy a felállítandó magyar példány-gymnasium tanítóinak megvizsgálására , hazánkban lehetlen egy vizsgálati bizottmányt alakítani. Mi eddigi iskoláink hiányosságában, tanulmányaink sükertelenségében elég okot találunk arra, hogy eddigi tanrendszerünk védelmére föl ne szólaljunk, azonban ez ellenvetésre kettőt kell megjegyeznünk, hogy t. i. mindeddig tanítóképző intézeteink nem lévén, ha iskoláink nagy eredményt föl nem mutathattak , azt leginkább az eddigi rendszernek tulajdoníthatjuk, és megjegyezzük, miként, ha a kormány tért és pályát nyitand a tehetségnek, s az alkalmazásnál csak ezt fogja beszámítani: nevelőink és tanítóink között könnyen találhat még ma is képzett és alkalmas egyéneket. A ki pedig irodalmunkat ismeri, és ismeri azon férfiakat, kik a nyelvészet mezején s a tudományok külön ágaiban mint ismert és nevezetes specialitások tűnnek föl, nem fog kételkedni azon, miként a múltban annyira elhanyagolt, sohasem buzdított Magyarország is bir tudományos férfiakkal. Csakhogy ezek nem talankodnak, csakhogy ezeket szerény visszavonulásokban kellene az illetőknek fölkeresni. Mi e reformok elé feszült várakozással tekintünk. Mert azok életbeléptetésénél a kormánynak alkalma leend, a tudomány tekintetei mellett, jó akaratának jeladásával megcáfolni azon hiedelmet, hogy állodalmi tanintézeteinknél, az iskolai normatívummal a németesítés czéljára törekszik. Mi ezen jeladásnak biztos remétvynyel akarunk eléje nézni, erősen hívén, hogy a cultusminiszter úr csak törvényest, igazságost akar, következőleg a mart. chartában biztosított nemzeti egyenjogúság nagy elve, hazánkat illető minden teendőiben is , szentül és sérthetlenül áll előtte, annál inkább, mert velünk együtt meg leend győződve, mikép kisebb népfaj is féltékenyen őrzi ön nemzetiségét: a magyar nemzetiség jogai, igényei mellett pedig egy dicső történet szól, egy nagy és fényes múlt, mellyet a különben olly komoly Times, a Daily Newsszal együtt, terjedelmesen közöltek. Nem tartozik czélunkhoz a bevezett lapok részletes czikkeit átvennünk, s úgy hisszük elég leend, ha e részben a bécsi Oester. Korr. idevonatkozó londoni levelének adjuk kivonatát. „London. nov. 5. — E nap volt az úgynevezett lőpor-összeesküvés napja (■). — E nap a legújabb időkben nagyobbrészt feledékenységbe ment, de ez évben, a pápai legújabb rendeletek következtében, ismét mind a papság, mind a nép által megünnepeltetett , az előbbi által az egyházakban, az utóbbi által az utczákon. A nép több utczán, képekkel, torralakokkal, felírásokkal vonult keresztül, hangosan kiabálván : no popery (nem kell papismus), sat. s hasonló feliratok karczoltattak a házak falaira is. A kiváncsiak egy része a kath. székesegyház körül csoportosult össze, hivén, miszerint ott nagyobbszerü demonstrate fog láthatni. A közellevő házak tulajdonosai, félvén, hogy az egyház közelsége miatt maguk is katholikusoknak fognának tartatni, házaikat loyális és roma-ellenes föliratokkal ékesíték föl. Az egyház közelében azonban semmi nevezetes nem történt. „Dél felé megjelent a Fleet-streeten egy 14 óriási alakból álló csoportozat, mellyet, a Times szerint, valószínűleg Romának egyik ellene, nem csekély költséggel szerkesztetett. Köztök volt Wisemann alakja is, oldala mellett egy apácza és egy nagyhasu barát. Nagy néptömeg ujjongatva s kaczagva követé ez alakokat; több rendőrszolga kiséré a menetet, s igy az egész, a Times megjegyzése szerint, mintegy hivatalos szint öltött magára. Egyéb nyugtalanság nem történt. A külvárosokban örömtüzek gyújtottak; ez azonban a belvárosban, tűzveszély elhárítása végett, rendőrileg eltiltatott.“ Míg az angol egyház hívei az apostoli levél ellen így torzsalkodnak: azalatt az angol katholikusok sem szűnnek meg igazaikat, mind sajtó útján, mind egyéb nyilatkozatok által védeni. Különösen a Tablet czimü kath. lap az, melly e részben erélyesen lép síkra. A Standard nov. 2-dikai számában pedig ez volt olvasható: „Kulitól, hierachia Angliában.l” „A franczia kathol. kápolna ajtaján — George Street, Portman Square — következő hirdetmény olvasható angol és franczia nyelven: „„Vasárnap, nov. 3-án, vecsernye után ünnepélyes Te Demi fog tartatni haladásul a kathol. hierarchiának Angliában történt megalapításáért. “ A franczia lapok közt, mellyek hozzánk jutnak, a Débats hasábjain találjuk férfias védelmét a pápai brevének. Közöljük egyik idevonatkozó czikkét csak azért is, mivel az mintegy válasz gyanánt tekinthető az angol lapoknak általunk szinte közlött ez érdembeni kifakadásba. *) Lásd eziránt londoni levelezőnk tudósítását mai számunkban. Szerk. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. LILIPUTI TÓBIÁS DE ERDEK REGÉNY. XI-dik Fejezet. Liliputi új vállalatba fog. Folytatás. (*) A Sáspataky fényesen világitott teremeiben pedig telt poharakkal harczolt a győztes szabadelmű párt. A magyar, sír ha vigad, sír ha busúl, azaz : iszik. A felhőben, a villám mellett van a harmat. Kihangzott a poharak csengése, a bil- sikomok kocczanása és a sűrű „éljenek“ meg a czigány-tus, a Tóbiás szobájába. Az izgató zajra, még csak a sarkantyú taréja sem mozdult. Ollyan bús,ollyan zárkózott volt, mint farsang után a fiatal leány, kinek tizennyolczadszor kell tökét húzni, és olylyan lapos pillantásokat vetett az ablakon ólálkodó holdvilágra, mint egy cselédkenyér. Zakariás, ki előtte állott, s részt látszott venni ura álmosságában, sipkája prémjén babirkáit s ellenvetéseket tett az elutazást illetőleg. — Megkövetem egész átossággal, hiszen itt ollyan jól megy a dolgunk, minta csak a paradicsomban laknánk. — Épen az Zakariás___ az első pár embert is, dicsőség vágya kergette ki a paradicsomból----oh ez a fényes madár ... ez az aranyostollú fáczán. (') Lásd PESTI NAPLÓ 158. 160. 163. 164. 165. 168. 170. 171. 172. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 194. 195. 196. 199. 200. 201. 202. 203. 205. 206. 207. és 208 számát. — Már én csak azt tartom, hogy nincs okosabb állat a strucz-madárnál, a homokba tojik s a meleg napra bizza a kiköltést ; magának pedig csak magára van gondja. — Igen, de az emberiség Zakariás... — Éljen meg a maga emberiségéből, s ne szoruljon másra. — És a nagy tettek Zakariás, mellyek gyümölcsét késő századok szedik. — Bizony roszfajta gyümölcsök, ha ollyan soká érnek meg. — A nemes gyümölcsök későn érnek. — De jókor rothadnak. — Ah kend nem érti, mit tesz az, az emberektől tiszteltetni, magasztaltatni, dicsőítetni és halhatlanná lenni. — Bir ezt soha nem értettem, még akkor sem, mikor nekem a „harmadik darab vallást“ tanították, mert ha az ember roszul kezdi a dolgát, hát csak roszul is végzi azt. A jövendő mondás egyre megy, akár a bibliából, akár a kalendáriumból olvassuk. Én azt mondom, hogy ott maradjon az ember, ahol dolgai jól folynak. — Minden kishitű igy beszél. — Már hiszen a hitnek, akár kicsiny , akár nagy csalódás a vége. — A hamis hitnek. — úgy gondolom a hit, sem pogány, sem keresztény. — Tehát a gyönge hitnek.... — Aki gyöngén hisz, az kételkedik. — Az erős hit nem csalódhatik___ — Nem csalódhatik, de megcsalhatják. — Zakariás! úgy látszik, hogy Kend katonaságában csak retirálni tanult. — Bizony mi mindig hátramentünk, ahol előre nem lehetett menni. A rák is hátul előzi, mégis halad. — De visszás irányban halad.... Nekem nagy utaim vannak még szerteszét. Ezreknek élete kiált: hajóst, segélyt. Rekesztette be Tóbiás szóváltását. Minő alacsony fogalma van, alacsony helyzetű embereknek, az élet czéljairól, gondoló hősünk magában. Miilyen kicsiny, miilyen semmi az ember, magasabb eszmék inspiratiója nélkül. A szellem : minden; az anyag csak árnyéka a szellemnek__ Az árnyékot nem lehet megölni, s mégis az anyag múlandó. — A szellemről mondják, hogy halhatlan___Kapaszkodott Tóbiás gondolataiba. Azután hatalmas szavakkal festette Zakariás előtt, ama boldog állapotot, mellyet csak kitűnő tettek által lehet elnyerni. — Elmegyünk még az éjjel, észrevétlenül megyünk el, elmegyünk az ország fővárosába, ahova minden erő, minden tehetség gyülekezik, mint a folyamok a tengerbe. — Mint fognak ezek az emberek visszakivánni , ha egyszer hírünket hallják. Nem .... ők szögyenleni fogják, hogy egykor bennünket félreismertek. Tévedésükből csinálnak erényt. Ezalatt a vendégek Sáspataky teremeiben, a jókedv legmagasabb fokát érték el t. i. a székekre és asztalokra ugráltak. Köszöntötték az ó- és újesztendőt, minthogy az ó esztendőnek épen a végén jártak. Tóbiásra nézve épen kedvező volt az alkalom. Összeszedette Zakariással apró-cseprő butyorait, miket részint magára vett, részint a hű cselédre rakott. Felhúzott egymásra három pár csizmát, felöltött négy nadrágot, öt nyakravalót, hat mellényt, három ujjas pusziit s ezenfelül vette a mentét. Zakariás hasonlókép cselekedett. A csizmakefét, schuwichsot, bajuszkenőt, melly egy bádogfedelü kézi tükör nyitjában állott, meg egy rongyos kalapot, koczkás kendőjébe kötötte és hóna alá fogta. A dolog úgy A KATH. PÜSPÖKI HIERARCHIA VISSZAÁLLÍTÁSA ANGLIÁBAN. III. — Hogy olvasóink e tárgy iránt lehetőleg körülményesen értesüljenek, hátravan még érintése az angol köznép azon utczai demonstratióinak, mellyeket a kérdéses pápai breve következtében irt hírlapi czikkek s papi agitatiók előidéztek. Legjelentékenyebb volt ezek között a nov. 5-dikei.