Pesti Napló, 1851. február (2. évfolyam, 270-293. szám)

1851-02-26 / 291. szám

Vidéken: Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre . 10 „ — „ „ Egy évre . 18 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a szá­­monkinti eladás is, megszűnt. 291 1851. másod évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Pesten : Egy hónapra 1 Fr 30 sr. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egyéne . 15 „ — „ „ Egyes szám — „ 4 „ „ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. Szerkesztési iroda: Uri-utcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. a g-i■ Szerda, február 26-kán. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasá­bos petit-sora 4 pgö kr.­­jával számittatik. A be­­igtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj,előre lefizeten­dő EMICH G. könyvke­reskedésében. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Magán viták négyha­­sábos sora 5 pengő kraj­­czárjával számittatik. A fölvételi díj szinte min­denkor előre leteendő, PESTI NAPLÓ szerkesz­tő-hivatalában. Előfizetési jelentés. Lapjainkra ezennel helyben, úgy vi­déken is, új előfizetést nyitunk négy hó­napra: Mártius 1-től kezdve Junius végéig. Es pedig Helyben házhozhordással 5 f. 30 k. Vidéken, postán küldve 6 f. 50 k. Az előfizetési leveleket és pénzkülde­ményeket bérmentesittetni kérjük. TARTALOM: Telegraf! tudósítások. Az új vámjegyzék terve-1-Belföldi levelezések. (Temesvár : Urbányi Lőrincz törvényű­, bíró ; lopás és tűz ; a városi polgármester Bécsb­e uta­zása ; torontáli úrbéri kárpótlás ; házbérek fölemelése. — Békésmegye : Fábián Pista üldözése ; víg farsang ; protest, ügyek ; tót naptárak). Vegyes hírek- Politikai szemle-Olaszország. (Piemont: Azeglio miniszterelnök kamarai beszéde). Nagybritannia. (Felső- és alsóházi ülés febr. 17. Franklin J. vállalata). Francziaország. (A franczia journalistika a német ügyek­ről ; új változásokról, hírek a tábornagyok között ; Persygny küldetéséről Bécsbe ; sat.). Németország. (Hannoveri kormány előterjesztése. Szász­országban vadászatjog. Weimari papság. Lübeck megszállása. Szabad kereskedési egylet Hamburgban. Német kokárda letétele. Kurhessteni hadtörvény. Bajor sereg kivonulásai hir. Nagy lakomák.) Törökország- (Skenderbég győzelme a lázadókon. Bevo­nulása Mostarba.) Magyar nemzeti Múzeum- — Börze- — Gőzkocsik me­netrende. — Duna vízállás- Budapest, február 26-án- TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Trieszt, febr. 23. — A Levanteből jött gőzös je­­leztetett. A török-egyptomi egyenetlenségek iránt vá­ratnak tudósítások. Trieszt, febr. 24. — Alexandriából f. bó 12-ről érkezett levelekben épen semmi sincs a török-egyptomi kérdés fordulatáról. Smyrna, febr 14. — Az egész sziget egy kard­­csapás nélkül m­eghódolt. Nyolcz mozgalom-vezető ki fog adatni. A sziget új közigazgatási rendszert nyerene. Páris, febr. 22. — A Patrieban egy koholt hír áll a nemzetgyűlés ellen czélbavett demonstratioról. A hirlap-eladás tárgyában tanácskozó bizottmány, va­lamennyi újság árulhatásának megtiltását javasolja. Schölcher követ a halálbüntetés eltörlését indítvá­nyozza. Hire jutott, hogy az Orleansok elfogadták Chambord gróf nyilatkozatát. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. WASHINGTON. Guigot-tól. OKIRATOK. 1. Az amerikai állodalmak függetlenségi nyilatkozata Julius 4-kén 17­76.­­Az angol eredeti után.') Midőn az események folyama oda visz egy népet, hogy fölbontsa azon politikai kötelékeket, melyek által egy más néphez köttetett, s hogy a föld hatal­­massságai közt­ azon méltó helyzetet foglalja el, mely­re a természet s az Isten törvényei szerint jogosítva van, akkor az emberiség iránti tekintet megkívánja, hogy az elszakadás okai kinyilatkoztassanak. Meg vagyunk győződve annak igazságáról, misze­rint minden ember egyenlőnek születik; mindegyik elidegeníthetlen jogokkal bír az Istentől, s hogy azon jogok közé tartozik az élet, szabadság s boldogság utáni szabad törekvés , hogy e jogok biztosítása vé­gett alakíttatnak kormányzatok, melyeknek törvé­nyes hatalma a kormányzottak beleegyezéséből szár­mazik; továbbá, hogyha valamely kormányforma czélellenesnek bizonyul, akkor a népnek joga van rajta változtatni, vagy azt egészen eltörölni s olyat teremteni, melyet leginkább tart a közbátorság s bol­dogság felé vezetőnek. Az okosság azt hozza magá­val , hogy rég fönállott kormányok ne töröltessenek el csekély s mulékony okok miatt, s igy a tapaszta-Páris, febr. 23. —­5% rente 96 fr. 60 c. Tegnap Napoleon az Elyséeben maradt, az őr­ségek megerősittettek. Holnap a Notredame szentegyházban gyászünne­pélyt fognak tartani. A baloldal lakomát ad. London, febru 21. — A választási jog kiterjesz­tésére vonatkozó módositvány tárgyaltatni fog, és igy a minisztérium kisebbségben maradt. London, febr. 22. — Hite van, hogy lord John Russel lelép, és a parliament feloszlatása következen­­dik. Madrid, febr. 18. — A tartományi küldöttségek márt. 10-re összehivattak. Turin, febr. 20. — A testületek fekvő javainak megadóztatását illető törvényjavaslatnak még hátra­volt minden pontjai elfogadtattak a senatus által. A követkamara 98 szóval 44 ellen a banalitások eltörlésére vonatkozó törvényjavaslatot elfogadta, ezután titkos ülést határozott a hadügyminiszter in­­terpellátiója végett. Reggio , febr. 17. — Számos rablók fogattak el. AZ ÚJ VÁMJEGYZÉK TERVE. I. §. Az új vám­jegyzék terve ki van adva: a kereskedelmi é s ipar­kamarák választott kül­döttjeiből álló gyűlés a birodalmi fővárosban folytatja iránta tanácskozó tárgyalásait. A kö­zönség előtt nyitva áll a sajtó útja véleménysza­vának hallatására. E vámjegyzéki terv a kereskedelmi és pénz­ügyi minisztérium által kiküldött bizottmány kétévi munkálódásának eredménye , nagy ki­terjedésű előmunkálatok , vizsgálódások , érett és legkisebb részleteket felölelt tanácskozások alapján. A közönséges vámjegyzék maga csaknem egy egész ipar- s kereskedelmi politikát foglal ma­gában. Az állodalom gazdászati rendszerében jelentősége csaknem oly magas, mint az alkot­mányé a politikai rendszerben. Legmesszebblátó éleselméjűség sem képes előlegesen méltányolni annak minden lehető hatányait a közgazdászati élet minden ágaiban. A Bécsben tanácskozó gyűlés feladatául tű­zetett , az egyes vámjegyzéki tételek iránt vé­leményt nyilvánítni. Mert midőn az új vám­jegyzék a birodalom közgazdászati rendszerének egyik szervezeti alaptörvénye akar lenni, ennél­fogva okvetlenül az összes nemzeti és állodalmi közgazdászat eszméjéből indul ki, s ennek egy­más is azt mutatja, mikép az emberiség tar a lehe­tőségig, s nem siet megszokott kormányformák eltör­lésével. De midőn a visszaélések s bitorlások hosszú sorozata arra mutat, mikép a kormány czélja a népet absolut zsarnokság alá hozni: akkor joga van a nép­nek , sőt kötelessége az ily kormányzatot eltörölni s magát új védbástyákkal ellátni. Ily módon szenved­tek a gyarmatok türelemmel, melyek most kénytele­nek régi kormányformáikat megváltoztatni. A mos­tani angol király története teli van igazságtalansá­gok­ s bitorlásokkal, melyek ezen státusok fölötti absolut zsarnokság megalapítására irányoztattak. Ennek bebizonyítására bemutatjuk a részrehajlatlan világnak e következő tényeket. Ő nem akart beleegyezni azon törvényekbe, melyek legüdvösebbek s legszükségesebbek voltak a közjóra nézve. Megtiltó a helytartóknak mulhatlan szüksé­ges törvényeket szabni; a szokott törvényeket fel­függesztő s a felfüggesztetteket elfeledő. Némely ke­rületnek megtagadó bizonyos helyhatósági törvények jóváhagyását, mig népessége le nem mond képvise­leti jogáról, oly jogról, mely drága a népnek s csu­pán a zsarnokoknak félelmes. Összehivatta a törvényhozótestületet szokatlan, kényelmetlen s az okiratok táraitól messzeeső he­lyekre csak azért, hogy a fáradalmak által saját rend­szabályaira kényszerítse. Föloszlatá sokszor a képviselőházat azért, mert az férfiasan ellenző a népjogok megtámadását. A föloszlatás után nem rendelkezett más választá­sokról. A megsemmisíthetlen törvényhozótestület a néphez tért vissza, mialatt az állam ki volt téve hü megtámadásoknak s bel­megrázkódtatásoknak. Igye­kezett meggátolni a népesedés növekedését. E vé­­egtt korlátoló a naturalisation törvényt, ezért tagadó meg a bevándorlást előmozdító egyéb törvényeket, s ezért nehezítő meg a birtokszerzést. Megakadályoztatá az igazságkiszolgáltatást, midőn­séges szellembeni megvalósítását tűzi ki utolsó és legmagasabb czélul; ugyanakkor el nem mu­lasztható az egyes kereskedelmi s iparos helyek, az egyes kereskedelmi s iparágak, az egyes ko­ronaországok szükségleti igényei kifejezését is meghallgatni. Az egyes koronaországok közöl épen azoknak, melyek a hajdani rendszer alatt gazdászati tekintetben leginkább panaszkodhat­tak , gazdászati érdekeik elhanyagolásáról, sőt rövidítéséről, politikai állásuk jelenleg egészen meg van változva. Magyarország és Erdély a birodalom többi részeivel mindenben egyenlő közadózási rendszer alá vonva, többé nem lehet, mostoha gyermeke a birodalomnak. Lombard- Velencze és Galliczia hasonlólag kitűnőleg föld­­mivelő tartományok, s e mezőn van még hosszú időre gazdászati jövendőrök. Másfelől tagad­­hatlan, hogy olyan iparágak, melyek a hosszú prohibitio drága rendszere alatt ápoltattak je­len tenyézésekre, okos kíméletet igényelnek, tekintetéből azon áldozatoknak, melyekbe a biro­dalom minden részeinek eddigelé kerültek, s azon vagyonnak és polgároknak, kiknek jóllé­tük, legalább jelenre, azokkal elvárhatlanul egybe van forrva. Mi sem titkolhatjuk el magunk előtt, hogy mindenek felett a műipari és kereskedelmi ér­dekekre egyenesen beható eme rendszabály meg­ítélésénél szakelméjűség nélkül nem lehet oly véleményt alkotnunk magunknak, mely a kitűnő mértékben műiparos koronaországok érdekeit és szükségeit tekintetbe ne vegye. Valamint a kormánynak e tárgyban arra kelle törekednie, hogy az egyes kereskedelmi műipari és földmű­­velési érdekeket öszhangzó rendszerben egye­sítse, s egyenlítse ki, úgy, nézetünk szerint, az egyes véleménynyilvánításoknak is el kell fo­gadni, s meg kell tartani e magasabb szempon­tot, mely nélkül az egyes vélemények egymással ellenségesen szemközt állók fognának lenni. A kereskedelmi miniszter úr kijelentette a Bécsben tanácskozó gyűlés tagjai előtt, hogy a terv alapelvét vitatáson felülállónak kívánja tekintetni; ennélfogva hiábavalóság volna, akár a tiltó-, akár a szabad kereskedelmi rendszer mellett lépni fel, miután a védvámok elve meg­­másí­hatlanul el van fogadva. Az egyes vámjegyzéki tételek iránt az álta­­luk érdekelt ipar- és keresetágaknak alkalom nyújtatott nyilatkozni saját osztályukból válasz­tott képviselőik által, s a kereskedelmi minisz­m­egtagadó jóváhagyását a bírósági testületeket illető törvényektől. Függővé téve a bírákat bizonyos ideig terjedő ki­­neveztetések s fizetésök következtében. Roppant új hivatalokat állított föl, ideküldvén hivatalnokait, kik a nép terhére lettek, s kik ennek mindenét fölemésztették. Béke idején sereget tartott nálunk törvényhozóink beleegyezése nélkül. Igyekezett a katonaságot függetlenné tenni, s fö­­lebb emelni a polgári hatalomnál. Egyesült más hatalmasságokkal a végett, hogy minket egy alkotmányunk s törvényeink előtt idegen hatóságok alá vessen, midőn a hatalmasságok követ­kező határozataira ráállott: Hozzánk nagyszámú sereget beszállásoltatni. A sereget, a netaláni gyilkosság elkövetésének megbüntetésétől, egy látszólagos bíróság által meg­menteni. Minket megadóztatni beleegyezésünk nélkül. Megfosztani sok esetben az esküttszék jótékonysá­gától s bennünket kihallgatás végett a tengeren túl szállítani csupán látszólagos vétkek miatt. Egy szomszéd tartományban (!) az angol szabad­rendszert eltörölni, helyébe nagyobbkörű önkénykor­mányzatot állítani, hogy ez­által könnyebb legyen minket is absolutismus alá hajtani. Elvenni chartáinkat, legbecsesebb törvényeinket eltörölni, s alapjában megváltoztatni kormányformá­inkat. Törvényhozó testületünket fölfüggeszteni, s idege­neket hatalmazni föl, hogy számunkra törvényeket szabjanak. Ő lemondott a kormányzásról, midőn uralmát tő­lünk megtagadó, sőt hadat indíta ellenünk. (') Itt Canadára van czélzás, mely a párisi béke következ­tében 1763-ban Francziaországtól Angliának enged­tetett át. tér kijelentette, hogy az elv koczkáztatása és meghamisítása nélkül, minden méltányos javas­latra kész hajolni, miből maga a tervezett mun­kálat által netalán nem egészen kiegyenlített érdekkülönbségek lehető legteljeseb összeegyez­tetését remélhetjük. Maga az elfogadott elv, a védvámok elve, legfőbb kiegyenlítő az egymással első tekintetre szemközt állani látszó legnagyobb tömegű érde­kek, úgymint műipari, kereskedelmi és föld­­mivelési érdekek között, melyek közöl a keres­kedelem inkább hajolna a földmiveléshez a szabad kereskedés oldalára. Azonkívül a védrendszer legközönségesebben csak a műipar irányában működőnek képzeltetik, holott semmi sem zár­ja ki annak kiterjesztését a kereskedelmi és föld­­művelési érdekekre; de ezen esetben ismét, mi­dőn az illető műipari, vagy mezőgazdasági érdek maga részére, minél hatályosabb védletet venne igénybe, a tőle különböző érdekre nézve minél tágasabb kiterjedésben szorgalmazván szabad versenyzést. E tárgy körül igénytelen nézetünket nyilvá­nitni szándékozván, mi az elfogadott védrend­­szeri elvet úgy kívánjuk tekinteni, hogy az nem veszi csak a műipart részrehajló utalma alá, ha­nem a más két nagy közgazdászati érdeket is egyenlően méltányolja; s hogy ennélfogva az új vámjegyzék a rendszernek sem nem egyetlen, sem nem kimerítő rendszabálya. Továbbá fejte­getni akarjuk, mi fog általában megkívántatni a védlet hatályosságára, mint positive gyámolí­­tólag ható rendszabály a védlet negatív rendsza­bálya mellett. Előlegesen azonban az elvre azt jegyezzük meg — akármely oldalról történhető ellenvetések irányában — hogy a birodalom műipara ágainak legnagyobb része a gazdag vi­rágzásra megkívántató föltételek legnagyobb ré­szével ben a honban beírva, teljességgel nem áll oly fejletlen kiskorúsági szakban, melyben til­tások, vagy túlságosan magas védlet általi utal­­mat kellene igényelni, mely pedig még némileg ily állapotában látszik lenni, mint nevezetesen a pamutipar; az a birodalom közgazdászati rendszerében teljességgel nem bir azon fontos­sággal, hogy miatta egész következetességgel keresztül ne vitessék azon rendszer, melytől a terményző erők legmagasabb kifejlését s meg­erősödését , s a különböző gazdászati érdekek lehető legteljesebb kiegyenlítését alaposan remél­hetni, s mely végetvetend a birodalom egyes ré-Megrabló tengerünket, pusztitó kikötőinket, elége­­tő városainkat s megsemmisité sok embereink életét. Most átszállítá az idegen zsoldosok ezreit, hogy befejezze a halál, ínség és zsarnokság művét, mely ma oly hűtlenség­ s kegyetlenséggel kezdődött, hogy reá a barbár korban sincs példa, és semmikép sem méltó egy civilizált nemzet fejéhez. Kényszeritő tengeren elfogott polgártársainkat, hogy hazájuk ellen harczoljanak, hogy rokonaik hó­hérjai legyenek, — és viszont. Bellázongást idézett elő, igyekezett ráuszítani határlakóinkra a vad indusokat, kiknek hadviseleti módja általános konczoláson alapszik, nem kímélvén sem kort, sem nemet. Ezen bajok fokozatai közt segedelemért esdeklet­­tünk legalázatosabb módon, s kérelmünket rendesen új bántalom követte. Egy fejedelem, kinek mindegyik tette zsarnoki jellemre mutat, nem képes arra, hogy egy szabad nép kormányzója legyen. Mi nem mulasztottuk el brit rokonainkat fölkérni. Figyelmeztettük őket időről időre a brit törvényho­­zás azon eljárására, mely szerint bitorolt bírósága­­igyekezett fölöttünk gyakorolni. — Visszaemlékez­­tettük őket kivándorlásunk s letelepedésünk körül­ményeire, — hivatkoztunk a velők született igazság­érzet- és nagylelkűségre, — fölkértük őket a vér­rokonság nevében, hogy mondjanak le azon bitorlá­sokról, mert különben vége szakad összeköttetésünk­nek. De ők is süketek valónak az igazság és vérro­konság szavára , most tehát engednünk kell a szük­ségnek , mely elszakadásunkat parancsolja, s őket ezentúl úgy tekintjük, mint a többi népeket: ellensé­gek háborúban, barátok békében. Mi tehát a kongresszusban összegyűlt képviselői az amerikai államoknak, a legfelsőbb Bírót tanúul híván fel szándékunk igazságára, ezennel kinyilat-

Next