Pesti Napló, 1851. február (2. évfolyam, 270-293. szám)
1851-02-26 / 291. szám
Vidéken: Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre . 10 „ — „ „ Egy évre . 18 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is, megszűnt. 291 1851. másod évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Pesten : Egy hónapra 1 Fr 30 sr. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egyéne . 15 „ — „ „ Egyes szám — „ 4 „ „ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. Szerkesztési iroda: Uri-utcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. a g-i■ Szerda, február 26-kán. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 pgö kr.jával számittatik. A beigtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj,előre lefizetendő EMICH G. könyvkereskedésében. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Magán viták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Előfizetési jelentés. Lapjainkra ezennel helyben, úgy vidéken is, új előfizetést nyitunk négy hónapra: Mártius 1-től kezdve Junius végéig. Es pedig Helyben házhozhordással 5 f. 30 k. Vidéken, postán küldve 6 f. 50 k. Az előfizetési leveleket és pénzküldeményeket bérmentesittetni kérjük. TARTALOM: Telegraf! tudósítások. Az új vámjegyzék terve-1-Belföldi levelezések. (Temesvár : Urbányi Lőrincz törvényű, bíró ; lopás és tűz ; a városi polgármester Bécsbe utazása ; torontáli úrbéri kárpótlás ; házbérek fölemelése. — Békésmegye : Fábián Pista üldözése ; víg farsang ; protest, ügyek ; tót naptárak). Vegyes hírek- Politikai szemle-Olaszország. (Piemont: Azeglio miniszterelnök kamarai beszéde). Nagybritannia. (Felső- és alsóházi ülés febr. 17. Franklin J. vállalata). Francziaország. (A franczia journalistika a német ügyekről ; új változásokról, hírek a tábornagyok között ; Persygny küldetéséről Bécsbe ; sat.). Németország. (Hannoveri kormány előterjesztése. Szászországban vadászatjog. Weimari papság. Lübeck megszállása. Szabad kereskedési egylet Hamburgban. Német kokárda letétele. Kurhessteni hadtörvény. Bajor sereg kivonulásai hir. Nagy lakomák.) Törökország- (Skenderbég győzelme a lázadókon. Bevonulása Mostarba.) Magyar nemzeti Múzeum- — Börze- — Gőzkocsik menetrende. — Duna vízállás- Budapest, február 26-án- TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Trieszt, febr. 23. — A Levanteből jött gőzös jeleztetett. A török-egyptomi egyenetlenségek iránt váratnak tudósítások. Trieszt, febr. 24. — Alexandriából f. bó 12-ről érkezett levelekben épen semmi sincs a török-egyptomi kérdés fordulatáról. Smyrna, febr 14. — Az egész sziget egy kardcsapás nélkül meghódolt. Nyolcz mozgalom-vezető ki fog adatni. A sziget új közigazgatási rendszert nyerene. Páris, febr. 22. — A Patrieban egy koholt hír áll a nemzetgyűlés ellen czélbavett demonstratioról. A hirlap-eladás tárgyában tanácskozó bizottmány, valamennyi újság árulhatásának megtiltását javasolja. Schölcher követ a halálbüntetés eltörlését indítványozza. Hire jutott, hogy az Orleansok elfogadták Chambord gróf nyilatkozatát. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. WASHINGTON. Guigot-tól. OKIRATOK. 1. Az amerikai állodalmak függetlenségi nyilatkozata Julius 4-kén 1776.Az angol eredeti után.') Midőn az események folyama oda visz egy népet, hogy fölbontsa azon politikai kötelékeket, melyek által egy más néphez köttetett, s hogy a föld hatalmassságai közt azon méltó helyzetet foglalja el, melyre a természet s az Isten törvényei szerint jogosítva van, akkor az emberiség iránti tekintet megkívánja, hogy az elszakadás okai kinyilatkoztassanak. Meg vagyunk győződve annak igazságáról, miszerint minden ember egyenlőnek születik; mindegyik elidegeníthetlen jogokkal bír az Istentől, s hogy azon jogok közé tartozik az élet, szabadság s boldogság utáni szabad törekvés , hogy e jogok biztosítása végett alakíttatnak kormányzatok, melyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezéséből származik; továbbá, hogyha valamely kormányforma czélellenesnek bizonyul, akkor a népnek joga van rajta változtatni, vagy azt egészen eltörölni s olyat teremteni, melyet leginkább tart a közbátorság s boldogság felé vezetőnek. Az okosság azt hozza magával , hogy rég fönállott kormányok ne töröltessenek el csekély s mulékony okok miatt, s igy a tapaszta-Páris, febr. 23. —5% rente 96 fr. 60 c. Tegnap Napoleon az Elyséeben maradt, az őrségek megerősittettek. Holnap a Notredame szentegyházban gyászünnepélyt fognak tartani. A baloldal lakomát ad. London, febru 21. — A választási jog kiterjesztésére vonatkozó módositvány tárgyaltatni fog, és igy a minisztérium kisebbségben maradt. London, febr. 22. — Hite van, hogy lord John Russel lelép, és a parliament feloszlatása következendik. Madrid, febr. 18. — A tartományi küldöttségek márt. 10-re összehivattak. Turin, febr. 20. — A testületek fekvő javainak megadóztatását illető törvényjavaslatnak még hátravolt minden pontjai elfogadtattak a senatus által. A követkamara 98 szóval 44 ellen a banalitások eltörlésére vonatkozó törvényjavaslatot elfogadta, ezután titkos ülést határozott a hadügyminiszter interpellátiója végett. Reggio , febr. 17. — Számos rablók fogattak el. AZ ÚJ VÁMJEGYZÉK TERVE. I. §. Az új vámjegyzék terve ki van adva: a kereskedelmi é s iparkamarák választott küldöttjeiből álló gyűlés a birodalmi fővárosban folytatja iránta tanácskozó tárgyalásait. A közönség előtt nyitva áll a sajtó útja véleményszavának hallatására. E vámjegyzéki terv a kereskedelmi és pénzügyi minisztérium által kiküldött bizottmány kétévi munkálódásának eredménye , nagy kiterjedésű előmunkálatok , vizsgálódások , érett és legkisebb részleteket felölelt tanácskozások alapján. A közönséges vámjegyzék maga csaknem egy egész ipar- s kereskedelmi politikát foglal magában. Az állodalom gazdászati rendszerében jelentősége csaknem oly magas, mint az alkotmányé a politikai rendszerben. Legmesszebblátó éleselméjűség sem képes előlegesen méltányolni annak minden lehető hatányait a közgazdászati élet minden ágaiban. A Bécsben tanácskozó gyűlés feladatául tűzetett , az egyes vámjegyzéki tételek iránt véleményt nyilvánítni. Mert midőn az új vámjegyzék a birodalom közgazdászati rendszerének egyik szervezeti alaptörvénye akar lenni, ennélfogva okvetlenül az összes nemzeti és állodalmi közgazdászat eszméjéből indul ki, s ennek egymás is azt mutatja, mikép az emberiség tar a lehetőségig, s nem siet megszokott kormányformák eltörlésével. De midőn a visszaélések s bitorlások hosszú sorozata arra mutat, mikép a kormány czélja a népet absolut zsarnokság alá hozni: akkor joga van a népnek , sőt kötelessége az ily kormányzatot eltörölni s magát új védbástyákkal ellátni. Ily módon szenvedtek a gyarmatok türelemmel, melyek most kénytelenek régi kormányformáikat megváltoztatni. A mostani angol király története teli van igazságtalanságok s bitorlásokkal, melyek ezen státusok fölötti absolut zsarnokság megalapítására irányoztattak. Ennek bebizonyítására bemutatjuk a részrehajlatlan világnak e következő tényeket. Ő nem akart beleegyezni azon törvényekbe, melyek legüdvösebbek s legszükségesebbek voltak a közjóra nézve. Megtiltó a helytartóknak mulhatlan szükséges törvényeket szabni; a szokott törvényeket felfüggesztő s a felfüggesztetteket elfeledő. Némely kerületnek megtagadó bizonyos helyhatósági törvények jóváhagyását, mig népessége le nem mond képviseleti jogáról, oly jogról, mely drága a népnek s csupán a zsarnokoknak félelmes. Összehivatta a törvényhozótestületet szokatlan, kényelmetlen s az okiratok táraitól messzeeső helyekre csak azért, hogy a fáradalmak által saját rendszabályaira kényszerítse. Föloszlatá sokszor a képviselőházat azért, mert az férfiasan ellenző a népjogok megtámadását. A föloszlatás után nem rendelkezett más választásokról. A megsemmisíthetlen törvényhozótestület a néphez tért vissza, mialatt az állam ki volt téve hü megtámadásoknak s belmegrázkódtatásoknak. Igyekezett meggátolni a népesedés növekedését. E véegtt korlátoló a naturalisation törvényt, ezért tagadó meg a bevándorlást előmozdító egyéb törvényeket, s ezért nehezítő meg a birtokszerzést. Megakadályoztatá az igazságkiszolgáltatást, midőnséges szellembeni megvalósítását tűzi ki utolsó és legmagasabb czélul; ugyanakkor el nem mulasztható az egyes kereskedelmi s iparos helyek, az egyes kereskedelmi s iparágak, az egyes koronaországok szükségleti igényei kifejezését is meghallgatni. Az egyes koronaországok közöl épen azoknak, melyek a hajdani rendszer alatt gazdászati tekintetben leginkább panaszkodhattak , gazdászati érdekeik elhanyagolásáról, sőt rövidítéséről, politikai állásuk jelenleg egészen meg van változva. Magyarország és Erdély a birodalom többi részeivel mindenben egyenlő közadózási rendszer alá vonva, többé nem lehet, mostoha gyermeke a birodalomnak. Lombard- Velencze és Galliczia hasonlólag kitűnőleg földmivelő tartományok, s e mezőn van még hosszú időre gazdászati jövendőrök. Másfelől tagadhatlan, hogy olyan iparágak, melyek a hosszú prohibitio drága rendszere alatt ápoltattak jelen tenyézésekre, okos kíméletet igényelnek, tekintetéből azon áldozatoknak, melyekbe a birodalom minden részeinek eddigelé kerültek, s azon vagyonnak és polgároknak, kiknek jóllétük, legalább jelenre, azokkal elvárhatlanul egybe van forrva. Mi sem titkolhatjuk el magunk előtt, hogy mindenek felett a műipari és kereskedelmi érdekekre egyenesen beható eme rendszabály megítélésénél szakelméjűség nélkül nem lehet oly véleményt alkotnunk magunknak, mely a kitűnő mértékben műiparos koronaországok érdekeit és szükségeit tekintetbe ne vegye. Valamint a kormánynak e tárgyban arra kelle törekednie, hogy az egyes kereskedelmi műipari és földművelési érdekeket öszhangzó rendszerben egyesítse, s egyenlítse ki, úgy, nézetünk szerint, az egyes véleménynyilvánításoknak is el kell fogadni, s meg kell tartani e magasabb szempontot, mely nélkül az egyes vélemények egymással ellenségesen szemközt állók fognának lenni. A kereskedelmi miniszter úr kijelentette a Bécsben tanácskozó gyűlés tagjai előtt, hogy a terv alapelvét vitatáson felülállónak kívánja tekintetni; ennélfogva hiábavalóság volna, akár a tiltó-, akár a szabad kereskedelmi rendszer mellett lépni fel, miután a védvámok elve megmásíhatlanul el van fogadva. Az egyes vámjegyzéki tételek iránt az általuk érdekelt ipar- és keresetágaknak alkalom nyújtatott nyilatkozni saját osztályukból választott képviselőik által, s a kereskedelmi miniszmegtagadó jóváhagyását a bírósági testületeket illető törvényektől. Függővé téve a bírákat bizonyos ideig terjedő kineveztetések s fizetésök következtében. Roppant új hivatalokat állított föl, ideküldvén hivatalnokait, kik a nép terhére lettek, s kik ennek mindenét fölemésztették. Béke idején sereget tartott nálunk törvényhozóink beleegyezése nélkül. Igyekezett a katonaságot függetlenné tenni, s fölebb emelni a polgári hatalomnál. Egyesült más hatalmasságokkal a végett, hogy minket egy alkotmányunk s törvényeink előtt idegen hatóságok alá vessen, midőn a hatalmasságok következő határozataira ráállott: Hozzánk nagyszámú sereget beszállásoltatni. A sereget, a netaláni gyilkosság elkövetésének megbüntetésétől, egy látszólagos bíróság által megmenteni. Minket megadóztatni beleegyezésünk nélkül. Megfosztani sok esetben az esküttszék jótékonyságától s bennünket kihallgatás végett a tengeren túl szállítani csupán látszólagos vétkek miatt. Egy szomszéd tartományban (!) az angol szabadrendszert eltörölni, helyébe nagyobbkörű önkénykormányzatot állítani, hogy ezáltal könnyebb legyen minket is absolutismus alá hajtani. Elvenni chartáinkat, legbecsesebb törvényeinket eltörölni, s alapjában megváltoztatni kormányformáinkat. Törvényhozó testületünket fölfüggeszteni, s idegeneket hatalmazni föl, hogy számunkra törvényeket szabjanak. Ő lemondott a kormányzásról, midőn uralmát tőlünk megtagadó, sőt hadat indíta ellenünk. (') Itt Canadára van czélzás, mely a párisi béke következtében 1763-ban Francziaországtól Angliának engedtetett át. tér kijelentette, hogy az elv koczkáztatása és meghamisítása nélkül, minden méltányos javaslatra kész hajolni, miből maga a tervezett munkálat által netalán nem egészen kiegyenlített érdekkülönbségek lehető legteljeseb összeegyeztetését remélhetjük. Maga az elfogadott elv, a védvámok elve, legfőbb kiegyenlítő az egymással első tekintetre szemközt állani látszó legnagyobb tömegű érdekek, úgymint műipari, kereskedelmi és földmivelési érdekek között, melyek közöl a kereskedelem inkább hajolna a földmiveléshez a szabad kereskedés oldalára. Azonkívül a védrendszer legközönségesebben csak a műipar irányában működőnek képzeltetik, holott semmi sem zárja ki annak kiterjesztését a kereskedelmi és földművelési érdekekre; de ezen esetben ismét, midőn az illető műipari, vagy mezőgazdasági érdek maga részére, minél hatályosabb védletet venne igénybe, a tőle különböző érdekre nézve minél tágasabb kiterjedésben szorgalmazván szabad versenyzést. E tárgy körül igénytelen nézetünket nyilvánitni szándékozván, mi az elfogadott védrendszeri elvet úgy kívánjuk tekinteni, hogy az nem veszi csak a műipart részrehajló utalma alá, hanem a más két nagy közgazdászati érdeket is egyenlően méltányolja; s hogy ennélfogva az új vámjegyzék a rendszernek sem nem egyetlen, sem nem kimerítő rendszabálya. Továbbá fejtegetni akarjuk, mi fog általában megkívántatni a védlet hatályosságára, mint positive gyámolítólag ható rendszabály a védlet negatív rendszabálya mellett. Előlegesen azonban az elvre azt jegyezzük meg — akármely oldalról történhető ellenvetések irányában — hogy a birodalom műipara ágainak legnagyobb része a gazdag virágzásra megkívántató föltételek legnagyobb részével ben a honban beírva, teljességgel nem áll oly fejletlen kiskorúsági szakban, melyben tiltások, vagy túlságosan magas védlet általi utalmat kellene igényelni, mely pedig még némileg ily állapotában látszik lenni, mint nevezetesen a pamutipar; az a birodalom közgazdászati rendszerében teljességgel nem bir azon fontossággal, hogy miatta egész következetességgel keresztül ne vitessék azon rendszer, melytől a terményző erők legmagasabb kifejlését s megerősödését , s a különböző gazdászati érdekek lehető legteljesebb kiegyenlítését alaposan remélhetni, s mely végetvetend a birodalom egyes ré-Megrabló tengerünket, pusztitó kikötőinket, elégető városainkat s megsemmisité sok embereink életét. Most átszállítá az idegen zsoldosok ezreit, hogy befejezze a halál, ínség és zsarnokság művét, mely ma oly hűtlenség s kegyetlenséggel kezdődött, hogy reá a barbár korban sincs példa, és semmikép sem méltó egy civilizált nemzet fejéhez. Kényszeritő tengeren elfogott polgártársainkat, hogy hazájuk ellen harczoljanak, hogy rokonaik hóhérjai legyenek, — és viszont. Bellázongást idézett elő, igyekezett ráuszítani határlakóinkra a vad indusokat, kiknek hadviseleti módja általános konczoláson alapszik, nem kímélvén sem kort, sem nemet. Ezen bajok fokozatai közt segedelemért esdeklettünk legalázatosabb módon, s kérelmünket rendesen új bántalom követte. Egy fejedelem, kinek mindegyik tette zsarnoki jellemre mutat, nem képes arra, hogy egy szabad nép kormányzója legyen. Mi nem mulasztottuk el brit rokonainkat fölkérni. Figyelmeztettük őket időről időre a brit törvényhozás azon eljárására, mely szerint bitorolt bíróságaigyekezett fölöttünk gyakorolni. — Visszaemlékeztettük őket kivándorlásunk s letelepedésünk körülményeire, — hivatkoztunk a velők született igazságérzet- és nagylelkűségre, — fölkértük őket a vérrokonság nevében, hogy mondjanak le azon bitorlásokról, mert különben vége szakad összeköttetésünknek. De ők is süketek valónak az igazság és vérrokonság szavára , most tehát engednünk kell a szükségnek , mely elszakadásunkat parancsolja, s őket ezentúl úgy tekintjük, mint a többi népeket: ellenségek háborúban, barátok békében. Mi tehát a kongresszusban összegyűlt képviselői az amerikai államoknak, a legfelsőbb Bírót tanúul híván fel szándékunk igazságára, ezennel kinyilat-