Pesti Napló, 1851. június (2. évfolyam, 370-392. szám)

1851-06-30 / 392. szám

1851. másod évi folyam, g'm .■"»*■ is ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre . 10 „ — „ „ Egy évre . 18 . - , , A havi előfizetés, mint a szá­­monkinti eladás is, megszűnt. Pesten: Egy hónapra 1 fr 30 kr.p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre. 15 „ — „ „ Egyes Siam — „ 4 „ „ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyaló pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-ut. Lalfertház 449. 392 Szerkesztési iroda: Őri utcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszantamittatik. ■■"■■■■■... Hétfő, junius 30-án. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasá­bos petit-sora 4 pg. kr.­­jával számittatik. A be­­igtatási s 10p.kinyi külön bélyegdíj, előre lefize­tendő a Magánviták négyha­sábos sora 5 pengő kraj­­czárjával számittatik. A fölvételi díj szinte min­denkor előre leteendő, a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Előfizetési felhívás a „PESTI NAPLÓ 1851-diki második félévi folyamára. A PESTI JVAPLT működése ismeretesebb a közönség előtt, semhogy azt újabban is fölemlegetni szükséges volna. Mutatta azt eddig a növekedő részvét, melyet törekvésünk irányá­ban a t. olvasó közönség tanúsított. Bel- és külföldi levelezéseink érdekességét bizonyítanunk sem kell, melyek mellett az egyes rovatok tartalmasságát és érdekét növelni, a közönség iránti legszorosabb tartozásnak tekintettük. Lapunk jövő félévben is jelen alakját megtartandja. Béltartalmát illetőleg mindent elkövetünk, hogy a t. közönség megelégedését megnyerhessük, mit annál könnyebben hiszünk elérhe­tőnek, miután publicistáink elismert legjelesbjeit lapunk dolgozó társai közé számítjuk. Műtárunk politikai és szépirodalmi dolgozatokon kívül érdekes könyv- és színbírálatokat hozand rendesen ismert íróink legnevezetesbjeitől, miáltal irodalmunknak, s általán véve nemzeti­ségünknek véljük a legkitűnőbb szolgálatot tehetni. Előfizetési föltételek: Vidékre postán küldve félévre 10 frt. — évnegyedre 5 frt. p. p. Pesten házhozhordással félévre 8 frt. — évnegyedre 4 frt. p. p. ICS?" Tudomásul: a féléves előfizetés január 1-től junius hó utoljáig, — és július 1-től december h­ó utoljáig értetik. — Az évnegyedes előfizetés pedig az első negyedév: január 1-től martius hó utoljáig; — második negyedév: április 1-től június hó végéig; — harmadik negyedév: július 1-től September hó. utoljáig; — végre a negyedik negyedév October 1-től december hó utoljáig értetik. Az előfizetés elfogadtatik Pesten, a „PESTI NAPLÓ14 szerkesztő- s kiadóhivatalában, ar­utezai Laffertház, 449 sz. a. 1. emeletben, vidéken minden cs. k. posta­­hivatalnál. Pest júniusban 1851. A „PESTI NAPLÓ“ szerkesztősége. TARTALOM. Telegraf! tudósítások-A Pester Ztg. és a nemzetiségek jogegyenlősége-Drezda- (Képcsarnok. A socialis élet. Pénz. Színház.) Páris- (Broglie úr nézetei a revisio fölött. Tocqueville ellenvetése. Berryer nézete. Egyes javaslatok. Az elnök utazása. Párbaj.) Tutin- (Miniszteri körlevél Hírek Szicilia­ és Rómából.) Bánáti levelek- XXVIII. (Az evangélikusok egyházi, és iskolai ügye. Kérvény. Újonczozás.) Nagykőrös- (A főgymnasium ügye. Egy amerikai láto­gató. Vallásügy. Tűzveszély. Kivégeztetés. Dohány­zás és termelés.) Hivatalos- (Kinevezés.) Vegyes hírek és események-Politikai szemle. Francziaország. (Jun. 23-kai ülés. A democrat- socia­­listák értekezlete A revistabizottmány 24-kei ülése. Tocqueville.) Nagybritannia. (Az emancipations bill napirendre kitűzve. Greenwichbe képviselőjelölt Salomons. Cobden nyi­latkozata. Az exeteri püspök. Vasutak.) Németország. (A hesszeni nhg. nejével együtt Berlinben. A Höchstben történt dolgok. Slezvig-holsteini ügy. Vándorlások Johannisbergbe.) Törökország­ (Esőzés. Sáskák. Rablók. Arabok fölkelése. Egyptomi követek.) Legújabb Millár. (Színészed delejte, kezdők számára. A dohány Ro­mában.) Budapest, junius 30-án. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK­Frankfurt, jun 27. Bécs 66la­ie; 4­t% 76. 5% 95%; ombardi 74%.­­ Paris, jun. 26. 5% rente 93. 25. 3% rente 56. 15. — Thiers a szabadkereskedést megtámadja. Kasszel, jun. 27. — A útán megjelent rendeletek feloldják a kurhesszeni tisztikart az ország alkot­mányára letett esküjétől, az esküvést új esküforma szerint rendezik az alkotmányral vonzat nélkül; a legfelsőbb katonai itélőszéket illető törvényt eltörlik, egyúttal igen kivételes amnesztia hirdettetik. Berlin, jun. 27. — Leuchtenberg herczegnő, a Würtembergi koronaherczeg és k. herczegnő váratik. — 5% 106, állad. köt. 87%, bankrészv. 96, Krakó 80, alsó sziléziai 89%, felső sziléziai 130%. ked­vező. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. SZINÉSZETI DELEJTŰ. KEZDŐK SZÁMÁRA. Egressy Gábortól- Vége. *) Politikai történetrajz a színészre nézve alárendelt érdekű dolog. Az ő tanulási tárgya itt a tisztán em­bert. Különben is szükség, hogy a világtörténetnek általános ismeretét az iskolából már magával hozta legyen. Színésznek a történettanból, csak nagy jellemek, vagy események által nevezetessé lett korszakokat és bizonyos képcsoportokat szükség erősen emléke­zetében tartania, nem pedig messze kiágazó részlete­ket, fejedelmi sorozatokat, országfölosztási, s hódi­­tási tényeket sat. Ez utóbbiakra nézve alkalom sze­rint mindig lesz módja útbaigazodhatni. Keresse tehát mindenütt és mindenben a szorosan emberit­, e szempontból vegye szemügyre a társa­dalmi és műveltségi állapotok mivoltát, átalakulá­sait , irányát és mértékét. Tanulja ismerni a szoká­sokat, erkölcsöket, életmódokat, viseleteket, és meny­nyire lehetséges , szerezze meg ezek képmásolatait, hogy az alakok annál elevenebben nyomják magukat a képzeletbe; tanulja ismerni s érteni különösen a kitűnő történeti jellemeket, minélfogva az életírások tanulmányára legtöbb figyelmet fordítson, nemcsak a végett, hogy a nevezetes személyekből koraikat és viszont ezekből amazokat megértse, hanem hogy az emberi természet mélyébe, a lélek és szív legitt­Pest, jun. 30. Midőn kilépve a gyakorlati térre, kimondjuk véleményünket az iránt: miként lehetne legbiz­tosabban eszközölni a birodalomban létező egyes nemzetek közös érdekeinek megnyugtatását; hogyan lehetne az egyes nemzetiségek nyugal­mát megszilárdítani, s a birodalom valódi erejét megalapítani, tüstént akadnak jó embereink, kik, mintha tartanának attól, hogy valahára teljesen kibékülve éljünk együtt, és egymás mellett, oly szándékot fognak reánk, mintha mások jogait m­egcsorbítani törekednénk önma­gunkénak növelésével, s a birodalomban jogokat senkinek sem akarnánk biztosítatni, csupán ma­gunknak, így jártunk a mi collegánkkal a Pester Ziggal. Lapunk 387-ik számában a nemzetiségek kosabb kamaráiba láthasson, s az emberismeret leg­tisztább forrásai föl legyenek előtte födözve. És ne csupán azon férfiak kössék le figyelmét, ki­ket vagy koruk szelleme, vagy az események roha­ma, vagy szerencsével párosult lelkierők az emberek fölébe emeltek, s kiket a történetírás magasabb pont­jaira helyezve látunk, hanem azok is, kik a kortól, melyben éltek, félreismerve, vagy épen nem ismerve, zajtalanul hatottak, s egy új kornak voltak előké­szítői; kiknek benső gazdag világa csendes termé­szetű működésben nyilatkozók ; kiknek élete küzde­lem ; kiknek pályája szintoly tövises és fénytelen volt, a mily tisztán világitó lelkeik Isten sugára, s a mily ernyedetlen volt szenvedélyek rugalmassága. Tehát ne csupán Nagy Sándorok és Caesarok, Ár­pádok és Hunyadok, hanem Socratesek és Galiliaeik, Kazinczyak és Széchényiek stb. elt. is tanulmányi tárgyakul veendők, — különösen a mi bennök egyéni, sajátságos és meglepő. E tanulmányszakban igen hasznos szolgálatot teend az emlékirodalom. És igen üdvös lesz a leggyakorlatibb módon, azaz : társaságban tanulni, nevezetesen beszélgetési, vitat­­kozási modorban, minthogy e módszer a színész cse­lekvő képességeit izgatja föl, és hozza élénk moz­gásba. Mind e tanulmányokat az Ábrázolás mestersége viszi át az alkalmazásba, ez ad beléjök lelket, életet. De mielőtt a beszédműszerek és a test, egészben és részeiben, teljesen ki nem idomítvák, addig az előadás mesterségébe vágni soha nem kellene. A kezdő eljárása, a föllépés dolgában, kell hogy megfelelő legyen annak, melyet a szavazati gyakor­latoknál követett, azaz : a mindennapi élethez leg­közelebb álló föladatokkal kezdje, miket a legter­mészetesebb módon fölfogni, nemcsak hogy képes, hanem valósággal kénytelen. Tehát eleinte, mint néma személy lépjen föl, és csak azután kis szerepekben. Használja ez alkalma­jogegyenlőségéről szóltunk. Kimondottuk, mi­szerint a tapasztalás is bizonyítja ez elv kivi­­hetlenségét. A P. Z. nekünk esik, és rettentően látszik haragudni azért , hogy m­i ezt miért lát­juk , vagyis inkább miért mondjuk ki a dolog valódi állását, miután az neki nem tetszik, bi­zonyos okokból meglehet, melyek azonban reánk nem tartoznak. Hogy a szándék, melyből a kérdéses czikk ellenünkben íratott, minő, kiviláglik azon ön­tudatos elferdítéséből állításainknak, melylyel e czikkben találkozunk. Ugyanis miután érintett czikkünket fordításban közölte volna, melyben a többi közt­e tétel is előfordul: „A nemzetisé­gek jogegyenlősége — az állampolgárok nyelvi jogegyenlősége, mely szerint nemcsak beszélheti mindenki saját nyelvét tűzhelye körül, s imád­hatja azon eszmét, hanem a közigazgatás gé­pével összeférőleg azon körben , és határok kö­zött , melyet az államegység megtűrhet bomlás nélkül, hivatalos nyelvnek is használja.“ Ezen, nézetünk szerint, legjogosabb és leg­­méltányosb nézetből ugyan mit magyaráz ki a Pester Z. ? Sem többet, sem kevesebbet mint azt, hogy „Csehországnak csak egy nyelve legyen, a cseh, Ausztria­ és Illyriának csak a német, ott a né­metek- itt a szlávoknak még moczczanni sem szabad.“ Lehet-e ennél már roszabb aka­ratú és ferdébb magyarázat? Lehet-e egy ala­­ kat mindjárt arra, hogy az öltözködés és arczfestés­­ben ízlését képezze, s magát ügyességre szoktassa. Hogy pedig az alkotásban gyakorolja tevékeny­ségét , igen czélszerűen cselekszik , ha magát bizal­mas magánkörökben egyes jelenetek, és apró törté­netek hevenyészett előadásához is szoktatja. Ezen mód igen alkalmas a színészi tehetségek sajátságai­nak teljesen szabad kifejlesztésére. Szülészeti tanulmányoknál általában a gyakorlat legyen mind a czél, mind az eszköz. Semmi sem tenné sükeretlenebbé a kezdő fáradalmait, mint hogyha egyoldalúkig, elvont elméletekbe temetkeznek. Kezdő csak akkor merjen magasabb lelkiállapotú, mélyebb hangulatú és szenvedélyesebb kifejezésű jellemeket vállalni, miután őt az apró, és úgyszólván hétköznapi­ természetű föladatok oda szoktatták, hogy fölfogása az élet és valóság útján járjon, s miután lelkében erős gyökeret vert a törvény, misze­rint a legfenségesebb s legábrándosabb drámai alak­nak is az egyszerű természet földéből kell ki és föl­nőnie, ha emberi részvétet akar gerjeszteni. Csupán e fokozatot és rendet ismerő eljárás fogja megóvni a fiatal tehetséget minden természetien és mesterkélt modortól, míg ellenben nem érheti őt na­gyobb szerencsétlenség, mintha megengedtetik neki, hogy az első buzgalom lángjának vakságával kapjon a legfönségesebb feladatokba, s a közönséges élettől legtávolabb járó lelkiállapotok visszatükrözésének óriási munkájába, hol aztán elhiteti magával, misze­rint akkor játszik legjobban, ha ezen állapotok kife­jezésmódjában minél inkább kerüli mindazt, mi a köz­életben való és természetes. Legelső feladatákul azért legalkalmasabbak a víg­játékok, vagy polgári szíművek apróbb személyei. Majd az olynemű kis szerepek, melyek különböző nemzetek kifejezésmódjában , az emberi, nemzeti és társalmi állapotok többoldalú ábrázolásában szol­gáltatnak tárgyakat,­­gyakorlati tanulmányokat. E feladatok rendében a szenvedélyek fokonkénti emel- s kedése tartassák szepi előtt mindenek fölött. csony ellenségeskedésnek világosb kifejezése mint ez ? Mit akar tehát a P. Z., ha azt nem, hogy a nemzetiségeket veszítse össze, s ezáltal a birodalom megszilárdulásának alapjait meg­rengesse ? Ily szándékú barátokat csak ellenségeinknek ajánlhatnánk, mert arra, hogy csak távolról is közremunkáljanak az izgatottság lecsendesíté­­sére, épen nem valók. Most ő pártfogásába veszi az illyriai szlávo­­kat, s annyi jogot igényel számukra, mennyit, ha fölkérnék, hogy tegye, aligha bírna meg­egyeztetni a birodalomnak szükséges egységével. De most az egyszer ezt tennie kellett, mert a hínárból, hová a magyarság gyűlölete által ju­tott, másként kimenekülni nem volna képes. Már most engedjen meg nekünk, ha hozzá egy kérdést intézünk. Magyarázza meg nekünk tisztán, világosan , mit kíván az egyes nemzeti­ségek számára még az általunk fölebb idézett jogokon kívül? Többféle önkormányzást kíván-e az egyes ko­ronaországok kebelében? Azt kívánj­a-e,hogy min­den népfaj lakása szerint egy kikerekített nemzeti­ségi autonómiát képezzen, melynek országgyűlése, és tán még vagy egy két felelős minisztere is le­gyen ? Azt kívánja, hogy ha véletlenül egy fa­luban három négyféle nemzetiség együtt lakik, az ugyan­annyi elszigetelt kerületekre oszoljék föl, melyeknek egyesülési kapcsát csak a mi-E közben követeljék egymástól a kezdők, a szín­művek tartalma­ és irányának fejtegetését ,az egyes szerepek taglalatát s magyarázatát. Őrizkedjék a kezdő kizárólag a hiúság , vagy ön­zés sugalmait követni szerepszaka választásában. Ellenkezőleg, tegye próbára erejét különbféle sze­repszakokban, miszerint e kísérletek kitüntessék, hogy tehetséges, melyik szak felé hajlanak túlnyo­­m­ólag. Sok példa van rá, hogy nagy színészek éveken keresztül tévedeztek és fáradoztak hamis irányban, míg utóbb is egy véletlen alkalomnak kelle fölfedez­nie szellemük igazi irányát, s kimutatnia a szerep­szakot , melyre születtek. Ez oda mutat, hogy a kedv és vonzalom valamely szerepszakhoz, gyakran el­lenkezésben áll a színésznél természeti hivatása mi­voltával. Vigyázzon a kezdő, hogy valamely művész egyéni típusa észrevehetőig reá ne ragadjon, s egy ily szeretett előképnek szolgai majma ne legyen. A nagy művész előadási módjának eredetisége és önállósága, mely a kezdőt megkapja, épen arra inti őt, hogy ne utánozzon senkit, hanem legyen művében szinte ön­álló és eredeti. Nem a mód, nem a­ külső formák azok, miket a kezdőnek művészi példányoktól elta­nulnia kell, hanem az elvek, a törvények. Ezekben áll a nagy műalkot­vány­ok lelke. Szívja magába eze­ket, és lehullje viszont saját műveibe, miket egyedül maga, függetlenül alkotott. A színművészet ismétli az életet, képmásolja a természetet, melynek örökké új alakjai, magukat a színész lelkében visszatükrözik. E szó , utánzás , a színművészet világában csupán alkalomszerű és physikai fogalom , másként értelme nincs , nem létezik. Magában értetik , hogy , miután a kezdő ifjú ma­gát gépi oldalról ku­doratta, oda fog törekedni, hogy szellemét, gondolkozása módját, sérelmeit művelje, nemesítse. A színészi önképezés nehéz és sokoldalú munkája

Next