Pesti Napló, 1851. szeptember (2. évfolyam, 444-468. szám)
1851-09-16 / 456. szám
456 1851. másod évi folyam. Vidéken: Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre . . 10 , — „ » Egyévre . 18 , — , » A havi mini a alám önkinti aladáa i*, megaaönt. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Pesten : Egy hónapra 1 fr 30 kr.p. Évnegyedre 4 „ — „ , Félévre . . 8 „ — „ , Egyévre. 15 „ — , , Egyes írám — , 4 „ „ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyaló pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-ut. Laffertház 449 Szerkesztési iroda: Orintcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. g-i-1 1 Kedd, sept. 16-án. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 pg. kr.— javal számittatik. A beigtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj, előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő kraj- Czárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve,jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. OCTOBER-DECEMBER. Előfizetési hirdetés A CZIMÜ POLITIKAI LAPRA. Megjelenik a Pesti Napló vasárnapot és ünnepnapot kivéve mindennap, délutáni órákban. A szerkesztőség ezután is mindent elkövetend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Előfizetési feltételek az , mint lifiiiii, mons in FOLYAMRA: Vidéken, postán küldve . . 5 ft p. p. Buda-Pesten, házhozhordással 4 „ „ Előfizethetni Pesten, a Pesti Napló kiadóhivatalában , úri-utczai Laffert házban 449. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. Vidéken, mindenes,k. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesittetni kérjük. TARTALOM: Kormánypolitika Belgiumban-1-Páris (Az Élyzée kinézései. Veren, Léon Faucher. Lamartine. — Malé, Changarnier. Laroche Jaquelein , mint elnökjelöltek. — Szigorú rendőri felvigyázat az idegenekre.) Bécs- (Az új kölcsön. Saphir fogsága. Sajtóviszonyok.) Retteg vidéke- (Közéleti viszonyok. Természeti csapások.) Hivatalos- (Katonaszállásozás). Nyilvános köszönet. (A debr. főtanoda részéről.) Vegyes hírek és események. Bibliographia-Ausztria (Vegyes tudósítások.) Politikai szemle-Francziaország. (A Times második levele. A fusionisták állása. Joinville elnöksége tovább halad. Malé lemondása. Anthoine, mint új elnöki jelölt. Aggodalmak a jövő iránt. Miniszteri tanácsülés.) Nagybritannia. (Iparműkiállítás. Kir. bizottmány. Lakatverseny.) Németország (Dom Miguel. A Bundnál többi közt Észak- Amerika is képviselőt nevez. Poroszország és Hannovera közt megkötött vámszövetség. A hivatalnokok fizetéseik felétől fizetnek jövedelemadót. Heine Salamon, s az osztrák újabbi kölcsön. Az ultramontán lapok a papi esküről.) Spanyolország- (Előgondoskodási intézkedések.) Törökország- (Nemzeti bank felállítása.) Amerika- (Bővebb tudósítások a cubai eseményekről.) Kereskedelmi hírek- A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. ERDÉLY ARANYKORA. REGÉNY IRTA JÓKAI MÓR. I. Egy vadászat 1666-ban. Mielőtt átlépnék a Királyhágót, búcsúzzunk el egy tekintettel Magyarországtól. Egy jelenetet fogok életökbe rajzolni, mely félig vaksors, félig mysterium, félig vigalom, félig gyász. Egy pillanatnyi véletlen s még is egy század fordulópontja. Lelkemet nyomja a fölidézett események súlya, a megjelenő elmúlt idők alakjai elvakítják szemeimet. Vajha kezeim elég erősek legyenek visszaadni azt, amit a lélek a bűvtükörben látott ! Amit elmulasztok én, pótoljátok ti helyre érzelemmel, — emlékezettel. A Dráva mellékén vagyunk, egyikében azon végtelen lankaságoknak, mikben a vad is eltéved. Mindenfelé erdők, évezredes ihar- és egerfák, és az erdők tövében víz. Nagyszerű mocsár, melyből vizivirágok és sás helyett óriási szálfák nőttek elő, miknek lehajló gallyairól gyökereket húz az éltető víz színe. Ide építi rejtett fészkét a hattyú, itt tanyáz a koronásgém, a vakvarjú, az arany lile s egyéb fajai az emberkerülő vizi vadaknak, miknek alig téved ritkaságul egy-egy példánya a lakottabb vidékekre. Néhol egy-egy dombosabb helyen, honnan késő nyáron a viz alá apad, virágok nőnek fel, minőket tán csak az özönvíz után mutatott fel a föld, oly buják, oly ismeretlenek, minden fű, rekettye óriásira nő az iszapos földben, a tölcséres folyondár , a télizöld repkény oly vastag indákat hajtanak , mint a szőlő venyigéje, mik egyik fáról a másikra kapaszkodva, összefonják azoknak derekait, lecsüggenek virágos guirlandjaikkal a sötétkomoly iharfákról, mintha valamely hamadryad koszorúzta volna fel a neki szentelt berket. S ha alászáll az est, akkor kezdődik a vizek országainak élete; egész falkái a vizlakó madaraknak szállanak fel a légbe, s ungok egyhangú rekegést közöl kiszéllal a vizibika szomorú kürthangja, s a zöld tekenős béka fütyülése; a hattyú megszólal, elmondja négyhangos énekét , melyet már a mesevilágba számítanak; mert hisz itt nincsen ember közel, e hely még az Istené ! Akadnak ugyan néha merészebb vadászok, kik messze be mernek hatolni ez úttalan fűzfa és nyárbokrokkal ellepett tömkelegbe, néhol csónakon kell a fák között bujkálniok, melyet minden pillanatban felforditnak a víz alatt messze elnyolongó szakállas gyökerek, pedig ott alant többölnyi a viz mélysége, s a sötétzöld hínár és a sárga mocsárvirágok, és a kis fekete-piros gyíkok, mik köztük futkározva oly közel látszanak , mintha kézzel le lehetne értük nyúlni, mind oly magas viz alatt vannak, mely a legmagasabb férfit is elnyeli. Másutt a sűrű rengeteg állja útját a naszádnak, a fák, miket ember soha nem irtott, ezredek óta halomra düledezve, ott rohadtak, a lehullott törzseket kővé változtatta a víz, a hínár gyökerei, a fűnyag fonalai, az iszalag indái összevissza nőttek, erős, szívós bürűt képezve a vízszíne fölött, mely hajlik, ingadoz, de le nem szakad a léptek alatt. A torongy fodros szövevénye azután folytatni látszik a bürűt, tovább futva a víz színén, de már az nem tartja fel a rálépőt, még egy lépés, és az a halál. Ez ismeretlen, szokatlan vidéket nem igen látogatja senki. Dél felé egyedül a Dráva szab határt e lankaságnak, az erdőszélin levő fák beledüledeznek a habokba, miket sokszor medrébe sodor a kiáradt folyam a hajósok veszedelmére. Északnak tovább tart az erdő, csaknem Csáktornyáig, s ahol megszűnik a mocsár, ott makkos fák, cser, tölgy és bükk diszlenek, oly magasak, oly egyenesek, minőket Magyarországon alig látni másutt. A széles rengeteg tele mindig a vadak minden nemeivel, legszebb, legnagyobbak a vadkanok benne, mik nappal a mocsárban henteregnek, a szarvas sem ritkaság, s amit találni, az nagy, erős, és bátor, sőt akkoriban még bölényt is láttak e tájon, a mint estenkint a közelben fekvő totoveczi kölesvetésekre ellátogatott, hanem az a legkisebb üldözésre a mocsár belsejébe vette magát, ahova őt követni nem lehetett. Az erdő szélében , állt akkoriban egy vadásztanya, melynek több rendbeli épületei tanúsítani látszanak azt, hogy e vidék régóta kedvencz helye lehet valamely magyar vagy horvát főúrnak. Némely épület egy századdal látszott idősebbnek a másiknál. A legédenabb egy tölgyfaderekakból jól roszszul összerovátkolt kunyhó volt, tetejét benőtte a méh, oldalait befutotta a repkény, egészen be volt húzva élőzölddel, ajtaja fölé egy nagy szarvasfő volt kiszegezve huszonnégy ágú fejdíszével. A körülmény, hogy a kis kalyibát a későbbi építkezők nem pusztítoták el, némi kegyeletet enged gyanítatni annak első alkotója iránt; beljebb az erdő felé látszott azután egy hosszú , pajtaforma deszkaszín , melynek egyetlen terme a később megnépesült vadásztársaságokat szokta magába fogadni; urak, csatlósok, paripák és agarak itt fértek meg bizalmas közelségben , ha a zivatar összeszorítá őket. Egy vén, terebélyes tölgyfa oldalához volt köröskörül építve egy csodás remetelak, úgy, hogy a középre maradt tölgy látszott egyetlen oszlopzata lenni. Az egész lak csupa vadkan koponyákból épült, melyeket egyetlen vadászaton ejtettek el. Végül egy emeltebb dombon, hol a kiirtott fák egy mosolygó tisztás tért engedének látni, tűnt fel a legújabb épület. Egy kisded ízletes mulató kastély , oszlopos homlokzattal, piros tetővel, márvány erkélylyel, kiülő rondelákkal, színes ablakokkal s a középkori építészet egyéb sajátságaival. A közelében fölhányt és félbenhagyott bástyák, egyegy nagy rakás négyszögü kőhalmaz, a mély sánczárkok, s magának a mulató kastélynak szertelen széles falai arra látszanak mutatni, hogy a ki építéséhez kezdett, vá- Telegraf! tudósítások. Legújabb-Gabonaár — Dunavizállás. Műtár .(ERDÉLY ARANYKORA. Regény JÓKAI MÓRTÓL. I.) Budapest, sept. 16-án. KORMÁNYPOLITIKA BELGIUMBAN. 1. Minden nagyfontosságú esemény, mi Francziaországban létrejön, nem csupán a franczia nép, hanem kisebb nagyobb mértékben, és legalább a közvetett hatást illetőleg egész Európa számára szokott történni, mert Europa szeme reá van fordulva. A Rajnán túl történő fontos események következményeinek habgyűrűzete, elhat távol tartományokig, — és ezen valóságos vulkánnak — mely hatvan év alatt annyi európai intézményt és annyi országnyugalmat borított izzó láva alá a tőszomszédságában, a sokszor eget verdeső hullámok közepette, mint elmoshatlan szirtorom, mindekkorig csaknem közönyösen maradt a kis Belgium, jólétet és szabadságot élvezve szűk határai között. Belgium kormánypolitikájának alapelve megérdemel egy futó tekintetet. Midőn minden oldalon intézkedéseket vehetni észre, melyek oda czéloznak, hogy a francziaországi történhetőségek Európát készületlenül ne találják, és a hatalmakat meglepetéssel zavarba ne ejtsék, Belgium is kíván rendszabályokat hozni a lehető bajnak megelőzése végett, — de rendszabályainak jelleme sajátságos. Elemezzük kissé politikájának alapelvét, kiindulási pontjait. Politikában a gyakorlati igazság — bármi száraz s rideg legyen — mindenkor többet ér a legragyogóbb elméletnél. Ezt ugyan hasztalanul igyekeznénk elhitetni azokkal, kik az érdekpolitikát határozottan elvetik, valamint azokkal is, kik nem vonják ugyan egyenesen kétségbe az élettanulságok hasznát, de különben egy, vagy más elméleti iskolához csatlakozva, alkalmazásban ignorálni szeretik a történetileg kifejlett veszélyes intézkedések útján kiegyenlíthető, vagy ha szükség, eltompítható, de minden erőhatalom irányában legyőzhetlen érdekek követelményeit. Az építmény aztán rendesen alapokat nélkülöző kártyavár. Minden népboldogító elmélet fölállítása talál híveket, kik önzetlenül, ha kell önfeláldozással is készek szolgálni egy eszmét, mely habár nem emelkedhetett népszerűségre, de melynek megtestesítése hitek szerint üdvös eredményeket hozand. Azonban kevés szokott lenni azok száma, kik létező érdekeiket emberiségi s kivált bizonytalan jobblét tekintetéből utógondolat nélkül készek alárendelni valamely elméletileg kigondolt rendszer igényeinek. A nagy sokaság cselekvés irányát érdek határozza el; végelemzésben minden közélet, minden politikai törekvés, mely a sokaság tetteiben nyilvánul, ezen sokaság általánosultabb érdekeiben bírja mozgató erőit. Épen azért a legnagyobb politikai eszély abban áll, hogy az államban lehető legtöbb érdek találjon kielégítést, lehető legnagyobb szám tehessék elégültté. Veszélyes volna elnémítani vagy megsemmiteni akarni a valóság szerint létező érdekeket, mert ez által az érdekek egymássali küzdelme idéztetnék föl, és az ily küzdelem gyászos következményeket szülne mindenütt, sőt magának a társadalmi rendnek megtámadására vezet. Általán fogva az állodalmat alkotó elemek között a létező állapotnak legbizonyosabb támasza az, mely ezen állapot mellett jól érzi magát, érdekeit biztosítva, kielégítve tudja, és meg van győződve a felől, hogy élvezett jólétére nézve mindenek fölött szükséges, hogy a fentartás elvének hódoljon. Másrészről azon elem, melynek érdekeit a létező viszonyok ki nem elégítik, mely a műveltségi fokozat külömbözősége szerint igényelt külömböző mennyiségű jólétet nélkülözni kénytelen, és mely azt érzi, hogy a fentartás elve reá nézve nem hasznos, az örömest nyújt kezet a változtatási irányzatoknak. Ebből önként következik, hogy mentül nagyobb azon rész, mely sorsával elégültlen, és mentül többen vannak az államban, kiket a szükség végletekre hajt, és kik egy gyökeres változtatásban keresnek üdvöt, annál több ellensége van a fenálló rendnek. Ha tehát egy államhatalom a fenálló rendet biztosítani akarja, mindenek fölött szükséges, hogy megmentse elleneitől; ezt pedig a történetek tanúsága szerint megsemmités által nem lehet eszközölni, s erre egyedül az igazságos érdekek kielégítése vezethet. Hol az élet első föltételei biztosítva vannak mindenki számára, hol az emberek szívéből az elégttlenség száműzetett , ott biztosítva van egyúttal a békés kifejlés útja, s nem kell tartani erőszakos felforgatásoktól. A feladat nehéz, de nem megoldhatlan, mert habár utoljára is csupán a szellemi magasabb érdekek kielégítése vezérelheti az emberiséget ezredéves küzdelmek után a nyugalom révébe, — de korunkban a nagy többség mindenekelőtt anyagi érdekeinek kielégítését kívánja. Az elmélet —amely kortól és viszonyoktól eltekintve nyilatkozik, és bölcseleti elvekből vonja le tételeit — kétségbe vonhatja, de gyakorlatilag véve lehetlen tagadni, hogy a közönségesen érzett jólét, az anyagi érdekek ápolása, s kielégítése, a föntartás elvének leghatalmasabb eszközét képezi; hacsak hatását a szellemi érdekeknek, törvényes szabadságnak és jognak nyomasztó megszorításai nem paralizálják. •.. Örömest hivatkozunk e tekintetben gyakorlati esetre, s örömest fordulunk egy pillanatra Belgium felé, hogy példában keressük hitünk igazoltatását. Ha csupán Belgiumnak lehet a bajokat oly úton hárítani el, milyent a kormány követni látszik, úgy helyzete irigylendő ; — ha pedig ez másutt is lehetséges — pedig valószínűleg lehetséges — úgy el kell ismernünk az államhatalom eszélyességét. Közelebb e kormánypolitika tényleges nyilvánulásának körvonalait emelendjük ki. Paks , sept. 9( P. Úgy látszik, hogy miután sem a kerületi, sem a megyei gyűlések tanácskozásai nem tudtak az Elyzée részére több eredményt idézni elő , mint a már korábban meghiúsult kérvényezési izgatás, a köztársaság elnöke végre elhatározta magát az általános szavazat helyreállításában keresni üdvét. Az e részbeni eddigi előzmények eléggé ismeretesek. Az elnök a május 31 -ei törvényt, nemcsak hogy soha nyíltan nem helyeselte, de sőt kezdettől fogva arról úgy nyilatkozott, miszerint az véleménye szerint az elnökválasztásra ki nem terjed. Véron doctor úr, ki hosszabb ideig elhallgatott a május 31-ei törvényelleni izgatásával, most ismét sokkal hevesebben föllép ellene mint azelőtt, és a korlátlan általános szavazatot sürgeti. Tegnap jól értesültek állítok, hogy az elnök és Faucher Léon közt ez ügyben a napokbanélénk szóváltás volt, az elnök ugyanis óhajtaná Faucher urat tervének kivitelére megnyerni, és Véron úr legutóbbi czikkében hasonlókép kapacitálni igyekezett a miniszter urat arról, hogy egyáltalában nem fog elkövetni következetlenséget, ha a május 31-ei törvény visszavételét ő terjeszti a képviselőház elébe. Annyi bizonyos, hogy az elnök nem örömest válnék meg a belügyminisztertől. Mindamellett úgy látszik , hogy határozottan fölmondták egymásnak, és a tegnap esti „Evénement‘ ‘ szerint Lamartine úr már egy magán fölszólítást kapott volna az elnöktől, Faucher úr helyének betöltésére, mely ha Lamartine-től elfogadtatnék , legközelebb hivatalos alakban fogna megújítatni. Azonban e hírt én csak óvakodva közlöm önökkel, mert alig hiszem, hogy e lépésre az elnök a parlament összejövetele előtt határozná magát, addig Faucher úr szolgálatainak hasznát akarja venni. A fusionisták Champlatreux-ben, Berryer úr ■ nyári lakán köztársasági jelöltet tűztek ki azon esetre, ha csakugyan nolle velle nekik is választa-