Pesti Napló, 1852. január (3. évfolyam, 544–569. szám)
1852-01-02 / 545. szám
■“ 1852- harmadik évi folyam.. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Évnegyedre 5 f. — k.p. Félévre 10 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is _____megszűnt.______ 545 Pesten: Egy hónapra 1 ft 30 k. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre 18 „ — ,, „ Egyes szám . . 4 „ „PESTI NAPLÓ. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, uri utcza Laffert ház 8. Szerkesztési iroda: Uri utcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számíttatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. Péntek, jan. 2-án. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Magánviták négy- hasábos sora 5 pengő® krajczárjával számítta-tik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkezte-hivatalában. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 p. kr.jával számittatik. A beigtatási s 10 pekvnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Előfizetési hirdetés a PESTI NAPLÓ czimü politikai lap 1852-diki évfolyamára. Megjelenik a PESTI NAPLÓ vasárnapot és ünnepnapot kivéve, mindennap, délutáni órákban. A szerkesztőség ezután mindent elkövetend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát, illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Előfizetési feltételek. kr p. p. Vidékre postán küldve évnegyedre . „ „ „ félévre .... Budapesten házhozhordással egy hónapra •„ „ 99 évnegyedre „ „ „ félévre...........................................8 Előfizethetni Pesten, a Pesti Napló kiadóhivatalában, úri utcza, Laffert házban 8. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. — Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket bérmentesítetni kérjük. EMICH GUSZTÁV kiadó. 5 ft. 101 ft. 30 kr p. p. d 55 55 59 5? 99 99 TARTALOMi Telegrafi tudósítások. Politikai szemle. Páris. (Napoleon Lajos népboldogitó eszméi. A bonapartisták érzelme a képviselet iránt. Diplomatiai hírek Olaszországból. Anglia politikai köpenyforgatása.) Bács. (líraüss kilépése. Palmerston. Színházi élet.) Levelek Osztrák-Olaszországból. XX. Lapszemle. Fővárosi élet. Vidéki élet. (Világos. Nagy-Kőrös. Pápa. Vegyesek.) Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Francziaország. (Páris, dec. 28.) Nagybritania. (London: Palmerston kilépése.) Németország. (Berlin, Breslau, Köln.) Spanyolország. (Madrid: Narvaez új kabinet alakításával van megbízva.) Jómai-Szigetek. (A parliament feloszlattatik ; reformok a parliamentben.) Olaszország. (Livorno : hadtörvényszéki ítéletek.) Törökország. (Konstantinápoly : Hír a párisi eseményekről. Ferman a protestánsok oltalmára. — Viszályok kiegyenlítése.) Keletindia és China. (Legújabb jelentékeny hírek Kalkutta és Bombayból.) Vegyesek. Műegyesület. Losonczi könyvtár. Nemzeti színház.) Dunavízállás. — Börze. — Gabonaár. Matár. (Az utolsó tengeristen. JÓKAI MÓRTÓL ) pedig börtön- és pénzbüntetést állapit meg. Chambery , dec. 26. — Itt több franczia menekvő elfogatott. Turin, dec. 28. — Az új sajtótörvényjavaslat tárgyában a bizottmány előadójává Lama balközépi képviselő , titkárává pedig Miglietti baloldali tag neveztetett ki. A farsang ideje alatt a kávéházakat csak éjfélig szabad nyitva tartani. Páris, decemb. 30. — A szavazat 83 megyében: 6,900,000 igen, és 610,000 nem.—5% rente 101,25; 3% rente 66, 25. Budapest, jan. 2-án. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Parma, dec. 27. — Egy 25 czikkből álló herczegi rendelmény a felségárulási merényekre halálbüntetést szab , egyéb politikai vétségekre nézve A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. AZ UTOLSÓ TENGERISTEN. Mikor még II. Constans uralkodott Sicilián, Krisztus után hatszázhatvanhárom évvel, az egész háromszög népe valami keveréke volt keresztyénnek és pogánynak. A régi pogány hitségek megmaradtak emlékében , s ha a vad Laestygonok utóda imádságait mondta védszentjéhez, házát egy omladozó pogány templomnak vetve, eszébe jutottak a homályos mesék azon csodás istenekről, kiket az új meszszias elűzött égből és földről. A délnyugati parton áll az óriási Taormina előhegy messze benyúlva a tengerbe, mely viharos éjszakákon harsogva csapkod fel reá. Alakja, mint egy vulcáné, körülötte szakadékos, sziklás hegycsoportozat, melynek sivár tekintetét sehol sem enyhíti egy körbe épített emberi lak. Az évenkinti iszonyatos földrengések egész hegyeket szakítanak olykor egymásra, vagy a földalatti ár indítja meg a sziklákat, s egész havakig látszik lasssú haladásuk, amint odább csúsznak a rajtuk levő erdőkkel, mezőkkel együtt, majd a legtermékenyebb mezőkön fakad fel véletlenül egy-egy iszapos forrás, s mocsárral borítja ki az egész vidéket, majd ismét egész erdők égnek el ismeretlen tűz által gyújtogatva, majd roppant repedések támadnak a sziklák közepén, mikből jéghideg szél fuvall elő, bömbölő üvöltéssel. Az emberek nem örömest telepednek meg ily vidéken , hol föld még mindig él. Maga a Taormina a legbujább növényzettel van ellepve. Az olasz éghajlat bokrai, fái, a szentjános kenyér, a gyapotfa, a törpe pálma, az olajfa lepik el sziklás oldalait, összegubanczolva orvosi folyondár, myrtusz- és babérbozótokkal. A hegy nyugati oldalán, egy meredek sziklaemelvényen , melynek lábát közvetlenül a tenger locsolja , áll egy omladozó templom. Egy kerek márvány épület, köröskörül római oszlopokkal. A kúptető már beomlott, a falak töredékén sárgulnak a kövirózsák , a küszöbben nagyszerű aloe nőtt fel vastag, kékzománczú fogas leveleivel; benn a templomban a heverő kövek között egy falapjáról ledőlt szobor látszik, mely egy kigyófarkakon végződő férfit ábrázol , meglánczolt kezekkel. Ez volt Proteus. Körül a repedezett falakon mlég látszanak a domborművek, melyek ez alakváltoztató pogány isten csodáit mutogaták, majd kígyó, majd tigris, majd fa, majd folyam, majd repülő madár alakjain látszanak kiemelve, melyeket mind ugyanazon láncz bilincselt a földhöz, mely az emberalak kezeire volt kötve. A mythos szerint Proteus csak akkor mondott jövendőt , ha kezeit a földhöz lánczolák. A fánumtól nyolcz széles kőlépcső vezet a meredek széléig, melynek szédítő magasából messze ellátni a tengerre, a sík láthatárra, melyen alig-alig tűnik fel valaha egyes fehér vitorla, mint valami fehér sirály, a hosszú zátonyok itt ott kifehérlenek a zöld hullámok közöl, s a kopár szakadékos parti sziklák között, apály idején, megjelennek a csodás tengernövények, mik a mély tenger fenekén vertek gyökeret, a növényállatok, mozgó, élő, ágaikkal, az óriási polypok, mik hosszú karjaikkal a víz színén tétováznak élő préda után lesve, s a látogatatlan partokon a sötétzöld kálmosberkek alatt, hol a ragyogó homokban szivárványszínű csigák közt hevernek a parthoz vágott hajók deszkadarabjai, ott ülnek viharos északák előestéin a vészmadarak a fekete hojszák hosszú sorban, berzengetett tollaikat rázva, s kiabálva a közelgő szelek elé, s oda jönnek ki napfényes délutánokon a zöldhéjú tekenősbékák hínárlepte házaikkal tojásaikat a meleg homokba kaparni. Ilosszák és tekenősbékák most , egykor tengeristenek látogatták a magányos partokat, mikor még a Nereidák kora le nem járt, ide szálltak ki csigahéj csónakaikból Peleus aranyhajú leányai, hófehér testüket bámultatva a napvilággal, s a vesztükre ide tévedt halandók szemeivel; itt kötött ki halfarkú paripáival a vizek királyistene, Neptun; itt dalolta csábénekeit a fűrén, hosszú aranyhaját piros korallokkal fésülve, itt fútt csigakürtjébe Triton a tengerszellemek hírnöke, s itt sírták könyeiket a patakok nymphái, epedő nefelejtsszemekkel leskelődve a sásliliomok levelei közöl a szép ifjú halandók után. És végre itt e templomban adá rejtélyes feleleit a jóslatra felszólított Sybilla,réz háromlábú székén ülve. Mind e regényes alakjait a mesevilágnak száműzte a lét sorából a komoly utókor. Az emberi ész megakarta tudni a csodák okait, s mimt fölfedezes mit oly sokáig a rejtély nimbusa vett körül. A darabok danáját nem tartja többé senki syrenzenének; a delphinek nem hordják hátaikon az embereket többé, mióta a gőzhajók fel vannak találva, ott hevernek a csigák, a korallok, ott virulnak a liliomok, a nefelejcsek; a syrének, a nymphák, a hamadryadok nem jönnek el értük, nem szállnak ki a partokra többé; a fregattok és gőzhajók mindenünnen elhajtották a tengeristeneket. De a Taormina környéke azért még mindig a régi, embernek nem való vadon. A zátonyok és szirtek miatt messze kikerült minden vizen utazó, s a szárazföld felől visszariasztják azt a volanos szakadékok. Második Constans idejében hetedik századja volt már a mythoszi világ elenyésztének, s a sziget lakosai, kiket az új vallás ereje nem ért oly közvetlenül, még mindig félre kerülték Taormina bérczeit, mintha óvakodnának zavarni az odagyülekező fényes csoportokat, s csak néha akadt merészebb kalandor, ki az elhagyatott berkeket megmerte gázolni, többnyire egyedül, titokban keresvén föl Proteus templomát, hol egykor a Pythonissák jövendőt szoktak mondani. A fánum régóta elhagyatva állt már, a borzadálylyal belépő nem láta benne senkit. Itt amott lehető csak észrevenni tán egy zöld kígyó húzódozó farkát, mely a közelgő léptek elől búvá a kőhasadékok között eltűnt. De lent, a part közelében állt egy kis nyomorult viskó, a leomlott templom köveiből összerakva, melyben egy magányos nő lakott, a kiről azt tarta a világ , hogy a jövendőket látja , mert Proteus pytho- POLITIKAI SZEMLE. Pest, jan. 2. Az angol lapok óriási hasábjain most is elmélkekedések , s vitatások olvashatók Palmerston bukása fölött, s még mindig különbféle versiók forognak ennek okáról. A Daily News folyvást állítja, hogy a külföld sokkal nagyobb résszel bírt Palmerston megbuktatásában,mintsem hinnék, a Morning Chronicle is hasonló véleményen van, miután Palmerston beleelegyedési politikája a nagyhatalmasságoknak némi tiltakozását idézte elő további hivatalban maradása ellen. A Times azon aggodalmát nyilvánítja, hogy Palmerston a protectionistákhoz talál csatlakozni; mind ezek, mind a radikálok igen vágynának megnyerni e férfiút, ki az alsó házban legalább száz szavazatról rendelkezik, nagy befolyással és ritka ügyismerettel bír. Egyébiránt a Times emlékezteti a protectionistákat Palmerston tivertoni beszédére, melyben azt mondotta, hogy előbb visszafoly az Exe forrásához, mintsem Anglia politikája a gabonavámhoz térne vissza. Francziaországban azt tapasztalják , hogy amily hirtelen fölbomlik a rend, épen oly hirtelen helyre is állt, miután a nép nagyobb része a mentő tény sikerében megnyugvék, s szavazata által Bonapartét bizalmi férfiául jelölte ki. Több rendbeli elnöki rendelet nevezetes változtatásokat hoz be az igazgatás ágaiba. Az Indep. bergenek azt írják , hogy az új francziaországi alkotmány első czikke így fogna hangzani : A franczia köztársaság főnöke császár czimét veszi föl. Münchenben a ser árának fölemelése következtében a közbátorság fentartása tekintetéből tett rendkívüli elővigyázati rendszabályok már megszüntettek. Másfelől semmi fontos újság. Páris, dec. 25. A szavazat eredménye előttünk : Bonaparte Napoleon Lajos, ismét 6 millió franczia választottja, s igy az alkotmány revisiója , azaz : hatalma meghosszabbítása nemcsak kiküzdve, hanem azon alkotmány is, mely a viszonti megválasztatást akadályozta , letiporva. Armand Marrast műve többé nem létezik — eltemették a Pantheonban, midőn ezt Napoleon Lajos, Montalembert gróf közbenjárására, a híveknek visszaadta. A köztársaság elnöke, bármi szempontból tekintjük is a dec. 2-ki cselekvényt, nagy felelősséget vont magára, valamint azon férfiak is, kik őt erre segítették: Morny, St. Arnaud és Magnan. De ha ezen rész, egy csakugyan nagyobb roszat akadályozott meg, ebbient várjuk a legjobb eredményeket. Napóleon Lajos mindenesetre a nagy tömegre támaszkodik, és mind a mellett, hogy a külföldi udvarokkal szemben legnagyobb conservatív, ő mégis democrata szerepet játszik, ha democratáknak lehet nevezni mindazon kormányférfiakat, kik a nép előtt magukat mindig úgy akarták föltüntetni, mint népboldogítók. A francziák nagy Henrike azt akarta, hogy alattvalói számára, legalább minden vasárnap, egy tyúk főjön a fazékban, így Napóleon Lajos a nagy tömeg bizodalmát azzal akarja meghálálni, s jövendőre is — ha a tíz év eltelik — lekötelezni, hogy az adó tekintetében jelentékeny módosításokat hozand be. Most nincs lebilincselő nemzetgyűlés, mely eddig kezeit megkötötte, most ösztöne szerint, mit a nép boldogitására jónak lát, teheti, érte csak a népnek lévén felelős, — a nép alatt az orleanisták, legitimisták, socialisták, communisták és a mérsékleti köztársaságiak természetesen nem értetvén , csak a bonapartisták. Ezen könnyítés, nevezetesen a fogyasztási adó körül történnék, ennek helyét más adónemekkel pótolandván, mi a szegény népet különben nem terhelné. Ezen könnyítés annyira menne, hogy — az új alkotmány szerint — a törvényhozó gyűlés tagjai sem kapnának fizetést, hanem ingyen kellene nekik tanácskoznak, mert a nép szemeiben eddig is gyanúsak voltak, hogy naponkint 25 frankot húztak. Tehát ezután, ki szónokolni akar, saját zsebére részesülhet ezen dicsőségben. A képviseletről lévén szó, nem tehetjük, hogy meg ne említsük, a Saone- és Loire megyei főispány proclamatióját, melyben a többek közt így szól: „a parlamenti rendszer a socialismus apja volt. Mindkettőnek meg kellett halni, hogy Francziaország élhessen.“ A diplomatia körében egymást érik a becsületrendi kinevezések. Azt mondják, hogy Arnaud Lefebvre csak ideiglenesen marad Berlinben. Turgot-t, a külügyminisztert Spanyolországba küldik, s helyét Morny vagy Baroche foglalná el — hír szerint. Az orleans-herczegek csakugyan nem mozdultak Claremontból, pedig ugyan hiresztelték. Mint bizonyost írhatjuk, hogy ha Francziaország földére lépnének, rögtön lefoglalnák jószágaikat. Különben a herczegek elutazását mindig hírlik, nevezetesen JoinVille-t várják, mi oda mutat, hogy a hangulat még most sincs lecsöndesedve. Olaszországi levelezések szerint, Anglia képviselői egészen megváltoztatták eddigi állásukat. Azt mondják, hogy lord Palmerston-nak előre tudnia kellett a coup d'Elat-t, mert 10-kétől kezdve a követek mindnyájan új utasítást kaptak. Különben az olasz fejedelmek nagyot lélekzettek, s azt hiszik,