Pesti Napló, 1852. január (3. évfolyam, 544–569. szám)

1852-01-02 / 545. szám

■“ 1852- harmadik évi folyam..­ ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Évnegyedre 5 f. — k.p. Félévre 10 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is _____megszűnt.______ 545 Pesten: Egy hónapra 1 ft 30 k. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre 1­8 „ — ,, „ Egyes szám . . 4 „ „PESTI NAPLÓ. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, uri­ utcza Laffert ház 8. Szerkesztési iroda: Uri utcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számíttatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. Péntek, jan. 2-án. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Magánviták négy-­ hasábos sora 5 pengő® krajczárjával számítta-­­tik. A fölvételi díj szin­te mindenkor előre le­teendő a PESTI NAPLÓ szerkezte-hivatalában. Hirdetések négyha­­sábos petit-sora 4 p. kr.­­jával számittatik. A be­­igtatási s 10 pe­kvnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Előfizetési hirdetés a PESTI NAPLÓ­ czimü politikai lap 1852-diki év­folyamára. Megjelenik a PESTI NAPLÓ vasárnapot és ünnepnapot kivéve, mindennap, délutáni órákban. A szerkesztőség ezután mindent elkövetend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát, illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Előfizetési feltételek. kr p. p. Vidékre postán küldve évnegyedre . „ „ „ félévre .... Budapesten házhozhordással egy hónapra •„ „ 99 évnegyedre „ „ „ félévre...........................................8 Előfizethetni Pesten, a Pesti Napló kiadóhivatalában, úri­ utcza, Laffert házban 8. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésé­ben az úri- és kigyó-utcza szögletén. — Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket bérmentesítetni kérjük. EMICH GUSZTÁV kiadó. 5 ft. 10­1 ft. 30 kr p. p. d 55 55 59 5? 99 99 TARTALOMi Telegrafi tudósítások. Politikai szemle. P­á­r­i­s. (Napoleon Lajos népboldogitó eszméi. A bona­­partisták érzelme a képviselet iránt. Diplomatiai hí­rek Olaszországból. Anglia politikai köpenyfor­gatása.) B­ács. (líraüss kilépése. Palmerston. Színházi élet.) Levelek Osztrák-Olaszországból. XX. Lapszemle. Főváros­i­ élet. Vidéki élet. (Világos. Nagy-Kőrös. Pápa. Vegyesek.) Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Francziaország. (Páris, dec. 28.) Nagybritania. (London: Palmerston kilépése.) Németország. (Berlin, Breslau, Köln.) Spanyolország. (Madrid­: Narvaez új kabinet ala­kításával van megbízva.) Jóm­ai-Szigetek. (A parliament feloszlattatik ; re­formok a parliamentben.) Olaszország. (Livorno : hadtörvényszéki ítéletek.) T­örökország. (Konstantinápoly : Hír a párisi esemé­nyekről. Ferman a protestánsok oltalmára. — Viszá­lyok kiegyenlítése.) Keletindia és China. (Legújabb jelentékeny hí­rek Kalkutta­ és Bombayból.) Vegyesek. Mű­egyesület. Losonczi könyvtár. Nemzeti színház.) Dunavízállás. — Börze. — Gabonaár. M­a­t­á­r. (Az utolsó tengeristen. JÓKAI MÓRTÓL ) pedig börtön- és pénzbüntetést állapit meg. Chambery , dec. 26. — Itt több franczia menekvő elfogatott. Turin, dec. 28. — Az új sajtótörvényjavaslat tárgyában a bizottmány előadójává Lama balközépi képviselő , titkárává pedig Miglietti baloldali tag ne­veztetett ki. A farsang ideje alatt a kávéházakat csak éjfélig szabad nyitva tartani. Páris, decemb. 30. — A szavazat 83 megyében: 6,900,000 igen, és 610,000 nem.—5% rente 101,25; 3% rente 66, 25. Budapest, jan. 2-án. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Parma, dec. 27. — Egy 25 czikkből álló her­­czegi rendelmény a felségárulási merényekre halál­­büntetést szab , egyéb politikai vétségekre nézve A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. AZ UTOLSÓ TENGERISTEN. Mikor még II. Constans uralkodott Sicilián, Krisz­tus után hatszáz­hatvanhárom évvel, az egész há­romszög népe valami keveréke volt keresztyénnek­ és pogánynak. A régi pogány hitségek megmaradtak emlékében , s ha a vad Laestygonok utóda imád­ságait mondta védszentjéhez, házát egy omladozó pogány templomnak vetve, eszébe jutottak a homá­lyos mesék azon csodás istenekről, kiket az új mesz­­szias elűzött égből és földről. A délnyugati parton áll az óriási Taormina elő­hegy messze benyúlva a tengerbe, mely viharos éj­szakákon harsogva csapkod fel reá. Alakja, mint egy vulcáné, körülötte szakadékos, sziklás hegycso­­portozat, melynek sivár tekintetét sehol sem enyhíti egy körbe épített emberi lak. Az évenkinti iszonya­tos földrengések egész hegyeket szakítanak olykor egymásra, vagy a földalatti ár indítja meg a sziklá­kat, s egész havakig látszik lasssú haladásuk, a­mint odább csúsznak a rajtuk levő erdőkkel, mezőkkel együtt, majd a legtermékenyebb mezőkön fakad fel véletlenül egy-egy iszapos forrás, s mocsárral borítja ki az egész vidéket, majd ismét egész erdők égnek el ismeretlen tűz által gyújtogatva, majd roppant re­pedések támadnak a sziklák közepén, mikből jég­hideg szél fuvall elő, bömbölő üvöltéssel. Az embe­rek nem örömest telepednek meg ily vidéken , hol föld még mindig él. Maga a Taormina a legbujább növényzettel van ellepve. Az olasz éghajlat bokrai, fái, a szentjános kenyér, a gyapotfa, a törpe pálma, az olajfa lepik el sziklás oldalait, összegubanczolva orvosi folyondár, myrtusz- és babérbozótokkal. A hegy nyugati oldalán, egy meredek sziklaemel­vényen , melynek lábát közvetlenül a tenger locsol­ja , áll egy omladozó templom. Egy kerek márvány épület, köröskörül róm­ai oszlopokkal. A kúptető már beomlott, a falak töredékén sárgulnak a kövi­rózsák , a küszöbben nagyszerű aloe nőtt fel vastag, kékzománczú fogas leveleivel; benn a templomban a heverő kövek között egy falapjáról ledőlt szobor látszik, mely egy kigyófarkakon végződő férfit ábrá­zol , meglánczolt kezekkel. Ez volt Proteus. Körül a repedezett falakon mlég látszanak a dom­­borművek, melyek ez alakváltoztató pogány isten csodáit mutogaták, majd kígyó, majd tigris, majd fa, majd folyam, majd repülő madár alakjain látsza­­nak kiemelve, melyeket mind ugyanazon láncz bilin­cselt a földhöz, mely az emberalak kezeire volt kötve. A mythos szerint Proteus csak akkor mondott jö­vendőt , ha kezeit a földhöz lánczolák. A fánumtól nyolcz széles kőlépcső vezet a mere­dek széléig, melynek szédítő magasából messze el­látni a tengerre, a sík láthatárra, melyen alig-alig tűnik fel valaha egyes fehér vitorla, mint valami fehér sirály, a hosszú zátonyok itt ott kifehérlenek a zöld hullámok közöl, s a kopár szakadékos parti sziklák között, apály idején, megjelennek a csodás tengernövények, mik a mély tenger fenekén vertek gyökeret, a növényállatok, mozgó, élő, ágaikkal, az óriási polypok, mik hosszú karjaikkal a víz színén tétováznak élő préda után lesve, s a látogatatlan par­tokon a sötétzöld kálmosberkek alatt, hol a ragyogó homokban szivárványszínű csigák közt hevernek a parthoz vágott hajók deszkadarabjai, ott ülnek vi­haros északák előestéin a vészmadarak a fekete hoj­­szák hosszú sorban, berzengetett tollaikat rázva, s kiabálva a közelgő szelek elé, s oda jönnek ki nap­fényes délutánokon a zöldhéjú tekenősbékák hínár­­lepte házaikkal tojásaikat a meleg homokba kaparni. Ilosszák és tekenősbékák most , egykor tengeris­­tenek látogatták a magányos partokat, mikor még a Nereidák kora le nem járt, ide szálltak ki csigahéj csónakaikból Peleus aranyhajú leányai, hófehér testüket bámultatva a napvilággal, s a vesztükre ide tévedt halandók szemeivel; itt kötött ki halfarkú pa­ripáival a vizek királyistene, Neptun; itt dalolta csábénekeit a fűrén, hosszú aranyhaját piros koral­­lokkal fésülve, itt fútt csigakürtjébe Triton a tenger­­szellemek hírnöke, s itt sírták könyeiket a patakok nymphái, epedő nefelejtsszemekkel leskelődve a sásliliomok levelei közöl a szép ifjú halandók után. És végre itt e templomban adá rejtélyes feleleit a jóslatra felszólított Sybilla,réz háromlábú székén ülve. Mind e regényes alakjait a mesevilágnak száműzte a lét sorából a komoly utókor. Az emberi ész meg­­akarta tudni a csodák okait, s mimt fölfedezes mit oly sokáig a rejtély nimbusa vett körül. A da­­rabok danáját nem tartja többé senki syrenzenének; a delphinek nem hordják hátaikon az embereket többé, mióta a gőzhajók fel vannak találva, ott he­vernek a csigák, a korallok, ott virulnak a liliomok, a nefelejcsek;­ a syrének, a nymph­ák, a hamadrya­­dok nem jönnek el értük, nem szállnak ki a partokra többé; a fregattok és gőzhajók mindenünnen elhaj­tották a tengeristeneket. De a Taormina környéke azért még mindig a régi, embernek nem való vadon. A zátonyok és szirtek miatt messze kikerült minden vizen utazó, s a száraz­föld felől visszariasztják azt a vol­anos szakadékok. Második Constans idejében hetedik századja volt már a mythoszi világ elenyésztének, s a sziget lako­sai, kiket az új vallás ereje nem ért oly közvetlenül, még mindig félre kerülték Taormina bérczeit, mintha óvakodnának zavarni az odagyülekező fényes cso­portokat, s csak néha akadt merészebb kalandor, ki az elhagyatott berkeket megmerte gázolni, többnyire egyedül, titokban keresvén föl Proteus templomát, hol egykor a Pythonissák jövendőt szoktak mondani. A fánum régóta elhagyatva állt már, a borzadály­­lyal belépő nem láta benne senkit. Itt amott lehető csak észrevenni tán egy zöld kígyó húzódozó far­kát, mely a közelgő léptek elől búvá a kőhasadékok között eltűnt. De lent, a part közelében állt egy kis nyomorult viskó, a leomlott templom köveiből összerakva, mely­ben egy magányos nő lakott, a kiről azt tarta a vi­lág , hogy a jövendőket látja , mert Proteus pytho- POLITIKAI SZEMLE. Pest, jan. 2. Az angol lapok óriási hasábjain most is elmélke­­kedések , s vitatások olvashatók Palmerston bukása fölött, s még mindig különbféle versiók forognak ennek okáról. A Daily News folyvást állítja, hogy a külföld sokkal nagyobb résszel bírt Palmerston meg­buktatásában,mintsem hinnék, a Morning Chronicle is hasonló véleményen van, miután Palmerston bele­­elegyedési politikája a nagyhatalmasságoknak némi tiltakozását idézte elő további hivatalban maradása ellen. A Times azon aggodalmát nyilvánítja, hogy Palmerston a protectionistákhoz talál csatlakozni; mind ezek, mind a radikálok igen vágynának meg­nyerni e férfiút, ki az alsó házban legalább száz szavazatról rendelkezik, nagy befolyással és ritka ügyismerettel bír. Egyébiránt a Times emlékezteti a protectionistákat Palmerston tivertoni beszédére, melyben azt mondotta, hogy előbb visszafoly az Exe forrásához, mintsem Anglia politikája a gabonavám­hoz térne vissza. Francziaország­ban azt tapasztalják , hogy a­mily hirtelen fölbomlik a rend, épen oly hirtelen helyre is állt, miután a nép nagyobb része a mentő tény sikerében megnyugvék, s szavazata által Bo­napartét bizalmi férfiául jelölte ki. Több rendbeli elnöki rendelet nevezetes változtatásokat hoz be az igazgatás ágaiba. Az Indep. berge­nek azt írják , hogy az új fran­­cziaországi alkotmány első czikke így fogna hang­zani : A franczia köztársaság főnöke császár czim­ét veszi föl. Münchenben a ser árának fölemelése következté­ben a közbátorság fentartása tekintetéből tett rend­kívüli elővigyázati rendszabályok már megszüntettek. Másfelől semmi fontos újság. Páris, dec. 25.­­ A szavazat eredménye előttünk : Bonaparte Napoleon Lajos, ismét 6 millió franczia választottja, s igy az alkotmány revisiója , azaz : hatalma meg­hosszabbítása nemcsak kiküzdve, hanem azon alkot­mány is, mely a viszonti megválasztatást akadá­lyozta , letiporva. Armand Marrast műve többé nem létezik — eltemették a Pantheonban, midőn ezt Napoleon Lajos, Montalembert gróf közbenjárására, a híveknek visszaadta. A köztársaság elnöke, bármi szempontból tekintjük is a dec. 2-ki cselekvényt, nagy felelősséget vont magára, valamint azon férfiak is, kik őt erre segítették: Morny, St. Arnaud és Magnan. De ha ezen rész, egy csakugyan nagyobb roszat akadályozott meg, eb­bient várjuk a legjobb eredményeket. Napóleon Lajos mindenesetre a nagy tömegre tá­maszkodik, és mind a mellett, hogy a külföldi udva­rokkal szemben legnagyobb conservatív, ő mégis democrata szerepet játszik, ha democratáknak lehet nevezni mindazon kormányférfiakat, kik a nép előtt magukat mindig úgy akarták föltüntetni, mint nép­­boldogítók. A francziák nagy Henrike azt akarta, hogy alattvalói számára, legalább minden vasárnap, egy tyúk főjön a fazékban, így Napóleon Lajos a nagy tömeg bizodalmát azzal akarja meghálálni, s jövendőre is — ha a tíz év eltelik — lekötelezni, hogy az adó tekintetében jelentékeny módosításokat hozand be. Most nincs lebilincselő nemzetgyűlés, mely eddig kezeit megkötötte, most ösztöne sze­rint, mit a nép boldogitására jónak lát, teheti, érte csak a népnek lévén felelős, — a nép alatt az orle­­anisták, legitimisták, socialisták, communisták és a mérsékleti köztársaságiak természetesen nem értet­vén , csak a bonapartisták. Ezen könnyítés, neveze­tesen a fogyasztási adó körül történnék, ennek helyét más adónemekkel pótolandván, mi a szegény népet különben nem terhelné. Ezen könnyítés annyira menne, hogy — az új alkotmány szerint — a tör­vényhozó gyűlés tagjai sem kapnának fizetést, ha­nem ingyen kellene nekik tanácskoznak, mert a nép szemeiben eddig is gyanúsak voltak, hogy napon­kint 25 frankot húztak. Tehát ezután, ki szónokolni akar, saját zsebére részesülhet ezen dicsőségben. A képviseletről lévén szó, nem tehetjük, hogy meg ne említsük, a Saone- és Loire megyei főispány pro­­clamatióját, melyben a többek közt így szól: „a par­lamenti rendszer a socialismus apja volt. Mindkettő­nek meg kellett halni, hogy Francziaország élhessen.“ A diplomatia körében egymást érik a becsület­rendi kinevezések. Azt mondják, hogy Arnaud Le­­febvre csak ideiglenesen marad Berlinben. Turgot-t, a külügyminisztert Spanyolországba küldik, s helyét Morny vagy Baroche foglalná el — hír szerint. Az orleans-herczegek csakugyan nem mozdultak Claremontból, pedig ugyan hiresztelték. Mint bizo­nyost írhatjuk, hogy ha Francziaország földére lép­nének, rögtön lefoglalnák jószágaikat. Különben a herczegek elutazását mindig hírlik, nevezetesen Join­­­Ville-t várják, mi oda mutat, hogy a hangulat még most sincs lecsöndesedve. Olaszországi levelezések szerint, Anglia képvise­lői egészen megváltoztatták eddigi állásukat. Azt mondják, hogy lord Palmerston-nak előre tudnia kellett a coup d'Elat-t, mert 10-kétől kezdve a kö­vetek mindnyájan új utasítást kaptak. Különben az olasz fejedelmek nagyot lélekzettek, s azt hiszik,

Next