Pesti Napló, 1852. január (3. évfolyam, 544–569. szám)

1852-01-29 / 567. szám

1852­ harmadik évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Pesten : Évnegyedre 5 f. — k. p. Egy h­ónapra 1 ft 30 kr p. Félévre 10 „ — „ ^ Évnegyedre 4 ,, — ,, A havi előfizetés, mint a p,,, a , ... i j ' • i peleire . W ,, — ,, » szamonlunti elad as isi ” 7­­ Egyes szám PESTI A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit a tárgyazó pedig EMICH G­ úrhoz intézendő, úri­ uteza Laffert ház 8. Szerkesztési iroda: Uri utéza 8. sz. 567 Csütörtök, jan. 29-én. HIRDETÉSEK és MAGANINTAK.­­A. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. Teljes szármi példányokkal még folyvást szolgálhatunk. H hr­d­e t­é s­e­k négy ha­sábos petit-sora 4 p. kr.­­jával számittatik. A be­­igtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánv­it­á­k négy­hasábos sora 5 pengő krajczárjával számítta­­tik. A fölvételi díj szin­te mindenkor előre le­teendő a PESTI NAPLÓ szerkezte-hivatalában . Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve —jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. TARTALOM: Telegrafi tudósítások. Politikai szemle. A szervezeti intézetek alapelvei. Bécs. (A porosz kormánylap Ausztria vámegyesülési tö­rekvéséről. Angol jegyzékirat. Szervezeti munká­latok.) Lapszemle. Hivatalos. (Postaügy.) Fővárosi élet. Vidéki élet. (Esztergom: necrolog. Vegyesek.) Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Francziaország. (Az Orleans család javait elkobzó rendelet.) Nagybritannia. (London. Kabineti combinatiók. Reformbill. és reform - meetingek. Kinevezések. Ud­vari hire­k. Strike. Daily­ News a florenczi jegyzéket közli. A franczia száműzött tábornokok Jerseyben. Börze.) Spanyolország. (A hadügyminiszter lemondása.) Belgium. (Brüssel.) Egyházi s nevelési ügyek. Legújabb posta. Vegyesek. (Könyvismertetés. Nemzeti színház. — Börze. — Gabonaár.) M­ű­t­á­r. (Histoire de Marie Stuart, par MIBNET.) Budapest, jan. 29-én TELESHAFI TUDÓSÍTÁSOK Paris, jan. 26. — A mai Moniteur közli az ál­lamtanács szervezetét; Baroche annak elnökéül van kinevezve. Az államtanácsnak hat osztálya van. A törvényhozási osztály elnöke Roucher; a pezügyi osztályé Maillard; a pénzügyié Parieux; belügyié Delangle ; közmunka- és kereskedelmié Magne; ten­gerészeti osztályé Leblanc. Továbbá kineveztetett 34 tanácsos. A kereskedelmi minisztérium a belügyi­vel egyesíttetett. Egy másik rendelet 25 nemesi czí­­met állít vissza. Dupin az orleansi javak lefoglalása miatt mint főállamügyész lemondott. Corfu, jan. 23. — A lord főbiztos a senatus el­nökének elbocsátási kérelmét elfogadta. Kopenhága, jan. 23.— (A hamburgi Berzenhalle tel. tud ). Az új dán minisztérium : Bluhme minisz­terelnök és külügyi miniszter; Sponeck gr. pénz­ügyi ; Scheel igazságügyi; Hansa hadügyi; Klok­ke slezvigi miniszter ; Reventlow-Criminill pedig Hol­stein részérőli miniszter. Konstantinápoly, jan. 17. ■— A szent szőnyeg ma vitetett Mekkából ünnepélyesen Mahomed mecsetébe. Francziaországból rendkívüli követ érkezett. Ali basa külügyminiszter megbetegedett, ismételve adta be lemondását, de nem fogadtatott el. Szombaton itt haz ház hamvadt el. Az itteni váltóbankot súlyos veszteségek — mintegy 20 millió piaszterről van szó — fenyegetik. A pénzügyminiszter tehát annak megszüntetését indítványozta , a minisztertanács más tagjai pedig az intézet föntartása mellett nyilat­koztak. Jattak Párisban Bonaparte Lajosnak az Orleans­­családot javaitól megfosztó rendeletei. Az első nap Parisnak kettős physiognomiája volt. A roppant falragaszokhoz, melyek a legnépesebb utczákban, a kaszárnyákban, a templomok, s általá­ban minden népesebb pontokon nagy számmal ki valának ragasztva, s az Orleans-családot javaiban sújtó rendszabályokat köztudomásra hozták, ezeren­­kint leirhatlan mohó vágygyal tódultak a munká­sok , kiknek csodálkozása kimondhatlan volt ezen reájok nézve merőben váratlan esemény fölött, mely menykőcsapásként hatott rájok. Olvasták, olvasták, s mit éreztek? Keblöknek legtitkosabb redői, me­lyekben democratiai érzelmeiket ápolják, megnyíltak, hizelgett nekik e csapás, egy királyi család megsem­misítését szemlélték , s idegeik­két reszkettette, mi­dőn fölkiáltanak . Tehát igaz , a herczeg nem roya­lista; jól teszi, hogy visszaadja a népnek azon ja­vakat , melyektől Lajos Fülöp fosztotta meg; ő az igazi democrata, nem felejtkezik ám el, sem a mun­kásokról , sem a segélyezési pénztárakról, sem az öreg papokról, sem az agg katonákról. Ily fölki­áltásokba tört ki a gyor­­s iparűzl­étt dolgozó népes­ség szenvedélye Párisban. De újabb tudósítások (24-ről) azt mondják, nemsokára nevezetes fordu­lat állott be e népesség gondolkozásában, s ezen alsó körökben mind közönségesebben terjedt a roszaló hangulat , midőn az első fölindulás le­csöndesült, s a népből még egészen ki nem halt jog­érzet szózata túlhatott a szenvedély izgalmán. Ma­gasabb polgári s az előkelő körökben a benyomás kizárólag s közönségesen legroszabb volt; e rendsza­bály tartalék nélkül kárhoztattatott; mondák , az el­nök azt meré tenni, mit Ledru Rollin s Louis Blanc nem bátorkodik; többre ment, mint az 1793-diki terror; mondák, az elnök elárulja őket a vöröseknek, kikkel kezet szerit. S e rászalás a politikai körökben számos lemon­dásokban nyilvánul. Példával mentek előre a tanács­kozó bizottmánynak a katholikus fractióhoz tartozó több tagjai; nevezetesen beadta­­mondását Monta­­lembert, Merode, Mortemart,­­Monstier, Pepin le Halleur, Lecom­te, Giraud. Hollez-Claparéde nem­csak a tanácskozó bizottmányból vonul vissza, de államtanácsi helyéről is lemond. A tegnapi telegráfi tudósításban már említve volt Dupinnek, mint a cassatiészek fő államügyészének lemondása ; 12— 15 senatort is említnek, kik visszalépni szándékoz­nának. Londonból, (jan. 24.) figyelemreméltó a reggeli lapok polémiája Bonaparte Lajos ellen. A franczia Moniteurben 23-dikán megjelent rendeletek benyo­mása Angliában bizonyára igen fogja öregbítni az alarmista párt befolyását, talán a minisztérium állá­sát is szilárdítni, s ennek a szárazföldi hatalmassá­gokhoz­ viszonyát mindenesetre érdekelni. A Times, Chronicle, Daily­ News, Globe eddig is ugyancsak kedvező véleményt tápláltak a mostani franczia kor­mányrendszer jelleme felől, de legpessimistább vára­kozásukat fölülmúlta azon hang, mely az Orleans­­ház ellen kiadott rendeletekről szól. Azon lapok is, melyek kezdetben kedvező hangon nyilatkoztak az Elysée irányában , megváltoztatták véleményüket; még a Morning Post áll mellette némileg, de az sem mert egy szót is írni Napoleon Lajos védelmére. A börze is rosz hangulatban volt a part­i tudósí­tások következtében , s a pénzes körökben naponta öregbül a Napóleon Lajos kormányának külpoliti­kája s állandósága elleni bizalmatlanság. Bécsi lapok írják, hogy magán tudósítás szerint Fury gőzös Portsmouthban 23­ dikán parancsot ka­pott volna leggyorsabban a középtengerre indulni, s az ottani kikötőben azon hír keringett, hogy a kö­­zéptengeri állomásokra parancsokat visz, melyek által több hadihajók beszólíttatnak. Ez nem is lenne valószínűtlen a sajtó ijesztgető zaklatásai s a leg­újabb párisi miniszterváltozás után. A Wander­er­ nek egy tudósítása szerint Berlin­ből jan. 25-ről, az alkotmány 65. §-ának , mely az első kamara egybealkotásáról szól, megváltozta­tása legfelsőbb körökben a rendi párt kívánságai ellenére döntetett el; e tudósítás szerint az illető határozat 23-diki miniszteri tanácsülésben hoza­tott, melyen a porosz hg is jelen volt. A Kopenhágából jan. 23-ról érkezett telegrafi tu­dósítás értesít a dán miniszterkrízis kimeneteléről. Pest, jan. 29. A birodalom állodalmi testének életmozgal­­mát ólomsúlyként nyűgözte az állapotok ideig­lenességének tudata. Minden kormányzati s igaz­gatási alakzat, majd minden , mit a kormány politikai működése eredményéül mutathatott föl, ideiglenes tulajdonsága miatt ingatag s habozó­­nak tűnt fel, s a nép öntudatába, gondolkodá­sába, közérzetébe, vérébe nem mehete­tt, mert nem állott szemlélete elébe szilárd , rendíthetlen valóként. S ez igy volt, mert ingatag s tulajdonképen csak képzeletben létező volt az alap, melyre építtetett minden , a birodalmi charta, melynek gyakorlati czélszerüsége s kivihetősége iránt a birodalom tényleges körülményeit észlelők mint inkább vesztették bizalmukat; míg végre a fel­ség , ki hatalmas kezével intézi a birodalom sorsát, aug. 20-diki legfelsőbb kézirata által kifejező, s dec. 31-diki legfelsőbb rendelete által megoldá a nagy kétséget. A charta érvényen és törvényes hatályon kí­vülinek nyilatkoztatott, hasonlóképen az annak alapján a birodalom egyik részére nézve kiadott alapjogok , a birodalom ez által az ideiglenes­ség állapotából kiragadtatott, s jövő alakulá­sára szilárd alapot nyert, a tiszta monarchiai elvet. Nagyszerű szervezési s törvényhozási munka az, melynek a legközelebbi jövendőben nézünk elébe; oly hatalmas állodalomnak, mint az ausztriai­­ birodalom, az ő gazdag históriai emlékeivel s kimerithetlen szellemi s anyagi segédforrásaival, átifjitási munkája ez, midőn hosszú jövendőre letétetnek virágzó hatalmas létének alapjai. Ünnepélyes a várakozás , mely a jövendő fá­­tyolából kibontakozandó új alakzatokra van irá­nyozva , melyeknek csirái a szervezeti intéze­tek közzétett alapelveiben foglaltatnak. S midőn az alapot nem érzik többé lábaik alatt ingadozni, visszaszáll a megnyugvás a kelt­ POLITIKAI SZEMLE. Pest, jan. 29. A napi érdek azon közelebbi tudósításokban ösz­­pontosul, melyek az iránt érkeztek, miként fogad­ A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. HISTOIRE de MARIE STUART, par MIGNET. Mignet, mint történetíró, európai név, s a magyar közönség előtt is „franczia forradalom történetének magyar fordításából legalább ismeretes. Legújabb műve ,,Stuart Mária története“ a közfigyelmet ismét e drámára vonta, melynek folyama oly vérengző, befejezése oly tragikai, és mely azon előjoggal bir a múltnak egyéb emlékei fölött, hogy még három század múltán is szenvedélyes harczot képes indítani a két ellenséges táborban. M. e műve csak töredéke a Reform története Európában“ czímű készülőben levő nagy , s érdekes művének. Anglia s Scotia birtoka fölött két vallás czivódik .a két királyné — egyike a hagyományokra hivat­kozó társulatnak, másika a szellemi szabadság nevében támadó társulatnak központja; egyike büszke bölcseséggel kormányzó, egy Shakespeare által a „nyűgöt trónján ülő szép Vestalis“ként dicsőítve, sőt protestánsléte daczára 5. Sixtus pápa által di­csérve , a másik kétszeresen királynő, a test és szellem minden bájaival fölruházva, féltudós és ze­nész , kinek költői műveit egy Ronsard csodáló, a világ amphiteátrumában két vívó tigris Europa sze­mei , s gyakori közbenjárása alatt, végre a bűnösebb bukása , hosszú fogsága, s politikai pere egy nőnek, titkos kivégzése a királynénak, s a trón szentsége az újabb korban először bélyegezve birói ítélet által, kell-e több érdekgerjesztésül? A legnagyobb föladata e történet írójának, azt sem katholikus, sem protestáns, sem angol, sem skót szempontból, hanem pártatlanul adni elő , hely­telen szépítés , s részakarata szigor nélkül. Ez Mig­­net-nek teljesen sikerült. Higgadtabban méltányolni a nagyságot, kevesebb szenvedéllyel ítélni el a bűnöst, nem lehet. Stuart Mária élete három részre osztható. Ifjúságától férje a franczia király II. Hen­rik haláláig, kit 18 éves korában vesztett el; Scotiá­­ba visszatérte ótai különös, és iszonyú kalandjai Angliába meneküléséig, s innen 19 évi fogság után a vérpadig. Éltének első része, úgy mint M. adja elő, csaknem egészen új. Eddig csak felületesen ismertettek szüle­tése körülményei, a Scotiában töltött hat év , s azon befolyás, melyet II. Henriknek vig és választékos, ték és tudomány legbájrébb erkölcstelenség s a szel­lem legnemesb élvei egymás mellett létezének, az ifjú királyné kedély- s jellemére gyakorolt. Életének ezen igen érdekes pontjaira M. még több érdeket s világot lehelt. Második része ism­eretesb , de temérdek elferdités tárgya, s részrehajlatlan bíróra lelt M.-ben. A ki­rályné bűnös szerepe Darnley meggyilkolásában újó­lag bebizonyított tény. Ezen a legravaszabb csellel előkészített, s leghidegebb kegyetlenséggel végre­hajtott bosszútett ecsetelését kell olvasni! Nem lehet megindulás nélkül forgatni azon lángoló lapokat, melyeken Mária, s Lethington összejövetele van megírva, midőn a bűnös szolga a királyné titkos vágyait eltalálva, legelőször ajánlkozik őt Rizzio meggyilkolása­ óta gyűlölt férjétől megszabadítani, kinek halálát óhajta , mióta Bothiwell új szenvedélyt éleszte szivében ! A királyné megérte az ajánlatot, s azt viszonzá ugyan, hogy ő nem egyez oly vállalat­ba , mely becsületét beszenynyezné, “ de nem volt igen megilletődve annak elvetemültségén, nem mu­tata egy tiszta lélek büszke fölgerjedését, midőn aljast fölteszünk róla; s ez volt a Rubicon ! ez volt életének fatalis percze, mely a bűnök magas örvényébe ta­szitá ; eddigi erkölcsi tisztaságának, melybeni hitelt az őt környező romlottság közepett, megtudá tartani, zománcza eltűnt. — Edinburg lakói hasztalan ki­elraboltatja magát Bothwell által, majd nyilvánosan neje le.37 ! Bothwell különcz, s némileg nagyszerű egyénisége is egészen új, s valódi alakjában áll előttünk . Mo­han jellemző a sötét századokba illő eme banditát, ki egy művelődni kezdő nemzedéket a középkor baromi erő­szakoskodásaira emlékeztetett, de kiben bátorság, sőt hős lélek , s nagy szenvedélyek éltek ; ő a királynő szíve fölött ördögi varázshatalmával bírt, s két ellen­kező érzemény által uralkodott: a szerelem, és rette­gés által. Stuart Mária életében először tanult ismerni föltétlen urat, ki előtt reszketett. A bűnök további sora azonban csak a régi erkölcs­tan bizonyítása, mely szerint egy bűn százat szül. Elte harmadik szaka: érdemlett 19 évi bűnhődése. Korunk hajlandóbb menteni, mint elítélni a szeren­csétlen királynőt. Úgy látszik, az erőszakos halál, melylyel gyűlölt vetélytársnője illető, az utóvilág szemeiben mellette szól, így midőn elnémul a szenve­dély, szolid­ szigorú az ember ítéleteiben. Stuart Mária végperczei művészileg irvák, mint egyáltalán az egész mű a franczia iralom legtökéle­­tesb termékei közé számíttatik, ebbe azon meggyőződéssel együtt, hogy mit az új szervezés hozand létre, életrevalósággal urand, mert gyakorlati azon szellem , mely a kitűzött alapelveket átlengi, miután az utóbbi évek zavaros mozgalmai s megrázó eseményei által békés fejlődése pályájából kiforgatott állam­test egyensúly­pontját újra megtalálta. Bécs, jan. 2­5. A porosz korm­ánylap két czikkben mutogatja, hogy nemcsak Poroszország, hanem a legtöbb né­met államok a drezdai terv elfogadása ellen nyilat­koztak. Naivabb okoskodást egyhamar nem olvas­tunk. Először is minden státus, mely eddig nem­ nyilatkozott, szerinte tagadólag válaszolt; azután Hannover, mely föltétül tüze ki, hogy Ausztria a proh­ibitív rendszertől elálljon, szerinte szinte taga­dólag válaszolt! Meklenburg, mely egyszerűn ki­mondó , hogy az ő határai úgyis minden vámtól sza­badon állnak Németország elött nyitva , s igy többet ad, mint a drezdai terv igényel, detto tagadólag vá­laszolt. Pedig az egész sophistikus összeállításból az sül ki, hogy egyedül Szász-Meiningen félelmes ha­talmassága utasitá el határozottan­­— a nagy rész elfogadá föltétlenül, a többi részint magából érthető föltételekhez, (p. o. az illető rendek beleegyezése) részint már is teljesült föltételhez, (mint Hannover fenérintett kívánsága) köté beegyezését. — Egyéb­iránt Poroszországnak német hazafisága soha ennyire ki nem tünteté foga fehérét, mint ez alkalommal; meg annak is örvend , a minek csak Németország legőszintébb ellensége örvendhet, hogy a szövetségi törvények értelmében kereskedelmi é­s iparügyek­ben szavazategység alkothat egyedül határoza­tot ! — — s hogy e szerint minden lépés a kereskedelmi egység ösvényén csaknem legyőz­­hetlen akadályokkal jár. — Az angol külügy­miniszter lord Granvilletől végre megnyugtató jegy­zékirat érkezett a politikai menekültek ügyében, mind Porosz-, és Oroszországokhoz, mind Ausztriához. — A belvárost környező bástyákon — a főrangúnak látszani szerető középrend szokásos sétánya — mely a városnak főkellemeihez tartozik , hir szerint nem soká fogják mogorva fejeket kidugni az ott felállított álgyúk; e memento mozik nem is oly nélkülözhet­­lenek ma már, hogy szívesen meg ne válnánk tőlök ; kivételes állapotunk iránt ezáltal ébresztett combina­tiók is keringenek ,­­ de eddig keveseknél lelnek hitelre. Egyébiránt már régebben utaltunk egy ren­deletre , mint e fordulat első lépésére, mely fokon­­ként csakugyan az óhajtott révbe vezetend. — A nagy és hires Kollár a napokban egy más szláv ne­vezetesség temetésén meghitte magát, s tegnapelőtt reggel meghalt. Legújabb munkája „a szerb régi istenekről“ befejezetlen maradt, — pedig érdekes lett volna velök is megismerkedni; kérdés: mennyi eredetiség volt bennök — miután oly számosan lé­teztek már előttök , s utánok a hamis istenek ? —­­­ Török dohányunk is van e hó elejétől fogva. Jó­­ volna , ha jobb izü volna, egy kissé gy­öngés is — az erősebb faja; bár egész életemben török dohány szíve , s bálványozó voltam, has- és főfájást egytől sem kaptam. Magyarországban, hol a török dohány használata , s ismer­ete igen elterjedt, s a bánátban még inkább aligha fog hódítást tenni, ott szíveseb­ben fizetnének 4 frtot fontjáért, csak akkor tiszta tö-

Next