Pesti Napló, 1852. február (3. évfolyam, 570–592. szám)

1852-02-14 / 580. szám

1852- harmadik évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Évnegyedre 5 f. —k.p. Félévre 10 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is megszűnt.______ Pesten: Egy hónapra 1 ft 30 k. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . 8 „ — „ Egyes szám . . 4 „PESTI NAPLÓ. 580 Szombat, febr. 14-én. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyszó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri­ utcza Laffert ház 8. Szerkesztési iroda: úri utcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számíttatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetése­k négyha­sábos petit-sora 4 p. kr.­­jával számittatik. A be­­igtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a PESTI NAPLÓ Magánviták négy­hasábos sora 5 pengő krajczárjával számítta­­tik. A fölvételi díj szin­te mindenkor előre le­teendő a szerkeztő­ hi­vatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Előfizetés a fi­lm február—mártiusi folyamára. s-A ,,Pesti Napló^-ra úgy vidéken mint Budapesten Új előfizetést nyitunk két hónapra: u. m. február 1. kezdve mártius végei Vidékre postán küldve . . . . 3 ft 20 kr p. p. Budapesten házhozhordással . . . 2 ft 40 kr p. p. Lapunk bértartalmát olvasóink ismerik. A szerkesztőség mindent el fog követni e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Az előfizetési leveleket bérmentesítetni kérjük. A január hónapi folyamból teljesszámú példányokkal még folyvást szolgálhatunk. EMICH GUSZTÁV kiadó. TARTALOM: Tele­g­ráfi tudósítások. Politikai tájékozás. II. Lapszemle. Fővárosi élet. Vidéki élet. (Nagy-Bánya.) Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Francziaország. (St.-Arnaud visszalépése. Bona­parte Jeromos. Az elnök évi fizetése. Montalembert s hadat hirdet. Vegyesek.) Nagybritannia. (London: felső és alsóházi ülés. Dublin: Katholikus ügy.) H­e­l­v­é­t­i­a. (Bern : Dufour tábornok becsületlegiós ér­demjele. — Taffiner ezredes.) . Belgium. (Brüsszel: árvíz-pusztítások.) Dánia. (Kopenhága : a minisztérium ellen bizalmatlan­­sági szavazat készül. Kopenhága : az új minisztérium elleni kedvezőtlen hangulat. Államtanácsülés. Új kabinet-titkárok. Az országgyűlés a minisztériumot vád alá helyezni készül.) Olaszország. (Turin: Azegliónak a sajtótörvényre nézvesti nyilatkozata az Oppositio ellenében. A sajtó­­törvény Turinban. Pápai főconsul Peruban. Tiltott munkák. Földrengések Reggioban.) Görögország. (Athen : a miniszteriális közlöny vá­lasza az oppositio szemrehányásaira. — A senatus ellenszegülése a Condouriotu­s részére megajánlott havi fizetés ellen. — Mauromichalis palotahölgy.) Spanyolország. (Madrid : részletek Merinóról , a gyilkos merény elkövetőjéről.) Egyiptom. (Alexandria : Abbas basa jelentése a nagy­hatalmasságokhoz. Stephenson R. mérnök.) Amerika. (Hírek: Új-York, Quebeck, Rio Grande, Ve­racruz és Peruból.) Egyházi s nevelési ügyek. Legújabb Posta. (Pária. London. Madrid.) Vegyesek. (Nemzeti színház. — Börze. — Dunavíz­­állás.) M­ű­t­á­r. (Gonosz napa. Eredeti Novella. Irta Benedek József.) Budapest, febr. 14-én. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Turin febr. 9. A sajtótörvényjavaslat fölötti álta­lános vita ma bevégeztetett. Elfogadtatását még ma várják. Cavour azon közelebbi nyilatkozata, hogy e törvényjavaslatot Palmerston lord is helyeselte, szakadást szült a kamarában; a legszélső­jobb­oldal — Menabrea annak élén — a kabinet ellen szokatlanul ingerültnek mutatkozik. Ellenben a jobb és bal közép egyesült a mellettes szavazásra. A pártok ezen fusioját különösen Balbo képviselő beszéde okoz­ta. Eddig e vitázatban a kamara kitűnőbb tagjai kö­zül : Balbo, Reves, Menabrea, Ratazzi, Buffa, Cavour, d’Azeglio, Valerio, Josti, Pinelli szólottak. Madrid febr. 8. — A királyné egészségi állapota megnyugtató, s a határozott fölgyógyulás stádiumá­ba lépett. Pest, febr. 14. II.) Poroszországban az 1848-diki mozga­lom magas hullámokat vetett, s a fölvilágosult absolutismusnak , az értelmes bureaukratia országlásának addigi classicus földje hirtelen be­sodortatott a constitutionalismus árjába, s a demokratiai szellem és irány elkezde hatalma­sodni, migyen ismételt mentő tények a mozgalom e tulcsapongó áradásának, mely a monarchiai elvre nézve veszélyessé vált volt, gátat vetet­tek, s az utoljára engedményezett alkotmány által az alkotmányos életmozgalomnak szűkebb határokat s a monarchiai elvvel ellentétben nem álló, azt nem fenyegető, meg nem támadó irányt szabtak ki, melyben most Poroszország politi­kai élete mozog. Azonban az állodalmi szervezet munkája ez­zel ott sem vala befejezve. Az alkotmányi oklevél származásának bélyegét homlokán viseli. S azt akkor sem le­­hete az államszervezet végszavának s bezárásá­nak tekinteni, midőn a király esküje által meg­­erősittetett, mert ezen eskü jövendő reformok, s folyvást eszközlendő revisio fentartása mellett tétetett le, így most Poroszország napi politikájának leg­főbb kérdése az alkotmány revisioja. Mily irányban kivántatik, czéloztatik e re­visio? A porosz demokratia, megveretése után a mostani kamarákban nincs képviselve, tartóz­kodott a választásoktól. S alaposan lehet azon véleményt táplálni, hogy a legutolsó idők alatt a kedélyekben annyi tért vesztett, miszerint, számbavéve különösen a közhatalom tekinté­lyének viszonti megszilárdulását, fenyegetőleg demokratiaibb választási törvény mellett sem lenne képes többé föllépni, s természetesen óva­kodni fognak attól, hogy mi­tér a választási törvény megszorítása s a csupa fejszám szerinti választások elmellőzése által tőle elfoglaltatott, az neki az alkotmánylevélnek demokrátiai szel­lemben­ átvizsgálása által visszaadassék. A mostani porosz alkotmány a kamaráknak a nyugati alkotmányosság elmélete által igénybe vett jogok legnagyobb részét megadja, s ezért a tulajdonképes constitutionalisokból álló kama­rai baloldal a revisiot ellenzi, mert a revisio eredményét nem várhatja ebben az irányban. A revisio két tekintetből kivántatik s czé­loztatik. Hogy a monarchiai elv, a királyi jogok, a korona hatalma gyarapittassék s megszilárdittas­­sék, minthogy az alkotmánylevélben találtatnak több olyan határozatok, melyek e tekintetben nem nyújthatnak elegendő megnyugvást, így, hogy csak egy példát említsünk, az első kamara azon alakban, melyet az alkotmányle­vélnek ez idén életbelépendő határozatai sze­rint nyerend, minthogy benne túlnyomólag vá­lasztási elemek uralkodnak, nem tekinthető valódilag a korona védbástyájául, erős gátul a követi kamarában könnyen fölkapható hevesebb mozgalom hullámvetései ellen, közvetítő testül a korona s a tulajdonképeni képviseleti testület között, mert ilyen közvetítőül csak származá­sára s alkotó elemeire nézve specifice különböző testület szolgálhat. Más tekintet, melyből az alkotmány revisiája kivántatik, az, hogy újabb érvény szereztessék a mostani alkotmány által számba nem vett rendi elemeknek. E rendi párt alkotja a kamarákban a szélső jobb­oldalt. Nagyobbára ettől vált el a Beth­­mann-Hollweg vezetése alatt alapult óporosz párttöredék. Tekintsük meg tehát különösen e rendi párt állását a revisio kérdésével szemben. LAPSZEMLE. A Magyar Hírlap (f. 14. sz.) a feb. 21-étől életbe­léptetendő vasút és telegráf biztosításáról kibocsátott császári rendeletért szavaz köszönetet. Jelen czikk nemcsak kivonatát adja a rendeletnek , miként a Presse, egyszersmind a rendelet fontosságáról is ejt néhány szót.­­ A Pesther Zeitung (feb. 14. sz.) azon tudo­mást hozza, miszerint a Czegléd-Szegedi vasútnak még az idén el kell készülnie. Méltányolja a részvé­tet , melylyel azon vidék lakosai fogadják és elősegí­tik , s egyszersmind örvend, hogy a bánáti gaboná­nak Bécs felé vitele nemsokára megkezdődik. De figyelmezteti az illetőket, hogy hiába lesz vasút, ha a mellékországútak olyanok, hogy néha hat ökör szükségeltetik az üres szekér vontatására. — Az Értesítő (febr. 14. sz.) folytatja megkezdett alapos értekezéseit. Az ipar érdekében a dohányter­melésről hoz egy adatokkal ellátott értekezést, mely­ben dohánytermesztőinket czélirányosabb kezelésre utalja, minthogy más kezeléssel ez igen bő jöve­delmi forrás, holott jelenleg nálunk igen roszul fizeti magát. Megemlíti, hogy Pfalzban egy hold 13% má­zsát ad, míg nálunk csak 7%-ot, s felhívja a lelkésze­ket, tanítókat e tárgyban mindent­ megtenni. A Wanderer (febr. 12. sz.) igen érdekes szemlét tart Montalembert és Guizot akadémiai beszédők fö­lött. Most Francziaországban egyedül az academia a hely, hol a közvélemény hallathatja magát. Igen érdekes volt azért a két pártfőnököt egymással szem­ben látni. Montalembert a katholikus párt élén áll, ostromolva az 1789-i eszméket, Guizot pedig az al­kotmányos kormányformák embere. Mindkettő gyö­nyörűen beszélt, s bár elvben különböztek, kivitelben mindkettő megegyezett a jelen kormány elleni barát­­ságtalanságban. Montalembert érinté a másik Napó­leont , de úgy, hogy a mostaniról egy hangot szólt volna, s azon apológia , mit Guizot a juliusi­ monar­­chia fölött tartott, világos kárhoztatása volt a je­lenlegi kormánynak. Az Abend-Post (febr. 11. sz.) különös figyelmet érdemlőnek találta, hogy ez időben, mikor Európa régi és újabb alkotmányai elenyésztek, s enyészőben vannak , Piemont oly igen ragaszkodik alkotmányos kormányformájához. Ezt természetesen Angliával, barátságából magyarázza, s fél, nehogy Piemont, mely Európa hatalmasságai irányában oly barátság­talan képet csinált, barátjaiban csalatkozzék. Hogy e feszült állást a piemontiak szeretik-e vagy se , arra kételkedőleg felel, legalább a befolyásosabb körről mintegy meggyőződve lenni látszik, hogy más rendszert óhajtanak. A Presse (febr. 12. sz.) méltányolva közli a kor­mány azon napon megjelent rendeletét, melyben a vaspályák és telegráfok károsítását, s azokon elkö­vethető vétségeket elrendelik. E rendelet szerint ezen tettek fogságtól föl egész halálig bűntetteinek. A M. H.-nak írják Bécsből, hogy e rendelet a bécsi közönségre igen kedvező hatást tett, minthogy a vas­­pályákon a szerencsétlen esetek igen gyakoriak kez­denek lenni. Csupán a vaspályarészvényesek vették rész néven, minthogy ezáltal több gondot kelletvén fordítani, a pályák kezelése több pénzt fog föl­emészteni, s kevesebb osztandójuk marad. A Lloyd (febr. 12. sz.) Dánia­ és a herczegségek ügyéhez békítő szavakat intéz, melyben mintegy mondani akarja , hogy az osztrák sereg a csend helyreállításával küldetését bevégezte, s ezennel igyekezzenek egyetértve maguk közt a barátságot föntartani. Az Ost-Deutsche Post (febr. 12. sz.) igen szép értekezést hoz Olaszország jelen helyzetéről. Elmondja hogy miként egykor Franézia- Német- és Spanyol­­ország, a szerint vágyakodik utána jelenleg Ausztria. Anglia és ugyancsak Francziaország szemlét tart az „Unita Italia“ eszméje fölött, azt a külföldiek gyű­­löléséből származtatja inkább, mint egymáshozi ro­­konszenvekből. Mert Olaszország éltében csak egy­szer állt egy főnök alatt, s az is Róma volt, mely önmagán kívül egyébre nem igen gondolt, s Olasz- anntiz A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. GONOSZ NAPA. Eredeti Novella. Irta BENEDEK JÓZSEF. III. Folytató». *) Nappali szobájában találá Hortensia napát, egy veresbársony füles karszékben ülve, előtte egy uzso­­nára terített asztalka volt. A nő, ki napot fekve kép­zelő találni, beléptekor megdöbbent, s mintegy aka­ratlanul megrázkódék, hogy azt ily egészségesen ta­lálja. Miért hivato­tt? miért e szines hazugság? Már csaknem bánni kezdé, hogy oly hivékenyen rá engedő magát szedetni. Ezalatt ármánynak kell lap­pangni. — Jobb volna tán visszatérnem. — Ily­esz­*) Lásd P. N. 578. számát, mék villantak át a fiatal nő agyán, midőn reszketve s habozva a napához közelge, s annak száraz kezét megcsókolá. — Hozott isten Hortensiám, te szelíd kis galamb— szólt Szengyeliné mosolyra erőtetve fonnyadt ajkait— jel foglalj itt e karszékben helyet, közel hozzám. Rég voltál nálam te kis furcsa bájvirág, s most is oly sokáig váratod magad ; s ha egy kis módos ha­­zudságot nem találtam volna ki, tán el sem jöttél volna meglátogatni öreg napodat, kit melletted az unalom, egyedüli árvaságában bizony meg is ölhetne. — Megbocsáss asszonyom, de igazán nem tudom magam tájékozni, s feltalálni; irántami ellenszenved, — válaszolt habozva s elsáppadtan Hortensia — megfosztottak minden bátorságtól neked alkalmatlan­kodni, és mostani egész megváltozásod. —----------­— Boruljon a múltra feledés fátyola kedvesem, esék szavába a napa szintett jószívűséggel , s ha meg tudsz mindazon kellemetlenségekért bocsátani jó gyermekem, akkor én is megnyugodva a sors vég­zetén, boldog leszek kis családi körünkben, s téged ezután mint tulajdon leányomat foglak szeretni. — Asszonyom, örömest megbocsátok s feledek mindent, mert hisz mindnyájan emberek vagyunk, önnek pedig annál inkább megbocsátok, mivel az én szeretett jó Ivánom édes anyja. — felelt Hortensia egy kis bátorságot véve a napa mézes szavai és bo­csánatkérése után. — Ugy­e nem neheztelsz Hortensia, hogy egy kis csinos hazugsággal átcsaltalak, különben hidd el, hogy igazán beteg vagyok, az unalom és egyedüliség­­től, meg lábaim is elerőtlenedtek, különben magam akartam hozzád lemenni. Uzsonával vártalak kedves kis angyalom, válassz magadnak, a miből tetszik; e jóízű befőtt csemegéből , vajas szeletekből, vagy e finom ananászból, jól megczukrozva; én csak ba­­raczkot eszem, mivel fogaimmal nem rághatok. Jé-e az az ananász kis virágocskám ? — Felséges! hol kapta asszonyom ? — Üvegházamból, mely derék kertészem becsü­letére válik; de ne légy oly idegenkedő, gyermekem, nevezz ezentúl mamádnak, mert én mindig a te jó mamád akarok lenni, s ezt oly gúnyos hangon ejté ki , oly torzított arczkifejezéssel , hogy Hortensia minden tagjait hideg borzadály futotta át. — Nos mikor ment el Iván ? — Tegnap, kedves mamám. — A rosz fiú, s tőlem még el sem búcsúzott, majd megpirítom érte, s mikorra térend vissza? — Azt ígérte hogy holnapután honn leend. — De kis galambkám, igyál a b­eából, tehát Iván holnapután visszajön; tégy magadnak czukrot, a­hogy szereted, majd töltök én neked, igy, s most magamnak is. Eh, az a semmirevaló legény csak egy kávéskanalat tett elő , légy oly szíves leányom, menj a belső szobába az ezüstneműek közöl az éktámláról hozzál egyet, de siess, mert a thea meghal. — Rögtön itt leszek kedves mamám! s mint fürge kis lepe, a mellék­szobába távozott Hortensia. Ez alatt a napa egy rózsaszínű papírt vett elő, s fehérszínű por tartalmának felét reszkető kiaszott kezével a Hortensia theás csészéjébe öntő. — Nem találom mamám! — kiálta a mellékszo­bából az ifjú nő. — Jobbra a fámon, felelt ijedten a napa, s a pa­pírt hirtelen elrejtő. — Ah megvan, — jövök már. — Keverd föl jól a theádat gyermekem, mert a czukor mind a fenekére szállt az óra. — Úgy, lásd — monda a vén sátán , s lassan iddogálni kezde. — Én nem tudom mamám, de ennek a theának oly különös ize, — szakitá félbe a csendet Hortensia — a tiéd is olyan ? — El van hibázva a főzése, felelt a napa ármá­­nyosan mosolyogva, de azért nem resz úgy-e ? mmmH

Next