Pesti Napló, 1852. február (3. évfolyam, 570–592. szám)
1852-02-14 / 580. szám
1852- harmadik évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Évnegyedre 5 f. —k.p. Félévre 10 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is megszűnt.______ Pesten: Egy hónapra 1 ft 30 k. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . 8 „ — „ Egyes szám . . 4 „PESTI NAPLÓ. 580 Szombat, febr. 14-én. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyszó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri utcza Laffert ház 8. Szerkesztési iroda: úri utcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számíttatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 p. kr.jával számittatik. A beigtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a PESTI NAPLÓ Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a szerkeztő hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Előfizetés a film február—mártiusi folyamára. s-A ,,Pesti Napló^-ra úgy vidéken mint Budapesten Új előfizetést nyitunk két hónapra: u. m. február 1. kezdve mártius végei Vidékre postán küldve . . . . 3 ft 20 kr p. p. Budapesten házhozhordással . . . 2 ft 40 kr p. p. Lapunk bértartalmát olvasóink ismerik. A szerkesztőség mindent el fog követni e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. Az előfizetési leveleket bérmentesítetni kérjük. A január hónapi folyamból teljesszámú példányokkal még folyvást szolgálhatunk. EMICH GUSZTÁV kiadó. TARTALOM: Telegráfi tudósítások. Politikai tájékozás. II. Lapszemle. Fővárosi élet. Vidéki élet. (Nagy-Bánya.) Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Francziaország. (St.-Arnaud visszalépése. Bonaparte Jeromos. Az elnök évi fizetése. Montalembert s hadat hirdet. Vegyesek.) Nagybritannia. (London: felső és alsóházi ülés. Dublin: Katholikus ügy.) Helvétia. (Bern : Dufour tábornok becsületlegiós érdemjele. — Taffiner ezredes.) . Belgium. (Brüsszel: árvíz-pusztítások.) Dánia. (Kopenhága : a minisztérium ellen bizalmatlansági szavazat készül. Kopenhága : az új minisztérium elleni kedvezőtlen hangulat. Államtanácsülés. Új kabinet-titkárok. Az országgyűlés a minisztériumot vád alá helyezni készül.) Olaszország. (Turin: Azegliónak a sajtótörvényre nézvesti nyilatkozata az Oppositio ellenében. A sajtótörvény Turinban. Pápai főconsul Peruban. Tiltott munkák. Földrengések Reggioban.) Görögország. (Athen : a miniszteriális közlöny válasza az oppositio szemrehányásaira. — A senatus ellenszegülése a Condouriotus részére megajánlott havi fizetés ellen. — Mauromichalis palotahölgy.) Spanyolország. (Madrid : részletek Merinóról , a gyilkos merény elkövetőjéről.) Egyiptom. (Alexandria : Abbas basa jelentése a nagyhatalmasságokhoz. Stephenson R. mérnök.) Amerika. (Hírek: Új-York, Quebeck, Rio Grande, Veracruz és Peruból.) Egyházi s nevelési ügyek. Legújabb Posta. (Pária. London. Madrid.) Vegyesek. (Nemzeti színház. — Börze. — Dunavízállás.) Műtár. (Gonosz napa. Eredeti Novella. Irta Benedek József.) Budapest, febr. 14-én. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Turin febr. 9. A sajtótörvényjavaslat fölötti általános vita ma bevégeztetett. Elfogadtatását még ma várják. Cavour azon közelebbi nyilatkozata, hogy e törvényjavaslatot Palmerston lord is helyeselte, szakadást szült a kamarában; a legszélsőjobboldal — Menabrea annak élén — a kabinet ellen szokatlanul ingerültnek mutatkozik. Ellenben a jobb és bal közép egyesült a mellettes szavazásra. A pártok ezen fusioját különösen Balbo képviselő beszéde okozta. Eddig e vitázatban a kamara kitűnőbb tagjai közül : Balbo, Reves, Menabrea, Ratazzi, Buffa, Cavour, d’Azeglio, Valerio, Josti, Pinelli szólottak. Madrid febr. 8. — A királyné egészségi állapota megnyugtató, s a határozott fölgyógyulás stádiumába lépett. Pest, febr. 14. II.) Poroszországban az 1848-diki mozgalom magas hullámokat vetett, s a fölvilágosult absolutismusnak , az értelmes bureaukratia országlásának addigi classicus földje hirtelen besodortatott a constitutionalismus árjába, s a demokratiai szellem és irány elkezde hatalmasodni, migyen ismételt mentő tények a mozgalom e tulcsapongó áradásának, mely a monarchiai elvre nézve veszélyessé vált volt, gátat vetettek, s az utoljára engedményezett alkotmány által az alkotmányos életmozgalomnak szűkebb határokat s a monarchiai elvvel ellentétben nem álló, azt nem fenyegető, meg nem támadó irányt szabtak ki, melyben most Poroszország politikai élete mozog. Azonban az állodalmi szervezet munkája ezzel ott sem vala befejezve. Az alkotmányi oklevél származásának bélyegét homlokán viseli. S azt akkor sem lehete az államszervezet végszavának s bezárásának tekinteni, midőn a király esküje által megerősittetett, mert ezen eskü jövendő reformok, s folyvást eszközlendő revisio fentartása mellett tétetett le, így most Poroszország napi politikájának legfőbb kérdése az alkotmány revisioja. Mily irányban kivántatik, czéloztatik e revisio? A porosz demokratia, megveretése után a mostani kamarákban nincs képviselve, tartózkodott a választásoktól. S alaposan lehet azon véleményt táplálni, hogy a legutolsó idők alatt a kedélyekben annyi tért vesztett, miszerint, számbavéve különösen a közhatalom tekintélyének viszonti megszilárdulását, fenyegetőleg demokratiaibb választási törvény mellett sem lenne képes többé föllépni, s természetesen óvakodni fognak attól, hogy mitér a választási törvény megszorítása s a csupa fejszám szerinti választások elmellőzése által tőle elfoglaltatott, az neki az alkotmánylevélnek demokrátiai szellemben átvizsgálása által visszaadassék. A mostani porosz alkotmány a kamaráknak a nyugati alkotmányosság elmélete által igénybe vett jogok legnagyobb részét megadja, s ezért a tulajdonképes constitutionalisokból álló kamarai baloldal a revisiot ellenzi, mert a revisio eredményét nem várhatja ebben az irányban. A revisio két tekintetből kivántatik s czéloztatik. Hogy a monarchiai elv, a királyi jogok, a korona hatalma gyarapittassék s megszilárdittassék, minthogy az alkotmánylevélben találtatnak több olyan határozatok, melyek e tekintetben nem nyújthatnak elegendő megnyugvást, így, hogy csak egy példát említsünk, az első kamara azon alakban, melyet az alkotmánylevélnek ez idén életbelépendő határozatai szerint nyerend, minthogy benne túlnyomólag választási elemek uralkodnak, nem tekinthető valódilag a korona védbástyájául, erős gátul a követi kamarában könnyen fölkapható hevesebb mozgalom hullámvetései ellen, közvetítő testül a korona s a tulajdonképeni képviseleti testület között, mert ilyen közvetítőül csak származására s alkotó elemeire nézve specifice különböző testület szolgálhat. Más tekintet, melyből az alkotmány revisiája kivántatik, az, hogy újabb érvény szereztessék a mostani alkotmány által számba nem vett rendi elemeknek. E rendi párt alkotja a kamarákban a szélső jobboldalt. Nagyobbára ettől vált el a Bethmann-Hollweg vezetése alatt alapult óporosz párttöredék. Tekintsük meg tehát különösen e rendi párt állását a revisio kérdésével szemben. LAPSZEMLE. A Magyar Hírlap (f. 14. sz.) a feb. 21-étől életbeléptetendő vasút és telegráf biztosításáról kibocsátott császári rendeletért szavaz köszönetet. Jelen czikk nemcsak kivonatát adja a rendeletnek , miként a Presse, egyszersmind a rendelet fontosságáról is ejt néhány szót. A Pesther Zeitung (feb. 14. sz.) azon tudomást hozza, miszerint a Czegléd-Szegedi vasútnak még az idén el kell készülnie. Méltányolja a részvétet , melylyel azon vidék lakosai fogadják és elősegítik , s egyszersmind örvend, hogy a bánáti gabonának Bécs felé vitele nemsokára megkezdődik. De figyelmezteti az illetőket, hogy hiába lesz vasút, ha a mellékországútak olyanok, hogy néha hat ökör szükségeltetik az üres szekér vontatására. — Az Értesítő (febr. 14. sz.) folytatja megkezdett alapos értekezéseit. Az ipar érdekében a dohánytermelésről hoz egy adatokkal ellátott értekezést, melyben dohánytermesztőinket czélirányosabb kezelésre utalja, minthogy más kezeléssel ez igen bő jövedelmi forrás, holott jelenleg nálunk igen roszul fizeti magát. Megemlíti, hogy Pfalzban egy hold 13% mázsát ad, míg nálunk csak 7%-ot, s felhívja a lelkészeket, tanítókat e tárgyban mindent megtenni. A Wanderer (febr. 12. sz.) igen érdekes szemlét tart Montalembert és Guizot akadémiai beszédők fölött. Most Francziaországban egyedül az academia a hely, hol a közvélemény hallathatja magát. Igen érdekes volt azért a két pártfőnököt egymással szemben látni. Montalembert a katholikus párt élén áll, ostromolva az 1789-i eszméket, Guizot pedig az alkotmányos kormányformák embere. Mindkettő gyönyörűen beszélt, s bár elvben különböztek, kivitelben mindkettő megegyezett a jelen kormány elleni barátságtalanságban. Montalembert érinté a másik Napóleont , de úgy, hogy a mostaniról egy hangot szólt volna, s azon apológia , mit Guizot a juliusi monarchia fölött tartott, világos kárhoztatása volt a jelenlegi kormánynak. Az Abend-Post (febr. 11. sz.) különös figyelmet érdemlőnek találta, hogy ez időben, mikor Európa régi és újabb alkotmányai elenyésztek, s enyészőben vannak , Piemont oly igen ragaszkodik alkotmányos kormányformájához. Ezt természetesen Angliával, barátságából magyarázza, s fél, nehogy Piemont, mely Európa hatalmasságai irányában oly barátságtalan képet csinált, barátjaiban csalatkozzék. Hogy e feszült állást a piemontiak szeretik-e vagy se , arra kételkedőleg felel, legalább a befolyásosabb körről mintegy meggyőződve lenni látszik, hogy más rendszert óhajtanak. A Presse (febr. 12. sz.) méltányolva közli a kormány azon napon megjelent rendeletét, melyben a vaspályák és telegráfok károsítását, s azokon elkövethető vétségeket elrendelik. E rendelet szerint ezen tettek fogságtól föl egész halálig bűntetteinek. A M. H.-nak írják Bécsből, hogy e rendelet a bécsi közönségre igen kedvező hatást tett, minthogy a vaspályákon a szerencsétlen esetek igen gyakoriak kezdenek lenni. Csupán a vaspályarészvényesek vették rész néven, minthogy ezáltal több gondot kelletvén fordítani, a pályák kezelése több pénzt fog fölemészteni, s kevesebb osztandójuk marad. A Lloyd (febr. 12. sz.) Dánia és a herczegségek ügyéhez békítő szavakat intéz, melyben mintegy mondani akarja , hogy az osztrák sereg a csend helyreállításával küldetését bevégezte, s ezennel igyekezzenek egyetértve maguk közt a barátságot föntartani. Az Ost-Deutsche Post (febr. 12. sz.) igen szép értekezést hoz Olaszország jelen helyzetéről. Elmondja hogy miként egykor Franézia- Német- és Spanyolország, a szerint vágyakodik utána jelenleg Ausztria. Anglia és ugyancsak Francziaország szemlét tart az „Unita Italia“ eszméje fölött, azt a külföldiek gyűlöléséből származtatja inkább, mint egymáshozi rokonszenvekből. Mert Olaszország éltében csak egyszer állt egy főnök alatt, s az is Róma volt, mely önmagán kívül egyébre nem igen gondolt, s Olasz- anntiz A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. GONOSZ NAPA. Eredeti Novella. Irta BENEDEK JÓZSEF. III. Folytató». *) Nappali szobájában találá Hortensia napát, egy veresbársony füles karszékben ülve, előtte egy uzsonára terített asztalka volt. A nő, ki napot fekve képzelő találni, beléptekor megdöbbent, s mintegy akaratlanul megrázkódék, hogy azt ily egészségesen találja. Miért hivatott? miért e szines hazugság? Már csaknem bánni kezdé, hogy oly hivékenyen rá engedő magát szedetni. Ezalatt ármánynak kell lappangni. — Jobb volna tán visszatérnem. — Ilyesz*) Lásd P. N. 578. számát, mék villantak át a fiatal nő agyán, midőn reszketve s habozva a napához közelge, s annak száraz kezét megcsókolá. — Hozott isten Hortensiám, te szelíd kis galamb— szólt Szengyeliné mosolyra erőtetve fonnyadt ajkait— jel foglalj itt e karszékben helyet, közel hozzám. Rég voltál nálam te kis furcsa bájvirág, s most is oly sokáig váratod magad ; s ha egy kis módos hazudságot nem találtam volna ki, tán el sem jöttél volna meglátogatni öreg napodat, kit melletted az unalom, egyedüli árvaságában bizony meg is ölhetne. — Megbocsáss asszonyom, de igazán nem tudom magam tájékozni, s feltalálni; irántami ellenszenved, — válaszolt habozva s elsáppadtan Hortensia — megfosztottak minden bátorságtól neked alkalmatlankodni, és mostani egész megváltozásod. —----------— Boruljon a múltra feledés fátyola kedvesem, esék szavába a napa szintett jószívűséggel , s ha meg tudsz mindazon kellemetlenségekért bocsátani jó gyermekem, akkor én is megnyugodva a sors végzetén, boldog leszek kis családi körünkben, s téged ezután mint tulajdon leányomat foglak szeretni. — Asszonyom, örömest megbocsátok s feledek mindent, mert hisz mindnyájan emberek vagyunk, önnek pedig annál inkább megbocsátok, mivel az én szeretett jó Ivánom édes anyja. — felelt Hortensia egy kis bátorságot véve a napa mézes szavai és bocsánatkérése után. — Ugye nem neheztelsz Hortensia, hogy egy kis csinos hazugsággal átcsaltalak, különben hidd el, hogy igazán beteg vagyok, az unalom és egyedüliségtől, meg lábaim is elerőtlenedtek, különben magam akartam hozzád lemenni. Uzsonával vártalak kedves kis angyalom, válassz magadnak, a miből tetszik; e jóízű befőtt csemegéből , vajas szeletekből, vagy e finom ananászból, jól megczukrozva; én csak baraczkot eszem, mivel fogaimmal nem rághatok. Jé-e az az ananász kis virágocskám ? — Felséges! hol kapta asszonyom ? — Üvegházamból, mely derék kertészem becsületére válik; de ne légy oly idegenkedő, gyermekem, nevezz ezentúl mamádnak, mert én mindig a te jó mamád akarok lenni, s ezt oly gúnyos hangon ejté ki , oly torzított arczkifejezéssel , hogy Hortensia minden tagjait hideg borzadály futotta át. — Nos mikor ment el Iván ? — Tegnap, kedves mamám. — A rosz fiú, s tőlem még el sem búcsúzott, majd megpirítom érte, s mikorra térend vissza? — Azt ígérte hogy holnapután honn leend. — De kis galambkám, igyál a beából, tehát Iván holnapután visszajön; tégy magadnak czukrot, ahogy szereted, majd töltök én neked, igy, s most magamnak is. Eh, az a semmirevaló legény csak egy kávéskanalat tett elő , légy oly szíves leányom, menj a belső szobába az ezüstneműek közöl az éktámláról hozzál egyet, de siess, mert a thea meghal. — Rögtön itt leszek kedves mamám! s mint fürge kis lepe, a mellékszobába távozott Hortensia. Ez alatt a napa egy rózsaszínű papírt vett elő, s fehérszínű por tartalmának felét reszkető kiaszott kezével a Hortensia theás csészéjébe öntő. — Nem találom mamám! — kiálta a mellékszobából az ifjú nő. — Jobbra a fámon, felelt ijedten a napa, s a papírt hirtelen elrejtő. — Ah megvan, — jövök már. — Keverd föl jól a theádat gyermekem, mert a czukor mind a fenekére szállt az óra. — Úgy, lásd — monda a vén sátán , s lassan iddogálni kezde. — Én nem tudom mamám, de ennek a theának oly különös ize, — szakitá félbe a csendet Hortensia — a tiéd is olyan ? — El van hibázva a főzése, felelt a napa ármányosan mosolyogva, de azért nem resz úgy-e ? mmmH