Pesti Napló, 1852. március (3. évfolyam, 593–618. szám)

1852-03-26 / 614. szám

1852. harmadik évi­folyam. 614 ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Évnegyedre 5 f. — k p. Félévre 10 „­­ „ „ A havi előfizetés, mint a ■zéinonkinti eladás is megszűnt.____ Pesten: Egy hónapra 1 ft 30 kr p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . 8 „ — „ „ Egyes szám . . 4 „PESTI NAPLÓ. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyaló pedig EMICH G.­árhoz intézendő, ári-utcza Lak­ért ház 8. Szerkesztési iroda: Uri-utcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. Péntek, márt. 26-án. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyha­sábos petit-sora 4 p. sm­jával számíttatik. A be­­igtatási s 10 p. kvnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Ma­gán­viták négy­hasábos sora 5 pengő krajczárjával számítta­­tik. A fölvételi díj szin­te mindenkor előre le­teendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalában Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Előfizetés a PESTI NAPLÓ második ,L-évi april—júniusi folyamára. Megjelenik a P Pesti Napló“ vasárnapot és ünnepnapot kivéve mindennap, délutáni órákban. A szerkesztőség ezután is mindent elkövetend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK az április, május, j­úniusi folyamra . Vidékre postán küldve . . . . 5 ft p. p. Budapesten házhozhordással . . . 4 ft p. p. Előfizethetni Pesten, a „Pesti Napló 44 kiadóhivatalában, úri-utezai Laffert házban 8. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-uteza szögletén. Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesítetni kérjük. EMICH GUSZTÁV kiadó. TARTALOM: Telegrafi tudósítások. Földbirtoki hitelegyesületek. I. Lapszemle. Hivatalos. (Orsz. törv. és kormány lap V-dik dar. tartalma.) Fővárosi élet. Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Külföld. (Francziaország. Nagybritannia. Németország. Törökország.) Legújabb posta. (Paris.) Vegyesek. („Guttenberg“ dráma ügyében. Nemzeti színház. — Börze. — Gabonaár. — Dunavízállás.) Matár. (A kalóz király. Történeti novella JÓKAI MÓR-tól.) Budapest, mart. 26-án TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Konstantinápoly, mart. 13. — Egy 120 álgyus franczia admiralhajó váratik ide. A kormány husvét felé a szyriai vizeken egy flotillát szándékozik czir­­káltatni. Nagy halom könyvek, melyek Bulgáriába voltak szánva a bolgároknak a nagyúri kormány el­len fellázítására, elkoboztattak. Bujukdere egy része, körülbelül 50 ház és 50 bolt leégett. Rauf basa, volt nagyvezér, tárczanélküli miniszterré neveztetett ki. Smyrna, márt. 12. — „Arethusa“ goelette f. hó 9-dikén innét elvitorlázott, s a Sporad-szigetek közti vizeken czirkál. A rendőrség számos veszedelmes tolvajt és házbatörőt kentett kézre. Bréma mart. 23. — Jakobi kir. hannoverai ve­zérőrnagy ma délután mint szövetségi biztos érke­zett ide. Brüssel, mart. 22. — Az eskütszék d’Haussonville és Thomas urakat a „Bulletin frangais“ szerkesztőit a vád alól fölmentette. London, mart. 23. — Russel­lord kinyilatkoztató hogy ő a kormányt a legszükségesb ügyek el­intézésében támogatni fogja, egyszersmind az adók megajánlására is kész. Turin , mart. 21. — A pénzügyminiszter ismét 5 új törvényjavaslatot terjeszt a kamara elé. A „Ga­­zetta populare“ szerkesztője Cagliariból, egy a Szar­dínia szigetén kitört nyugtalanságokról irt czikke miatt elfogatott. Corfu , mart. 19. — Zantéból 22 bukást jelente­nek , 300,000 tallérnyi eszletben. Újabb bukásoktól is tartanak. Athen, mart. 16. — A követkamara ma kezdette meg a pénzügyminiszteri költségvetés tárgyalását. Trapezunt, mart. 8. — Ismét több, az aleppói lázadásban résztvett száműzött érkezett ide, kiket azonban a kormányzó igen nyájasan fogadott. Fleury, a franczia kereskedelmi minisztérium titkára, a kau­­kázusontuli tartományok beutazta után, Redut Karé­ból ide érkezett s legott Konstantinápolyba folytatta útját. , Pest, mart. 26. I. Közönséges, rendes, viszonyok közt, ál­landó szabályos fejlődés és haladás korszakában, sokat lehetne vitatkozni a felől, váljon a hitel­egyesületek neve alatt ismeretes földmivelési hitelintézetek a földbirtoki hitel előmozdításá­nak, földjavításokra s rész­adósságok letisztá­­zására jutányos és könnyen hozzájárulható tőkék szerzésének alkalmas eszközeire. De alig két­­kedhetik valaki, hogy ily rendkívüli állapotban, minőben a magyarországi földbirtok legnagyobb része létezik az utóbbi évek eseményei által okozott különféle veszteségek, s a közönséges telekadó behozatala következtében, ezen inté­zeteknek előnyei sokkal túlnyomóbbak, mint­sem minden bajok s kellemetlenségek, melyek netalán kisérnék. Emlékezzünk vissza, miként jött létre az első földbirtoki hitelegyesület. A hétéves háború Poroszország egyéb tarto­mányai fölött különösen elpusztította volt Szi­léziát; idejárultak volt még a pénzben közbejött zavarok, s az, hogy a háború alatt túlságosan felcsigázott gabona- s jószágárak hirtelen alászál­­lani kezdettek. Ennek következménye az lett, hogy a sziléziai földbirtokosok merőben semmi hitelre nem tudtak találni, aggasztó mértékben szaporodtak a kényszerített jószágeladások s a csődök, a legbirtokosb családok is tőkéiket fel­mondó hitelezők s uzsorás kamatkövetelések kö­­zepett, végromlásukhoz sebes léptekkel köze­ledtek. Ekkor tette III-dik Fridrik porosz király, hogy 1769. augusztus 29-ről kelt kabineti ren­delete által alkotta a sziléziai tartományi lovag­rendi földesurak egyesületét, mint földbirtoki hitelegyesületet. Ez által a sziléziai lovagrendü földbirtokoso­kat egy társasággá egyesítette, melynek czélul tűzte ki: azoknak hitelét helyreállitni s fentar­­tani. S hogy azt elérje, a társaság következőre kö­­telezte magát: minden a beállás törvényes felté­teleivel biró jószág birtokosának, azon jószág értékének feléig s ennek lekötése mellett, az adóssal szemben föl nem mondható kölcsönt ad, más részről a hitelezőknek maga a társaság által kibocsátott zálogleveleket ad át,s a tőke biztos­ságáért s a kamatok pontos fizetéséért a társaság birtokában található minden jószágok összeségé­vel jót áll. Nehéz körülmények között jött volt ugyan létre ezen hitelintézet, azonban csakhamar erőre kapott, s akkor elejénte czélját, melyet fenőbb megemlítünk, tagadhatlanul elérte, segítve még a bekövetkezett kedvezőbb viszonyok által, mi­nők voltak, hogy a béke befolyása alatt az ipar­­i kereskedelmi működés ismét megélénkült, s hogy a sziléziai jó termések és más vidékeken tapasztalt gabonahiány következtében ottan a gabona ára, ennek bősége mellett, tetemesen fölemelkedett. Az eredmény mindenesetre kedvezőnek tűnt ki, így történt, hogy ezen intézet csakhamar több helyt utánoztatott, s legelőször is Porosz­­ország majd mindenik régi tartományában kelet­kezett a sziléziai mintájára alkotott földbirtoki hitelegyesület, így Kur-és Neumarkban 1777, Pommeraniában 1781, Nyugati porosz tarto­mányban 1787, Keleti porosz tartományban 1788-ban. De Poroszország körén kivül Németország más részeiben, sőt ezentúl még más európai orszá­gokban is megkedvelték ezen hitelintézetet. így keletkezett a hannover­i Lüneburg-fejedelemség­­ben 1790-ben egy lovagrendi hitelintézet; az­után 1811-ben Slezvig-Holsteinban, mely azon­ban néhány év múlva felbomlott; azonkívül a két mecklenburgi nagyherczegség, továbbá a Kur-, Esth-, és Lieflandi lovagrendű nemesség hitelegyesülete; a lengyel királysági hitelegye­sület ; a hildesheimi, a bremen-verdeuschi lo­vagrendi hitelegyesület, a würtembergi hitel­­egyesület ; a keleti frieslandi hitelegyesület, végre a gallicziai hitelegyesület. Bajorországban is terveztetett volt egy épen e természetű hitel­egyesület , az azonban nem valósult meg, e he­lyett Bajorországban, 1835-ben egy jelzálog­­bank jött létre, mely annak helyét pótolja; végre tekintetet érdemelnek a franczia földbirtoki hi­telintézetek. E hitelintézetek közül, melyek főczéljukban mind megegyeznek, lényeges különbségek ész­revehetők a régiebbek s újabbak közt, melyekre különösen figyelni kell, ha gyakorlati hatásuk­ról s eredményeikről szabatos véleményt akarunk nyerni. E különbségekről jövő czikkünkben szólan­­dunk. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. A KALÓZ-KIRÁLY. (Történeti novella). Irta JÓKAI MÓR. Folytatót. *­ V. A calabári útban csupa időtöltésből ki-kirándult egy része a rablóknak a sík tengerre a kópéval Skyrme vezérlete alatt, ott épen útjukba vetődő hajók felkutatására. Egyszer egy ily kirándulásból sebesen tért vissza a kopó a Royale F­ortunehoz, jelentve hogy két gya­nús gályát vett észre a láthatáron, melyek rögtön feléje tartottak, aligha hadihajók nem lesznek, csak annak köszönheti, hogy minden vitorláját felhúzta, hogy kiszabadult közülök, azonban nyomában vannak. — Hadd jöjjenek, monda Rooberts távcsövével szétkémlelve a tenger­síkon s nemsokára megpil­­lantá a két vitorlát, mely a távolban úgy látszott, mint két sirály. — Ezek nem hadihajók, monda Rooberts; — in­kább hasonlítanak kalózokhoz; kifeszített vitorlákkal lőnek felénk. Ugyan megjárhatják velünk. — Haha! monda Skyrme, még csak ez volna hát­ra. Fogtunk el már kereskedő-és hadihajót eleget, most még kalóz­­hajót kell fognunk, hogy az is legyen. A legények mind kíváncsian néztek a sebesen kö­zeledő két hajó felé, s nevetve mondák egymásnak: ez bizonyosan úri gályának nézi a miénket pompás alakjáról, hogy fog majd kétezkedni tőlünk, ha meg­fogott bennünket! Moody szemei elé tartó tenyerét, majd az egyiket, majd a másikat s szinte kibújt a szemeiből a nagy nézés miatt. Egyszerre összecsapja mind a két te­nyerét, elhajítja a kalapját s elkezd czigánykereket hányni, s azután lefekszik a földre s kaczag, hogy szinte megfullad bele. — Moody! megőrültél, kérdi Rooberts. Ez az em­ber soha sem kaczagott életében, mi lett Moody ? — Hát még­sem ismeritek azokat a hajókat, a­mik ott jönnek ? kérdé ez félig felülve, de azután megint hanyatt vágta magát és elkezde kaczagni és alá s fel­henteregni a födözeten, m­ig le nem fogták , úgy meg nem markolták, hogy nem kapálózhatott. — Beszélj hát, vén tébolyodott, mi lett ? — Ha azt megmondom, mind kibújtok bőrötök­ből. Hát nem látjátok azt a két hajót ott ? Hát nem ismertek rátok ? Hisz ez a tengeri ördög, és a hol­landi gálya, melyek elszöktek előlünk, bennünket a tengeren hagyva éhen szomjan veszni, s most szem­közt lőnek reánk az ágyúink torkába! hát nem érde­mes ez, hogy az ember örömében megbolonduljon ? A kalózok irtózatos örömorditása túlhangzó Moody kaczaját, bódult vérittas örömmel nyargaltak fegy­vereik után, felmásztak a vitorlakötelekre, hogy job­ban láthassák a közelgő hajókat s addig is ökleik­kel fenyegetőztek feléjük. Tehát feltalálták valahára az árulókat, kik tár­saikat ott hagyák az ínséges éhhalál torkában az égő tenger tükrén, s kik most önkényt jönnek gyil­koló boszúrok elébe. E gondolat még Barthelemyt is annyira elragadta, hogy arcza halványságát lángoló pirosság kezdte földerítni. Ajkainak némasága tagadá lázas örömét, de arcza meghazudtolá. — Csendesüljetek ell monda kalózainak, hagyjuk őket közelebb jönni; húzódjatok a mellvédek mögé, hadd higyjenek bennünket olcsó prédának s hadd hüljön meg sziveikben a vér, midőn arczainkat rög­tön megismerik. A rablók félre húzták magokat csendesen , amazok hanyatt homlok vitorláztak ellenük. Már jól ki lehet­ venni a hajó orrára f­ragott undorító tengeri ördö­göt , s a­mint az elrejtőzött kalózok egy vagy más alakot megismerének rajta, fogcsikorgatva suttogák : ez é ! ez is itt van. — Készen tartsátok fegyvereiteket, monda tompa alhangon Rooberts. — Nem kell oda kés, körmeinkkel szedjük széllyel őket, suttogá Asphlant. A tengeri ördög lőtávolba érve , egyszerre minden árboczára fölránta fekete zászlóit, s egy lövés, mely­nek golyója a royale fortune vitorlái közt suhogott el, volt a fölszólítás, hogy álljanak szóba. Barthelemy hajóin mélységes csend volt. A ten­geri ördög vakmerően oda vágott közéjök, a hollandi gálya valamivel hátrább maradt. — Hahó! kapitány elé­­hangzik a tengeri ördög­ről a kiállítás. — Ez Kennedy szava, suttogá Barthelemy, s arc­czal inte, hogy rántsák föl a zászlókat. A­mely pillanatban a tengeri ördög kalózainak rémületére fölrepültek a fekete zászlók a megtáma­dott hajók árboczaira, egyszerre felszökött Rooberts a mellvédre, s dörgő hangon visszakiálta : — Én vagyok itt gaz árulók! Ismeritek- e még Rooberts Barthelemy­t? A megtámadók , mintha egyszerre lelküket vesz­tették volna, megnémultak , Kennedy ijedten ugrott le egy csónakba , s azt eloldva a hajótól a hollandi gályához iparkodott menekülni, a többiek eszeveszet­ten hányták el fegyvereiket, s a rémület őrültségével ugráltak a tengerbe. Ez a fáradságuk nemsokára meg lett könnyítve; két teljes lövés jobbról és balról a royale fortune és a kopó valamennyi ágyutelepeiből néhány percz alatt összezúzta a közbe­szorult tengeri ördögöt, egy irtó­zatos ordítás hangzott föl, s a roncsolt gálya minde­nestül elbukott a víz alá. Kennedynek ezalatt néhányad magával siikerü­lt a távolabb maradott hollandi gályára fölkaphatni, mely akkor egyszerre megfordítá vitorláit, s elkezde kétségbeesetten rohanni a part felé. Rooberts utána mind a két hajóval, Amazok kiszórtak minden terhet hajójukból, utóbb még az ágyukat is, s ezek föláldozása által

Next