Pesti Napló, 1853. július (4. évfolyam, 992–1018. szám)
1853-07-15 / 1004. szám
dökbett pompás vendéglők vannak, hol a legdrágább borok, sütemények, frisstők sat. mutatkoznak, miket, en groupe letelepedve, en société, emészt a fürdő világ. E látvány mindenesetre meglepő és mulatságos. Órákig elnézheted, miként iparkodik némely ember felfelé úszni, mi a párisi tüdőknek nem igen sikerül; órákig mulathatod magad az emberiség fogyatkozásán ; órákig olvashatod a homlokokon a közönyt, gondatlanságot, és a cseppeket,melyek bukás után ömledeznek. A fürdők szerkezete tökéletes ; belseje szép. Átalán egy frankért sokat láthatsz. Egy frankért jó étvágyat csinálhatsz magadnak. — Néhány nap előtt az Arc de Triumphe-ról egy gazdagon öltözött nő ugrott le. — Az óriás diadalív tetejéről akarta még egyszer a szép Párist látni, mint Doge-időkben a velenczei foglyok a sóhaj hídjáról a szép Velenczét. — Tegnapelőtt este roppant tömegek alakultak az utczán , midőn a pruthi hírek a kormányhoz érkeztek. A Montmartre-tól egész a Madeleine-ig el voltak öntve a Boulevardok néppel. Demonstratio akart lenni. Egy köztiszteletben álló itteni hazánkfia legközelebb egy hasznos üzletet mulaszta el azért, mivel levele, melyben egy derék angol barátja 10,000 frankról biztositá őt — 8 napig a concierge (házmester) asztalán fekütt. Nyolcz nap után a házmester haját tépve hozza a levelet, jókor, egy franczia elkapta előle ekkorra már a konczot. Ezt azután a német Pech-nek nevezi. — Dávid száműzött szobrász visszaérkezett. K.-Konutom, jul. 10. Folyó hó első napjaiban dühöngő szélvésztől felzaklatott hullámok szétrombolván több helyen A móré helyettes m. főnökünk erélyes közbenjárására , katonai ügyes kezektől sokáig sikerrel védett töltéseinket, városunk határát s Vágfolyam mentiben fekvő több helységeket annyira elörték, hogy a megrémült lakók épületek fedezetén , végéhségtől gyötrött marháik pedig ütött még felbukkanó dombocskákon keresnek menedéket; borzasztó vola látni, midőn minapában a szomszéd Izsa helység egész csordája rohant bőgre a tizenkilencz láb magasra áradott Vágduna medrének ; a túlparton zöldelő vidék felé sietett a kiéhezett marhacsoport, melynek azonban nagy részét sikerült a csolnakokon utánuk iramlott kétségbeesett népnek visszaterelni. A vizlepte helységek legtöbbnyire szerencsésb vidéken kénytelenek legelőt bérleni, különben marháik, melyeknek ez évre takarmányt gyüjthetni nincs remény, elvesznének. Hát önélelműét hogy pótolandja e mindenét vesztett nép, melynek sóvár szeme a szénát, s a növények majd minden nemét oly bőven termő mezejét — ma mindenfelül özönvízzel borítva szemléli ? Érzi e csapást városunk is, melynek a magas hidvámok miatt majdnem egyedüli vidéke Csallóköz jelenben vízzel borított része. Hát egészség tekintetéből mit szóljak, midőn a beállott csekély apadás után különféle rohadt növényekből fejledező ártalmas elemek márig is büzhödtté változtatják vidékünk légkörét. Még valami szomorút: múlt hó 6-án harapott meg egy kalandozó eb egy utczán játszadozó fiúcskát, s daczára a rögtön nyert orvosi segélynek s rendszeres orvoslásnak: a kis szerencsétlen e hó 2kán városi kórodánkban víziszonyban halt el; a gyászos kimúláson kesergő, s e borzasztó nyavalyának rajtuk is kiüthető félelmétől rettegő szülők — kik az ártatlan egyedüli ápolói valának — vigasztalhatlanok. Nemrég nyugalmazott megyei főnökünk is Sz. D. bevégezte földi pályáját; az új szervezet folytán helyébe kineveztetett K. Majthényi L. volt hontmegyei főnököt óhajtva várjuk, mert sokakban igen hátra maradt megyénkre az ifjú báró ismert erélyes működése csak áldásos leend. Megyénket említvén, nem hallgathatom el ennek valódi minta-börtöneit s dolgozó teremeit megemlíteni, hol a fegyenczek hallgató rendszer mellett különbféle hasznos kézimunkákkal javíttatnak, s nemritkán mint munkakedvelő egyének adatnak vissza a társadalomnak, melynek előbb terhei s valódi kinövései valának; jelesek az újonnan mintegy tízezer forinton szerzett fonó-, szövő- s egyéb gépezetek , melyek működése ritka élvezetet nyújt a kiváncsi látogatónak. A keszthelyi tudósításra tett szerkesztői jegyzékre a reáltanodákat illetőleg : nálunk ez ügy, miután folytonos csapások által elszegényült városunk ily tanintézetet felállítani nem képes, úgy módosíttatott a kerületi főigazgató elnöklete alatt tartott tanári gyűlésben , hogy magukat az ipar bármely ágára szánt ifjak a latin s görög nyelvek rendes tanulásától mint kitűzött pályájuk nem igényelte tanoktól felmentvék, de a többi reálismeretek előadásait nyilvános tanintézetünkben hallgathatják , köteleztetnek azonban ezen rendkívüli tanulók felsőbb helyre folyamodni, hol osztályonkinti számuk meghatároztatik , nehogy tankerületi főnök úr megjegyzése szerint a rendes tanulók óhajtott előmenetele , a rendkívüli hallgatók nagyobb létszáma miatt akadályoztassák. *) *) Mi pedig úgy hisszük, hogyha a magyar ifjúság jövő érdekeit felfogja, sokkal számosabban leendőnek a tisztán reálismeretek hallgatói, mint azok , kik tisztán tudós vagy hivatalos pályára készülnek. Igen természetes, a pap, orvos , jogászati s politikai képzettséget igénylő hivatalnok, ügyvéd stb aránylag a legki-meghatározni, mennyi baschi-busukra van egy pasaliknak szüksége, s hogy e szám a körülmények szerint nagyobbodhatik s kisebbedhetik. Ezen oknál fogva , az államkincstárra nézve igen hasznos intézkedés volna, ha őket egy pillanatban össze lehetne toborzani, s ha nincs szükség rájuk , ismét hazabocsátni; igen bizony, de hát akkor miként töltenék meg a pasák magán-erszényeiket. Felvétetett ugyanis egy maximum , mennyi baschi búsukra volna szükség a legroszabb esetben. S ezen számhoz mérve kapja a pasa Konstantinápolyból a teskerekeket (útleveleket vagy utalványokat.) Ezen maximumból aztán rendesen a minimumot adja ki, de természetesen mind a kettőt beszámolja. Az ilyenhez hasonló manipulatiókat műnyelven úgy hitják, hogy : enni. Némelyik papa igen is elhíresül jó étvágyáról, s ha új kormányzó jő valahova, mindjárt azon kérdés támad föl a népben. ha vájjon nagy ehető-e? (Mert hiszen erő — igen csekély kivétellel mindenik). Az utalványok ezen minimumát elosztja kedvenczei s teremtményei közt, kik ez által dehli pasákká lesznek, a személyekre nézve tiszti fizetést kapnak. Egy dehli pasa ritkán kap 20-nál kevesebb, s 100- nál több utalványt, melyek közöl ismét maga eszik meg többet. — Ki ellenőrizheti őt jobban, mint az , kinek még nagyobb számmal vannak az ily utalványok hasában. Ezenfölül ezen dehli-pasik többnyire még tehetős emberek is, kiknek több lovaik vannak az istállóban, szép kardok s pisztolyok függnek divánjaik fölött. (Már egyszer emlitem leveleimben, hogy a baschi busukoknak magoknak vannak lovaik, magukat saját pénzükből kell ruházni s felfegyverezni, s a kormánytól nem kapnak többet, mint havonkint mintegy 70 piasztert (7 frt). Ha a dehli pasa attól fél, hogy valamely kirukkolás alkalmával deficitje majd kelletinél fölebb rúg , akkor tsibuktsiját (pipatöltőjét) lovászát, szakácsát, kuktáit, sőt néha egypár néger rabszolgát is mind lóra ülteti; magam is láttam ily alkalommal egészen közönséges baseki busukokat oly szép lovakon száguldozni, melyek 5 — 6000 piasztert is megértek. A legtudatlanabb arab is sokkal jobban tudja és érti mindezen részleteket, mint magam. Az úgynevezett civilizáltaknál, kik ezen kormányzati rendszer következtében a demoralisatio legmagasabb fokán állnak, ebből elégedetlenség támad a zsarolások irányában; fölébred bennük a vágy azoktól, ha csak lehetséges, menekülhetni, vagy még inkább azokban örömest részt venni; de a hegyi lakóknál ezen elégedetlenséghez még a legmélyebb megvetés is csatlakozik, mely elnyomóiknak naponkint nyilvánuló tehetetlensége által tetemesen növekedik. Mindazon katonai operációk, melyek, mióta Syriában lakom, a lázongó hegyi törzsek ellen intéztettek, csak arra valók voltak, hogy a tehetetlenséget még nagyobb világosságra derítsék, és ha Hauran, Libanon, Grauerdasch és Kurdasch lakosai, ahelyett, hogy, mint eddig védeleg léptek föl, egy alkalommal valami derék vezető alatt támadólag kezdenének a munkához , igen könnyű volna nekik rövid idő alatt a városi helyőrségeket mind megsemmizni. De én nem akarok próféta, annál kevésbbé hihetetlen próféta lenni; egyedül azt sajnálom , hogy szózatom nem elég erős azultánt az őt fenyegető veszélyre figyelmeztetni , melyet különben oly könnyen lehetne elháritni. A dr azok eredetéről különböző vélemények léteznek , melyek azonban, legalább tudtomra, legfölebb is csak gyanitások, de melyek közöl legtöbb valószínűséggel hir az , miszerint ők az egykori szamaritánusoktól származtak volna; ez ellen szólanak azonban nemzeti dalaik, melyekben dél Arábia erüliztetik föl, mint ősapáik eredeti hazája; innen várják ők ama nagy hőst is, ki őket egykor, egy régi jövendölés nyomán, a világ leghatalmasb nemzetévé teendi. Az első kalifák idejében már a Libanont lakták,s egy rész a keresztény vallást vette föl. Mohamed, mint tudva van mindennek megengedte, a ki könyvvel (irt nyilatkozattal) birt, azaz a zsidóknak és keresztényeknek vallásuk szabad gyakorlatát, bizonyos adó lefizetése mellett, de azon pogányok ellen, kik az izlámot fölvenni nem akarák , irtó háború rendeltetett. A megkeresztelkedett drúzok ennélfogva, keresztények maradtak ; a többiek , legalább színből, fölvették Mohamed vallását; az előbbiektől származnak a mostani maroniták. Aki a tömeges téli megtérések történelmét ismeri, nem fog csodálkozni rajta, hogy az új muzulmánok még igen sok szertartást megtartottak atyáik vallásából, ha nem az egész ősi vallást is. Nevezetesen a csillagjóslatos csillagokból jövendölés náluk igen hosszú ideig fenmaradt, a még a legújabb időben is Lady Stanhope azon tiszteletet, melyben őt a drúzok részesíték, kitűnő bőkezűségén kívül legnagyobb részt astrologiai ismereteinek köszönheti. Hogy a bonyolódást tökéletesen befejezzék, Bilallah el habim, az omcjádok házábeli utolsó kalifa követőivé tettek, ki az istenség hatodik megtestesülésének adá ki magát. Az istenségnek különböző megtestesülései a drúzok vallása szerint a következők : Ádám , Ábrahám, Mózes, Issa (Jézus) Mohammed el farsi (a persáké) és Bilallah. Mohammed el farsi alatt kétségkívül Ali, Mohammed veje értetődik , mert a persák is ezt tartják a valóságos prófétának. A törökök prófétáját a drúzok az ördög megtestesülésének tartják. Minthogy ezen vallásbeli mozaikot ezen felül még mysticus fátyol fedi, fölötte ugyan senki ki nem okosodhatik, Silvester de Jassi egy igen tudományos munkát irt a drúzokról, s nemzeti költeményeik közöl is többet lefordított, de még ezekből sem tudhatni meg valami bizonyost. AUSZTRIAI BIRODALOM. Ö cs. kir. Ap. Felségét szombatra várják morvaországi utjából a birodalom székvárosába vissza. (C. C.) Egy sűrűn elterjesztett hir, melyet az „Ind. beige“ jul. 9-kei száma szinte megemlít, azonban az imént nevezett lap szerkesztője maga is valószínűtlennek mond. Bruck b. cs. k. internuntiussal a magas Portánál azzal kezdeti hivatalos működését, hogy Törökországtól 5 millió piaster kárpótlást kér, egyszersmind Kleck és Sutorina átadatását kívánja. Már magából a körülmények összefüggéséből kiderülvén e hit alaptalansága, bizonyosan mindazok , kik a cs. kir. kormány eljárásmódját általában figyelemmel kisérni szokták, meg fogtak győződni, mikép nem szokása Ausztriának : valamely állam ügyban teljes pillanatát választani ki, hogy ily követeléseket tegyen , vagy egyébként is nyomasztó helyzetéből hasznot húzzon. Az ausztriai cs. kormánynak régibb szerződéseken nyugvó s koronabibornokokra vonatkozó joga, mely által Ausztria befolyása a pápaválasztásoknál ismét emelkedni fogna, a „Bős. Ztg.“ szerint ismét alkalmazásba jövend, s az utóbbi időben a Felsége a császár elnöklete alatt tartott miniszteri tanácskozmányok tárgyául e kérdés szolgált B écs július 8. A püspökök legközelebb tartandó tanácskormányra gyülendnek össze , hogy a függőben levő oktatási és zárdakérdést elintézzék. A zárdákat tökéletesen reformálni többé nem szándék, csupán szigorúbb rendes felvigyázat alatt tartani. Bécs , július 15. Ő Felsége szerencsés megmentésének emlékére Bécsben építendő templomra az alsó-ausztriai cs. kir. főpénztár 2-dik osztályánál begyült eddig összesen: 587,921 frt kr., 545 es. I souverain-arany, 72 huszfrankos, 8 arany imperiál, 8., és 4 egy talléros porosz pénzjegy, 700 olasz líra, 11 ezüst tallér, I Frigyesarany, 1/2 guinea, 2 darab németalföldi 10-frtos, 2 keresztély-arany , 700 reál , 5 spanyol tallér, 2 ezüst rubel, 2 porosz ezüst tallér, 1 ezüst vitézség érme, és 10Waldstein-részvény. KÜLFÖLD Francziaország- Pária, július 9. Szerviából ide érkezett hírek szerint, ott nagy izgatottság uralkodik. A szerbek azt kívánják , hogy templomokat és kolostorokat építhessenek azultán előleges fermánja nélkül. E mellett a Porta nem hagyhatja magát Bosznia , Szerczegovina és Albánia mohamedán lakosságára. Ott rég óta pánszláv ügynökök kószálnak, s azon utasításokra hivatkoznak, melyeket a sz.pétervári udvar nekik adott volna, a nélkül azonban , hogy ily utasításokat látni lehetne. Azon körülmény , miszerint ezen ügynökök mesterkedése még orosz részéről feltűnőleg meg nem hazudtoltatott, a pánszláv propaganda süketére nézve sokat teszen. Konstantinápolyi hírek szerint, az egyesült hajóhadaknak a Dardanellákba menetele iránti kétely eloszlik, még a legelcsüggedtebbek részéről is. A Constitutionnet ezt Oroszország erőszakos lépése szükséges következményéül tekinti. Hogy mi leend a hajóhadak bemenetelének legközelebbi következménye, nem lehet elhatározni, bizonyosabb az , hogy a Porta segélyüket kívánni fogja , és hogy a nyugati hatalmasságok követei ezen fölhívásnak engedni fognak. Úgy látszik, hogy Konstantinápolyban a Porta legkevésbbé aggódik a háború következményei fölött és az önfentartási ösztön őt minden gyengeségtől óvja, míg nyugat diplomatáinak eszélyessége őt a békés háború téves útján vezeti. A Porta hajlandó volna az anatóliai hadseregnek a Kaukázusba nyomulása által azoknak a Dunafejedelemségekbe nyomulására megfelelni, és azt is tudni akarják, miszerint a divánban azon kérdés is megfordult, hogy a Pruth átlépésének hírére azon török hadtest a török határokat ne lépje-e keresztül ? A Porta mérséklettsége 8 engedékenye egész magaviselete által van megpróbálva , és a diplomatia iránti tekintetekből annyira megy , hogy az önfentartására ajánlkozó elemeket is eltávolítja magától. A párisi török követség mindenféle ígéretekkel elhalmozva, a szárdinai török consul arról értesít, hogy nemcsak az olasz emigratio, hanem szárdiniai szárazi és tengeri tisztek is sürgetve ajánlják szolgálataikat, és hogy az ottani kormány hajlandó volna a török seregbeni szolgálatra engedelmet adni, és hogy ezen elemekből egy testet lehetne képezni. Egy német lap párisi levelezője imigy elmélkedik: „Európa érdekében fekszik , Oroszország igen nagy növekvését feltartóztatni és befolyását súlyegyeníteni. — Különböző körülmények, különösen pedig az 1789-ki franczia forradalom és később az utána következő napóleoni uralom, mi az európai hatalmasságokat oly szövetségek és összeköttetések keresésére kényszeritette, melyeket más körülmények között bizonnyal kikerültek volna. Oroszországnak, mely csak akkor először vala fölhivatva befolyásos szerep játszására, a polgárisodott világ mérlegében nagy súlyt nyújtottak, ezt így megszilárditák kelet ügyeibeni kitűnő befolyását. Anglia már a múlt század végétől fogva helyesen kezdte fölfogni az orosz politika elveit és Oroszország befolyását keleten semlegesíteni kezdte. Angliának, a körülmények hatalma által kényszerítve, a czárral kezet kellett fognia, Napóleon rendszere ellen, sőt Oroszországot Törökország elleni 1807-ki háborújában segíteni és azután egész figyelmét a nyugati dolgok menetelére kellett forditnia. Anglia keleten Oroszország elleni természetes szövetségesétől elszakasztva, kényszerítve látta magát az utóbbinak szövetségese lenni, engedményeket jóváhagyni, mi közvetett után versenytársa terveit segítette elő, és ezáltal akadályozva vala, Oroszország gyors növekedése ellen rendszeres tervet folytatni. Francziaország a restauratio után , a gyakori kormányváltozás következtében , midőn mindenik uralkodó a külpolitikát kénye kezdve szerint vezette, még kevesebbet tett, hogy Oroszország ellen dolgozzék. X. Károly XIV Lajos politikáját követni, és Törökország fölosztását meg akarta engedni, miáltal az oroszoknak Konstantinápoly, Francziaországnak pedig a törökökhöz tartozó afrikai partok jutottak volna. Lajos F.u I ( j) a hajdani ottomán hatalmat föleleveníteni akarta, és eczélra az elavult rendszernek az államférfi a bölcseséggel bíró Mehemet Ai -nak trónraültetésével új erőt akart kölcsönözni. Mindemellett francziaország , akaratán kívül, szinte önkénytelenül arra dolgozott , hogy Oroszországnak keleti befolyását inkább erősítse, mint gyengítse. Ausztria politikájára nézve megjegyzendő, hogy már Mária Terézia Nagy Fridriket fölszólította, hogy egyesült erővel II. Katalint a Törökországgali békére kényszerítsék. Katalin Mária Teréziát Lengyelország egy részének odaajánlásával elégítette ki, és a nagy császárné megelégedett Bukovinával. Katalin császárnő, József császárt, ennek krimi útjában, előnyök kilátásával, annyira lekötelezni tudta, hogy ő Katalinnal egyesülten a törököknek hadat, szent. Ausztria az újabb időkig Francziaország és a forradalom leküzdésében szinte szakadatlanul Oroszország mellett állott. így jutott oda a dolog, hogy az oroszok, Törökország elleni minden háborújukban országuk területét nagyobbították, és oly fenyegető állást vettek, miszerint Európa csak Miklós czár igazságszeretetében talál megnyugvást, hogy a világbéke a jelen állapotok által meg nem zavartatik.“ St. Arnand hadügyminiszter a porosz herczeggeli beszélgetése közben azt nyilvánította, mikop az északi hatalmaknak a francziák császárja iránti magok viselete nem mindig olyan volt, mint azon férfiú várhatott, ki által trónjaik megszilárditottak. Az angló-diki ünnepély munkálataihoz holnap kezdenek. Nem hiszik , hogy a koronázás e nap megtörténnék. Az ünnepélyes világítás költségei 400,000 frankra frankra vannak téve. Bizonyosnak mondják, hogy Hamelin viceadmiralnak, ki távirdai parancs szerint, keletre rendeltetett, utasításokat küldtek volna utána. De Genouilly hajóskapitány is Konstantinápolyba küldetett, hogy miért? nem tudják, ő a Ville de Paris parancsnokává neveztetett, de a vezényletet csak sept. 12-kén veszi át. Előbb a Charlemagne csavargőzös parancsnoka volt, és Rése hd pasával bizalmas lábon állott. A Journal des Débats írja: Az arany kérdés a szakemberek figyelmét mindinkább igénybe veszi. A párisi pénzverdében az aranyveretések elkezdődtek, s már oly nagy kiterjedésben dolgoznak , hogy naponkint egy millió 20 és 40 frankos arany darabok veretnek. Ha ezen munkásság tovább is így tart, a jelenleg vert arany pénzek mennyisége fölülmúlja azon számot, mi a 18 évi júliusi kormány félideje alatt vezetett , s hatszor annyi, mint X. Károly öt éves kormánya alatt vert mennyiség. Ebből az tűnik ki, hogy az aranypénz az ezüstöt kiszorítani akarja. Minthogy az arany könnyen hordozhatóságára nézve kényelmesebb pénz az ezüstnél, ezen felcseréléshez csak szerencsét kívánhatnánk , ha az arany nemsokára bekövetkezendő értéktelenítéssel nem fenyegettetnék. Az arany értékének további esése fölött ma már alig kételkedhetni. Ez ércznemből jelenleg tömérdek mennyiség jó forgalomba. Azon aranymennyiség, mely e század elején évenként forgalomba jött, 82 millióra rúgott, mi azonban még a californiai és ausztráliai aranyzsákmányok előtt háromszorozva lett. A Journal des Débats Ausztrália aranygazdagságáról érdekes statistikai kimutatásokat közöl, és azt hiszi, mikép e világrész 1853-ban legalább 600 millió aranyat, s ha semmi baj közbe nem jó, a legközelebbi évben 1000 millió stk. aranyat fog szolgáltatni. „Lehetlen, folytatja a Journal des Debats, hogy ezen jelenség a pénz értékében csökkenést nevezzen. ATMr*ak fedeztetése óta 1848-ig nem többet min 10 miliárdot, évenkint tehát mintegy 30 millió frankot szolgáltatott. California és Ausztrália azonban ez egész öszvegnek tizennegyed részét már kiszolgáltata, s elfogadható, miszerint 1853-ban tizedrészét kiadni fogja. Az aranykérdés ez által rendkívül fontos és sürgető. A kereskedelemben nagy zavarok történnének egy csoport tiszteletre méltó érdek kockáztatnék ha a pénzrendszer a tudomány, igazgatás és tapasztalat ajánlata szerint úgy nem módosíttatik , hogy az esésének ellenállhasson. 67 arany SpanyolORSZág. Krisztina királynő már Bayennen átutazott. Madridból kellett elindulnia, különben Isabea királynő kénytelen lett volna a minisztérium lemondását elfogadni. Különben úgy látszik , hogy Rianzares herczegnő elutazásával a miniszteri krízis még nincs elhárítva, mert a miniszterek több kérdésre nézve nincsenek egyetértésben. Olaszország, Bologna, jun. 28. (D. C.) A cs. kir. polgári és katonai hatóság 11 egyén közöl a kik különböző ürügy alatt jó birtokosok házaihoz befúrták magukat, és az alkalmat rablásra használták , részint mint azinkos társak , részint pedig mint orgazdák — 7-et halálra ítélt, háromnak azonban halálbüntetését fogságre változtatta Helvétia. Bern, jul. 8. A nemzeti tanács ma egy bizottmány kinevezésével foglalkozott, a szövetségtanácsnak az Ausztriávali viszályról tett jelentések megvizsgálására. Tagjai: ir. Esch Zürichből, Stämpfl Bernből, Nungerbührer St. Gallenből, Proda Tessinből, Blanchenay Waadtból, Stchfin ezredes Baselból, Dr Kern Thurgauból. Jellemző a szövetségtanács hangulata. Midőn a szövetségtanács ülése arról tanácskozott, hogy küldjenek-e biztosokat a jun. 26-ki választásra vagy nem, a franczia és mikép erősítik, az angol követ is, egy fontos ügyben a szövetségi elnöktől magán kihallgattatást kért. Naeff elfogadja őket és hallja, mikép sürgős rendszabályokat kell tenni, hogy jun. 26-án a máj. 1-ei szomorú események ismét be ne következhessenek. A szövetségtanács erre egyhangúlag azon határozatot hoz, miszerint biztosokat nem fog küldeni. A freiburgi kormánynak az izgatottságról tett jelentésére a szövetségtanács jun. 22-ei feleletében azon várakozását fejezi ki, mikép a kormány azon helyzetben fog lenni, hogy a közcsendet fentartandja. Nagybritannia- London, július 9. — A parliament tegnapi üléseiről következő részleteket hozunk. A felsőházban Clauriarde marquis újólag bejelenti hétfőre török ügybeli indítványait, mivel hallá, hogy a L a ya rd féle indítvány is hétfőn fog az alsóházban tárgyalás alá kerülni. Az alsóház ülésének megnyitásakor Palin erszen arra kéri L a ya rd urat, gondolja meg, nem volna-e jobb a hétfőre bejelentett indítványt bizonytalan időre halasztani? (Halljuk , halljuk !) A tárgyalás , mely az indítványból fejlődnék, alkalmatlanságokat idézne fel, mert könnyen oly szavak fordulhatnának elő benne, melyek felesleges izgalmat szülnének, így a békés megoldás törekvéseit akadályoznák. (Halljuk , halljuk!) Használni pedig a tárgyalás semmikép sem fogna. Először is , a kormánynak lehetlen világosabban nyilatkoznia , mint eddig tévé. Másodszor pedig a kormánynak nincs szüksége újabb biztosításra , hogy azon esetben, ha szerencsétlenségre háborúra kellene magát az igaz ügyért határoznia, a parliament és a nemzet lelkesen melléje államinak s azt kellően támogatandják. (Halljuk , halljuk !) Erre nézve már elég biztosítás az, hogy a kormány egy brit parliament közepett székel. (Halljuk , halljuk!) De a kormánynak sarkantyúra sincs szüksége, hogy kötelmét teljesítse. Ha oly nagy két állam, mint Anglia és Francziaország, közös érdekeiktől vezéreltetve , a legtökélyesb, tartaléktalanabb viszontbizalomtól lelkesítve (Halljuk, halljuk!) közös politikát, közös czélt követnek, akkor bizony senkinek sem juthat eszébe félelemnek vagy gyengeségnek tartani két oly nagy nemzet kabinetjeinek ideiglenes elintézését s békületes magatartását (Halljuk, halljuk !) Anglia és Francziaország becsülete és érdekei jó bátorságban vannak. Remélhető hát, hogy La yard úr követendi a felsőházban adott példát, tökéletesen biztosítva lehetvén, hogy a kormány maga fog annak idejében a fenforgó ügyről teljes közleményeket terjeszteni a parliament elé. Layard némi érzékenységgel utasítja vissza e szándéklatot, minthogy nem ő, hanem Russell határozta hétfőre indítványa felvételét. Ő most, kétszeri elhalasztás után, még harmadszor is, pedig bizonytalan időre, halasztassa el indítványát? — Ez alig fér össze akár független parliamenti tagnak állásával, akár a ház irányábani felelősségével. Ő pedig úgy hiszi, a tárgyalás , melytől annyira félnek, nemcsak Anglia , de a szárazföld közhangulatát is meg fogja nyugtatni. (Halljuk , halljuk !) Ha becsületesek akarunk lenni szövetségesünk iránt, kivel Anglia — talán most először — tökéletesen egyetért, úgy az általános bizonytalanságot, melyből a külföld könnyen az ellenkezőt magyarázhatná, meg kell szüntetnie. Akár való, akár hamis azon hir , hogy Anglia és Francziaország nincsenek egyetértésben: ezen hir magában már több számát képezi az ország lakosságának; a túlnyomó részt a gazda , iparos , kereskedő mesterember, katona és kamerális hivatalnok képezi. Ily arányban kell a tanulóknak is feloszlatniok. Az ellenkező irányban valamint eddig , úgy ezentúl is sok idő és tehetség fog a közjó rövidségével elporladni. Kár volna annálfogva nem tudjuk minő formalitások miatt, a csupán reálismeretek után törekvő ifjúság megszaporodását korlátozni. Szerk.