Pesti Napló, 1853. július (4. évfolyam, 992–1018. szám)

1853-07-15 / 1004. szám

dökbett pompás vendéglők vannak, hol a legdrágább borok, sütemények, frisstők sat. mutatkoznak, miket, en groupe letelepedve, en société, emészt a fürdő világ. E látvány mindenesetre meglepő és mulatságos. Órákig elnézheted, miként iparkodik némely ember felfelé úszni, mi a párisi tüdőknek nem igen sikerül; órákig mulathatod magad az emberiség fogyatkozásán ; órákig olvashatod a homlokokon a közönyt, gondatlanságot, és a cseppeket,­melyek bukás után ömledeznek. A fürdők szerkezete tökéletes ; belseje szép. Átalán egy frankért sokat láthatsz. Egy frankért jó é­t­­v­ágyat csinálhatsz magadnak. — Néhány nap előtt az Arc de Triumphe-ról egy gazdagon öltözött nő ugrott le. — Az óriás diadalív tetejéről akarta még egyszer a szép Párist látni, mint Doge-időkben a velenczei foglyok a sóhaj hídjáról a szép Velenczét. — Tegnap­előtt este roppant tömegek alakultak az utczán , midőn a pruthi hírek a kormányhoz érkeztek. A Montmartre-tól egész a Madeleine-ig el voltak öntve a Boulevardok néppel. Demonstratio akart lenni.­­ Egy köztiszteletben álló itteni hazánkfia legközelebb egy hasznos üzletet mu­­laszta el a­z­é­r­t, mivel levele, melyben egy derék angol barátja 10,000 frankról biztositá őt — 8 napig a concierge (házmester) asztalán fekü­tt. Nyolcz nap után a házmester haját tépve hozza a levelet, jókor, egy franczia elkapta előle ekkorra már a konczot. Ezt azután a német P­e­c­h-nek nevezi. — Dávid száműzött szobrász visszaérkezett. K.-Konutom, jul. 10. Folyó hó első napjaiban dühöngő szélvésztől felzak­latott hullámok szétrombolván több helyen A m­ó­r­é helyettes m. főnökünk erélyes közbenjárására , katonai ügyes kezektől sokáig sikerrel védett töltéseinket, váro­sunk határát s Vágfolyam mentiben fekvő több helysé­geket annyira elörték, hogy a megrémült lakók épüle­tek fedezetén , végéhségtől gyötrött marháik pedig üt­ött még felbukkanó dombocskákon keresnek menedéket; borzasztó vola látni, midőn minapában a szomszéd Izsa helység egész csordája rohant bőgre a tizenkilencz láb magasra áradott Vágduna medrének ; a túlparton zöldelő vidék felé sietett a kiéhezett marhacsoport, melynek azonban nagy részét sikerült a csolnakokon utánuk iramlott kétségbeesett népnek visszaterelni. A vizlepte helységek legtöbbnyire szerencsésb vidéken kénytelenek legelőt bérleni, különben marháik, melyek­nek ez évre takarmányt gyüjthetni nincs remény, el­vesznének. Hát önélelműét hogy pótolandja e mindenét vesztett nép, melynek sóvár szeme a szénát, s a nö­vények majd minden nemét oly bőven termő mezejét — ma mindenfelül özönvízzel borítva szemléli ? Érzi e csapást városunk is, melynek a magas hidvámok miatt majdnem egyedüli vidéke Csallóköz jelenben vízzel borított része. Hát egészség tekintetéből mit szóljak, midőn a beállott csekély apadás után különféle rohadt növényekből fejledező ártalmas elemek márig is büz­­hödtté változtatják vidékünk légkörét. Még valami szo­morút: múlt hó 6-án harapott meg egy kalandozó eb egy utczán játszadozó fiúcskát, s daczára a rögtön nyert orvosi segélynek s rendszeres orvoslásnak: a kis sze­rencsétlen e hó 2­kán városi kórodánkban víziszonyban halt el; a gyászos kimúláson kesergő, s e borzasztó nya­valyának rajtuk is kiüthető félelmétől rettegő szülők —­ kik az ártatlan egyedüli ápolói valának — vigasztal­­hatlanok. Nemrég nyugalmazott megyei főnökünk is Sz. D. bevégezte földi pályáját; az új szervezet folytán helyébe kineveztetett K. M­a­j­t­h­é­n­y­i L. volt hontme­­gyei főnököt óhajtva várjuk, mert sokakban igen hátra maradt megyénkre az ifjú báró ismert erélyes működése csak áldásos leend. Megyénket említvén, nem hallgat­hatom el ennek valódi minta-börtöneit s dolgozó tere­meit megemlíteni, hol a fegyenczek hallgató rendszer mellett különbféle hasznos kézimunkákkal javíttatnak, s nemritkán mint munkakedvelő egyének adatnak vissza a társadalomnak, melynek előbb terhei s valódi kinövé­sei valának; jelesek az újonnan mintegy tízezer forinton szerzett fonó-, szövő- s egyéb gépezetek , melyek mű­ködése ritka élvezetet nyújt a kiváncsi látogatónak. A keszthelyi tudósításra tett szerkesztői jegyzékre a reál­tanodákat illetőleg : nálunk ez ügy, miután folytonos csapások által elszegényült városunk ily tanintézetet felállítani nem képes, úgy módosíttatott a kerületi fő­igazgató elnöklete alatt tartott tanári gyűlésben , hogy magukat az ipar bármely ágára szánt ifjak a latin s gö­rög nyelvek rendes tanulásától mint kitűzött pályájuk nem igényelte tanoktól felmentvék, de a többi reálisme­retek előadásait nyilvános tanintézetünkben hallgathat­ják , köteleztetnek azonban ezen rendkívüli tanulók fel­sőbb helyre folyamodni, hol osztályonkinti számuk meg­­határoztatik , nehogy tankerületi főnök úr megjegyzése szerint a rendes tanulók óhajtott előmenetele , a rend­kívüli hallgatók nagyobb létszáma miatt akadályoz­tassák. *) *) Mi pedig úgy hisszük, hogyha a magyar ifjúság jövő érdekeit felfogja, sokkal számosabban leendőnek a tisztán reálismeretek hallgatói, mint azok , kik tisztán tudós vagy hivatalos pályára készülnek. Igen termé­szetes, a pap, orvos , jogászati s politikai képzettsé­get igénylő hivatalnok, ügyvéd stb aránylag a legki-meghatározni, mennyi baschi-busukra van egy pasalik­­nak szüksége, s hogy e szám a körülmények szerint nagyobbodhatik s kisebbedhetik. Ezen oknál fogva , az államkincstárra nézve igen hasznos intézkedés volna, ha őket egy pillanatban össze lehetne toborzani, s ha nincs szükség rájuk , ismét hazabocsátni; igen bizony, de hát akkor miként töltenék meg a pasák magán-er­szényeiket. Felvétetett ugyanis egy maximum , mennyi baschi búsukra volna szükség a legroszabb esetben. S ezen számhoz mérve kapja a pasa Konstantinápolyból a tesk­er­ek­­­eket (útleveleket vagy utalványokat.) Ezen maximumból aztán rendesen a minimumot adja ki, de természetesen mind a kettőt beszámolja. Az ily­e­nhez hasonló manipulatióka­t műnyelven úgy hitják, hogy : enni. Némelyik papa igen is elhíresül j­ó é­t­vágyáról, s ha új kormányzó jő valahova, mindjárt azon kérdés támad föl a népben­­. ha vájjon nagy ehető-e? (Mert hiszen erő — igen csekély kivé­tellel mindenik). Az utalványok ezen minimumát elosztja kedvenczei s teremtményei közt, kik ez által dehli pasákká lesznek, a személyekre nézve tiszti fizetést kapnak. Egy dehli pasa ritkán kap 20-nál kevesebb, s 100- nál több utalványt, melyek közöl ismét ma­ga eszik meg többet. — Ki ellenőrizheti őt jobban, mint az , kinek még nagyobb számmal vannak az ily utalványok hasában. Ezenfölü­l ezen dehli-pasik több­nyire még tehetős emberek is, kiknek több lovaik van­nak az istállóban, szép kardok s pisztolyok függnek divánjaik fölött. (Már egyszer emlitem leveleimben, hogy a baschi busukoknak magoknak vannak lovaik, magukat saját pénzükből kell ruházni s felfegyverezni, s a kormánytól nem kapnak többet, mint havonkint mint­­egy 70 piasztert (7 frt). Ha a dehli pasa attól fél, hogy valamely kirukkolás alkalmával deficitje majd kelleti­­nél fölebb rúg , akkor tsibuktsiját (pipatöltőjét) lová­szát, szakácsát, kuktáit, sőt néha egypár néger rabszol­gát is mind lóra ülteti; magam is láttam ily alkalom­mal egészen közönséges baseki busukokat oly szép lo­vakon száguldozni, melyek 5 — 6000 piasztert is meg­értek. A legtudatlanabb arab is sokkal jobban tudja és érti mindezen részleteket, mint magam. Az úgynevezett civilizáltaknál, kik ezen kormányzati rendszer követ­keztében a demoralisatio legmagasabb fokán állnak, ebből elégedetlenség támad a zsarolások irányában; fölébred bennük a vágy azoktól, ha csak lehetséges, me­nekülhetni, vagy még inkább azokban örömest részt venni; de a hegyi lakóknál ezen elégedetlenséghez még a legmélyebb megvetés is csatlakozik, mely elnyomóik­nak naponkint nyilvánuló tehetetlensége által tetemesen növekedik. Mindazon katonai operációk, melyek, mióta Syriában lakom, a lázongó hegyi törzsek ellen intéztettek, csak arra valók voltak, hogy a tehetetlenséget még nagyobb világosságra derítsék, és ha Hauran, Libanon, Grauer­­dasch és Kurdasch lakosai, a­helyett, hogy, mint eddig védeleg léptek föl, egy alkalommal valami derék vezető alatt támadólag kezdenének a munkához , igen könnyű volna nekik rövid idő alatt a városi helyőrségeket mind megsemmizni. De én nem akarok próféta, annál kevésbbé hihetetlen próféta lenni; egyedül azt sajnálom , hogy szózatom nem elég erős a­zultánt az őt fenyegető veszélyre figyel­meztetni , melyet különben oly könnyen lehetne elhá­­ritni. A d­r a­z­o­k eredetéről különböző vélemények létez­nek , melyek azonban, legalább tudtomra, legfölebb is csak gyanitások, de melyek közöl legtöbb valószínűség­gel hir az , miszerint ők az egykori szamaritánusoktól származtak volna; ez ellen szólanak azonban nemzeti dalaik, melyekben dél Arábia erüliztetik föl, mint ősa­páik eredeti hazája; innen várják ők ama nagy hőst is, ki őket egykor, egy régi jövendölés nyomán, a világ leghatalmasb nemzetévé teendi. Az első kalifák idejé­ben már a Libanont lakták,s egy rész a keresztény val­lást vette föl. Mohamed, mint tudva van mindennek meg­engedte, a ki könyvvel (irt nyilatkozattal) birt, azaz a zsidóknak és keresztényeknek vallásuk szabad gyakor­latát, bizonyos adó lefizetése mellett, de azon pogányok ellen, kik az izlámot fölvenni nem akarák , irtó háború rendeltetett. A megkeresztelkedett drúzok ennélfogva, keresztények maradtak ; a többiek , legalább színből, fölvették Mohamed vallását; az előbbiektől származnak a mostani m­aroniták. A­ki a tömeges téli meg­térések történelmét ismeri, nem fog csodálkozni rajta, hogy az új muzulmánok még igen sok szertartást megtartottak atyáik vallásából, ha nem az egész ősi vallást is. Nevezetesen a csillagjóslato­s csillagokból­ jövendölés náluk igen hosszú ideig fenmaradt, a még a legújabb időben is Lady Stanhope azon tiszteletet, melyben őt a drúzok részesíték, kitűnő bőkezűségén kí­vül legnagyobb részt astrol­ogiai ismereteinek kö­szönheti. Hogy a bonyolódást tökéletesen befejezzék, B­i­­lallah el habi­m, az omcjádok házábeli utolsó kalifa követőivé tettek, ki az istenség hatodik megteste­sülésének adá ki magát. Az istenségnek különböző megtestesülései a drúzok vallása szerint a következők : Á­d­á­m , Á­b­r­a­h­á­m, Mózes, I­s­s­a (Jézus) Mo­hammed el farsi (a persáké) és Bilallah. Mo­hammed el farsi alatt kétségkívül Ali, Mohammed veje ér­tetődik , mert a persák is ezt tartják a valóságos prófé­tának. A törökök prófétáját a drúzok az ördög meg­testesülésének tartják. Minthogy ezen vallásbeli mozai­kot ezen felül még mysticus fátyol fedi, fölötte ugyan senki ki nem okosodhatik, Silvester de Jassi egy igen tudományos munkát irt a drúzokról, s nemzeti költeményeik közöl is többet lefordított, de még ezekből­­ sem tudhatni meg valami bizonyost. AUSZTRIAI BIRODALOM. Ö cs. kir. Ap. Felségét szombatra várják morvaorszá­gi utjából a birodalom székvárosába vissza. (C. C.) Egy sűrűn elterjesztett hir, melyet az „Ind. beige“ jul. 9-kei száma szinte megemlít, azonban az imént nevezett lap szerkesztője maga is valószínűtlennek mond. Bruck b. cs. k. internuntiussal a magas Portánál azzal kezdeti hivatalos működését, hogy Törökország­tól 5 millió piaster kárpótlást kér, egyszersmind Kleck és Sutorina átadatását kívánja. Már magából a körül­mények összefüggéséből kiderülvén e hit alaptalansága, bizonyosan mindazok , kik a cs. kir. kormány eljárás­módját általában figyelemmel kisérni szokták, meg fog­tak győződni, mikép nem szokása Ausztriának : vala­mely állam ügyban teljes pillanatát választani ki, hogy ily követeléseket tegyen , vagy egyébként is nyomasztó helyzetéből hasznot húzzon. Az ausztriai cs. kormánynak régibb szerződéseken nyugvó s koronabibornokokra vonatkozó joga, mely által Ausztria befolyása a pápaválasztásoknál ismét emelkedni fogna, a „Bős. Ztg.“ szerint ismét alkalmazásba jövend, s az utóbbi időben a Felsége a császár elnöklete alatt tar­tott miniszteri tanácskozmányok tárgyául e kérdés szolgált B é­c­s július 8. A püspökök legközelebb tartandó ta­­nácskormányra gyülendnek össze , hogy a függőben levő oktatási és zárda­kérdést elintézzék. A zárdákat tö­kéletesen reformálni többé nem szándék, csupán szigo­rúbb rendes felvigyázat alatt tartani. B­é­c­s , július 15. Ő Felsége szerencsés megmenté­sének emlékére Bécsben építendő templomra az alsó-ausz­­triai cs. kir. főpénztár 2-dik osztályánál begyült eddig összesen: 587,921 frt kr., 545 es. I souverain-arany, 72 huszfrankos, 8 arany imperiál, 8., és 4 egy talléros porosz pénzjegy, 700 olasz líra, 11 ezüst tallér, I Frigyes­arany, 1­/2 guinea, 2 darab németalföldi 10-frtos, 2 ke­­resztély-arany , 700 reál , 5 spanyol tallér, 2 ezüst rubel, 2 porosz ezüst tallér, 1 ezüst vitézség­ érme, és 1­0Wald­­stein-részvény. KÜLFÖLD Francziaország- Pária, július 9. Szerviából ide ér­kezett hírek szerint, ott nagy izgatottság uralkodik. A szerbek azt kívánják , hogy templomokat és kolostoro­kat építhessenek a­zultán előleges fermánja nélkül. E mellett a Porta nem hagyhatja magát Bosznia ,­ Szer­­czegovina és Albánia mohamedán lakosságára. Ott rég óta pánszláv ügynökök kószálnak, s azon utasításokra hivatkoznak, melyeket a sz.­pétervári udvar nekik adott volna, a nélkül azonban , hogy ily utasításokat látni lehetne. Azon körülmény , miszerint ezen ügynökök mesterkedése még orosz részéről feltűnőleg meg nem hazudtoltatott, a pánszláv propaganda süketére nézve sokat teszen. Konstantinápolyi hírek szerint, az egyesült hajó­hadaknak a Dardanellákba menetele iránti kétely el­­oszlik, még a legelcsüggedtebbek részéről is. A Con­­s­t­i­t­u­t­i­o­n­n­e­t ezt Oroszország erőszakos lépése szük­séges következményéül tekinti. Hogy mi leend a hajó­hadak bemenetelének legközelebbi következménye, nem lehet elhatározni, bizonyosabb az , hogy a Porta segé­lyüket kívánni fogja , és hogy a nyugati hatalmasságok követei ezen fölhívásnak engedni fognak. Úgy látszik, hogy Konstantinápolyban a Porta legkevésbbé aggódik a háború következményei fölött és az önfentartási ösztön őt minden gyengeségtől óv­ja, míg nyugat diplomatáinak eszélyessége őt a békés háború téves útján vezeti. A Porta hajlandó volna az anatóliai hadseregnek a Kaukázusba nyomulása által azoknak a Dunafejedelemségekbe nyo­mulására megfelelni, és azt is tudni akarják, miszerint a divánban azon kérdés is megfordult, hogy a Pruth átlépésének hírére azon török hadtest a török határokat ne lépje-e keresztül ? A Porta mérséklettsége 8 engedékenye egész magavise­lete által van megpróbálva , és a diplomatia iránti te­kintetekből annyira megy , hogy az önfentartására ajánlkozó elemeket is eltávolítja magától. A párisi török követség mindenféle ígéretekkel elhalmozva, a szárdinai török consul arról értesít, hogy nemcsak az olasz emi­­gratio, hanem szárdiniai szárazi és tengeri tisztek is sür­getve ajánlják szolgálataikat, és hogy az ottani kor­mány hajlandó volna a török seregbeni szolgálatra en­­gedelmet adni, és hogy ezen elemekből egy testet lehetne képezni. Egy német lap párisi levelezője imigy elmélkedik: „Európa érdekében fekszik , Oroszország igen nagy nö­vekvését feltartóztatni és befolyását súlyegyeníteni. — Különböző körülmények, különösen pedig az 1789-ki franczia forradalom és később az utána következő napó­leoni uralom, mi az európai hatalmasságokat oly szö­vetségek és összeköttetések keresésére kényszeritette, melyeket más körülmények között bizonnyal kikerültek volna. Oroszországnak, mely csak akkor először vala fölhivatva befolyásos szerep játszására, a polgárisodott világ mérlegében nagy súlyt nyújtottak, ezt így megszi­­lárditák kelet ügyeibeni kitűnő befolyását. Anglia már a múlt század végétől fogva helyesen kezdte fölfogni az orosz politika elveit és Oroszország befolyását keleten semlegesíteni kezdte. Angliának, a körülmények hatal­ma által kényszerítve, a czárral kezet kellett fognia, Napóleon rendszere ellen, sőt Oroszországot Törökor­szág elleni 1807-ki háborújában segíteni és azután egész figyelmét a nyugati dolgok menetelére kellett forditnia. Anglia keleten Oroszország elleni természetes szövetsége­sétől elszakasztva, kényszerítve látta magát az utóbbinak szövetségese lenni, engedményeket jóváhagyni, mi közvetett után versenytársa terveit segítette elő, és ez­által akadályozva vala, Oroszország gyors növekedése ellen rendszeres tervet folytatni. Francziaország a re­stauratio után , a gyakori kormányváltozás következté­ben , midőn mindenik uralkodó a külpolitikát kénye kezdve szerint vezette, még kevesebbet tett, hogy Orosz­ország ellen dolgozzék. X. Károly XIV Lajos politikáját követni, és Törökország fölosztását meg akarta engedni, mi­által az oroszoknak Konstantinápoly, Francziaországnak pedig a törökökhöz tartozó afrikai partok jutottak volna. La­jos F.u­ I ( j) a hajdani ottomán hatalmat föleleveníteni akarta, és eczélra az elavult rendszernek az államférfi a bölcseséggel bíró Mehemet A­­­i -­nak trónraülteté­­sével új erőt akart kölcsönözni. Mindemellett franczia­­ország , akaratán kívül, szinte önkénytelenül arra dol­gozott , hogy Oroszországnak keleti befolyását inkább erősítse, mint gyengítse. Ausztria politikájára nézve megjegyzendő, hogy már Mária Terézia Nagy F­r­i­d­r­i­k­et fölszólította, hogy egyesült erővel II. Ka­talint a Törökországgali békére kényszerítsék. Kata­lin­ Mária Teréziát Lengyelország egy részének odaajánlásával elégítette ki, és a nagy császárné meg­elégedett Bukovinával. Katalin császárnő, József császárt, ennek krimi útjában, előnyök kilátásával, an­nyira lekötelezni tudta, hogy ő Katalin­­nal egye­sülten a törököknek hadat, szent. Ausztria az újabb időkig Francziaország és a forradalom leküzdésében szinte szakadatlanul Oroszország mellett állott. így ju­tott oda a dolog, hogy az oroszok, Törökország elleni minden háborújukban országuk területét nagyobbították, és oly fenyegető állást vettek, miszerint Európa csak Miklós czár igazságszeretetében talál megnyugvást, hogy a világbéke a jelen állapotok által meg nem za­­vartatik.“ S­t. A­rnand hadügyminiszter a porosz herczeggeli beszélgetése közben azt nyilvánította, mikop az északi hatal­maknak a francziák császárja iránti magok viselete nem min­dig olyan volt, min­t azon férfiú várhatott, ki által trón­jaik megszilárditottak. Az ang­­ló-diki ünnepély munkálataihoz holnap kez­denek. Nem hiszik , hogy a koronázás e nap megtörtén­nék. Az ünnepélyes világítás költségei 400,000 frankra frankra vannak téve. Bizonyosnak mondják, hogy Ham­elin viceadmiral­­nak, ki távirdai parancs szerint, keletre rendeltetett, uta­sításokat küldtek volna utána. De Genou­illy hajóska­pitány is Konstantinápolyba küldetett, hogy miért? nem tudják, ő a Ville de Paris parancsnokává neveztetett, de a vezényletet csak sept. 12-kén veszi át. Elő­bb a Charlemagne csavargőzös parancsnoka volt, és Ré­se h­­­d pasával bizalmas lábon állott. A Journal des Débats írja: Az arany kér­dés a szakemberek figyelmét mindinkább igénybe veszi. A párisi pénzverdében az aranyveretések elkezdődtek, s már oly nagy kiterjedésben dolgoznak , hogy napon­kint egy millió 20 és 40 frankos arany darabok veretnek. Ha ezen munkásság tovább is így tart, a jelenleg vert arany pénzek mennyisége fölülmúlja azon számot, mi a 18 évi júliusi kormány félideje alatt vezetett , s hatszor annyi, mint X. Károly öt éves kormánya alatt vert mennyiség. Ebből az tűnik ki, hogy az aranypénz az ezüstöt kiszorítani akarja.­­ Minthogy az arany könnyen hordozhatóságára nézve kényelmesebb pénz az ezüstnél, ezen felcseréléshez csak szerencsét kívánhat­nánk , ha az arany nem­sokára bekövetkezendő érték­­telenítéssel nem fenyegettetnék. Az arany értékének to­vábbi esése fölött ma már alig kételkedhetni. Ez ércz­­nemből jelenleg tömérdek mennyiség jó forgalomba. Azon aranymennyiség, mely e század elején évenként forgalomba jött, 82 millióra rúgott, m­i azonban még a californiai és ausztráliai aranyzsákmányok előtt három­szorozva lett.­­ A Journal des Débats Ausztrália aranygaz­­dagságáról érdekes statistikai kimutatásokat közöl, és azt hiszi, mikép e világrész 1853-ban legalább 600 millió aranyat, s ha semmi baj közbe nem­ jó, a legkö­zelebbi évben 1000 millió stk. aranyat fog szolgáltatni. „Leh­etlen, folytatja a Journal des Debats, hogy ezen jelenség a pénz értékében csökkenést ne­vez­zen. ATMr*a­k fedeztetése óta 1848-ig nem többet min 10 mil­iárdot, évenkint tehát mintegy 30 millió frankot szolgáltatott. California és Ausztrália azonban ez egész öszvegnek tizennegyed részét már kiszolgáltat­a, s elfogadható, miszerint 1853-ban tizedrészét kiadni fogja. Az aranykérdés ez által rendkívül fontos és sür­gető. A kereskedelemben nagy zavarok történnének egy csoport tiszteletre méltó érdek koc­káztatnék ha a pénzrendszer a tudomány, igazgatás és tapasztalat ajánlata szerint úgy nem módosíttatik , hogy az esésének ellenállhasson. 67 arany SpanyolORSZág. Krisztina királynő már Bayennen átutazott. Madridból kellett elindulnia, különben I­sa­be­­­­­a királynő kénytelen lett volna a minisztérium le­mondását elfogadni. Különben úgy látszik , hogy Ria­n­­zares herczegnő elutazásával a miniszteri krízis még nincs elhárítva, mert a miniszterek több kérdésre nézve nincsenek egyetértésben. Olaszország, Bologna, jun. 28. (D. C.) A cs. kir. polgári és katonai hatóság 1­1 egyén közöl a kik külön­böző ürügy alatt jó birtokosok házaihoz befúrták magukat, és az alkalmat rablásra használták , részint mint azinkos társak , részint pedig mint orgazdák — 7-et halálra ítélt, háromnak azonban halálbüntetését fogságre változtatta Helvétia. Bern, jul. 8. A nemzeti tanács ma egy bizottmány kinevezésével foglalkozott, a szövetségta­nácsnak az Ausztriávali viszályról tett jelentések meg­vizsgálására. Tagjai: i­r. Esch Zürichből, S­t­ä­m­p­f­l Bernből, N­­u­n­g­e­r­b­ü­h­r­e­r St. Gallenből, P­r­o­d­a Tessinből, Blanc­henay Waadtból, S­t­c­h­­f­i­n ez­redes Baselból, Dr Ker­n Thurgauból. Jellemző a szövetségtanács hangulata. Midőn a szö­vetségtanács ülése arról tanácskozott, hogy küldjenek-e biztosokat a jun. 26-ki választásra vagy nem, a franczia és mikép erősítik, az angol követ is, egy fontos ügyben a szövetségi elnöktől magán kihallgattatást kért. Naeff elfogadja őket és hallja, mikép sürgős rendszabályokat kell tenni, hogy jun. 26-án a máj. 1-ei szomorú ese­mények ismét be ne következhessenek. A szövetségta­­n­ács erre egyhangúlag azon határozatot hoz­, miszerint biztosokat nem fog küldeni. A freiburgi kormánynak az izgatottságról tett jelentésére a szövetségtanács jun. 22-ei feleletében azon várakozását fejezi ki, mikép a kormány azon helyzetben fog lenni, hogy a közcsendet fentartandja. Nagybritannia- London, július 9. — A parlia­­ment tegnapi üléseiről következő részleteket hozunk. A felsőházban Clauri­arde m­arquis újólag bejelenti hétfőre török ügybeli indítványait, mivel hallá, hogy a L a y­a r­d féle indítvány is hétfőn fog az alsóházban tár­gyalás alá kerülni. Az alsóház ülésének megnyitásakor Pal­in erszen arra kéri L a y­a r­d urat, gondolja meg, nem volna-e jobb a hétfőre bejelentett indítványt bi­zonytalan időre halasztani? (Halljuk , halljuk !) A tár­gyalás , mely az indítványból fejlődnék, alkalmatlan­ságokat idézne fel, mert könnyen oly szavak fordulhat­nának elő benne, melyek felesleges izgalmat szülnének,­­ így a békés megoldás törekvéseit akadályoznák. (Hall­juk , halljuk!) Használni pedig a tárgyalás semmikép sem fogna. Először is , a kormánynak lehetlen világo­sabban nyilatkoznia , mint eddig tévé. Másodszor pedig a kormánynak nincs szüksége újabb biztosításra , hogy azon esetben, ha szerencsétlenségre háborúra kellene magát az igaz ügyért határoznia, a parliament és a nem­zet lelkesen melléje államinak s azt kellően támoga­­tandják. (Halljuk , halljuk !) Erre nézve már elég biz­tosítás az, hogy a kormány egy brit parliament köze­­pett székel. (Halljuk , halljuk!) De a kormánynak sar­kantyúra sincs szüksége, hogy kötelmét teljesítse. Ha oly nagy két állam, mint Anglia és Francziaország, kö­zös érdekeiktől vezéreltetve , a legtökélyesb, tartalék­­talanabb viszontbizalomtól lelkesítve (Halljuk, halljuk!) közös politikát, közös czélt követnek, akkor bizony senkinek sem juthat eszébe félelemnek vagy gyengeség­nek tartani két oly nagy nemzet kabinetjeinek ideigle­nes elintézését s békü­letes magatartását (Halljuk, hall­juk !) Anglia és Francziaország becsülete és érdekei jó bátorságban vannak. Remélhető hát, hogy L­a y­a­r­d úr követendi a felsőházban adott példát, tökéletesen biz­tosítva lehetvén, hogy a kormány maga fog annak ide­jében a fenforgó ügyről teljes közleményeket ter­jeszteni a parliament elé.­­ Layard némi érzékeny­séggel utasítja vissza e szándéklatot, minthogy nem ő, hanem Russell ha­tározta hétfőre indítványa felvé­telét. Ő most, kétszeri elhalasztás után, még harmad­szor is, pedig bizonytalan időre, halasztassa el indítvá­nyát? — Ez alig fér össze akár független parliamenti tagnak állásával, akár a ház irányábani felelősségével. Ő pedig úgy hiszi, a tárgyalás , melytől annyira félnek, nemcsak Anglia , de a szárazföld közhangulatát is meg fogja nyugtatni. (Halljuk , halljuk !) Ha becsületesek akarunk lenni szövetségesünk iránt, kivel Anglia — ta­lán most először — tökéletesen egyet­ért, úgy az álta­lános bizonytalanságot, melyből a külföld könnyen az ellenkezőt magyarázhatná, meg kell szüntetnie. Akár való, akár hamis azon hir , hogy Anglia és Francziaor­szág nincsenek egyetértésben: ezen hir magában már több számát képezi az ország lakosságának; a túl­nyomó részt a gazda , iparos , kereskedő mesterem­ber, katona és kamerális hivatalnok képezi. Ily arány­ban kell a tanulóknak is feloszlatniok. Az ellenkező irányban valamint eddig , úgy ezentúl is sok idő és tehetség fog a közjó rövidségével elporladni. Kár volna annálfogva nem tudjuk minő formalitások miatt, a csupán reálismeretek után törekvő ifjúság megsza­porodását korlátozni. S­z­e­rk.

Next