Pesti Napló, 1853. szeptember (4. évfolyam, 1043–1067. szám)
1853-09-27 / 1064. szám
a festészetre szentele magét, de abban oly sikerrel is haladott, hogy Marasztoni festész academiájában, már első félévben,elismerő oklevelet nyert, későbbi éveiben pedig — különösen eredeti s eszmedús carricaturái és sikerült kőmetszetei által, — már Pesten is — feltűnő figyelmet gerjesztett. Adná tehát az ég, hogy hazai történetünk érdekében, mielőbb találnának és így tettre hívnának a köztiszteletű szerkesztők nem mindenkit, és igy körülbelől „senkit“, hanem oly egyént, kiben akarat és tehetség karöltve sietnek, gazdagabbá, érdekesebbé, közhasznubbá tenni e jelentékeny vállalatot. levelező. (Lapszemle.) (D. C.) Ilécs, sept. 23. „Midőn ő felsége az orosz czár személye irányában, minden conservativ részéről s minden időben tanúsított azon hódolat nyilvánul, mely a föld egyik leghatalmasabb trónja legfensőbb uralkodói erényeit méltán illeti: a magas monarchának legközelebb bekövetkezendő látogatása, a cs. kir. Apostoli Fölségű lovagias Császárunk s kegyelmes Urunknál az olmützi táborban, teljesen alkalmatos arra , hogy minden valódi ausztriai polgár keblét őszinte megelégedéssel töltse el. Ez által mindenek szemei előtt fényesen bebizonyul, a két magas uralkodó közt fenálló barátság és szövetség háborítatlan fenmaradása , mely a fenséges urak kölcsönös személyes s legbensőbb egymás iránti hajlamán, valamint azon mélyen meggyökerezett meggyőződésen is alapul, miszerint az udvaraik s államaik közötti jó egyetértés, s ezeknek szívélyes baráti vonzalma a felséges királyi porosz uralkodó házhoz , mely Olmützben ő felsége IV. Frigyes Vilmos király szive, s trónjához legközelebb álló fensges főherczeg magas jelenléte által képviseltetik, legbiztosabb záloga a monarchiai tekintély áldásdús elve háborítatlan fentartása, valamint a keresztény hatalmak közötti béke fenmaradásának is. A jó s eredménydúsnak bebizonyult politika, valamint az ausztriai birodalom földbali fekvése is, a világbéke fentartását, s a kölcsönös szerződések által szentesített területi állapot megőrzését, legfensőbb feladatául tűzte ki a cs. kir. kabinetünk, s magas kormányunk ez iránytani törekvései, legújabb időben, közelismerésben részesültek. Ő felsége az orosz czár ezen törekvések irányában, az Ausztria részéről egyesülve a két nagy tengeri hatalommal s Poroszországgal, ajánlott s az orosz-török viszály kiegyenlítésére vonatkozó javaslatok föltétlen elfogadása által nagylelkű részvétet tanúsítván, azokat egyszersmind tetemesen előmozdította , s ha a keleti ügyeknek egész Európa által mélyen óhajtott megnyugtató kiegyenlítését még ez óráig nem idézte is elő ,ennek oka, valamint az azérti felelősség is, mint általában tudva van, másutt rejlik. Azért is méltán várhatjuk , hogy dicsőségesen uralkodó Császárunk s Urunk szövetséges barátja felséges személyének szívből üdvezelt megjelenése az olmützi táborban, a két szomszédos nagy hatalmasság közötti szívélyes egyetértést, s ezzel együtt a keresztény hatalmak közötti békét is, minden lehető eventualitásokra biztositandja, újólag tanúsítván egyszersmind azon magas részvétet is, melylyel a két rokonérzelmü uralkodó Törökország keresztény lakosainak sorsa iránt viseltetik.“ (Wanderer, sept. 24 ) Oroszországnak bemenetű az európai államszövetségbe és Francziaország bukása egyszerre történtek. Nem szükség Parisba menni, hogy arról meggyőződhessünk, mikép Francziaország hanyatlása, erőtlensége, tétlensége nagyobb mint valaha történetének előbbi szakában. Máskor egy keleti, világkrízis, minő a jelenlegi, szószéket, a sajtót, a kedélyeket foglalkoztatta volna. A tuileriák kabinete a pillanatban oly dolgokkal foglalkozik, mik különben a párisi polgármesterek községekre tartoznának. Kenyeret sütnek, kórházakat nézegetnek, néhány ezer házat lerontanak Páris szépítésére. Ez a keleti politika, mit a decemberi napok inauguráltak. Tu las voulu George Dandin, tu las voulu. A mai franczia rendszerben legnagyobb sebpontul fog maradni a mindig fenyegető pénzkrízis. Az angol bank discontóját fölemeltetmért Anglia nem fog a bonapartismusnak pénzt adni, hogy az rég keresztül látott kettős szerepet nagyobb téren folytathassa.. Egyébiránt oly kormánytól, mely alatt a L c tír es Franques-ban Francziaország részére Máltát, Egyptomot, a régi gyarmatokat követelik, s másfelől az Angliávali entente cordiale-t akarják proclariálni, nem lehet félni. Ezen ingó, bizonytalan rendszer csak bukással végződhetik. Történjék ez a külföld csatatérein vagy a belföld választó helyein, egyformán szomorú. Európa 1841-ben elismerte, mikép egy nagy, erős Francziaország a szárazföldre nézve szükség. Igaz hogy ha „Francziaország kielégítve van, Európa nyugodt.“ De nem áll az, hogy a bonapartismus Francziaországgal fölcserélendő, hogy az első kielégítésére az utóbbit örvény szélére kellene vinni. AUSZTRIAI BIRODALOM. Ferdinand császár ő Felsége a Rohan-herczegi várban Sichrowban tett látogatásakor Rohan Kamil herczeget és nejét látogatásra bívta meg a császári nyári palotába Reichstadtba. Ilobanigy magas meghívás következtében f. hó 20-kán Sichrowból Reichstadtba utazott. Azultán a felséges udvarnak egy fiú születését jelenté hivatalosan: Bécs. A németországi katholikus egyletek második közgyűlése, melyen ő eminentája Viale Prela apotoli nuntius is jelen volt, Biber regallói tanácsos urnak egy hatásteljes beszédével nyittatott meg; e beszéd vonatkozott a katholicismusnak Németországban korábbi hanyatlására s a jelen szellemi kifejlődésre, továbbá időkorunk erkölcsi nyavalyáira s azok gyógyitásmódjaira. — Második szónokúl gr. Stollberg lépett föl, ki szinte velős beszédben értekezett a Bonifácz-egyletnek azon időben, midőn a katholicismus a viszonyok súlya alatt nyögött, megalakulásáról, szivökre kötvén a katolikusoknak ez egylet pártolását, egyszersmind minden katolikust a libbeni állhatatosság-és bátorságra szólitván föl.— Dr.Heintich Mainzból az előttei szónokhoz csatlakozott, s különösen ajánlá a jámborságot, mely mindenkor leplezetlenül kitüntetendő. Hathatós mód volna erre a sodalitás (Brüderschaftswesen), mely Mainzban már oly szép virágzásnak indult. A Kapper Münsterből hasonlókép dicsérte a sodalitást , mely neki 3 nagy Bécsre nézve is, melynek roppant embertömegében és üzleteiben keblét elszorultak érze , oly alkalmasnak látszék , s beszédébe igen ügyesen szőtte be legkegyelmesebb Császárunk „Viribus unitis“ jelmondatát, mert egyesült erőkkel kell a katolikusoknak a szeretetben és imádságban egymást buzdítani és támogatni __ "Wessely József keresztes Prágából beszélt a kat. életről és kath. egyletekről, nemkülönben a társegyletről s annak munkás és tevékeny testvérszeretetéről Prágában.— Moy báró cs. k. tanár Innbruckból értekezett a kér. egyletek szükségessége és fontosságáról, továbbá általánosan a búcsújárásokról s a Mária-Weiszensteini bucsujárásról (Tirolban) különösen. Most mint hetedik szónok lépett föl dr Ries Stuttgartból, a „Deusches Volksblatt“ szerkesztője. Szólt a bölcselmi protestantismusról, a tagadás szellemedről, mely mint a katholicismus legnagyobb és jelentékenyebb ellensége lopódzott annak ereibe, s az ép katholikus élet tejét megmérgezéssel fenyegeti. — Végre mint nyolczadik szónok Ruand iskolatanácsos Coesfeldből (Westfaliában) hallatá magát, ki azon „20 percz alatt, mely neki szólásra engedtetett,“ sok humorral és nagy ügyességgel az „ördögöt a gymnasiumokon, főiskolákon, sőt az egész világon végig nyargaltatá.“ Az oktatás szerinte adassék a papság kezeibe, állíttassanak gyermeknevelő házak, és minden egyes községben, „mikép az ő hazaföldén“, kath. egyletek alakítassanak. — Záradékul megjegyezzük itt még, hogy a tagok száma, kik az Ausztrián kívüli Németországból e közgyűlésre Bécsbe érkeztek, megközelíti a 200 at, és hogy Paderborn és Mainzon kívül különösen München és Boroszló erősen vannak képviselve. Sept. 24. A németországi kath egyletek tegnapelőtt (sept. 22.) tárgyülésében, melyen az apost. nuntius ő exclja szinte jelen volt, Riefl tanár Mainzból szót emelt a kath. egyletek szükségességéről a kath. élet megerősítése végett, s megpendité egy Németországban állítandó szabad katholikus egyetem eszméjét. — Dr. Merz Münchenből tudósítást adott a müncheni kath. egyletről; Zander Münchenből ostorozta a rész antikatholikus irodalmat, mely különösen számos időszaki iratban mutatkozik; Michelis Paderbornból felhozta Werner Zachariás egy mondatát, mely szerint a tudománynak a keresztény szeretettel kell egyesülnie, hogy áldásteljesen működhessék; Volkmann Coblenzből szólt az ifjúság valláserkölcsi nevelésére alakult franczia tanodásokról; egy missionarius Torgauból, a kath. élet legszélső határpontjáról jelentést ten az ottani katholikusok állapotáról, és hogy az előgyűlés első szónoka a tárgyűlésben is utolsó hallassa szavát, dr. Krauser Kölnből tart a beszédet, megérintvén, hogy jámborság és isteni félelem nélkül valódi művészet fen nem állhat. A közgyűlés elnöke most röviden egybefoglaló a hetedik közgyűlés eredményét, s kérte a bibornok-nuntiust ő eminentiáját, miszerint a szentséges atyát mind az ezen gyűlésben résztvett jeles férfiakról , mind pedig magáról a közgyűlésről is kegyesen értesíteni, s ő szentségének szent áldását a jelenlevők számára kikérni méltóztassék. Ó eminentiája most német nyelven dicsérőleg nyilatkozott a kath. férfiaknak a szent vallás ügyébeni buzgóságáról, valamint Rómáhozi szilárd csatlakozásukról, s biztositá a gyülekezetét, hogy a szent atya örülni fog, ha e gyűlés eredményeiről értesült, s bizonyosan azt szent áldásában részesitendi. Gr. Stellberg kérelmére , eminentiája a térdére bocsátkozott gyűlésnek még kiosztá a szent áldást. Délután 2 óra után véget ért a német kath. egyletek közgyűlése, s annak tagjai most Sperlnél az ízletesen díszített téli termekben vidor vendégséget tartottak. Több mint 600 vendég vett részt. A közgyűlés elnöke áldomáspoharat emelt pápa őszentségére a nagy és súlyos kísérleteket szenvedettre, s ezt egy háromszori viharos éljen követte! Lelkesültséggé változott az öröm, midőn gr. Stollberg áldomást mondott Ő Felségének az ausztriai császárnak , mint a német katholikusok védnagyának jólétére , kihez oly sok és nagy remények csatlakoznak. Az éljenkiáltás végtelen volt, s kívánták a néphymnuszt, melyet az egész gyűlés örvendezve hangoztatott. Dr. Lieber legatioi tanácsos áldomást emelt a bécsi herczegérsek arra , ki e jelentékeny gyülekezetét oly szellemdús beszéddel nyitotta meg; gr. O’Donne pedig ő eminensiájára a bibornok ap. nuntiusra. Több áldomáspohár ülttetett most a püspökségre, kath. egyletekre stb., egészen esti 8 óráig, ekkor az angyali üdvözlet elmondatván a gyülekezet valódi magasztos hangulatban oszlott szét. Bécs, Sept. 23. Jelenlegi török kapitán, Malinowsky, született porosz, ki Omer pasa megbízásából utazott volt Poroszországba, Berlinből jövőleg tegnap itt utazott át Sumlába. Bécs, Sept. 20. Orosz birodalmi csász. kanczellár Nesselrode gróffal a konstantinápolyi cs. orosz követ, Tiloff ur, is meg fog jőni, hogy a keleti kérdés körüli értekezleteknél jelen lehessen. A ,,Gazz. di M “ következő ítéletet közöl: ,,Aug. 18- kán Monzában az O cs. kir. Ap. Fölségének születésnapi ünnepélye alkalmával Riboldi Andrea monzai születés, 41 éves , kereskedő , nőtlen s polgárhatósági tag, és Bonacina Carlo, 60 éves, földbirtokos , nőtlen s két év óta Monzának ideigl. podestája, egy politikai demonstratio vétkével terhelvék. Ők t. i. szándékosan elmulasztották a szokott intézkedéseket a népességnek ily nap ünnepélyének részvételére megtenni, ők a politikai hatóság által erre nézve kibocsátott rendeletek végrehajtása iránt makacsoknak mutatkoztak, s a templomban őket, mint polgárhatóság tagjait illető helyekről készakarva elmaradtak. Riboldi ezenkívül két községszolgát, mivel ünnepiesen öltözve jelentek meg, hazaküldött, s a községhivatalnokokat megdorgálta, egyszersmind büntetéssel fenyegető , mivel ők, a nélkül, hogy rendeleteit bevárnák, a templomba mentek, mi által ő a többinek tesz példát, s a lakosságnak igen nagy botrányra adott alkalmat. Ezen tényállásnál fogva Riboldi és Bonacina gr. Radeczky tábornagy ő exclja 1849. márt. 10-től kelt proclamatiója 14-dik czikkének határozata szerint a katona-törvényszéki eljárás alá helyeztetett, s miután törvényes utón részint saját vallomásukból, részint tanuk által a vétség rájok kibizonyult, f. hó 17-kén hozott hadtörvényszéki ítélettel Riboldi hat hónapi katonai fogságra s 1000forintnyi pénzbüntetésre , Bonacina pedig két havi hasonló fogságra s ugyanannyi pénzbírságra ítéltetett. A Gr. Stadion ő exclja, mint Lombardiának ideigl. katonai kormányzója, ezen ítéletet helybenhagyta, s rendeld, hogy a pénzbirsági ősziét a monzai szegények fölsegélésére fordittassék. Mailand sept. 19. 1853. Lombardia cs. k. katonai kormányzósága. Tegnap (sept. 23.) három fensőbb rangú török tiszt, közöttük egy liva (osztályvezér) az északi vaspályán Bécsiből az Olmütz melletti táborba utazott. KÜLFÖLD Németország, Bornin, sept. 21. Már korábban, midőn a protestantismus kebelében jelenleg nyilatkozó mozgalmakról volt szó, a ,,Berl. Ztg.“-ban figyelmeztetés történt, hogy egyházi és vallási differenciákt a protestáns szellem szabadabb irányzatának szükséges következménye ugyan, ámde hogy épen ezen szabadabb irányzat képesítsen az egységre juthatásra. A protestáns egyesülés érdekében most itt nemcsak egyházgyűlés tartatik, hanem kevéssel annak egybejövetele előtt már Eisenachban olyas történt, mely minden tekintetben figyelmet érdemel Septemb. 10-én t. i. Eisenachban gyűlést tarta minief .5t° /flSVlelkédabb evang. iránynak, részint hitkim tudósok feleszék, mint Dittenberger, Hase, Credner, Jonas, Sj és mások, részint művelt nemhittudósok , kik. evang. Németország részére egy protestáns egyházi lap alapítására az Unió szellemében egyesültek Irányzatuk kifejezéséül különösen a következő helyek tekin-1) Mi a reformátori vallomásokkal, a német és helvétiaiakkal, egységes alapra állunk , mely tettetett s melyen kívül, s mely mellett egyéb alap ne vettessék, _ ez alap: Jézus Krisztus, mikép az Írás azt tanúsítja. Mi ezen egyetlen alaphoz ismerjük magunkat egyszerűen kötötteknek, s ezen kötöttségben egyszerűen szabadoknak az üdv dolgában minden emberi tekintélytől. Mi csak az önmagát megfejtő iratot akarjuk, és semmi az íráson kivül fekvő authenticus normáját a megfejtésnek.___ 2) Mi akarjuk minden evang. keresztény unióját, azon uniót, melyen belül a különböző vallások és tanok szabadsága az egységes alapon és pedig az egyházközösség minden pontjában követeltetik és jogosítva van. Ezen tételekből világosan kiismerhető az irány, hogy az evang. Németország részére tervezett egyházi lap új közlönye által, amint tisztán ki is mondatott, az evang. Protestantismus mindinkább gondolkozzék lényéről, s szabaditó erőivel mindig mélyebben és tovább hassa át az egész egyházat s az evang. nép életét.“ És valóan a protestantismus lénye szerinti öneszmélésére alkalmasabb isaz Írásra térni vissza, mintsem valamely az egyházi kifejtésen belül támadt históriai vallomásnál, mely maga is csak az Írásnak egy határozott felfogási és értelmezési módjából eredt, megállapodni. A protestantismus lényege épen abban áll, hogy az függetlenül az emberi tekintélytől — s mint ilyen tekintendő , protestáns szempontból minden egyháziig átszállított történeti vallomás — közvetlenül s egyenesen magából a szent okiratból merit. Ennélfogvást alig vehetni kétségbe, hogy az eisenachi unio-férfiak, kik, nem mint az egyházgyűlés a reformátori vallomásokat , hanem azon kútfőt, melyből ezek magok merítettek , L. a szentirást tekintik azon alapnak, melyen az evang. egyháznak épülnie és terjeszkednie kell; — hogy azok, mondjuk mi, a protestantismus lényéhez közelebb állnak s ahol hivebbek maradtak, mint a theologia történelmi iskolája, mely az átszállított vallomási iratokat, mik az egyházi kifejtés bizonyos időszakában napvilágra léptek, az evang. vallás normájává teszi. Egyszersmind minden evang. egyház valódi egyesülése csak a szentírás, nem pedig a reformátori vallomások alapján érhető el. Mert ez utóbbiak, mint minden történeti okmány, az időrend bélyegét viselik magukon , de a szentírásban az idők minden változóságain és emberi felfogásokon túlemelkedett örök igazság rejlik; a reformátori vallomások alapján legfölebb csak conföderatiora juthatni, ellenben az evangélium egyező s önmagával tökéletesen öszhangzó üdvtana valódi és tartós Unióra képes vezetni. Ő cs. Fensége Vilmos Főherczeg f. hó 20-kán érkezett a többi szövetségi felügyelők kíséretében Augsburgba, hol is ünnepélyesen fogadtatott. Augsburgból ő Fensége Ingelstadtba megyen. Gr. Degenfeld cs. k. altn. Stuttgartba érkezett , a würtembergi csapatokat, mint szövetségi biztos,szemlére veendő. Berlin, neptember 20. — A német evangélikus egyházgyűlés tanácskozmánya. Tegnap reggeli 8 órakor történt meg a megnyitási istenitisztelet, mely után az egyházgyűlés összes tagjai a helyőrségi szentegyházba vonultak , hol a szorosabb valamint a tágabb bizottmányok tagjai számára az oltár közelében külön székek voltak rendezve. A gyűlés többi tagjai a templomszékekbe ültek, mig a többi közönség a karzatokat foglalá el. A tanácskozmányok ötj órakor kezdődtek, énekes ima előzvén meg azokat, mely utóbbit Kapff stuttgarti főpap mondott, mire a szorosabb bizottmány elnöke Bethmann- Hollweg titk. fő-kormánytanácsos a gyűlést megnyíltnak kijelenté. Erre történt az elnöki titoknokok megválasztása. A szorosabb bizottmányból következő urak választottak elnökökké : Bethmann-Hollweg titk. fő-kormánytanácsos, Dr. Stahl t. f. k. t. Dr. Krummacher lelkész és Dr. Hoffm ann, fősuperintendens. Ezután Bethmann ar előadó a szorosabb bizottmány működéséről, jelentését a brémai egyházgyűlés után, melyből következőket közlünk kivonatban. A bizottmány a brémai gyűlésen következő indítványokat vett át tárgyalás s létesítés végett: 1) Egy közönséges német énekeskönyv szerkesztésének feladata. — Ezen fontos tárgy már az Elberfelden, 1851-ben tartott egyházgyűlésben tanácskozás alá vétetett. Az énekeskönyv szerkesztését egy e végre kinevezett bizottmány dolgozta ki , s az Eisenachban, már ez idén tartott tanácskoztaton 150 egyházi főének terve bemutattatván, elfogadtatott. A második ügy a katekizmust, mint az ifjúság oktatásának segédkönyvet illeti. Valamint a szorosabb bizottmány, úgy az egész egyházgyűlés is azon alapelvben egyezett meg, hogy minden egyházközségben a Luther-féle katekizmus fogadtassák el. A brémai selberfeldi egyházgyűlés harmadik tárgya volt: a vegyes házasságok. Már az elberfeldi egyházgyülés belátá azon veszedelmet, mely a vegyes házasságokból az evang. egyházra háramlik. Ezt a gyűlés különösen szemügyre vévé, s a bizottmánynak meghagyatott, bocsásson közre egy felszólító értekezést, melyben az egyház tagjai olvassanak vegyes házasságok kötéséről, s emlékeztessenek azon kötelességekre, melyek az evang. egyház minden tagját illetik. Ezután a még nemrég Florenczben élő Madai család ügye került szőnyegre. A társaság teljesítő megbízását s a Madai család a börtönből kibocsátatván , jelenleg Helvétiában él. Az akkori tanácskozások zárt ajtóknál tartattak s kevéssé jutottak köztudomásra. Ezután az egyházgyülés tanácskozásai tétettek közzé, s az egyházkormányzó legfelsőbb hatóságoknak megküldetni rendeltettek. Továbbá Bethmann úr emlékezetbe hozta az egyházgyűlés alapszabálya főtételét, miszerint: az egyházgyülés nem egyéb, mint evangelicus keresztények szabad gyülekezete, kik egymás közt az evang. egyház szükségeiről tanácskoznak. Ezen gyűlésnek nincs hivatalos tekintélye sem hivatalos állása. Mindamellett ezen nyilvános gyülekezetek szükségesek s jogosak.__ Hogy ily egyházgyülések már az egyházi szervezet bevégezte óta mindig léteztek, mutatják azoknak tanácskozmányai s ezeknek eredményei. — Ezen tudósítás után a napirendre kitűzött feladatra tért át, t. i. az ágostai hitvallás-tételre, mint Németország egyetemes evang. egyházának egyedüli alap - symbolumára. Kimondatott :* A német evang. egyházgyülés tagjai ezennel tudomásul adják, miszerint ők az 1530-ban, az ágostai országgyűlésen, az evang. fejedelmek s országrendek által V. Károly császárnak átnyújtott hitvallástételt szívvel és szájjal tartják, elismerik, s ezzel összhangzásban, mint a legrégibb, legegyszerűbb s közös okmánnyal, a nyilvánosan elismert evang. tant Németországban ezennel tanúsítják. Ezen tanúsításhoz kapcsolják egyúttal azon nyilatkozatukat is, hogy egyháziak vallástételi irataihoz ragaszkodnak, a hogy a lutheránusok, reformáltak s unitusok állása ezen confessio 10. czikkéhez, azon reformált egyházak sajátságos viszonyai, melyek az augustanával sohasem bírtak symbolum gyanánt, semminemű rövidséget ne szenvedjenek. Ezen indítvány nagy többséggel elfogadtatott, mire a gyűlés, imával végződve, éj órakor eloszlott. Heubach, sept. 9. Ma délben 1 órakor Don Miguel neje a heubachi kastélyban egy fiút szült. Az atya mindjárt a szokásos formaságok között mutatta be fiát azon portugalloknak, kik Lissabonből ez eseményre számosan érkeztek meg. Az Orleansi herczegnő legközelebb Eisenachba érkezendik s ismét a nagyherczegi lakpalota általa korábban birt helyiségeit foglalandja el. A magas nő meddig fog itt mulatni, még elhatározva nincs; két fia is őt most aligha fogja kisérni. Francziaország- Páris, sept. 19. A Moniteur jelenti, mikép a császár sept. 18-kan St. Cloudban a wüttembergi királynak a német szövetségnél levő követét Reinhardot fogadta. Az A. All. Z. párisi levelezője Francziaország belpolitikájáról ezt írja: A pártok állása még mindig a régi. Az orleanismus a vidéken nagyon megrendült, a köztársasági párt még inkább. Levelező, ha köztársaságiakról szól, érti azokat, kik meggyőződésből vagy annélkül Cavaignac tábornoknak és az általa álmodott államrendszernek párthívei, nem értve a vöröseket vagy socialistákat, kik mint eddig úgy ezután is lesznek, de nem mint párt, hanem mint a fölkelés emberei. Nem így van a dolog a legitimista pártra nézve, ez ésv, nagyon él. Megjegyzendő, hogy nem számos. Minden megyében vannak bizonyos nemes családok, kiknek nagy birtokai és hagyományai vannak , ezek elveikhez ihüvek maradnak. Ezen családok, melyeknek hivatal nem kell, mivel gazdagok, azok maradnak, kik 1830-ban voltak, a legitimitásra nézve az osztálykülönbséghez hívek esküdt ellenei azoknak, kik nem hozzájok tartoznak, különösen a városi polgárság ellenségei, kiket mindazon részük okául tekintenek, melyek 1789 óta Francziaországra sulyosodtak- Míg Chambord gróf él, ezen párt változatlanul fentartja magát. De mit tesznek akkor, ha megtalál halni? Bizonyossággal senki sem tudhatja, de föltehető, mikép ezen nemesek egy része inkább átmegy a császárság alá, mint hogy a bourbonok ifjabb ágával csatlakozzék, mivel azzal a bourgeoisie ismét felkapna, a nemesség pedig a bourgeoisiet utálja. Az orleansokkal csak kevés fölvilágosult ember csatlakoznék. Az elyséei mezőközi iparműkiállítási palota munkálata gyorsan halad; már a második emeletet készítik, s az öntött vasfedélzetet nem sokára fölrakják. A Times párisi levelezője azt hiszi, miképt auét-t Madridban minden ellenzés nélkül elfogadják. Madridi magánlevelek szerint, ott a politikai körök Isabella királynő letételét vitatják. Azok is, kik addig Na r va eznek barátai nem voltak, az ő visszatértét óhajtják. Ő az, ki az ingó trónt megmentheti, Páris, September 19. — A Journal des Dubas a napokban a diplomatiát, valamint az egész európai sajtót mystificálta, midőn jelenté, hogy Mr. Reevers, az angol királynő titkos tanácsának hivatalnoka , a császár ebbe terjeszté azon utasításokat, melyeket lord Redcliffenek Konstantinápolyba vinni szándékozik. Mr. Reevers a „Times“ főszerkesztője, és gondolhatni, minő sensatiot okozott,midőn olvasták, hogy egy, a diplomatia előtt idegen személy oly fontos sürgönyök átadója volna. Annyi bizonyos, hogy a nevezett angol úr nem fogadtatott sem a császártól sem a külügyminisztertől, és nem diplomatiai küldetésben utazik, hanem egyszerű két utazást teszen. A fenebbi ügy egy más versió szerint így hangzik : A diplomatiai kar, nevezetesen ennek angol része, a Journal des Débats leleplezésein nagyon fölboszankodott. Igyekeznek azokat tiszta találmányokként előállítani, azonban bármi legyen is igaz, az első franczia lap jelentéséből, annyi bizonyos, hogy a nyugati hatalmak diplomatiájának magaviselete a keleti bonyodalmakkal szemben épen nem tiszteletgerjesztő és nagyszerű. Reevers, kit a Journal des Débats Párisba utaztat, nem miniszteri titkár, hanem a királynő titkos tanácsának titkára, s ezenfelül a Times főszerkesztője. A diplomatia boszankodik, hogy az angol kabinet ily fontos sürgönyök átadására egy hírlapírót választott. Azonban még eddig nem bizonyos, hogy Mr. Reevers kinek adott át utasításokat. Azt hiszik, hogy azok sem a császárral sem a külügyi miniszterrel nem közöltettek és csak az angol követséghez lettek volna intézve. Drouyn deLhuys visszatérte óta az idegen követségekkel több értekezletet tartottak, így például ma a külügyminiszter Hübner osztrák követtel hoszszasan értekezett. Egy lap Hugo Victornak egy élőbeszédét közli, mi némi figyelmet gerjesztett. Ebben Murát exkirályt dicsőíti , ki oly dicső pályát futott meg és ki lovászból királyságig vitte, úgy véli azonban , hogy ő még nehezebb és dicsőbb (?) pályát futott meg, midőn ő, előbbi royalista, most a hegypárt embere lett. Páris, sept. 20. A császárnak a satoryi táborban Jablonowsky és Napoleon herczegek jelenlétében, a katonákhoz intézett beszéde, mely távirdailag jelentve volt, imez : „Tisztek, altisztek és katonák! „Azon pillanatban, midőn a satoryi tábor föloszlik , megelégedésemet akarom kifejezni. „Azon három hadosztály , mely darab ideig azt elfoglalta, főkép a fegyelem, testvériség s fegyverszeretet azon szelleme által tűnik ki, mely egy nagy nemzet katonai érzületét teszi. Valóban nehéz idők közepeit, az országokat, kik védették? Katonai egyesületek , kik a népből kiválasztatva, fegyelem által kiképezve, kötelesség értelmétől lelkesítve , a béke közepeit, midőn az önzés és érdek mindent el tud erőtleníteni, a haza iránti ragaszkodást, mi önmegtagadáson és a dicsőség iránti szeretet, mi a gazdagság iránti közönösségen alapszik, fentartani tudják. „Mindig ez volt a katonai becsület szentsége. Míg a béke tart, valami közös érzelem, testületi szellem (esprit de corps), az mi minket az idegen hadseregekkel összecsatol. Mi szeretjük és tiszteljük azokat, kik otthon azt érzik és cselekszik a mit mi, és míg a politika őket ellenségekké nem változtatta, szerencsések vagyunk őket testvérek és bajtársakként üdvözölhetni. Fogadják, barátim, hálámat a ragaszkodás azon jeléért, mit önök irányomban és a császárné iránt tanúsítottak, számítsanak szeretőtemre, s higyék, mikép egy