Pesti Napló, 1853. október (4. évfolyam, 1068–1098. szám)

1853-10-09 / 1075. szám

Az oct. 3-diki ünnepélynek tárgya vala, főgymnasiu­­munknak a kegyes kormány által f. é. aug. 8-án történt megerősítése, megnyitása, a 12 tanár beigtatása. U­­gyan­­az­nap délelőtti 9 órakor hálás isteni tisztelet tartatott, melyben a városnak minden hatóságbeli személyzete, előkelői, a tanári kar és tanulók részt venek. Egyszer­smind a sz. lélek segítségéért intézteték ezen egyházi szertartás, az iskolai év megkezdésével. Ezen alkalom­mal főt. esperes ur magasztos szózatot tartott a minden­ség urához, ő cs­ kir. Apóst. Felsége és annak felséges arájáért, az egész uralkodó házért, magas kormányért stb. Ezt a tanúló ifjúság által szé­pen énekelt Tartsd meg Isten hymnus követé. — Innen a tanulók és tanári kar, számos előkelő férfiak tár­saságával a tanépület nagy teremébe vonult, hol st. Bá­thory Gábor esperes úr, ékesség és ismeretekben gaz­dag szónoklata folytán előadá a főiskola történetét, az azt megalapító polgárok fényes érdemeit, a magas kormány kegyességét, avatottan és élénken kiemelé egyes szak­­tudományok hasznát és szépségét; lelkesítő a tanárokat a szép de nehéz pályán, egyszersmind beigtatá azokat tanszékeikbe. Ezt követi Varga János főgymn­­igazgató úrnak alkalomszerű beszéde, melyben a neve­lés elemezése folytán megmutató, hogy az ember ösz­­szes tehetségeinek kifejlesztése mellett főiránya legyen a nevelésnek különösen a vallásos erkölcsiség emelése, melynek a fegyelmen kívül és fölül legfőbb tényezője a jó példák, s ezeknek képviselői a szülőkön és községi viszonyokon kívül főleg az egyházi személyek és taní­tók. Beszédét magasztos imaszavakkal végezé , mely­­lyekkel az ünnepély kezdődik. Délutáni 2 órakor a polgári casinóban mintegy 60 választott férfiak részére fényes lakoma volt rendezve. Jelen valónak a polgári és helybeli huszár tisztikar tag­jai , előkelő polgárok és a tanárok. A szellemiebb ita­lok következtével megindultak az egymást váltó fölkö­szöntések. Először is a cs. kir. ap. Felsége és fels.­ará­sáért , azután az egész uralkodó ház, a Magyarország kat. és polg. kormányzója főherczeg Fenségéért, a magas közoktatásügyi miniszter gr. Thun excellentiájáért, b. Augusz Adtai kerületi főnök méltóságáért, Mi­kulás iskolafelügyelő és Polgár Mihály super­­intendens ő nagyságukért, ft. esperes urakért sat. Azon nap ünnepélyét esti 8-tól más­nap reggelig tar­tott rendkívüli fényes tánczvigalom fejezé be. A jöve­delem tiszta haszna a főgymnasium már eddig is szé­pen gyarapodott könyvtárának hasznára fordittatik. Jelen valónak ezen nemes vigalomban Kőrösnek szépei és mu­latni szerető ifjúsága. A ki nem látta még tánczolni a csárdást kedve szerint, jőjön magyaralföldre. Különös elismerést érdemelnek a derék bálrendezők, kik a díszítésben a legszebb ízlést tanúsítók. Oktb. 4-én délelőtt ismét nagyszerű isteni tisztelet tartatott a cs. k. Apóst, Felsége névnapjának megünnep­lésére. Ugyanaz­nap délelőtt az iskolai törvények fölolvastattak, s mai napon az előadások rendesen meg­kezdődtek. Örömmel jelentjük, hogy a tanuló ifjúság már eddig is szép számmal jött össze ezen új életnek küszöbén álló s annyi jeles nevű tanárokkal dicsekedhető főgymna­­siumba, s még folyton gyülekeznek a tanulók napon­kint. A főgymnasiumi rajztanoda is már szerveztetik s a legközelebb napokban a rajztanitás is kezdetét veszi. Véleményünk szerint, igen kívánatos volna, ha a fő­gymnasium négy első vagy 4 középső osztályában a ta­nulmányok aként rendszeresíttetnének, s e mellett a rajztanoda is úgy szerveztetnék , hogy ezen osztályok­ból az ifjúság a felsőbb technicus osztályokba léphetne. Ezáltal ezen gymnasialis intézet kettős hasznára lenne az államra nézve. Színházunk is van. Kétszeri társasága működik kö­rünkben mint mondják. Hány társaság tartja szeren­cséjének, hogy róla se jót se roszat nem mond a világ, jobb is ilyent a bírálat határain kívül hagyni. 202­4.­gának érvényben maradnia kell, mégis az olmützi ta­nácskozás által lényeges közeledés történt az orosz és török értelmezés közt a viszály tárgyát illetőleg.­­ Azon felvilágosítások , melyeket Oroszország, békeszereteté­­nek nemeslelkű tanúsítása mellett a cs. kir. kabinet­nek adott, a magas Porta nézeteit az általa kívánt is­meretes módosításokban lényegileg és elv szerint jóvá hagyják, s igy a jelen alkudozásokban valósággal a dolog csak a körül forog, miszerint egy új alkalmas forma találtassák , hogy azt végérvényesen meg le­hessen kötni, mit a két hatalmasság, t. i. Orosz-és Törökország kívánt és jóváhagyott.­­ A kül jelenségek, melyek alatt e feladat megoldandó, nem látszanak ugyan valami igen kedvezőknek, ámde ha tekintjük az ügyben magában történt közeledést s a béke fentartása iránti közös óhajtást, úgy a pillanatnyi esetlegességek aligha elcsüggeszthetnek. Ha­bár a Díván a nagyúrnak javasló, hogy Oroszországnak háborút üzen­­jen, még­is az eddig érkezett tudósítások szerint sem a minisztertanácstól sem magától a­zultántól a Diván javaslata fölött nem hozatott végzés. A Bécsből kül­földre táviratozott tudósítások, melyek a hadizenést már tett dolognak állítják, ennélfogvást alaptalanok, minden esetre pedig elhamarkodottak. Azon időben, midőn a Diván az érintett véleményt adta, az olmützi tudósítá­sok még Konstantinápolyba nem érkeztek meg, s mi föltehetjük, hogy a magas Portához az alatt elérkezett tudósítások a kívonataihoz történt közeledésről, a nagy­úrra és minisztereire oly benyomást idéztek elő, mely a béke fentartására intézett törekvéseket elősegítheti. Jakson, Amerika új követe, ki már körülbelül négy hé­tig itt mulat, még nem lépett diplomatiai összeköttetésekbe. Oct. 6-án futár indult sürgönyökkel innét Mailandba, melyek, úgy látszik, a turini eseményeket tárgyazzák. AUSZTRIAI BIRODALOM. (Ost. Corr.) A keleti ügyek állása, jelen pillanat­ban , a kedélyeket legélénkebben foglalkoztatja , és mi koránsem akarjuk kétségbe vonni, hogy azon ügy többes tekintetben komoly és aggasztó. De mindamellett a jelen pillanatban sem látunk még elégséges okot, hogy az európai közbéke fentartása iránti reményünket feláldoz­zuk. A mi nézetünknek határozott tényleges momentu­mok szolgálnak alapul. Ha mindjárt, őszinte sajnálko­zásunkra , az Olmützből kiindult javaslatot a párisi és londoni udvarok el nem fogadhatónak találták volna is, mivel a bécsi értekezleti javaslathoz adott, tökéletesen megnyugtató felvilágosítások mellett a javaslatnak ma­ KÜLFÖLD, Németország. Berlinből az ottani lapok oktober 5-dikéről jelentik. A Sanssouciba­­vasárnap érkezett sürgönyök száma igen nagy volt. Néhány ő felségétől az orosz császártól, néhány a miniszterelnöktől, legtöbb pedig ő felségétől a porosz királyi herczegtől külde­tett. — Katonai körökben beszélik , hogy új mozgóvá­­tétel esetében nemcsak az országvédők második része fegyver alá szólhatni, hanem a törvény erejénél fogva a népfölkelés is elrendeztetni fog. A „Schlesische Zeitung“ a porosz király Varsóba utazása felől a következőket közli: „A királynak jelen­tőségteljes varsói útjához az itteni politikai körökben oly sok különböző vélemény és gyanítás csatlakozik, hogy igen bajos lenne azokat mind részletesen itt elő­adni. Kiemelendő azonban, hogy mind­ezek csak sejtel­mek, mivel az orosz császár iratának tartalmáról, melyet ő felsége a király csak n­éhány órával Varsóba utazta előtt kapott, mi sincs tudva. S még mostanig is e tárgy­ról mélyen hallgatnak. Abban mindazáltal az itteni állam­férfiak körében is megegyezők azon nézetek, miszerint ő felsége ezen utazása csak az európai béke megőrzésének érdekében történt. Mi Poroszországnak a keleti ügygyel szemközt állását illeti, erre nézve, mint itt beszélik, ő kir. fensége a po­­rosz hg részletesb előterjesztést vitt magával Olmützbe. A porosz kir. hg holnaputánra váratik ide vissza, mi­után annak Bécsben mulatósa az ausztriai császár ő Felségének Varsóba utazása miatt megrövidült. Ha egy ausztriai lap azt jelenti , hogy még azon esetben is, ha a keleti csomónak kard éle által kell ketté vágatni, az Oroszország, Ausztria és Poroszország közötti egyetér­tés és együtthaladás biztosítottnak tekintendő, úgy ezen állítást Poroszországra nézve legalább is kissé korainak s elhamarkodottnak nevezhetjük. Föl nem tehető, hogy Poroszország a keleti ügyben eddig foglalt állását rög­tön megváltoztassa, mivel ezen állás az országban majd­nem általánosan mint a porosz érdekeknek egyedül megfelelő van elismerve.“ Francziaország- Pár­is, oct. 2. A császár ma szemlét tartott a versaillesi és st. cloudi helyőrség fölött. Az udvar még néhány napig St. Cloudban marad, azután valamelyik szomszéd császári kastélyba ránduland. Az iskolai szüneteknek végük van ; több városban, hol eddig kisebb nagyobb világi iskolák léteztek, azok az egy­háziak kezébe jutottak , kik most a közoktatásra nem cse­kély befolyást gyakorolnak. A Sasré-Coeur kolostor, mely­ben tudomás szerint, Francziaország egész előkelő női fia­talsága neveltetik, fiók­intézetekkel bír Francziaország min­den nagyobb városában, Spanyolországban, Rómában, Ba­jorországban, Izlandban, Skótországban, sőt még Algierban is. Ezen intézetekben több mint 10.000 leányka képezte­­tik ki, és nemcsak a szükséges elemi tanulmányokra ok­tatják, hanem mindazon tudományok­ és művészetekre is, miket egy előkelő úrhölgynek a világban tudni kell. Ez­t a Sacre-Coeur testvérei, mint nevelőnők, nagyon hírese . Egy rajnai lapnak írják : a franczia bank discontoját a közelebbi csütörtökön so­k­kal fölebb emeli. A komány­­nak, mely mindenkép ezen változtatás ellen törekedett, végre bele kellett egyezni. A franczia bank discontoját eleinte 40 %-ra (1%-kal fölebb) akarta emelni. Azonban a kormánnyal megegyezett, s most előleg fa % fölemelésé­ben állapodtak meg. Thierst ma Párisba várják. A nyári évszakot a vichyi fürdőben töltötte. P­á­r­i­s, oct. 3. Azon hír, hogy az angol bank ka­­matlábját 5%-ra emelte, rosz­hatást ten a párisi bör­zére, s azt hivék , mikép a párisi börze sem maradhat meg a 300-nál. A liszt ára 8 nap óta esni kezdett. Lon­donban a keleti kérdés fenyegető állása 5 sh.gel rug­­tatta föl a gabna quarterjét. Itt azért a liszt ára nem emelkedett, minthogy a sütők nagy vásárlásokat nem tesznek, csak annyit, mennyi épen okvetlen szükséges. A keleti kérdés minden üzletet megakaszt, s legin­kább aggasztja a kereskedelmi világot, minthogy az al­kudozások tavaszig elnyúlhatnak, a­nélkül, hogy a há­ború vagy béke kérdése eldöntetnék. Senki sem mer olyasmiben vállalkozni, mi hosszabb időt igényel, így a lét bizonytalanságban húzódik el,, és az üzlet ép oly kárt szenved , mintha a háború csakugyan kitört volna. Ma a tudományok akadémiájának heti ülése volt. Az ülés 3 órakor kezdődött, és a titkár Floarens kezdett beszélni. Mélyen megrendült hangja azon nagy veszteséget jelent­, mit az akadémia Arago személyében szenvedet. Arago tegnap este 6 órakor minden szenvedés nélkül múlt ki. Testének nemesi részét szélhűdés érte volt, fiai, Alfréd és Emmanuel, utolsó pillanatig nem hagyták el. A­r­a­g­o temetése szerdán, oct. 5-én ment végbe. F­­­o­u­­­r e­n­ s* ezután az akadémia ülésének föloszlását indítvá­nyozó, mi elfogadtatott. A gyűlés mély csendben oszlott el A Journal des Débats közelebbről egy czik­­ket közölt Narvaez tábornoknak visszahivatásáról, mihez azon vérmes reményeket köti , hogy a spanyol pártok nem sokára kibékülni fognának . ,,Azt állítják, mondja a nevezett lap, San L­u­i­s gróf megtagadta politikája programmjának közlését, és hogy elődei ren­des szokásával fölhagy, kijelentvén , hogy politikája tettekben fog nyilvánulni. Mi ezen nézetet egészen oszt­juk és egy programoinak csekély becset tulajdonítunk. Roncali és Lersundi tábornokok programmja je­les volt s láttuk a következményét; tetteik szavaikat fényesen megc­áfolták. Narvaez tábornagy vissza­­hivatásának több becse van , mint minden programm­­nak. Mi az új kabinetet tettei után ítéljük meg; az nem ismeretlen nevekből áll; legtöbbnyire a próbát kiállot­ták ; többen társai valónak Narvaez tábornagynak és őt szerencsésen segítették, midőn az alkotmányos Spanyolországot kormányozta. Ők tudják , mikép kor­mánya, több mint ötven év óta az ország leghatalmasabb és legerélyesebb kormánya vola, mely benn és künn leginkább tiszteltetett. Ideje, hogy Spanyolorság kor­mánya erős kezekbe kerüljön Spanyolország a többi Európától most majdnem elszigetelve van. Az átalános európai mozgalomban részt nem veszen. Spanyolország befolyását különösen két dolog adná vissza: vasutak építése, és jó hitelrendszer behozatala. Már a cortesek összehívásának kérdése a minisztertanácsban tárgyalta­tott, és ne csodálkozzunk, ha majd azt halljuk, hogy a nem­sokára leendő összehívás értelmében döntött, a- 1 e n c i a herczeg minden bizonynyal az alkotmányos rendszer legnagyobb megszemélyesítője Spanyolország­ban és meg nem lehetne fogni, ha a kormány, mely őt visszahivja, a parlament bizonytalan idővel elnapolásához ragaszkodnék. Siessen hát San L­u­i­a gróf az alkot­mányos monarchia zászlójának kitűzésében. Dicsősége, Spanyolország virágzása forog koczkán, s talán Iza­bella királynő és dynastiájának üdve.“ Páris, october 4. Az Assemblée nationale többször emlegetett czikke, egy rajnai lap jelentése szerint, orosz eredetű. A nevezett lapban foglalt hírek az orosz követség által közöltettek. Nem tudhattam ki (folytatja levelező), vájjon igazak-e vagy nem. A leg­határozottabban azt is erősítették, hogy a nevezett lap megintést kapott, és nagy okom van hinni , mikép ez valóban is megtörtént; egyszersmind elterjedt azon hír is, hogy a Patrie az Assemblée nationale czikkét ma estve közölni fogja. A Patrie mától kezdve 7ra órakor jelenik meg, az eddigi rendes 5 óra helyett, és önkényt kerdeni lehet, vájjon az megtörténik-e, mivel az Assemblée na­tionale híreit vagy megc­áfolnia, vagy megerősítnie kell. A Patrie ma esti száma az Assemblée na­tionale lényeges­ állításait következő észrevételekkel kíséri: „Azon absolut hang és majdnem hivatalos ki-, a nyomat után, mit állításainak ad, úgy látszhatnék, hogy az Assemblée nationale saját hírekkel bir, mik őt azon állapotba helyezik, hogy a közvéleményt töké­letesen megnyugtassa azon keleti kérdés kimenetelére nézve melynek kiváltsága volt, több mint hat hónap óta Európát bizonytalanságban tartani. Mindaddig azon­ban míg e lap bizonyítákaival elő nem áll, teljes okunk van hinni, hogy a dolog állásáról többet vagy kevesebbet nem tud, mint azt, mit darab idő óta minden politikai lapok mondottak és ismételtek. A bécsi értekezlet visszaállí­tása nem szükséges; az alkudozások fonala soha sem szakadt meg. Az értekezletnek többféle nehézséget kel­lett megoldani; egyikhez a másik után hozzá fogott. —— Az első az eredeti jegyzék szerkesztéséből állott, a má­sodik a Diván által abban tett módosításokból és a har­madik azon magyarázatból, melyet Oroszország e jegy­zéknek tulajdonítani akart és a mely annak szellemét és czélját átalakítja. — Jelenleg a diplomatia iparkodását megkétszerezi a dolog békés megoldására. Mi kívánjuk, hogy az neki sükesüljön, de sietnie kell, mert a kö­rülmények hatalma oly bonyodalmat idézhet elő, hogy leküzdése többé nem lesz lehető. Mi az Assemblée nationalenak a három északi hatalom coalitiojáróli eszméjét illeti, ez valaki agyában komolyan soha sem fordult meg. Ausztria és Poroszország ismerik valódi érdekeiket és féltékenyek túlsúlysokra. Francziaország­ és Angliához hasonlólag Oroszország támadásait többé háborutlanul kedvező szemekkel nem nézhetik. Mi nem félünk az északi hatalmak ezen állítólagos egyetérté­sétől. Ha valaha coalitióra kerülne a dolog, az bizonnyal nem Francziaország ellen volna intézve.“ Beszélik, hogy a franczia hadsereg Ró­mában 8000 emberrel erősíttetnék, és hogy az örök város erődítményei tiszte­letet igénylő karba helyeztetnének. Párisból f. hó 6­ káról vett hírek szerint a franczia­­ bank e napokban a discontót 4 pprcentre emelte. Dánia, Koppenhága, sept. 27. — Európa legéj­­szakibb részéből Islandból, nem rég politikai irányú hí­rek érkeztek ide. Island jég­bástyái mögött is 1848-ban az európai szárazról bujtogató röpiratokat kapott, me­lyek a fővárosban, Reikjavikban, néhány elégedetlen főt fölmelegített és kormányellenes ellenzék képzésére inge­relt , anélkül azonban, hogy az democratiai utczapoliti­­kává vagy jakobinus-clubbá fajult volna. Az islandiak, a fővárost kivéve, a hegyeken és a négy szigetnegyed mély nyilatú völgyeiben conservativek. Többnyire mar­ha- és lótenyésztők, az iram­szarvas mindenek. Bőrével ru­házkodnak, szarvait pézszaás gunyhóik gerendázatául használják, tejével és húsával táplálkoznak, csontjaik­ból némely szükségeseket készítenek. A partlakók a je­gesmedvéket, vagy a becses dunna-ludakat vadásszák és télire kihalásszák az óriás torlaszokhoz a partra vert úszó fát, mely az Orinocco vagy a Missisippi mellett nőtt, és a tenger árja által a jégországhoz sodortatott. Az islandi országgyűlés Reikjavikban, az úgynevezett „Althing“ 1848 előtt nevéről sem ismerte a politikai ellenzéket; ezóta egy kicsi, mondhatni értelmes csoport­ból álló ellenzék alakult, és egy politikai bizottmány­nyal az althing mellett izgat. Island fiatalsága — több­nyíre a földbirtokosok fiai — több évet töltenek Kop­penhágában, hol az islandi h­alom, gazdagságban más északiakkal nem mérkőzhetik, derék tanító erők által képviseltetik. Reikjavikból minden évben jő egy hajó­, mely a koppenhágai egyetemnek vagy felsőbb iskolák­nak Islandból növendékeket hoz; azokat, kik iskolái­kat bevégezték, minden évben elviszi a messze távol­ban levő csendes hazába. Az, mit a sibériai földbirto­kosok fiairól, és ezek honvágyáról beszélnek, míg is­kolai éveiket Sz.-Pétervárott vagy Moskauban töltik, ez áll ezen fiatal emberekre nézve is. Ők a régi, a ősmesében annyira ünnepelt hazájokat a szigetet min­­denekfölött szeretik. Nevezetes az, hogy Islandban, a főkép az Althingban félreismerhetlen ellenszenv képző­dött Dánia ellen. Az islandivali mostoha bánást hány­ják föl, és a skandináv testvérségbeni alárendelt állást. Minthogy a koppenhágai ellenzék az idő körülményei­hez alkalmazkodik és szeledez, az islandi althing kia ellenzéke is nem sokáig tarthatja fen magát. Az itteni ellenzékiekre támaszkodott, és ezektől cserben is ha­gyatott.­­A Spanyolország, Madrid, sept. 27. Egy főellenzéki lap kiadóját s egy szedőjét ma a Saladero-börtönbe vitték. Hasonlókép elfogtak egy főtisztet, midőn tár­sainak azon kiáltványt, melyet több kávéházban rend­őrileg lefoglaltak, fölolvasni akarta.­ ­ — Tehát holnap délután I mond örömtől reszkető hangon. — Igen, holnap, viszonoz Fanny Ígéretteljes hang­nyomattal s­­zemnek különös tűztől villog, a­mint egy­másra tekintnek. Karpathi túláradó érzelemmel szorítja meg Boltay kezét, azután Terézét, most Fannyra kerül a sor. — Szabad e szép kezet megszorítanom. Fanny szívélyesen nyújtó eleje a legparányibb, a legsimább, a leggyöngédebb kezecskét. A villanyos érintésre egészen odalett János úr, nemcsak kezébe, hanem ajkaihoz is szok­ta azt, s a leány nem haragu­dott érte. E merénylet sikerülte fölötti örömében sorra ölelte Já­nos úr még egyszer Boltayt és Terézt, s azon vette ma­gát észre, hogy egyszer csak Fannyt is karjai közt tartá. A leány szelíden simult hozzá, minden prűdé, izetlen vonakodás és minden kaczérság nélkül, a hogy minden természet gyermeke fogna tenni. Erre azután rohan a János úr hintájához, maga ki­nyitva annak ajtaját s nem várva, mig Palkó lebocsátja a felhágót, onnan is visszakiálta : — Holnap délután! — Csitt! Inte, kicsiny ajkaira téve mutató ujját Fanny. — Hajts Pozsonyba! Kiálta János úr, nyugtalan sietséggel, mig Palkó egész tempóval kapaszkodott fel a bakra, s onnan phlegmatice nézett vissza urára. __ No mit bámulsz ? Hajts! — Valamit itt hagytunk, monda az öreg szolga. __Mit hagytunk itt, te ? __ Húsz esztendőt az öregségből, nagyságos i f­­ úr! viszonza amaz, el nem mosolygó képpel s nagyot húzva azon a legelső „ú^-n. . . . János úr jókedvűen nevetett e tréfás megjegyzésre. A kocsis pattogva ereszté ki sudarát, a sárkányok bele­kaptak az útba s perez múlva messze porzott a hintó az országúton. ..........Vájjon mit végezhettek ott benn? * * * Másnap reggel hetivásáros kocsin érkezett ki Boltay falusi lakába valami cselédféle egyéniség, kit Mayerné küldött a hímzett pamlaggal Fannyhoz. A cseléd titokban megsugá, hogy a pamlag aljába le­vél van eldugva. Igen jó. Fanny előkereső a levelet. Anyja írása volt az. A gazdag úr nagyon örül. Örömében Fanny tiszteletére másnapra nagy estélyt rendez. Kecskereg ur ő nagysága szállásán , s arra Fannyt ünnepélyesen meghívja , ide van mellékelve a czifra meghivási jegy — Mademoiselle Fanny Mayer, avec famille. — Családostul. Értve alatta anyját, nénjeit s más efféle pereputyját. Ah , tehát közönségrül is van gondoskodva! Nagy sokaság lesz, nézek, bámulok ! Annál jobb. Az előadás is jó leend. Fanny visszabocsátá a cselédet azon üzenettel, hogy az estélyre való meghívást elfogadja s üdvözletét küldi nagyságos Kecskerey urnak. Hát ez a Kecskerey úr kicsoda! Még ezt is meg kell ismernünk ? Egy derék gentleman, ki a finom társaságokban nem megvetendő szerepet szokott játszani s egy olyan kor­­szükséget pótol, melyet nála nélkül sokkal nehezebb volna elviselni. Ismeri őt mindenki, a­ki magát nevezetességnek sze­reti tartatni, legyen az nagy úr, vagy nagy művész. Az ő teremei, az ő estélyei, az ő reggélyei szoktak gyálpontjai lenni az egész finom világnak. Előkelő hölgyek, kiket a művészet iránti buzgalom kényszerít egy egy hírneves művészt közelebbről is lát­ , hatni, szabadelvű amazonok, kik Hymen lánczain túl terjesztők viszonyaikat; éltes dámák, kik szeretnek jó kedvű népet látni maguk körül unalmas illedelmes sa­lon-társalgások helyett; kegyelt művésznők, kiknek társalgása valódi fűszere a vigalmaknak, egy pár bas bleu , felvilágosult szellem , philosoph-asszonyok , kik naplót írnak minden emberről, a kit láttak , a kivel be­széltek ; egy-egy delnó a magasabb körökbül, kit nagy énekesnőnek tart a világ s ki szereti magát bámultatni; homályos születésű divatszépségek, kiket egy vagy más tanadó kegyelése a finom társaságokbani megjelente­­tésre jogosít, s tisztességes anyák, kik leányaikkal együtt jőnek ide, a kik elég egy ügyüek nem találni ki azon okot, mely őket a szerencsére jogositó ; ifjú gavallérok, szellem és vagyon aristocratái, gourmand öreg urak, kiknek csak a szeme és a szája élvez már gyönyörűsé­get ; egy-egy satyricus szellem, ki szeret mások balga­ságain mulatni; holmi idegen dúsgazdag gavallérok, kik a szépség és élvezet műkiállitását kívánják magok előtt látni; blasi­i kedélyek , kik az unalo­m ragályát terjen­­getik; őrült poéták, kiknek csak inteni kell, hogy rög­tön kiálljanak a középre s rettentő grimaceokkal elsza­valják tulajdon verseiket, s végre két-három feuilleto­­nista, a ki a lapokban mindent leírjon, a mit Kecskerey ur estélyén látott, hallott, evett, ivott, és a mit mások láttak, hallottak, ettek és ittak. Ilyenforma elemekből állanak a finom társaságok, melyek Kecskerey ur estélyein össze szoktak gyűlni. Ily estélyek pedig tartatnak minden héten kétszer, sőt rendkívüli esetekben, például valamely vendég­művész keresztül utaztával, soron kívül is, és minden a legfé­nyesebben szokott azonban menni. A­ki ebből azt következtetné, hogy Kecskereg úr­nak valami képtelenül gazdag embernek kell lenni, az csalatkoznék. Semmije sincs annak a nap alatt, sőt a föld alatt és a víz alatt sincs, de van „renomméeja !“ Finom lovagias, művészetismerő, művelt és tudós férfinak tartatik. Nála megjelenhetni megtiszteltetés. Nála nem szégyelheti magát senki, mert ő valóban hódol az aristo­cratianak, csak hogy nála egyesül a czimeraristokratia, pénzaristokratia, szellemaristocratia és szépségaristo­tia. Ez elmés közvetítése a különböző társadalmi kö­rek. Ez elmésség indítja azután gazdagabb főuraink derék bankárfiúkat s a galant öreg mágnásokat, hogy ■goknak ily szellemdúsan összeállított világot alkossa, melyben az anyag az ő szerzeményük, csak a már kezelés a házi­gazdáé. — Magyarul beszélve: ők ják a pénzt az estélyekhez, mikre Kecskerey úr­­ meg a vendégeket. A ki erre azt a szót ejtené ki száján, hogy Kecsk­er e szerint „kerítő“, az nagyot vétene az illedelem báljai ellen. Kecskerey úr nem biztat, nem szerez meg senkit ő estélyein minden a legszigorúbb hiedelemmel ténik. E­­bb a művészek és művésznők szavalnak, éne­kek, furulyáznak, zongoráznak, azután zongora me néhány szerény quadrillet, keringőt tánczolnak el, kor vacsorához járulnak szép rendben, a hölgyek , a férfiak állva falatoznak , néhány pohár pezsgő arit a jelenlevő hölgyek s netaláni celebritások egészségi azzal rövid szellemdús társalgás után ismét egy quadrille keringő tánczoltatik le , tizenegy óra úti hölgyek felkészülnek, eltávoznak, csupán néhány dal írázni Vőnebb’ marad hátra !,oharozni és ! Ebből láthatja mindenki, hogy ez estélyeken le­­sebb illem- és erkölcssértés sem szokott történni. Da, Kecskerey úr azt meg nem engedné! ő büszk maga renommejára, Ő csupán alkalmakat szokott é­rezni összejövetelekre, de ő szerelmet nem szerez. — már megint másik személy dolga.­e­g ha őt ezért laki kentének nevezi, annak csupán ez az ostoba­­ gyár nye­r az oka, miért nincs benne két különb kifejezés — ugyanazon dologra ? (Folytatják.)

Next