Pesti Napló, 1853. november (4. évfolyam, 1094–1118. szám)

1853-11-01 / 1094. szám

tiríil, megfosztatik. — E zocialis kísérlet] kényes ter­mészetű. Mert a mint magasztos egy részről a bűn­bánóhoz e szavakat intézni: ,,Menj s ne vétkezz többé 1“ úgy más részről nagyobb kisértetnek tétetik ki a bünö3 szabadkelési jegyével honn, mint a gyarmatokban, hol a becsületes elélés s kenyérkereset kevesebb nehézsé­gekkel jár. Szerencse, hogy a kísérlet épen most tétetik Angliában , midőn a munka kerestetvén a dolgot szerető ember elélhet. De egy másik árnyoldala is van az uj rendszernek, az t. i.: hogy a kémkedés elemeit oltja a rendőrségi intézvénybe, mely ezentúl a szabadon eresz­tett bűnösnek utánjárni s őt nyomozni leend kénytelen. Eddig a szabadkelési jegy a gyarmatokban, kisebb köz­ségekben használtatott, hol a lakosok egymást ismerék, s a jegyesnek netaláni eltűnése a vidékről, vagy ha rosz- ban tőré fejét, könnyen észrevéteték. S mégis megesék gyakran, miszerint személyhasonlatosságnál fogva vagy egyéb tévedésből, a bűnös helyett más fogaték el; s igy a bűnjavitás e rendszere gyakran összeütközött az angol alkotmány egyik sarkpontja, a személyszabad­sággal. Mennyivel több nehézségekkel járand ennél, az új rendszabálylyal-élés Anglia népes városaiban honn? ■— Ezen s egyéb nehézségek ellensúlyai az uj rend­szer mellett szóló okoknak. Csak egyedül tapasztalás fogja eldönthetni e vagy ama nézetnek igaz voltát, s ez eldöntést türelemmel kell bevárni. Addig is helye­sen cselekszik a kormány, hogy mig e héten ismét nyol- czat helyzeti vissza félszabadságba, s a következő hé­ten másokat is, többeket szabad jegyesekké teend : ad­dig másrészről Denham kapitányt kiküldő a déli vi­zekre transportatióra szükségesetén alkalmazható honi szigetek kiszemelésére. — Angliának e gondoskodása a bűnösök javitása körül, mindenesetre méltánylást ér­demel ; vajha! oly arányban fordítaná figyelmét a bűn megelőzésére is : köznevelés előmozdításával, a koldu­lás, s főleg gyermek-koldulás megszorításával, a búnta- ryáknak, minők a penny-szinházak sat. szétrontásával, az alsóbb rétegekben oly közönséges részegedésnek er­kölcsi ellenhatásával, a tőke s munka közötti helyesebb arány létrehozásával stb.; mely utóbbi azonban, a so- cialis politiai létkérdéseknek ugyszólván elseje az or­szágban. A szabad birtokok (freeholdland) részvényesei kö­vetválasztási joggal birván, 17 Benedek-rendi szerze­tes Liverpoolban, egyenkint ily részvényt vásároltak, s azonnal be is nyujták kérelmüket a szavazás jogáért. E jog azonban tőlök, — miután szerzet-esküjök által szegénységre kötelezvék, mely meg nem enged erköl­csileg s jogilag évenkinti 2 font ster. kamatozó magán vagyont, mennyi mégis legalább megkivántatik a sza­vazati jog gyakorlatára, — megtagadtatok. M’Clure az észak-nyugoti tengeri út felfedezője, — ha mindjárt felfedezései nem is párhuzamitók haszon szempontjából Richer- vagy Newtonéival, de nemes fel­áldozása mindazonáltal, melylyel a geographusok s ke­reskedők régi álmait valósitá, s a német óceánból a a csendesre rést tört, — kapitánynak nevezteték ki. Tower Hamlet külvárosa Londonnak, holnap tartand a keleti kérdésben meetinget. (Lapszemle ) A Wanderer, oct. 29-kei szá­mában többek közt imezt írja: A „Moniteur“ a régi elszenderitő bölcső - dalt kezdi hangoztatni, melynek nincs egyéb czélja, mint elrejteni Francziaország előtt, hogy XV-dik Lajos napjai óta Europábani állása nem volt oly hatalom-, és fénynélküli, mint épen most. A tuileriák kabinetjének csak azon választása van , hogy Angliához csatlakozván vagy oly politikát kövessen keleten , mely neki gyümölcsöt nem hozhat, vagy pedig határszélein keressen kárpótlást, mi azonnal ismét Eu­rópát nem Francziaország, hanem az 1851-ki bona- partisticus restauratió ellen fogná szükségkép fegyverre szólítani. — Oly krízis, milyen most keleten? van, nem maradhat Francziaországra lényeges visszahatás nélkül. — Az 1852. évi császárság csak tény , de nem jog szerint ismertetett el. Ezen hozzátételben : ,,111-dik“, melyet Lajos Napóleon elfogadni jónak látott, fekszik reá és utódaira nézye az 1815. évi köiményeket alkotta Európával egy valódi belső egyetértés lehetlensége. ,,III-dik“ Napóleon egyszersmind esetleges restauratiója a Berg nagyhgségnek, Westfáliai királyságnak, és rajnai szövetségnek közelebb vagy távolabb jövőben. Egy ,,III-dik“ Napoleon név Hágában, Madrid és Ná­polyban mindig nyugtalanító marasl, valamint Bécs és Berlin is miatta folyvást uj éber őrködésre van kény­szerülve. Középeuropa „neutralitása“ azon közvetett kényszerűségen alapszik, melyet a Bonapartismus gya­korol • azon szükségen, hogy a havasok és a Rajna el­lenében biztosítva legyenek. — Ha egyszer a Bonapar­tismus— végzi a Wanderer—az ő reális erőinek meg­kísérlésére, az ő dccembristáinak fegyveres csoportjaira van utasítva, akkor ereje alkalmasint igen csökkenőben lesz. Nem örvendetes dolog a félhold mellett küzdeni, és még kevésbbé vidító, a Waterlooi harezmezőn a nagy­bátya halott-árnyával, találkozni. De a töltözés és élet­kedv napjaiból kilépés Francziaország hatalomgyakor­lóira nézve mindamellett sem marad el. Csak az,látszik valószínűnek, hogy Europa akkor későn fog eljönni, mint ellenség leküzdendő azt, mi az első zordon szél rohamnál régi homályába viszszahuzódni szemlátomást készül. AUSZTRIAI BIRODALOM. Prága, oct. 27. Ő Felsége Ferdinand császár Reich- stadtból nyári mulatóhelyéről ma estve váratik Prágába. A Hradscbinon ünnepélyesen fog fogadtatni; a cseh nemzeti színház építésére alakult bizottmány tagjai mára határozott ülésöket elhalaszták, hogy ez alkalommal O Fölsége iránti mély tiszteletöket tanúsíthassák. A fogadtatás minden rész­ről ha nem is rendkívül pompás, de mindenesetre örömtel­jes és szívélyes leend, a szegények atyját a jóságos Fer- dinandot illetvén az , kinek, valamint Felséges nejének is nevét egy szűkölködő, ügyefogyott szegény sem nevezi a legmélyebb hála érzelme nélkül. Számtalan azon köny, melyeket a magas pár nemes cselekedetei szárítottak, és jótéteményeiknek csak csekély részét képezi az , mi nyil­vánosságra jut. F e r din and császár ő Felsége megérkeztéről Prágába a „Bohcmia“ f. hó 28-ról következőleg ir : Tegnap estve 6 óra előtt összegyűltek Prága városa katonai s polgári tekintélyei, élükön Lipót Főherczeg 6 cs. Fensége, M e c s e r y báró helytartó ur, Cl a m Gallas altábornagy, Sacher M a s o c h lovag s udvari tanácsos úr és Dr. fanka polgármester úr az ünnepélyesen földiszitett pá­lyaudvaron, Babencbcn , császár és császárnő ő Felségei­ket Reichstadtbói, nyári székhelyükről afővárosbai vissza- tértökben elfogadandók. —A pályaudvaron Albrecht Főhg gyalog-ezredének zenekara, s ugyanazon ezred grá­nátosainak egy osztálya valának fölállítva. Hat óra tájban három röppentyű jelenté ő Felségük megérkezését, a zene­kar a néphymnuszt játszá , s Ó Felségeik, a nagy számmal cgybegyütt embertömeg által örömteljesen üdvözölve, ha- gyák elawaggont, mire a készen álló udvari kocsiba szán­ván, a várba kocsiztak. Az egész út a pályaudvartól a vár­iakig fáklyákkal és lámpákkal volt kivilágítva, E. Max jeles szobrász épen most végezte be a Mária Anna császárné ő Felsége által Nepomuki sz. Jánosnak fehér carrarai márványból készítetni rendelt szobrát; s az ezen szentnek emelendő oltár bizonyos, 2 ölnyi magas fül­kében fog állani fekete aranyeres márványból, melyet e napokban hoztak Olaszországból. (Ö. C.) Pontos tudakozódások után azt hiszüb, hogy a moniteuri sürgönyben, mely az Isacsba melletti ese­ményről jelentést tesz, foglalt ime kitétel „passage de Danube“ helyesebben „Dunán járásnak“ nem pedig „Dunán átkelésnek“ értelmezendő. Midőn az orosz jár­müvek a török várda lövéstávolába jutottak, a várda- őrség alkalmasint lőtt azokra, mit ismét amazok viszo­noztak, úgy hogy Isacaka reá lángba borult. Az ut for- <;irozása tehát akép történt, hogy a jármüvek utjokat folyammentiben folytatták, holott a Dunáni átkelés bi­zonyos czélt föltételez, mely bizonyosan megjelöltetett volna , de más okból is valószínűtlennek mutat­kozik. B é c 8 , october 29. Az itteni hadi törvényszékek által folyó évi sept. 1-jeig a kivételes törvények áthágása miatt vizsgálat alá vett személyek közöl, bét csekélyebb bűn­esetet is ide számítva, a következők ítéltettek el: Másodfokú felségsértés miatt, izgató beszédek által sú­lyosbítva C 1 o d y Terézia magántanitónő nyolezhavi; Kovács Francziska, gabnakereskedő neje Győrből, be­leszámítva a vizsgálati fogságot, s más szcliditő körülmé­nyek tekintetbe vételével hatheti porkoláb-fogságra ; ugyan­azon bűntett miatt Benatzky Katalin bárfásnő, egy­szersmind egy csendőrnek szórali megsértése miatt, vizs­gálati fogságán túl négyhavi börtönre vasban ; R o h a t s e k József vargalegény, izgató beszédek, s a katonaság károm­lása miatt tizennégynapi börtönre vasban; politikai izgató nyomtatványok birtoklása miatt M a g n e r Antal iró , és Siegler Mihály könyvkereskedő segéd, az első tizen­négynapi porkoláb-fogságra , utóbbi tiznapi fogházra: Schulz János bérkocsis-szolga, az őr szóvali és tetteli megbántása s ellenszegülés miatt, tiznapi, kétszeri böjttel súlyosbított fogházra vasban ; Zwaschka József pék­legény, a vizsgálati időn felül húsz botütésre ; Ivanovic Péter magánzó tiltott fegyverek birtoklása miatt, a vizsgá­lati időn túl tiznapi fogságra Ítéltettek. Gróf Bakówski Jaxa Ferdinand, Uscieben , a sza- niszlói kerületben Galicziában született, 49-éves, nős, Uscie és Trautenfels uradalmak ura — előbbi Galiczia-, az utóbbi Stájerországban — mind a két koronaország rendéihez tartozó, kire haditörvényszéki vizsgálat következ­tében, részint saját, részint a tanúk vallomása után rábizo­nyult, miszerint ő a) a jószágain levő gazdatisztek és szolgák előtt a csász. kormány iránti ellenszenvét nyíltan kimondotta, ennek ren­deletéit meghiúsítani törekedett, azoknak ellenszegült, s egy köztársasági kormány Ausztriábai behozatala iránti érzelmeit uyiltan kimondotta. b) Hogy ő többször nyilvánitott szándokában, az álla— dalmitag önálló Lengyelország helyreállítására uj forrada­lom által közremunkálni, a lengyel emigratiónak Franczia- országban felállított iskoláit e végre erkölcsileg é» anya­gilag gyámolítni, a lulszláv mozgalmakat az ausztriai biro­dalomban pénzzel a nép között szétosztandó könyvek ter­jesztése által elösegítni törekedett. c) Hogy ő égő gyűlölettel telve el a cs. kormány iránt hű ruthen népfaj ellen, azon czélból, hogy galicziai jószá­gain egy intelligens lengyel proletariátust képezhessen, s azt felségárulási czéljai kivitelére használhassa, erre alkal­mas zugiskolákat állított, a ruthen nyelv használatát, a ta­nítókat elbocsátással fenyegetvén, eltiltotta, s minden úton és módon oda működött, hogy a ruthen birtokosokat el­nyomás ós üldözés által jószágaik eladására kényszeritse, hogy azokon rokonérzelmü embereit telepítse le, és ez ál­tal saját czéljaira lekötelezze. d) hogy ő a külföldön létező lengyel írókat kormányel­lenes s elvetendő politikai irományok fogalmazása-S ter­jesztésére buzdította ; az ily szellemi terményeket saját költ­ségén klnyomatá, hogy azokat Galicziába becsempész­hesse. e) hogy ő a lengyel menekülteket az 1850,1846 és 1848- diki forradalmi időkből tetemes pénzküldeményezésekkel segítette , hogy az ő nyilatkozata szerint a haza irányába- ni szolgálatukat elismerje, s hogy lehetségessé tegye kül­földöm izgatásaikat fofytatniok, mely czélból több, a ma­gyar forradalomban részt vett, s a császári hadseregbe pa­rancs szerint besorolt exhonvédeket tettlegesen gyámolított. f) hogy az állam pénzügyi szorultságának képzelt sú­lyosbítása tekintetéből gazdatiszteinek szigorúan meghagy­ta, hogy adót ne fizessenek, a hatóságok határozatainak ellenszegüljenek , magokat a dohányzástól és bélyegpapi- rok használatától, a cs. kir. államjövedelem károsítására megtartóztass&k. g) hogy 1850 és 1851-ben nagy számú hat- és tizkraj- czáros pénzjegyek alá papirszeleteket ragasztott, s azokat részint igen lázitd, egy legközelebb kitörendő forradalomra utaló, a császári kormányt, valamint az ausztriai hadsereg több érdemdús hadvezérét gyaláző feliratokkal látta el,mely pénzjegyeket Bakowsky Ferdinand gróf nevezetesen Stajer- honban" igyekezett elterjeszteni, hogy a földnépet a törv. kormány ellen fellázítsa, egyes jobbágyaihoz is ilynemű tanácsokat menesztetvén ; h) hogy Törökországban élő menekültekkel a legújabb forradalmi korszakból levelezésben állt, s ezeknek levele­zését a hasonérzelmü egyénekkel a belföldön is előmozdí­totta ; i) hogy még i 851-ben a magyar demokrata középponti bizottmány kitünőbb tagjaival Londonban, különösen a lengyel osztály vezetőivel közvetlen levelezésbe lépett, ez által tökéletes tudomására jutott minden egy uj fölkelést s egy önálló Lengyelország alapítását czélozd törekvéseknek; ezen felségárulási fondorkodásokat a külföldön leveleiben nemcsak heiyeslé, hanem azok vezetőit is több Ízben tete­mes pénzösszeggel segítette. k) hogy az említett demokrata bizottmány kiáltványát, melyben a forradalmi tervezetek és előkészületek körülmé­nyesen leiratvák , egyszersmind annak gyámoiitására részvények vétele — s értékesítésére felhivatott, magánál tartotta légyen. Végre a vádlott Bakowszky gróf ellen intézett törvényes vizsgálatból az is kisült, miszerint ő a Kossuth-család tag­jaival bűnös, felségáruló czéljaikra ezélzó vállalataikra nézve összeköttetésben állt. Ennélfogva Jaxa-Bakowszky Ferdinand gróf, felségsértés bűne miatt, az ez évi julius 27-dibi haditörvényszéki ítélet szerint, a törvények által szabott büntetésre Ítéltetett, mely ítélet törvényesen meg­erösitetett; az Ítélet végrehajtásától azonban a vádlott köz­bejött halála által megmenekült. Bécs, oct. 28. 1853. . .. A cs. kir. kát. kormány hadilor­vónyszéki osztályától. Trieszt, oct. 27. Európa helyzete bonyolultabb és a kabineteké súlyosabb, az uj szárazföldi államrendszer megállapítása óta, még talán sohasem volt, mmt epen most A diplomatia önkénytelenül mintegy örvény sodrába a Charybdisbe vetődik, hogy ismét a Scyllába vissza lökessék. Miután csaknem negyven ev éta embe , dolgokat, mindennemű tekinteteket feláldozta , ni lehető elő vigyázat! szabályokat alkalmaztak, csakhogy a béke fennmaradjon: most Európa, sajat akarata ell , a háborúra ösztönöztetik. A kabinetek egytu egyig bé­két akarnak, s a Duna mellett már tán harczolnak ; min­den érdek ellenkezik a háborúval, s mégis kétkednek béke fentarthatásában. Úgy látszott, az ég maga csa azért bocsáta rósz termést a nyugati vidékekre, hogy gátot emeljen minden harczias viszketeg árjainak; s a sors mégis a nyugati hatalmakat ragadja csataba, mi­től oly igen vonakodnak. Nem tagadhatni, F ranczia- és Angolország-bármiféle békebiztositásokkal te Ívék is a franczia lapok — azon ponton állnak, hogy vi a, háborúba sodródjanak; s bár mennyiszer ismétlik is, hogy a háborút igyekezni fognak bizonyos helyre szorí­tani, mégis mind a Szajna, mind a Spree partján egyir nt készek arra, hogy szükség esetében világháborút keilend kezdeni. A franczia kabinet mindennap kijelenteti, hogy ezúttal nem fog létesülni semmi coalitio, a épen ezen kijelentés által, melyre senki sem szólitá fel, azt árulja el, hogy hiszi efféle coalitio létesülhetesét. A franczia közlönyök forradalommal fenyegetőznek, s a forrada­lomtól senki sem fél jobban, mint épen az, ki jelenleg Francziaországot kormányozza. Ne ámítsuk magunkat az ügyek állására nézve. Valamennyi európai állam vi­szonyai kiemelvék rendszerinti állapotukból. Az első franczia forradalom óta valamennyi nép es állani oly vágyakra, törekvésekre gerjedett, melyek nagyobbrészt teljesitlen maradtak; a megrázkódások hárítása végett az anyagi erőnek teljes hatalmával kelle fellepnie, hogy a szellemi lendület ellensulyoztassék , széval, az anyagi érdekeknek előtérbe kellett állittatniok. Erősebben meg­feszült gőzkatlanra senki sem nyomá a szelepet, mint a mostani franczia császár. Senki sem rendelkezhetik ke­vesebb szellemi segélylyel, mint épen ő. Törvényszerű fejedelemnek van mintegy vallásos kenete, a törvény­szerűség erős hit; alkotmányos fejedelem a parliamentek közvéleményére támaszkodhatik; köztársaság a nép sza­badsági lelkesedésére hivatkozik. — Mindez nincs meg Francziaországban. Lajos Napoleon valóban nem bizo­nyos pártnak fejedelme, mert Francziaországban jelen- tékesb bonaparlista párt nem létezik; ő mindazon pár­toknak embere, melyek őt szintúgy fentartjáb, mint fentartották a köztársaságot, mivel valamiféle kormányt mégis akarnak s jobban szeretik a nyugalmat a harcz­nál. De a forradalom harcz. Lajos Napoleon által a for­radalom döntetett meg, mint a forradalom által Lajos Fülöp kormánya. Ö el van tökélve a forradalmat hom­lokegyenest megtámadni, ha ez ismét fölemelkednék. Nagybátyja példát hagyott neki, hogyan kell mindjárt első pillanatban egész erővel megtámadni a még gyenge ellenfélt, nem kímélvén őt a csatában; hanem épen ezen körülmény annál veszélyesebbé teszi a csatavesz­tést. A mi egyszer sikerül, nem fog tán mindig sikerül­ni, s Francziaországban az lesz úrrá, ki csak egy per- czig is — győztes. A forradalom sokkal veszedelmesebb Francziaországban, mint bárhol másutt“; annál inkább kell tehát azt lehetőleg kerülni. Europa bármely zugá­ban győzzön csak egyszer a forradalmi párt , ez meg­ingathatná az alig felállított császári trónt; annál inkább kell tehát a fejedelemnek, ki Francziaországot mint korlátlan ur kormányozza , óvakodnia, nehogy a forra­dalmat szövetségesévé tegye. A francziák ezt egyszer tették : Amerikába mentek s vívtak ott a gyarmatok ellen, melyek felkeltek volt az anyaország ellen; mi volt a következés? Három forradalom, magában Fran- országban. Mindezt jól tudják a tuileriákban; s mégis történhetik, hogy Párisban kénytelenek lesznek min­dent koczkáztatnl. Mintha Europa végzete egyetlen nyilatkozatban akarná bebizonyítani : hogy nem az emberek csinálják a világtörténetet! Anglia nem fél forradalmaktól ; de hatalma mester­séges , nem gyökerezik az ügyek természeti állapotá­ban. Anglia oly szigetről, mely kisebb Magyarország­nál , oly országcsoport felett uralkodik, hol a nap soha le nem száll; mintegy 15 milliónyi emberfaj—mert hiszen Irland is alávetett ország — a föld legnagyobb birodalma felett tartja a kormány pálezáját. Maga sze­gény a termékekben, mégis az egész világnak árul. Nagysága eszközeit mesterséges tevékenysége és ügyes­sége képezik, melyeknek segedelmével átdolgozza és becseréli, mit mások kedvező éghajlat alatt termelnek, szóval: kereskedik. Az angolok, mint a többi világ szállí­tói és napszámosai, képesekké teszik magokat arra, hogy e világnak törvényeket szabjanak. Termelés és szükséglet közt seholsem oly aránytalan a viszony, mint Angliában, mely legelső szükségét, kenyerét, harmadrészben a kül­földről kénytelen beszállítani; a szegény és gazdag közti mélység seholsem tátongóbb, mint Angliában. Azátraene- tet, a hidat csak ipar és kereskedelem teszik lehetővé. Európai háború ezen hidat azonnal összerombolná, s a következések, ha nem is politikai, de társadalmi, a tulaj­don ellen intézett forradalmat eredményezhetnek. Ezt az angol kormány jól tudja, s mégis minden perezben ké­szen kell lennie egy uj, punicai háború kitörésére, mely Londont Karthago sorsára juttathatja. A megtámadhatlan Oroszország, a vaskarú óriás, ki­nek lába nem agyagból van, hasonló balsors ellen töké­letesen biztosítottnak mutatkozik. Ott nincs mestersége­sen összeállított, állami épület, nincs változásnak alá­vetett ipari alap; minden szilárdan fel van épít­ve , minden a hit erős ragaszával összeforrasztva. De Oroszország is érzi, hogy azon határra ért, melyet átlépnie nem szabad. Máris megjelen előtte Talbot szelleme, intvén a győzelmes szűzt, hogy tovább elő ne haladjon. Minden uj szerzemény oly elemeket hozna Oroszországba, melyeket ez nem assimilálhatna, oly népeket t. i., melyek szabad, egyedi mozgalomhoz szokvák, melyek független municipális életet élnek, melyeknek más a nyelvök, más és részben hírneves a történelmük, Még Oroszország eddig sem emészté meg a balti tengcrmelléki tartományokat, mindamellett, hogy már két évszázad óta birja s hogy a német jellem sok­kal hamarabb és könyebben hódol, mint minden más nemzetbeli. Lengyelország sem feledkezett meg még Rousseau tanácsáról, A Duna és Bosporus körül lakó harczias népek pedig oly kemény falatot képeznének, melyet még orosz gyomor sem bírna meg. Népek, melyek sohasem teszik le fegy verőket, nem illenek az ukazrenTJ- szerhez: Fél nomádok, mint például a kozákok, kivéte­les állapotba volnának helyezhetők; de városokkal és falvakkal borított tartományokat, melyek habár az eu­rópaitól különböző, de mégis miveltségök van, melyek oly kiterjedtek, mint Törökország, ily tartományokat kivételes állapotba helyezni annyi volna, mint laza szövetségi államot, államot az államban alapítani. Ez Oroszországra nézve a legnagyobb veszély; s Oroszor­szág mégis delejes erővel lmzatik oda, hogy elébbutóbb magáévá tegye Konstantinápolyi. A végzet kerekének hajtó ereje nem ismer emberi akadályt. A két német főhatalomnak végre, melyek csak imént üdülnek fel, reményökaz, hogy nemsokára nem kei­lend választaniok a követendőink közöl, s hogy lehetséges leend ezúttal elhalaszlaniék határozatukat. Yan remény, hogy a vihart q^pegyszer fog lehetni elodázni; de a körülmények a vih^t ismét kényszerű- lég előidézendik. Törökország az euflgai államrendszer. ”«, ben permanens nehézséggé vált; ezqp rendszeren kivül szintúgy meg nem állhat. Ezt a törökök is érzik; mi bizonyítja, hogy ezen, a mivelődéstől még meg nem rongált népet még férfias szellem lengi át, előre tevén a becsületes bajnoki halált a tengődő életnek. A törökök nem akarnak ugyelesni, mintáz arabok Spanyolor­szágban, mint a nagymogol Indiában; ők, ha kell, mint férfiak akarnak veszni, — s ez tiszteletet érdemel. Az Európában annyira félreismert nép még egyszer össze­szedi magát; de félni lehet, hogy ez az elalvandó mécs­nek utolsó fellobbanása. Ha háborúra kerül a dolog, a törököknek végre mégis veszteniük kell a tulhatalom irá­nyában, bármi nagy hőstetteket kövessenek is el; ha pe­dig ezúttal Törökország még megmenti életét, meg less zsibbasztva erejében. Ha ellenben a csapatok hazatér­nek, a nélkül, hogy mérkőztek volna, úgy most fogtak utolszor megjelenni: mert lelkesült harezosokat, kik^. nem képeznek zsinór szerint kinövelt hadsereget, csak harezra , de nem demonstratióra, lehet összehívni. (Tr. Z.) KÜLFÖLD. Németország. A „Frankfurter Postzei- tung“nak írják Bukarestből, oct. 16-káról: „Már néhány nap előtt futár által azon tudósítás ér­kezett ide az itteni vámigazgatósághoz, miszerint úgy Giurgevo mint Túrna, Nikápolylyal átellenben, egészen el vannak zárva; egy hajónak sem szabad a ki­kötőkbe befutni, sem valakinek a Duna jobb partjáról általjőni. Ezen kivül tudomásul esett az is, miszerint 0 m e r pasa több nagyobb hajón kivül, 200 sajkát ho­zatott a Dunára, melynek mindenikére 60—120 ember fér. Hogy tehát a Dunán átkelni szándékozik, e felől többé kétség nem lehet; e végre pedig állóhidra épen nincs szüksége; magam is láttam p. o. Brailánál, még pedig több Ízben, mint kötöttek össze a törökök négy ^ ily sajkát egymás mellé, azokat álgyukkal s katona­sággal inegterhelék, a lovak pedig szépen átúsztak a rögtönzött repülöhid mellett. — Ily módon egy éjszaka ezernyi ezer ember kelhet át a Dunán. — Hogy O m e r pasának komoly szándoka Oláhországban támadni, a Brailából érkező futárok tudósításaiból kiviláglik. — Az ottani tanácselnök Epides jelenté ugyanis Stirbey her- czegnek, hogy az ozmán csapatok az említett város szeme láttára a nagy Danán átkeltek, s előlegesen egy Dunaszigetet foglaltak el. A Dunának azon ága , mely őket a száraz földtől elválasztja, mintegy 260 ölnyi széles. Már a múlt héten a törökök könnyű sajkákon megjelentek Braila előtt, s különböző manővereket vittek véghez. Az ott parancsnokoló orosz tábornok Engelhard nyugottan nézte őket, a nélkül, hogy csak egy lövést is tétetett volna rájok. Némelyek tudni akarják, miszerint 0 mer pasának szándokában volna mindenek előtt a Pruthot érni el, s e mellett fölfelé vonulni, és igy a hareztért vagy Moldvába, vagy az említett folyó bal partjára tenni át. Egy másik futár hasonló tudósítást hozott Kis-Oláhországból, hová a török csapatok szinte betörni szándékoznak, s e végre egy nagyobb Dunaszi­getet Widdin közelében már el is foglaltak. Mondják, hogy ,a törökök a második folyamágon, melynek széles- i sége mintegy 250 ölnyi, hidat verni szándékoznak. A ^ Kalaraschbdl érkezett szökevények ezenfelül azt is állít­ják, miszerint a törökök ott is át fognának kelni a Dunán. . E pillanatban az orosz csapatok mind induló- és harczkészen állanak, úgy hogy a következő napokban elhatározó eseményeknek nézhetünk eléjök. Gorcsa- koff hg igen neheztel az itteni közönségre, mivel min-' dig csak háborúról s Omer pasa proclamátióiról beszél, melyeket azonban csak igen kevesen kaphatnak szemük elibe. A mint biztos forrásból tudom, az orosz kereske­dők nagyszerű üzletet visznek az angol gyapotárukkal, melyekből itt tetemes készlet van jelen , s ezeket többnyire a Pruthon'túl küldik. Francziaország. Paris, oct. 25. Oly jelenségek mu­tatkoznak, hogy a franczia kormány a dolog alakulását igen komolynak tartja, Ó3 meggyőződése, hogy Orosz­ország háborúra engedi kerülni a dolgot. Mi a hajóhadaknak a Dardanellákba menetelét illeti , a W. levelezője hiszi, miszerint bizonyos jelekkel bir arra nézve, hogy e kérdés nemcsak Sz. Péterváratt, ha- f nem Becsben is volt értekezlet tárgya. Nem lehet meg­határozni, hogy Sz. Péterváratt minő indokok érvénye­síttettek, s a nyugati hatalmak minő feleletet nyertek; azt hiszi azonban levelező, mikép bizonyos arra nézve, hogy Ausztriának mi volt felelete a hajóhadak bemene­telét illetőleg: Ausztria nem sajnálja, hogy a nyugati hatalmak hajóhadaikat a konstantinápolyi öbölbe kül­dik, szilárd meggyőződése lévén, miszerint ezen rend­szabálynak, a tett nyilatkozat szerint, czélja volna, az e vidékeni keresztény népséget a muzelman rajongás le­hető veszélye ellen védelmezni. Ausztria fentartja ma­gának, hogy előadandó esetben a török birodalom ke­resztény népségének azon részét ő is védelmezze, mely­nek a hajóhadak elegendő segélyt nem nyájthatnak. Itt a bécsi kabinet a hajóhadnak bemenetelét igy fogta volt föl, a háború-bonyodalom esetében a török terület va­lamelyik részének megszállását várni lehet, és azon esetben a háborúnak egy helyre szorítása alig lehetsé­ges. Az orosz követ Rómábóli visszahivatásának okát azon. felszólalásban keresik, melyet a pápa a k.itholikusokriak Oroszországban! üldöztetése ellen intézett. i A nantesi gépgyárak a kormányul annyi megrendslést kaptak, hogy magánosak számára mostan nem dolgozhat­1

Next

/
Thumbnails
Contents