Pesti Napló, 1853. december (4. évfolyam, 1119–1143. szám)
1853-12-02 / 1120. szám
1853. negyedik évifolyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidékre postánküldve: Évnegyedre 5 fr. — kr. p. Félévre 10 „ „ „ A havi előfizetés , mint a ■zámonkinti eladás is megszűnt. Pesten házhozhordva : Félévre . 8 „ — „ Évnegyedre 4 „ — „ ,, „ Egy hónapra 1 fr. 30 k. p A lap politikai tartalmit illető minden közlő, a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ anyagi ügyeit tárgyaló pedig a kiadóhivatalhoz intézendő url-utczi 8-dik szám. 1120 Szerkesztési iroda: Drintoza 8 íz. --------------------------------Bármentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Megjelen a Péntek, dec. 2-ána HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések öt ha- Abos petit-sora 4 pgő krajcsárjával számittatik. A be- igtatási s 10 pengő krnyi külön bélyegdíj előre lefizetendő a Magánviták öt hasábos sora 5 pengő krajczár- jával számittatik. — A fölvételi díj szinte mindenkor előre lefizetendő a PESTI NAPLÓ kiadó hivatalában. PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünneputáni napokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap reggeli órákban. A „PESTI NAPLÓ“ December- aiartiusi négyhónapos, úgy szinte december—juniusi héthónapos folyamára ezennel előfizetés nyittatik; úgymint: december, január, február s martiusi folyamra Vidékre postán küldve 6 írt 40 kr. december, január—júniusi héthónapos folyamra Vidékre postán küldve 11 írt 40 kr. Az előfizetési dijak elfogadtatnak minden cs. kir. postahivatalnál — és Pesten e lapok kiadó hivatalában uri-utcza 8. sz. a. I-ső emeleten az udvarban, és Emich Gusztáv könyvkereskedésében úri- és kígyó-utcza szegletén. Az előfizetési leveleket bérmentesittetni kérjük. „Pesti Napló“ kiadó hivatala. BÜNTETŐ PERRENDTARTÁS. VIII. Az elővizsgálatról szóló rész harmadik szaka a tanúk kihallgatásának rendjét és szabályait adja elő, nevezetesen : mely személyek nem hallgattathatnak ki tanúkképen egyáltalában, s melyek vonhatják ki magokat a tanúvallomás alól, s mily kényszerítő eszközök használtatnak a birói előhívásra meg nem jelenő, vagy bár megjelenő, vagy tanúbizonyságot tenni nem akaró tanúk ellen, mikép eszközlendő a tanuk kihallgatása egyes előforduló esetekben, p. o. ha katonai törvényhatóság alatti egyéneket, rendőröket, csendőröket, a bíróság nyelvét nem értőket, némákat, siketeket kell kihallgatni, melyek s miként teendők fel az általános és különös kérdések; továbbá a személyek s tárgyak elismerésének (recognitio) , a szembesítésnek , jegyzőkönyvvezetésnek, s a tanúk megesketésének szabályait. Bizonyos személyeket épen s egyáltalában nem lehet tanúkképen kihallgatni (112. §.), úgy hogy ha kihallgattatnának is, vallomásaik jogi hatálylyal nem fognának bírni. Ily személyek azokon kivül, kik testi vagy kedélyállapotuk miatt nem képesek az igazságot előadni , az egyházi személyek azon tudás tekintetében, melyet gyónás alkalmával szereztek, mit a vallás szentsége parancsol; ezekkel hasonló tekintet alá jőnek az álladalmi hivatalnokok a hivatalos titkokra nézve , melyek szinte vallásos kegyelettel őrzendők. — Más személyek ismét, ha mentességi jogukkal élni nem akarnak , érvényes tanúskodást tehetnek ugyan, de tanúskodni nem kötelesek, s mentességi jogukra, ha azt nem tudnák, maga a bíró által figyelmeztetendők. Ilyenek a védő ügyészek arra nézve, a mi reájuk a vádlott által bízatott, mi azon emberségi elvnek kifolyása, hogy a vádlott önmaga ellen adatokat s fegyvereket szolgáltatni, s igy mintegy öngyilkosságot elkövetni nem köteles Ilyenek továbbá a rokonok , sógorok , gyámok , gyámgyermekek, s mindazok, kiket a vádlotthoz gyöngédségi kötelek fűznek. Ezen itt említetteken kivül mindenki köteles a biróság előtt tanúkép megjelenni , s ebbeli polgári kötelességét teljesíteni, s ha az idézésnek nem engedelmeskednek, erre aránylagos pénzbüntetéssel is szorittathatik, s ha kell, erőhatalommal is a biróság elébe vezettetik. Hasonlóképen, arányos pénz- vagy fogságbüntetéssel kényszerittethetik arra is , hogy tanúbizonyságot tegyen. (114, 118, 119. §§.) Minthogy ezen fontos elővizsgálati eszköz helyes és biztos alkalmazásának legfőbb garantiája a nyilvánosság, a lehető visszaéléseknek e leghatalmasb ellenszere, más tekintetekből, hihetőleg a félelem , rettegtetés, s egyéb az igazság őszinte kimondását netalán gátolható befolyások elmellőzésének okából , ezen rendszerben helyet nem talált, sőt a tanú mindenkor a vádlott és a más tanúknak jelenléte nélkül hallgattatik ki, gondoskodott a törvény, hogy a tanúvallomások szabadságát s igazságát mindazon óvó szerekkel biztosítsa , melyek a nyilvánosságot, mennyire lehet, pótolják s helyettesítsék. Ilyenek : a tanúhoz intézendő azon intés , hogy az igazságot legjobb tudomása s lelkiismerete szerint adja elő , úgy hogy azt szükség esetében esküvel is erősíthesse, hogy az előbeszélt tényeket lehetőleg kiegészítse, összefüggésbe hozza, s minden homályt s ellenmondást elhárítson ; — továbbá egy jegyzőkönyv-vezetőnek alkalmazása, s pontos és részletes jegyzőkönyv vezetése, melyet a tanú aláír s tetszése szerint javíthat, módosíthat ; ilyen azon emberséges és a vádlottnak javára szolgáló szabály , hogy oly kérdések , melyek által oly ténykörülmények adatnak a tanú elébe , miknek csak az ő felelete által kell még megalapitatniok, elkerültessenek ; végre a tanúk megesketése , miáltal a tett vallomás igazsága a vallásos érzelem s isteni félelem , és egyszersmind a hamis esküt szigorúan büntető positív törvényteli félelem pajzsa alá helyeztetik. Esküre pedig egyáltalában nem bocsátatnak azok, kik tanúskodni nem tartoznak, habár mentességi jogukról lemondva, önkénytes tanúbizonyságot tettek is, nem bocsátatnak továbbá azok, kik éretlen korúak , gyenge elméjűek , kik valamely bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt vizsgálat vagy büntetés alatt voltak, a vádlottnak ellenségei, kik végre kihallgatásuk közben oly körülményeket adtak elő, melyeknek valótlansága be van bizonyulva, s melyekre nézve a puszta tévedést bebizonyítni nem képesek. Az 1840-diki magyar törvényjavaslatban körülbelől hasonló szabályok foglaltatnak a tanúk kihallgatására nézve; az idézésre meg nem jelenő , vagy tanúságot tenni nem akaró tanúk ellen szinte pénz- és fogságbüntetés van rendelve; ugyanazon egyének részint nem tanúskodhatnak , részint kivonhatják magukat a tanúság alól; a vádlott s a többi tanúk, a szembesítés eseteit kivéve, jelen szinte nem lehetnek, stb. A következő III. számmal jegyzett fejezet a különös, azaz : valamely meghatározott személy elleni vizsgálat szabályait adja elő, és ugyan az első szak a „jogos vádlás“-ról szól, részletesen előszámlálván a jogot, közelebbi vagy távolabbi, általános és különös gyamúokokat, a gyanúokokként tekintendő nem teljes bizonyítási módokat, a jogos gyanuokokhoz jutás helyes és jogellenes eszközeit; szóval: lehető legnagyobb praecisióval, s kimerítő részletességgel igyekszik megalapítani a bizonyítás erejére s hitelességére nézve zsinórmértékül szolgálandó szabályokat, ezen részletes és szigorú meghatározásban keresvén s akarván feltalálni ama kezességet a birói hatalommal lehető visszaélések ellen, melyet a másik (eskütszéki) rendszer a biróság közbizalmat gerjesztő alakításában s a nyilvánosságban keres, s ez úton gondolván biztosítói a keresett igazság napfényre hozását. E törekvést a bizonyítási theóriának minél kimerítőbb, részletesb, szabályos kidolgozására, csak hálával lehet fogadni; mert miután ama másik rendszer, melyben a brittek, francziák, rajnai németek, svédek, belgák, spanyolok stb. megnyugvásukat találják, t. i. az esküttszékek s nyilvánosság rendszere , államépületünkbe fel nem vétetett, nincs egyéb hátra, mint oly bizonyitási theoriát állítani fel, mely részletesség, be exemplificatio, s a legkisebb körülményekre is kiterjeszkedése által annyira kimerítő legyen, mennyire csak emberi elmétől kitelik. Mi szívesen óhajtjuk, hogy az élet mindennapi tapasztalása más eredményekre vezessen , mint melyeket a büntető eljárást figyelemmel kísérő jogtudósok ekkorig feljegyeztek. Ekkorig ugyanis azt mutatta a tapasztalás , amit az 1840-diki magyar országos választmány egy része az esküttszékek melletti külön véleményében bővebben kifejt, s miről már egész könyvtár van írva , hogy t. i. a bizonyítások bármely nemeinek erejét, súlyát s hitelességét minden egyes esetekre alkalmazható általánosságban, igazság a méltányossággal egyezőleg, előre meghatározni lehetetlen. Itt csak nagyobb vagy kisebb megközelítés lehetséges, sőt gyakran a legmesterkéltebb theóriák legmélyebb sorba vezetnek. Becs, nov. 30. : úgy jár az ember, ha kevéssel be nem éri; mindaddig panaszkodtunk, hogy lapjaink kevés és homályos tudósításokat hoznak a harcz színhelyéről, míg jelenleg oda jutottunk, hogy most semmit sem hallunk, még azt sem, várjon történik-e valami oda lent vagy sem. A fegyverszünetre vonatkozó hír szinte csak onnan eredhetett, hogy újabb összeütközésekről mit sem hallhatni s a lapok szerint mind a törökök mind az oroszok viszszavonultak s a Duna mentiben csak figyelő csapatokat hagytak hátra. A ma reggeli telsürgöny, hogy Gorcsakoff Gyurgyevoba érkezett, megmódosítaná ugyan ama közleményeket, ha ez utóbbi sürgönyben annyi homályos, ellentmondó és valószínűtlen nem volna. Mindezeknél fogva a harcz színhelyén történőket teljes hallgatással kell mellőznünk, annál nagyobb világot árasztanak azonban a legújabb tudósítások a keleti ügyben tett újabb diplomatiai lépésekre. Annyi bizonyos, hogy a legújabb kiegyenlítési terv Bud-Schauenstein gróftól indult ki, s lényegesen azon elvben áll, miszerint a külhatalmak a keleti kérdéstől egészen távol tartsák magukat s csak arra törekedjenek, hogy Orosz és Törökhon közt egyenes alkudozást létrehozzanak. Eddig minden erre vonatkozó hírek megegyeznek; szétágazók azonban azon fogadtatásra nézve, melyet külügyminiszterünk javaslata a nyugati hatalmaknál, és a szárnál talált. Némelyek azt mondják, hogy Angolhon azonnal elfogadta volna, mások pedig úgy állítják, hogy a st. jamcsi kabinet az eredeti elaborátumot igen tetemes módosításokkal küldte vissza. Francziaország válasza még nem tudatik. A czárról egy részről azt mondják, hogy e tervvek egyetértését már előre kinyilatkoztató, míg más versió szerint magának a javaslatnak egyik állapítmánya abban állana, hogy az e tervet elfogadott nagyhatalmak mind a czárt mind azultánt minden lehető eszközzel az ajánlat elfogadására bírják. Hogy Oroszhán a békét óhajtja, mindenünnen megerősítik, hogy ez óhaj most sokkal őszintébb lehet, mint két holnappal ezelőtt, magunk is hisszük ; mindazáltal , a diplomatiai alkudozás daczára, a fegyvert előlegesen aligha le fogja tenni, míg az új javaslat sikeréről nincsen meggyőződve. Nevezetes tünemény, hogy ezen keleti ügyben, valahányszor azt vége felé akarják vinni, egyszerre csak azt veszik észre, hogy még mindig csak elején állanak s hogy mihelyt az ügynek egyik része rendezésére kilátás volna, száz meg száz új oldal tűnik fel, mely egymásután szüli a nehézséget, úgy hogy valóban még csak megközelítőleg sem mondhatni, mikor éri véget e viszály s minő kiterjedést fog még nyerhetni ? ! De minek a százszor mondottal ismételni ? — Ha a nyájas olvasó e levelünket átpillantja s fejcsóválva veszi észre, mennyire szűkölködik érdekes újdonságokban, Napoleon szavaira hivatkozunk, ki egyik tábornoknak, — mivel az régen nem írt neki, s avval mentette magát, hogy mi sem történt — azt mondá : „Tehát írja meg, hogy mi sem történt.“ De egy újdonságot, még pedig nevezetesen Pestre nézve örvendetest mégis közölhetünk. Hallomás szerint az itteni Josefinum vegytanára Dr. Schneider, a pesti egyetemhez át fog létetni. Schneider fiatal ember, mindazáltal Redtenbacher és Schröbter mellett a legjelesb vegytanárok egyike s a nevezett két úrhoz hasonlítva, azon előnynyel bír, hogy folyvást dolgozik, hogy a tudomány haladásával lépést tarthasson. A pesti egyetem gratulálhat magának, ha a kitűnő tehetséget magáénak fogja mondhatni. (Lapszemle.) A „W. Lloyd“ nov. 30-kai számában E. W. tolla után egy több tekintetben érdekes czikket találunk a fuso ról, s belőle a következő helyeket tartjuk kiemelendőknek: A politikusok jól teszik — úgymond — s a börzék is jól teszik, ha vonakszanak a fusiót eseményül elismerni. Mit használ, ha két hadsereg egyesül, mely szerencsétlenségre már katonáit elvesztette, s még csupán tiszteket mutathat föl? Az Orleansoknak Francziaországban több párthiveik voltak, mint a Bourbonoknak, de ezen párthíveikkel nem önmaguk miatt bírtak. Bizonyos anti-bourbon herczegek e házban találták istápjukat, s csak az antagonismus, mely Francziaország monarchicus pártjánál korábban létezett, tette lehetségesekké az Orleansokat. Ezen antagonismust azonban a Frohsdorfbani ölelkezés nem szüntette meg. A legitimisták dynastiájok főnökét követik, bármit tegyen is az; az Orleanisták ellenben pártjuk főnökét csak úgy követik , ha azt teszi, mit a párt akar. — Néhány külföldi lap, saját hozzáadások által igyekszik a frohsdorfi eseménynek mesterséges jelentőséget adni. E lapok mondása szerint több magas személyek — nem messze a kiengesztelődés színhelyétől — fáradoztak e tárgyban. A világgal azt akarják elhitetni, hogy a nagy udvarok ez eseményben politikai rugót ismernek. Mi, kik a viszonyokat ismerjük, melyeket mások ismerni állítanak , ezen üres költeményeket határzottan megczáfolhatjuk. Itt Francziaország nyugalmát és jóllétét öszves Europa becses javának tekintik, melylyel játékot űzni valóban nem szándék. Az európai világ s európai kabinetek meguntak minden rázkódtatást, s örömmel látják, ha valamely létező állapot szilárdul s hosszabb tartósságra nyújt kilátást. Bizonyos, hogy netalán oly tervek, melyek egy fenálló kormány ellen volnának intézve, ez országban sem pártoltatni sem tüzetni nem fognának. Biztos menhelyet nyújtani a tiszteletben tartott szerencsétlenségnek, ámde a nyugalom révének sohasem szabad a béke megzavarására fegyverkezési térré válnia. Az Ostdeutsche Post, nov. 30-dikai száma ismét az orosz török viszályt veszi elmélkedése tárgyául: Ne áltassuk magunkat — úgymond — Európa állapota aggasztóbb, mint bármikor. Azon katonai hadjárat, melyet Oroszország Törökország határszélein Európa és Ázsiában folytat, e pillanatban sokkal kevésbé fontos, mint azon diplomatikus hadjárat, melyet az Londonban tesz. Ha az orosz diplomatának sikerül a franczia-angol szövetséget megtörni, akkor tízszerte nagyobb és gyakorlatibb sikert vívott ki, mintha Omer pasát a Dunafejedelemségekből kiverte volna. Londonban, az angol kabinet határozataiban fekszik az európai béke végeldőlése. Párisban a békeremény már háromnegyed részben el van játszva, csak a késlekedő Angliától várhatni még némit. A „Times“-nek folytonosan congressusról szólása bizonyítja, hogy az öreg Aberdeen jobban szeretné a Themse mellett ülésekben eldönteni a keleti kérdést, mint a fekete- és keleti tengeren czirkálások által. De már maga a „Times“ is némileg alábbhagy, s azon zaj, melyet az összes többi sajtó e congressustervek fölött üt, bizony nem kedvező jel azon tetszésre nézve, melyet lord Aberdeen ezen terve az országban talál. Semmi kétség többé , hogy Francziaország Angliát cselekvésre ösztönzi. — Mi mindjárt az első napon, melyet a két Bourbon-ág kibékülése itt Bécsben tudomásra jutott, mondottuk, hogy Lajos Napóleon ezt Oroszország részéről adott hadjelszónak tekintendi, és hogy a franczia államfő netalánt békés intézkedésében változás történhetik. Most majdnem minden rajnántúli és angol lap azt mondja, hogy a fusio Oroszország befolyásával létesült. A Paris és Sz. Pétervár közti feszültség ez által bizonyosan nem szelídült, s Walewsky grófnak Fontainebleauba történt rejtélyes hivatása mindenesetre jelentékeny fordulatpontot látszik az angolfranczia szövetségben jelenteni, s a franczia követnek Londonba visszatérése e fordulatpontot kétségtelenül nemsokára gyakorlatilag fogja a világnak tudomásul adni. AUSZTRIAI BIRODALOM Veronában egy hirdetmény jelent meg, mely ő exja, gróf Radetzky tábornagynak od. 21 -ki kiadványát hozza emlékezetbe, minélfogva minden fegyvertartási engedély beadandó, hogy azok ujjakkal cseréltessenek ki. A „Patrie“ Obrenovich Milos herczeg oláhországi útjáról ekként ír: „Egy nov. 19-kén kelt bécsi magán értesítés szerint, jól értesült személyek hiteles forrás után tudni akarják, miként Obrenovich Mihály herczeg készülőben volt Konstantinápolyba menni, hogy ott a szerb fejedelemséghezi jogait és igényeit érvényesítse. E lépésre e, hír szerint a szerb kormánynak, Garasavin miniszter orosz befolyás által eszközölt lemondása ótai ingatag állása által indíttatott.“ Más lapok ismét őt Gorcsakoff herczeghez utaztatják, amellett maradandót. Azok, kik a jelen viszonyokat ismerik, könnyen belátják, hogy Obrenovich ex-knéz az orosz táborban tartózkodva nem egyéb, mint az uralkodó Karagyorgyevics Sándor szerb fejedelemhez orosz részről intézett figyelmeztetés azon viseletre nézve, melyet részéről a török hatalom irányában az orosz kabinet elvár. Ezért nehéz e fejedelem jelen állása. KÜLFÖLD Németország. Münchenből f. hó 26-káról imezt írják : Ma dél u. 2 órakor történt mindkét kamra üléseinek ünnepélyes megnyitása. Az ülésterem karzatai tömve voltak néző közönséggel. 2 órakor megjelent Luitpold herczeg, a kir. ház herczegei s ezek kísérete, fogadtatva mindkét kamra küldöttségei által. Luitpoldig a trón hágcsóia lépett s imigy szólt: „Ő Felsége a király engem megbízott, legmagasb nevében a rendkívüli országgyűlést 1853-ra megnyitni; megkérem tehát minden előtt az állam- s belügyminiszter urat, hogy a legfelsőbb meghatalmazványt olvassa el.“ Miután ez megtörtént, az igazságügyminiszter az esküformát olvasta, s a belügyminiszter általi névszerinti felhívásra gr. Pappenheim, dr. Harlesz és dr. Bayer mint országtanácsnokok üléshelyükön maradva tették le az esküt. Az eskületétel után a belügyminiszter mindkét kamra üléseit a király nevében megnyitottaknak nyilatkoztatta s felbízta azok tagjait, hogy az eléjök terjesztendő munkálatokat kezdjék meg. Mily neműek lesznek ezen munkálatok, arról még csak sejtelmeink vannak; a legközelebbi hét bizonyosságot hozand. Az ünnepélyesség Staufenbergi Schenk báró, az országos kamra elnöke által Ő Felségére mondott éljennel, mely a számos gyülekezettől háromszor élénken viszonoztatok, végződött. Kalsruhébólf. hó 25-kéről jelentik, hogy az államminisztérium , miután a kormány erősebb ellenszegülésre talált, mintsem eleve föltette , már 21-kén abban egyezett meg , hogy az elfogott lelkészeket szabadon bocsátja s jövendőben csak apró pénzbüntetéseket (10 órtig terjedőket) fog ellenök újabb törvényáthágás esetében alkalmazni. A békés állapot visszaállítása végett a nagyherczegi kormány a Németország részére rendelt pápai nuntius közbenjárását kérte fel. Mannheim, nov. 24. A „Schw. Merkur“ jelenti, miszerint az ide érkezett hivatalos tudósítások szerint, az odenwaldei fölkelési hírek merőben alaptalanok. Annyi igaz, miszerint bizonyos egyházközség férfiai a hivatalnok háza előtt megjelentek, de ennek felszólítására ismét csendesen hazamentek. A Taubergrund papjai, kik az érsek pásztori levele közzététele miatt, múlt vasárnapon az elfogatás veszélyének tevék ki magukat, miután a fellázadt népet megnyugtaták, önkényt állottak a törvényszékekbe. Francziaország, Paris, nov. 23. A mai Moniteurben egy oklevél, a törvényhozó testület utólagos ratificatiójának fentartásával , a belügyminiszternek 3,500,000 frankra hitelt nyit, mi „a munkás osztályok foglalkoztatására megkezdett munkák, névszerint országutak építésére lenne fordítandó.Ugyan a czélból, hogy a szigorú időszak közeledtével új munkaforrások nyitása által a munkás osztályok felsegeltessenek, egy más oklevél a nevelésügyi miniszterre olyformán biz 500,000 frankot, hogy annak egyik fele községi iskolák , a másik pedig templomok és paplakok építésére fordittassék. — Egy harmadik oklevél a kereskedelmi, földmivelési és ipartanács indítványa értelmében létesíti a külföldi kőszén- és vasra vonatkozó beviteli- vám-reformot. Páris, nov. 24. Caillé altábornagy Konstantinápolyba rendeltetett, és pedig, a franczia hadtest vezérkari fejének minőségében. Minthogy Caillé altábornagy régebbi években mint vezérkari századparancsnok az ázsiai csatatéren, név szerint a fekete tenger partjai körül jelentékeny ismereteket szerzett, az a vélemény, hogy ő képes lesz franczia kiszálló csapatok vezénylésére. Páris, nov. 24. A lapok ma a semmitő törvényszéknek a levelezési ügyben hozott végítéletét köztik. Miután előbb a Code pénal különbféle pontjainál fogva kimutattatik, hogy a rendőrségi elöljárónak joga van nyomozási esetekben a leveket felbontani, igy következik tovább : „Tekintetbe vévén . . . hogy a levéltitok sérthetlenségének elvitathatlan elve a felforgó esetre nem alkalmazható , hogy a levelezések, melyeknek utján a nyilvános rend , birtok és polgárok biztossága támadtatik meg, jogsértést tartalmaznak, s nem azok közé számíthatók, melyeket a törvény véd és védhet; hogy a morál és ész elveinek megsértése nélkül lehessen megengedni , hogy a postaigazgatóság bűntetteket tegyen büntetlenekké, s elvonjon egy corpus delicti-t a törvényszék , s az ehez tartozó rendőrigazgató vizsgálatai elől, hogy különben is a lefoglalás jogát, úgy a vádoltak lakában mint egyebütt akárhol, a rendőrigazgató mindig gyakorolta, hogy az a törvényszékeknek mindig és minden ügyekben adatokat szolgáltatott , hogy egy ily jogot nem lehetne a közigazságkiszolgáltatás nagy veszélyeztetése nélkül megingatni, tapasztalat bizonyítván , miszerint a rendőrigazgató, köszönet erélyének, legtevékenyebb és leghasznosabb előmozdítója a megtorló törvényszéknek, melylyel együtt fáradozik, stb.“ Páris, nov. 25. — Az angol követségi palotából értesülünk, hogy Londonban a hadügyminiszteri irodákban a legnagyobb tevékenységgel munkálnak azon tervek kidolgozásán, melyek keleten a franczia és angol szárazi és tengeri haderő „fegyveres mediatio“-jának alapjául szolgálandnak. A tervek először a londoni tengerészeti irodába küldettek át, s az erre vontkozó nézet azon nézettel fog összehasonlíttatni, melyet az angol vezérkari bureau épen adandó. Mihelyt a munkálat be lesz fejezve, az egészet még egyszer megvizsgálják a foreign-office-ban, s kétségkívül alá is írják. Az itteni minisztériumban e hoszadalmas eljárásért annyival inkább békétlenkednek, mivel az offensív és defensív szerződés alapelvei már mindkét részről elfogadvák. Ez alapelvekhez van mérve Baraguay-d’ Hilliers altábornagy utasítása is, s ámbár Lyons admiral küldetése idejében Clarendon lord által neki (sir Lyonsnak) hasonló utasítások adattak volna, mégis itten attól félnek, hogy daczára Cowley lord biztosításának, ezen utasítás nem oly határozott, mint az új franczia követé. Mondják, hogy Napoleon Lajosnak az angol kabinet aggasztó politikája sok gondot ad, s ha jól értesültünk, a londoni franczia követhez tegnap egy futár érkezett, kinek sürgönyei a foreign-office határozatainak siettetései tartalmazzák. Az itteni kormány azért semmi oly lépést nem teend, mely tán az angol politikával szemben compromissiot lenne előidézni képes. A török kormány e pillanatban új hajógyárt szervez a franczia és angol flotta hajóinak kijavítására. Ezen rendelkezést a hadihajóknak Konstantinápoly kikötőibeni összehalmozása tette szükségessé. A hajógyár műhelye bevégeztetése után az egyesült flották admiráljai szabad rendelkezése alá bocsáttató. Egy Trebisondban letelepült angol kereskedőház szerződést kötött a brit kormánynyal, miszerint kötelezi magát a fekete tengereni angol flotta számára szükségelt szén szállítására. A szerződvény Dunde 3 admiral által íratott alá. Roget, a tüzérség parancsnoka Rómában, ki az olasz-