Pesti Napló, 1857. május (8. évfolyam, 2187-2212. szám)
1857-05-23 / 2205. szám
117—2205. 8-dik évf folyam. Szerkesztési iroda: Egyetem-utcza 2-dik szám, 1-ső emelet. Szerkesztő szállása : Uri-utcza 3-dik szám. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Vérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. K i a d ó - h i v a i a i: Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körütt, panaszok, hirdetmények) a kiadó hivatalhoz intézendők. 1857. Szombat, máj. 23. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán Évnegyedre . . . . 4 frt p. p. Félévre . . . . . 8 frt p. p. T* J i+man Q1 J--.fi hssílos petit sor háromszori hirdetésnél 4 p. kr. BémiaCtmények: CllJct.|yBgril) külön lOpkr.Magín vita Ghasíbos petit sprepkr Pesten, házhoz hordva: Évnegyedre .... 3 frt p. p. Félévre...................6 frt p. p. FEST, május 23. a csász. kir. Apóst. Felsége Váczon. (A „Budapesti Hírlap“ után.) Május 20. Ma újólag egy szép napot jegyzünk fel a császári utazás évkönyvébe, s annak, mit az barátságost és szivemelőt nyújtott, kétszeresen becsesnek kell föltűnnie, mivel az egész ünnepély — hogy úgy szóljunk — rögtönzött volt. Csak tegnapelőtt értesittettek Vácz városa hatóságai arról, hogy ma délelőtt Császár Ő Felsége boldogító látogatását várhatják ; s a 36 órai rövid időköz alatt, a város valóban ünnepies kinézést nyert, mely a szemnek szintoly jól esett, mint azon érzületnek, melyből ezen nyilatkozat eredt, minden hazafi szivében őszinte örömet kelle gerjesztenie. Azon élő sétányhoz, mely a pályaudvartól a városba vezet, egy mesterséges csalatkozott magas árboczokból, mikről váltogatva a császári, ausztriai, bajor s magyar zászlók lobogtak, s melyek egymással óriási galyfüzérek által voltak összekapcsolva ; itt a mesterség elmésen utánza azt, mit a természet az út első felében alkotott. A házak valamennyien zászlókkal voltak díszítve ; s mindenütt, hol a Felségének a város földére kelle lépnie, mesterséges gyepek özönték ki üdítő illataikat. A pályaudvarnál balra a 6-ik vadász zászlóaljnak egy százada, az összes tisztikarral, (melyhez a Vácoon lakó nyugdíjas tisztek is csalatkoztak), s a zenekarral, jobbra pedig a község képviselői, Réthy polgármesterrel élükön, a hivatalnokok stb. voltak, felállítva. 11 óra felé a,különvonat a taraczkok dörgése közt előrobogott, s Ő Felsége, Albert Főherczeg 0 cs. k. Fenséges fényes környezet kíséretében, az örömittas tömeg közé lépett Réthy polgármester . F elkövetkező rövid magyar beszéddel Üdvözlő : „Felséges Császár és Apostoli Király! Legkegyelmesbr! Öröm özöne bobtá el e város lakosainak keblét, midőn azon legmagasabb kegyelemről értesittettek, hogy Császári királyi Apostoli Felséged városunkat legmagasb személyével legkegyelmesebben szerencsésiteni méltóztatik ; kettőzted és neveli forró örömét Vácz összes lakosságának Felséged szerencsés magas megérkezése és személyes drága jelenléte. — Engedje meg tehát Felséged, hogy ez örömmel eltelt város lakosainak, melynek küldöttjei mi vagyunk, legmélyebb jobbágyi hódolatukat Császári királyi Apostoli Felségd előtt legalázatosabb tisztelettel e város határánál bemutathassuk, azon buzgó ima-ohajtásunkkal együtt, hogy Császári Királyi Felségteket az örök mindenható, hoszu évek során át, legmagasb Császári családja és e haza boldogitására éltesse !“ Háromszoros viharos Éljen kisérte a polgármester e szavait, mire ő cs. k. Apostoli Felsége hasonlag magyar nyelven a hódolatot benső megelégedéssel elfogadni és Vác városát a császári kegyről biztosítani méltóztatott. Ő Felségének a pályaudvarból kiléptekor az általános viharos Udvriadal ismétlődött. Az út két szélén a város és környék lakosai álltak, az utóbbiak csoportonként, melyek mindenike fölött egy tábla nyúlt föl az illető helység nevével, aztán az izraelita község képviselői, mely e nap emlékére az építendő városi kórház számára 200 pftot ajándékozott. Mind ünnepi öltözetben s virágok vagy zászlókkal kezükben. A legpompásb látványt nyujtá a paraszt bandérium festői nemzeti öltözetében, a hartyáni jegyző vezetése alatt, ki gazdag aranyrojtu ingben, gatyában s hasonlag dús arany zsinorzatu ujjasban állott e szép lovascsapat élén, mely az egész menet előcsapatát képezte. Közvetlen előttük 12 testőr lovagolt ezüst zsinóros kék attilában, hasonló felöltönynyel, ezüst szegélyzetü vörös csatárokkal pompás lovaikon. Hogy a csapatokat ne kelljen órákig a tropicus hőségben állani hagyni. Ő Felsége azok fölött tüstént szemlét tartani méltóztatott, és a sűrü nézőtömet, élénk részvéttel nézte a katonai látványt. Innen3 Felsége a székesegyházba ment, melynek bemenete előtt a főm. püspök és az összes clerus várta. Ekkor a templomnak elláthatlan néptömeggel megtelt helyiségeiben bálaima emelkedett Ő Felsége szerencsés oda jöveteléért, az éghez, s a még sokkal számosabb, künn álló tömeg néma áhítattal hallgatá az orgonahangokat, melyek a csendességen át hozzá elhatottak. Ő Felsége most szakadatlan éljenzésektől kisérve a siketnémák intézetébe ment, mely szó szerint illatozó kertté lön átalakítva, s ott a vizsgáló terembe léptekor Lipóczy József növendék által rövid beszéddel üdvözöltetett. Láthatóan meghatva hallgatá Ő Felsége a szegény gyermek megszólítását, ki annyi szerencsétlennek nevében hálát rebegett ez intézet fentartásáért, melyben a tanárok szorgalma és kitartása a természettől azt kikénytelni igyekszik, mit az egyes szerencsétlenektől mostohán megtagadott. Ő Felsége néhány egyes növendék vizsgáján jelen lend, a női kézi munkákat, háló-és éjszobákat megszemlélni, s az ezen szegény gyermekekre vonatkozó összes részletekről oly szívélyes részvéttel tudakozódni méltóztatott, hogy a számos jelenlevők örömteljes megindulással lesték a felséges Uralkodónak minden egyes szavát, kinek nemes szivében a harczos hősiessége mellett a humanitásnak szelíd gertelmei is mind barátságos helyet találnak. Ő Felsége ismételve kijelenté legmagasb megelégedését, s az intézet igazgatójának — hogy a növendékeinek némi örömet szerezzen — tüstént kétszáz pstot nyujtatott át. Még nagyobb részletességgel méltóztatott erre Ő Felsége az ügymenetet a szolgabirói hivatalnál, mind a politikai mind a törvénykezési ágazatot illetőleg, pontos vizsgálatnak alávetni, továbbá a szolgabiró hivatal közelében fekvő börtönöket legmagasb megszemlélésre méltatni. Ezután következett a maga nemében valóban nagyszerű büntető fogház. Ő F e 1ség e szobáról szobára ment, s alig hisszük, hogy az egész intézetben valamely jelentékenyebb helyiség létezzék, mely a Császár élesen látó szemeit kikerülte volna. A dolgozó teremek, hol a fegyenczek Ő Felsége beléptekor a néphumuszt énekelték, a háló- és betegszobák, a mesterileg készített templom, mely minden fegyencznek lehetővé teszi, hogy az áldozópapot folyvást szeme előtt láthassa, a mosókamrák, a konyhák és sütőszobák, hol Ő Felsége az ételeket és a süzetet megizlelő, mindez a legrészletesb megszemlélésben részesült az emberszerető és még a bűnbönetek javáról is atyailag gondoskodó Uralkodó részéről. Míg mindez az intézetek falain belül történt, villámgyorsasággal az utczán is tudomásra jutott, s valahányszor Ő Felsége kilépett, a lakosság szivbeli öröme hangos Üdvkiáltásokba tört ki. Ő Felsége a mindenütt talált renddel láthatólag megelégedve, a megszemlélt intézetek állapotávak legmagasb megelégedését ismételt ízben nyilvánítani méltóztatott. Fél két óra tájban Ő Felsége hosszan tartó Éljenek közt külön vonaton ismét elhagyá a várost, a lakosok szivében e magas látogatás boldogító emlékét és még csak azon egy óhajtást hagyván hátra, vajba a szeretett Uralkodót. Ő Felségének az egész országban imádott Császárnénak kíséretében , mielőbb körükbe visszatérni láthatnák. A NEMZET NAPSZÁMOSAI. MAGYAR KORRAJZ. IRTA: "WCrevelben.. (Folytatás.) A convictusi diák. Hej, magam is ispángyerek voltam, azért nagyon jól tudom, hogy milyen sok jó tanácsot és milyen kevés húszast kaptam, mikor a diákoskolába föleresztettek. A nemzetes asszony a szünidőnek legutolsó három napján úgy telerakta jó tanáccsal a fiát, hogy szegénybe alig fért egy kis étel. Aztán egy világos színre festött ládába rakván minden mozdítható portékáját, olyan prédikácziót tartott a fiúnak, hogy Váczig ordíthatna bele, ha a kocsis miatt nem szégyelné a sírást. Az atya vitte föl a fiút, az anya pedig a bőséges áldás és tanítás mellé még a markába nyomott valami nagy darab pénzt, mely valóban igen sokat érne, ha rézből nem csinálták volna. Ennyivel nem lehet elkényeztetni a gyereket, kivált ha még azt is hozzá teszik, amit a szigorú édes anya mondott, — hogy „gyerek, jó légy, mert ez ám az utolsó, mit szüleidtől kaptál.“ Nem akarom az anyát gyanúsítani, hogy azt az egy darab rézpénzt értené, ámbár akitől több nem telik, az is sok, hanem inkább a jó tanácsot. * Lásd :Pesti Napló* 116. számát, szeretetet és gondot, mert elhihetik önök, hogy ez az ispánné nem fogad ugyan nevelőt a fia mellé, de a szeretetet sem bízza másra, hanem szereti úgy, hogy olyan szeretetről egy méltóságos anyának kevés fogalma van. Egy esztendőt az apai költségen fejezett be, a másodikban már Balogh kanonok Váczon volt, s a tisztelendő kegyes rendű atyákból hat kitűnő fiút aláltatván magának, az ispánfia legelső volt az ajánlottak közöl, s azon pillanattól fogva Balogh kanonok urnái volt ingyen asztala. ,Mi akarsz lenni, fiú ?* kérdi Balogh kanonok a gyereket. „Még nem mondta édesapám, hogy mi legyek.“ ,Nem szeretnél orvos lenni ?* „Nincs annyi pénze az én édesapámnak, hogy odáig segélhessen, — azt mondták otthonn , — felel a fiú, aztán azt is mondta édes anyám, hogy ha jó megy a dolga az orvosnak az is baj, meg ha roszul megy, az is baj.“ ,Hát földmérőt láttál-e ?‘ „Láttam igen is, az méri lánczczal a földet, hanem édesanyám tudom nem engedné, hogy az legyek , mert a földmérők csak úgy boldogulnak, ha valakinek többet mérnek, ezért aztán a pokolban tüzes lánczczal méregetik a pokolnak hosszát.“ ,Akkor ne légy, fiam, földmérő, — mondja Balogh mosolyogva a gyermeknek észrevételein, — inkább légy tiszttartó.. . . „Kérem alázatosan az én apám csak ispán.“ ,Vagy úgy! . . . mondja Balogh, . . . hát ispán nem szeretnél lenni ?* „Én szeretnék, ha nem édes apám azt mondja, ha ispán leszek, akkor nem szabad mást akarnom, mint amit a director parancsol; mert ha a director a kékre azt mondja, hogy az zöld, — az ispánnak is azt kell mondani; mert ha azt nem mondja, — a director elküldi. ,És te nem akarnád azt mondani, hogy a kék nem kék, hanem zöld?* „Hisz akkor hazudnám?“ mondja a fiú elvörösödve, s önkénytelenül érezve, hogy a véleménynyilvánításhoz legelőször fogott életében, s igy némi bátorság kellett hozzá. ,Bizony még pap lesz belőled!* „Anyám is mondott olyasmit, hogy nagyon szeretné.“ ,Na, még azért nem kell pappá lenned, mert anyád szeretné. — mondja Balogh, . . . majd ha megnézsz, akkor magad tudod legjobban, szeretnél-e pappá lenni, vagy sem? aztán majd akkor édesapádat is megkérdezheted, hogy ő is mért nem állt be papnak ?* A gyerek hallgatott, nem mintha az utolsó szavakon tűnődnék, hanem még várta, hogy a kanonok úr kérdez még tőle valamit, s minthogy az nem szólt, a gyerek az első bátorság után még egyre bátorkodott. „A fiskálisságot még nem kérdezte tőlem a nagyságos úr ?“ ,Nem kérdeztem ?* „Nem ám, — felel a gyerek, — pedig sok fiskális van, azt mondják.“ ,Fiam, annyi, hogy a szúnyog csak valamivel több, mint a fiskális.* „Hát azoknak mi dolguk van, kérem ássan ?“ ,Dolguk? .... ismétli Balogh, . ... Azoknak bizony gyönyörű mesterségük volna, — ha valamennyi azt mivelné, — látod, azoknak kellene az igazságot védelmezni.* „Parancsol azoknak valaki ?“ „Azt tartom, senki sem parancsol.“ , Azoknak nincsen directoruk, mint az ispánoknak ?* „Hát mért kérded ?“ ,Én nagyon szeretném, ha én is megmondhatnám az igazat, annélkül, hogy azért engem a director elkergethetne, mint az ispánokat.“ Baloghot meglepte e különös gyermek, kit némileg maga szabadított föl a beszédre, s most már oly messze ment, hogy szinte kedve volna megállítani, hanem ha eddig van, föltette magában, hogy figyelemmel kiséri és nem engedi, hogy e gyermek az emberek lába alá kerüljön. Keszi Balázs úr megnézvén a convictust, sorba kérdé a gyermekeket, utóbb Péterhez kerülvén, a kanonok diákul figyelmezteté, hogy a fiútól valami együgyüt ne kérdezzen, mert ez aligha marad adós. ,Hány szeze a világ ? kérdi Keszi a fiút, kinek még nevét sem tudá. A gyermek sokáig nézett a kérdezőre, felelni nem felelt, míg a kanonok nem biztató: „Nos, miért nem felelsz?“ ,Én már egyszer feleltem annak a bácsinak erre a kérdésre, mikor igen kicsiny voltam.* „Hol feleltél, édes fiam, kérdi Keszi Balázs kezén fogva a fiút.“ ,Mikor édesapámmal Kákéban látogatták meg a bácsit.* „Így te ösmersz engemet, fiam?“ ,Igen, ismerem a bácsit, — édesapám mindig azt mondja, hogy jól tanuljak, aztán olyan okos ember Sluda, május 20. Zsófia Föherczegné ő császári Fensége hogylétében a lefolyt éjen át — mely alatt a Föherczegné álma kevésbbé volt félbeszakítva, mint az előbbmúlt éjeken — szembetűnő javulási fordulat következett be, mely a betegség nemsokára a lefolyását remélteti. Dr. Götz Bécsből ismét ide érkett. A tegnapi nap lefolyása alatt Zsófia Főherczegné ő császári Fenségénél az öszves kórtünemények kevesbedtek, mire nyugalmas és következett. Buda, máj. 22. 1857. Reg. éli 8 óra. Seeburger, udv. tanácsos s. k. cs. k. első udv. orvos. Dr. Fritsch, s k. cs. k. más.udv. orv. Dr. Goetz, s. k. Válői Zrolt rendszere, IV. A választott bíróság rendszerében nem csekély jelentőségű annak meghatározása, hogy mily tárgyak s ügyek felett lehet annak helye, s azon kérdés eldöntése, hogy a választást illető egyességnek mikép kell alakulnia ? Ami a tárgyat illeti, az, hogy ez üdvös intézet minél nagyobb elterjedést nyerjen, szükséges, hogy a magánosok minden jogi körükbe eső tárgyak felett használhassák a választott bíróságot. Ez elvet valamint minden európai ügy az ausztriai törvényhozás is elfogadta. Azonban ez elv nem maradhatott egy fontos kivétel nélkül. Vannak ügyek, melyeknek eldöntését a magánosok önkényére bízni nem lehetett, hacsak fontos társalmi érdekeket kockáztatni, sőt veszélyeztetni nem akarnánk. E tárgyakat tehát nem lehete a szabad választási bíráskodásnak átengedni, miután ez szabad rendelkezést rejt magában, •amit azon tárgyaknál a közczélok s állami érdekek nem tűrhetnek el. Ily ügyek, p. o. azok, melyek a házasság érvényes érvénytelenítése, ágy asztalteli elválás, polgári állás stb. körül forognak, vagy melyek a közrendet, községi ügyeket, alapítványokat stb. illetik. Könnyű belátni, mikép ily tárgyak körül a közérdekekből megalapított szabályoktól eltérni közhátrány s veszély nélkül alig lehetne, mi történhet-nék, ha a választott bíráskodás szabad rendelkezése alá bocsáttatnának. Azért ily kivételek feltalálhatók minden európai törvénykönyvben. Az ausztriai törvény reánk vonatkozólag, midőn kimondá, hogy a felek minden jogügyeiket választott bírák elé beterjeszthetik —mi a vál. bíróság szabad használatának elvét foglalja , magában, e mellett mindjárt megalapítá a kivételt is , azon szabályhoz közvetlenül hozzácsatolván , hogy csak amennyiben azok iránt intézkedni szabad hatalmuk van. Ez fejezi ki azt, hogy vál.bírákat csak azon jogi viszályokban használhatunk, melyek a magán polgári jogokra vonatkoznak, melyek iránt t. i szabad rendelkezéssel bírunk ; de nem azokban is, melyek a közügyet bármikép érdeklő viszonyokat érintik — melyek iránt t. i. a magánosok szabad rendelkezéssel nem bírhatnak. Mindezt azonban a törvénynek idézett szavaiból csak következtethetni, mert azokban az nincs kifejezve; valamint pedig minden következtetés önkényszerű s mindig némi bizonytalansággal s változékonysággal jár ; úgy e nem kevéssé hátrányos következményektől tarthatni a törvény érintett szabályánál is. Azért más újabb törvényhozások részletesebben, határozottabban s világosabban rendelkezének, így a porosz törvény nemcsak azt tartalmazza, hogy minden szabad rendelkezésű ügyekben lehet vál.bíróságot használni, hanem azonfelül következő szabályt is: „Alle Streitigkeiten, bei welchen das Gemeinwesen nicht betheiligt ist, und welchen sich zur Mittheilung an den Staatsanwalt nicht eignen, können durch Schiedsrichter entschiden werden.“ — A franczia törvény pedig még részletesebben rendelkezik következőkben : „On ne peut compromettre sur les dons et legs d’alimens, logement et votémens, sur les seperations d’entre mari et femme, divorces, questions d’état ni sur aucune des contestations qui seraient sujettes à communication au ministére public“ (art 1004). Azután a perrend. B. §. részletesen elősorolja azon tárgyakat, melyek az államügyészség elébe tartoznak. Ez azon ügyekre nézve, melyek a vál. bíróság tárgyait képezhetik. Ami pedig a vál. bírósági egyességet illeti, a melyben a felek egymást a vál. bíróság használatára kötelezik le, erre nézve törvényünk azt kívánja, hogy a lényegét képező viszonos megegyezés a) Vagy írásban tétessék fel, vagy a bíróság előtt köttessék, máskép nem bírhatván kötelező erővel. A franczia s más államokban nagy előny a felekre nézve az, hogy az ily egyességet a közjegyzők előtt is megköthetik; b) ily egyesség meghatározott perre való tekintet nélkül is köthető , úgy hogy abban a peres tárgy s bíráskodó személyek kijelölése okvetlenül nem szükségeltetik; később peres vita csakugyan keletkezvén, a felek külön egyezkedhetnek a bírák személyei iránt s ez nem történvén, mindenikrél egy választott birát nevezend ki. És ha valamelyik fél vonakodnék, arra bizonyos idő alatt biróilag szólitathatik fel, különben helyette a biróság teljesítvén a kinevezést. A franczia törvény szűkebb körre szorította a felek egyesség kötését, mert semmiség feltéte alatt megkívánja, hogy minden ily egyességben kijelöl essék mind a per tárgya mind a bírák személyei. És ez sok esetben akadálya lehet a vál.bíráskodás alkalmazásának. Törvényünk a bírák személyes számának meghatározását csak akkor követeli, ha az egyesség valamely meghatározott, már közelgő, vagy meg is indított perre nézve köttetik. Végre ily egyességben törvényünk szerint a feleknek a választott bíróság határozata elleni mindennemű folyamodás s fölőbb hivatkozásról le kell világosan mondaniok. Ez ismét oly szabály, melyet alaposan lehet megtámadni. Mert az egész vál.bírósági intézet kiválólag a magánfelek érdekeinek előmozdítását célozza. Ha tehát azok érdekükben lenni találják ügyük újólagos átvizsgáltatását, azt érdekeik előmozdítása végett meg kell engedni. Az eljárás gyorsasága veszt ugyan, de aziránt legfőkép maguk a felek vannak érdekelve. Még a jogbiztosság is nagyon javalja az ismért átvizsgálást, ha csak esküttszék nem bíráskodott. Azért nemcsak a franczia s porosz törvények engedik meg a vál.bírói ítéletek elleni fölebbezhetést, hanem engedik azt rendesen a legújabb törvényhozások is, mint nevezetesen p. o. az 1850-ki bajor s badeni codexek. A joggyakorlat ez államokban azt tanúsítja, hogy a fölebbezés, fölülvizsgálat használhatása sokat tesz a felek nagyobb megnyugtatására s a törvényekbeni bizalom emelésére. SZOKOLAY ISTVÁN: A mezőgazdasági tárlat Bécsben. VI. , Bécs, máj. 20. Rendszerint kétféle kiállítók fordulnak elő minden tárlaton : olyanok, a kik, mint termelők, czikkeik kelendőségét tűzik czélul s ezt a kiállítás által is emelni akarják; megint olyanok, akik becsület és kitüntetés tekintetéből pályáznak s nem kímélnek semmi áldozatot, csakhogy kitüntetésre tegyenek szert. Az előbbieknek, az utóbbiak irányában , rosz dolguk van , mert az ő termelésüknél