Pesti Napló, 1858. július (9. évfolyam, 2515-2541. szám)

1858-07-15 / 2527. szám

141-2527. 9-dik évf­folyam.PESTI NAPLÓ. Főmunkatárs b. Kemény Zsigmond. Szerkesztési iroda: Egyetem-nteza 2-dik szám, 1-be emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó­hivatal: Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Vidékre, postán Évnegyedre . . . . 6 frt pp. Félévre 11 frt pp. Előfizetési feltételek: Pesten, házhoz hordva . Évnegyedre . . 5 Ért — kr. pp* Félévre . . . 9 frt 30 kr. pp. TM m. _ reievre . . . smai ar. pp. nirOptm^nVAb’ dH a ■ 6 hasába petit Bor 1-szeri hirdetésnél 4 pkr. Bélyegei UH UC UllClljCB. Ülj a • külön 15 pkr.Magán vita 4 hasábos petit sor 15 pkr 1858. Csütörtökiül. 15. Távirati tudósítás a bécsi börze árfceletéről julius 14. 1858. Érték | Pénzb.jj Érték |Pénzb.| Érték |Pénzb.| Érték Államkölcsön 5%-es metalliques s met. . . . 4%-es met. . . 3%-es met. . . 2­,%-es met . 1%-es met. . 20%-es bankó 5%-es B sorozat . . . 5%-es lombard velenczei 5%-es nemzeti kölcsön . 5%-es als. auszt. urb. k. 5%-es magyar és gall. . 5%-es más koronaorsz. 5%-es sopronyi . . . 5%-es sorsolhat.gloggniczi 4%-es pesti ..... 4%-es majlandi . . Sora] «{^kötelezvény. 1834-diki.................. 1889-diki . . . . .' 1854-diki ..... 82% 72% 65'/, 50 4ig, 16»/. #5 % 94 96 94 83­%« 94% 83’%. 84*/. 96 97 96 95 308 133% 109% Trieszt kölcsön a 100 frt Comp.­­Rentpap­irok Eszterházy 40 . Salm. sorsjegyek Pálffy . . . Genois t . Clary hg. . . Windischgrätz hg Waldstein gróf Keglevich gróf Vasútrészvények t­jszaki vasút . . Ham vasút ... . . Államvasúti certific. Lincz-budweisi . . Lombard-velenczei . Erzsébet nyugoti pálya Tiszai pálya .... Ferencz József keleti pály. Pardubiczi vaspálya Keletgalicziai . . 109 16% 79 43% 39 37% 37% 26% 27% 15 166% 256% 302 234 100 100 100 93% Iparrészvények. Bankrészvények Bankcertificat . . Hitelintézet 4 . . . Escomte-bank . . . Lloyd részvények . . Dunagőzh. részvény.­­ .. 13-ki kibocsátv Pesti lánczhid . . . Bécsi gőzmalom Elsőbbségi kötvények. 5­/, Lloyd .... 5% Éjszaki vaspálya 5% Gloggnitzi . . . M/n Gőzhajózási . 1 Államvasut­a 500 franc Lombard , 275 lira . Váltó (devisek). Amsterd. 2 hóra r.. . Augsburg uso . ... 968% 166’/, 237'/, 117­% 845 537 59 70 h7 89% 81% 87 257% 258% 87% 105% Bnkuresti 31 napra fr. Stambul i ■................. Frankfurt 3 b. múlva f. Hamburg 2 „ „ . .. Livorno...................... London ................. Milano...................... Pária . • • ... . Pénzérték (valuta) Vert arany ]• . j . Szélarany .' . • * Napoleon d’or . . . Souverain d’or . . . Orosz imperiale. . . P. Fridriach1 d’or . . Angol Souvereings . . Ezüst . . ................... Párls, jul. 12. 41/,°/o rente „ 8*/, . . . . ,... London, jul. 12. 3% Cons. Pénzb. 264'/, 475 104’/, 77%. 104 16.13 103% 1223/, 7% 107% 8. 12 14. 12 8. 21 8. 39 10.13 43/, 95.— 68 45 953/g VASUTMENETEK. INDULÁS. Bécsből—Pestre: 6 óra 30 p.r.,és 7 ó. estre. Bécsből—Győrre : reggeli 8 órakor és 4 ó. 40 p. d. u. „ Debreczenbe 6 ó. 30 p. reggel 7 óra. Győr­ről—Bécsbe: reggeli 6 órakor. Szó­jyból—Győrre 2 ó. 45 p. d. u. Pe­stről—Bécsbe: 9 óra 5 p. reggel, 9 óra 30 p. estre. , Szolnok—Szegedre: 4 ó. 15 p. d. u., és 4 ó. 30 p.r. : „ Debreczenbe: 4 óra 30 p. r., 4 ó. 15 p. d. u. Szegedről—Pestre: 11 ó. 28 p. éjjel, és 2 órák. d. u. Debreczenből „ : 11 ó. 58 p. délben, 9 ó. 55 p. estre. Szolnokból „ : 4 óra 31 p. d. u., 3 ó. 13 p. reggel. Czeglédről „ : 5 óra 47 p. d. u., 4 ó 47 p. reggel. Szegedről—Temesvárra : 12 ó. 15 p. d u., 16. 20 p. éjj. Temesvárról—Szegedre : 6 ó. 50 p. r., és 5 ó 30 d. u. VÍZÁLLÁS. DUNA. Pesten, jul. 14. 5 ‘ 3" 2'« 0 felül. Pozsony, jul. 12. 6" 0-on felül apadóban Mosonyban, mart. 16. 3' 0 a. TISZA. Szegeden, apr. 22. 18' 4" 0 felül. Tokajban, jul. 10. 6' —" 0 felül. Naményban, jul. 8. —' 2" 0 felül. BÉG A. N.­Becskereken, jun. 30. 6' 10" 0 felül. Temesvárott, jun. 26. 2' —" 0 felül. KULPA. Sziszeken, jul. 4. 4' 9" 0 f. apadóban FERENCZCSAT. Tiszaföldv., jun. 30.3­­2" Of. A­ pesti gabonacsarnok bejegyzett árai jul. 14. mérő Alsó austriai Búza, marosi . ., bánsági. ,, tiszai . ,, bácskai. . fehérvári Kétszeres aj. Rozs............ Árpa . . Zab............... Kukoricza . . Köles . . . . . Bab............ Repcze . . . Súly. Font. Ezüstp. fr.|kr|fr.|kr 87—88 87— 88 86—88 85—86 84—87 77— 79 78— 80 66—69 48—50 82-84 80—83 88— 90 3.49] 3 36$ 3 80S ál 44] 2 20­­ 2 24« 1150 1142 2 40 2 24 3 30 3 54 3 48 V CD“4 S ° ft. | kr Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, jul. 14. Megcsalt az idő tegnap, — a sok bo­­rulat­i csepegés után sem lehetett eső, hanem a foly­tonos száraz szél verte ki egyre a már megérett ro­zsot , de most csakugyan csendesen esik. Az idő meg­­hütvösődése csak szerencsénk, különben a héten ismét igen sok jeget várhattunk volna. Most miután a fel­hőzés egészen keletről fordult, a mostani csendes eső is arról lővén, talán jobban mentek maradunk attól. Pesti gabonaárainkat a búzánál ismét 2 , 8 párral feljebb jegyeztük. Tegnapi kelendőségünkhöz még mintegy 600 mérő búzát és rozsot kell helybeli fo­gyasztásra adnunk, mely ma szállíttatik az alsó du­nai malmok részére. őszi szállításra a nyers repereolaj körüli vételkedv élénkül, a folytonosan szilárdan maradt áron, 283/4 pfton mázsánként több száz mázsa nyervén kelendő­séget. Makó, jul. 9. Szomorúan tekint az alföldi termesztő vetéseire. Hol máskor aranykalászos gabonák szoknak hullámzani, ott most apró, helylyel alig arasznyi, ritka búza mutatja a csekély kalászokat. A szokatlan hideg télre száraz tavasz és még szárazabb nyár követke­zett. Búzánk nagyon kevés, árpánk nem sok és silány lesz, a repcze kifagyott, a szőlőt hasonlókép megron­gálta a hideg. Eddig csak a kukoric­ához volt remé­nyünk, de a gyakori nagy és meleg szelek aligha ezt is meg nem fogyasztják. Nem is csoda! A föld egy év óta nem ázott meg jól. Ha jő is egy kis eső, vagy je­get hoz magával, vagy az utána rögtön következő dü­höngő szél annyira kifújja a nedvet, hogy néhány óra múlva nyoma sem marad az esőnek.Gyümölcsünk szin­te nagyon kevés.Mindezek daczára az aratás beálltával a gabonaárak valamivel alábbszálltak. A tiszta búza, melynek múlt őszszel 9—10 váltó forint volt köble, múlt hetekben fölment egész 14—15 írzig; a múlt heti vásáron ismét 13—14 vfrton volt kapható. A tavai 5—5 % vfrtos árpa 10 vfrtra szökött volt fel, most 8—9 vfrt. A kukoricza ellenben, melyre tavai nem igen gazdag volt a termés, még legjobban tartja ma­gát. Ennek köble most is 11—12 vfrt. Egyébiránt a forgalom most kezd majd aratás után élénkülni, s igy akkor fogom majd az árakat határozottabban megír­hatni. — A gőzhajózásnak nem soká örülhettünk, mert június végén az alacsony vízállás következtében megszűnt, míg ismét megárad Marosunk. Várjon nem lesz-e ez csak ősszel, nem tudhatjuk. 1. 1. Nyíregyháza, julius 10. Nálunk junius első felé­ben a gabna ára legmagasb fokon állott, a rozsnak keble 15—16 vftra rúgott fel, azóta azonban mindig b­ebeb száll, úgy hogy mai piaczon 9—10 vfton kelt a rozs, a búza 13 vfton, valamint az árpát és a kuko­­riczát 13 vfton tartották. A kelet nagyon lanyha volt, mert a felföldi vevők ma elmaradtak, a helybeli fo­gyasztás pedig piaczunkon figyelemre sem méltó. El­adó is kevés volt, a termesztők nagyon tartózkodók az eladásban, magasabb árt remélvén, a­mi egész bi­zonyossággal határos, mert Szabolcsban, melyet rozs­magtárnak lehet mondani, a rozs nagyon vékony, sok fej megfagyott és a tegnapelőtti és tegnapi szél nagyon sokat kicsépelt; némely rozsfej egészen üres, kivált a mely már érett volt. A szálkát, mely a szem­nek mentségül szolgál, a szél letördelte, e miatt a szem mintegy ki van dülesztve és ha a nagy szelek le nem csendesülnek, félni lehet, hogy e csekély ter­mésnek felét is kicsépelik. A búzatermés szóba se jöhet, a magot vissza nem adja, valamint az árpa is és a zab oly silány, hogy némely gazda a jószággal legelteti fel. Ha sz. Jakab napig esőt, de jót, nem kapunk, akkor ez idén itt nem lesz kukoriczaszüret és ha kapunk is esőt, még akkor sem várhatunk va­lami csoda termést, mert a kukoricza, mely évig sem ér, már hányja a virágát, de nem csövedzik. A ken­der nem ér semmit, kicsi; a konyhavetemények a nagy szárazság miatt üresre virágzanak. Ha a nyíregyházi határt, mely Szabolcsban legjelentékenyebb, osztá­lyozni akarnánk, akkor a búzatermés meg nem adja a magot, a rozs középszerűségen alul jól mélyen áll, az árpa ennél is alább való, a zab a roz­zsal egy szín­vonalban áll, a kukoricaa legjobb időjárás mellett sem adhat középszerű termést. Szénánk a tavali szűk terméshez képest alig termett­­, a­mi nyomasztólag hat a szarvasmarhára is, mert mai piaczunkon lehe­tett 75 Vfton meglehetős jó fias tehenet venni. Egy pár 3 éves kockáért 40 vftot kértek. A marhahús 19 vkr, a hús rész, a mértéke szinte rosz. A szalonna 70 vít mázsája. A szárazság nagy, a szél bő, mindent leperzsel. 1. 1. Sátoralja-Ujhely, jul. 10. Piaczi gabona­árak: búza 18 frt, rozs 12 frt 30 kr. tengeri 16 frt, zab 12 frt köbsönként váltóban ; napszámdíj, leszállítván az azon körülmény, hogy a szűk szénatermés körül ke­vés napszámosra volt és van szükség, férfi napszám 1 vsrt, nő munkás 30 kr. — Máskor ilyen időtájba: férfi 1 frt 30 kr., nő 50 kr. szokott lenni. Sarlós Bol­dogasszony napra eső országos vásárunkon igen sok marha volt kiállítva, és pedig az általános legelőszük­séget tekintve, feltünőleg jó állapotban, de vevői épen sem ad vidékről sem jővén, nyomott árakon­­ nagyon kevés kell. Bécs, jul. 11. A gabona árának a magyar piaczo­kon való emelkedése, mely a pesti piaczon legszilár­dabb, az itteni piacz forgalmán is igazított; s a béce gabonabörze, mely eddig a hangulatot szokta adni most máshonnan veszi az irányt. A külföldi termés hírek most kevésbbé kedvezőleg hangzanak min előbb. Porosz Sziléziában csak nagyon középszer termést várnak, kivált búzából és rozsból. Kivéve a berlini piaczon a rozsot, mely ott emelkedését vesz­tette, a külföldi piaczokon szilárdan emelkedő. Olmü­­z, jul. 10. Búza 4 frt 50, rozs 3 frt 5, árp 2 frt 31, zab 2 frt 27, köles 3 frt 36, bab 4 frt 16 lencse 5 frt 52 kr bécsi mérete pengőben, szénánál mázsája 2 frt 14 pkr. Troppau, jul. 11. A tartós szárazság oly takar­mányszükséget idézett elő, milyenre legidősebb em­berek sem emlékeznek.A takarmány ára igen felmen úgy hogy szénának mázsája 3 ft 30 pkron kel. A ga­bona, különösen tavaszi ára szintén rúg felfelé. A czi­korrépa ültetvények nagyon szenvednek a szárazság­ban; némely táblákat ki is kellett már szántani. Ré­szint mivel Poroszországból is roszak a hirek a czu­korrépa állása iránt, részint mivel a megmaradand répának egy része is bizonyosan takarmányul fog fel­dittatni, s ezáltal a répaczukorgyártás csökkenés szenvedend, a czukorár emelkedésre is számot tart­hatunk. Krakó, jul. 9. A múlt héten Lengyelországba csak a barani vámon keresztül érkezett gabona a­mi Michalowice felé volt bejövendő, az Modrzejo­won egyenesen Poroszország részére adatott el, a tá­volabb vidékekről való pedig közvetlen Poroszország­ba szállítandóul vasútra ment. Lengyelországban igen élénk a kereskedelmi forgalom, mindenféle gabona gyorsan emelkedik árban s van kelete. Sok birtoka mégis halogatja eladását, mert később sokkal ma­gasabb árakra számít. Az üzérek a héten oly hévve vetették magukat a gabonavásárlásra, hogy még néhány ezer korecz, mely már Danczigba viendőn volt eladva,­ ismét megvásároltatván, másfelé nyer rendeltetést. Általában a búza a lengyel határon 32- 34, szebb szinte 35—36, — rozs­­ 8, szebb 20—201­, árpa 17—19, szép 20 lengyel fijával fizettetett, tal nehezen volt kapható, s 15—16% forintjával ment Krakóban és a határon Modrzejowon még sokka drágább. Múlt héten a krakói piaczon búza 8­2— 8%, első minőségű szintén 9 —9'/4, rozs 48 4—5 szebb 5'/4, árpa 4'/2—43/4, szebb 5—5%, zab 4— 4% pftjával kelt koreczenként. (Egy korecz 25/6, bécsi méret, azaz 133'/5 stezét tesz.) Ezt külö­nösen a felső tiszavidék részére írtul a Presséből ide, hol azzal kezdik hitet­ni a termelő és fogyasztó népséget hogy Galiczia majd bőven szállitja Ma­­gyarországra is az olcsó gabonát. közről, melynek igen jó termő homokföldjei vanna , és közelebbi piacza nincs; — ezek hoznak rozs, tengerit, burgonyát, paszulyt és sok zöldséget,­­ helyből és a felebbi vidékről szállittatik búza, rozs , árpa és zab, a Tiszán túli vidékről pedig leginkáb tengeri és köles kása. — A szállított életmennyisé­g hetivásáronkint 20-tól 80 szekérig, az egyéb élelem­neművel betóduló hátasok száma, kik aztán beáru , pénzüknek nagyrészét ugyanitt el is költik, 2 - 30­ ! Kitűnő tulajdonsággal egyik tájék terméke sem ki a másik felett, mindenki igyekszik minél szebbet , jobbat termelni és állitni ki, csak a túl a tiszáról ke­rült rozs, búza és árpa tesz kivételt, mely az itteninf . mind szemre mind színre, mind tisztulásra nézve ro­szabb. Az ezen vidéki életkészletből nevezetes mennyi­séget dolgoz fel lisztté u. m. búzát és rozsot az id egy mértföldnyi távolságra eső velejtei gőzmajon mely az egymásután következett pár évi száraz esz­z­tendőkben, — nem őrölhetvén a körülötte levő szá­mos vízi malmok, — igen hasznos szolgálatot te mind grófi tulajdonosának mind a vidéknek. Ez a­­ malom szükségére, súlyának is tekintetbe vételére történvén az életvásárlások, rendesen az Isépy An­­­tal magyar Isépben termesztett búzája találtatik legsúlyosabb és így legértékesebbnek. Ujhely különben mind piacz, mind kereskedő­s mind mezei gazdálkodás, mind még szőlőmivelés t­e­kintetében is legelső hely a hegyaljai városok kö­­­zött. Szép bortermő hegyein kívül terjedelmes szánti ■ földekkel, vízmentes kaszálókkal és kielégítő legek­­­­vel is bir, melyeknek a többi hegyaljai városok min ■ hijjával vannak, melyek felett azon igen nevezete­s előnye is van, hogy munkáskezekben hi­ányt soh­a nem szenved s ugyane miatt egyszersmind legolcsób­­ ban is dolgoztat. 1. 1. Sátoralja-Ujhely piaczi s gazdasági viszonyai. Ezen város, mely különben a rőfös smás bolti-áru czikkekkeli kereskedés tekintetében — Kassa, Mis­­kolcz és Ungvár között központot képezvén — igen gazdag kiállítással bir, s szesz, gyapjú és borral nye­részkedésre is sok pénzzel rendelkező egyénei van­nak az izraeliták közül, — galina piacza csak akkor bir némi jelentőséggel, midőn a felföld és Galiczia szükséget szenvedvén, az onnan élet nemüekért jövő szekerek Nyíregyház felé való útjokban itt megálla­podnak ; — egyébkor, mint épen jelenben is, midőn ott nagyobb olcsóság van mint nálunk, miután a vá­ros lakossága is nagyrészben termesztő, nagyon cse­kély itten a gabonaforgalom. A heti vásárok heten­­kint tartatnak kedden és pénteken; vevők rendesen a hegyközi és felföldi lakosság, továbbá a kassai és gálszécsi piaczokon nyerészkedő zsidó kereskedők, midőn ottan szűkebb a termés, olyankor pedig midőn ott több van vagy egyformán állnak az árak mint most is ? csak a helybeli kenyérsütők, lisztárulók, és néhány horváthis pereczesek. — Az eladnivaló szál­­littatik a közel vidékről, különösen legtöbb a Bodrog­ Érdekes tudnivalók s statisticai adatok. I Gabnakiviteli árait a dunagőzhajó , társaság ismét leszállította, Pestről 1 Dunán felfelé Bajorországban Regensburgig 1 ft 10­­ kr helyett 1 ft 10 krra szabván pp. mérőnként a bú­zánál a szállításdíjt, más gabnaféléknél szintén­­ aránylagos kedvezés engedtetik. E kedvezés különö­­­sen Pest város gabnakereskedését szegélyezi. Burgonyarothadás előjelei mutatkoznak Iz­landban (Köln, 7.) A német erdészegylet Magyarországon , július 19-én kezdi gyűléseit Sopronban, melyek há­rom napig fognak tartani. — A bortermesztés Francziaország­b­a­n. A francziaországi szőlők 2 milliónyi hectárenál többet foglalnak el­ (2 millió hectáre annyi mint 2,474,788 bécsi 1600 □ öles hold), ebből 450,000 hectare csak néhány évvel ezelőtt ültettetett. Az ösz­­szes termelés ezeken, középszámítással 50 millió hed­­olitre, (41 millió bécsi adó), melynek értéke 800 millió v.forintra megy. A Francziaországban készített­­ hordók értéke évenkint 80 millió víznyira becsültetik, s a szállítási költségek tengeren, csatornákon, vas-­­ és országutakon 30 millióra tétetnek. A mindennemű italtól az állam által bevett adó 120 millió v.ft, s az üzleti forgalom, melyet a szőlőgazdaság idéz elő nem kevesebbre, mint ezer millió v.ftra becsültetik. (Váltó ftat vevén mindenütt a franczia frank helyett). — Az idei termést igen bőnek írják; szőlőbetegség még eddig nem mutatkozott, s ha tán kiütne is, a kén­kövezésben biztos gyógyszer van ellene feltalálva. Spanyolországból is azt jelentik, hogy a legfontosabb bortermesztő helyen Xeres de la Fonterában a szőlő­kórnak semmi nyoma. — A Dnieper folyó ausztriai birodalomba eső ré­szén a „Csas“ szerint gőzhajózás terveztetik. Az ala­kulandó részvénytársulat élén Sapieha Leo herczeg, a galicziai vasúti vállalatok elnöke fog állani. A dnie­­peri gőzhajózás egyenes összeköttetésbe hozná Gali­­cziát a Feketetengerrel.­­ Az elbei hajózás, mint a „Preusische Handelsarchiv“ jelenti egy hosszú czikkben, mely­ben az elbei vámok mérséklését tárgyalja, tetemes könnyítésekre vár, ha ki akarja állani a versenyt más folyami és vasúti közlekedésekkel. Kimutatja a nevezett lap, hogy 1845-től 1857-ig 12 év alatt a borszállítás 53,625 mázsáról 4096-ra, a kávészállítás 365,283 m.ról 36,922 m.ra, a kötő pamut és hasonló ezérnanemű szállítása 275,615 m ról 292 mázsára szállt alá az elbei vizi után.­­ A porosz kormány minden igyekezete az elbei vámok mérséklésére, ál­lítólag Dánia és Mecklenburg ellenszegülésén hiú­sult meg. — Szőlőkór Francziaországban. A fran­czia lapok eddigi jelentéseitől eltérőleg, melyek ál­lítása szerint Francziaországban nyoma sincs a szőlőkórnak, Berlinbe azon hír érkezett Bordeaux­­ból, hogy Cantenac, St. Estéphe, Marganx falvak szőlőhegyein azon járvány kiütött. Ha valósul, hogy még terjed is, valószínű, hogy a vámszövetségi or­szágok, mint a múlt években, sok magyar bort fognak kivinni, mert a magyar nem édes vörös borok, ha ter­mési helyükön gondosan bánnak velük, egészen ké­pesek pótolni a franczia vörös borokat, melyeket éjszaki Németország megszokott. A borvám alább­­szállítása a vámegyesület részéről ennélfogva még nagyobb fontosságú kérdéssé válik. Alexandria, (Egyptom) kereskedelmi bevi­tele a legközelebb lefolyt 1857-ik évben 285 millió piaszter, vagy 30 millió pft értékű volt. A bevivő or­szágok közöl legelső helyen Anglia áll. A 285 millió­nyiból 130 millió piaszter értékűt szállított be, mely az összes bevitelnek felénél többet, 16-ét teszi. Fran­­cziaország és Ausztria egyenlően 19—19 millió piasz­­ternyit szállított. A bevitt áruk közt legtöbb, az egész­nek mintegy 3-ad részét, a gyártmányok teszik (96 millió piaszter értékig). Anglia e rovatban 89, Ausz­tria 3, Törökország 2, Francziaország 10 millió piaszter értékkel van képviselve. A kézi munkák és gyártmányok után legnagyobb a bevitel a nyers se­lyem dolgában, mely Syriából s Perzsiából szállítta­tik főleg. A réz is fontos beviteli czikk, mert a réz­edények igen divatoznak az arabok közt. Csaknem az egész szükségletet e részben Anglia fedezi. A Kon­­stantinápolyon átszállított alkalmasint Oroszország­ból kerül ki. Az épületfát leginkább Ausztria és Török­ország szállítja, a vasgépeket Hollandia. Bor és szesz­­neműeket leginkább Francziaország és Törökország szállít. Újabb időben a magyar bor is sikerrel je­lent meg az ottani piac­on. A vasat ismét Anglia szál­lítja. A posztot csaknem kirekesztőig Ausztria és Francziaország viszi be, de az előbbi sok po­rosz gyártmányt is szállít. A bútorok bevitele Fran­­cziaországból és Toscanából történik csaknem ki­rekesztőig. Kötélneműeket Anglia, Ausztria és Oroszország visz be; czukrot Francziaország. A gyertyák (csaknem mind stearin) franczia gyá­rakból vizetnek (mintegy 800,000 piaszter értékig), de Ausztria is visz be, mintegy fél annyit s An­glia mintegy 60 ezer piaszter értékűt. Az arany­fonalak Ausztria­ és Törökországból kerülnek. A sze­geket most is, mint eddig Anglia szolgáltatja, de részt vesz e kereskedésben Karinthia és Toscana is. Hivatalos hirdetések kivonata. A „Budapesti Hírlap“ 158. számából, (júl. 14.) Csőd nyittatik: Scharpf Gyula szombathelyi könyvkereskedő összes vagyona ellen. A követelések be­jelenté­sept. 16-ig a szombathelyi d­r. k. megyei törvény­széknél. — Perügyelő Hetyei István ügyv. Biróilag árvereztetnek . Értény község­ben Ábrahám Józseftől lefoglalt s 800 pfrtra becsült ház, 1200 pfrtra becsült 3/4 kültelek és 50 pftra becsült szőlő árver. aug. 5. és sept. 4-kén a tamási szbiróság által.— Gyalóka községben Nagy Ferencznek zár alá vett 2. szá­mú 4100 pártra becsült háza egész telekkel együtt árver. aug. és sept. 30-kán a csepregi szbiróság által. — Alsó- Szakonyban Tóth Pálnak lezálogolt 51 számú 4860 p­­srtra becsült egész telkes háza árver. aug. és sept. 2-kán a csepregi szbiróság által. — Pesten józsefvárosi práter­­utczában 358 — 37 számú 606 portra becsült Knechtl Ferencz-féle háznak fele része árver. jul. 23-kán a pesti cs. k. orsz. tervszéknél. — Pesten 2 nyarutczában 94 sz. a. fekvő 11744 pfrtra becsült Buday Gertrud-féle ház árver. jul. 31-kén a pesti cs. k. orsz. törvszék által. — Kecskeméten Tajcsek Ferencznek 2070 száma 1410 p­­srtra becsült háza árver. aug. és sept. 30-kán a kecske­méti cs. k. megyei törvszék által — Egerben báró Scher­­czer Amália hagyatékához tartozó 661 száma 1400 pftra becsült ház, ugyszinte 4 db bzöré árverezi, jul. 31-kén az egri cs. k. megyei törvszék által. — Taranyban néhai Magdics vagy Horváth János után maradt 1600 pfrtra becsült 3/4 telek árver. júl. 29-én és aug. 28-án a nagy­­attádi szbiróság által. — N.­Gencsen Varga Erzsébet hagyatékához tartozó 50 számn 419 p frtra becsült egy egész telkes ház árver. aug. 3 és 31-kén a szombathelyi es. k. vár. kik. biróság által. — Vámos­ Mikolán özv. Borz Mátyásné hagyatékához tartozó 3 számn 528 pártra becsült fél telkes ház árver. jul. 24-én a vámos-mikolai szbiróság által.

Next