Pesti Napló, 1860. július (11. évfolyam, 3116-3141. szám)
1860-07-15 / 3128. szám
163 3128 II-ik évifolyam PESTI NAPLÓ E lap szellemi részét illető minden költemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetten levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1860. Vasárnap, jul. la. 845.—846. -191.90192.-578.—580.— 445.—447.— 190.—195.-380.—385.-1878-1879-259.50260.50 192 —192.50 127 50128.— 126.—126 — 153 —154.-136-136 25 116. 8fierkentési Iroda : Váczi-Incsa 12-ik szánólati emelet. Államadóssal. 6%-os osztrák értékben .... 100 frt 6%-os nemeti kölcsön .... 100 frt 6%-os metalliques............................100 frt . ... 100 frt *%*/.-/* Földtehermentesítésiek. 5%%-os magyarországi .... 100 frt 5%-os bánsági, horvát és szláv. . 100 frt 67,-os erdélyi . .....................100 frt Vétene* i klesein 1859 5*/. . . 100 frt Záloglevelek A D.. bank 0 év. 6%-o» nn , 10 év. 5°/0-ob n » * 'jore - bh. 5% n n * 12 hó 5% . A n. bank-BMr*. 6”/ 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft a. é. CB U. k/UIUl / Q • »VV IV \J. A galliciuti ford. hitelintéz. 4 '/t°/t-Oi 100 ft pp. Adott ár tartott ár 66.25 79.90 70.25 62.50 72.75 70.75 69.50 80 — 101 — 97 50 93.25 100. 88.50 83 — Az államadóssági bizottmánynak előterjesztése 1860. jun. 4-ről 75. sz. a., melylyel az összes államadósságnak az 1860. év kezdetével kinyomozott állása iránti kimutatás leg tisztelet,teljesebben átnyujtatik. (Folytatás.) Ezen bevezetés után az államadóssági bizottmány Felségednek legmagasb tudomására bátorkodik juttatni, miszerint összeállításának főátnézete szerint, az összes államadósság az 1860. év kezdetén, névértéke szerint következő összegekben állott: I. A régibb államadósságban, a bécsi értékű kamrai frt kr passiv tőkék beleszámításával 1, 105,214,991 22% II. az újabb tőkésített adósságokban, még pedig : a) a conv. pénzbeliekben, a kamrai paszivtőkék savonte veneto számárai átlagos hányad beszámításával öszszesen...................................... 1.818,223,207 58 V. b) az ausztr. értékbeliekben, a lombard-velenczei adóssággal együtt ........................... 73,302,958 17 III. a függő általános államadósságban , az Ausztriára eső hányad beleszámításával, a függő lombard-velencei adósságból ......................................... 345,214,156 45 ausztriai értékben. Hogy az államadósság egyetemes összege ausztriai értékben könnyen áttekinthetőleg tüntessék föl, a kisorsolható régibb, valamint a conv. pénzben kamatozó újabb adósság 5 peres tőkére, a kamat nélküli s visszafizethető adósságok pedig névértékük szerint, b. ért. a. ért. conv. p. a. é. 100 42 s 100 105 pénzarányhoz képest számíttattak át, minélfogva az 1. a II. alatt kijelölt tőkésített adósságért kv. egész összege ...................... 1.922,857,375 7471ő-re s a függő adósság beleszámitásával...................................... 345,214,166 45-re megy, s az összes államadósság az 1860. év kezdetén ausztriai értékben........................... 2,268,071,532 1910-re ment...................................... 99,465,947 59 évenkinti kamatkellékkel. Az államadóssági bizottmány, hogy az államadósságra vonatkozólag pontos ellenőrködést gyakorolhasson s hogy az 1859. dec. 23-ról kelt legfelsőbb nyilt parancs 11. §-a értelmében továbbra is a reá háruló kötelezettségeket teljes megbízhatósággal teljesíthesse, elhatározá, mikép az államadósság általa kinyomozott állásának alapján a fölött egy főföljegyzést vezetend, a ez által önállólag nyilvánságban tartandja mindazon változásokat, melyek a cs. k. államadóssági igazgatóság által neki minden félév végével átadandó s okmányokkal kellőleg ellátott jelentések bírálatából kitűnnek. Mint Felséged a legtiszteletteljesebben fölterjesztett összeállításból legkegyelmesebben kivenni méltóztatik, az államadósságot illetőleg 101 fajta, háromféle pénzértéket a 16 különböző póttétel szerint, t. i.: I 1—17a ~ 1 3/1—2—2 7«—2 7»—3—3 Vs—3 V3—3Vb —3%—33/5—4 —4*^ —5— 7 6 percentet kamatozó , ezenfölül még 197 alosztályban kiállított kötelezvények léteznek. Sokévi tapasztalásból tudjuk, hogy az azon pénzértékekben ily nagy különbözőség, melyek szerint a kamatok számítandók , a kötelezvényi kategóriák nagy különfélesége, az eziránt más államokban uralkodó egyszerűséggel szemben nem alkalmas arra, hogy az ausztriai államkötelezvények bel-s külföldi forgalmát könnyítse , hanem inkább gátlólag hat annak ellenében. Azonban az államkötelezvényeknek ily tetemes különfélesége igen nagy pénz-, idős munkaerő-pazarlást is szükséges, mind a kötelezvények , illetőleg a szelvények kiadása, mind a pénztári kezelés számadástétel s ellenőrség tekintetében is; úgy hogy már csak államgazdászati tekintetekből is igen sürgősnek s hasznosnak látszik, az oly sokfélekép tagozott államadósságnak lassanmint egy egységes, még pedig egyelőre 5 peres kamatlábra s egy pénzértékre átváltoztatása. Ezen viszonyokat méltányolván, Felséged az államadósságügy egyszerűsítése végett, már 1858. sept. 3-tól kelt legfelsőbb határozatával nemcsak legkegyelmesebben helybenhagyó a kisorsolással vagy egy határozott visszafizetéssel össze nem kötött s 5 petnél kevesebbet kamatozó összes állam-kötelezvényeknek az egyetlen 5 peres ausztriai értékű kötelezvényi kategóriára önkényten átváltoztatását, hanem egyszersmind az 1859. dec. 23-ról kelt legfelsőbb nyiltparancs 6. f ának tartalma fenntartá magának, rendszabályokat rendelni meg, minden sorsolás alatt nem álló államkötelezvényeknek ausztriai értékre szóló s 5 perét kamatozó kötelezvényekké lassan kinti átváltoztatása végett. Az önkénytes átváltoztatás által 1858. nov. 1- től 1859. dec. 31-ig ausztriai értékű 5 peres kötelezvények csupán 38,327,530 frtnyi összegben, s e szerint az átváltoztatásra alkalmas államkötelezvényeknek csak csekély részében adattak ki, mivel a cs. kir. pénzügyminisztérium által 1858. oct. 26-ról 4393 FM. sz. a., valamint 1859. május - től 2399 FM. sz. a., kiadott rendeletek mind az átváltoztatásnál készpénzben teljesítendő ráfizetések iránt, 5 peres kötelezvények s ausztriai értékbeni részkötelezvények elnyerése végett, mind a jövedelemadónak nem egynemű behajtási percentje iránt (mely a conv. pénzbeni kötelezvények kamatjaitól csak 470/ioo pcttel, ellenben az ausztr. értékbeniektől teljes 5 pcttel vonatik le) nem voltak alkalmasak ez át- változtatás előmozdítására. Miután azonban az átváltoztatás eddigi akadályai, egy kényszerűleg létesítendő átváltoztatás fontos s hatályos következményei tekintetéből, az állam hitelezőinek egyenlő érdekében elháríthatók , az államadóssági bizottmány azon legalázatosabb indítványt bátorkodik tenni, miszerint Felséged legkegyelmesebben elrendelni méltóztassék , hogy minden, kisorsolás alatt nem levő conv. pénzbeni államkötelezvényeknek 5 perét kamatozó, ansztr. értékbeni kötelezvényekké lassan minti átváltoztatása egy legfelsőbbig megszabandó határidő alatt végrehajtassék, s e mellett azon elv tartassék fönn, miszerint az államhitelezőknek se az eddigi kamatélvezetben, se tőkéikben nem szabad megsérteniek. Mivel azon esetre, ha Felséged részéről ezen leg- t alázatosabb indítvány a legfelsőbb helybenhagyást meg fogná nyerni, a konvenciós pénzben kamatozó adósságának ugyanazon időbeli megfelelő kevesbülése mellett, az ausztriai értékbeni államadósság rövid idő alatt tetemes magasságra emelkednék s ez által az 1859. dec. 23-ról kelt legfelsőbb nyiltparancs 6.j ában e czélra kiszabott évenkinti törlesztési hányad igen érzékeny teherré válnék a pénzügyigazgatóságra nézve ; — az államadóssági bizottmány továbbá még azon legalázatosabb indítványt is bátorkodik tenni, miszerint Felséged legkegyelmesebben elrendelni méltóztassék , hogy ez idő szerint az államadósság törlesztése egyedül csak a nevezett legfelsőbb ny.parancs 5. - ában kijelölt azon állam-kötelezvényekre maradjon szorítva, miknek az illető kölcsön rendeletekben foglalt világos biztosításnál fogva, részint kisorsolások, részint börzeszerű beváltás által kell törlesztetniük; azonban az ausztriai értékben kiadott kötelezvények további törlesztése mindaddig fölfüggesztessék, míg csak az állambevételekbeli többletek elegendő eszközöket nem nyújtanak arra nézve, hogy nem csak az ausztrá értékre szóló, hanem egy részben a többi kötelezvények törlesztése is eszközöltethessék , mivel különben csupán újon fölveendő adósságok segélyével, a régibb adósságok törlesztése mindig áldozatokkal lenne összekötve. Bécs, jun. 4. 1860* Hg Colloredo-Mannsfeld József s. k. Marquis Pallavie ini Alfonz s. k. Báró Rothschild Anzelm s. k. Lovag Popp Z. C. s. k. Lovag Wodianer Mór s. k. Lovag M u rm ann Péter s. k. Nemes Dück A. s. k. fontos kr Fehérmegyei búza. . . 81—84 390—400—445 Tiszai... 83—85— 415-430-450 Bácskai... 82—83 390—410 Rozs................................ 77—79 250-260 Árpa, névlegesen 66—68—70—72 140—160—200 —210 kr, tengeri 240—255 kr,zab 46—48 fontos 135—140 kr, köles 170—210 kr, köles a minőséghez képest 560—570 kr. A repczeüzlet csendesebb s a mostani ár aligha tartósan megmarad. A repczeolajnak e héten sem volt terjedelmesebb üzlete. Kész nyers repczeolaj mázsája 23—23% ft. A szesz üzlet változatlan. A „többi termények“ üzlete is folyvást korlátolt vala s az árak változatlanok. A bejegyzés szerint disznózsír mázsája edény nélkül 31 ft, megadóztatott szalonna 23%—25 ft; faggyú olvasztva 34—3473 ft. Borkő 32 —37 ft. Szilva átvitelben 14—1474 ft. Rozsnyai viaszk 121—122 ft. Fehér magyar hamuzsir 17—18 frt; kékes 16—167 frt; és házi hamu 13—13 frt 75 kr mázsánként. A juhgyapju, annak daczára, hogy a vásár bevégződött, még mindig keresett, úgy hogy a jó kelet kinyúlik alkalmasint az augusztusi sokadalomig. — A pénz, az eladó váltókra, a rendes leszámítolási lábon, elegendő volt. Ják M. VIDÉKRE, postán PESTEN, házhoz hordva. Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Félévre . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . 5 frt 25 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. 6 hasábos petit-sor 1-sseri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegei külön 80 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit sor 25 ujkr. HirdetMÉNyek dija BÉCSI BÖRZE július 13-án, 1800. Elsőbbségi kötvények. Államvasp........................................ 500 frank Lombard-velenczei....................... 500 frank Duna-gőzhajózási társulat . . 100 ft pp. Osztrák Lloyd...............................100 ft pp. Hötvények. Nemzeti bank (ex div.) .... Hitelintézet 200 frt ....................... Alsó-ausztriai esc.bank 500 frt . Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . Triesti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. Budapesti lánczhíd 500 ft pp. Éjszaki vasút.................................. Ausztr. államvaspálya....................... Nyugati vasút................................... Pardubitzi vasút . .............................. Tiszai vasút......................................... Déli vaspálya 60°/, (ex div.) Károly Lajos vaspálya (ex div.) . . Graz-Köflachi....................... . Adott ár tartott ár 129.50130.50 128 50129.50 93__ 94.— N. Szombati 1-fő kibocsátás....................... N. Szombati 2-ik kibocsátás ..... Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 hold frt (86 ft 52 kr o. é.) 8„ Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90'/, kr) 8'/. „ Berlin 100 tallér (150 frt osztr. értékb.) 4 „ M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 90 /, kr) 8 „ Hamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 85 kr) 2'/. „ London 10 font sterling. (100 ft 23'/, kr) 4 'L 1 Pária 100 frank (40 ft 50 kr osztrák ért.) 3 '/, t Pénznenek. Korona............................. Császári arany Beczés arany Napoleonsd’or .... Orosz imperiale .... Ezüst.................................. A nemzeti kölcsön papír szelvényei 108.60 108. 75 95.75 126.25 50.35 17.50 6.05 6.03 10.15 10 39 26.*/ 26.*/, 108.75 109— 96— 126.60 50.40 66.75 80 — 70.50 63 — 73 25 71.25 70— 60.50 102 — gsgs 50 89 — 84 — Sorsjegyek. 1839-diii sorsolással 1854-diki „ .... 1860-diki „ .... Como-rentpapirok 42 austriai Ura. A hitelintézeti darabja Trieszti db. . ............................... Dunagőzhajóz. társ. dbja . Budai városközség db ... Eszterházy................................... Salm.............................................. Pálffy.............................................. Clary .............................................. St. Genoia.................................. . Windisehgrät* ...... Waidateiu ....................... Keglevicb .................................. . 100 frt 100 ft a.é. 100 ft pp. 100 ft pp. 40 ft a. <•. 40 ft pp, 40 ft pp, 40 ft pp. 40 ft pp. 40 ft pp. 20 ft pp. 20 ft pp. 10 ft pp. Adott ár tertott ár 127.—127.50 96.—97.— 96.25 96 50 15 50 15.75 106 —106.25 116.—118.— 99.75100.25 36.75 37.25 83 —84.— 40__ 40.50 38 5039.--37. _ 37 50 39 2539.75 23.75 24 25 28 2528.75 14 5015.— PEST, Julias 14. (Fk.) Míg a lapok még a körül kombinálgatnak, hogy mi lesz majd abból a libanoni verekedésből, hozzánk sokkal közelebb színhelyen nem kevésbbé fontos események készülnek. Montenegróban szokatlan mozgalom uralkodik, sőt a Levant Herald szerint 3000 montenegrói Spuczig (a Cernagora keleti határának közepe táján) nyomult elő. Többet nem mond az idézett lap, valamint ez előnyomulásnak semmi okát sem adja. Hogyha azonban jó kézből jövő magántudósításoknak hitelt adhatunk, a dolog eként állna: Montenegróban a tavalyi aratás még a szokottnál is silányabb lévén, ez év tavaszán néhány kerületben, nevezetesen az alsó-wassajewitsi tribus vidékén, éhség támadt, mely körülbelül 500 családot kivándorlásra kényszeritett Szerbiába. E családok tehát, fekvő vagyonukat s egyéb holmijokat eladván és a montenegrói kormány részéről a szükséges útlevelekkel elláttatván, útnak indultak új hazájuk felé. Hanem az albániai törökök erről értesülvén, lesbe állottak és a szegény kivándorlókat kirabolták, részben pedig fogságba vitték. A foglyokat utóbb a segélyekre jött montenegróiak kiszabadították ugyan, de az elrabolt vagyont a törökök idejekorán biztosságba helyezték, és ennek tehát semmi nyoma nem volt többé látható. Ezen merényletet megboszulandók, a montenegróiak most tömegesen fölkerekedtek és máris Albánia határát elérték. Nem tudjuk, váljon teljesen hiteles és részrehajlatlan-e ezen előadás, hanem valószínűtlennek nem tartjuk és — faute de mieux — ezzel a verzióval be kell érnünk. Olvasóink emlékeznek, hogy két év előtt szintén a montenegróiaknak jutott a „pionier“ szerepe, Törökországgal! viszály előidézésére és e viszály a porta érzékeny megalázásával végződött, ámbár az egész véres küzdelem tulajdonképen semmi pozitív eredményt nem szolgáltatott, sőt az akkor egybeült törökmontenegrói határszabályzási bizottmány, tudtunkra, mind e napig sem fejezte be a maga munkáját. Azonban az akkori viszálynak tán elejétől fogva sem volt azon rendeltetése, hogy nagyobb mérvekre terjeszkedjék vagy épen eldöntést idézzen elő, hanem csak következő eseményeknek legyen előfutója. Vájjon a most készülő bonyodalomnak és valószínűleg küzdelemnek is, tetemesebb jelentősége lesz-e? Ki bírná ezt előre látni ! Gyanús azonban az, hogy ez újólagos viszály oly gyorsan követi Gorcsakoff hy ismeretes nyilatkozatát és egyszersmind a szíriai eseményekkel is oly meglepő módon találkozik. Ennél többet nem igen mondhatni most, legfölebb még azt, hogy azon hírek, mik néhány hét óta a Franczia és Oroszország közti barátság kihűléséről forgalomban voltak, talán szántszándékkal terjesztettek, hogy eleje vétessék azon gyanúnak, mintha a portára törő újabb bonyodalmak e két hatalom egyetértésének savanyú gyümölcsei lennének. Ha azonban e gyanú mégis alapos lenne, ha a két császárnak föltett szándéka a keleti kérdést komolyan napirendre tenni, akkor, megvalljuk, ez nem kis „embarrás“ lenne egész Európára nézve, mely ily nagyszerű műtétre most kevésbbé van készülve, mint valaha, és Heti szemle. Pest, jul. 14. Rosz idő járt a héten, mert az eső igen hívatlan vendég aratás idején. Németországból is panaszok érkeznek a hideg, nedves időre, de a vetésekben nem történt nagy kár. Angliában ét Francziaországban kedvezőbb volt az időjárás, ami meg is tette hatását a liszt- és gabonaüzletre. A többi külföldi piaczokon a gabonaüzlet most élénkebb, majd gyöngébb az időjáráshoz képest. A mi piaczunkon a múlt heti üzlet igen csendes volt s az árak csökkentek, különösen a búzaárak mérenként ismét 20 új krzjozorral szállottak. A tartós eső, igaz, a tulajdonosokat nagyobb szilárdságra buzdította, de a fogyasztók is tartózkodók volának, mivel szükségeiket a hét elején uralkodott árcsökkenésben szerezték be. Az árak ezutáni alakulására csupán csak az időjárás fog befolyással lenni, mert a belföldi szükséglet lassankint megszűnik s egy-két hét múlva új termés kerül a piaczra. Igaz, hogy itt és Győrött nem nagy a raktárak készlete, de jóval meghaladja a rendes szükségletet, s még újabb szállítmányok is érkeznek. így evezős hajókon csak e hó 3 kától 9-dikéig is 13.535 mérő búzát, 4759 mérő rozsot, 1652 mérő tengerit, 12,486 m. zabot és 430 mérő kölest raktak ki, ami összesen 32,862 mérőre megy. Győrbe ugyanazon idő alatt 73,608 mérő búza, 4377 mérő rozs, 11,544 mérő tengeri, 3568 mérő árpa és 56,600 mérő zab ment itt keresztül, összesen 149,079 mérő. Az e heti keletet minden gabonanemben összesen mintegy 15,000 mérőre becsüljük, a bejegyzések pedig imezek : fiaidagági és kereskedelmi szemle. GYŐR, július 11-kén. Gabonaüzletünk e héten keveset változott, s csak a búzából történt némi kis eladás. A többi gabonaneműek nagyon elhanyagoltattak, különösen a zab, melyből nyomott ár mellett igen kevés jött forgalomba. Az árak eként jegyezvék : 85—857, fontos marosi búza 4 frt 80 kr — 5 frt; 84—85 fontos bánáti 4 frt 40 — 70 kr; 82-83 fontos bácskai 4 frt — 4 frt 15 kr; ugyanaz 80—82 fontos 3 frt 60—75 kr; 75—77 fontos rozs 2 frt 50—70 kr; 46—49 fontos zab 1 frt 30—40 kr; ugyanaz 50—52 fontos 1 frt 43— 46 kr; bánáti kukoricza 2 frt 70 kr — 3 frt; bácskai 2 frt 50—60 kr ; köles 2 frt 20—40 kr ; repere 5 frt 50—60 kr (Gy. K.) BÉCS, jul. 14. (Távirat a bécsi gabonabörzéről.) Elkelt 20,000 mérő búza. Bánsági 1. Mosony 85 fontos 4 ft 60 kr; marosi 1. Győr 85 fontos 4 ft 40 kr — 4 ft 70 kr; bácskai 1. Győr 84 fontos 4 ft 81% kr. Rozs 1. Bécs 79—80 fontos 3 ft 38 kr. Pénzfigyi exemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, jul. 14-én.) Julius 13. Jul. 14. Emelked. Csekk. Nemzeti köles. 80.— 80.10 — fd0kr — ft—kr 5°/0 metallignes 70.40 70.50 — „ 10 „ — _ — _ Bankrészvény 846.— 846.-------„ — „ — „ — „ Hitelintézet 192.— 192.60 — «60. — _ — _ Augsb. váltó 108.75 108.65 - „ _ . — . 10 „ London, váltó 126.50 126.35 — „ — „ — „ 15 „ Arany 6.05 6.06 — „ - „ 1 „ - „ PARIS, julius 13. (Zárlat.) 3 perc, rente 69.15 (emelk. 20 cent.); 4% percentes rente 97.25 (nem változott); crédit mobil. 717 (emelk. 19 frank); ausztriai államvas. 511 (nem változott); lombardiai vasút 506 (csekk 1 frank.) LONDON, jul. 13. Consolok 937,. Dunavízállás, Pesten, július 14. 10' 600'"0 fölül.