Pesti Napló, 1860. július (11. évfolyam, 3116-3141. szám)

1860-07-15 / 3128. szám

163 3128 I­I-ik évi­folyam PESTI NAPLÓ E lap szellemi részét illető minden köl­temény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetten levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el. Kiadó­hivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1860. Vasárnap, jul. la. 845.—846. -191.90192.-578.—580.— 445.—447.— 190.—195.-380.—385.-1878-1879-259.50260.50 192 —192.50 127 50128.— 126.—126 — 153 —154.-136-136 25 116.­ 8fierkentési Iroda : Váczi-Incsa 12-ik szánó­lati emelet. Államadóssal. 6%-os osztrák értékben .... 100 frt 6%-os nem­eti kölcsön .... 100 frt 6%-os metalliques............................100 frt . ... 100 frt *%*/.-/* Földtehermentesítésiek. 5%%-os magyarországi .... 100 frt 5%-os bánsági, horvát és szláv. . 100 frt 67,-os erdélyi . .....................100 frt Vétene* i k­­lesein 1859 5*/. . . 100 frt Zálog­levelek A D.. bank 0 év. 6%-o» nn , 10 év. 5°/0-ob n » * 'jore - bh. 5% n n * 12 hó 5% . A n. bank-BMr*. 6”/­ 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft pp. 100 ft a. é. CB U. k/UIUl / Q • »VV IV \J. A galliciu­ti ford. hitelintéz. 4 '/t°/t-Oi 100 ft pp. Adott ár tartott ár 66.25 79.90 70.25 62.50 72.75 70.75 69.50 80 — 101 — 97 50 93.25 100. 88.50 83 — Az államadóssági bizottmánynak előterjesztése 1860. jun. 4-ről 75. sz. a., mely­ly­el az összes állam­adósságnak az 1860. év kezde­tével kinyomozott állása iránti kimutatás leg tiszt­ele­t,tel­jesebben átnyujtatik. (Folytatás.) Ezen bevezetés után az államadóssági bizottmány Fel­ségednek legmagasb tudomására bátorkodik juttatni, mi­szerint összeállításának főátnézete szerint, az összes ál­lamadósság az 1860. év kezdetén, névértéke szerint kö­vetkező összegekben állott: I. A régibb államadósságban, a bécsi értékű kamrai frt kr passiv tőkék beleszámításával 1, 105,214,991 22% II. az újabb tőkésített adósságokban, még pedig : a) a conv. pénzbeliekben, a kamrai paszivtőkék savon­­te veneto számárai átla­gos hányad beszámításával ösz­szesen...................................... 1.818,223,207 58 V. b) az ausztr. értékbeliekben, a lombard-velenczei adósság­gal együtt ........................... 73,302,958 17 III. a függő általános állam­adósságban , az Ausztriára eső hányad beleszámításával, a függő lombard-velenc­ei adós­ságból ......................................... 345,214,156 45 ausztriai értékben. Hogy az államadósság egyetemes összege ausztriai ér­tékben könnyen áttekinthetőleg tüntessék föl, a kisor­solható régibb, valamint a conv. pénzben kamatozó újabb adósság 5 peres tőkére, a kamat nélküli s visszafizethető adósságok pedig névértékük szerint, b. ért. a. ért. conv. p. a. é. 100 42 s 100 105 pénzarányhoz képest számíttattak át, minélfogva az 1. a II. alatt kijelölt tőkésített adósság­ért kv. egész összege ...................... 1.922,857,375 7471ő-re s a függő adósság beleszámitá­sával...................................... 345,214,166 45-re megy, s az összes államadós­ság az 1860. év kezdetén ausz­triai értékben........................... 2,268,071,532 19­10-re ment...................................... 99,465,947 59 éven­kinti kamatkellékkel. Az államadóssági bizottmány, hogy az államadósságra vonatkozólag pontos ellenőrködést gyakorolhasson s hogy az 1859. dec. 23-ról kelt legfelsőbb nyilt parancs 11. §-a értelmében továbbra is a reá háruló kötelezettségeket teljes megbízhatósággal teljesíthesse, elhatározá, mikép az államadósság általa kinyomozott állásának alapján a fölött egy főföljegyzést vezetend, a ez által önállólag nyilvánságban tartandja mindazon változásokat, melyek a cs. k. államadóssági igazgatóság által neki minden félév végével átadandó s okmányokkal kellőleg ellátott jelentések bírálatából kitűnnek. Mint Felséged a legtiszteletteljesebben fölterjesztett összeállításból legkegyelmesebben kivenni méltóztatik, az államadósságot illetőleg 101 fajta, háromféle pénzér­­téket a 16 különböző póttétel szerint, t. i.: I 1—17a ~ 1 3/1—2—2 7«—2 7»—3—3 Vs—3 V3—3Vb —3%—33/5—4 —4*^ —5— 7 6 percentet kamatozó , ezenfölül még 197 alosztályban kiállított kötelezvények léteznek. Sokévi tapasztalásból tudjuk, hogy az azon pénzérté­kekben ily nagy különbözőség, melyek szerint a kama­tok számítandók , a kötelezvényi kategóriák nagy kü­­lönfélesége, az eziránt más államokban uralkodó egysze­rűséggel szemben nem alkalmas arra, hogy az ausztriai államkötelezvények bel-­s külföldi forgalmát könnyítse , hanem inkább gátlólag hat annak ellenében. Azonban az államkötelezvényeknek ily tetemes külön­­félesége igen nagy pénz-, idő­s munkaerő-pazarlást is szükséges, mind a kötelezvények , illetőleg a szelvények kiadása, mind a pénztári kezelés számadástétel s ellen­­őrség tekintetében is; úgy hogy már csak államgazdá­­szati tekintetekből is igen sürgősnek s hasznosnak lát­szik, az oly sokfélekép tagozott államadósságnak lassan­­mint egy egységes, még pedig egyelőre 5 peres kamat­lábra s egy pénzértékre átváltoztatása. Ezen viszonyokat méltányolván, Felséged az állam­­adósságügy egyszerűsítése végett, már 1858. sept. 3-tól kelt legfelsőbb határozatával nemcsak legkegyelmeseb­­ben helybenhagyó a kisorsolással vagy egy határozott visszafizetéssel össze nem kötött s 5 petnél kevesebbet kamatozó összes állam-kötelezvényeknek az egyetlen 5 peres ausztriai értékű kötelezvényi kategóriára önkény­­ten átváltoztatását, hanem egyszersmind az 1859. dec. 23-ról kelt legfelsőbb nyiltparancs 6. f ának tartalma fenntartá magának, rendszabályokat rendelni meg, min­den sorsolás alatt nem álló államkötelez­vényeknek ausz­triai értékre szóló s 5 perét kamatozó kötelezvényekké lassan kinti átváltoztatása végett. Az önkénytes átváltoztatás által 1858. nov. 1- től 1859. dec. 31-ig ausztriai értékű 5 peres kötelezvények csupán 38,327,530 frtnyi összegben, s e szerint az át­változtatásra alkalmas államkötelezvényeknek csak cs­e­­kély részében adattak ki, mivel a cs. kir. pénzügymi­nisztérium által 1858. oct. 26-ról 4393 FM. sz. a., va­lamint 1859. május - től 2399 FM. sz. a., kiadott ren­deletek mind az átváltoztatásnál készpénzben teljesí­tendő ráfizetések iránt, 5 peres kötelezvények s ausz­triai értékbeni részkötelez­vények elnyerése végett, mind a jövedelemadónak nem egynemű behajtási percentje iránt (mely a conv. pénzbeni kötelezvények kamatjaitól csak 470/ioo pcttel, ellenben az ausztr. értékbeniektől teljes 5 pcttel vonatik le) nem voltak alkalmasak ez át-­­ változtatás előmozdítására. Miután azonban az átváltoztatás eddigi akadályai, egy kényszerűleg létesítendő átváltoztatás fontos s hatályos következményei tekintetéből, az állam­­ hitelezőinek egyenlő érdekében elháríthatók , az államadóssági bi­zottmány azon legalázatosabb indítványt bátorkodik ten­ni, miszerint Felséged legkegyelmesebben elrendelni mél­­tóztassék , hogy minden, kisorsolás alatt nem levő conv. pénzbeni államkötelezvényeknek 5 perét kamatozó, ansztr. érték­beni kötelezvényekké lassan minti átváltoztatása egy leg­felsőbbig megszabandó határidő alatt végrehajtassék, s e mellett azon elv tartassék fönn, miszerint az államhite­­lezőknek se az eddigi kamatélvezetben, se tőkéikben nem szabad megsérteniek. Mivel azon esetre, ha Felséged részéről ezen leg- t alázatosabb indítvány a legfelsőbb helybenhagyást meg­­ fogná nyerni, a konvenciós pénzben kamatozó adósság­­á­nak ugyanazon időbeli megfelelő kevesbülése mellett, az ausztriai értékbeni államadósság rövid idő alatt tetemes magasságra emelkednék s ez által az 1859. dec. 23-ról kelt legfelsőbb nyiltparancs 6.­j ában e czélra ki­szabott évenkinti törlesztési hányad igen érzékeny te­herré válnék a pénzü­gyigazgatóságra nézve ; — az ál­lamadóssági bizottmány továbbá még azon legalázato­­sabb indítványt is bátorkodik tenni, miszerint Felséged legkegyelmesebben elrendelni méltóztassék , hogy ez idő szerint az államadósság törlesztése egye­dül csak a nevezett leg­felsőbb ny.parancs 5. - ában ki­jelölt azon állam-kötelezvényekre maradjon szorítva, miknek az illető kölcsön rendeletekben foglalt világos biztosításnál fogva, részint kisorsolások, részint börze­­szerű beváltás által kell törlesztetniük; azonban az ausztriai értékben kiadott kötelezvények további törlesz­tése mindaddig fölfüggesztessék, míg csak az állambevé­­telekbeli többletek elegendő eszközöket nem nyújtanak arra nézve, hogy nem csak az ausztrá értékre szóló, hanem egy részben a többi kötelezvények törlesztése is eszkö­zöltethessék , mivel különben csupán újon fölveendő adósságok segélyével, a régibb adósságok törlesztése mindig áldozatokkal lenne összekötve. Bécs, jun. 4. 1860* Hg Colloredo-Mannsfeld József s. k. Marquis Pal­la­vie ini Alfonz s. k. Báró Rothschild Anzelm s. k. Lovag P­o­p­p Z. C. s. k. Lovag W­o­d­i­a­n­e­r Mór s. k. Lovag M u r­m a­n­n Péter s. k. Nemes Dück A. s. k. fontos kr Fehérmegyei búza. . . 81—84 390—400—445 Tiszai­­... 83—85— 415-430-450 Bácskai­­... 82—83 390—410 Rozs................................ 77—79 250-260 Árpa, névlegesen 66—68—70—72 140—160—200 —210 kr, tengeri 240—255 kr,zab 46—48 fontos 135—140 kr, köles 170—210 kr, köles a minőséghez képest 560—570 kr. A repczeüzlet csendesebb s a mos­tani ár aligha tartósan megmarad. A repczeolajnak e héten sem volt terjedelmesebb üzlete. Kész nyers rep­­czeolaj mázsája 23—23% ft. A szesz üzlet változatlan. A „többi termények“ üzlete is folyvást korlátolt vala s az árak változatlanok. A bejegyzés szerint disznózsír mázsája edény nélkül 31 ft, megadóztatott szalonna 23%—25 ft; faggyú olvasztva 34—3473 ft. Borkő 32 —37 ft. Szilva átvitelben 14—1474 ft. Rozsnyai viaszk 121—122 ft. Fehér magyar hamuzsir 17­—­18 frt; kékes 16—167­ frt; és házi hamu 13—13 frt 75 kr mázsánként. A juhgyapju, annak daczára, hogy a vásár bevég­ződött, még mindig keresett, úgy hogy a jó kelet kinyú­lik alkalmasint az augusztusi sokadalomig. — A pénz, az eladó váltókra, a rendes leszámítolási lábon, elegen­dő volt. Ják M. VIDÉKRE, postán­­ PESTEN, házhoz hordva. Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Félévre . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . 5 frt 25 kr. a. ért.­­ Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. 6 hasábos petit-sor 1-sseri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegei­ külön 80 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit sor 25 ujkr. HirdetMÉNyek dija BÉCSI BÖRZE július 13-án, 1800. Elsőbbségi kötvények. Államvasp........................................ 500 frank Lombard-velenczei....................... 500 frank Duna-gőzhajózási társulat . . 100 ft pp. Osztrák Lloyd...............................100 ft pp. Hötvények. Nemzeti bank (ex div.) .... Hitelintézet 200 frt ....................... Alsó-ausztriai esc.­bank 500 frt . Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . Triesti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. Budapesti lánczhíd 500 ft pp. Éjszaki vasút.................................. Ausztr. államvaspálya....................... Nyugati vasút................................... Pardubitzi vasút . .............................. Tiszai vasút......................................... Déli vaspálya 60°/, (ex div.) Károly Lajos vaspálya (ex div.) . . Graz-Köflachi....................... . Adott ár tartott ár 129.50130.50 128 50129.50 93__ 94.— N. Szombati 1-fő kibocsátás....................... N. Szombati 2-ik kibocsátás ..... Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 hold frt (86 ft 52 kr o. é.) 8„ Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90'/, kr) 8'/. „ Berlin 100 tallér (150 frt osztr. értékb.) 4 „ M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 90 /, kr) 8 „ Hamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 85 kr) 2'/. „ London 10 font sterling. (100 ft 23'/, kr) 4 'L 1 Pária 100 frank (40 ft 50 kr osztrák ért.) 3 '/, t Pénznenek. Korona............................. Császári arany Beczés arany Napoleonsd’or .... Orosz imperiale .... Ezüst.................................. A nemzeti kölcsön papír szelvényei 108.60 108­. 75 95.75 126.25 50.35 17.50 6.05 6.03 10.15 10 39 26.*/ 26.*/, 108.75 109— 96— 126.60 50.40 66.75 80 — 70.50 63 — 73 25 71.25 70— 60.50 102 — gs­gs 50 89 — 84 — Sorsjegyek. 1839-dii­i sorsolással 1854-diki „ .... 1860-diki „ .... Como-rentpapirok 42 austriai Ura. A hitelintézeti darabja Trieszti db. . ............................... Dunagőzhajóz. társ. dbja . Budai városközség db ... Eszterházy................................... Salm.............................................. Pálffy.............................................. Clary .............................................. St. Genoia.................................. . Windisehgrät* ...... Waidateiu ....................... Keglevicb .................................. . 100 frt 100 ft a.é. 100 ft pp. 100 ft pp. 40 ft a. <•. 40 ft pp, 40 ft pp, 40 ft pp. 40 ft pp. 40 ft pp. 20 ft pp. 20 ft pp. 10 ft pp. Adott ár tertott ár 127.—127.50 96.—97.— 96.25 96 50 15 50 15.75 106 —106.25 116.—118.— 99.75100.25 36.75 37.25 83 —84.— 40__ 40.50 38 5039.--37. _ 37 50 39 2539.75 23.75 24 25 28 2528.75 14 5015.— PEST, Julias 14. (Fk.) Míg a lapok még a körül kombinál­­gatnak, hogy mi lesz majd abból a libanoni verekedésből, hozzánk sokkal közelebb szín­helyen nem kevésbbé fontos események ké­szülnek. Montenegróban szokatlan mozgalom ural­kodik, sőt a Levant Herald szerint 3000 mon­tenegrói Spuczig (a Cernagora keleti határá­nak közepe táján) nyomult elő. Többet nem mond az idézett lap, valamint ez előnyomulásnak semmi okát sem adja. Hogyha azonban jó kézből jövő magántudó­­sításoknak hitelt adhatunk, a dolog eként állna: Montenegróban a tavalyi aratás még a szo­kottnál is silányabb lévén, ez év tavaszán né­hány kerületben, nevezetesen az alsó-wassaje­witsi tribus vidékén, éhség támadt, mely kö­rülbelül 500 családot kivándorlásra kény­­szeritett Szerbiába. E családok tehát, fek­vő vagyonukat s egyéb holmijokat eladván és a montenegrói kormány részéről a szük­séges útlevelekkel elláttatván, útnak indultak új hazájuk felé. Hanem az albániai törökök erről értesülvén, lesbe állottak és a szegény kivándorlókat kirabolták, részben pedig fog­ságba vitték. A foglyokat utóbb a segélyekre jött montenegróiak kiszabadították ugyan, de az elrabolt vagyont a törökök idejekorán biz­tosságba helyezték, és ennek tehát semmi nyo­ma nem volt többé látható. Ezen merényletet megboszulandók, a mon­­tenegróiak most tömegesen fölkerekedtek és máris Albánia határát elérték. Nem tudjuk, váljon teljesen hiteles és rész­­rehajlatlan-e ezen előadás, hanem valószínűt­­­lennek nem tartjuk és — faute de mieux —­­ ezzel a verzióval be kell érnünk. Olvasóink emlékeznek, hogy két év előtt szintén a montenegróiaknak jutott a „pionier“ szerepe, Törökországgal! viszály előidézésére és e viszály a porta érzékeny megalázásával végződött, ámbár az egész véres küzdelem tulajdonképen semmi pozitív eredményt nem szolgáltatott, sőt az akkor egybeült török­­montenegrói határszabályzási bizottmány, tud­tunkra, mind e napig sem fejezte be a maga munkáját. Azonban az akkori viszálynak tán elejétől fogva sem volt azon rendeltetése, hogy na­gyobb mérvekre terjeszkedjék vagy épen el­döntést idézzen elő, hanem csak következő eseményeknek legyen előfutója. Vájjon a most készülő bonyodalomnak és­­ valószínűleg küzdelemnek is, tetemesebb je­­­­lentősége lesz-e? Ki bírná ezt előre látni ! Gyanús azonban az, hogy ez újólagos viszály oly gyorsan követi Gorcsakoff hy ismeretes nyilatkozatát és egyszersmind a szíriai esemé­nyekkel is oly meglepő módon találkozik. Ennél többet nem igen mondhatni most,­­ legfölebb még azt, hogy azon hírek, mik né­hány hét óta a Franczia­ és Oroszország közti barátság kihűléséről forgalomban voltak, talán szántszándékkal terjesztettek, hogy eleje vé­tessék azon gyanúnak, mintha a portára törő újabb bonyodalmak e két hatalom egyetérté­sének savanyú gyümölcsei lennének. Ha azonban e gyanú mégis alapos lenne, ha a két császárnak föltett szándéka a keleti kér­dést komolyan napirendre tenni, akkor, meg­­valljuk, ez nem kis „embarrás“ lenne egész Európára nézve, mely ily nagyszerű műtétre most kevésbbé van készülve, mint valaha, és Heti szemle. Pest, jul. 14. Rosz idő járt a héten, mert az eső igen hívatlan ven­dég aratás idején. Németországból is panaszok érkeznek a hideg, nedves időre, de a vetésekben nem történt nagy kár. Angliában ét Francziaországban kedvezőbb volt az időjárás, a­mi meg is tette hatását a liszt- és gabonaüz­­letre. A többi külföldi piaczokon a gabonaüzlet most élénkebb, majd gyöngébb az időjáráshoz képest. A mi piaczunkon a múlt heti üzlet igen csendes volt s az árak csökkentek, különösen a búza­árak mérenként ismét 20 új krzjozorral szállottak. A tartós eső, igaz, a tulajdonosokat nagyobb szilárdságra buzdította, de a fo­gyasztók is tartózkodók volának, mivel szükségeiket a hét elején uralkodott árcsökkenésben szerezték be. Az árak ezutáni alakulására csupán csak az időjárás fog befolyással lenni, mert a belföldi szükséglet lassan­­kint megszűnik s egy-két hét múlva új termés kerül a piaczra. Igaz, hogy itt és Győrött nem nagy a raktárak készlete, de jóval meghaladja a rendes szükségletet, s még újabb szállítmányok is érkeznek. így evezős hajó­kon csak e hó 3­ kától 9-dikéig is 13.535 mérő búzát, 4759 mérő rozsot, 1652 mérő tengerit, 12,486 m. zabot és 430 mérő kölest raktak ki, a­mi összesen 32,862 mé­rőre megy. Győrbe ugyanazon idő alatt 73,608 mérő búza, 4377 mérő rozs, 11,544 mérő tengeri, 3568 mérő árpa és 56,600 mérő zab ment itt keresztül, összesen 149,079 mérő. Az e heti keletet minden gabonanemben összesen mintegy 15,000 mérőre becsüljük, a bejegyzé­­­­sek pedig imezek :­­ fiaidagági és kereskedelmi szemle. GYŐR, július 11-kén. Gabonaüzletünk e héten keveset vál­tozott, s csak a búzából történt némi kis eladás. A többi ga­­bonaneműek nagyon elhanyagoltattak, különösen a zab, melyből nyomott ár mellett igen kevés jött forgalomba. Az árak eként jegyezvék : 85—857, fontos marosi búza 4 frt 80 kr — 5 frt; 84—85 fontos bánáti 4 frt 40 — 70 kr; 82-83 fontos bácskai 4 frt — 4 frt 15 kr; ugyanaz 80—82 fontos 3 frt 60—75 kr; 75—77 fontos rozs 2 frt 50—70 kr; 46—49 fontos zab 1 frt 30—40 kr; ugyanaz 50—52 fontos 1 frt 43— 46 kr; bánáti kukoricza 2 frt 70 kr — 3 frt; bácskai 2 frt 50—60 kr ; köles 2 frt 20—40 kr ; repere 5 frt 50—60 kr (Gy. K.) BÉCS, jul. 14. (Távirat a bécsi gabonabörzéről.) Elkelt 20,000 mérő búza. Bánsági 1. Mosony 85 fon­tos 4 ft 60 kr; marosi 1. Győr 85 fontos 4 ft 40 kr — 4 ft 70 kr; bácskai 1. Győr 84 fontos 4 ft 81% kr. Rozs 1. Bécs 79—80 fontos 3 ft 38 kr. Pénzfigyi exemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, jul. 14-én.) Julius 13. Jul. 14. Emelked. Csekk. Nemzeti köles. 80.— 80.10 — fd­0kr — ft—kr 5°/0 metallignes 70.40 70.50 — „ 10 „ — _ — _ Bankrészvény 846.— 846.-------„ — „ — „ — „ Hitelintézet 192.— 192.60 — «60. — _ — _ Augsb. váltó 108.75 108.65 - „ _ . — . 10 „ London, váltó 126.50 126.35 — „ — „ — „ 15 „ Arany 6.05 6.06 — „ - „ 1 „ - „ PARIS, julius 13. (Zárlat.) 3 perc, rente 69.15 (emelk. 20 cent.); 4% percentes rente 97.25 (nem változott); crédit mobil. 717 (emelk. 19 frank); auszt­riai államvas. 511 (nem változott); lombar­diai vasút 506 (csekk 1 frank.) LONDON, jul. 13. Consolok 937,. Dunavízállás, Pesten, július 14. 10' 60­0'"­0 fölül.

Next