Pesti Napló, 1860. szeptember (11. évfolyam, 3167-3191. szám)
1860-09-16 / 3179. szám
214-3179. 11-ik évi folyam Ferencziek terén 7-dik szám földszint Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. 18.). Vasárnap sept. 16. Előfizetési föltételek : Szerkesztési iroda : Szép-utcza 1-ső szám 1-ső emeleti lap szellemi részét illető mind a köz- Kiítdó*llítottfll :lemény a szerkesztőséghez intézendő. ____________________________________________________________________________ ___ BÉ C 8 I BÖRZE September 14-én, 1860. Magyar gőzeke ! A politikai élet hullámzása közt is, a gyakorlatinak szükségeivel komolyan foglalkozni, —egy nagy és mivelt nemzet egyik legjellemzőbb tulajdona. A tótmegyeri ekerverseny bezáratván, hálát adtunk a gondviselésnek, hogy szerény törekvésünké, anynyira megáldotta, miszerint a szántó eszközöket változatlan elvek szerint megítélni, s ezeknek megfelelőleg, össze is szerkeszteni, Magyarországban is megtanultuk. Diadalmasan csatáztunk egy új szellemi csatát, s egy fontos lépéssel ismét előbbre jutottunk a haladás lépcsőzetén Elérkezvén már most e magasabb polczra, újabb tájékozásra nyílik szemünk, s ime a láthatáron egy ujdon csillagot látunk föltámadni, fényeset és kecsegtetőt, mely intve int a magyarnak. Még csak kis erőfeszítés, a magyar szellemnek még egy csekély szárnyellebbentése, s egyenlő színvonalon látandjuk magunkat a világ legmiveltebb népeivel, ott látandjuk magunkat a tetőzeten, honnan barbárnak tűnhetnek föl ugyanazon környezetünk, mely csak az imént minket vádolt barbársággal, — vagy szeliebben, nemesebben, — tehát magyarosabban szólva : oly helyzetbe jutnánk, mely a szomszéd népfajoknak haladási irányul s egyszersmind nógatásul szolgálandna. Előre tehát minden tétovázás nélkül előre szemünk előtt áll a gőz eke, mely honunk messze terjedő, róna és népetlen vidékeire oly annyira teremtve látszik, hogy ha még eddig fölfedezve nem volna, haladásunk természetes fonalán — min magunknak kellett volna azt föltalálnunk. Siessünk azt átültetni az oly igen nekivaló földre, és egyesítsük erőinket, hogy vele mielőbb megbarátkozván, minél tágabb mérvben működtessük széles ez országban! Ekképen azután az 1861-ki nemzeti nagy gazdasági ünnepélyt egy nagyértékű drágakővel gazdagitandottuk, mely a jelen nemzedék számára, az utókor hálás emlékezetét fogja biztosítani. Léptessük életbe a magyar gőzeket! csak akarnunk kell, hogy éljen, s élni fog!— Ugye, éljen a magyar gőzeke ? Úgy látszik, sem Fowler rendszere — sodrony kötekkel, sem Hake 11 eszméje — vas vagy fasinekkel, földünk kiterjedése s a néha beálló gabnaolcsóság mellett — magyarországi viszonyainkra minden módosítás nélkül — nem alkalmazható. Alig kétkedhetni, hogy egy gyakorlatilag mivelt magyar gazdának és e szakban különösen kiképzett magyar gépésznek elküldése Angolországba, az eddigi gépeknek, melyek épen jelen havakban foglalvák el leginkább, munka közben tanulmányozása végett, legczélszerűbb mód lenne azok bevezetését honunkba könnyíteni; elnézve attól, hogy szellemi és anyagi haladásunk ily képviseltetése Angolországban, a jelen körülmények közt, félreismerhetlen előny. Borostyánkő, szeptemberben 1860. Egan Edwárd. A k.-szolnokmegyei kiállítás és lóverseny. A k. szolnokmegyei gazdasági és lovas egylet ez évi kiállítását és lóversenyét következő renddel tartja meg Török-Sz.Miklóson. Szeptember 28-dikán délelőtt verseny-szántás, hol minden szántó ember tetszése szerint 2 vagy több ökörrel versenyezhet. — Délután gépekkeli próbatételek. Szeptember 29-kén állatok, termények, iparkészletek és gépek bírálata. Szeptember 3-dikán nyilvános kiállítás s dijak és érmek kiosztása. — Délután lóverseny. Mindazon tisztelt honfiak, kik e kiállítást küldeményekkel gazdagítani óhajtják, bejelentéseiket sept. 24-ki esti 6 óráig alálirthoz Török-Sz.Miklósra küldjék be; ellenkező esetben a be nem jelentett tárgy elfogadtatik ugyan, de díjazásban nem részesülhet. Egyszersmind megkivántatik a kiállítandó tárgyakhoz minél kiterjedtebb ismertetést csatolni, mint terményeknél a névjegyzék, mikor, milyen munkával, és micsoda földtalajban termett, állatoknál származás, faj , kor és nevelés, hely sat. megemlítendő. A kiállításra beküldendő tárgyak. Termény-, gép- és iparkészlet. Szeptember 26-tól 27-diki esti 6 óráig; állatok azonban csak szeptember 28-kán estve lesznek általveendők, miután ez utóbbit illető kiállítás csak 29 -én kezdődik. A kiállításra kitűzött díjak és érmek: Kertészet .... 4 „ Ezenfelül minden tárgy, mi díjra érdemesnek találtaik , oklevéllel jutalmaztatik. Végül a kiállítandó állatok ellátásáról, valamint a vasúttal hozandó gépek és más küldemények beviteléről, a társulat gondoskodik. Kelt Török-Sz.-Miklóson, sept. 2-kán 1860. A válaszmány megbízásából: Kirák György, egyl. titkár. (Gazdasági és kereskedelmi szemle. Piaczi árak Pesen, sept. 15-dikén : Bánsági búza (82'/2—85 frtos) 4 frt 40 kr—4 frt 75 kr ; fehérvári (83—85 ftos) 4 frt 45 kr—4 frt 80 kr ; tiszai (83—85) fontos) 4 frt 45 kr—4 frt 80 kr ; bácskai (82 —. - 83 82 ftos) 4 frt 80 kr—4 frt 50 kr ; rozs (74 —76 ftos) 2 frt 60 kr - 2 frt 80 kr; árpa (68—70 ftos) 2 frt 60 kr—2 frt 90 kr; takarmány árpa (66— 68 ftos) 2 frt—2 frt 20 kr; zab (45- 46 ftos) 1 frt 45 kr—1 frt 50 kr; tengeri (tavalyi) 2 frt 60 kr—2 frt 90 kr; köles 2 frt—2 frt 25 kr. Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, szept. 15-én.) Szept. 14. Szept. 15. Emelked. Csekk. Nemzeti köles. 75.90 64.25 — ft — kr 11 ft 65 kr PARIS, sept. 14. Zárlat 3 petes rente 67.85 (emelk. 5 cent.); 4% petes rente 95.35 (csökk. 5 cent.); crédit mobilier 673; osztr. államvaspálya 457 ; lomb. vasút 458 (emelk. 1 frank); osztr. crédit részvény 330. Dunavizállás. Pesten, szept. 15. 8' 1" 0'" 0 felül. VIDÉKRE, postán PESTEN, házhoz hordva: Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. RívilalinánkaL .bío , 6 hasábos petit sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij mruelmenyek alja S külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. Adott Tar- Adott Tar- Adott Tar- Adott Tar-Államadósság. ártott ár I ártott ár Elsőbbségi kötvények. . I ártott ár ártott ár 5%-ok osztrák értékben .... 100 frt 60.— 61 50 j Államvasp......................................... 500 frank 134.50 135.— N. Szombati 1-ik kibocsátás....................... 22.- 24.— 5%-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 75.70 76.— Sorsjegyek: I . Lombard-velenczei .... 500 frank 131.—132.— N. Szombati 2-ik kibocsátás....................... 58.— 60.— 5°/D-öbbiétalliques .........................100 frt 64. 64.50 Duna-gőzhajózási társulat 100 ft pp. 92.— 93.— Váltók (devisek). '«ViV.-OB „ .........................100 frt 56 50 57.50 Osztrák Llyod ...... 100 ft pp. 85 — 86 — Három hónapra. 1839-diki sorsolással.........................100 frt 120.—121. Részvények. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. é.) 3*/. földtehermentesitésiek. 1854 diki „ .........................100 frt 8b.— 87.— Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90% kr) 3'/. „ 113.75 114.„ 1860 diki „ .........................100 frt 187.50 88.— Nemzeti bank (ex div.)............................................754. 756. Berlin 100 tallér 7150 frtansktr értéke 14 — 1/108 magyarországi .... 100 frt 66.— 67. Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira . . . . 15.5 16.— Hitelintézet 200 frt ...... .171.30 171.50 ^ Frankfurt 100 d ném frt(85ft90V kr) 30 114 11425 to/* ewUbT^*' szláv . . 100 frt 64.- 65.- A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a.é. 106. - 106.50 Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt . . . '540..- 545. - Hamburgé 100 márk-bankó to(75ftXfcr)2V, ' lOO^Öluo'öO 5L os erdélyi . .........................100 frt 61.50 62.50 Trieszti db............................................100 ft pp. 108. 1110.- Duna gőzhajózási társulat 500 ft pp. . . .388. 390.- London 10 font sterling 1100 ft 23V krj 47 132.50 132.75 Velniczei kölcsön 1859 500 . . 100 frt 79 50 80.— Dunagőzhajóz. társ. darabja . . 100 ft pp. 94.- 96.— Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . .135.- 145. Páris lOOfrank(40 ft 50°kr ausztriai ért.) 3’/( 152.75 52.80 Budai városközség db . . . 40 ft a. é. 37.50 38.— Budapesti lánczhid 500 ft pp. ..... 355.— 365.— Záloglevelek. Eszterházy.....................................40 ft pp. 81.- 82.— Éjszaki vasút................................................. 1800— 1802— renzneman. Salm ...........................................40 ft pp. 37.— 37.50 Ausztrállam vaspálya...................................... 243.— 244.— Korona ............................................................18.20 —.— Al. bank. 6 év. 5°/0-os . . . 100 ft pp. 101. — 102.— Pálffy........................................40 ft pp. 38.25 38.75 Nyugati vasút................................................. 183.— 184 — Császári arany.................................. . . 6.34 „ „ „ 10 év. 5%-os . . . . 100 ft pp. 97.— 98.— Clary ...........................................40 ft pp. 36.— 36 50 Pardubitzi vasút ................................................114.50)115 — Reczés arany ..................................................6.33 —.— „ „ „ sorsolh. 5% . . 100 ft pp. 89.75 90.25 St. Genois..................................40 ft pp. 36. 36.50 Tiszai vasút .......................................................... 147.— 147.— Napoleons d’or........... ... 10.58.—.— „ „ 12 hó 5% . . „. . lOOftpp. 100.— —.— Windischgrätz...............................20 ft pp. 23.— 23.50 Déli vaspálya 60% (ex div.)......................... 138.— 139.— Orosz imperiale................................................ 10 87 —.— A n. bank sors. 5% . . . . 100 ft a. é. 85.—185.25 Waldstein ...............................20 ft pp. 25.50 26.— Károly Lajos vaspálya (ex div.) .... 155.50 156.— , Ezüst . . . . ..........................................33.5..— A gallicziai föld hitelvitéz, 4%%-og 100 ft pp. 88. 85 — Keglevich.....................................10 ft pp. 13.75 14.25 Graz-Köflachi.....................................................................110.— A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . 33. % —.— _ _____._____________ __________" Szarvasmarhára . . 100 frt és 5 érem. Lovakra .... 100 „és 5 „ Sertésre.....................50 „ és 2 „ Versenyszántásra . 50 „ és 2 „ Gépekre .... 8 „ Terményre.... 10 „ Iparkészlet.... 4 „ 5°/0 metalliques 64.65 75.75 —„ — „ 11 „ 10 „ Bankrészvény 753.— 750.-------„ — „ 3 „ — „ Hitelintézet 171.30 170.--------■ „ — „ 1 „ 30 „ Angsb, váltó 113.85 113.75 —„ — „ — „10„ London, váltó 132.65 132.75 — „ 10 „ — „ — „ Arany 6.36 6.37 —„ „ PEST, szeptember 15. (Fk.) Az angol kormánynak, mint ilyennek, nincsenek úgynevezett félhivatalos lapjai. Egyes előkelő államférfiak összeköttetésben állnak ugyan egyik másik tekintélyesebb lappal, mely az ő egyéni véleményüknek szokott kifejezést adni, de innen még nem lehet a kabinet indulatjára és szándékaira következtetést vonni, így Palmerston a Morning Post súgója, míg Daily News Russel lordnak híve, és ha e két miniszter nézetei valamely kérdésre nézve szétmennek, a két lap is ellentétbe jő egymással, anélkül hogy előre lehetne mondani, melyik vélemény fog a kormány elhatározásaiban túlsúlyt nyerni. A Times a többi lapétól egészen különböző úton jár; ő senkihez határozottan és állandóan nem szegődött, hanem helylyel-közzel majd ez majd ama miniszter nézeteit pártolja, de csak annyiban , amennyiben ezek maga a city lap irányával megyegyeznek. És milyen ezen irány? whig vagy tory ? conservativ, mérsékelt, szabadelvű vagy radikál ? A szokásos műszavak egyike sem alkalmazható, mert a Times iránya a közvéleményét követi. Ebben áll a világlap nagy mestersége, ebben rejlik kulcsa azon titoknak, miszerint e közlöny — szélkakas-féle természete daczára is a legtekintélyesebb nem csak Európában, hanem az egész világon. A Times vezetői ritka finomságú füllel bírnak a közvélemény nyivánulásai irányában, és midőn ennek valamely fordulásának még csak alig észrevehető első mozzanatai állanak be, a Times máris fölkapja és köpönyegét a szél változó iránya felé aggatva, a „revirement””et tolmácsolja és előresegíti. Miután pedig Britanniában a közvélemény a kormány határozataira nézve is döntő súllyal bír, rendesen megtörténik, hogy a kormánypolitikát valamivel később ugyanazon irányban látjuk mozogni, melyet a Times megjelölt, és előkészített. A közönség egy része aztán „inspiráltnak hirdeti a city lapot, és nem sejti, hogy — ha csakugyan inspirációról van szó — az inspiráló nem más, mint maga a közönség. A közvélemény és a citylap e kölcsönös öszszeköttetését szemmel kell tartanunk, hogy a nevezett közlöny nyilatkozatait valódi értékek szerint méltányolni tudjuk! Ezeket előrebocsátva, mondjunk néhány szót — annyit, amennyit szabad — a Times legújabb czikkére. Ez az osztrák-orosz szövetségről szólván, e szövetségnek kétféle czélját hiszi lehetségesnek. Egyik specifice ausztriai, a másik átalános európai jelentőséggel bírna. A Times szerint tehát Ausztria vagy belzavarok esetére akarja magának biztosítani Oroszország tettleges gyámolítását, vagy pedig a czár kormányával együtt Francziaország elleni koalitiónak élére akarna állni. A Times mind az egyiket, mind a másikat meg nem engedhtőnek mondja. Az első pontra nézve könnyen kitalálható okoknál fogva minden tüzetesebb fejtegetéstől tartózkodnunk kell, és csak annak megemlítésére szorítkozhatunk, miszerint a Times határozottan tiltakozik az 1849-ki események megújulása ellen. A Francziaország elleni coalitiót illető nyilatkozatok, a Times ajkairól ejtve, roppant fontossággal bírnak, mert arra mutatnak , hogy az angol közvélemény semmi rokonszenvvel nem viseltetik ily coalitió irányában, és hogy Anglia semmi esetre nem fogna abban részt vehetni. Ily coalitió a Times szerint csak azt eredményezné, hogy Napoleon az európai liberalismus élére állana és Anglia nem küzdhet soha a liberalismus ellen. Ezen nyilatkozatból nem lehet ugyan egyenes következtetést vonni a tegnap említett osztrák-porosz-angol szövetség létezésére vagy nem létezésére, de a dolog e nyilatkozat által mindenesetre még inkább valószínűtlenné lesz, és — bármilyen legyen is az angol miniszterek személyes indulata — nem fogják azt érvényesíthetni, ha ezáltal a brit nemzet közvéleményével összeütközésbe jönének. De majdnem bizonyossá válik egyszersmind az, hogy a netalán létrejövendő, bár még igen igen kétséges, orosz-osztrák-porosz egyesség irányában Anglia igen tartózkodó állást veend, míg a be nem avatkozás elve fenntartatik, ellenségest azonban, mihelyt ezen elv megsértetnék. Ekkor pedig, miként már a minap is mondtuk, ezen egyességnek — ha létre jő — igen szerény köre és igen mérsékelt jelentősége leend, főleg Oroszország mindenesetre nagyon óvatosan fog előremenni, midőn minden lépés azon veszélylyel fenyegeti, miszerint mind Franczia mind Angolországot maga ellen kihívhatná. A Times czikke III. Napóleonra nézve, véleményünk szerint, annyit ér, mint egy megnyert csata, a franczia császár helyzete sokkal kedvezőbb színben tűnik elő, ha ő biztos lehet arról, miszerint — ha csak Angliát egyenesen meg nem sérti — ellenei ennek gyámolítására nem számolhatnak, mert ennek tudata, miként mondjuk, Oroszországra és minden valószínűség szerint Poroszországra is — hűtőleg fog hatni és alapos kételyeket kelteni az iránt, miszerint egy második Waterloo által az új napoleonismus csak úgy fogna tönkre tétetni, mint az első által a régi. Ha az angol consols ára az osztrák-orosz kibékülés hírére sülyed, ez senki által félre nem érthető jelenség. Másfelől Napóleon császár is megteszi a magáét, hogy maga ellen panaszra ne adjon okot. A szegény Talleyrandnak nyakra-főre össze kelle szedni sátorfáját és Turinból Párisba jönt, mert Piemont a franczia tanács ellenére berontott az egyházi államba. Lehet-e ennél többet tenni ? Hol van még egy másik hatalom, mely a piemonti politika legújabb fordulata fölötti roszalását oly föltűnő módon nyilvánította volna? És nem roszakaró rágalmazók-e, akik azt állítják, hogy valamint Viktor Emánuel Garibaldit előbb defavoyálta és aztán mégis hozzá csatlakozott — úgy Napóleon is azon Piemontot, melytől most formaszerűen elválik, végső pillanatban mégis gyámolíthatná ?! Az európai diplomatia nem követheti e gonosz nyelvek ilyetén rágalmazásait; neki meg kellene vallania, hogy Napóleon magaviselete tökéletesen correct, és hogy semmi ok nincs ellene szövetkezni.......... Egyébiránt még csak egy szót! 1792 óta számtalan coalitió támadt Anglia és az éjszaki hatalmak közt Francziaország ellen, mely rendesen a szabadabb elvek mellett küzdött. Mindezen coalitió hajótörést szenvedt — egynek kivételével és ez az 1813-diki volt! És miért volt ez egynek sikere? Mert a coalitiónak a koronás urakon kívül még egy hatalmas tagja volt — a kor szabadelvű iránya, melyhez a coalitió csatlakozni — ígért. Ezen elem nélkül sikert most sem képzelhetni, a mely kormány pedig őszintén hajlandó ezen elemmel szövetkezni, annak aztán egyéb coalitióra úgy sincs többé szüksége! POZSONY, sept. 12. Minapi tudósításom kapcsában hiteles forrásból jelenthetem önnek , hogy Benedek táborszernagy ő excellentiájától az itteni városi községhez máris megérkezett a válaszrendelet, mely a városi községnek a pozsonymegyei főnökség alá rendeltetését magában foglaló felsőbb és korábbi intézményt fölfüggeszti és szabad királyi Pozsony városát politikai tekintetben is egyenesen a budai hely-