Pesti Napló, 1862. január (13. évfolyam, 3567-3591. szám)
1862-01-22 / 3583. szám
17-3583 13-ik évi folyam. Szerda, jan. 22.1862. Szerkesztési Iroda : Ferencziek tere 7-ik szám, 1-ső emelet. e lap szellemi részét illető minden közlemény Kiadó-hivatal. Előfizetési föltételek : a szerkesztőséghez intézendő. Ferencziek terén 7-dik szám földszint. Vidékre, postán: Helyben, házhoz hordva. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fo- a lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása Félévre ... 10 frt 50 kr. a. é. gadtatnak el. körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó hivatalhoz intézendők. Évnegyedre ... 5 frt 25 kr. a. é. Hirdetmények díja : 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdíj külön 30 ujkr. Magánvita 6 hasábos petit-sor 25 ujkr. Előfizetési felhívás „PESTI NAPLÓ“ 1862-ikil-ső fél évi folyamára. Előfizetési ár: január — juniusi 7 évre 10 frt 50 kr. január — martinai 7 évre 5 frt 25 kr. Az előfizetési dijak közvetlenül kiadó hivatalhoz initézendők. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. PEST, jan. 21.1862. Dualismus. „A belföldön — irja a „Vaterland“minden hazafi fő érdekeltsége folyvást a Magyarországgal való sürgető szükséggé vált kiegyenlítés kérdésében öszpontosul, mely kiegyenlítést a fenyegető külviszonyokkal szemközt, a legközelebbi időben fel kell találni. Az ez iránti tudósítások folyvást ellentmondók. Míg némelyek a nádori méltóságnak Rainer főherczegre ruházását még mindig állítják, addig mások azt erősítik, hogy ilyesmi nem is szándékoltatok, sőt akadnak még oly lapok is, amelyek elég merészek arra is, hogy a tudósítást magának a főherczeg ő fenségének szájából akarják meghazudtolni. „Úgy látszik, már a legközelebbi jövő, kell, hogy ezen ellenmondások megoldását hozza, és mi (t. i. a Vaterland) minden esetre jogosítottaknak tartjuk magunkat azon reményre, hogy ezen megoldás korán sem a dualismus értelmében fog véghez menni, mely ellen ma a „Hlas“ lapban cseh részről is erélyes tiltakozás foglaltatik, miután azon lap a monarchiának kétfelé osztása esetére a cseheknek a Reichsrathból való kilépésével fenyegetődzik. Szükségtelen világosan megmondanunk — teszi hozzá a Vtlad — hogy mi ezen tiltakozással teljesen egyetértünk.“ Az idézett cseh lap a „Hlas“ pedig a lapokban felmerült hírekre vonatkozólag a többi közt ezeket mondja: „A „Hlas“ nem képes kiigazodni abból, hogy a februáriusi pátensek a nem magyar országokban fenntartatnak, s e mellett a birodalmi egység egy összképviselet által mégis megóva marad. Vagy talán a magyar részek képviselői más módon választatnak ezen testületbe,mint a monarchia másik feléből valók? Ez volna-e azon azon birodalmi egység, melyre a mostani kormány mindennap esküszik ? És kinek a műve lenne aztán azon intézmény, melynek alapján a magyarok a birodalmi képviseletbe küldenének ? holott ilyesmiről mind ez ideig tudni sem akarnak ? „Ha azonban oly egyesült országgyűlés jöne létre" ni*tv'uta ftSftk a nem magyar tartományok veendnének részt , vagy ha a most ülésező Reichsrathot változtatnák ilyenné, akkor — így kiált fel a „Hlas“ — megérkezett volna az idő, midőn a cseh nemzet képviselőinek ha ugyan óvásukhoz hívek akarnak maradni, el kellene hagyniuk Bécset, mert az ő képviselői megbízatásuk megszűnt volna. A csehek csupán azon feltétel alatt léptek be a Reichsrathba, ha abban Ausztria minden országai részt vesznek ; ezen feltételt kimondottak az országgyűlésen, s Palacky az urak házában ugyanazon nyilatkozatot tette. Ha az illetők arról gondolkodnak, hogy a magyaroknak igazságot szolgáltassanak, s ha azokat megszabadítják a februáriusi pátensek kötelékeiből, akkor a csehek is régi jogaikba lépnek, melyek csak 1848-ban lettek megszüntetve egészen. Az alkotmányozó birodalmi gyűléssel létetett az első kísérlet kiegyenlítés eszközlésére az országok és a birodalom közt, s midőn ez meghiúsult, az országok újra viszszaléptek jogaikba. Bach 12 évi rendszere ezen nem változtathatott semmit. Ha az új kísérlet sem sikerül, akkor csupán arra lehet visszatérni, ami századok óta fennállott.“ Mi a cseh lapot úgy fogjuk fel, hogy az ő észrevételei nem annyira Magyarországnak százados állásából folyó jogai, mint inkább a februáriusi pátens ellen vannak intézve. Nem egészen mondhatjuk ezt a „ Waterland“ról, jóllehet csak tegnap szállott egy czikkében síkra az alkotmány eljátszás elmélete ellen. Ami az ő álláspontjukat illeti, ahol nekünk a magunkéról szólamnak bajos. Először: mert Magyarország, midőn minden nevezetesebb közjogi mozzanatnál világosan kikötötte maga részére azon biztosítékot „ne ad normam aliarum provinciáimra gubernetur sed secundum propria leges ac constitutiones“ a viszonyosság elve szerint lelkiismeretesen megtartotta mindig, hogy az örökös tartományok ügyeibe nem elegyedett, s azok jogviszonyaiban valóban nem is bír kellő tájékozással; másodszor, mert állásunk a Reichsrath irányában is különböző. A magyar országgyűlés a százados alkotmány terére állva, határozottan kijelölte álláspontját, míg mások, úgy látszik, némi utógondolattal léptek be mind 1848-ban, mind 1861-ben a „közös törvényhozásba.“ Egyébiránt midőn mi dualismusról beszélünk, ezt csak törvényeink szellemében tesszük,melyek Magyarországot a bajthántúli országokkal szemben mindenkor úgy tüntetik fel, mint államjogi külön egységet, a nélkül, hogy ezen kifejezés részünkről bármely törekvést foglalna magában arra, hogy a velünk nem egy közjogi téren álló szomszéd népeket akaratuk ellenére ilyen vagy amolyan egységes rendszerrel boldogítsuk. Hanem a „Vaterland“ taktikáját nem tartjuk épen szerencsésnek. Bécsi lapokból. Valahára valami derítőt is hoznak nekünk a Lajthán túli lapok. Maager úr, brassói kereskedő, a hajdani megszaporított Reichsrath baloldali tagja, a pénzügyi választmánynak egy tervet jelentett be, melyben sem többet, sem kevesebbet nem ígér, mint az egyensúly helyreállítását az államháztartásban, a valuta helyreállítását és a majd 3000 millióra menő államadósság visszafizetését, és mindezt 56 év alatt. Az egész úgy látszik azon tervre van építve, hogy az összes államadósság változtassák át kisorsolható kölcsönné. Úgy látszik, mondjuk, mert a terv részleteit Maager úr maga és társai számára még titokban tartja, s a pénzügyi választmánynyal csupán akkor akarja közölni, ha a Reichsrath neki és feltaláló társainak a nyereségből öt százalékot biztosít. Maager úr nagy hazafinak tartatik Ausztriában. Az ő hazafiassága valóban eredeti hazafiság! A pénzügyi választmány egyébiránt január 20 ikán teljes ülést tartván, abban egyhangúlag elvetette az elnök dr. Hein javaslatát, mely annak megfontolására volt irányozva, várjon nem volna-e jó a Reichsrath üléseit február 4-dikétől még hosszabb időre elnapolni, miután a választmány egyes szakaszai munkálataikkal nem lesznek készen akkorra. A választmány oly véleményben volt, hogy először nem is áll jogában a Reichsrath elnapolása, másodszor hogy a kir. tanácsnak a pénzügyi előterjesztéseken kívül más igen fontos dolgai is vannak. — Rég óta ismerjük a bécsi centralisták azon szokását, hogy midőn valamely oldalról szorítják őket, egyik népet ijesztgetik a másikkal. Ők nem a jognak hódolnak, hanem az opportunitásnak, így tesz ma a „Presse“ a csehekkel azon czikk folytán, melyet a „Hlas“ közzé tett, és amely lapunk elején olvasható. „A cseh szóvivők — mond a „Presse“ — tudják meg, hogy ha valaha a német szabadelvű párt kényszerítve lenne a birodalmi alkotmány gondolatával felhagyni, az bizony nem azért fogna történni, hogy a foederalismusnak, a dodekalismusnak adjon helyet; akkor, semhogy a Palackyakkal és Riegerekkel lépjünk alkura, készebbek lennénk a Deákokkal és Tiszákkal békét kötni. Mondja meg a „Hlas“ ezt a maga pártjának, hogy ehez képest intézze taktikáját. Ezen párt mostanig oly elvakult, hogy az alkotmány keresztülvitelének ellene dolgozik, s azt hiszi, hogy elvégre egy Rieger-minisztérium juthatna a kormányra ; de azt nem látja, hogy hacsak egy Windisgräcz-minisztérium nem venné át az ügyeket, s ezáltal a birodalomban minden alkotmányos pártot az alkotmányról való gondoskodástól fednem mentene: a német szabadelvű párt számára még fennmaradna azon kisegítő eszköz, hogy túl a Lajthán a magyaroknak kezébe adja ugyanazon suprematiát, melynek ekkor a Lajthán innen való gyakorlásában a német-osztrákokat (szövetségben azon nép törzs zseléti, a magyarral) akadályozni senki sem lenne, elég erős. A „vasfejűi csehek“ jól teszik, ha ezen lehetőséggel is megbarátkoznak egy kicsit, ahelyett hogy a német jóindulatra és becsületességre nagyon is támaszkodnak.“ A „Donau Ztg.“ pedig még a daco-romanismussal is kaczérkodik a magyarok rovására, s azt kérdi: mivel jobb a magyar Separatismus a dacoromanismusnál. „Egy nagymagyarország — úgymond — elvenne tőlünk (?) minden földet túl a Lajthán ; a dacoromán birodalom csak Nagyváradot tenné határvárossá, amaz ellenben Bécset magát, míg a Lajtha melletti Bruk és Hainburg határszéli állomásokká válnának á la Bodenhaek.“ Beszéljetek aztán még a ti liberálisaitokkal való szövetségről! Egy 16-ikán kelt eredeti levelünkből veszszük át a következő párisi újdonságokat: Angliából érkező hírek szerint Palmerston kormánya nem valami erős lábon áll a közvéleményben s a lapok részéről is gyakran megtámadtatik az amerikai ügyben tanúsított magaviseletéért s igy nem tartják lehetetlennek, hogy Anglia mihamarább egy miniszter válságot fog megérni, mely megbuktatná ugyan a mostanit, de azért mégsem tory kerülne a kormányra, hanem a wighpárt liberálasabb része, mely a fennforgó európai kérdésekben több szabadelvűséget tanúsítana a mostaninál. Ugyancsak londoni hírek szerint a királyné csak azért nyitná meg a parliamentet, hogy azt egyúttal föl is oszlassa, mi a mostani viszonyok közt kissé furcsának tetszik ugyan, de e hirt oly okokkal támogatják, melyek annak némi valószínűséget adnak, ennek okát a királyné gyengeségén s az ország gyászán kivül sokan a fenntebb említett miniszter válsággal hozzák kapcsolatba. Párisban falragaszok hirdetik a választók öszszeírását, s a szabadelvű lapok majd mindennap intik olvasóikat, hogy siessenek beiratni magukat a képviselők választására, melyre az itteni körökben nagyon sok súlyt fektetnek. E választások hír szerint nagyon jól fognak kiütni a szabadelvű párt részére, melynek következtében oly ügyek fognának szőnyegre kerülni, melyekről némelyek még most álmodni sem mernének. Nem kis zajt okozott a császár azon eljárása, hogy a francziaországi szabadkőművesek számára, melyek már régebben Murat és Napóleon herczeg pártra voltak oszolva, egy, nem egészen jól alkalmazott törvény értelmében egy harmadikat, M a g n a a tábornokot nevezte ki nagymesternek, ki csakis e czélra lépett volna pár nappal előbb az említett társaságba, hol szokatlan gyorsasággal léptettetett át mindazon fokozatokon, melyek a nagymesteri tiszt felválalására szabály szerint megkívántatnak. A császár eljárását azon okból magyarázták ki, hogy öcscsét, Napoleon herczeget, kit pedig a társaság nagy része kivánt, s ki maga is nagy kedvet mutatott a nagy mesterség elválalására, semmiképen sem akarta az említett polcton látni. Az amerikai háború sajnos következményei máris mutatkoznak déli Francziaország gyárvárosaiban, hová néhány ezred el is küldetett már a munka s kenyér nélkül maradt s hangosan zúgolódó több ezer munkás szemmel tartására. Ma már a „Siécle“ egy 4000 freot meghaladó adakozást közöl e munkások számára saját szerkesztősége részéről s olvasóit is hasonló adakozásra szólítja föl s pedig minél hamarább , mert, mint mondja, e szegény munkás nép már is nagy figyelemmel hallgatja a franczia emigránsok kétségbe esett biztatásait. A párisi nép sorsa sincs irigylendőbb állapotban, s ha itt nem is mentek még annyira mint Lyon és Dijonban, könnyen megmondható azon idő, melyben aztán még meg is haladja, ha addig valami munka nem akad számukra. Hir szerint a kenyér nélkül maradt munkásokat a kormány mind ellátja munkával s nagyobb részint hadikészületeinél alkalmazná. Az ujonczok összeírása Párisban is megkezdetett. Végül lehetetlen még egy, hazánkat különösen érdeklő hirt megérintetlenül hagynom. A Rodostóban eltemetett Ilik Rákóczy Ferencz sírját pusztulás fenyegeti, a mennyiben e temetőt most a város elrontatja s beépitteti, de a sirok fölásatására, illetőleg a hamvak elvitelére, 4 hónapi határidőt tűzött ki. Ennek következtében az olaszországi s az itteni magyarok közt aláírási iv van folyamatban, az üdvözült hamvainak más helyre, s ha tán lehetséges, az általa annyira szeretett hazai földbe való áttételére. . . miniszteri tanácsos lovag Ghega jelentése a kereskedelmi miniszterhez az erdélyi vasút ügyében (Folytatás.) Ha szintén állítva volt, hogy a Marosvölgy egy vasútra nézve a legtermészetesebb építési vonalt nyújtja, ezen állítás nem épen helytelen, azonban föltétlenül csakis a lejtőzési és kanyarodási viszonyokat illetőleg lehet irányadó, mivel a pályaépítésre használandó tulajdonképeni völgyterületnek az építési anyagok, a forgalmi viszonyok s a földtermékekre nézve, más fő- és mellékvölgyekkel szemben, nem lehet egyenlő arányban elsőséget adni. E völgyben t. i. a homokkő és porphyr-formatio túlnyomó, hanem ezen anyag, amily minőségben itt előfordul, különben sem lévén a jelesebb építési anyagok közül való, csakis a Radnán felüli részeken található, s ezen helységen alól vasút-építésre semminemű alkalmas anyag nem létez. Ami a forgalmat illeti, épen említve volt, hogy az országút a Maros völgyén Aradtól fölfelé a jobb parton vonul el s Dobránál a bánsági országútba feloszlik. Már pedig ennek a Maros melletti országútnak valóban igen alárendelt fontossága van, mivel jelenleg a forgalom fővonala Erdély s a nyugati szomszéd tartományok közt, a Temesvár felöli irányban, a Béga-völgyön keresztül, Vas-Facsetó-Dobrán át Déva felé stb. az alsó Marosvölgy kikerülésével terjed. S hasonlag meg volt említve, hogy a felső Marosvidékek sótermékei a folyamon hajók által szállíttatnak, úgy, hogy sem a jelenlegi országút, sem a jövőben létesítendő vaspálya e szállítási czikkre nem számíthat, mert, mint tudva van, a vizeni szállítás egyátalában a legolcsóbb. Az alsó Maros völgye Radnóthon felül nem igen népes, s számosabb helységeket inkább a jobb, mint a balparton láthatni. Egyedül az alsó vidéken levő jobb parti lapályok s hegyoldalok örvendnek tetemesb bortermelésnek, t. i. az Arad-Radnóth közti téren, a mely mindenesetre befolyással van a forgalom némi élénkségére a Maros ezen alsóbb részeiben. Az alsó Marosvölgy közelebbi viszonyaira, befolyását illletőleg a vaspálya irányának megválasztásánál, alább visszatérendők. Fönntebb említem, hogy a Maroson tetemes sószállítás eszközöltetik. E fontos termény egyik fő forrása a tulajdonképeni Marosvölgyben van, Maros-Újvárt, a Maros balpartján, Enyed s az Aranyos vizének beszakadása közt a Marosba. Nem messze innen az Aranyosvölgyben, azonban mindig a Marosvölgy területén fekszik Torda, mely jelenleg Erdélynek legnagyobb sótertermelő helye. Erről az Aranyos mellékvölgy leírásánál fogok bővebben szólani. A Marosvölgy felső részétől, az Aranyos beleszakadtáig semmi nevezetes mondandó nincs. Homokkő és porphyr, mint jó építőanyag, Lippától Fehérvárig s azon felül található; Lippától Aradig csak,kevés, vagy épen semmi épületkő sem jö elő. Épületfa mindenütt bőségben van. A Sebes-Körös-völgy, kezdte a Kárpátok sok nyúlványainak egyikénél van, a melyek nevezetesen Erdély északi részén nagy ágakban s csoportokban az ország belye felé kiterjednek s azt oly sok medenczévé alakítják. A hasonnemü folyó eredetét a Dumbrava-hegy nyugoti lejtőzéseinél veszi, nem messze Körösfőtöl, s futásában nyugot felé megy N.-Váradnak, a hol délre kanyarul, hogy a Fekete-Körössel egyesüljön s evvel együtt Csongrád felé a Tiszába siessen. A völgynek felső része, még pedig Bánffy Hunyadon felül, déli oldalával is a Risek nevű hegyet érinti, amelynek északi oldalán van eredete a Nádas vizének s a hasonnevű völgynek. Nyugati oldala a Dumbrava-hegy egyik ágával határos. Bánffy-Hunyadtól mintegy két mfldnyire egész Feketetóig völgyi apály van, mely igen széles, alább azonban kissé keskenyül, dombokkal rakódik meg, de mindig könnyen átkelhető. A postaút előbb a lapályon halad, aztán a hegy lábához, annak északi oldala mellett nyúlván el, simul. A porphir hegyformativ e vidéken előtűnő, a hegyoldalak s a dombok általában mind erősitvék. Feketetótól Bucsáig a völgy megtartja barátságos kinézését, s csak e helységnél kezd vadabb jellemet ölteni magára. Itt lépünk a Királyhágó területére, a melynek vadsága szembeszökő ellentétet képez a szomszéd lapályok és puszták végtelen óczeánjával. A Királyhágó egy nyúlvány (Ausläufer)-systema, amelynek ágai a völgy jobb oldalán mereven nyúlnak annak teknőjébe. Itt úgy látszik, mintha a folyó erőszakkal tört volna magának utat a havason keresztül kígyózó sziklás falakba s felváltva erdős, meredek oldalakba vésett árkában. Már Bucsán alól a balparton mindjárt szembetűnik egy hegykúp, a folyó futása azután kissé szélesebb völgyben halad egész Brátkáig, azonban a Révig tartó még tágasabb tér tekervényes, s a partok mindkét felől többnyire sziklás kiállásokból alkotvák, így találkozik Réven felül a balparton, egymástól mintegy 400 ölnyi távolságra két szikla-kinyúlás, melyek felsőbbje egy erdős oldalban végződik. Evvel szemben a jobb oldalon emelkedik egy sziklafal, s ez így tart felváltva szakadatlanul egész Brátkáig. E tér, a melyen 7 —8 szikla-kiállás s ugyanannyi beöblözés létezik, mintegy 1 mfld s 300 ölnyi hosszú. Réven alól ismét kitágul a völgy, s a kétfelöli hegység erdős. A völgy lapály mivelve van. A jobb partot szőlőhegyek fedik. A Sebes-Körös völgye Erdélyt csak mintegy 4 mfldnyi hosszúságban vágja keresztül, t. i. Körösfön felül kezdve Feketetóig, a mely utóbbi helység mellett az Erdély és Magyarország közti nyugoti határszél vonul el. A kolozsvár-n.-váradi posta- és commercialis út, a Szamos és Körös közti magaslattól nyugotra mindjárt eléri a Körösvölgy déli lejtőzéseit; a jobb oldalon B.-Hunyadon és Feketetón elvonulván , a jobb parttal párhuzamosan halad a Királyhágó lábáig, itt elhagyja a partot s attól északra húzódván, a hegyre felhalad, melyet áthágván, annak déli oldalán leszáll s csak Topán túl közeledik ismét a parthoz, a melyet Puszta-Újlakig követ, hol a vizen átkelve, a balpartra tér s azt N.-Váradig többé el sem hagyja. E völgy terén, annak kezdetétől N.-Váradig B.Hunyad, Feketetó, Élesd, M.-Telegd mezővárosokon kivül több falu fekszik V4—'a mértföldnyi távolra egymástól, a minél fogva, valamint a kereskedelmi czikkek alább említendő szállítása következtében a forgalom ez útvonalon nem jelentéktelen. Amily jelentékeny a forgalom az országúton, és oly nyomorgó a hajózás a vizen; a hajók tulajdonképen csak az alsó részen járnak, mivel a felső folyó csak tutajokkal járható, ezekkel is nagy fáradsággal s csak bizonyos időkben, mikor nincs vízhiány. Nagy-Várad városa a víz két partján fekszik, amelyen 2 kemény híd köti össze a két városrészt egymással. A jobb parton levő városrész dél felől a parthoz, észak felől pedig közvetlen a szőlőhegyek lábához terül. Az indóház is ezen az oldalon van, a város nyugati részén s épen a lassaban lenyúló hegyoldal tövében. A balparti városrész ellenben a Körös-folyó alvidékére terjed ki; e városrészben van egy erőd (Castell,) amely különben csak egyszerű udvarból, laktanyákkal áll, s tulajdonképeni erőditvényei nincsenek , tehát nem látszik stratégiai becseset bírni. Fönntebb volt említve, hogy a Sebes-Körös a Dumbrava-hegy egyik nyúlványából ered Körössön felül, s nyugotra fejlődik ki. Ezen hegy várpontot képez a Körös s a Szamosvögy közt, de nem a tulajdonképeni Körös- és Szamos-folyó, hanem csak a Körös vize s a Kapus-patak közt, a mely a Szamosnak egy mellékfolyója, valamint a Nádas vize is, a mely a Kisek éjszaki nyúlványából fakad s a Kis-Szamos mellékvize. E rövid vázlatból tehát láthatni, hogy a risekdumbravai hegycsoport éjszaki nyúlványaival két medenczét képez, a melyek egyikéből a Nádas, másikából a Kapus-patak ered, melyek a Szamosba folynak; míg e havas systema déli nyúlványai egyetlen bassini-t alkotnak, mely a Körös forrását környezi. Alább meglátandjuk, hogy a Szamos és Körös vizeit elválasztó helységek alakzatának előleges leirása szükséges volt, mivel e leirás összefüggésben áll azon magaslat tárgyalásával, amelyen egy leendő vasútvonalnak át kell mennie. A Szamos völgy. Azon völgy, a melyről itt a vasutat illetőleg szó leend, a Kis-Szamosé (hideg Szamos), azon folyóé, a mely e nevezet alatt a nyugoti Kárpátokból ered, Gyalun keresztül Kolozsvárra foly, itt csaknem északi irányt vesz, hogy Dézsnél a keleti Kárpátokból eredt Nagy- Szamossal egyesüljön s evvel észak-nyugat felé Jánónál a Tiszába ömöljék. A n.várad-kolozsvári irányban a Nádas- és Kapus-patak mellékvölgyei eszközük a Körös völgy átmenetét a Szamos völgyébe; mivel pedig én a mellékvölgyek tárgyalásának külön fejezetet szenteltem, itt csak a tulajdonképeni Szamosvölgyről, még pedig azon ponttól kezdve lesz szó, hol a Kapuspatak a Szamosba ömlik. A II.-Váradról Kolozsvár felé tervezett vasút nem a felső Szamosvölgyön megy, hanem előbb a Nádasvölgyön Kolozsvárra s csak itt lép a Szamosvölgybe. A Kapus és Kolozsvár közti Szamosvölgyet azonban mégis megszemléltem, mivel többektől inditványoztatott azon eszme, ezen völgyterületet a vaspályára nézve fölhasználni s a kevésbé alkalmas Nádasvölgyet elmellőzni. E völgy a jobb parton Kapustól Gyaluig szélesebb tért nyújt, a mely innen kezdve lassudab hegyoldalakkal változik, Gyalutól Kolozsvárig pedig a völgylapály ugyanazon parton még terjedtebb és egyformább. Az országút Kapus mögött átmegy a vizen s a Szamos jobb partján vonul Kolozsvárra. Gyalu nagy helység, kastélylyal, de rézsűnt fekszik a völgylapályban. Az országút Kolozsvár előtt mintegy 12 mérffdre merev emelkedésű és lejtős dombon halad keresztül, különben a folyó lejtőségével egyiránt nyúlik el. A balpart kevésbé kedvező. Annak hosszában kopár hegyoldalak emelkednek, kiállásokkal s üregekkel fölváltva. A Szamos keresztül foly a városon , annak északi része mellett elhalad, a hol fölveszi magába balról a Nádas vizét. Tovább jobb felől egy kis patak foly bele, melynek felső tájai a bécsi mellékvölgyet képezik, hol a hasonnevű magaslat létez az Aranyos vizével, melyről maga helyén leend szó. Fentebb meg volt érintve, hogy a Szamos tovább folytában Dézs felé tart. Az országút Kolozsvárról a Szamos völgyén vonul Dézsre, továbbhaladtában kelet felé Beszterczén át Bukovinába megy, s nem csekély belforgalmat tart fenn, valamint az Erdély s Bukovina közti kereskedést is eszközli. Szamosujvár városa kereskedő hely, s összeköttetés után látszik sóvárogni éjszakról Szathmárral, délről pedig Kolozsvárral. Erdélynek éjszaki része átalában az anyagi jólét minden ágában nagyobb életképességet látszik ígérni, ha különben hathatós közlekedési szerek által, közvetítve vagy közvetlen ápoltatni fog. Alább e tárgyra is visszatérendek. Minthogy pedig a jelenleg Erdélyre nézt kilátásban álló vasútvonalak a Szanos völgynek csak fennérintett részét érdekelhetnék , nem tartottam szükségesnek azon völgy további tájait megvizsgálni; átmegyek tehát az Oltvölgy leírására. (Folytatása következik.) Gazdasági s kereset diudamitás. Pest, jan. 21. Az idő enyhe, az ég derült. A gabona üzletben semmi változás — a külföldi piaczokon is csekély a forgalom, s az árakban a változás jelentéktelen. Párisban a liszt keresettebb mint a múlt héten, de ára alig 1/4 % frankot emelkedett. Londonban a búza ára 1 shillinggel esett.Hamburgból jelentik,hogy a nagy bevitel mellett is Franczia- és Angolországban nincs sok gabona felhalmozva a raktárakban, s Angolországban az utolsó év termése, mely épen nem volt oly nagy mint számították, nagy részben el van fogyasztva, s mivel a tudósító az éjszaki tenger partvidékét egészen hasonló állapotban tudja lenni, aggódik, hogy Amerika és Magyarország képesek-e az éjszakán bekövetkező szükséget fedezni. Ha ez így van, termesztőink jó vásárt várhatnak tavaszra. Triest, jan. 18. A gabonapiacon ma kevés üzlet volt. A búza, melyből ma 18,500 szar kelt el, 2 —3 százalékot vesztett árából, zab elkelt 12,000 star , 5 krajczár árcsökkenéssel minden star után. A kukoricza és egyéb czikkek nem változtak. Minden terményt összevéve elkelt 54,000 star. Bánsági búzát kivittek decemberben a múlt alkalommal említett 198,213 staron kívül 40,172 start Angliába, 11,000-et Antwerpbe, 5672 - et Havreba, 6969 et Marseillebe, 3994-et az olasz kikötőkbe. E szerint kivittek bánsági búzát decemberben 266,000 start. — A pesti, jan. 16-diki vásáron elkelt 578 darab szarvasmarha, még pedig 367 d. ökör 130—425 ft; 167 d. tehén 80—180 ft párja, 44 d. fejőstehén 70—140 ft darabonként. A marhahús mázsája 24 ft 75 kr—25 ft. — Aprómarhavásárban elkelt 8020 d. tyuk 50—90 kr; 433 d. kappan 1 ft 20—40 kr; 475 d. kacsa 1 ft 20—40 kr; 526 d. lúd 2 ft 40 kr—5 ft; 969 puska 3 ft 20 kr—4 ft 40 kr páronként, 125,000 d. tojás 14—16 db 40 krral. 535 d. nyul 1 ft—1 ft 20 kr darabja. A hal piaczon elkelt 194 mázsa hal, e közt 130 m. potyka 5-12 ft; 26 m. harcsa 6—14 ft; 32 m. csuka 6—18 ft stb. A sertés piaczon 1300 d. kelt el, élve fontja 27—30 krajczáron. Vegyes tudósítások. — Somogyból. Miután e megye kinevezett tisztikara e lapokban teljesen nem volt közölve , az eddigi közlés kiegészítéséül itt közlöm e jegyzéket: Első alispán: nincs. 2-ed alispán : Bernáth József, volt cs. k. urb. tszéki elnök. Főjegyző : Csorba Ede, volt cs. k. szbiró. 1- ik aljegyző: nincs. 2- ik aljegyző : Szalay György, volt cs. k. segédhivatalok igazgatói segéd. 3- ik aljegyző : Szebényi Lajos, volt cs. kir. tszéki írnok. Főügyész : Raab József, volt cs. kir. államügyészi helyettes. 1- ik alügyész : Nagy Miklós, kir. itélő-táblai fogalmazó. 2- ik alügyész : Perger Károly, kir. ítélő-táblai fogalmazó. Főadószedő : Matusich József, volt cs. kir. tszéki tiszt. Számvevő : Svoy Ferencz, volt cs. kir. szbiró. Árvaszéki számvevő : Stankovics József, volt városi tanácsos. Levéltárnok: Nagy Lajos megmaradt. Főorvos: Visy Pál. Baromorvos: Erőss Lajos. Főmérnök : Vörös László. Törvényszéki ülnökök: Maricsnigg Pál, volt cs. kir. törvényszéki tanácsos, Barsiczky Antal, volt cs. kir. törvényszéki tanácsos: Vucskics István, volt cs. kir. szolgabiró. Központi főbíró : Kelemen Lajos, volt cs. kirszolgabiró. Esküdt: König Ferencz, volt cs. kir. törvényszéki hivataltiszt. Orvos: Német Károly megmaradt. Bába : Makray Anna. Kaposi főbiró : Vörös Vincze. Szolgabiró: Spergl’Imre. Esküdt: Szabady Antal, Hornung János. Orvos: Paray János. Bába: Schof Juliánna. Marczali főbiró: Hermann István, volt cs. kir. szolgabiró. Szolgabiró : Csonka János, Krizmanits Lajos. Esküdtek : Stefaics Elek, Razgha Rudolf. Orvos: Szabó János. Bába: Kramanics Zsófi. Útibiztos: Balázsi Bodi. Babocsai járási főbiró : nincs. Szolgabiró : Kontrássy Ferencz alkotmányos városi főjegyző és Fagyas Gyula. Esküdtek : Morocza Gábor, Stefanits Endre, Németh Ignácz. Orvos : Papp József. Bába : Szabó Juli. Szigeti föbiró : Hegyessy János, volt törvényszéki tanácsos.