Pesti Napló, 1862. február (13. évfolyam, 3592-3615. szám)
1862-02-22 / 3610. szám
a régiből alakitó indulóvá és uj dallamot bele nem teremtett — „Az Eszterházy-ezred kedvencz indulója“ czim alatt, — a rebellis Rákóczi nevet nem mervén használni. Engesser zenedei tanár úr birja e bécsi kiadvány egy példányát.—• Scholl közép termetű, izmos szőke ember volt, fia egy a bécsi kärnthnerthori színháznál alkalmazott fuvolásnak. Megöregedvén, nyugdijaztatta magát, s diadali színhelyén Pesten telepedett meg , hol 1840-ben szélhűdés következtében meghalt; temetésénél két katonai zenekar játszott. Az általa átidomitott Rákóczi-indulónak vagy két üteme eltér az eredeti Rákóczi nóta antik magyarságától, azért e két helyet a„Zenészeti lapok“ban Hajdú László úr a régi Rákóczi nóta hangjegyeinek szebb és eredeti ütemeivel óhajtja visszacseréltetni. A föntebbiek után tehát bizton állítható, hogy világhírű Rákóczi-induló kuruczvilági nemzeti hagyomány, egykorú magával Rákóczival, kinek nagy nevét hirdeti s hogy jelenlegi alakjára Scholl vitte át 1809 ben. * A jan. 28 -án pótlólag kinevezett budapesti váltójegyző urak a m. k. első birósági pesti váltótörvényszék előtt hivatali esküjüket tegnap tették le. * A komáromi takarékpénzár-társulat mart. hó 1-jén d. e. 9 órakor révkomáromi tulajdon házában közgyűlést tartana, melyre minden részvényes meghivatik. * A pesti kereskedelmi testület a hazai árvízkárosultak fölsegélésére 1000, ugyane czélra a Nemzeti Kör 400 ftot szavazott meg. * Az angol isteni tiszteletek a vadász-utcza 6-ik szám alatti ref. ima-teremben ezentúl mindig a hó utolsó vasárnapján — és igy a jelen hóban február 28 dikán — d. u. 3 órakor fognak tartatni. — Figyelmeztetés az orsz. Magyar Gazdasági Egyesület t. ez. tagjaihoz! Miután az egyesület közszeretetü elnöke m. gr. Károlyi István ur egészségi állapota miatt a f. é. jan. 29-én tartott közgyűlés előtt az egyesületi elnökségről határozottan leköszönt, az ekkor megürült elnöki szék betöltésére rendkivüli közgyűlés tűzetett ki f. é. március hó 18 ik napjára. Hazafias tisztelettel figyelmeztetnek ennélfogva az Egyesület t. ez. tagjai, hogy a kitűzött napon, délelőtti 10 órakor az Egyesület köztelkén tartandó közgyűlésre minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Az igazg. választmánynak rendes havi ülése legközelebb f. é. martius 5 -én lemnd. Pesten, 1862. febr. 17. Elnöki megbízásból: Morócz István, egyesületi titoknok. * Az adriai biztositó társaság folyó február 12-én tartotta évi közgyűlését, melyben egyéb előterjesztettek közt, az igazgatóság az 1860— évi üzlet eredményéről számot adott. E számadásból kiderült, hogy 23 év óta, mióta a társaság fennáll, a nevezett üzletév volt, bár nem legnyereményesebb, hanem legerősebb, mert ez üzletév alatt a társaság által biztosított érték 600 millió forintot halad ; az ebből bevett évi dij pedig 3,100,060 ftot tett. Hanem csakugyan a károk is mind számra, mind jelentékenységre nézve meghaladják az előző évieket, ezek fedezésére 2,313,000 ft fizettetvén ki. A maradékból levonatván a hivatalos kezelési költségek s egyéb levonandók, minden részvény után osztalékul 30 ft adatik. * Budán a Tabánban a „hét választó fejedelemnél“ a magyarhoni vizkárosultak fölsegélésére két tánczvigalom tartatik. * Az Orczy-kertet tetemesen csinosbitják, s az ottani tó közelében kioszkot építenek. * A Luczenbacher testvérek gőzhajói ez idei rendes járataikat f. hó 24-kén kezdik meg. Harmadik új gőzösük azonban csak mart. hó folytán kezdi meg a Fel-Dunán meneteit. * A lévai kaszinó-egylet által f. hó 27-kén Léván a nagy vendéglő teremében az Írói segélyegylet javára művészeti szavalati és színi estély fog tartatni. Az érdekes műsorozat a következő : 1) Változatok a „Bánk bán“ dalmű felett Konkoly-Thege Miklóstól, zongorán előadja a szerző. 2) Szigeti „Falusiak“ czimű vígjátéka, előadják : Leporisz Lajosné assz. , Meixner Fannyka , Pólya József ur, Katona Gyula ur, Farkas Lajos ur, Bakó Paulin k. a., Ha-lászi Ferencz ur és Kovács Gyula ur. 3) Ábránd az „ Alvajáródból Konkolyi-Thege Miklós ur zongora-kísérete mellett előadja fuvolán Molnár Ádám ur. 4) „Az utolsó alamizsna“ költemény Petőfitől, szavalja Rudnyánszky Titusz ur. * Reményi Ede — mint általánosan tudva levő dolog — az angol királynő . Felsége solohegedüse lévén, sokszor zengette varázshegedüjét Viktória királyné és felséges családja, s igy a wa- es i herczeg előtt is. — A királynőnek különösen kedvencz darabja Lisztnek azon magyar rapsodiája, mely a „Hej huj magyar ember“ kezdetű ismeretes népdalt variálja; e rapsodiát Reményinek Ő Felsége előtt igen gyakran el kelle játszania. A walesi herczeg pár nappal ezelőtt Bécsben hg Eszterházy Pált visszalátogatván, a herczegtől értesült, hogy a nála tartandó estélyen Reményi is játszani fog. Az angol trónörökös erre nagy érdekeltséggel kérdezősködött hg Eszterházytól gyermekkori ismerőse , ünnepelt művészünknek jelenlegi hogyléte iránt, és sajnálatát fejezi ki, hogy felséges atyja halála következtében gyásza miatt Eszterházy hg estélyén személyesen meg nem jelenhetik. * Kolozsvárit f. hó 16-kán hunyt el túri Jobbágy Károly, szép reményű fiatal festész, ki magát a festészetben bel- és külföldön huzamosb ideig képezé. Alig volt 26 éves. Békén nyugodjanak a kora sírba szállt ifjú művész hamvai ! * Nógrádban megyei takarékpénztár alakításán működnek. Az alapszabályok s tervezet kidolgozására bizottság neveztetett ki. — A gácsi posztógyár a londoni világkiállításra gyönyörű kelméket készített. * Temes megyében a jégtorlasz miatt felduzzadt Bege vize Oláh Szent Mihályt elárasztó, s Német- Szent Mihály, Bobda és Aurélháza községek határai szintén víztől elboritvák. — Temesvártt e vizkárosult községek lakói javára zenészeti és szavalati estélyt terveznek. * A bécsi cs. k. törvényszék a „Wanderer“ tulajdonos szerkesztőjét, Grass Mórt, közcsendháboritási perbe fogta; munkatársát — ki a P. N.nak is általánosan kedvelt munkatársa — dr. Fálk Miksát pedig, mint e közcsendháboritási tény részesét, szintén vád alá helyezé. Ugyane lap felelős szerkesztője Seyfried Nándor lovag és kiadója Förster Frigyes a sajtó rendtartás 34-ik §-ke áthágása miatt hasonlókép perbe fogattak. * Kolozsvárit b. Bánffy Dezsőtől a napokban „Podmaniniak“ czimű új dráma kerülend színre. * Tordán műkedvelő társulat alakult, s múlt vasárnap az irói segélyegylet javára a „Czigány“-t adá elő. * A városi redont építészi bizottmánya reméli, hogy az uj épület f. évi junius végéig tető alá fog kerülni, s az 1863-iki dec. végén adatik át a nyilvánosságnak. Elég hosszú idő lesz az még, de jobb valaha, mint soha. * A tegnap említettük ó-budai rablási tény elkövetői felett rögtönitélő bíróság Ó-Budán tegnap ült össze. * Fővárosunkban az iparlovagok nagy tökéletességre vitték mesterségüket. Minap egy ily egyén, kinek még máig sem jutottak nyomába, egy napon hat előkelő családot rángatott meg, s mindegyiknél más-más, de mindig valami előkelő név alatt mutatta be magát. Egy helyütt A. báró, másik helyütt B. gróf, harmadik helyütt xy. ezredbeli lovas századosnak stb. adta ki magát, és a mi leginkább tanúskodik ügyességéről, az, hogy mindenütt a legapróbb részletekig ismerte a családi körülményeket. Ekkér megnyerve a háziak bizalmát, egy vagy más ürügy alatt mindegyik helyen fölvett egy bizonyos összeget, melyről néhol írást is adott s rövid időhatár alatt visszafizetni ígérte. Egy helyütt, ahol mint katona, kapitányi ranggal mutatta be magát, polgári öltözete mentségére azt hozta föl, hogy tudja, miszerint egyenruhában kevésbé látták volna szívesen, azért öltött magára budát. — A házi dolgokat itt is hegyről végre ismerte, hogy a házi asszony egy perczig sem kétkedhetett, mikép csakugyan az, kinek magát kiadja, s az ürügy, mely alatt a baráti kölcsönt kérte, oly csaknem kötelességszerü volt, hogy egy pillanatig sem habozhatott annak teljesítésével. Mint értesülünk, egy másik helyen, hol szintén a házinőt találta hon, azzal fenyegetődzött, miszerint ott lábainál lövi magát agyon, ha szorongatott helyzetén nem segít s ő becsületbeli tartozását még aznap ki nem fizetheti. Jellemző ez iparlovag viseletében az is, hogy a kölcsönkért összegre nézve alkudni is hagy magával; 500-at kér, s ha máskép nem megy, 50 et is elfogad. Óhajtandó volna, hogy valahol mielőbb hurokra kerüljön. * Beküldetett szerkesztőségünkhöz az erdélyi múzeum-egylet évkönyvének III. füzete ; szerkesztő az érd. muzeumegylet h. igazgatója Brassai Sámuel. A velős tollal irt előszó után a következő tudományos czikkek jőnek: A rómaiak nyoma Erdély északi részeiben (Torma Károlytól), adalék népünk költészetéhez (Gyulaitól),a növénytáplálkozás ügye napjainkban (Brassaitól), az Erdélyben honos madarakról (gr. Lázár Kálmántól), régiségek ismertetése Finalytól, Fesidon bey szultáni okmányok gyűjteményének ismertetése, Vámbérytól; történetiek: a cserhalmi ütközet 1070 ben, Békés Gáspár versenyzése Báthory Istvánnal; a magyar korona feletti küzdelem a XVI ik században, Kovács István, Szilágyi Sándor és S. Jakab Elektől. Ez utóbbi történelmi értekezés különösen jelesnek mondható. * A bécsi „Zeitgeist“ ellen egy kép miatt indított sajtóper e napokban lefolyt. A törvényszék Reymondot (a rajzolót), mint tettest s Böhringert (a kiadót), mint büntárst, Zanetti főmunkatárst pedig szintén, mint büntárst 4 heti fogságra ítélte. * Kosányi László Teleki - naptárát „Teleki album“ czím alatt is kiadá, belerakván a dicsőült Teleki László nagy emlékezetéhez igen illő és mindenekfelett lélekemelő költői, ügyvédi, orvosi, sebészi és bábái névsort. Ez aztán Teleki-album ! * A Velenczében nem rég elhunyt Újhelyi Imre kanonok, mint hírlik, gazdag kagyló-gyüteményét nemzeti múzeumunknak hagyományozó. * Kolozsvárit a főrangúak jótékony czélra műkedvelő előadásokat rendeznek. Közelebbről a „Három egyszerre“ és „Angolosan“ czimű vígjátékokat játszandják el. A magyar akadémia palotájának felépítéséhez Péterffy Farkas ur Dengelegről 4 ft, Boldizsár D. ur Bécsből 10 ft, Papp István ur Pestről 2 ft 50 kr, a szalóczi gyárból többen 10 ft 60 krral, ez utóbbiak a Széchenyi-emlékszoborhoz 5 ft 40 krral, és Mérey Miklós árnyéken 5 fttal járultak e lapok kiadó hivatalánál, mely őszi ezek az illető helyen átadattak. — Telegrafi tudósítás a bécsi börzéről febr. 21 5% metalliques 70,80. Nemzeti Kölcsön 84,15. Bankrészvény 848. — Hitelintézet 203. — Londoni váltók 137. — Arany 6,62 NEMZETI SZÍNHÁZ. Febr. 22-re van kitűzve: „Rigoletto.“ Opera 4 felvonásban. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Febr. 22-re van kitűzve: Horváth jutalmára: „Egy a mi népünkből.“ I fj. Nagy József 1 ft, Vörös István 1 ft, Oláh Mihály 1 ft, Ujfalusy Mihály 10 ft, Pozsonyi László 1 ft, Schuster János 2 ft, Schöberl Károly 2 ft, Groszman Alajos 1 ft, Palkovics 50 kr, Horváth 1 ft, Magyarász Incze 2 ft, Deák János 1 ft, Békefy 2 ft, Lehner József 5 ft, Horváth Ferdinánd 1 ft, Serly Gusztáv 1 ft, Hahn János 2 ft, Grünhut Ede 2 ft, összesen 405 ft. Debreczeni takarékpénztár 235 sz. ivén: Debreczeni takarékpénztár tőkéhez 250 ft, házra 250 ft, Komlóssy Imre t. 5 ft, h. 5 ft, Komlóssy Karolina h. 5 ft, Bodó László h. 5 ft, összesen tőkére 255, házra 265 ft. N.mélt. Károlyi László (akkor főtszéki elnök, most m. kir. alkanczellár) ivén Nagy-Váradon : Boldizsár János házra 2 ft, Porempovich Mihály h. 5 ft, Bornemisza István h. 3 ft, t. 3 ft, Jankovich János h. 2 ft, N. N. h. 2 ft, Steinitz h. 2 ft, t. 3 ft, Dunay Károly h. 2 ft, t. 3 ft, Tóth Elek h. 10 ft, Gabriel János h 5 ft, Fényes József h. 10, t. 10 ft, Detrich Miklós h. 5 ft, tőkére egy 20 ftos államkötvényt; Blaskovich Kálmán h. 5 ft, Bogdán László h. 5 ft, t. 5 ft, Karap Ferencz h. 5 ft, t. 5 ft, Chernél Elek h. 5 ft t. 10 ft, Hrabovszky János h. 5 ft, Tóth Bódog h. 5 ft, t. 5 ft, dr. Brody Lőrincz h. 5 ft, Sárváry Ferencz h. 5 ft Szalay Imre h. 5 ft, Lauka Gusztáv h. 5 ft, t. 5 ft, Dániel István h. 5 ft, t. 5 ft, Demeczky Lajos h. 5 ft, t. 5 ft, Somosy Lajos h. 5 ft, Valkovics Antal h. 10 ft, Csanády György h. 5 ft, Nábráczky Antal h. 5 ft, Zsömböry György h. 5 ft, t. 5 ft, Gabányi Sándor h. 10 ft, Hrabovszky Zsigmond h. 10 ft, Des Echerolles Kruspér Károly h. 150, t. 150 ft, Topich Antal h. 5 ft, Széll Kristóf h. 5 ft, t. 10 ft, Zmrecsányi János h. 5 ft, t. 10 ft, Petrák János h. 10 ft, t. 20 ft,Hajdú Lajos h. 5 ft, Fellmann Alajos h. 1 ft, t. 1 ft, gr. Zichy Domonkos h. 500 ft, tökére 1000 ft földteherm. papirosban ; gr. Frimond Béla h. 300 ft, tökére 500 ft földteherm. papírban; Károlyi László h. 100 ft, t. 100 ft. Összesen házra: 1237 ft, tökére : 374 ft és 1500 ftnyi földteherm. papiros. A magyar akadémia javára tett alapítványok s adakozások részletes jegyzéke (nyilvános nyugtatványul.) (Folytatás.) Dr. Ha 11 er Ferencz kanonok 127. sz. ivén Nagyváradon , jan. 26. 1860. Winterhalter Antal hittanára h. 5 ft, t. 5 ft, Dániel Imre hitt. h. 5 ft, t. 5 ft, Andrássy János hitt. h. 5 ft, t. 5 ft, Zeley János tanulni, felügyelő h. 5 ft, Göndöcs István h. 50 ft, Dezső Szaniszló h. 25 ft, t. 25 ft, Szy József h. 15 ft, t. 15 ft, K. L. h. 2 ft, t. 1 ft, jan. 27-én Frint Mihály h. 5 ft, 28-dikán Paulovits Imre h. 5 ft, 31-dikén Podhraczky Rezső h. 5 ft, Bayer György h. 5 ft, t. 5 ft, febr. 5-dikén Pawlowszky Sándor h. 5 ft, Hoványi Lajos h. 10 ft, Kudelka József h. 5 ft, Prikril János h. 5 ft, Turcsányi Vincze h. 6 ft, febr. 14-én KGF. h. 5 ft, összesen: a házra 168 ft, a tőkéhez 61 ft. Az egész összeg teszen 229 ft o. é. Egyed Antal apát ur 805. sz. ivén D.-Földváron : Girk Alajos paksi plébános t. 10 ft, Stallenberger József kömlödi pléb. h. 6 ft, Nagy Károly bölcskei pléb. h. 4 ft, Egyed Antal h. 50 ft, összesen tőkére 10 ft, h. 60 ft, Vámosy Mihály orvostr. 611 sz. ivén Orosházán : Balás Mihály házra 1 arany, Praznovszky György 2 ft, Oláh Miklós 2 ft, Szénási pusztai juhászbojtárok 2 ft, Szénási magtári csőszök 1 ft, Áron József 2 ft, Kis János béres 1 ft, Bittner Tóbiás 1 ft, Nagy Mihály 1 ft, Rácz József 1 ft, Sziberth Bertalan 1 ft, Vámosy Mihály 2 ft. Öszvesen: 16 forint s 1 arany. Nagykárolyi gyűjtés: Az akadémiai palota javára rendezett tánczvigalom jövedelme 200 ft 42 kr. Ez összeget még hozzájárulásukkal növelték: gr. Károlyi György 100 ft, Asztalos Györgyné 2 ft, Nagy Elek 5 ft, Uranovics Sándor 3 ft, Nagy László 2 ft, Menszáros Terézia 5 ft, Ecker Mihály 2 ft, Horváth Dénes 5 ft, Nagy Lajos 1 ft, Fok Ignácz 2 ft, Veres Sándor 1 ft, Pardubay Ádám 1 ft, Gönyei József 3 ft, Polgár Lajos 5 ft 58 kr, Polgár Lajosné 5 ft, Elbel Béla 2 ft, Schusterics Lőrinc 5 ft, Rózen Jakab 3 ft, Basandt Ferenc 1 ft 50 kr, Kuthy Károly 1 ft, Nagy János 4 ft, Weber József 2 ft, Vida Imre 5 ft, Fogér Károly 1 ft, Róth Alajos Politikai események: FRANCZIAORSZÁG. A franczia törvényhozó testület febr. 17-ki ülésében a departement-ok és községek budgete tárgyaltatott 221 szóval 14 ellen megszavaztatnak a municipális, kórházi stb. kölcsönök. A senatus 17-ki ülésében elhatároztatott, hogy a válaszfelirati viták, csütörtökön, febr. 20-kan kezdessenek meg. Addig is a franczia lapok tesznek hevenyében néhány megjegyzést a senatusi bizottmány felirati javaslatára. Az „Opinione Nationale“t leginkább a javaslat optimista szelleme lepi meg. Megjegyzi, hogy ami a községi egyházak segítését illeti, az állam által áldozott 13 millió frank nemcsak a katholikus felekezet, hanem a rationalisták , protestánsok, lutheránusok, anabaptisták és izraeliták egyházaira is fordíttatott stb. Ami a külügyeket illeti, sajátságos s egy hosszú czikknél jelentékenyebb az, hogy Syriának még csak neve sem fordul elő az adressében. Mexicóra nézve az „Op. Nat.“, mely mindig kárhoztatja az odaküldött expeditió végczélját, nincs megelégedve. Az olasz kérdést illetőleg úgy veszi észre, hogy a senatus most is sympathiát árul el a pápa világi hatalma iránt, habár úgy látszik, megszorításán nem búsulna már, mert megróvja azon csökönösséget, mely össze nem fér a világi ügyek vezetésével. A „Journal des Débats“ összehasonlítván a mostani fölirati javaslatot az 1861-ikivel, nevezetes haladást vesz észre a római kérdés tárgyában. Először is a világi hatalom, melynek érdekében szót emelt tavaly a senatus, most nevéről sem említtetik. Ez nyereség, de igazságtalan a fölirat azon részben, hogy egyenlően megrójja a turini kormány mértékletlen követeléseit s a római udvar csökönyösségét. Az olasz népnek tett szemrehányást alaptalannak, indokolhatatlannak találja a „Jura, d. Déb.“, akár az egész nemzetet, akár magát Victor Emanuel kormányát illetik. Ricasoli javaslatát, mely által Rómát Olaszország fővárosául kívánja, nem lehet „mértékletlen követelés“-nek nevezni, sőt inkább ellenkezővel vádolták sokan. A praefectekhez intézett közelebbi körirat is bizonyítá , hogy az olasz kormány nem engedi magát megfontolatlanul elkapatni. Ami az olasz nemzetet illeti, a közelebbi két évi krízis alatt bebizonyítá, menynyire át van hatva azon igazságtól, hogy a nagy művek megalaitására nyugalom és mérséklet szükséges. E szerint a felirat ép oly helytelenül vádolja az olasz kormányt, mint az olasz nemzetet. Azonban, hogy Olaszország ügye a lefolyt év alatt még a franczia senatusban is haladást ten, elég összehasonlítani mostani feliratát a tavalyival. A „Patrie“ is úgy látja a német lapok czikkeiből, hogy a német kérdésnek nincs sem azon gyakorlati jelleme, sem azon hordereje, melyet némelyek tulajdoninak neki. Ez állítás nem lepi meg azokat, úgymond, kik ismerik a német nemzet jellemző hajlamait a homályba burkolt s soha be nem fejezhető theóriák iránt. A „Constitutionnel“ gyakorlati hasznot lát Poroszországra nézve Ausztria újabb fellépésében. Maga Ausztria olda fel a porosz kormányt azon kímélettel, mely eddig megköté a berlini kabinetet. Ma már Poroszország fel van szabadítva a korlátozó solidaritás alól, s ezután csak tulajdon érdekeit tarthatja szem előtt akár mint európai, akár mint német hatalmasság. — Egyszersmind közli a „Constitutionnel“ két fő olasz lap czikkeit, melyek Olaszországnak a berlini kabinet által közelebbről történhető elismerését illetik, s átalán, úgymond, egy idő óta az olasz lapok nagy érdeklődéssel vesznek fel minden hírt, melyek ez elismerést tárgyazzák, s többnyire úgy vélekednek, hogy ha ezen elismerés rögtön nem történik is, csaknem bizonyosnak lehet tekinteni. A turini „Opinione“annak okát, hogy a porosz kormány még mindig habozni látszik, részint abban keresi, hogy nem akar összeütközésbe jőni némely német állammal, részint még habozik az uralkodók istentől, vagy a néptől származott joga közt. Feltehető azonban az is, hogy a késlelkedést nem egyéb magyarázza, mint az, hogy a porosz kormány időt akar engedni a közvéleménynek megbarátkozni Olaszország elismerésének eszméjével, mely ha meglesz, a kormány nem fog ellene szegülni. Ha ez való, az elismerés ügye igen jól áll, mert a nép és képviselők igen jól felfogják az eszmét. Annyi bizonyos, hogy Poroszország igen barátságos viszonyban van az olasz kormánynyal. Az „Italia“ azon párisi sürgönyre vonja olvasói figyelmét, mely szerint Poroszország felszólíta a szepétervári kormányt, hogy Olaszország elismerése tárgyában együttesen járjanak el. A mexikói expeditiót illetőleg semmi nagyobb fontosságú hírt nem foglalnak magukban a párisi lapok. A „Patrie“ azon sürgönyt, mintha a mexikóiak megverték volna a „Puente Nationalnál“ (a nemzeti hídnál) a spanyolokat, egészen alaptalannak tartja, mivel újabb tudósítás szerint a spanyol, franczia, angol haderő még folyvást egyesülten vesztegel Vera-Cruznál, s ez állomásából ki nem mozdult. A „Puente National“ pedig 70 kilométernyire fekszik Vera-Cruztól. Az „Indépend.“ egy párisi tudósítása szerint a franczia császár magánuradalmai a legszebb példánygazdaságok közé tartoznak Európában. A császárné terjedelmes spanyolországi birtokai ugyanazon kezelés alatt állanak. A császár közelebbről nagy uradalmakat vásárolt meg Olaszországban is. LENGYELORSZÁG, Varsó, febr. 13. Az egyházi szónoklat melyet az érsek a székesegyházban tartott, a „Czas“ közlése szerint így hangzott: „Dicsőség az urnák a magasságban, békesség itt alatt a földön és az emberek között jóakarat. Ezen szavak oly terhes időben mondattak, mint a mostani. De van-e nálunk ezen béke? Nincs, mert az egyházat és imát nélkülöznünk kellett. Az ima életünk mindene, szerencsénk forrása, mert ez az eszköz, a melylyel az Isten kegyét földi és örök idvességünkre kieszközöljük. Az imák imáját e szavak foglalják magukban : Atyánk ki vagy a menyben............(az érsek végig elmondá.) De most a legszentebb és legbajosabb kérdésre térek, melyet érintetlen nem hagyhatok. Ha valaki eltiltaná nektek az Istenhez való imádkozást, ha a kormány akarná eltiltani az imádkozást, akkor azt mondanám : Nem szükség engedelmeskednetek e kormánynak, mert az Isten iránti kötelesség nagyobb,mint az emberek iránti. Ha valaki el akarná tiltani nektek a hazáérti imádkozást, kérném az Istent, vegyen el engem e földről, s hogy anyáink szűnjenek meg gyermekeket szülni! De a haza boldogságáérti imádkozást senki se tilthatja el. (Ezen szavakat hangos sírás és zokogás követte, sok nő elájult, úgy, hogy az érseknek félbe kellő beszédét szakasztani. Egy kis várakozás után hallgatóinak ezt mondván : „Nyugtassátok meg magatokat“ eként folytatá.) Mi tehát nem fogunk megszűnni hazánkért imádkozni, és a kormány nem fogja eltiltani. De bizonyos dalokról és hymnuszokról van szó, melyek az egyház által nincsenek engedményezve, és szükséges, hogy ti megszűnjetek e dalokat énekelni. Ezen lemondás nem vonja maga után az imáróli lemondást. Mindnyájan terjeszszük legdrágább érdekeinket a teremtő elébe. Boldognak érzem magam, hogy a templomokat megnyithatom, ahol mi ismét imádkozhatunk, de a haza boldogságára kérlek, kényszerítelek titeket, hagyjatok fel a tiltott dalok éneklésével. Ezen dalok jók voltak, mert a kormányt figyelmeztették, hogy mit akarunk, de már most ismeri óhajtásainkat. Én kinyilatkoztathatom előttetek és reményt nyújthatok, hogy uralkodónk hazánk szükségeit kielégíteni, hajlandó. Én sokáig beszéltem vele e tárgyról. Ő tudtomra adó, hogy hitünktől, nemzetiségünktől nem akar megfosztani, hogy ígéretét teljesíteni akarja, s mindenbe, ami méltányos, beleegyezik. Csak egyetlen egy feltételt köt ki, hogy az ország nyugalmáért a tiltott dalok többé ne énekeltessenek. Ezért, testvéreim, kérlek, teljesítsétek e kívánatot. Talán azt fogjátok mondani, hogy az ily ígéretek soha se tartattak meg. Erre azt felelem nektek : Én az uralkodó ígéretét bírom és ez alkalommal az meg fog tartatni!“ Az érsek továbbá az isteni megváltó példájára hivatkozva végezte be beszédét. Távirati jelentések. — Athéné, febr. 15. Az ideérkezett postagőzös kapitánya küldöttet menesztett Naupliába, tudósítások szerzése végett, a győzelmes felkelők azonban megtilták a küldött járművének kikötését. F. hó 11-kén Argóban és Naupliában erős ágyúdörgést hallottak. A kormány a Hahn tbok alatti csapatok mellett Karaiokakis királyi ordonáneztiszt is útnak indíttatott a lázadók hűségre visszahozására. Kolokotrani tábornok és Hadzsipetro pénzt kaptak önkénytes toborzásokra. A király személyesen akart Korinthba menni, hogy a csapatokat egybegyűlésre serkentse. — Athéné csendes, mindazonáltal elfogott levelek következtében f. hó 14-kére viradólag többen, egyebek közt Kallifrona és Deliphorgi ügyvéd volt képviselők és sok diák, bebörtönöztettek. — Fiume, febr. 19. Fiume megye mai ülésében elhatároztatott, hogy a megye zászlója a Grobnik mezőn szenteltessék föl. Zászlóatyául Stroszmayer püspök, zászlóanyául Smaich főispán neje választatott. Dobrila parenzói püspök, Thoman reichsrathi követ és Bleiweis a „Novice“ szerkesztője tiszteletbeli bizottmányi tagokat választattak meg. — Páris, febr. 20. Antonelli bibornokFrancziaország kérdésére a püspököknek Rómába hivatását illetőleg kijelenté, hogy az csak jószándékú, s korántsem kötelező meghívás egy tisztán vallásos ünnepélyre. A kormány azon nézetben van, hogy a püspököknek csak azon esetben kellene elhagyniok megyéjüket, s folyamodniok az országból való távozhatásért, ha fontos egyházmegyei érdekek követelnék Rómába utazásukat. — Konstantinápoly, febr. 15. Ziali bey athenei teljhatalmú követté neveztetett ki. Csillagda építése határoztatott el. Az oroszországgali kereskedelmi szerződés aláiratott. A „Levant Herald“-nak megtiltatott kölcsönügyekről írni. O’ Reilly ezredes — ki Hasszán beynek neveztetik — a libanoni csendőrség parancsnokává neveztetett ki. Persiából érkezett tudósítások megerősítik Blocquevillenek a persa kormány általi kiváltatását. Blocqueville jan. 23-dikán ért Mesidbe. — Antivári, febr. 18. Konstantinápolyból ide három török fregatté érkezett, két zászlóalj sorgyaloggal, s egy kis gőzös, mely a scutarii tóra van szánva. — Uj York, febr. 7. A Tennesse folyam mellett fekvő Henry-erőd — mely nevezetes pontnak tekintetik — a szövetségi csapatok által elkeseredett harcz után bevezetett. Esti posta. — „Hamb. A „Nach.-nek Berlinből február 19-től írják : „Olaszország elismerésének valósulására most már komoly kilátások vannak ; közbelépő esetek változtathatnak ugyan némelyeket az utolsó pillanatban is, az osztrák táborban erélyesen dolgoznak az ellenkező értelemre, hanem hogy az elismerés esélyei túlnyomók kezdenek lenni, arról nincs kétség. Ugyanez mondható a Francziaországgal kötendő szerződésről is, melynek jó sikere biztosítottnak tekinthető. Londonban is élénk beszélgetési tárgyat képez a Poroszország, és a würzburgiak közt történt jegyzékváltás. Általában kedvezők az ítéletek Poroszország iránt, s általában felismerik Ausztriának igazolatlan kihívását s rejtett fenyegetéseit, azonban a kölni lap levelezője fájdalommal jegyzi meg, hogy Londonban is, és pedig azon körökben, melyek Németország kifejlődésére szívvel és értelemmel, s azt előmozdítani — befolyással is bírnak, majd minden reményt letettek arról, hogy Poroszország részéről határozott férfias eljárás történnék. Lesznek jegyzékek bőven, egyéb semmi. Egy szabadelvű parlamenti tag, ki nem rég érkezett vissza Berlinből, hol a kormány tagjaival, s különféle pártokkal érintkezett, az ottani viszonyok felől egész kétségbeesetten nyilatkozott. — „Nincs sem erő, sem bátorság, sőt komoly akarat sincs csak felét is megtenni annak, mit Németország legszerényebb igényei kívánnak Poroszországtól. Sok írás, iszonyú sok beszéd, de fölül a legközönségesebb középszerűség schlendriája, alant semmi nyomás, sőt mondhatnám : semmi áldozatkészség, mint ezt a német flottára rendezett gyűjtések nyomoru eredménye mutatja.“ A levelező a német flottára történt adakozások nyomoru eredményének megjegyzése felől vigasztalja honfiait, hogy ilyesmi egy angoltól megjárja, minthogy hazájában megszokta az ily kezdeményeknek tömeges gyámolításával találkozni; az Albert-emlékre s a hartleyi szerencsétlenek hátrahagyottainak segélyezésére pár hét alatt százezrek gyűltek össze ; természetesen az angol nem vett magának fáradságot vizsgálni a különbséget, mely a német és az angol közönség pénzereje közt van, miután utazók szerint a fényűzés, s a kényelem költségei ép oly nagyok, tán nagyobbak a kontinensen , mint a gazdag szigetországban. Áttérve a német jegyzékre levelező azt véli, hogy Ausztria a német egységi törekvésekkel szemben csak addig lesz engedékeny, míg más oldalról saját lételének veszélyeitől tart. „Poroszországot még elég jókor érjük el“ — mondta volna B u o 1, és „Frankfurt nem szaladd előlünk, ha darab időre eltűnik is szemeink elöl“ — mondá tréfásan a meghalt M e 1t e r n i c h, ki azonban egy perezre nem veszté el Frankfurtot szemei elöl. Az osztrák házi politika még mindig a régi; alig hogy a Piemont s netaláni szövetségesei elleni tavaszi hadjárat félelme elenyészett, máris siet atyai gondoskodását a német ügyeknek szentelni. A febr. 17-ki felsőházi ülésben Clarendon lord egy hosszabb beszédet tartott a Cavour gróf neve alatt kiadott levelekről, s azoknak különösen a lordra vonatkozó értelméről adva felvilágosítást. Minthogy lapunk e leveleket terjedelmesebb kivonatban ismerteté, szükségesnek véljük holnapi számunkban a nemes lordnak észrevételeit is közölni. Az „Indépendance“ tudósítója szerint Parisban azon hír terjedt el, hogy Napóleon császár levélben kérte közelebbről a porosz királyt Olaszország elismerésére. E hír, ha magában némileg valószínűtlen is, annyi mindenesetre föltehető, hogy a franczia kormány nem mulasztja el Berlinben ez elismerés siettetésére megtenni a lehető lépéseket, — ami most, az ausztriai jegyzék után időszerűbbnek látszik, mint előbb, — legalább a berlini szabadelmű lapok amaz elismerést kívánják kormányuktól válaszul Ausztria kihívó föllépésére. — Az európai diplomatia többi részének is főgondja Olaszország •—é s ezen állam terv szerinti kiegészítésében egy lehető nagy krízis csiráját látják. Az európai hatalmak egy közel érdekelt része még az olaszországi bevégzett tények elismerésétől is határozottan megtagadja hozzájárulását; más része sympathiákat mutat; de az elvek miatt, melyeken az uj olasz állam felépült,habozik hivatalosan megszentesíteni,s ezt mintegy semleges pártnak nevezhetnék, harmadik része, mely elismeré az uj államot, egyszersmind új annexiókkal akarná megszilárditni és kikerekíteni : a kivánt fővárost akarná kezére játszani és új tartománynyal gyarapítai. Ez utóbbi rész, amennyire látszik, bár folyton munkál e czélra, de eddig nem nagy sikerrel. Az európai hatalmak ez utóbbi részének titkos működéséről most új hírek vannak forgalomban. Párisban feltűnt, hogy az angol követ gyakran értekezik az ottani olasz követtel, s észrevették azt is, hogy Páris és London közt igen sűrűn foly a sürgönyváltás — mondják, hogy az olasz ügy két nevezett pontjára nézve. Beszélik azt is, hogy az orosz diplomatiának egy irata jutott a franczia kormány kezébe, melyet ez mindjárt közölt a londoni kabinettel, s melyben az orosz kormány is elárulja hajlamát az olasz annexiós vágyak iránt. — Olaszországban azonban nem hisznek a diplomatiai fáradozások sikerében. E híreket, némi rövidítéssel, a kölni lap brüsseli levelezője közli — s csak a következés mutathatja meg, mennyiben valók. — A görög katonai lázadás nagy hatást tett Párisban , de még a részleteket 19-ikéig nem ismerték. Figyelmet ébresztett egy másik lázadás is — s ez a marokkói. A lázadásnak oka még érdekesebb. Az alattvalók a korán megsértése miatt lázadtak fel, mely tiltja, hogy az államkincstár egy része hitetlenek kezébe adassák. A császár a felkelők ellen egy sereget küldött, mely széjjelveretett. — Schweizból írják, hogy az ottani nemzeti gyűlés elfogadta azon törvényjavaslatot, mely szerint az elválás megengedtetik a vegyes házasságokban is. A „Pi\ć“ magán társürgönyei. — Konstantinápoly, febr. 20. F. hó 18-ki athénei hírek jelentik, hogy a tartományok nyugodtak, s a felkelés csak Naupliára szorítkozik. Hahn tlik már Argóban volna. Kolokotrani Mylit szállta meg. A hadsereg hangulata megnyugtató. — Páris, febr. 20. A „Moniteur“ értesít, hogy az 1859. máj. 3-ki azon rendelet, mely az önkényteseknek két évre való dij nélküli beszegődését megengedé, visszavétetett. — Bécs, febr. 21. A mai alsóházi ülés az esküdtszékeknek a sajtóügyekben leendő kivételes alkalmazását el nem fogadta. — Athén, február 18. (A müncheni hivatalos lap után.) Az országotés a Nauplia ellen küldött csapatokat a legjobb szellem hatja át. Az utóbbiak a lázadókat Nauplia előtt megverték. A Naupliában lévő lázadók többsége levertséget tanúsít. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond.