Pesti Napló, 1862. április (13. évfolyam, 3641-3665. szám)

1862-04-01 / 3641. szám

nánk, most azon kérdést vagyok bátor a tisztelt tanácskozmányhoz intézni: ha várjon elérkezett­nek hiszi-e az időt, hogy előmunkálatokhoz fog­junk egy állatkertnek Pesten részvények útján való felállításához ? Az elnök ezen felszólításán a jelenlevők egyenként kedvezőleg nyilatkoztak, kiemelvén azon előnyöket, melyeket a tudomány a művé­szet, az ipar és a mezei gazdaság egy pesti állatkertből nyernének, tekintettel lévén azon élvezetre, mely Pest-Buda minden lakosaira ez által háramlanék, fő súlyt fektettek azon nagy előnyökre, melyekben Pest, mint város, egy ilyen, keblében felállítandó, számos látogatókat Pestre vonzó és itten tartóztató intézet által részesülne. 2. Elnök ennek következtében czélszerűnek véli, miszerint ezen bizottmány magát szervezze, ideiglenesen elnököket és titkárokat válaszszon, végre magát még több érdemes férfiakkal kiegé­szítse, kik az ügyet fejleszszék és érleljék mind­addig, míg a keletkezendő részvényes társulat állandó választásokat eszközlend, elnök­válasz­tást azon okból is szükségesnek tart, mert ő, ki szerencsés volt ez ügyet jelen stádumáig fejlesz­teni, nem sokára elhagyván Magyarországot, ezen kedvencz ügyet még itt léte alatt, illetékes kezekben óhajtaná látni, ez okból az elnökség elfogadására felkérendőnek véli gr. S­z­a­p­á­r­y Antal e méltóságát, ki Pesten hasonló egyletek élén állva, ismeretes erélye, lankadatlan buz­galma és Szerencse s tapintata által honfitársai becsülését méltán kiérdemelte. A gyűlés lelkes egyhangú felkiáltás által el­nökül gr. Szapáry Antal e mgát választván, öt nagyszámú küldöttség által óhajtotta volna az elnökség elfogadására felkérni, de tudtára esvén ő mga gyengélkedése, volt elnök Xántus János kéretett fel, hogy maga mellé vevén 2—3 ta­got, ő méltóságánál ez ügyben tisztelkedjék. 3. Az alelnökök, titkárok és a bizottmány vá­lasztása lévén ezután kitűzve, egyhangúlag al­­elnökökül választattak: Kubinyi Ágoston, a m. n. múzeum igaz­gatója. Rottenbill­er Lipót, Pest városának volt alkotm. főpolgármester. Gerenday József, az egyetemi füvészkert igazgatója. Titkárokat szintén felkiáltás utján egyhangú­lag elválasztattak. Kovát­s Gyula, egyetemi állattani tanár és m. n. múzeumi őr. Frivaldszky János, állattani őr, a m. n. múzeumban. Bizottmányi tagokat választottak : Rebly Adolf, gr. Andrássy Manó, dr. Almay Rudolf, dr. Ba­logh Pál, Bérczy Károly, Clark Ádám, Ebner Eduárd, b. Eötvös József, dr. Frivaldszky Imre, Fröhlich Frigyes, Fuchs Rudolf, Gönczy Pál, Hajós József, Havas Sándor, Herrich Károly, Hollán Ernő, Kállay Benjamin , gróf Károlyi György, Korizmics László, Keve József, Koch­­meister Frigyes, Kubinyi Ferencz, Lampel Ró­bert, Lónyai Menyhért, Mannó István, Mórocz István, b. Nyáry Antal, Osterlamm Károly, Per­­ger Ignácz, b. Podmaniczky Frigyes, Ráth Jó­zsef, Rómer Flóris, Rosti Pál, Schwendtner Mi­hály, Schiefner János, Sebastiani Frigyes, Szabó József, gr. Szapáry Gyula, gr. Széchenyi Béla,­­ Széchenyi Ödön, dr. Tóth Sándor, Ullmann Joly, Vidats János, Walthier Frigyes, Weiss Bernát, Wid­ovszky Sándor, Ybl Miklós, mely választások bevégzése után elnök a „pesti állat­kert bizottmányt“ alakultnak nyilvánította. 4. Gr. Szapáry Gyula indítványozta, hogy Xánthus János, ki a pesti állatkert ügyében ed­dig is nagy buzgalmat tanusított, és szolgálatát ezután is felajánlotta, tiszteletbeli elnökséggel tüntettessék ki. Ezen indítvány köztetszésben részesülvén, há­­lózattá emeltetett. 5. Indítványoztatván, hogy a pesti állatkerttel kapcsoltassék öszsze egy állat- és növény­hono­­sító intézet is, a bizottmány azon véleményből indulván ki, hogy az állatkert, a­mennyiben más égalji és bizonyos, a gazdákra nézve hasznossá válható különösen apróbb állatok tenyésztése által azokat valóban honosítja, honosítási inté­zetnek is mondható; azonban ezen nagyszerű eszme tüzetes kivitelét országos, és nem pesti helybeli érdeknek fogván fel, és mint a gazdá­kat főleg érdeklő tárgyat a m. gazdasági egye­sület teendői közé tartozónak vélvén, mely a nö­vény-honositást budai telkén Dr. Entz Ferencz fáradhatlan felügyelete alatt már meg is kezdet­te, s erre és az állatokra nézve a honositást Pa­lotán, a gr. Károlyi István által ajándékozott „István telken“ rövid idő múlva nagyobb mér­tékben eszközleni módjában leendő czélszerűnek tartja, egyelőre csak is egy állatkertnek Pesten részvények útján való felállítására szorítkozni. G. Kubinyi Ágoston előadja az állatkertek kö­zül Németországban, Belgiumban és Hollandiá­ban tett gazdag tapasztalásait, végre felolvassa b. Jósika Miklós hozzá intézett, a brüsseli állat­­kertről szóló levelét, köszönettel fogadtatott. 7. Gerenday József hasonló tárgyban nyilat­kozván, tájékozó kivonatokat közöl több állatker­­tekről, igy p. o. a dresdai állatkert 2000 db ötven talléros részvényre alapittatott, de ezek­nek csak fele fizettetett be, alakult 1861-ki máj. 11-én, bevétele volt első évben május 25-től sep­­temberig 13,161 tallér. A Frankfurti állatkert 200 db kétszázötven forintos részvényekre ala­pittatott, melyekből azonban csak 120 db adatott ki, 1858 és 1859 ben összes bevétele 32,000 ft volt, ugyanazon időben kiadása 17,000 ft.­­ A k­o­e­­­n­i állatkert, mely 1000 db ötven talléros részvény által alakult, 1860-ban 18,000 tallér jö­vedelmet adott. — Az antwerpeni állatkertnek, melynek alapja 100,000 forint, évi bevétele 104,000 forint stb. stb. A bizottmány ezen érdekes adatokból örömmel értesült arról, hogy az állatkertek mindenütt, a­hol csak keletkeztek, nemcsak magukat fenntart­ják, hanem virágzanak és terjeszkednek is, és a belefektetett pénz kamatján fel­ül még jelenté­keny osztalékot is nyújtanak. 8. Rottenbiller Lipót a dolgok további fejlesz­tésére három albizottmány kiküldését indítvá­nyozza, melyeknek czélja, hogy az első az alap­szabályokat dolgozza ki, a második programmot és költségvetést készítsen, a harmadik az állat­kert leendő helyiségére és az eszme terjesztésére nézve működjék. Ezen indítvány elfogadtatván, az alelnökök el­nöklete alatt következő három albizottmány vá­lasztatott. I. Alapszabályokat készítő albizottmány Ku­binyi Ágoston elnöklete alatt: Bérczy Károly, Frivaldszky Imre, Frivaldszky János, Gerenday József, Gönczy Pál, Kováts Gyula, Rómer Fló­ris, Szabó József, Wirchowszky Sándor. H. Programmkészítő albizottmány Gerenday József elnöklete alatt : Frivaldszky Imre, Fri­valdszky János, Kováts Gyula, Kubinyi Ágos­ton, Mannó István, Perger Ignácz, b. Podma­niczky Frigyes, Rosti Pál, gr. Szapáry Gyula, Weiss Bernát, Ybl Miklós. III. A helyiségre működő albizottmány elnö­kévé Rottenbiller Lipót kéretvén fel, tet­szésére bízatott magához tagokat választani. 9. Az albizottmányok dolgozataira nézve ha­­tároztatott , hogy azok mihelyt bevégezték, vég­tárgyalás végett a bizottmány eleibe térj­esz­tendők. 10. A bizottmány és albizottmányok összehí­vására nézve : határoztatott, hogy ezt a titkári hivatal eszközölje, még pedig meghívók által, érintkezésbe tevén magát az elnökkel és illetőleg az alelnökökkel. — Jegyző Kováts Gyula, társu­lata deigl. titkár. Hitelesitették Kubinyi Ágoston, Rottenbiller Lipót, dr. Gerenday József alelnök. Román lapok szemléje. A „Concordia“ román lapnak 22. száma a ro­mánoknak a szerb hierarchiátóli elválása érde­kében az „Ost u. West“ után érdemleges czikket közöl, melynek rövid tartalma következő: A görög nem egyesült románoknak a szerb metropolitától elválási ügye annyira megérettnek lenni állíttatik, miszerint már minden okoskodá­sok, minden rágalmak hiábavalók, mert a román metropolia mindezek ellenére létesülni fog, ha­bár ellenei tótágast állanának is ; továbbá megjegyzi , miként a kormány e kérdésben is saját belátását fel tudja használni, és nem fogja engedni magát félre­vezettetni némely lármazék által, minő a „Pesti Hírnök,a ki­nek sem a császári rendeletek, sem az 1848-ik évi terv. czikkek nincsenek ínyére, de talán örömében tapsolna, ha a castok rendszere újból visszaállittatnék, a románoknak általa ajánlott terv pedig nem egyéb mint káromlás, mely c­á­­folatot nem érdemel. A „Pesti Napló “ban megjelent három czikk író­jának e tárgybani járatlanságát (sic?) bizonyítja; miután Ausztriában az egyháznak semmi köze a politikához, mint Törökországban szokott lenni, s a románoknak nincs is okuk theocratia után járni, jól tudván, hová szokta ragadni az embert a castféle zabolátlan önzés. A kérdéses czikk szerint, a következtetések­ben ugyanazon véleményt osztja mindkét lap, nem látván azok hathatósabb közvetítőt a ki­egyenlítésre , mintha egyszer román, máskor szerb metropolitát fognak választani, mit azon­ban sem az egyik, sem a másik fél nem akar. Mind­ezekre nézve azután az igényeltetik, hogy mindenki tartózkodjék a románoknak leg­alább egyházi viszonyaikbani beavatkozástól, mert semmi hívatlan tanácsadóra szükségük nin­csen, a­mint hogy ők sem szólnak bele mások­nak lélekismereti ügyeibe. A „Magyarország“ 71. száma, a szerkesztő ál­tal, ki maga is orthodoxus, aláírt czikkében egy, némileg alapos történelmi deductio után, mégis csak a „Pesti Napló“ első czikkének következ­tetését teszi magáévá, hogy t. i. csakis az or­­szággyűlés által történjék meg a szerbektőli elvá­lás, és aj román metropolia létesítése; mire e czikk­ben azon kérdés állittatik: vájjon az ország gyű­lése semmisítette-e meg a román metropoliát? S vájjon nem köteles-e a kormány e metropoliát visz­szaállitani,a­mint azt erdődei megszüntették ? s ha épen nem lett volna a románoknak metropolitá­­juk, miért ne lehetne azt az országgyűésen kí­vül is létesíteni, mint történt Magyarország több helyein a katholikusoknál, a­nélkül, hogy egy hang történt volna az ellen ? Ez után elősoroltatnak azon okok, melyeknél fogva a külön román metropoliának felállíttatása már többé kétség alá sem eshetőnek tartatik; ezen okok több hírlapi közlések folytán ismere­tesek lévén, ez alkalommal megemlíteni felesle­gesnek tartjuk. „A P. Lloyd — írja a M. A. — a magy. föld­hitel-intézet ügyéről írván, nem helyesli azt, hogy az alapítók az országos pénzalapból a föld­hitelintézet tartalék alapja számára fél millió ft utalványozását szorgalmazzák. Mi ugyan szintén azon véleményben vagyunk, hogy a földhitelin­tézet működését ezen összeg utalványozása nél­kül is megkezdheti, hanem az alapítóknak azt mégis szorgalmazniok kellett, miután az 1847/g i országgyűlés XIV. czikkének 1. §-sa az 500,000 pstnak, mint tartaléktőkének megszerzését, a kormány teendőjéül tűzi ki.“ „Miután az osztrák minisztérium az 1848-iki törvények nem közjogi kérdésekre vonatkozó részének érvényét mindeddig nem tagadta, ha­csak a földhitelintézet jótéteményét Magyaror­szágtól megtagadni nem szándéka, a hitelinté­zetről szóló törvénynek kötelező erejét is elisme­rendő ennél fogva a tartaléktőke összegének fo­­lyóvá tételét annak legtermészetesb kiforrásá­ból nem akadályozandja.“ „Nem is hiszszük, hogy a pénzügyminiszter úr ezt tehetné, miután a m. év jul. 1-je napján 1314. sz. a. kelt, s a m. kir. udv. kanczelláriához intézett átiratában ezen összeg folyóvá tételét oly fontos pontnak tekinti, mely a magyar or­szággyűléshez teendő kir. előterjesztések közé lenne igtatandó.“ „A „P. Lt.“ czikkírója alkalmasint megfelejt­kezett a törvény ez intézkedéséről és nem ismerné a pénzügyminiszter úr ez átiratát.“ „A „P. Lt.“ igen helyesen megrója azon intéz­kedést, minélfogva a magyar földhitelintézet zá­loglevelei a bécsi börzéről ki lennének zárva. Ezen intézkedés a mi nézetünk szerint is bizo­nyos szűkkeblűséget és nepotismust tanúsít, mert védelem alá veszi az osztrák nemzeti bank jel­zálog osztályának zálogleveleit. De ez intézke­dés koránt sem kelti fel bennünk azon nagy ag­godalmat, melyet a „P. Lt.“ czikkírója kifejez, ki attól tart, hogy ezen engedély megtagadása az intézet egész jövőjét kérdésessé teheti.“ „A földbirtoki záloglevelek ugyan­is nem ké­pezik sehol, még Poroszországban sem a börze­­agrotage kedvencz tárgyát, minthogy azokon sokat sem veszíteni, sem nyerni nem lehet. A zálogleveleket azok vásárolják, kik biztos és ál­landó elhelyezést óhajtanak tőkéik számára szervezni. Miután pedig az intézet alapsza­bályai szerint az igazgatóság gondoskodik a záloglevelek elhelyezéséről, remélem­ lehet, hogy ezen legbiztosabb értékpapiros részére még akkor is sikerülene biztos elhelyezést szerezni, ha azok azon börzén nem is fognak jegyeztetni, mely az európai nagy börzék közt a legkevésbé önálló, mely minden legkisebb politikai hít szel­lője által az ingadozás nevezetes hullámzásainak tétetik ki, s mely különböző állam- és értékpapi­rossal az elemészthetlenségig van már úgy is elárasztva. „A brüsseli és amsterdami földhitelintézetek fellépése, sőt több nagyhitelű frankfurti bankár eddigi érdekeltsége arra mutat, hogy a magyar földbirtok oly hitelképességre fejlődhetik egy jól rendezendő fölhitelintézet segélye által, hogy az annak alapján kibocsátandó záloglevelek, ha­bár ezek a bécsi börzén a pénzügyminiszter úr vétójával találkoznának is , életképességüket semmi esetre sem veszitendik el. „De tán ép azon körülmény is mutatja élet­­képességét, hogy a bécsi börzén való jegyzést a magyar záloglevéltől megtagadják. Egy életerős és veszélyes vetélytárs előtt záratott el az ajtó, mint ez az életben számtalanszor megtörténik.“ — Körös megyének mart. 24-kén tar­tott közgyűlésében szintén az ismeretes intéz­­mény (a megyei tisztek számának és fizetésének leszállításáról) tárgyaltatott. Hosszú, élénk vita után föliratot határoztak, melyben az országgyű­­­lés mihamarabbi egybehivását kérik, annál in­kább, minthogy ezt az 1861. oct. 18-kai kir. lei­rat is ígéri. A föliratot, Vukotinovics főispán meg­ígérte, hogy személy­esen viszi el Bécsbe. — Va­r a­s­dm­e­gy­é­n­e­k lapunk legköze­lebbi számában már jelentettük közgyűléséről a „P. Lloyd“ zágrábi levelezője még azon részle­tet irja, hogy a megyének nem rég lemondott alispánja, Bedekovics Kálmán jegyzőkönyvi til­takozást indítványozott nemcsak a két főható­ság (az udv. kormányszék és helytartótanács) alkotmánytalan eljárása, hanem a megye főispá­­ni helyettese, Pisacsics úr ellen is. Ezen indít­vány is csaknem egyhangúlag elfogadtatott. — Verőc­emegye legközelebbi közgyű­lése — mint a „Hlasz“-nak írják — nagyon he­ves lesz, mert a megyei tisztek fizetéseik leszál­lítása miatt igen föl vannak ingerelve. E leszál­lítást a délszláv akadémia is nagyon megérzi, mert a megye főispánja, Stroszmayer püspök főispáni fizetését ez akadémiának ajánlotta volt föl, főispáni fizetése pedig most 6000 ftról 1000-re van leszállítva. — Pécs, mart. 27. 1862. A lapok mint tényt emlitik, hogy a kis birodalmi tanácsban az adófelemelési előterjesztvény a ház asztalán fek­szik, s kétséget alig szenved, hogy keresztül fog menni. Nézzük körül házi tűzhelyünknél magunkat, s vizsgáljuk meg városunk adózási viszonyait, s aztán lássuk, hogyan miképpen felelhetendünk meg a készülőben levő új rovásnak. Vegyük rendre az adónemeket az 186%-diki állapot szerint. Pécs városának határa művelés alatti földet foglal magában és pedig : szántóföldek­ben 1600 □ ölével . 2727 hold 691 □ élet rétekben „ . . „ . 1864 „ 766 „ szőlőkben „ . . „ . 1890 „ 1226 „ Összesen : 6482 „ 1083 „ Ezen művelés alatti földmennyiség tiszta jöve­delme 67,731 ftban van megállapítva. Ezen földadóbeli tiszta jövedelem után az egyenes adóztatás eredeti kulcsául felvett 16%­kal esik egyenes adó...... 10,837 ft hadi pótlékul ennek */6 . . . . . 1,806 „ 12,643 ft Személyes kereseti adóban a város fizet................................ 11,067 ft Hadi pótlékul esik . . . . . . 2,213 „ 13,280 „ A házbérjövedelmi adó...... 24,623 „ Hadi pótlékul esik..................4,104 „ 28,727 „ Miután a házbér­ jövedelmi adóba a bevallott házbér — a javításokra engedélyezett 30% le­vonásával — 16% fizetendő, önként következik, hogy ennek adó alá eső alapja 153,900 ft, mely jövedelmet Pécsett 8736 lakhelyiségnek kell évenkint biztosítani. E szerint átlag minden egyes lakhelyiség évenkint körülbelül 18—19 ft jöve­delmez, vagy ennyi összeg egyenértékéül tekint­hető; a­mit pedig nálunk állítani bajos dolog, midőn minden háztulajdonos jól tudja, mert érzi, hogy itt alig van ház, mely a befektetett tőké­nek 4 —5%-ját meghozza. Ebből világosan lát­ható, hogy nálunk az épületek jövedelme, s erre nehezülő adó közt a kellő arányt egyátalán nél­külözzük. A jövedelmi adó alá eső összeg tesz 245,773 ftot, mely után egyenes adóul ki­vetve van........................... 21,348 ft Hadi pótlékul esik . .... 4,269 . 25,617 Ehhez járul még az egyenes adók után fize­tendő országos és földtehermentesitési pótlékul minden forint után 56 kijával . . 38,010 frt. Pécs városa tehát egyenes adókba — hadi- or­szágos és földtehermentesítési pót­lékokba fizet...................... 118,277 ft Fogyasztási adója................. 36,000 „ Városi házi adója................. 41,734 „ „ katonaszállásolási adója . . 9,785 „ A constatk­ozhatott adózási teher összege : 205,796 „ Mindegyik adónemre nézve birunk bizonyos alappal, melyre építve megközelítőleg tájékoz­hatjuk magunkat az iránt, mennyire van nálunk a népesség igénybe véve a közterhek viselése tekintetéből; csak a személyes kereseti adónál hiányzik ily alap, miután ez nem bizonyos meg­határozott vagy osztályzott k­e­r­e­s­e­t vagy jö­vedelem, hanem átalánosságban osztályzott fej számra vettetik ki. Annyi azonban az élet­ből bizonyosnak látszik, hogy ezen adónem s alapja közt az arány vagy épen nem — vagy nem sokkal kedvezőbb, mint a többi adónemek­nél. Biztos alap hiánya miatt tekintsünk el ezen adónemtől, miután a végeredmény a nélkül is csak ugyanaz leend, s vegyük egybe a fentebbi adóalapokat, a. m. a föld tiszta jö­vedelmét ......................................... 67,731 ft a házbérjövedelmet ..... 153,900 „ a jövedelmi adót.......................... 245,774 „ 467,404 „ Hasonlítsuk össze, — a szemé­lyes kereseti adó és pótlékai elha­gyásával — ezen összeget a többi adónemek összegével..................... 188,090 ft s látandjuk, miszerint az évi jövedelem, vagy keresménynek több, mint %, de idevéve még a bélyeg- s egyéb indirect adókat, melyek szintén csak a fentebbi alapokból nyerik az él­tető erőt, s a kincstár javára tetemes összegek­re rúgnak, bizton elmondjuk, hogy fele részét, ha nem többet, adózási czélokra kell fordítanunk, minek végconsequentiáit fejtegetnünk felesleges. A miniszteri előterjesztvény szerint foganato­sítandó adófelemelés esetére adózási tételeink kö­vetkezőképen fognak gruppirozni: a földadó­nál pótlékképen még 3/12 rész . . 2,709 fr. a személyes kereseti adónál még 15 rész 2,216 „ Különfélék. Pest, mai 1. 31.. . Mint tudjuk,az érsekujvári takarékpénztáregy­let F­á­y Andrásunkat, ki a hazában a legel­ső takarékpénztárt alapitá, azon megtiszteltetésben részeltette, hogy felkéré­st, engedné át becses arczképét az egylet főtereme számára. Irodalmunk érdemdús ősz bajnoka engedett a kérelemnek s Mo­l­n­ár jeles tehetségű festőnk által leveteté magát.Volt alkalmunk látni Molnár úr e kitűnő olaj­­festményét,— mely Érsekújvárra tegnap küldetett el — s mondhatjuk, hogy Fáy Andrásnak megle­pőbb hasonlatossággal talált arczképét még aligha láttuk. Az újvári takarékpénztáregylet teremének e festmény valódi dísze leend. * Erkel „Sarolta“ czímű dalműve — mint a Ll. hallja — teljesen elkészült, sőt már tanulják is. Ha valami rendkívüli akadály közbe nem jó 5—6 hét múlva színre fog kerülni. * A Markó-féle képek megvételére újabban L­o­no­vics érsek 10, Répássy József jászói pré­post 50, az érsek­ujvári takarékpénztár 20, s Men­­czel Mihály úr Nagy-Becskerekről 4 forintot ada­koztak. * Párisban lakó honfitársaink „Magyar ol­vasókör“­ és „Kölcsönös segély­társulat“-ot alapítottak. Az olvasó kör helyisége van a Sebas­­topol-boulevard on 108. sz. a. * A „Korunkéban gr. B­á­nffy Béla nyilatko­zik, hogy a Brassóban megjelenő „Gazetta Tran­­sylvanei“ febr. 23 -i számában öt aljasan és alap­talanul nem csekélyebbel vádolja és rágalmazza, mint egy embernek meggyilkolása. Addig is visz­­szautasítja a teljesen alaptalan vádat, mig az ál­tala illő helyre kiadott panasz következtében elég­tételt nem nyer. Önérzetét, melylyel ezt teszi, nem a születés, de a becsület aristokratiája parancsolja. * Nagy-Váradról f. hó 28-káról e sorokat vesz­­szük . Tegnap d. e. 8. órakor halt meg b. E­r­­dél­y Vazul g. kath . püspök. — Holnap nálunk műkedvelői előadás lesz a „Falusi lakodalmat“ ját­szák, jövedelme felében a helybeli kisdedóvó, fe­lében a magyarországi vizkárosultak javára van szánva. — Hir szerint Biharmegye főispáni hely­tartójává, a közelebbről kir. táblai ülnökké kine­vezett Hajdú Lajos, volt cs. kir. fő­ törvényszéki tanácsos, neveztetnék ki, — s cs. kir. biztosul van kiküldve a váradi magyar zsidó egyház­község, és orthodosz izraeliták közötti ügy vizgálatára, — a vizsgálat foly , de a magyar zsidó egyház mind­ez ideig bezárva, az iskola elzárva tartatik. * Félegyházán a közelgő húsvét másodnapján fogják fölállítani azon márványtáblát, mely je­lentse, hogy Petőfi Sándor e városban tölté első gyermek éveit. E márvány­tábla fölállítását Remé­nyi Ede pendítette meg, midőn ott hangverseny­zett, s indítványa viszhangra találván, azonnal történtek adakozások a nevezett czélra, mely most a létesülés küszöbén áll. Az említett napon e már­ványlap Szabó Sándor volt alk. főjegyző ur h­áza falába illesztetik, azon épületébe, melyben nagy költőnk atyja lakott. * B­o­g­n­á­r Vilmát Kolozsvárott ,— hol néhány vendég-szerepben lépett föl — s szép énekétől lel­kesült tisztelői versekkel, viruló kamélia koszorú­val, s egy értékes antikművü karpereczczel lep­ték meg. A selyempárnácskán, melyen e disztelek átnyujtattak, szintén egy költemény vola nyomva. S szép buzdítás a fiatal művésznőnek, hogy meg kezdett reményteljes pályáján minél több buzga­lommal törekedjék előre haladni. * A vízvezeték költségeire legújabban 25—25 írtjával 300 ftot ajándékoztak : Gyürky-Vay gróf­né, Bellagh József, dr., Daricz Gyula, a cs. kir. osztrák bank pesti fílialéje, Steiner Armin, Hercz­­felder Vilmos, Singer testvérek, Kern Enoch és fiai, Rosenfeld M. L., id. Goldberger s fiai, Adler Ádám és fia, végre Herzl Antal. * A pesti lövészegylet april­­­skán közgyűlést tartana. — Schedel Károly, pesti borszeszgyárnok fecskendői a m. h. flórián utczai tűzvésznél elsők lévén, mint ilyenek a város által kitűzött 10 frt jutalmat megnyerték.Fentnevezett Schedel ur a megnyert jutalmat a pest-józsefvárosi bíróságnak adta át azon kérelemmel, mikép osztaná ki kerü­lete szegényei között. A józsefvárosi bíróság a fe­lebaráti szeretet e szép nyilatkozatáért a szegények nevében köszönetet szavaz. * Beszterczebányán f. hó 18-kán este nehány perczig tartó földingást éreztek. * A pest-czeglédi vonal conductorai ellen a LI. ban panaszt emelnek. Valóban nem ártana, ha a vasúttársaságok igazgatóságai több figyelmet for­dítanának alárendeltjeik bánásmódjára. * A budai helyőrség templomában a várban, ma d. e. 10 órakor legmagasb rendelet folytán Windischgrätz by tábornagyért katonai gyásziste­ni tisztelet tartatott. * Kr­e­i­n György siklósi orvos legfelsőbb enge­dély folytán „ Kisági “-ra változtatta vezetéknevét. *Karlowitz és Pécska közt f. hó 24 én rablók támadták meg a postaszekeret, a postako­csist és a kíséretét képező katonát agyonverték, de valaki háboríthatta őket a rablásban, mert más­nap a postaszekér az út mellékén feldőlve találta­tott, s egyetlen egy levél vagy pénzküldemény nem hiányzott belőle. * Alig végezték be Bécsben a „Wanderer“ el­leni sajtópert, s alig hirdették ki az ítélete­ket, már ismét új sajtóvétség-tárgyalásokra ké­szülnek. Az „Ost und West“, a „Neueste Nachrichten“ és a „Vaterland“ szerkesz­tői ápril 10-én egymás mellett fognak ülni a vád­lottak padján. * Rott Dávid aranyműves, kinek bécsi utczai gazdag boltját kirabolták, a gonosztevők fölfede­­zőjének jutalmul 5000 frtot ígért. * Sopronból f. hó 28 háról a következő tu­dósítást veszszük: A magyarhoni árvízkárosultak felsegélésére múlt hétfőn f. hó 24-én nálunk is tar­tozik egy műkedvelői előadás a városi színházban. Két kis vígjáték u. m. a „Közös ház“ Fáy András­tól, és „Szegett szeggel“ Kisfaludy Károlytól, be­vezetésül egy „Előszó“ Torkos Sándortól, és közben egy kis hangverseny képezik a változatos műso­­rozatot. Az előadás, miután mind a nagyszámú és díszes közönség várakozását sok tekintetben felül­múlta, mind pedig az üdvös czélra jelentékeny jö­vedelmet eredményezett, minden tekintetben sike­rültnek mondható. A sikerben a műkedvelő társa­ság minden egyes tagjának egyforma része van ugyan, különös elismerést és köszönetet érdemel­nek mégis P. Ilka, L. Augusta és V. Sidonia úrhöl­gyek, kik a szent szélért lelkesülve, az itteni, csinyes előítéletekkel bátran szembeszálltak, s ezáltal a műkedvelői előadás létrejöttét lehet­ségessé tették. Tán ez a legelső eset, hogy itt műkedvelő hölgyek is léptek fel a színpadon s valószínű, hogy ezen körülmény is nagy vonz­erőt gyakorolt a t. közönségre, mely valóban zsú­folásig megtölte a színház helyiségeit. A jövede­lem összesen 578 ft, 70 kr, melyből levonatván a színigazgatónak a színház átengedéséért, világí­tásáért stb. járó rész, marad tisztán 325 ft 59 kr, mely összeg a polgármesteri hivatalnak további intézkedés végett már átadatott. Sopron közönsé­ge, s különösen ifjúsága, mely e jótékony czélu előadást rendezé, ezúttal megmutatta tehát, hogy nemcsak tánczolni, hanem közczélokért lelkesülni is tud, s hogy a­ magyar elem, a ma­gyaros szellem még­sem egészen fehér holló közöt­tünk, s csak alkalomra van, hogy nyilatkozzék, csak ébresztésre, buzdításra, hogy fejlődjék. A helybeli casino, mely e tekintetben vezér szerepre volna hivatva, ezen feladatát nem ismeri fel. Több évi fennállása óta közczélokért, úgy­szólván, épen semmit sem tett. Pedig ez idén, mikor az elhirhe­­dett „23 bál“ közül egy maga kilenczet rendezett s mig a böjtben is tart zene estélyeket, kettős kötelességének érezhetné, hogy legalább egy ily estélyének jövedelmét valamely közczélra fordí­taná. * Somogyi r. levelezőnk irja f. hó 26-káról: A tabi r. e. lelkész R. a urat, alig egy pár hete estvéli órákban megtámadták a jól fegyverzett rablók, s halálos fenyegetés és ijesztgetések közt elvitték pénzét, revolverét, s ezután rácsukták a házat. Tab. népes m. város; benne mindenki tal­pon volt, s a bűntény egész vakmerőséggel mégis végrehajtatott. Ki volt itt ? azt mondják Patkó, ha az volt, ha nem ! Egy pár napja a pataioni zsi­dót rabolták ki. Az eset ez. A kalánvölgyi mol­nármesternek eszébe jut, hogy jó volna amúgy könnyedén pénzhez jutni; rábeszéli cselédjét, ar­­czát bemázolja, fegyvert ad kezébe, s elindulnak Pataion felé ; mint mondják, egy 14 éves gyermek és ott volt a bandában. A molnár kint marad a házból, de szolgáját, ki tétovázott, fenyegetések közt beerőszakolta. A szolga megy, fegyvert fog az izraelita mellének s néhány forintját elrabolja. Ha hamarjában a dolog világosságra nem jó,­­ itt is Patkót hangoztatnák. Fogva vannak a szép ma­darak, s e hét folytán aligha össze nem ül a rög­­tönitélő bíróság. — Menjünk odébb. Itt már aztán — mennyire ráismertek igazán, Patkó volt. Teg­napelőtt estve Patkó megjelenik 3-ad magával Poklosiban (közel Szigetvárhoz) s bemegy Orbán nevű jó módú polgárhoz, következő szavakkal: „No Orbán gazda, imádkozzék, mert meg kell hal­nia; meghal mindaz, a­ki mást elárul, de elébb egy kis czédulát írjon, majd én diktálom. A czédula kö­rülbelül így hangzik : „Tanuljanak öregek és fia­talok, hogy a ki mást elárul, annak meg kell hal­nia. Ne most álljon elő Orbán, — kiált rá a ha­ramia. Feláll remegve a szerencsétlen ; a haramia vezér vezényel, egy . . . kettő . . . három . . . s keresztül lövik. Azt is állítják, hogy a czédulát nem az áldozat irta,— de ez mindegy. Egy halot­tal ismét több . . és Somogy folyvást retteg, és szenved. r. 1. — Tegnap ismét egy kocsi általi legázoltatás esete adta elő magát.Ugyanis egy 13 éves czipész­­inas, egy sebesen hajtó kocsi alá kerülvén, csont­törést és arczban sérülést szenvedett. A megsebe­sített azonnal a vár, Rókus-kórházba vitetett. A kocsis sebesen elhajtott és mindeddig kézre nem került. Ez két nap alatt a legázolásnak már má­sodik esete, s kívánatos volna, hogy a hatóság részéről a sebes hajtás ellen erélyes szabályok léptetnének életbe. * Székes­fehérvári 1. levelezőnk írja folyó hó 27-kéről: A lelkes honleány Voge­l Irma által rendezett hangverseny tegnapelőtt este ment végbe. Mint előre sejtettük : a mindig áldozni kész fehér­vári közönség zsúfolásig megtörte a termet, és kü­lönösen a hölgykoszorú városunk legszebb virágai­ból alakult össze. Minden kör, minden osztály el­­küldé képviselőit, s csakis ez teszi természetessé azon a terem kicsinységét ismerő egyének előtt meglepőnek tetsző szép eredményt, miszerint az összes bevétel 237 ft 20 kr. vola, melyből levon­ván a 44 ft 90 krnyi mellőzhetlen kiadást, a fent­­maradt 192 ft 30 kr, mint hallom, a „P. Lloyd“ szerkesztőségének már el is küldetett. Engedje meg t. sz. úr ! hogy — bár becses lapjának sok oldalróli igénybevétele nem titok előttem — az actív közreműködőkről mintegy köszönetül szíves fáradozásukért néhány szóval megemlékezzem. Lehetlen elhallgatnom, mily meglepő correct, ro­hamos fugárban ép oly biztos, mint pianoiban köl­tői, s különösen Beethoven egy mesteri sonatája játszásában tündöklött technicával uralkodik zon­goráján a t. rendezőnő , mily viharos tapsokra ra­gadta kedves énekével az elbájolt közönséget We­­ber k. a. és a minket Europa csodálta baritonjára emlékeztető érczes, csengő, hajlékony hanggal meg­áldott Vogel Elek úr; meg kell emlitenem Engel úr igen szép s hangszerének hibátlan kezelése által mű­vészi magasságon álló clarinettejátékát; meg köz­szeretet ölelte Zsömböri Edénket, ki az épen alka­­omszerü „Árvizi hajós­t n­ép oly hatással szavalta, mint néhány hó előtt nálunk feledhetlen beszédeit; meg a dalárdát, mely több dalt oly lelkes édes, tűz s a legnehezebb helyeken is találkozó öszhang­­gal énekelt, hogy nemzeti színházunk opera karát sokszor hallottuk roszabbul énekelni; meg végre Rader A. könyvárus urat, ki mint a dalárda kar­nagya, az énekek zongorán kisérése s a rendezői terhek magáravevése miatt méltó tapsokban része­sült. Színházunkban ma lép föl Komáromi Alajos, mint „Bánk bán.“ Utána Füredit és Markovics Il­kát vagy Bognár Vilmát várják. — Mint nem ér­dektelen újságot idejegyzem, hogy a püspöki ud­varban egy érdekes mozaiklapot találtak. Úgy lát­szik , valami római oltár vagy emlék része, melyről szakértők többet mondhat­nának. Mi csak ama meg­győződésünk kijelentésére szorítkozunk, hogy to­vábbi ásatások több becses s tán hazai történe­tünknek is hasznossá tehető régiséget hoznának nagyfényre. Vajha a püspöki áldozatkészség mie­lőbb valósítaná ez, úgy hiszem, sokak által osztott óhajt. R. E . A londoni kiállításra utazók ér­dekében. A londoni kiállításra utazók érdeké­ben tervezett vállalatot alakultnak jelenteni. Nem íratták ugyan be magukat annyian, mennyien a mellőzhetlen költségek fedezésére kivántatnának, tekintetbe véve azonban azon számos megkeresé­seket, melyek a vállalat el nem ejtését sürgetik, továbbá híven, hogy ezentúl is lesznek még jelent­kezők, végül némi áldozattól sem riadván vissza, szolgálni fogjuk kiutazó hazánkfiai érdekeit. Azok, kik nálam bejegyeztették neveiket, szí­veskedjenek 25. osztrák értékű forintot legrövi­debb idő alatt beküldeni hozzám, s egyúttal ha tehetik, tudtomra adni, körülbelöl mikor szándé­­koznak indulni. Bejegyzéseket ezentúl is elfogadok, 25­ forint befizetés kíséretében. a jövedelmi adónál szintén még 1/1 rész 4,269 „ 9,194 „ a hátbéradó állítólag érintetlenül marad. Lesz tehát Pécs városának összes állami és egyéb adóbeli tartozása . 214,990 „ hacsak talán a városi házi adó, mely iránt a költ­ségvetés mind 1860/1, mind 1861/2 évekre, mint értesülve vagyunk, a m­. kir. helytartósághoz revisto végett felkéretett, le nem szállittatik. (Pécsi lapok.)

Next